A világ legnagyobb számítógép- és kiegészítő-gyártója, a Hewlett-Packard, ami amúgy a tenyérgépek és okostelefonok piacán jelentéktelennek számít, felvásárolja a pénzügyi nehézségekkel küzdő Palmot. A HP a hordozható kütyük piacán szeretne jobb pozíciót elérni az új szerzemény segédletével - szándékuk szerint a csodafegyver a webOS nevű mobil operációs rendszer lehet.
2010. április 29., csütörtök
A világ legnagyobb számítógép- és kiegészítő-gyártója, a Hewlett-Packard, ami amúgy a tenyérgépek és okostelefonok piacán jelentéktelennek számít, felvásárolja a pénzügyi nehézségekkel küzdő Palmot. A HP a hordozható kütyük piacán szeretne jobb pozíciót elérni az új szerzemény segédletével - szándékuk szerint a csodafegyver a webOS nevű mobil operációs rendszer lehet.
2010. április 20., kedd
A jelszókezelőt lopták el a Google-tól a kínaiak
Jelszavakat nem tudtak ellopni a felhasználóktól, de értékes információkhoz juthattak a Google webes beléptetőrendszeréről azok a kínai hackerek, akik tavaly decemberben támadták meg az internetes vállalatot.A Google és más amerikai nagyvállalatok elleni kínai hackertámadások azon túl, hogy komoly diplomáciai bonyodalmakat okoztak a két ország között, komoly károkat okozhattak az internetes vállalatnak úgy is, hogy közvetlenül nem fenyegették a felhasználókat - állítja a New York Times egy, az eset vizsgálatában részt vevő, a neve elhallgatását kérő forrásra hivatkozva. A lap informátora szerint a támadók a "Google koronájának ékkövét", a Gaia nevű jelszókezelő rendszert támadták meg, ami lehetővé teszi, hogy a keresőcég szolgáltatásainak felhasználói egy bejelentkezés után bármit elérjenek (így például a Gmail mellett az online dokumentumszerkesztőt vagy a fotótárat).
Ugyan úgy tűnik, hogy a hackerek nem szereztek meg felhasználói jelszavakat, a szakember szerint a jelszókezelő olyan gyengeségeiről szerezhettek információkat, amelyekről még a Google fejlesztői sem tudnak, így a jövőben tovább veszélyeztetik a vállalat szolgáltatásainak biztonságát.
A Messengeren keresztül támadtak
Az internetes vállalat január 12-én jelentette be, hogy a szervereit támadás érte Kínából az interneten keresztül, de azon túl, hogy a felhasználók fiókjai nem voltak veszélyben, nem árult el részleteket az incidensről. Ennek következtében inkább a diplomáciai lépésekről lehetett hallani: az USA és Kína viszonya megromlott, és a Google akkor jelentette be, hogy nem hajlandó tovább cenzúrázni a keresési találatait, majd márciusban el is kezdte a kínai kommunista kormány igényeinek megfelelően működtetett Google.cn leépítését, ami már a hongkongi oldalra irányítja a felhasználókat. A cég egy újabb titkosítási réteg közbeiktatásával erősítette meg a Gmail levelezőt a támadások után, Hillary Clinton amerikai külügyminiszter pedig felszólította a kínai kormányt, hogy átlátható vizsgálatot folytasson le az ügyben, mivel annak a gyanúja is felmerült, hogy a hackerek a kommunista kormány megbízásából, vagy legalábbis ahhoz közeli szervezeteknek dolgoztak.
A New York Timesnak nyilatkozó szakember részletesen elmesélte, hogyan hatoltak be az elkövetők a Google rendszerébe. A cég egyik kínai alkalmazottja a Microsoft Live Messengeren (vagy ahogyan idehaza régebbi nevén közismert, az MSN-en) kapott egy kártékony kódot tartalmazó oldalra mutató linket. Miután ezt lekattintotta, a támadók átvették az irányítást a gépe fölött, és azon keresztül a cég kaliforniai, Mountain View-i központjában lévő fejlesztők szoftverkészletéhez jutottak el.
A célpont itt már egyértelműen a Gaia fejlesztőcsapata volt: a névtelen informátor szerint a támadók egy belső adatbázisból keresték ki, kik azok a szakemberek a cégnél, akik a beléptető rendszeren dolgoznak, és egyenesen az ő számítógépeikre akartak eljutni. Miután ez sikerült, a támadók az általuk használt fejlesztői szoftvertárra léptek tovább, ahonnan lementették a Gaia forráskódját, amit először a Rackspace tárhelyszolgáltató texasi szervereire, majd onnan ismeretlen helyre továbbítottak a hosztingcég tudta nélkül.
Nem valószínű, hogy ki-be járnának a Google-nál
A New York Times által megkérdezett szakértők szerint a fejlesztőknél őrzött szoftververziók ismeretében a támadók egy sor olyan biztonsági rést tárhattak fel, amelyek még kijavítás előtt jártak, illetve a Gaia részletes ismeretében megtalálhatják a rendszer más gyenge pontjait, vagyis jelentős lépéselőnybe kerülhettek a fejlesztőkkel szemben. A lap szerint felvetődött annak a lehetősége is, hogy a támadók a beléptetőrendszer átalakítása és egy úgynevezett trójai faló beépítése révén a Google más szerverein is kiépítettek maguknak úgynevezett hátsó ajtókat, amelyek lehetőséget adnak a későbbi behatolásra. A biztonsági szakemberek azonban úgy vélik, hogy mivel a cégnél gyorsan értesültek a lopásról, erre nem kerülhetett sor.
