Cirkuszhercegnő

 Az artisták világába kerültünk

2025.09.18. 19.00 Operettszínház
Rendező: Homonnay Zsolt 
Zeneszerző: Kálmán Imre
Koreográfus: Krizsán Dániel
Link: https://operett.hu/repertoar/a-cirkuszhercegno

Insta bejegyzés: Az egyiptomi csajszival, akit a Frank Wildhorn gálán isnertem meg, kozos eloadasra adtuk a fejunket. Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő. A story érdekes, van 1-2 dudolható dallama, a diszlete egyszeru, kivetitovel. Cirkuszvilagbol gazdagon (zsonglorok, légtornaszok) kaptunk es megint ott volt az oda nem illo balett betét....🤔 A 3.felvonásban túl sok az időhúzás, de azt legalabb humorosan teszik. A tortenete kicsit osszekapcsolodik szamomra a vasarnapi kirandulasommal, Sandor-Metternich legendát illetoen. Központi téma a magány megélése. Bordás Barbi ugrott be Kiss Diána helyére, ezert koszonet es Diának jobbulast kivanok! Az ülésem ezuttal is egy remekvalasztás volt, márcsak a kárpitost kellene kihivni, mert, hát amilyen ramaty állapotban volt. Örülök, hogy ezt a darabot is bevállaltam. 😁😁😁

                                                Az Operett kedvcsináló ajánlója az előadásról

A darabról

A darabot megelőzte a negatív híre. Még a bemutató körül volt egy baleset, nevezetesen Széles Flóra bokáját törte a Homonnay Zsolt rendezte darab egyik jelenetében, ahol görkorcsolyán kellett száguldozni. Mivel, ez a kellemetlen szituáció megtörtént, így a történetben a görkorcsolya szerepe is módosult, a szereplők már csak a nyakukban vagy a kezükben cipelték az eszközt, de legalább így senkinek nem esett bántódása.

Az alaptörténet szerint egy megözvegyült orosz hercegnőnek mielőbb férjet kell találnia, a cár utasítására, hogy orosz kézben maradjanak a birtokolt földek. A nő, név szerint, Fedóra, nem szeretné, ha a vagyona miatt lenne új kérője, ezért rendszerint mindenkit elutasít. Még a nagyherceget is, aki ezért bosszút forral ellen, ami nem más, hogy bevon egy másik férfit a cselbe, hiszen valódi kilétéről informálva lesz. A hercegnő a Stanislav cirkuszban ellátogat és a műsorban szerepel egy műlovar férfi, aki történetesen az ő múltjának egy "nemlétező" szereplője. Másképpen: A hercegnőbe, még mielőtt régen megházadosott volna, szemet vetett rá egy fiatal huszár, akinek a bátyja volt az a férfi, aki végül elvette a nőt. A férfi létezéséről nem is tudott semmit. Mégis a húszártiszt Fedórára volt mérges, ezért is ment bele a nagyherceg által felállított csapdába, miszerint magába szédíti, összeházasodik vele, és végül bemutatkozik, hogy ő nem más, mint csak egy cirkuszi attrakciós. Eredetileg, a huszáűrtiszt testvére, aki Fedóra későbbi férje, ő küldi száműzetésbe öccsét, mert potenciális riválist látott benne... Fedóra bele is lépre kerül, szerelmes lesz az előkelő hercegként bemutatkozó műlovarba, és titkos esküvő keretein belül összeházasodnak (előzetesen megszédíti a nagyherceg, hogy a pince, ahol a titkos szeánszok folytak, nagy nemesek vettek részt...). Miután lerántják a leplet a csalásról, Fedóra fejére egy bohócsapkát aggatnak, bemutatva, hogy ő a Cirkusz hercegnője. Ebben a tekintetben A cirkuszhercegnő nem titulus, inkább gúny. A botrányt követően Budapesten köt ki mindenki (Kálmán Imre nem is lenne az, aki volt, ha nem csen apró magyar vonatkozást az operettbe), aki csak Szentpéterváron megfordult. A kanáldobálgatás vicces jelenetét képezte az előadásnak, Fedóra és a műlovar folyton hangosan ecsetelték, milyen szándékot valósítanának meg "új életükkel". A pincérek nem győztek futkosni új ekszceig után... 

Nagy félreértések vannak a másik történeti szálon is, hiszen a világjáró fiatal, amikor az orosz nagyhercegnél jár, csupán azt felejti el, hogy nem a József főherceg rokona, hanem a József főherceg hotel tulajdonosának fia... az orosz férfi pedig úgy dönt, innentől fogva nem kíván egy közösséget vállalni a fiúval. A világfi viszont orosz földön elvette feleségül (a pince esküvőn ők is csatlakoztak Fedóráékhoz) a magyar származású, görkorcsolyás, cirkuszi mutatványos leányzót. Ez volt ám az időhúzás, hogy végül ki mondja el a világfi anyjának, hogy a gyermeke immáron nem éli agglegény életét tovább...

Végül, ahogy az lenni szokott az operetteknél, minden mindenki előtt tisztázva lesz, és boldog véget ér a story. A lovar inasa felénk kitartja a maszkot, amit a gazdája "viselt". 

Bár, azért itt sem bántam volna egy szomorú lezárást, akárcsak A mosoly országánál tapasztaltam, ami enyhén meglepett, mert az első olyan operett volt, aminek a vége nem pozitív lezárású. 

A cirkuszi világra mostanság az operettszínház nagy hangsúlyt fektet, és ezt csak tovább fokozza. Pl. A Carmen, A cirkuszhercegnő és majd a bemutatásra kerülő A Notre Dame-i toronyőr is ezt a színes forgatagot mutatja be. 

A darabban a nagy jelenet az 1. felvonás közepére tehető: Látványos mutatványának mi ugyan csak 1x lehetünk tanúi, ahogy podiumról leugrik, hallani zihálását, és belezuhan egy halakkal teli akváriumba, majd az ott leledző halak megeszik, egy ponton vért láthatunk, majd a nézőtér bal oldalán megjelenik egy hegedűvel a kezében, játszik rajta. Így születik meg az illuzió. 

