2022. november 22. 19.00 Madách
Előadás: FANTOM
Elértem a jubileumi előadást, amire nem is számítottam idén, hiszen csak a 49.-ig jutottam volna, ha nem iktatok be egyet, mert az eredeti előadásnak módosították a szereposztását, és lemaradtam volna idén Jenes Kittiről... ha már minden új beállót meg akarok nézni, őt se hagyhattam ki a szórásból... így lett a 49.-alkalomból (amit módosítottak Christine szereplőjét tekintve) az 50. És azt kell írjam, nagyon jó döntés volt a változtatás, és, hogy pont ez az alkalom lett a jubileum számomra.
A szereposztás
Sasvári szövegileg nem hibázott, de továbbra se bírja hangilag, nem mennek a magas és olykor a kitartott hangok, ezért az Éj zenéje nekem egy csalódás - ámbár ő énekli lassabban, vagy úgy érzem, hogy lassabb, de kellemesebb, mint mondjuk a felgyorsított Posta Victor előadásmódja... Persze, mindent felülír, ahogy ő előadja magát az utolsó 15 percben, a második felvonás végén. A Fantom szimpatikussá válik és nagyon szerethetővé. Az a csókjelenet nem volt semmi. És örömmel veszem, hogy végre nem csak átölelős a jelenet, tehát ez a színészi csók, amikor nem a szájra, hanem arcra adnak puszit és úgy bújnak össze, hogy te azt hiszed, hogy tényleg szenvedélyesen csókoloznak. Nem, ez rendes csók, mind a Fantom, mind Raoul esetében.
Széles Flóra nagyon jó, és tartom továbbra is, hogy úgy játssza a karaktert, hogy az élvezhető. Első színpadi megjelenésénél most nem esett le a fejéről a tiarája, amikor hibát kellett ejtenie tánc közben, tetszett, hogy egy pillanatra megállt és álmodozón a semmibe révedt a tekintete, mintha a Fantomot hallaná... A temető jelenetben emocionális, és hatalmasat énekelt. A Don Juan-ban csak ő vállalja be, hog berekeszt, lehet ez annyira nem illik oda, de nekem tetsző újítás. Egyedül a Fantomtól való elbúcsúzása nem az igazi, az lehetne, hasonlóan mély, mint Elviránál, az arcdörgölés szintje.
Jenővári Miklós, úgy tűnik kicsit üldözve volt idén, hiszen, amikor láttam, akkor mindig kapott valami extra gondot a nyakába. Elsőre a híd nem működőtt, most pedig a Fantom páholya romlott el, így neki széken kellett ücsörögnie a páholy helyett az Il Muto jelenetben, amikor bizonygatja, hogy máshol nincs is üres hely... Nincs vele különösen gondom, tetszett, hogy a második felvonásban, mindenhova ment Christine után, aki folyton kitért előle, hiszen nem tetszett neki, hogy a férfi rá akarja venni a szereplésre (ha jól emlékszem Haraszti volt az a színésznő, aki a legmérgesebb volt minden Christine-t formáló közül, és jól bevágta az igazgatói iroda ajtaját, dűhös arckifejezés kíséretében...)
További szereplők
Derzsi György mint Umberto Piangi - új szereplőnek minősül, nem volt a legjobb, de nem is annyira rossz, ahogy játszik, hangilag nem tenor ő sem. A három Piangi közül nekem az operás képzettségével Szerekován János az abszolut befutó.
Röser Orsolya, mint La Carlotta: tetszik, hogy olasz kifejezéseket tesz a mondandójába...
Madame Giry: Bencze Ilonának külön feladata volt, hogy segítsen, hiszen a Fantom páholya nem működött, így a másik páholyból hajolt ki Joseph Bouqet, hogy ijesztgesse a balerinákat... Úgy tűnik az idei Fantom évadban a Madame Giryknek fel van adva a lecke, és nekik kell kitalálniuk valamit, ha a díszlet nem működik (Bajza a hídnál találta ki, hogy hátul menjenek Jenővárival). Nagyon ügyesen megoldották a nők a kialakult helyzetet. tetszett, hogy a másik páholy van most középpontban. Viszont annak már sok értelme nem volt, hogy ahonnan jöttek a balett-táncosok, ugyanoda menjenek vissza, illetve a Fantom és Christine dublőrök is túl közel voltak ahhoz a box-hoz, néztem és nem láttam, hogy fenyegető intést küld a Bouquet felé... Az akasztás kíváló volt, előtte, ahogy seggre estek a balett-táncosok, mert váratlanul éri őket, hogy nekik balettozni kell, míg Christine felveszi a grófnői szerepet... Az akasztástól jóleső borzongás futott át rajtam...
Meg Giry: próbált kontaktust teremteni Christine-nel, Zsitva Réka fogta Széles Flóra kezét a 2.felvonásban, az igazgatói irodában. Nekik barátnői kapcsolatot kellene megjeleníteni. Kevésbé volt félős a tekintete, mint a Pacskó Dorkának, akitől kiakadok...hangilag se a legjobb...
