2010. február 25., csütörtök


Megmenekül a pécsi állatkert!!!


Európai uniós támogatást kap a költözéshez, így megmenekülhet a pécsi állatkert.
Az állatkert nagyon elavult, évek óta bezárás fenyegeti.
Okai: első indokként kell megemlíteni a pécsi ivóvízbázist fenyegető szennyvizet.
Megoldásnak ezt találták ki: Az állatkert nagyobb területre költözik, ahol korszerű, környezettudatosan kialakított épületekben helyezik el az állatokat.Valamint megkapja a költözéséhez remélt európai uniós támogatást, így megmenekülhet a bezárástól a pécsi állatkert.
Az állatkert igazgatója, Szatyor Miklós így tájékoztatta a sajtót: A regionális fejlesztési programok irányító hatósága a napokban 732,3 millió forintnyi forrást hagyott jóvá a pécsi Árpád-tetőre tervezett új, a kor igényeinek megfelelő vadaspark megvalósításához.

A város az 1,6 milliárd forintos beruházás fennmaradó részét várhatóan hitelből teremti elő .
Ha a nyáron sikerül megkötni a támogatási szerződést, az állatkert legkésőbb 2012 nyarán már az új helyen fogadhatja a látogatókat.

Az idén 50 éves állatkertet - amelyben kétszáz faj ezer egyedét lehet megtekinteni - évek óta a bezárás veszélye fenyegeti, mert nem tudott maradéktalanul eleget tenni az alatta húzódó ivóvízbázis védelmével kapcsolatos előírásoknak. Szakértők már régen jelezték, hogy az állatkert szennyezhet egy mecseki forrást, amelynek fontos szerepe van a város ivóvízellátásában.

"Drasztikus leépítés": A vadaspark vezetése azóta igyekszik csökkenteni a környezetterhelést, így néhány kivételtől eltekintve megváltak a nagyvadak többségétől, a kisebb, érdekes fajok bemutatásával igyekeztek megtartani a vonzerőt, ám a költözést nem lehetett tovább halogatni.

Az új helyen..: Az állatkert és a ma még a Munkácsy utcában található akvárium-terrárium új helye a Mecsextrém kalandpark szomszédságában lesz, a mostaninál négy és félszer nagyobb, 16 hektáros területen. Megjelenésében és működésében megfelel a XXI. századi elvárásoknak. A kialakításában a korszerűségre, környezettudatosságra törekedtek.

Hogyan fog kinézni?
Az állatokat földrészek szerint mutatják majd be, a keletkezett szennyvizet egy különleges eljárással (biológiai és gyökérzónás) fogják kezelni, a tisztított vizet pedig visszavezetik eredeti helyére. A fűtést vegyes tüzelésű biomasszakazán biztosítja majd, amelyben a helyben keletkezett szerves hulladékokat égetik el. Az épületek jelentős része zöld tetős lesz, és újdonságként szolgál, hogy napkollektorok is helyet kapnak rajtuk.
További fontos feladatok: a környezettudatos nevelés, az ismeretterjesztő és tudományos oktatás, kutatás. Az állatkert a szomszédos Mecset-extrém parkkal együtt egy olyan komplex turisztikai vonzerő lesz, mely egy teljes hétvégi kikapcsolódást nyújthat a Pécsre látogató turisták, családok számára. Reméljük, hogy mihamarább megtudjuk tapasztalni és látogatni az új állatkertet. Kíváncsian várom a fejleményeket.

Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20100226-megmenekul-a-pecsi-allatkert.html

2010. február 16., kedd

Kivégző fehérjék szabályozzák az őssejteket

Az őssejtek azért különlegesek, mert sokféle sejttípus és szövet kialakulhat belőlük. Egy kutatásból most az is kiderült, hogyan aktiválják génjeiket, hogy megindítsák az új szövetek kialakulását. A kutatók egy meghökkentően új mechanizmust fedeztek fel: az őssejtek elvágják, majd újra kijavítják saját DNS-üket, ezzel indítják be a szövetképződést.

Az ember testi sejtjei 46 darab, kromoszómákba tömörülő DNS-szálat tartalmaznak, ezekben van kódolva az összes genetikai információnk (nem számítva a mitokondriális géneket). Bizonyos vegyületek és az ultraibolya sugárzás darabokra törheti ezeket a szálakat. Ezt a folyamatot hagyományosan károsnak tekintik, amely - gyors javítás hiányában - sejthalálhoz vagy olyan betegségek kialakulásához vezethet, mint a rosszindulatú daganatok. Kanadai kutatók elsőként mutatták ki, hogy az őssejtek szándékosan elvágják, majd kijavítják a DNS-üket annak a mechanizmusnak a részeként, amellyel aktiválják génjeiket, hogy új szöveteket hozzanak létre.
A Lynn Megeney által vezetett kutatások azzal kezdődtek, hogy a kutatók megpróbálták megérteni, hogyan alakulnak ki új izomrostok az őssejtekből. 2002-ben a kutatócsoport fölfedezte, hogy az új izom kialakulásához vezető folyamat valamiképpen kapcsolatban áll egy másik fontos folyamattal, az úgynevezett programozott sejthalállal. A szervezet e folyamat révén szabadul meg a fölösleges, elöregedett sejtektől. Amikor a kutatók blokkolták a sejthalált előidéző egyik kulcsfehérjét, a kaszpáz-3-at, akkor az őssejtek leálltak az új izomrostok létrehozásával.
Ez a fölfedezés nagyon ellentmondásos volt a maga idejében, mondja Megeney, de mostanra több tucat kutatócsoport megerősítette, hogy a "kivégző" fehérjék szabályozzák a legtöbb őssejttípus érési folyamatát. Sokáig megoldhatatlan rejtély volt azonban, miként irányítják a kivégző fehérjék ezt az összetett folyamatot.
Megeney és munkatársai úgy vélik, hogy rájöttek a rejtély nyitjára. Fölfedezték, hogy a kaszpáz-3 különleges hatása összefüggésben áll azzal, hogy képes aktiválni egy másik fehérjét (az úgynevezett kaszpáz aktivált DN-ázt), amely földarabolja a sejt DNS-ét, és amelyet hagyományosan szintén a programozott sejthalállal társítottak. Amikor a kutatók blokkolták e fehérje működését, egyúttal gátolták az izomfejlődést is. Azt is sikerült kimutatniuk, hogy amikor a DNS elvágása egy olyan kulcsgénnél következik be, amelyről ismert, hogy elősegíti az izomfejlődést, akkor ez az elvágás aktiválja ezt a gént, és kiváltja az új izom fejlődését.
"Kutatásaink arra utalnak, hogy amikor egy gén károsodik, ez valójában fokozhatja e gén kifejeződését, feltéve, hogy a károsodást gyorsan kijavítják. Ez eddig ismeretlen, új módja a génaktiválásnak" - állítja Megeney. "Kimutattuk, hogy ez a folyamat döntő fontosságú az új izomszövet kialakulásában, de úgy véljük, hogy a legtöbb más szövet fejlődésében is fontos szerepet tölthet be."