 

Kálmán Imre fülbemászó, szenvedélyes dallamokat, míg Lehár szólóban kivitelezett nagyívű dallamokat komponált. 

Zene: A humorforrásként szolgáló párocska dala lett a kiemelt dal, amit a végén is énekeltek

Pár kiemelt részlet

 
 

                                                            Kislány, vigyázz 

 

    Mister X belépője

 

                                                                             My darling

Díszlet: LED-falakkal tarkított vasszerkezetű félköríves építmény. Vizuális mindent meg lehetett oldani vele, illetve a színpadba beépített alsó színtér is előbújt (hol szerelmi fészekként volt illusztrálva, hol a kápolnát jelenítette meg).

Jelmez és látványvilága: a cirkuszi világot jól imitálja, és nem nélkülözi az állati szereplőket sem, pl. Medve, fóka. Javarészt korhűnek mondható, orosz és magyar viseleteket csodálhatunk meg a színpadon.

M5: a kult.csatorna leadta a tv-ben a darabot, még szept.13-án este, aminek azért nem örültem, mert megelőzte az én "élőzésemet". Gonoszság... :D

A darabmentése az Operett.hu oldalról: 

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő egyesíti az operett műfajának legnemesebb hagyományait és a Nagymező utcai teátrum lenyűgöző, 21. századi színpadi látványvilágát. 

Fedóra Palinszka a megözvegyült fiatal hercegné, attól tartva, hogy csak a hitvesi öröksége miatt érdeklődnek iránta a férfiak, úgy dönt, hogy elzárkózik az újabb szerelemtől. Egy alkalommal azonban ellátogat a szentpétervári cirkuszba, ahol Mister X. a kitűnő műlovar, kiábrándulva a világból csakis a cirkusznak él, és egyre nagyobb kockázatot vállal a porondon. Vajon a nő és a férfi képes-e őszintén egymás szemébe nézni? Eljutnak-e odáig, hogy levetkőzik félelmeiket? S végül lehull-e az álarc, amit nap mint nap magukra öltenek? Kálmán Imre világsikerű nagyoperettje, Homonnay Zsolt újabb nagyívű rendezése a Budapesti Operettszínháztól már megszokott lenyűgöző, összművészeti előadás, amely ízig-vérig 21. századi látványvilágával magával ragadja a közönséget. 

Homonnay Zsolt rendezői koncepciójának alapját az egyén személyes és kollektív magánnyal való küzdelme képezi: a menekülés az őszinte, nyílt, emberi kapcsolatoktól, a társas érintkezések alkalmával magunkra öltött álarc, valamint a felismerés, hogy képesek vagyunk levetkőzni eddig játszott szerepeinket. Homonnay Zsolt – tovább fűzve alkotói meglátásait – elárulta az előadásban színpadra lépő művészeknek, hogy a magány kérdésköre nem csupán Fedóra és Mister X. szerepfejlődésének mozgatórugója: az egyedüllét Slukk Tóni karakterét is jellemzi, hiszen a világutazó – mintha folyton keresne valamit, ami hiányzik az életéből – országról országra vándorol. A nagyoperett drámai izgalmát erősíti Szergej Vlagyimir nagyhercegnek, Mister X. riválisának az előadásban hangsúlyt kapó cselszövése és ármánykodása. A bemutatása óta telt házzal játszott Mária főhadnagy, valamint a kirobbanó sikerű Carmen után Homonnay Zsolt új rendezésének különlegessége, hogy feltárja, miként hagyja el az embert a magány. A rendező megemlítette, hogy az előadás páratlan látványvilága az Operettszínháztól már megszokott, ízig-vérig 21. századi miliő lesz, amely – tiszteletben tartva a korszakot, melyben a darab játszódik és a műfaj stiláris elemeit – egyesíti a fantasyt és a thrillert. Ugyanakkor a cirkusz világa is szerves részét képezi a produkciónak. A cirkuszhercegnő előadás vizuális effekteket tartalmaz, mely az arra érzékenyek számára rosszullétet okozhat. Az előadás látogatása minden esetben saját felelősségre történik.

Összegezve: az egyiptomi ismerősöm immáron 4.alkalommal tekintette meg az előadást, én csak első megtekintésemet szereztem meg. Élménynek élmény volt és örülök, hogy láttam. Humor, szenvedély, szép dalok tarkítják, gondold meg, és nézd meg, ha úgy érzed az operettszínházi cirkusz világra is igényt tartanál.

 

Képek hamarosan! 

Operettszínház mesél - Hamupipőke

2025.09.07. 15.00 Operettszinhaz
Rendező: Bozsik Yvette
Írta, dalszövegek: Orbán János Dénes 
Zenét szerezte: Pejtsik Péter 
A darab bemutatója: 2024. nov. 15.
Időtartam: 165 perc 2 felvonásban

 

Napok óta bizonytalankodtam, hogy most tényleg délutánra vettem jegyet? Aha, úgy bizony... Úgy terveztem, ha már csatlakozik a darabhoz, úgy megyek megnézni Sándor Pétert.

A darabot egyébként az előző évadban mutattak be a Cirkuszhercegnővel, amit szinten megnézek majd. Az ismerősi köröm vegyesen nyilatkozott a két darabról, volt aki a Hamupipőkét erezte katyvasznak, volt, aki blődségnek a Cirkuszhercegnőt. Most szeptemberben letesztelem mindkettőt. 

Furcsa amúgy, hogy nem az Opera vagy a Madách nyitja meg kapuját elsőként előttem...dehát ezt én választottam be, így most...

A darabrol, ahogy az instán irtam rola (klaudia.kovacs.20): Elkezdodott a 25/26os évad rögtön, egy könnyed, kedves előadással a Hamupipőkével az Operettben. A valasztott székem jo volt. A tortenet egy katyvasz, van benne kávét igenylo Csipkerozsika, selfie botos Hofeherke. Bohoc,kancellar, aki szabadsaga alatt nem elerheto. Sok mesei elemmel,Vitez Janossal, tunderekkel, repkedo boszikkal es taltosokkal, oriasokkal, torpekkel. Zeneileg nem fogott meg, de kello modon letudott foglalni es vartam a fejlemenyeket. Mondjuk azt nem árt eldonteni az Operettszinhaznal,hogy Operás balettot tolnak vagy olyan egyediek maradnak, mint voltak, a virtsaftos lotyokkal? 🤔 véleményem szerint ez utobbi az Operett utja, es nem kéne kis operát csinálniuk. A darab 1x nézős, aranyos, szorakoztato. A sárkányt se értettem, de legalább volt benne sarokvágás... #operettszinhaz #évadkezdés #hamupipőke #csipkerózsika #hófehérke #sandorpeter #holakávém #foldestamas #nagyjancsójúlia #kissdiana #bordasbarbara #sárkány #bodrogigyula

És természetesen gratulálok Sándor Péternek, aki a hétvégén debütált a herceg szerepében! Nem mindennapi megjelenése van a férfinek, egy világító deszkán kell egyensúlyoznia, nem irigyeltem. Amikor Csipkerózsikát felébresztette, és felkiáltott, hogy ébredj fel, mosolyognom kellett... nem beszelve, hogy az első felvonás végén pattogatott kukoricát zabált... A kukkeres jelenetnél tudtam vele azonosulni... "Bál lesz" c. dal, ami lezárta az első felvonást szörnyen ismerősnek hatott. Mintha mar hasonló formában hallottam volna valahol...

Zenei szinten: nincs fülbemászó dallama

Díszlet és pár tetszetős elem ecsetelése: a LED-fal leginkább, de az minden helyszínt jól hoz, illetve van még itt üvegkoporsó, kandalló (ez is leginkább valami LED-szerűség), a temetőben a sírkert; nagyon tündérszerűvé teszik a történetet a lebegtetésekkel, boszorkányok, sámánok, még a mostoha is lebeg a történet végén a vörösen világító késével... A sárkány egy különlegesség, felépítése alapján a kínai ünnepi sárkányokra hasonlít, csak kevésbé pompás kivitelezésben, viszont világít neki is vörösen a szeme. A szerepe szerint hercegnőt kell elrabolnia, akivel utódokat hoz össze, ezt a szerepet a két mostoha hajtja végre... Hamupipőkét akarja eredetileg elrabolni, de a herceg megvédi. A két főszereplő egy ünnepségen találkozik először, és a herceg azt szeretné, ha önmagáért szeretné a jövendőbelije... Apja szigorú intelmei miatt kell feleséget keresnie, de a horogra akadt lányok közül egyik se igazán különleges (annál többször térnek vissza különféle eseményeken). A nagy bálon, Hamupipőke módos dámának lesz álcázva a Tündérkirálynő (Kiss Diána) által, de a herceg idővel rádöbben, hogy ő az, akibe "szegényként" is beleszeretett. Egyébként vizuális szinten nekem az is tetszett, hogyan lett Rózsából Hamupipőke a címszereplő, fehérből szürkévé változott a ruhája egy ponton, amikor a mostohaanyja munkára kötelezi... Az apa figura csak később lesz jelentős, rájön, végig bohóc volt (bár a mostoha is jópofa, amikor sárkányhoz hasonlítják, mindig kikéri magának, pedig a lény mindig ott mozog mögötte, amikor megdöbbent kiáltások közepette illetik, hogy fuh, milyen sárkány... :D).

Megdöbbenés: a sarok levágás, hogy a cipőbe beleférjen - aztán jól át lesznek ejtve a Kutykuruty (udvai bohóc jelmeze alapján) által, mert hamisított cipőt ajánlott a mostohatestvéreknek...nem szép, igazán csúnya dolog... :D

A darabmentése az Operett.hu oldalról:

Ki ne ismerné Hamupipőke, az árva leány történetét, akit gonosz mostohája és mostohatestvérei elnyomnak, akinek arcocskáját összekormozzák, toprongyosan járatják, mégis ő nyeri el a herceg szívét? A Hamupipőke a világ egyik legismertebb története. Már az ókori Egyiptomban felbukkant, de kínai változata is ismert. Számtalan film és színpadi mű született belőle. A Budapesti Operettszínház Hamupipőkéje azonban nagyratörő, és minden eddigi feldolgozásnál komplexebb. A szerzőpáros a magyar népmese és folklór elemeitől a mélylélektanig mindent beleszőtt a történetbe, mindezt úgy, hogy a család apraja-nagyja számára szemet és szívet gyönyörködtető legyen. Szem nem marad szárazon, olyannyira érzelmes, ugyanakkor a kacagás is garantált. A látvány minden eddigit fölülmúl, hiszen az Operettszínház új akvizíciója, az óriási LED-fal kitágítja a vizuális lehetőségek tárházát.

A Hamupipőke előadás vizuális effekteket tartalmaz, mely az arra érzékenyek számára rosszullétet okozhat. Az előadás látogatása minden esetben saját felelősségre történik. 

 Képeim

Összegezve: 1x mindenképpen érdemes megnézni, aranyos darab, kicsit modernizálva, itt-ott túlmodernizálva, de miért ne vonhatnák be a mai világunkat a mesébe??? :) Gazdag a vizuális ingerekben, a háttérben mindenhol tündérek tűnnek fel. A darabot azt gondolnánk többségében gyerekek nézik meg, de sokan voltunk felnőttek is. A szereplők cuki, kedvesek voltak, kiemelni nem akarok senkit, Sándor Pétert is csak azért, mert korább nem szerepelt, és ezen a hétvégén debütált hercegként. Azért ővele megnézem. :D A székem szimpi hely volt, majd máskor is ekörül igyekszem helyet foglalni, utolsóelőtti sorban, a földszinten.

Indul a 2025/26-os évad! Startoljunk el közösen a Pozsonyi Pikniken!

Újabb évad! Kezdődik!!!

Idén is, mint minden évben ez a színháznyitó program számomra. Örülök, ha kint lehetek, a 13. kerületi rendezvényen. Általában a Jászai Mari téren felállított színpadon szoktam a kedvenceimmel találkozni, így figyelmetekbe ajánlom Nektek is. Biztos vagyok benne, hogy találtok majd Nektek tetsző szórakozási lehetőségeket. Az idén a Magyar színház, Víg, az Operett, Thália, 6szín, JASZ, stb. mutatja be előadásaiból röpke ízelítőt, ugyanakkor lesznek akapella és jazz stílusú előadások is.

Standokat is érdemes a színházi utcában áttekinteni, mert ekkor vannak a nagy bérletértékesítések, jegyvásárlási lehetőségek a megszokottnál olcsóbban, kedvezményesebben. Tavaly színházi barátosnéval itt vettük meg a bérletünket a Nemzeti Táncszínház produkcióira, illetve pár alkalmat beiktattunk a Magyar színháznál is (pl. Madagaszkár, Az ezeregy éjszaka meséi). Nekem későbbiekben több olyan produkció is felkeltette az érdeklődésemet, hogy többször váltottam belépőt, igaz ez főként a Magyar színházra, ami azóta belopta magát a szívembe. Idén megújult a nézőtere, aminek székeit, ha úgy döntötték, Te is örökbe fogadhattad, névvel ellátott karfa, és egyéb kedvezmények jártak érte.

A Pozsonyi Piknik programja: https://pozsonyipiknik.hu/pozsonyi-piknik-2025-online-musorfuzet/

Meglátjuk milyen lesz az idei :) 

Egyúttal közlöm új infoként, hogy több színház is nyílt napot vagy színházi estet fog tartani a következő héten, vagyis szept. 13-án, és 14-én. Én magam sajnos, nem vehetek részt, mert utazni fogok erre-arra...

Szept.13.
Erkel színház - hivatalos megnyitó, musical éjszaka

Operettszínház - operett forgatag, ami a régi Broadway fesztivált egy napig helyettesíti

Szept.14.
Magyar színház - nyílt nap kulisszajárással

Vígszinház - nyílt nap

 

Rudolf musical és Frank Wildhorn musical gála est a Margitszigeten

 A musicalről, 07.05.

Győri Rudolf

Általánosságban elmondhatom magamról, hogy kifejezetten utálom a szabadtéri előadásokat. No, nem azért, mert bajom lenne bárkivel, bármivel, de félő, hogy az időjárás nem kedvez és amilyen szerencsés flótás vagyok, kifogom a rosszat és, ha az esőnap olyan alkalomra esik, ami nekem egy kirándulásos napom, oda a jegy... No, ezt nem szeretem, de most úgy éreztem be kell vállalnom, lesz, ami lesz! Nem mellesleg, egy éve a színház-kirándulás kombó tölti ki az életem, így nem csoda, hogy mégis csak rávettem magam erre a kis kitérőre. Volt bennem félsz, ám küzdöttem azzal az érzéssel is, hogy mennyire, de nagyon szeretem ezt a darabot, és a korábbi ellenszenvem ellenére, meg akarom nézni, mert a Sándor Péter facebook-os rajongói csoportban csak áradt a pozitív energia... :D Én meg semmi jónak nem vagyok elrontója.

Szombat dél körül döntöttem, hogy befoglalom a székemet, megveszem online. A gálánál már nem tudtam, úgyhogy ott személyesen mentem megvásárolni a jegypénztárba. Szóval, választottam egy helyet, és megbizonyosodtam róla, hogy mindig ide vagy köréje fogok ülni, amennyiben lesz olyan produkció, amire elmennék a Margitszigeti Szabadtérire...

Az ülésem kiváló volt, és csupa-csupa jó érzés kavargott bennem. Fiatal lányként, a Fantom bűvöletében éltem, és 1-2 éven belül megtalált(am) ez a csodadarab, aminek minden dallama fülbemászó. Szeretem a történetét, a karaktereket, a zenéjét, mint írtam és úgy összességében egy olyan előadásnak tartom, aminek nincs unalmas pillanata. 

A HELYSZÍNEN: A darab rendezése kissé szirupos véget engedett meg magának. Emlékszem a pillanatra, hogy elámultam, milyen negédes befejezést kapott az első, ősváltozathoz képest…de mindenről később, bővebben…. 

A díszlete bájos, egyszerre hasonlít a tisztes bécsi kastélyhoz (pl. Schönbrunn-ra) és a bécsi klasszicizmus vonásai mutatkoznak meg benne.

Győri Nemzeti Színház honlapján a darab adatlapja: https://gyoriszinhaz.hu/eloadasok/rudolf/

 

Győri társulat hivatalos plakátja

  

Karakterváltoztatások
Rudolf – nagyon sokszor kell bizonyítania, hogy képes apja politikai nézeteitől megszabadulni, képes lépni és lezárni házasságát, új hazát felépíteni. Mégis a karakter vissza-vissza lesz húzva. Nagyon sokszor beletörődik, és nem mer fellépni, kiállni magáért, pl. jól érezhető ez Ferenc Józseffel vagy Stefániával szembeni jeleneteiben. Bárgyúbb lett Rudolf személye, aki ugyan meghozza a döntést, hogy Magyarország királya lesz és függetleníti az országot Ausztriától, mégis nem viszi végig akaratát, mivel elárulják, de erről nem ő tehet. Sándor Péter jól, kifejezően, érzelmesen énekelt. A Holnap hídja előadásmódja tetszett, bár a hangsúly a végén nem a nagy kiéneklésen volt régen. Tudom, megszokás, ám még ezt az új változatot szoknom kell, szebb volt, mikor az utolsó mondatot megismételte és a többiek mellette kitartották a hangot. Az, hogy címszereplő folyton meghunyászkodik, amikor pedig erélyesen fel kéne lépnie a családtagjaival szemben, ez nagy hátránya az új Rudolfnak.

Mária Vetsera – olyan bájos a korhű jelmezekben, mint az ősváltozatban volt. Jelleme alapján Vágó Detti-féle szerepformálást viszi tovább Jenes Kitti. Jó volt, és szép volt. Szerettem a szerepben.

Taffee gróf – semmitmondó… sajnos Nagy Balázs által formált figura, ugyan mindenhol ott van, de valahogy nem adja át azt a szenvedélyt, amit az ősváltozat két minisztere, Földes Tamás, de számomra az igazi Homonnay Zsolt volt mindig – szerencse, hogy hallottam a Farnk Wildhorn barátai gálán ismét a szerepben. Egy végtelenül szenvedélyes férfi, akibe nem nehéz beleszeretni...bár azért az idő rajta is meglátszik, kissé pocakot eresztett...de hát ki nem lesz teltebb az idők alatt? :D

Maria Larisch – az összekötői szerepe jobban ki van hangsúlyozva ebben a változatban, illetve a saját dalában, inkább a Rudolffal közös múltja jelenik meg, amikor gyerekként játszottak, míg az ősváltozatban, Rudolf halálát vizionálja, a temetésen megjelenik Erzsébet alakja is. Larisch itt még csókot is vált egykori szeretőjével a gróffal közös daluk végén, és ez azért egy forró, izzó viszony benyomását kelti. Tetszett. És, a legjobb jelenet, amikor Larisch megkapja Vetsera levelét, miben közli, Rudolffal ugyan megpróbálták, hogy szétmennek, de belátták, nem tudnak egymás nélkül élni. Együtt utaznak Mayerling-be. Ez a levelezés új gondolat a darabban, ami nagyon jól formálja Larisch karakterét.

Ferenc József – olyan, amilyennek lennie kell. Szinte megborzongtam, amikor kinyilvánította Rudolfról, hogy nem méltó, hogy a fia legyen…

Stefánia - A magyar változatban egyszerűen képtelenség beleapplikálni azt a személyiséget, ami sokkal összetettebb Stefánia esetében, és amit a Bécsben rendezett változatban tettek bele. Mindettől függetlenül mind a színésznő, mind a szerep nagyon erőteljes, hangsúlyos és pont olyan erőszakos, mint amilyen az első változatban volt. Ugyanakkor, hogy jobban megkedvelhessük Stefániát, mert van bizony asszonyi, elkeseredett oldala is, azt nem kapjuk meg. Sebaj.

Pfeiffer, a bábjátékos - sok jó oldala van a szerepnek. Gyerekekkel van körülvéve, jól vezeti a történetet, talán nem annyira jelentősen, mint az ősváltozatú bábosok, de azért kellő ráhatása van a történésekre. Nem verik meg az egyik jelenetben, ahol pont Rudolfot, Ferenc Józsefet figurázza ki a bábjaival (ugyanis az eredetiben ez megtörtént). Ő is változtatott szövegkönyvből dolgozik. Először azt hittem, hogy Szabó P. Szilvesztert látom újra a színpadon, de nem ő volt, pedig még hangilag is emlékeztetett rá a művész.

A befejezésről: Az ősváltozatban Rudolf és Mária Vetsera elmennek a Negyedik dimenzió báljába, miután tudomásukra adják, hogy a tárgyalófelek, akikkel Magyarország ügyében eljárnának, nem fognak megjelenni, úgy döntenek utoljára táncolnak még, közben megjelennek azok, akik szerelmük beteljesedését akadályozták, ők felülemelkednek és kijelentik együtt mennek halálba. Eldördül a lövés, ami a mostani változatban is csak 1x fordul elő, de látványos megoldásként egymás mellé állnak és olyan mintha Rudolf úgy sütné el a pisztolyt, hogy a golyó az ő és kedvese fején is átmegy... Ehhez képest az ősváltozatban, eldördül 1 lövés, ők pedig a díszletre zuhannak, ami egy emelvény (több esetben veszélyes volt, ha nem megfelelően álltál be, pl. Dolhai Attila és Vágó Detti le is esett róla egy ízben, így Mészáros Árpád Zsolt és Vágó Zsuzsi helyettesítették őket), a szerkezet a dördülés, és az esés pillanatában egy ponton szétnyílik, így mindkét áldozat egy-egy lapáton fekve elszakad egymástól...nálam pedig ez a nyerő befejezés...a haláluk előtt Rudolf még egy utolsó csókot lehel Vetsera kezére, ettől mindig sírhatnékom támad... Az eredeti-eredeti történet szerint, így kellene lennie és nem ez a cukormázas halálukban megdicsőülnek dolog... A történet szerint Rudolf mellől Máriát elvitték még hajnali órákban, testét a lovaskocsiban egy seprűvel kitámasztották, hogy külső szemlélő egy ülő alakot láthasson a kocsiban. Holttestét mindenféle jelzés nélkül elföldelték, később persze rendesen el lett temetve, de tudósok mindig kiásták, hogy megvizsgálják és kiderítsék vagy legalábbis sejtéseket adjanak, hogyan és miként történhetett az "öngyilkosság", amiben szintén nem lehetünk annyira biztosak... Az elbeszélésem alapján, ezért tartom szebbe befejezésnek az első változatot, míg a másik az nekem annyira nem jött be, de elfogadom. Ha nagyon pozitív befejezést szeretnénk, akkor arra ez a megoldás tökéletes.

A darab hibái: Az első felvonásban a zászló lengetős, nemzet erősító számról teljesen meg is feledkeztem…csodálkoztam is, hogy van a darabban új dal? Aztán rájöttem, hogy ez mindig benne volt, de a legkevésbé szimpatikus melódiái közé tartozik az előadásnak. A bordélyház jelenete, sajnos rettentően unalmasra sikeredett, pedig a dal is jó, a jelmezek is tetszettek, de mégsem volt eléggé dinamikus, vagy figyelemfelkeltő, a közönségen is érződött egyfajta ellenszenv. Talán a bábos, Pfeiffer karaktere itt nem domborított olyan jól, mint az ősváltozatban, Bereczki Zoltán és Szabó P. Szilveszter esetében.