Észrevettem és nem tudom hova tenni: nem a Fantom mondja, hogy a csillár zuhanjon le? Amikor a hídon áll? Sasvárinál egyértelmű, hogy egy nyurgább pasas térdel a hídon és nem ő az... másik a Maszkabál jelenet, meg a temető, miért nem tudnak az adott Fantomhoz testalkatban hozzáillő dublőrt szerezni? Elvész az illúzió.... ugyanez vonatkozik az új lányokra, ugyanis Elvira és Kitti magas sarkú cipőt visel és nem a darabbeli lábbeliket, miközben az ő dublőrje a megszokott cipőket viseli...ELVÉSZ AZ ILLÚZIÓ.
Szuvenír: x évvel ezelőtt az egyik Fantomról egy konfetti gurigával távoztam. Most - az értetlenkedő, kiáramló tömeggel szembe menve, lejutottam a földszintre, és a jegyszedőktől megkérdeztem, szabad-e ilyesmit eltulajdonítani? Mondták, hogy igen, én meg mondtam, hogy azért vinném, mert ez az 50. alkalom, mire az egyikük elcsodálkozott, de nem fűztem hozzá több szót, már szaladtam megszerezni. Fentről, az emeleti helyemről, nem látszodott, hogy sokat hagytak a színpadon, de közelebbről már széles választék közül válogathattam. Egy szemét pasi, ezt a pillanatot használta ki, hogy visszadobja a színpadra a saját példányát, amit nyilván nem vittem magammal. Még kicsit fényképezgettem, és lett egy olyan fotom, amin a MAdách belső nézőtere látható,mintha csak a színadon álltam volna, és úgy készült volna el a fotó. Nyilván kellett szelfie a Fantom páhollyal, illetve több kép a másik boxról is.
Helyem: eredetileg - a már korábbi bejegyzésben ismertetett, második soros, erkély, jobb oldal ülésen foglaltam helyet. Kényelmetlen volt, egyrészt a párocskák, miatt, másrészt, hogy a mellettem ülök közül az egyik vagy az arcához nyúlt időnként, a másik oldalamon meg a női tag folyton keresztbe tette a lábát, én meg attól tartottam, hogy a szűk helyen hozzám ér, és piszkos lesz a nadrágom...harmadrészt pedig ott volt 3 tuskó férfi az első sorban, illetve az anya-lánya páros, akik szintén bemozogtak a színpadi képbe... nem volt jó...szorongás lett urrá rajtam.. ezért figyelni kezdtem az emeleti pótszékes részt, ahol két idősebb bácsika volt az első felvonás alatt. A szünetben gyorsan odamentem, és mellettük leültem. Bánatomra, később jött egy alak a nőjével, akik nem tudtak elnyújtozkodni, de itt kellett nekik, igaz, hogy nem ért a ruhámhoz, de ha hátra akarok dőlni, a nyomorult férfinek a lába ott lesz.... nem kell ilyen helyekre jönni, vagy ha már el akar feküdni, jöjjön az első sorba, de ott úgy tűnik bántotta a lámpa...úgyhogy amellett döntöttem, hogy direkt, izgek-mozgok, hogy nekik se legyen jó... mielőtt ezek a képtelen emberek megérkeztek, javában rajzolgattam, nem lett a legjobb, de az 50. alkalomra szerettem volna valami aranyos, kis tűneményes dolgot készíteni... mi más lehetne a legjobban kifejező, mint, hogy a színházban az aktuális darab szereplőit rajzolom le? :) (ez saját elképzelés illetve a madáchos megjelenítése a karaktereknek, nem kifejezetten a színészekre koncentrálva)
Rövid összefoglaló
Madame Giryk: próbtatétel volt nekik idén, mindketten jók voltak. :) tetszett, hogy egyik alkalommal azt hittem, Bencze Ilona van, amikor megszólalt az árverési jelenetben, de megfordult, mondtam, hogy ah, megint a Bajza... :)
Meg Giry: ahogy fentebb írtam, nem bírom a félős, beszari nyulakat, úgyhogy Zsitva Réka alakítása győzőtt meg az idén.
Joseph Bouquet, a zsinormester: rövid a szerepe, őt akasztja fel a Fantom, de vannak jó megoldások az új beállóktól. Alkatra, játékra igen, talán hangra nem igazán, mert túl fiatalos a férfi így, de Mező Zoltán kifogástalan számomra, ideális. Alkatra nem és hangra sem, mert direkt berekeszti a hangját, hogy idősebbnek tűnjön, ettől kissé a falnak megyek, de amitől ő egyedivé teszi a Bouquet-jét, az az, ahogy megfojtja a Fantom. Úgy adja elő, mintha a színpad fölött (és úgy tudom az eredeti Operaház valóban magas emeletekkel bír, fent és lent egyaránt) több tízezer métert zuhanna, és a mélybe zuhanását halálhörgéssel kísérné...ez a kitartott hang nagyon durva...
Még észrevettem, újdonságok a darabban:
Köszöönet, jövőre ismét találkozunk!
Insta bejegyzéssel zárom soraimat:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése