2014. szeptember 30., kedd

Úton van az észtek Fantomja is... "Ooperifantoomi"


Ooperifantoomi - Jöjjön hát a legújabb Non replika Fantom Produkció ezúttal Észtországból


Újabb hírrel jelentkezem a készülő non replika Az Operaház Fantomja változatáról. Az előadás bemutatója 2014. október 4-e.  




Észt Fantom

A videó alapján szerintem elmondható, hogy tehetséges, és jó hangokat válogattak össze, a színpadkép persze kivánnivalót hagy maga után, eléggé úgy tűnik, mintha egy vizsgaelőadás kellékeit, háttérelemeit látnánk - de természetesen ez még átalakulhat... Én bízom benne, lesz módosítása a dolognak. 

Észrevehető apróságok: Christine a "Gondolj rám" című szám alatt egy legyezőt tart a kezében. Papírmaséból készült a Hannibál jelenet elefántja... A színpad túlságosan kicsi, és a páholyok nem igazán színházban megjelenő díszes ülőhelyek. Ellenben a csillár roppant módon tetszik nekem, szép. A Fantom maszkja a másik arcfelén látható, az orgona kissé elcsépelt, kezdetleges konstrukció. Az Éj zenéjét követően Christine tudomást szerez a Fantom rútságáról, a fekvőhelye mögötti tükörből. A történet szerint a Fantom csúnya arcát a háború torzította el. Az operaház tetején túlságosan vidáman viselkednek a szereplők a megszokott melankolikus hangulathoz képest. A temető jelenet meghatóan kidolgozott, havazással kiegészítve. A maszkabálban Christine-t az álarcosok csapata körbe veszi, szimbolizálva a lányban vergődő kétségeket, amik azóta, hogy meglátta mestere arcát felsejlettek benne. A piros és a fekete dominál a Don Juan jelenetben, a Fantom arca elfátyolozott. A világon a második/harmadik szőke Christine (tehát az igazi, Gaston Leroux regény főhősnőjéhez idomulva).

Jelmezek némelyike nagyon szemet gyönyörködtető látványt nyújt, már van is egy személyes kedvencem (Gondolj rám!). Viszont a szereplők természetességét tekintve jobbnak gondolom, a cseh változatnál... Nekem ott a nők túlságosan műk és sokat mutatnak meg magukból...könnyűvérűnek tüntetik fel Christine-t, amivel a karakter személyiségét erősen lerombolják...Vagyis a reklámokból ez jött le, ámbár tévedtem, mert a prágai erős non replika. Viszont a képek magukért beszélnek - csak tessék utána nézni a neten, vagy a megadott linken!: http://phantomvizio.blogspot.hu/2014/09/a-cseh-fantom-szinre-lep.html


Az észt produkciónál fontos megjegyezni, hogy a Fantom maszkja ezúttal nem a megszokott oldalon látható. Én is furcsálltam, - hiszen minden változatban, legyen az original vagy egy non replika vagy pedig a film, mindig a színész arcának bal oldalán láthattuk az álarcot. Ebben az esetben a jobb oldalon van. :) Érdekes. A Fantomot alakító színészt nagyon szimpatikusnak tartom, ahogy a Christine-t megformáló színésznőket és Raoul karakterét életre hívó művészt is - a videó alapján megállapítva. :)




Link - a darab hivatalos oldala:
http://www.vanemuine.ee/repertuaar/ooperifantoom/

A honlap tájékoztatása szerint a Vanemuine színház csapata 13 éven keresztül "harcolt" a darab non replika jogainak megszerzéséért, és a világon a harmadik színház volt, amelyiknek sikerült elérni, hogy a színpadi művet teljesen más felfogásban prezentálják a közönség számára.


Ígéretük szerint az észt színészek és énekesek közül a legkiemelkedőbbekkel lesz látható az előadás. Megemlítik Stephen Hansen-t, aki a darabban a címszerepet fogja alakítani. Korábbi sikereihez tartozott Jézus megformálása, Webber szintén híres művéből, a Jézus Krisztus Szupersztárból, még 2004-ben. 

A Fantom esetében, estéről estére több, mint 100 szereplő: színész, kórista, táncos és a zenekari tag fog közreműködni. A kórus 32 embert, balett-táncosok 16 főt és a szimfonikus zenekar 64 főt számlál. A karmester Martin Sildos lesz. 


A közlés szerint az angol musicalszerzővel hosszú évekre visszatekintő kapcsolatukról beszélhetnek, hiszen az első közös produkciójuk az Evita volt, 2002-ben. Majd a Jézus Krisztus Szupersztár, a Macskák kerültek bemutatásra, illetve a színház büszkélkedhetett más musicalalkotók előadásainak bemutatásával is, mint Disney’s / Cameron Mackintosh’s “Mary Poppins”, R. Rodgers’s / O. Hammerstein’s “The Sound of the Music" - A muzsika hangja.


A darab nem sokáig lesz színpadon, várhatóan 40 előadás erejéig, az ének és a szövegrészek észtül hangoznak fel, míg a feliratokat a közönség angolul és finn nyelven olvashatja majd. A következő évadban 24 alkalom van kijelölve, ebből 8-at a tallinni Nordea Concert Hall-ban fognak megtartani.


Személy szerint Christine Gondolj rám jelentéért vagyok oda. Szerintem nagyon szép jelmezt sikerült a pillanathoz megálmodni. Visszafogott, színekben az arany, a barna, és a kék különböző árnyalatai, finom tónusokkal kiegészülve, dominálnak. Egy tollas legyező, mint kellék, - ami megkülönbözteti a korábbi változatoktól, de mégis eszünkbe juthat róla az eredeti produkció: a főhősnő kezében van egy sál, azzal táncol látványosan a színpadon. Ugyanakkor az észt változatban - sajnos - pont a díszletek "dísztelensége" okozza a teljes látvány élvezetét.


Piangi, az operaénekes eléggé furcsa látványt nyújt a kék szakállal a Hannibál jelenetben. Hát, ez abszolút nem megszokott, de elképzelhető a múlt században... Miért is ne? :) Lehet paródiának felfogható.




Christine imája az édesapjához - biztos vagyok benne, hogy az egyik legszebb jelenete ennek a non replikának, hiszen havas időben láthatjuk a lányt könnyei között esdekelve.




Úgy gondolom, némely elgondolásban szebb változat a prágainál. Persze vannak hiányosságok, de egyértelműen képileg és érzelmileg is visszafogottabban van kidolgozva.

Minden jót az észt társulatnak is, és reméljük szuper előadás lesz, és sikeres a magyar darabhoz hasonlóan!!! :) A továbbiakban izgatottan várom a fejleményeket erről a produkcióról is. :)


További infokat a következő linkeken keresztül találhattok:

2014. szeptember 27., szombat

Az Operaház Fantomja Oroszországban/The Phantom of the opera at Russia



Rövid hír:

Nagyon szeretem a Non replika előadásokat, mert az eredetitől kicsit másképpen vannak rendezve, újdonság és eddig ismeretlen tények felfedezésére is alkalmat adnak. Nem utánzatok. Sokszor a non replikákkal foglalkoztam, de nem mehetek el a tény mellett, hogy lesz egy újabb original előadás is, ezúttal Oroszországban.

A következő képekkel bemutatom a készülő, új előadást.

Előadók:  Dmitry Ermak (Fantom) és Tamara Kotova az Éj zenéjében, az Operaház tetején játszódó jelenetben Christine megformálója Elena Bakhtiyarova.




 

The Phantom of the opera - original más nézőpont!


(Más nézőszempontból illusztrálva az előadás utolsó jelenete)





Az Operaház Fantomja original változatát láthatjuk egy másik "kameraállásból". Még szédületesebb, még közelebbi ez az élmény, mintha pontosan mögöttük lennénk. A felvétel valószínűleg az oldaltakarásból keletkezhetett, ahol jönnek-mennek a színészek. - A folyosón, amely összeköti a színpadot a kulisszákkal. 

Mint láthatjuk a magyar előadáshoz képest, ami sokkal "filozófikusabb", gondolkodóbb, inkább az elmék csatároznak, mint fizikai bántalmazás történik a színpadon, úgy itt az original változatban minden erőszakosabb, több hangsúlyt kap a fizikai bántalmazás, rángatás, fojtogatás. 

Sajnos pont a csókjelenet - nem látható normálisan a felvételen. De az roppant, szimpatikus, hogy Christine nem akarja egyedül hagyni a Fantomot.

A felvételen Ben Cramer (Fantom) és Maaike Widdershoven (Christine) szerepel, a Final Lair-ban.

Netherlands Cue Tape - The Phantom of the Opera


Kulisszák rejtekében...


Érdekes lehet olykor a kulisszák mögé tekinteni. Nekem már volt megtiszteltetésem az élményben, 2013. május 27-én. A hazai előadás közeledett a 10 évéhez, ezen alkalomból egy nyereményjátékot rendeztek, részt vettem és sikeresen bejutottam azon szerencsések közé, akik úgy láthatták a darabot, ahogy másként soha. Sokkal több érdekességet tudhattam meg a kulisszatitkoknak köszönhetően a kedvenc musicalemről, mint eddig bármikor. Ráadásként találkozhattam az alkotókkal és szereplőkkel. Leginkább örvendetes volt számomra, hogy egy Christine-nel és két Fantommal is szóba elegyedhettem. No és persze a csodálatos díszlet! *___* 

A magyarról nem készítettem felvételt, de a videómegosztón találtam egy videót a holland produkcióról, amelyben másként látjuk a színpadot. A főszerepben: Ben Cramer és Joke de Kruijf.




2014. szeptember 25., csütörtök

Vágó Zsuzsi, Mészáros Árpád Zsolt - Értem születtél - Rudolf




A legkedvesebb párosom az Operettszínházból. Még emlékszem, hogy 2008-ban ismertem meg a bájos, és szeretetre méltó Vágó Zsuzsit, aki a csodálatos szerepet, Mária Vetsera karakterét hitelesen alakította. MÁZS - Mészáros Árpád Zsolt egyik kedvenc színészem, szinte biztos voltam benne, hogy ez az ember megint valami frenetikusat fog a színpadra varázsolni.

Második szereposztásként debütáltak, és volt szerencsém a Bemutató előadáson részt venni. Rudolf - Az utolsó csók. Történelmi szempontból kiemelkedő mű, hiszen az egykori osztrák császár és magyar király, Ferenc József egyetlen fia, a jövendőbeli trónörökös kalandos és intrikáktól nem mentes életében engedett bepillantást.

Szép, romantikus, néhol emelkedett, politikától nem mentes előadás volt. - De! Élettel teli. Ha ezt a darabot megnéztem mindig úgy éreztem, igen, ott vagyok, velük együtt élem át a történéseket és a színészek is beleélték magukat az előadásba.

Örvendtem, amikor találkoztak, ha tréfálkoztak egymással. A nagy szerelmi vallomások magukkal ragadtak és érzelmek láthatatlan tengerébe vesztem... Üdítő volt minden alkalom, szeretni való szereplőkkel.

Szeretet, bátorság, erő, gyűlölet, csalódás és átverés. Sokféle érzelem mutatkozott meg, a művészek mindig megfogták a karakterük lényegét, így tudták a szerepet is ösztönösen, - egy unalmas percet sem hordozva, - átadni nekünk, a közönségnek.

További érdekességeket, és a darabhoz fűződő kapcsolatomról, itt olvashattok:
http://phantomvizio.blogspot.hu/2014/05/csak-szallj-csak-szallj-miert-kell-hogy.html


2014. szeptember 22., hétfő

A cseh fantom színre lép


Prágai Non replika, Az Operaház Fantomja


Újabb kis hír következzék :)
A bemutatót 2014.09.13-án tartották. 



Már régóta zajlottak a főbb előkészületek. Legtöbb esetben a darab próbáiról készült képek kerültek napvilágra. A néző megállapíthatja, hogy mennyire nyeri el tetszését. 

Az új előadás jelmez szempontjából ötvözi az original 1986-os és a mi magyar Fantomunk szépséges ruhakölteményeit. 

Díszlettel kapcsolatban: van, ami módosult, kevésbé díszesebb, kevésbé van varázsereje, példának okán az orgonát említeném - túlságosan leegyszerűsített, nem is mondanám egy hangszernek:




Ami viszont kiemelkedően szép, az a csónak és a maszkabál jelenetek. Titokzatosságot sugall, és merően érzéki, Christine és a Fantom duettje. Míg az álarcosok őrületes kavalkádjában újra a színek dominálnak (a lengyel non replikát a 2004-es filmhez igazították), csillárok a háttérben, hasonlóan az eredeti La Garnier Operaház díszterméhez. Ha alaposan megfigyeljük - Christine jelmezét tekintve felfedezhetjük az ismerős magyar vonásokat, ami a kék színt illeti, illetve, hogy hercegnős mivolta miatt ismételten elmondható, hogy hajaz az original produkcióra. Raoul esetében az original darab kosztümjéhez hasonlót álmodott meg a jelmeztervező.






Az előkészületekről számos videó is készült, ezek közül szemezgettem nektek párat:

A Fantom "csillárja" (nekem kicsit túl giccses... :P) - úgy tűnik az eredetihez hasonlóan itt a közönség feje fölé emelik a szerkezetet, zuhanása viszont lassabbra sikeredett, mint kellene...



A zuhanás:




Érdekes lehet összevetni a különféle variánsokat, - mostanság igyekszek, minél több információt gyűjteni a non replikákról és természetesen az eredetiről. Az összehasonlítás tárgyát legfőképpen a jelmezek és a díszletek jelentik. 


 


A Hannibál jelenet megint kellő mértékben színeske, mint az eredeti fantomnál. Viszont a rabszolgalányok jelmezében inkább az élénkebb színek dominálnak, a jól megszokott barna színekhez képest, ráadásul fehér harisnyában parádéznak.  Madame Giry (mint az original esetében) zárt, fekete ruhában jelenik meg a színpadon.






Elissa jelmeze a Gondolj rám jelenetben - díszes, és a már korábban említett két darab kosztümjét színekben egyesíti. Itt is elhagyták a kendőt, amely az original változatban fontos szereppel, szimbolikával bír. A prágai előadás kitűnik azon újdonságával, hogy jobban felerősíti Meg és Christine kapcsolatát. Tehát a főhősnő nem rohan folyamatosan a vikomthoz, ha bajban van, vagy fél, hanem a barátnője, Meg segítségét kéri. Az, hogy ez a kapcsolat itt jobban kibontakozik, mint bárhol máshol, kiemeli a non replikák közül. Gondolj rám végén Christine egy fehér rózsát kap az igazgatóktól, illetve a zsinórpadlásról vörös rózsaszirmok hullanak alá, amit a Fantom szór reá. Christine örül (színésznőtől függően, de Monikáét idézem) egy szirmot megtart és nyakláncába rejti. Az Angyali hang/Kicsi Lotte jelenet előtt Christine két levelet kap kézhez, az egyik a Fantomtól származik, a másik a gyermekkori szerelmesétől, Raoul vikomttól. A Fantom utasítására a gazdag fiútól kapott levelet összetépi. Monika Sommerova Christine bensőségesebb kapcsolatot épít fel fantomjához, ez megnyilvánul abban, amikor a férfi megjelenik a tükör mögött és kezét az üveglapra teszi, a lány hasonlóan cselekszik a másik oldalon. 

További különlegességek: Egyetlen jelenet, amit semelyik másik előadásban nem láthatunk, Christine és Raoul eljegyzéséről szól a második felvonás elején. Raoul "Szeress, csak ennyit kérek én" dalt énekli, és átad a lánynak egy aprócska dobozt, ebben rejtőzik a gyűrű. Ezután kezdődik a Maszkabál színes forgatagának megjelenése a színpadon, csakhogy előtte még a leszakadt csillárt (ami az új) fel kell avatni. Madame Giry a két igazgatóval közösen megteszi ezt.

Nagyot ugrok most. A második felvonás nyitójelenetének vége felé, a színes forgatagban megjelenik a Fantom, mint Vörös Halál. Íme, a prágai:



Szerintem nagyon ijesztő. :) Ez volt az első reakcióm, amikor megláttam. Főként furcsa, hogy nem díszíti a fejét semmilyen kalap. Már megszokhattunk - szinte minden változatban van rajta fejfedő. Ezúttal elmaradt, és a látvány letaglóz. A jelenetben Christine nem fél tőle, tudatosan indul felé, nem áll semmilyen varázslat hatása alatt, amikor a Fantom a nyakából lekapja a nyakláncot.

Nos, kérem szépen ez a Győztes Don Juan -  a Fantom saját operájának egyik jól ismert jelenete. Éppen a Túl késő című dallamot éneklik, de a testtartás, hmm.... Akik látták a magyar darabot, esetleg az eredetit is, tisztában vannak vele, hogy a Fantom és Christine között tomboló vágyak fellángolásáról szól a dal. Nagyon csábító és erotikával fűszerezett jelenet, mint láthatjuk a prágai előadásnál sincs ez másként... És eléggé perverz, valahogy Christine-ről a legrosszabbat sugallja...


Az álarcos zseni leplezését követően magával hurcolja Christine-t az Operaház alatti labirintus mélyére. A lány szerelme, Raoul utánuk ered. A képen is jól látszik, hogy az esküvői ruha újra visszatérő elem, ami nálunk egy csodálatosan szép, rózsaszín ruhaköltemény. A Fantom arca szintén szuperül sikerült. A csókot követően úgy tűnik Christine maradna, ám végül Raoul-lal távozik. 


 


Azt mondanám, hogy ez a férfi erősen hasonlít, a mi szeretnivaló Fantomunkra, Sasvári Sándorra. :)





Az előadásról bővebben (bár nem árt, ha tudunk csehül):


(A darab a közösségi oldalon is fent van, itt találhatjátok meg a legfrissebb híreket, a szereplőkről érdekességeket)

Csehül a Fantom csodálatos énekét a kövi linken meghallgathatjátok (kicsit bele kell tekerni.) : 



További információkkal igyekszem jelentkezni. :)

2014. szeptember 20., szombat

Pesti Broadway 2014


Amikor a színészek is mások...esetleg meg/bevadulnak...


Időpont: 2014. szeptember 19-20.
Helyszín: a Nagymező utcában


Ha szeptember, akkor Pesti Broadway. A minden évben megrendezésre kerülő fesztivál olykor nagyon jó programokat hoz, a színészek munkája ekkor átfogalmazódik, és gyakran nem a megszokott tartásukkal jelennek meg a nagyközönség előtt, vagyis sokkal "lazábbak", elengedik magukat, és a tökéletes jókedv megteremtésére összpontosítanak. Az Operettszínház művészei lépnek fel a megszokottól eltérő szerepkörökben, ezúttal sem maradhatott el ez a szokásuk.

Megérkezvén a helyszínre, azt tapasztaltam, hogy rettentő módon el vannak maradva. Mivel összeállítottam egy csinos kis táblázatba a két napos programrendet, észrevettem, hogy fél órát csúsznak... 18.45-kor már a Mozart! című musical szereplőinek kellett volna a színpadon megjelenniük, ehelyett egy meglepetést konferált fel Csonka András (műsorvezető) méghozzá a sokak által kedvelt Szinetár Dórát. Szerencsétlen, sokat köhögött (vigyázzon az egészségére!), vizet kellett kérnie, ráadásul a technikusok (én ezeket az embereket "mennyire szeretem"! - nem is találok rá szavakat...) nem tudták feltenni a nagyszerű duett hanganyagát, amit Janza Katával adott volna elő Dóra.




Így a produkcióját le kellett zárnia, helyére pedig megérkeztek a Mozart-osok. A jól ismert dallamokat a korábbról ismert (mondhatni első szereposztások keverése) szereplők illetve az új beállók énekelték közösen.

A "Mozart, Mozart!" kezdetű rendkívül dallamos és erőteljességet sugalló zenével indítottak, mely a zeneszerző nagyságát hivatott bemutatni, nevezhetjük siratónak is. Ekkor még a két régi és új fiú nem volt jelen a színpadon.




Aztán a "Zene az vagyok, én" - Mészáros Árpád Zsolt és Veréb Tamás duó-ja valamint a nélkülözhetetlen karakter, a kis porcelánfiú, Amadé is  feltűnt. Mészi (én így szoktam hívni) mint mindig most is hozta azt a hóbortos, dinamikus, szenvedélyes és jó kedélyű férfit, akit eleddig az ő tolmácsolásában megismerhettük. Veréb Tamás hangilag nekem személy szerint nem tetszett. Tudom, hogy ezzel nem sokan értenek egyet, - sajnos azt sem tudom, hogy honnan kotorták elő. Mert nem tudom mondani rá, hogy csiszolatlan gyémánt - és hol voltál idáig? Ezt nem, talán még nem. Hangilag semmi különlegességet nem találtam benne. Egyszerűen nem volt színész, aki ezt a figurát játssza, Mészin kívül. Tudjuk, hogy Dolhai Attila idén nyáron befejezte a musicalekkel való kapcsolatát és belevetette magát az opera és operett műfaj kitanulásába. Talán belejön majd mindkét fiú, persze megtörténhet. De egyelőre erre nem látok sok esélyt erre.




Sajnos, Veréb és Simon Panna tolmácsolásában a "Szeret, mind ki ismer" sem érte el azt a szintet, amit kellett volna. Ez a dal egy szerelmes ballada, kedves gesztusokkal, nem túlzott romantikával. Ehelyett azt kaptam, amit nem szerettem volna, túlcsorduló nyálrengeteget.... Veréb Tamás olyan folydogáló volt...jaj...nem, nem tetszett... A dal, ami kimaradt a magyar Mozart!-ból is színre került Vágó Betti és Szomor György által. Kedves és szép volt.




Két új fiú alakítja a Schikanader színigazgató szerepét is, közölük Ádám Bálintot emelném ki, mert tökéletesen szórakozott volt, és mulattatta a közönséget, nem csak elénekelte a dalt, még rá is játszott. :) Ez fergeteges volt. Aztán jött az "én színésznői allteregom"  Vágó Zsuzsi (aki mindig imádni való, de férjhez ment és elveszítette azt a régi, kislányos báját - egy komoly és erős nővé érett) Forog a tánc című számmal nagy sikert aratott.




Földes Tamás (régi Leopold Mozart) és Gubik Petra (új Nannerl) a Herceg rég másutt jár-t énekelte el. Valahogy ez sem tetszett igazán, és inkább Petrával van bajom - túl hosszúra húzta a szavakat/hangokat...de lehet ez is csak a szokás kérdése. Az új és régi Leopold Mozart "Vasba zárták a szívüket", előadók Földes Tamás és Szomor György volt. Majd egy énekverseny is felhangzott, elrondítva ezzel egy nagyszerű számot, "Csillagok aranya". Elsőként Polyák Lilla kezdett bele a mesélésbe, majd Vágó Bernadett (akit nem értek miért volt ott, ha ez nem az ő karakteréhez kapcsolható dal?) majd Janza Kata zárta be ezt a különös hármast. A dal előrehaladtával egyre erősebbé válik egy felszólítás: Ne féltsd gyermeked, ha menni akar, enged el!




Furcsa volt Szabó P. Sziveszter szerepében Szerényi Lászlót és Feke Pált látni. Persze mindketten lehetnek "gonosz" figurák, miért is ne? De furcsán hatott, Szilit már sokan megszoktuk, és a szerep az ő nevével, illetve Németh Attilával (aki valamiért nagyon el van tűnve a színházban...) forrt össze egykor. Szerényi "Győzedelmes zeneszó"-ja érdekesen hatott, sok emlékem nincs róla, viszont Feke Pállal közösen már alakítottak egy nagyot, főleg, amikor módosították és kitartották a hangot. Igazából, akkor nyerte el Szerényi a tetszésemet, mikor Veréb Tamással eladták "Az egyszerű út"-at. Az jó volt. A blokk lezárásaként Mészáros Árpád Zsolt, majd a kollégái "ölelésében" az "Árnyékdal" hangzott fel.





Szinetár Dóra és Janza Kata végre elénekelhették a dalt, az Elisabeth-ből: Ma nagyott nőtt az árnyék. :) Szerintetek ki volt Rudolf és ki volt a Halál? Nos, bizonyára már kitaláltátok: Dóra Rudolf szerepében tündökölt azaz Rudolfina, és a női Halál énekszólamát ezúttal Katától hallottuk. Igazán fergeteges volt ez a produkció is, egyúttal bebizonyították, hogy nők is eltudják énekelni ezt a nagyon férfias dalt.

Az is vicces volt, hogy mindig sikerült elsőre kitalálnom, ki kit fog felhívni a színpadra (főként, amikor titokzatoskodtak), ilyen volt a Janza Kata Halál szerepében, és magának, Dórinak a megjelenése a felállított színpadon.

A többi élményről csak apránként, részletekben közlök egy-két megállapítást.  

Még mielőtt továbblépnék e gondolattal - ma reggel olvastam egy kedves bejegyzést, Bordás Barbaráról. Lássuk csak, miről van szó, egy videó megosztásán keresztül. Tapsolj csak nékem - Bordás, Dancs, Kékkovács

Lufikat is osztottak, kaptál, ha kértél alapon. Fehér lufihoz egy ceruza és egy kis papír is járt, ami a léggömbhöz volt erősítve. A kártyára  leghőbb kívánságunkat kellett ráírni. Egy jelzés, egy közös ének, mélyen megindító dal során a lufikat elengedték, némelyik tovaszállt, némelyek a fák ágaiba belegabalyodtak.

Az ensemble tagjai, akik gyakran a színészek mellett láthatók a darabokban, tehát a táncosok, kórustagok is kedveskedtek a közönségnek egy-egy produkcióval. Vörös Edit, az egyik feltörekvő új tag is részt vett a forgatagban, hol a férfikat bolondította magába, hol szerelmesen romantikus nőként jelent meg. Az ensemble-ből voltak ismerős arcok, ami igazán örömmel kecsegtetett, végül is tényleg jó dolog, hogy minden évben őket is elismerik és rendezhetnek egy külön előadást a Broadway-en, ahol megmutathatják, miben tehetségesek még. Örültem az Anasztázia meséből ismert keringőnek, egy fiú és egy lány kedves tolmácsolásában. Érdekesen indult, mert fel kellett húzni a marionett babát. Ez a dal, abból a szempontból is fontos nekem, mert visszaidézte a régi időszakot, legalábbis, ami jó volt, a gimnáziumi évekből. A szalagavatóm dallama volt.

Kevésbé elfogadható volt számomra, hogy a nők a bugyijukat mutogatták...senki nem kíváncsi erre...Vagy mégis??? Illetve igaz, hogy jól volt felépítve a cintányérral és székkel táncoló lányok koreográfiája, de az öltözékük és ők maguk is, nem éppen "tisztességesnek" néztek ki...

Némelyik zene olyan hatással volt, a helybeli hajléktalanokra, hogy önkéntesen táncra perdültek. - Mindenhol akad ilyen csoport, vagy egy fő. A Nagymező utcában voltak egy páran, és komolyan mondom, némelyik jelentkezhetne az Operettszínházba háttértáncosnak!

Egy régi ismerőssel is összefutni, a nagy banzáj közepén - jó dolog. :) Főként, ha mindketten szeretjük a musical műfajt...szóval, tartalmas beszélgetést folytattunk, időközben megjelent Serbán Attila, aki a következő fellépő volt. A színész ismert számokat énekelt, kezdésként Judás dalát, a Jézus Krisztus Szupersztárból. Jekyll és Hyde Eljött az óra volt az utolsó a repertoárjából, majd felszólította maga mellé barátját, Feke Pált. Tudniillik, egy igen sikeres előadás (én még nem láttam), a Blues Brothers-eket formálták meg a színpadon. Nagyon tetszett, komikusak voltak, hülye arcokat vágtak, vicces volt az egész performance.

Végül, amire már úgy vártunk elérkezett, ez a MÁZS koncert - de kb. 10 percig tartott vagy még addig sem, mivel a csúszásnak köszönhetően, illetve a megállapodás szerint este 10-kor már be kellett fejezni a fesztiválozást, így Mázs (Mészi) számára rendkívül kevés idő állt rendelkezésre, ezért a fia, Mészáros Bende és Janza Kata sem léphetett már fel. A legkevesebb időt kapták, mégis a legjobban és legszebben kitöltötték, mert olyan előadásból énekeltek, amit tiszta szívemből szeretek: Rudolf - Az utolsó csók. Elsőként a "Hétköznapi hős" majd egy duett következett "Értem születtél" Vágó Zsuzsival. A kivetítőn - majdnem jó képekkel sikerült ábrázolni a történetet, a technikusoknak... Egész nap nem ejtettem könnyeket, de a zene ezúttal hatásssl volt rám. Nagyon szeretem Mészit és Zsuzsit - ők voltak/lesznek számomra a tökéletes romantikus pár, Rudolf és Vetsera Mária.



És a dal

Rudolf - Az utolsó csók című musicalből ismert szép dal, "Értem születtél" nagy duett. 2014 szeptember 19-én az Operettszínház előtt tartották a minden évben már hagyománnyá vált Broadway Fesztivált. Számomra ez a kis kettős volt a nap fénypontja. Varázslatos. Ők az én imádni való Rudolfom és Mária Vetserám.

2014. szept. 20-án, délutáni időben

17.00 Elsőként (mivel színházak éjszakája is volt) az Operaház előtt megrendezésre kerülő modern felfogású, magyar nyelven felhangzó vígoperát hallgattam meg, amely két szerelmesről szólt, a nő egy másik férfihoz ment hozzá, de a volt szerető ebbe nem nyugodott bele és folyton feltűnt, mindig más és más jelmezben, szerepkörben és keverte a szálakat vagy khm...mást. A díszlet egy esküvői torta volt, a kisebb párnácskák képezték a tortán lévő habot, illetve egy házaspárt ábrázoló szobor volt a legfőbb díszítőeleme a tortának. A férj fejét folyton "leütötték". Mókás volt. :) A társulat tagjai az éppen alakuló helyzethez híven megjelentek, lufikat dobáltak az Operaház erkélyéről, vagy énekeltek. Egy órát töltöttem e csodás épület előtt.

18.00 Majd az Operetthez mentem, szintén egy órát voltam ott. Az új és régi musical előadásokból, meg operettekből adtak ízelítőt a színészek. A műsorvezető ezúttal Peller Károly volt. Szereplők: Nádasdi Vera, Vágó Zsuzsi, Vágó Betti, Veréb Tamás, Földes Tamás. Megjegyzés: A Miss Saigon dalok többségének hasonló lenne a befejezése? (mint a Szóló Szaxofon-nak?).

Jól éreztem magam, ezúttal sikerült horgásznom egy tájékoztató prospektust is, amit sajnos pénteken már nem tudtam kezeim közé kaparintani.


2014. szeptember 5., péntek

Egy új titokzatos Fantom első megjelenése


A broadway-i Fantom új beállója



Az Operaház Fantomja nyáron gazdagodott egy új Fantommal, Norm Lewis személyében, aki a Broadway első fekete Fantomja!




Mivel blokkolva van a videó, így a blogban, csak ekképpen tudom illusztrálni:




Hallgassuk az új Fantomot (ez sajnos egy rövid részlet):






Az öröm mellé, sajnos kis üröm is párosul, ugyanis a broadway-i és londoni Christine, név szerint Sierra Boggess (aki a videóban Lewis partnere) 3 éves szerződése lejár, így szeptember 6-án láthatja utoljára a közönség őt a színpadon, mint a kis feltörekvő operaénekesnő.




Sierra volt Christine Daaé, a 25 éves jubileumi ünnepen, amelyet a londoni Royal Albert Halban tartottak 2012 februárjában. Társa ekkor, a szintén elismert, és számomra kedvenc külföldi Fantom, Rmain Karimloo volt. Számos videó készült róluk, melyekben jól látható mennyire kedvelik egymást. Persze csak baráti viszony van közöttük. 


További összeállítás az előadásról, a szereplőkkel és az alkotóval, Andrew Llord Webber riport.







És egy kis érdekesség... bár nem kapcsolódik a bejegyzésemhez (csak spontán találtam): Kulisszatitkok a darabról (külföld - UK Tour). Ez egy kis modernizálása a szép original előadásnak, amelyben itt-ott, főként jelmez tekintetében módosítva lett elődjéhez képest. Nos, ez a turné változat, amely egy non replikának nevezhető, külön előadás. 




A zene művészi zsenije


Mozart!

Egyre sürgetőbb a jegyszerzése....
Hamarosan újra a színpadon lesz látható egy régi nagy kedvenc...
Jó lenne látni...


A Mozart! Michel Kunze és Lévay Silvester egyik mesterműve. A három, eddig, Magyarországon bemutatott darabjuk közül, ezt szeretem a legjobban. Megérintő, igazi vívódó, lázadó és szeszélyes személyiséget mutat be...

Valóságosabb a történet elbeszélése, az Elisabeth túlontúl elborult, elvont számomra, hogy a császárnénak a szeretője...tudjuk ki...


A Mozart! varázslata szeptember 26-án  újra éled...

Addig is pár videó a legjobb előadókkal (szubjektív, nekem ők a legjobbak!) :)

  • Vágó Bernadett: A herceg rég másutt jár

  • Szabó P. Szilveszter: A győzedelmes zeneszó


Mészáros Árpád Zsolt: Árnyékdal



Dolhai, Szabó P. Szilveszter: Az egyszerű út



Siménfalvy Ágota: Forog tánc



Polyák Lilla: Csillagok aranya




Végezetül a darab himnuszának is tekinthető dallama:

Dolhai Attila és Mészáros Árpád Zsolt: Zene az vagyok én


Jó nosztalgiázást :-)