Ami kiemelkedő: A PRÁTER – a díszlet óriáskereket prezentált, ami nagyon feldobta ezt a jelenetet, valahogy úgy érezhető volt, hogy igen, na, ide én is szívesen elmennék, nem beszélve Rudolf itteni ruházatáról, a vadász jelmez Sándor Petinek nagyon is jól állt és a figurát is erősíteni tudta vele. Kettejük játéka Jenes Kittivel csupa bájos pillanatot eredményezett, habár azt meg kell jegyeznem, hogy a dalszövegben történik valami az egyik kémmel, Wiligutt-tal, itt a meg semmi sem (az ősváltozatban egy kerékhez rögzítették és megforgatták), ugyan itt mitől szédül meg? :D

 Összefoglalva: csodálatos est volt, imádtam énekelni minden dalát, amit szeretek. Szinte, mintha egy nap se múlt volna el az eredeti előadás és a mostani között. A Győri Nemzeti Színházban decemberben fogják bemutatni, szeretnék majd eljutni rá. A címszerepet továbbra is, Sándor Péter és Kocsis Dénes fogja vinni.

A koncentről 
https://margitszigetiszinhaz.hu/margitszigeti-programok/duna-szimfonia-frank-wildhorn-es-baratai-musicalgala/

A honlap fotója

Program (honlapról mentve)
DUNA SZIMFÓNIA – FRANK WILDHORN ÉS BARÁTAI MUSICALGÁLA
2025. aug 07. 20:00

Magyarországi ősbemutató a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon!

2025. augusztus 7. csütörtök 20:00 (esőnap: augusztus 8.)

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Műsoridő: kb. 150 perc (1 szünettel)

Varázslatos musicalgálát láthat a nagyközönség 2025. augusztus 7-én: Frank Wildhorn, a többszörös Grammy-, Tony és Emmy-díjra jelölt világhírű amerikai zeneszerző és barátai nagyívű koncertet adnak a New York-i Broadway sikerszerzőjének ikonikus musicaljeiből. Elhangzik majd az Eljött az óra, az Ördögi tánc, a Férfi kell és a Párbaj a Jekyll & Hyde-ból, a Kétség és ábránd, Ez most más, A holnap hídja és az Eljő a perc a Rudolfból, a Rettegj, Viva, Szent Teréz és a Bár tudnám a Carmenből, valamint a Make me love you és a Longer I live slágerek a Dracula című musicalből.

Frank Wildhornt Magyarországon leginkább fokozott szakmai és közönségérdeklődésnek örvendő musical bemutatói kapcsán ismerheti a közönség. A Budapesti Operettszínházban Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, főigazgató, vezető alkotó irányításával 2024-ben bemutatott revelatív Carment és a 2022-től repertoáron lévő Jekyll és Hyde-ot nem felejti senki, aki csak egyszer is jegyet váltott a közönségkedvenc produkciókra, és sok évvel korábban a Rudolf című musical is látható volt.

Az este első felében korábban a Bécsi Szimfonikus Zenekar előadásában és legutóbb az ulmi International Danube Festival-on jelentős visszhangot kiváltó és közönségsikert aratott Duna szimfónia szerepel a programban. Wildhorn nagyívű művét a klasszikus, valamint a modern, kortárs zenei stílusok harmonikus ötvözésével vetette papírra, rajongásig szeretett folyója, a Duna iránti tisztelete jeléül. A mély érzelmektől fűtött, jellegzetes wildhorni hangzásvilág elvarázsolja a közönséget és végig repíti a Duna útján a forrásától egészen a Fekete-tengerig. A hamisítatlan operettszínházi életérzést és a páratlan zenei élményt a Budapesti Operettszínház Pfeiffer Gyula Liszt Ferenc-díjas karmester, főzeneigazgató vezényletével játszó, több mint 80 fős Szimfonikus Zenekara garantálja.

A második részben a Nagymező utcai teátrum sztárjai és tehetséges fiataljai lépnek színpadra: Füredi Nikolett, Nádasi Veronika, Lipics Franciska e.h. SZFE, Homonnay Zsolt, Sándor Péter és Szomor György, valamint a színház Musical Együttese és Zenekara előadásában elhangzanak a zeneszerző legnépszerűbb musical dalai, duettjei és együttesei.

Az est sztárvendége maga a zeneszerző Frank Wildhorn, aki zongorán közreműködik, és a számok között végtelenül személyes gondolataival beavatja a nézőket pályájának meghatározó állomásaiba, így a közönség betekintést nyerhet az egyes musicalek keletkezéstörténetébe is. A kivételes és megismételhetetlen gálakoncert koreográfusa és a rendező munkatársa Lénárt Gábor, rendezője Homonnay Zsolt Jászai Mari-díjas színházi alkotó, az Operettszínház művészeti vezetője. A színpadon elhangzottak könnyebb megértését szinkrontolmács segíti.

Saját tapasztalat
Már szokásosnak mondható helyemet sikerült megvásárolnom, és mellém került egy külföldi, PhD tanulmányait Magyarországon folytató egyiptomi hölgyemény, akivel szépen elbeszélgettünk, a műsor végén facebook-elérhetőséget is cseréltünk, és közösen fogunk menni színházazni a továbbiakban. Érdekes volt, hogy ahogy beszélgettünk egymással körülöttünk mosolyogtak az emberek. :D
Neki a kedvenc előadása a szerzőtől a Jekill és Hyde, az enyém a Rudolf. Szünet alatt megkereste a zeneszerzőt, hogy készítsen vele közös fotót, én pedig a vízitornyot másztam meg. Végre sikerült a tetejére feljutnom, ami a Rudolf-nál kimaradt, mert olvasni is akartam a kiplakátolt történelmi érdekességeket a valós személyekről. Nagyon jól éreztem magam ekkor is.

Kellemesen elhallgatta az ember az első felvonást, ami a Duna szimfónia volt (háttérben időnként még a SZIGET fesztivál hangjai is átszűrödtek), a folyót 4 évszak különféle változatában jelenítette meg. Tetszett a keringős bécsi rész és a pörgősebb klezmer dallamok.

A második felvonásban pedig ízelítőt kaptunk az operettszínházi társulat 6 tagjától, milyen is, ha magyarul énekelik Wildhorn darabjait. Egyik Rudolf-os dalról meg is feledkezett a szerző, azt mondta, nem rémlett neki, hogy ő szerezte ezt is, amikor Homonnay Zsolt a kottát letette elé (Kétség és ábránd). Wildhorn a dalok felvezetésében mindig kifejtett apró gondolatokat, meg hálás volt az előadóknak is, többek között Nádasdi Veráért volt oda, neki felajánlotta, hogy elviszi magával Amerikába (akárcsak Andrew Llord Webber Mahó Andreának anno, 2003-ban), Vera már ment volna pakolni a cuccait...vidáman szaladt vissza hozzá a takarásból, amikor a férfi a szép szavakkal illette, visszasietett. Örülök egyébként Vera sikerének és annak is, hogy a Nem más, mint én-t vagyis a Rudolf-ból Stefánia dalát ő énekelte el. Az ősbemutatón ő volt a karakter ábrázolója, és a hangszíne már akkor is megtetszett. Wildhorn egyébként még azért is megdicsérte, hogy ahogy játssza Carmen-t, lehetséges, hogy előző életében is ő volt amga Carmen. :D A zeneszerző el volt ragadtatva a társulattól, több ízben dicsérte is őket. Az este pedig szuper volt.

Hazaút
Mindkét esetben úgy döntöttem inkább legyalogolok, mert nem lakunk olyan messze a szigettől. A tömeg békésen vonult, nem volt sosem atrócitás vagy bokorból előugró, pörköltöt föző meztelen férfi...mint egyszer a híradásban mondták...azóta ez számomra egy legendával ér fel... :D És azért is mentem a tömeggel inkább, mert a 26-os busz, a hangosbemondó állításával szemben ezúttal sem volt rendesen megszervezve, így köszönöm, de inkább lemondok arról, hogy heringként összezárjam magam a többi emberrel... Ahogy sétáltunk, úgy láttunk piknikező emberkéket a fűvőn, minden békés és nyugodt volt. Ez is nagyon tetszett, biztonságban éreztem magam.

Jövőre, ha úgy alakul, szerintem, megint elmegyek margitszigetezni ;) Menjetek Ti is!

 

Az is elmondható, hogy most se sikerült befognom a számát, de ez vagyok én! :D

Mária főhadnagy megmenti a szabadságharcot!

 Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy 

 

Leírás: Hogyan válik egy tizennyolc éves, szerelemről ábrándozó fiatal lány, Lebstück Mária az 1848-as szabadságharc honvédhuszár főhadnagyává? Huszka Jenő történelmi ihletésű, mégis mély emberi érzelmekkel és drámai fordulatokkal teli művét láthatja a közönség a Budapesti Operettszínház társulatának előadásában. A darab a történelem viharai közepette örök emberi sorsokat tár a közönség elé, miközben a szabadságért folytatott harc egyéni drámákat is megjelenít a színpadon.

A darabot eredetileg az Operettszínházban megnéztem volna, de végül az M5 kulturális csatorna megelőzött és betette a rögzített felvételt aug.16-ára esti programként...na, ha és erről csak később szereztem tudomást. Úgyhogy visszanéztem :P

A darab történeti áttekintéssel kezdi előremenetelét, majd megjelenik Mária, a zenélő bocskoros emberrel szótlan ücsörgésbe kezd, míg a férfi az operett ismert dalait játssza el hegedűn. A történet főszereplője, Lebstück Mária (alakítója: Lévai Enikő), akinek az eljegyzésére készül az osztrák család...ám, a cseléd, Panni (szerepben: Bojtos Luca) hozza a hírt, hogy a leányzó meglépett a nyitány alatt látható lovával... A lány egyébként magyar származású, nagybácsija és annak nem túl szimpatikus felesége osztrák szellemben nevelik... de a magyar nagynéni, Farkasházy Antónia (szerepben Fischl Mónika) is feltűnik a színen, mivel meghívást kap Mária eljegyzésére, és a Bécsbe felvonuló forradalmi magyar küldöttség csapatát erősíti... kapunk egy szerelmes dalt, Antónia és Draskóczy Ádám (megformáló Dolhai Attila) személyében, mivel utóbbi tiszt kísérletet tesz arra, hogy a nőt meghódítsa, de ez reménytelen eset. Újra elpróbálják az eljegyzést, szép menyasszonyi ruhában jelenik meg Mária, egyszerű, de nagyon szép. Antónia nem engedi, hogy szerelem nélkül menjen férjhez, ezért Antónia felveti, jöjjön vele Magyarországra, kísérőjük pedig Zwickli úr, a női szabó, aki szerepben Erdős Attila.  Hogy időt nyerjenek, Zwickli eljátssza a bécsi nagynéni előtt, hogy még a lány az öltözködéssel van elfoglalva... Színváltás, megérkeznek a magyar csapatok és a szabót kereső szolgálólány a fiúkhoz csatlakozik. 

"Grosse vászon leng a szélben..." - amikor találkozik a magyar jurátus tagjával, Jancsó Bálinttal és Mária, a férfi főszerepben, Laki Péter.

13 betűből áll a neve, ezért a Zwickli egy nem egy szerencsés fickó - összetalálkozik Pannival, aki most már nem hajlandó elengedni a fiút, mivel eljegyzéssel csavarta el a fejét, amit aztán nem tartott be, ezért Panni utánament, hogy ígéretének tegyen eleget... 

A szerelmes nóta után, összeállnak a szereplők, és jön egy magyar tiszt, aki hírt hoz Pestről, kitört a forradalom (Petőfi Nemzeti Dal elszavalása). Kiderül - mert a cseléd beszédes - az osztrák ellenségekhez tartozik Mária, ezért Bálint szakít a rajongással irányába...

Mária, Zwickli úr tiszti rangját kihasználva belép az osztrák huszárok közé, így a magyar csapathoz tud csatlakozni. Kossuth számára hoznak egy kardot, amivel nagyívű beszédet mond Antónia. Beszéd után Kossuth-tal vált pár szót. Mindenki elmegy huszárkodni az első felvonás végén, Panni egyedül szomorkodik, mert a szabót is elviszik...