Az eset jól rávilágít a távoli szerverekről üzemeltetett (hosztolt) szolgáltatások kockázataira: maga a Google felhasználók és vállalatok millióinak adatait, dokumentumait tárolja. Ennek tudatában érthető, hogy a támadás pontos következményeit titokban tartotta a vállalat, amely nem kommentálta a New York Times értesüléseit. A cég szakemberei azonban nem hivatalosan felhívták a lap riporterének figyelmét arra, hogy a Kínából megtámadott nagyvállalatok közül mindeddig a Google közölte a legtöbb információt az incidensekről. A hackertámadásoknak áldozatul esett több tucat cég - többek között az Adobe, a Symantec vagy a Yahoo - szervereit eltérő módszerekkel próbálták meg feltörni, és volt közöttük olyan, amelyik már évek óta állt folyamatos ostrom alatt.
Kapcsolodó linkek:
2010. április 15., csütörtök
Az eljárás során kiderült: K. Balázs és az általa irányított bűnszervezet tagjai megalapozottan gyanúsíthatóak azzal, hogy legális szerverhoszting szolgáltatás mögé bújva leplezték több száz úgynevezett smswarez, smsweb és torrentoldal működtetését, melyek fizetős emelt díjas sms-ek ellenében szerzői jogi védelem alatt álló filmek, zenék és szoftverek letöltését tették lehetővé.
Egyes gyanúsítottak esetében további bűncselekményekre, így tiltott pornográf felvétellel visszaélésre, csalásra, tiltott szerencsejáték szervezésre, kényszerítésre, közokirat-hamisításra, utaló adatok is felmerültek. A 21 személy közül öt jelenleg is előzetes letartóztatásban van. A bűnszervezet vezetője, K. Balázs külföldön bekövetkezett haláláról még nincsenek pontos információk.
- http://index.hu/tech/jog/2009/08/19/halalhiret_keltik_a_warezkiralynak/
- http://hvg.hu/Tudomany/20100415_warezkiraly_es_bandaja
- http://index.hu/tech/jog/2009/04/17/szokesben_van_a_magyar_warezkiraly/
- http://itcafe.hu/hir/warezkiraly_rendorseg.html
2010. április 10., szombat
A kapus belépéssel a felhasználó nem hagyja el teljesen az iWiW-et, a technológiát használó oldalaknak engedélyezheti, hogy különböző üzeneteket írjanak a hírfolyamba.
A Moly.hu könyvszerető közösségi oldalra belépők például az iWiW-re is kiirathatják, melyik könyvet értékelték éppen, mit olvasnak.
Akik pedig a Turulcsiripet használják választhatnak, hogy minden Twitter üzenetüket vagy csak az #iwiw címkét tartalmazókat vegye át a közösségi oldal.
Ha hírfolyamba írunk: a Kapuval a felhasználó nem csak a jelszavát, regisztrációs adatait viszi magával, hanem a barátait is. A Kaput használó oldal automatikusan felismeri azokat az ismerősöket, akiket már az iWiW-en bejelöltünk, és rögtön meg is jeleníti az ő tevékenységüket. A Netpincéren megtekinthetjük, hogy mit rendeltek a kollégák, egy árukereső oldalon látni, milyen kütyükre, vicces holmikra ruháztak be az ismerősök.
A könyves közösségi oldal lehetővé teszi, hogy ne kelljen végigkérdezni mindenkit, hogy mit olvasott mostanában, és jó volt-e.
Az érdekesnek tűnő elemekre kattintva pedig rögtön át lehet jutni a kapus belépést kínáló oldalra, később még regisztrálni is tudunk ezen az oldalon. Véget ért a hosszadalmas, mindenre rákérdezős regisztrációs lapok kitöltése. A regisztráció után, rögtön meg lehet kezdeni a nézelődlést, rendelést, olvasgatást.
Az iWiW Kaput alkalmazó oldalak listája még igen rövid. Jelenleg csak a már fent említett oldalakon van elérhetősége.
Forrás: http://www.origo.hu/techbazis/internet/20100409-iwiw-kapu-hordozhatova-valtak-ismeroseink.html
2010. április 1., csütörtök
Peresztegi Zoltán, hivatalos nevén, Mr. Google Hungary januárban távozott az internetes vállalat budapesti kirendeltségének vezető pozíciójából. Azóta meghirdették, hogy lenne egy betölthető hely a vállalatnál.
Mit jelent mindez: a vállalat értékesítési, marketing- és üzletfejlesztési feladataiért felel.
Továbbiakban beletartozik az ügyfelekkel és a szakmai szereplőkkel, így ügynökségekkel, keresőmarketing-szakemberekkel való kapcsolattartás is. A hazai képviselet vezetője egyben a Google hazai nagykövete is, "Mr. Google", aki a cég arca és fő reprezentánsa idehaza. Presztízse van. Az internetes vállalat, miután a "nagyfönök távozott" már akkor bejelentette, hogy szüksége van egy új vezéregyéniségre. De a keresésére csak most indultak meg, most hirdették meg.
- http://webisztan.blog.hu/2009/10/05/ebresztot_fuj_a_google_magyarorszagi_vezetoje http://www.bitport.hu/vezinfo/elcsiripelte-hol-folytatja-a-google-egykori-hazai-vezetoje
- http://webni.innen.hu/GoogleSz_c3_a1m_c3_adt_c3_a1stechnikaiSzolg_c3_a1ltat_c3_b3Kft
- http://www.fn.hu/tech/20091211/tavozik_mr_google_magyarorszag/