Budai Várban játszódó jelent a második felvonás kezdőképe, a huszárokról...
"Kossuth Lajos az t üzente, eljött már a Naplemente..." - álá Zwickli. 
Megint összetalálkozik a Pannika és a már huszárnak állt Zwickli. Megkezdődik a strázsamesterrel való rivalizálás, aki a lány kegyeit valóban keresi, nem úgy, mint a szabó, aki állandóan menekül az esküvő elöl...

Orvos érkezik, mivel Mária, aki Károly (alhadnagy) név alatt fut a huszárok között, megsebesül egy küldetés alatt. Az orvosi kivizsgálás előtt viszont megesküdteti a férfit, hogy nem mondhatja el senkinek, hogy valójában ő nő. De a férfi egy ponton, nagyon gusztustalan módon rányomul... A szabó fiú háttérben segédkezik a vizsgálat alatt és úgy viselkedik, mintha őt lötték volna meg és fél attól, hogy elvérzik... Jancsó Bálint is megjelenik és nekimegy, leszólja a nőt, vagyis a férfit, hogy nem eléggé férfias és talpraesett. Aztán Ádám kinevezi főhadnaggyá Károlyt, és ezt Bálintot sokk-ként éri. A kinevezés után, viszont visszakapja, amit Károlynak adott...A főhadnagy számonkéri, hogy miért késett a szolgálatról...beszélgetésük során kiderül, hogy a férfi még mindig szereti az "osztrák" lányt... A magyarok foglyul ejtik az osztrák tisztet, aki Mária jegyese volt. Felfedve előtte a kilétét, a férfit szabadon engedi, aki viszont nem akar így megmenekülni. Máriához látogatóba érkezik a vidámabb nagynéni is, Antónia. Rábeszéli, hogy mutatkozzon meg Bálint előtt nőként a Görgey által rendezett bálon. A strázsamester meg akarja kérni Panni kezét, de ezt a bolondos Zwicklinem engedheti meg... Szóval, a pár most már véglegesen összejön és eléneklik a darabból ismert, "Van nekem egy cigányom a Bugaci határon". 

A bálon senki felkérését táncra nem fogadja el Antónia és Mária (mondat: hiányzott a szoknya, de most meg a kard hiányzik). Az orvos megjelenik (fuj) és felkéri a lányt táncolni, amit ugye nem utasíthat vissza... Bálint megvédi Máriát, miután az orvos jobban nyomást akar gyakorolni a nőre...és végül összejönnek. :) A magyar csárdást követően Kossuth (szerepben Langer Soma) tiszteletét teszi. Amikor újra a huszárok táborában zajlanak az események, az orvos leleplezi Máriát és kémnek is beállítja, mivel a volt jegyesét szabadon engedte, és még a pisztolyát is odaadta neki, aki embereket sebesített meg, hogy megszökhessen...erre derít fényt az orvos... aki az árulkodás miatt el lesz küldve a csapattól, Máriát pedig minden kitüntetésétől és a kardjától is megfosztják. Bálint megígéri Draskóczy-nak, hogy visszahozza az osztrák foglyot. 

Más vizekre evezünk a történetben, Antónia vidéki kastélyába, ahol megint a vidám páros fogad bennünket, illetve kiderül, hogy a strázsamesternek van felesége és így udvarolgatott Pannikának ...("Tyúkokat öltetnek, kaszálják le a trágyát") Főhadiszállásnak használják a huszárok a kastélyt, Antónia Draskóczy-t maradásra bírja. Halálra ítélik Máriát, de a kivégzése előtt visszatér Jancsó az osztrák hadnaggyal. Tisztázva lesz helyzete, de a jegyességre is fény derül, amiről a magyar tiszt nem tudott... Kossuth-ot nem lepi meg, hogy nő volt a férfi...xD megkéri, hogy legyen háttértámogató és ne a harcban villantson... Antónia szerelmet vall Ádámnak, mert igazából a Kossuth iránti szerelem az egy mítosz, csak tisztelője. A komikus páros összehozza a sebesültnek álcázott Bálintot Máriával (Rólad álmodom-dal). Kossuth megható beszédet mond (a darab végén igazán hangján is hallhatunk tőle pár sort a hegedűs kísérőjével aaláfestve).

Adatlap: https://operett.hu/repertoar/maria-fohadnagy

A rendezést Homonnay Zsolt követte el. 

Összefoglalva: Alapjáraton a magyar forradalmat feldolgozó darabok nem mindegyike alakul sikeresen. Inkább olyanok, mint amik szeretnének valami nagyot letenni az asztalra, nagyon forradalminak tűnni, nagyon magyarosnak, nagyon virtusosnak, stb. ... túlságosan hazaszeretetről hadovál, mintegy rátukmálva az emberre az érzéseket. Amit, lássuk be nem lehet. A mondanivalótól nem fogjuk jobban szeretni, legyen bármennyire is keverve a műfaj, egy bizonyos darab esetében, pl. A tizenötödik nem egységes műfajban került színpadra a Madáh-ban. Kazinczy Lajosról szól, mint 15. aradi vértanú történetét meséli el, némileg kiszínezve a történeti eseményeket. Nekem nem jött be, felejtős darab volt. Mert az az igazi darab, ami zeneileg és a mondanivalóval együtt fogva tart.
Ezzel megy szembe a Mária főhadnagy. Jó történet, érdekes és színes szereplők, állandó zenei jelenléttel rendezve (a hegedűs fazon). A Mária főhadnagyban nem erőltetik túl az érzelmeket, értem ezalatt a hazaszeretet adagolást. Pont megfelelő. És teljes egészében operett műfajban játszódik, amitől egységes a kinézete. Kissé hasonlít a story-ja a Disney mesére, a Mulán-ra. 

Mindezentúl, színvonalas előadás, ha játsszák és nem láttátok még, menjetek az Operettbe!

 

Pár szép kép az előadásról, forrás az Operettszínház oldala: