2026. március 8., vasárnap

A fej nélküli zeneszerzőről nézek egy darabot

2026.03.05. 19:00 Örkény színház
33 változat Haydn-koponyára 

Insta bejegyzés: 03.09én

Kifejtés: 03.09én
 

Darabmentés:
Link: https://orkenyszinhaz.hu/jegyvasarlas/eloadas/4661/33-valtozat-haydn-koponyara 

A vendégszöveg a színházban, ahol nemde nincs visszalapozgatás, még kevésbé fontos, mint a regényben. A vendégszöveg épp az idegensége által új tereket nyit, a szöveg és az olvasó pozícióját újra meg újra megremegteti, így persze jó, ha felismeri a néző, olvasó, de a remegés a fontos, az idegenség váratlansága a fontos, nem a műveltség. E szerző persze őszintén örül a művelt, finom klienseknek, de nincs tombolacukorka a jó válaszokért. Hacsak másképp nem dönt a Rendező.” Esterházy Péter

Például úgy (dönt a Rendező, vagy valaki, van a színházban ember, aki ezeket a döntéseket meghozza, illetőleg legyen), hogy az Örkény társulata mesterséges intelligenciát épít, ami megpróbálja feltérképezni Esterházy Péter Harminchárom változat Haydn-koponyára című drámáját, melyben a Rosenbaum-házaspár megpróbálja feltérképezni Haydn koponyáját, miközben minden döntés nyomán egy új, párhuzamos valóság jön létre. 

Az előadás a Budapesti Őszi Fesztivál keretében, a Budapest Brand támogatásával jött létre.

 AZ ELŐADÁST SZÜNET NÉLKÜL JÁTSSZUK. HOSSZA KB 1 ÓRA 40 PERC

RENDEZŐ: Kovács D. Dániel
DRAMATURG: Gábor Sára, Závada Péter
DÍSZLET: Schnábel Zita
DÍSZLETTERVEZŐ ASSZISZTENS: Radványi Fruzsina
GRAFIKA: Varga Vince
JELMEZ: Nagy Fruzsina
JELMEZTERVEZŐ ASSZISZTENS: Gyimóthy Noémi, Mészáros Dominika
ESTERHÁZY-ROBOT PROJEKTVEZETŐJE: Hoffer Károly
MÉDIA DESIGN: Bredán Máté, Varga Vince
SZÍNKÓDOK: Katinu Aratasu
ZENE - SOUND DESIGNER: Keresztes Gábor
FÉNYTERVEZŐ: Guti Tivadar
A RENDEZŐ MUNKATÁRSA, ÜGYELŐ: Veres Emőke
SÚGÓ: Mészáros Csilla

Szereplők: 

HAYDN: Znamenák István
ANGYAL: Borsi-Balogh Máté
ANYA: Csákányi Eszter
POLZELLI, BERNHARD: Józsa Bettina
ROSENBAUM: Vajda Milán
THERESE: Zsigmond Emőke
MOZART: Patkós Márton
HERCEG: Ujvári Bors m.v.
HERCEGNŐ: Bartos Ági m.v.
Valamint: Bíró Kriszta, Takács Nóra Diána, Mészáros Csilla, Dávid Áron
Rendező: Kovács D. Dániel

2026. március 7., szombat

Mindig megy a versengés a férfiak között, amint egy csinos nő felbukkan....

A legszebb férfikor
2026.03.04. 19:00 Thalia színház

Link: https://thalia.hu/musor-programok/legszebb-ferfikor/



Insta bejegyzés: Legszebb férfikor a Tháliában. A darab középpontja a nő, Rosemary, akit egyetemi éveik alatt imádtak a hallgatók. 20 éves találkozón újfent összejön a banda, de a nő a bájából nem vesztett semmit, megy is az udvarlás körülötte, aztan bujkálni kényszerül az új diák elől, aki eleddig az autobusz állomáson lakott az egyetem mellett....felvételre kerül és azt gondolja a részeg "véndiákok" által ideiglenesen bitorolt lakhely az övé és a benne levő nő is...akiből később férfi lesz...van itt még kéménymászás a kulisszák mögött, elveszett és megkerült zakó, ki milyen állást tölt be és, h egy sörös hordó különböző súlyokat érhet el, amikor egyesek mozgatni probálják, a függöny is hasznos tárgynak minösül, a részegek korlátot is tőrnek...Zayzon Zsolt karaktere, az őrűlt, új beköltöző figura, aki hordót emel és félcipőben jár, hanghordózásával eléri a Frankenstein féle szörny szintjét. Humoros darab, szintén van film alapja, egyszernézős. Ezuttal is páholyszék harcot kellett vívnom....de miért nem tudnak üléseket értelmezni az emberek? Tiszta rejtély előttem. #thaliaszinhaz #legszebbférfikor #zayzonzsolt #göröglászló #gubasgabi

Kifejtés: Nem gondoltam volna, hogy azt kapom, amit kaptam az előadástól, mert teljesen más gondolatokkal érkeztem a színházba. Először is kaptam egy sokkot rögtön a páholyomban, ahol nem egy ember volt, hanem három...ráadásul a helyemen...ebből úgy tűnik sportot kell űznöm, hogy lassan már minden színházban elfoglalják a 80 évvel korábban megvett jogos ülésemet az illetéktelenek, ráadásul még a szünetben is újfent kipróbálta a nőszemély a házaspárból...Eltudtam rendezni, a Thalia már a második olyan színház, ahol jegyszedőnek/ültetőnek mutatom be magamat a velem egy box-ban tartózkodóknak. Az Erkelben meg én vagyok a karbantartó... :D A Madáchban a grafomán címzést kaptam. Vannak vicces emlékeim. A lényeg mégis az, hogy egyes emberek miért nem látják, hogyan van a nézőtérnek a térképe szerkesztve, hogyan vannak berajzolva az ülések? Nem értem és nem is fogom megérteni. Igazából az Erkelnél van tele a cipőm vele, hogy miért gondolják elfoglalni a székemet, miközben máshova szól a jegye??? Egyszer, amikor elönti a szar az agyamat, megkérdezem. Továbbá, a páholytársaimról: volt a házaspár és volt egy facér pasi, aki nem tudott nyugodtan ülni, folyton mocorognia kellett, ráadásul keresztbe tette a lábát, ilyenkor kényszerből nekem is kellett, bár nem szeretek úgy ülni...a nagy "beleim" miatt, nem olyan kényelmes ez az ülésmód... Az első felvonás vége felé, már úgy tűnt, unja, hátha nem jön vissza a 2.-ra. Erre de. Ott volt... édes f...zom... A páholyon túl nézve a darabról is ejtsek pár szót. Mint írtam, teljesen más a story, mint amit a leírásban áttekintettem. Azt gondoltam, egy facér hölgy kegyeirt fog folyni a harc, akinek már nincs senkije...erre kiderül, hogy de van, méghozzá az egyetem rektorja az, aki nem tartott vele a 20 éves egyetemi találkozóra. A történetben több-féle férfi típust ismerhetünk meg, az egyetemisták mind vitték valamire, és hát az élet zajlik az intézményben, mert új beiratkozók is vannak, akik nem túl épelméjüek...Gubás Gabi karaktere (Rosemary) roppant idegesítő volt, egyedüli nőként, mindig bújkálnia kellett, függöny vagy ajtó mögé rejtőzni... Eleinte a véndiákokkal összefutott és elcsevegett velük, illetve a jelenbeli diákkal és tanárral is. A pedellus (Tamási Zoltán), pedig tudjuk, hogy mindent is tud, csak jól takarja. A szereplők között van államtitkár (Görög László) - aki a nőt rejtőztette, meg a függöny két különböző oldaláról kerülhetnének egy oldalra - a darab végén kap Rosemary-től egy csókot, hogy segített neki álcáznia magát. A sok ivászattól és a hátfájástól nem tud felöltözni, legalábbis a zokniját kénytelen Szabó Győző orvos figurája ráhúzni a patáira...később pedig egy "hadakozás" közepette kiszúrják szerencsétlennek a szemét, így félvak állapotban adja be az új diáknak, aki eleddig az állomás körül élt, de most mégis az egyetemen kapott szállást, Zayzon Zsolt Snell-je, egy szurit, hogy lenyugtassák, mert folyton mindenkit le akar karatézni... Sneff egyébként akkor válik még kontrollatlanná, amikor a nőt keresi... de simán felemel egy hordó sört, amivel a többiek csak bajlódni tudtak... Az orvos szövege részegen az, hogy modok valami nagyon furát, ezt többször megismétli (később a szövegét átveszi egy másik karakter, szóvá is teszik, hogy nem ő szokott ilyet mondani) ott van még Norman (Vida Péter), aki annyira részeg volt, hogy nem emlékezett rá, hogy kerékpárral ment-e vagy sem? Kihúzták-e alóla vagy sem? Tanácsadóként dolgozik egy újságnál, rovat celebekről... Dicky, a tagbaszakadt ember (játsza Domonkos László), papként tevékenykedik (pedig ő is szerelmes volt régen a Rosemary-be, csak akkor "még nem kapta meg a hívást".). Nagy Viktor karaktere, Alan, volt még az a figura, aki számomra idegesítő volt, a folyton hangos ordibálásaival, vörös fejével, a perverz utalásaival Rosemary felé, hogy jöjjön fel hozzá azonnal és megmutatja neki magát....khmm... de annyit elismerek, hogy amikor chilivel etette a társaságot, és volt akinek ettől elment a hangja, vagy wc-re kellett sietnie, na az vicces volt... :D William (Mózes András), a mostani egyetemi oktatók egyike, ő kapja meg a pedellustól a kulcsot éjszakára (ugyanis ő sztrájkolni ment, később viszont kiderült, nem értek el a mozgalommal semmit), ő az aki jajong a műemlékvédelem alatt álló, összetőrt korlát miatt, amit a felhozott sörös hordóval sikerült tönkre tennie a társainak, kicsit sem részeges állapotban... van itt még egy barát, aki nem jött el; bicikli lopás, amit az őrűlt diák visszaszerez, mert lefutja a tolvajt (állítólag Alan), eltűnt és előkerült szmoking, végül Rosemary ügyeskedik egy bukósisakban és az államtitkár ruháiban, félpár cipőben (akárcsak az őrűlt pali) a rektori hivatal tetején, a kemémny körül...

Az alkoholtól megrészegült társaság mindenféle vad dolgot csinál egy kollégiumi szobában, közben rejtegetnek egy nőt, aki a darab végén csak belibben új ruhában, mintha semmi sem történt volna és nem kompromitálták volna (Snell esetében, az első felvonás végén rámászik, de számomra nem igazán derül ki, hogy történt-e erőszak vagy csak megszaggattak a ruháját vagy ő tépte el, ahogy próbált elmenekülni a szobából, lemászva az ablak menti sövényzeten? Rejtély...). Rosemary szerint a fiúk most vannak a legszebb férfikorban...

Darabmentés:A vendégek: befutott, sármos, negyvenes férfiak. A házigazda: Lady Rosemary, akibe egyetemistaként reménytelenül szerelmesek voltak. De feltámad a remény most, a legszebb férfikorban. Húsz éve várt egyéjszakás kaland az oxfordi kollégisták találkozóján. Hét férfi és egy nő – mindenki egyért, egy mindenki ellen.

Este és reggel, összezárva, együtt. A könnyekig mulatságos bohózattá gyorsuló előadás szereplői számára ritka, örök emlék marad. Mint a régi időkből azok… amiket jobb volna elfelejteni.


Szereplők és közreműködők

Rosemary Gubás Gabi 
Christopher Görög László 
Snell Zayzon Zsolt 
Alan Nagy Viktor m.v.
William Mózes András 
Birkett Tamási Zoltán 
  ----- -----
Rendező Valló Péter 
Fordította
Hamvai Kornél 
Díszlettervező
Szlávik István 
Jelmeztervező Benedek Mari 
Rendezőasszisztens
Magócs Milán 
Súgó Őri Rózsa 
Ügyelő
Buzsoo

Képek






MEGTEKINTÉSI RÁTA:  Vicces, szórakoztató, vannak jó pillanatok a darabban, de a folytonos bújkálás-nem bújkálás idegesítő volt számomra, úgyhogy 1x nézős, de köszönöm, hogy láthattam.

2026. március 5., csütörtök

Alkoholisták Erdélyben

A pincében láttak vendégül, iszom egyet az egészségükre!

2026.03.03. 19:00 Pinceszínház
Link:https://pinceszinhaz.hu/musor/banyavirag/




Insta bejegyzés: Elso latogatas a Pinceszinhazban. A darab kivalasztasat illetoen kutatomunkat vegeztem, alaposan elolvastam a leirasokat, vegul a Bányavirág mellettem tettem le a voksom. A darab egy trilogia elso resze, a bánya bezarasat kovetoen az erdelyi község lakosai a vigaszt csak az alkoholban talaljak. A szigoruan vett erkolcsi szabalyok miatt pedig senki nem lehet azzal boldog, akivel szeretne...Beteg apát kell ápolni; a folyton vigyorgo szomszedot elviselni, aki sosem kopog; az orvos, aki el akar szabadulni a helytol, mert senki sem hálás neki a gyogyitasi praktikaiert; a gondoskodo szomszedasszony, aki folyton kompotot hoz a "betegeskedoknek" es a ledér féltestvér, aki "kétballábas". Érdekes darab, humor mellett a tragikusság is megjelenitésre kerul, lévén, h a műfaja tragikomédia. Mind az 5 művész remekül játszott. Ajánlom megtekintésre. A darabokat csak a helyszinen tudjuk értékelni, ami a szimháznak fontos. Következőnek a célhelyszinek a Gólem szinház és a Jurányi inkubátor lesz. #pinceszínház #bányavirág #miebbenazalombanelunk

Kifejtés:

Szeretek felfedezni új színjátszó helyeket. Most sem volt másként, találtam egy új színházat, ahol még nem jártam, ez volt a Pinceszínház. A választott darabom, A bányavirág c. székelyek világáról szóló tragikomédia, ami egy olyan világot mutat be, ahol az embereknek nincs kilátása, miután a bánya, a biztos megélhetést biztosító munkahely, be lett zárva. Többféle karakter van, két dolog közös bennük: 1. szeretik a pálinkát/alhokolt; 2. nem akarnak a kisközségben megposhadni és el akarnak menni – mindennek a kivitelezése azért más-más módon történik…


A főszereplőnk Iván és barátja a község doktora, Misi, aki sűrűn látogatja Ivánt, mivel amaz betegeskedő apját kell ellátnia. Ivánnak van egy féltestvére, Ilonka és van egy folyton mosolygó szomszédja, aki nem tud kopogni, amikor időnként meglátogatja. Ilona viszolyog tőle, ahogy búcsúzáskor megcsókolja a feje bubját. Illés mindig hírrel érkezik, de igazából csak nagy nehezen nyögi ki, hogy mit akar. Ő az egyedüli, aki nem iszik alkoholt. Beteg, feleségét megkíméli, és öngyilkosságot követ el, ahogy a községben sokan mások, mert kilátástalannak látják életüket.
Iván viccelődik a darab végén a riportereknek, hogy ők egy álomvilágban élnek… mikor Illés mesél a riporterek érkezéséről, előadja, hogy mit csinálnak naphosszat a községben, őrzik a hagyományokat…

Az Misi is nagy piás, Epres Attilát, ismét egy alkesz szerepébe sorolták (Még egy kört mindenkinek c. darabban hasonló szerepkörben tündökölt), szerencsére ebben az esetben ő életben marad, de szintén szeretne lelépni a faluból…izé, bocsánat, községből. :D – visszatérő vicc, hogy nem képes megjegyezni a település formáját. Iván rideg módon bánik a szomszéd feleségével, aki nagyon szereti a férfit, meg is vallja érzéseit irányába (itt kerül említésre az a szép hasonlat, miszerint, a férfinak le kell mennie a bányába, mélyen és ott találhat bányavirágokat, amiket, ha a felszínre felhoznak, tündökölnek - erre a reakció: ezt kurva szépen fogalmaztad meg, Irma!) de a férfi elutasítja, mert nem akar egy házas asszonnyal kapcsolatba bonyolódni. Az orvos, hasonló helyzetben van, Ilonka tetszik neki, de nem vonzódhat hozzá, mivel van felesége és három gyereke. Komikus jelenet, amikor hárman együtt ülnek és a doki elmeséli, hogy a község lakói milyen kezeléseket kaptak tőle…minden történet után, felhörpintik a pálinkát. 

A szomszéd asszony, Irén, aki folyamatosan kompotokat hurcolászik ajándékba, nem igazán kedveli Ilonkát (az érzés kölcsönös), szerinte kétballábas a nő, bizonyíték erre a jelenet, ahogy egy bonbonos üveget próbál meg kinyitni, szerencsétlenül, annak tartalma a földre kiborul. Összeszedni, pedig csak úgy tudja, hogy a szekrény alá és a kijárathoz sepri… :D tiszta én :D


Bonyodalom, hogy önrendelkezik Iván apja és minden vagyonát a templomra akarja hagyni…Ivánt feldühíti a tény (kapnak egy hivatalos levelet, amit Misi dugdos a családtagok elől), hogy az apja milyen hálátlan, hiszen az egész életüket feladták miatta, az ápolása miatt nem tud elmenni a községből, röghöz van kötve. Kést ragad és le akarja szúrni az öreget, de végül nem teszi meg, a többiek (Misi és Ilonka) pánikba esnek a viselkedésétől, de nem állnak elé, hogy megakadályozzák a kirohanását. Szerencsére, az idős ember nem veszi észre fia cselekedetét, csupán annyi, hogy körbe szúrkálja a lepedőt, képtelen apjára kezet emelni. 

Illés, öngyilkos lesz, a temetésről érkezik haza a két főhős, megismétlik a párbeszédet („-De szép volt ez a temetés. -Milyen sokan eljöttek…”), Iván méltatja a férfi templomi énekkart, Misi is tagja a karnak, énekelnek egy dalt, Ha felmegyek a Hargitai hegyekre – Iván szerint ezt énekelték, az orvos kiigazítja, hogy nem, ők valamelyik zsoltárt énekelték… isznak és isznak…

Színészekről: mindenki nagyon jól hozta a rá bízott karaktert, örültem, hogy a még számomra ismert hangú, de személyesen nem látott művészeket is megtekintettem egy darabban. A hely maga kellemes, barátságos a fogadtatás és, ahogy a neve is írja, pincében van. AZ én ülésem a 3.sor 1.széke volt, azt nem tudtam, hogy pont az ajtónál fogok ülni, és kijárat csak itt, a bal oldalon van. A hely hangulatos, és hozta a doh szagot is, ami elvárás egy pincével szemben. Még talán nézek náluk darabot, de most ez az első nagyon jó találkozást jelentett számomra és a darabbal is megvoltam elégedve. Vándor Éván, tapsrendnél azt láttam, hogy tisztára meg volt illetődve, mintha nem annyira tapsolták volna meg korábbi alkalmakkor őket, mint most. Többször jöttek ki, szórakoztató volt az egész egyben.

Darabmentés:
Székely Csaba: Bányavirág
tragikomédia egy részben 

Az isten háta mögötti kis faluban két dolog van: bezárt bánya és házipálinka. Ez utóbbiból mondjuk sok. Ezen kívül csak egy haldokló apa, az orvos, a kihűlt házasság és az almakompót forgatja a hétköznapokat, mint benzin a rozsdás láncfűrészt. Az élet színes, a feketéből feketébe hajlik, a pálinka gőze pedig visszajön, rágja a nyelőcsövet belülről, szépen, akkurátusan - de az is lehet, hogy csak a nevetés az már, a rekeszizomig ható gyümölcs-párlat, ami, mondjuk ki, álmodozóvá tesz. Meg határozottá. Talán.


Közreműködik:az apa, aki a szomszéd szobában fekszik betegen, nem látjuk soha.

Bánya-trilógia első része!

Mitől ilyen meggyőző a Bányavirág című darab? Vagy talán komédia? Lehet-e komédiát írni arról, ha egy erdélyi kis faluban bezárják a bányát, és a férfiak többsége az alkoholizmusba és az öngyilkosságba menekül? Székely Csaba tudja ezt a titkot. Csehovtól, McDonagh-tól, Tamási Árontól tanult. Hősei ismerőseink, helyzeteit szinte magunk is megéltük. Viszonzatlan szerelem, önpusztítás látható a színpadon, és közben a nézők fennhangon nevetnek.

A bemutató időpontja: 2012. március 2.

Sajtómegjelenések
Klub Rádió / Ötös – Kultúrcsütörtök
Smaragd Sárkány / Erkölcsös nihil a bányátlanságban – Bányavirág
Színház Online / 2 színházban, 3 előadás – 250. jubileumát ünnepli Székely Csaba Bánya-trilógiája
Deszkavízió / 250. előadásához ér a Bánya-trilógia
Fidelio / Csizmadia Tibor Bánya-rendezései jubilálnak
Papageno / Két színházban, három előadás – 250. jubileumát ünnepli Székely Csaba Bánya-trilógiája
Szabadidő magazin / Bánya-trilógia
Civil Rádió / Székely Csaba – Bánya-trilógia

Pinceszínház – egy színház Budapest 9. kerület szívében, a Török Pál utca 3. szám alatt.
Színházi műsorunk: https://pinceszinhaz.hu/szinhaz-musor/

Játsszák:

Iván / Kaszás Gergő
Csillag Mihály / Epres Attila
Ilonka / Bozó Andrea
Illés / Tóth József
Irma / Vándor Éva

Alkotók:

Dramaturg: Sirokay Bori
Díszlet−jelmez: Cziegler Balázs
Jelmeztervező asszisztens: Bozsik Ágnes
Súgó: Skrabán Judit
Rendezőasszisztens: Tóth-Gábor Anna
Író: Székely Csaba
Rendező: Csizmadia Tibor

 










2026. március 3., kedd

A csalóelme doktornak áll és mindenkit átver

 A doktor úr

Molnár Ferenc darab a Turay Ida színházban
2026.02.29. 15:00

 

Insta bejegyzés: Molnár Ferenc A doktor úr c. darabot szombat este mutatták be a Turayban. Aranyos, kedves, rekeszizmot megmozgató előadás, a szereplők brilioznak. Gratu és további sikeres szériát kívánok! #turayidaszínház #molnárferenc #adoktorúr #kurkójkristóf #josephstadt



Kifejtés: Semmi több, mint a fenti leírásban. Humoros, szórakoztató, kellemes délutáni kikapcsolódást nyújtott nekem az egyik kedvenc színházamban. Szacsvay Lászlót látni a színpadon élmény volt, egyike az idősebb nagy színivilágnak, akiket örülök, ha láthatok játszani. Nagyváradi Erzsébetet még egy régi filmsorozatból ismertem (címe: Jóban rosszban), nem szimpatizáltam vele, már akkor sem, de a darabban sem volt fuh, de kiemelkedő, viszont örültem, hogy őt is láthattam, hogy nemcsak sorozatokban szereplő művész. A történet Molnár Ferenc korának idejét ábrázolta, a berendezés is ahhoz idomult, 19. századi, polgári enteriőr. Mindenki a rábízott karaktert jól hozta, kiemelten Kurkó J. Kristóf, hiszen neki kellett a csaló figurát játszani (nevén Puzsér). Hűvösvölgyi Ildikó is komika szerepében brillírozott, voltak pillanatai (amikor a fiatal jogásszal, Bertalannal "hírbe" hozták). Puzsér egyébként átveszi a valódi főszereplő ügyvéd helyét, és elmegy helyette egy baráti találkozóra, ahol meglopja annak ismerőseit, akik végül csak megjelennek az ügyvéd otthonában és számon kérik, hogy mit tett az óráikkal? Az ügyvédet egyébként letartoztatják, ezért tud a helyébe lépni a furfangos csaló. Szerelmi szálból, kettőről van tudomásunk, egyik egy fiatal pár titkos viszonyáról szól, másik kapcsolat pedig a ház urának felesége és a rendőrfogalmazó között zajlik, de utóbbiak lebuktatását Puzsér okosan megakadályozza, alibit biztosítva a hölgynek.

Darabmentés: https://turayidaszinhaz.hu/portfolio/a-doktor-ur-2/

Díszlet, jelmez: Darvasi Ilona
Rendezőasszisztens: Kovács írisz
Díszlettervező-asszisztens: Darvasi Cecília

Rendező: Csiszár Imre
Kossuth-díjas, Kiváló és Érdemes művész, Jászai Mari-díjas

Puzsér, a galamblelkű, vajszívű tolvaj már tizennyolcszor ült börtönben, mégis újra és újra megússza a felelősségre vonást. Legfőbb pártfogója Dr. Sárkány ügyvéd, aki praxisának egyik legkülönösebb, mégis legbüszkébb „eseteként” tartja számon védencét, hiszen minden alkalommal sikerül felmentetnie a bíróságon.

Molnár Ferenc fergeteges bohózata Dr. Sárkány lakásában játszódik, ahol a váratlan látogatások, titkolt szerelmek, féltékenység és ügyesen szőtt cselszövések hamar felborítják a gondosan őrzött polgári rendet. A történet remek karakterekkel, sziporkázó párbeszédekkel és félreértések egész sorával mutatja meg, hogyan forgat fel mindent Puzsér, a világ talán legszerethetőbb tolvaja.

Bemutató: 2026. február 28.

Az előadás játékideje 150 perc 1 szünettel

 MEGTEKINTÉSI RÁTA: JÓ, szellemes, könnyed, aranyos darab. Érdemes megnézni!

Képek












2026. március 2., hétfő

Újraéled a rémtörténet a Vígszínházban!

Rémtörténet a hajóra spannolva

Vígszínház, 2026.02.27. 19:00-21.50

Link: https://vigszinhaz.hu/hu/produkciok/frankenstein_a_modern_prometheusz



Insta bejegyzésFrankenstein a modern Prometheusz. Mindig nyitott vagyok Vigszinhaz uj eloadasaira, ezzel sem voltam másként, nem mellesleg a téma az Istenkomplexusz, a magány, a társtalanság, szeretetlenség témája. Az őrűlt tudos elmeseli tortenetet a lényről, akit maga teremtett és aki őt üldözi, a vesztét akarja. A darab tengeren jatszodik, a Prometheusz nevezetu hajon, es egy masik hajorol szarmazo hajotorotteknek meseli el a tudos a tortenetet, sokadik unszolasra....en inkabb mar a szornnyel ereztem egyutt, mint magaval a foszereplovel. A kivitelezest illetoen magy munka lehetett a csodalatos hajo szinpadi mozgatasaban, a vihar, az eros orkan szél előidézésében, szinte filmszerunek hatott, nagyon latvanyos darab. A szineszek jateke, de inkabb a szovegkonyvon kellene valtoztatni, mert az sok helyutt vontatott. Az 1.felvonas vegen erosen elgondolkodtam, h ez egy arany malna dijat biztoaan megkaphatna, pont az elobbi dolog miatt viszont a latvanybilaga megis csak megmenekiti es ifi Vidnyanszky jateka, ami ezuttal is wow volt! #vigszinhaz #frankenstein #prométheusz #hajón #kastelykimaradt




Kifejtés: Nem írom, hogy pusztító volt, de a darab komoly esélyekkel indulhatna a színházi Arany Málna díjért, mert olyan unalmas, vontatott volt. Eleve, a történet szerintem nem egy hajón játszódik, most mégis oda lett elhelyezve (UPDATE: de ott játszódik, mert a keretet ez adja), és egy másik hajóról érkező 6 fős legénységgel rendelkező kapitánynak meséli el történetét a tudós, akit folyamatosan rettegésben tart a szörnyeteg, akit maga hozott létre, mert az anyagot fel akarta támasztani. Maga az orvosi jelenet érdekes volt, ahogy kicserélte a meghalt személy szerveit élő szervekre, és a defibliátorral életre keltette. Azt, hogy végül miért utasította el, miért dobta el magától a teremtményét az orvos...nos, választ nem igazán kapunk a történet előrehaladása alatt. Minden jogot megtagad tőle, morális kérdéseket vett fel, ha egyszer teremtett valamit, annak vannak-e jogai, élhet-e úgy, mint egy valódi ember? Szerethet-e úgy, mint egy valódi ember? Tragikus. Hogy miken ment keresztül a lény, semmit nem látunk belőle, csak az elmondásaiból tudunk tájékozódni. Öszintén? Én megsajnáltam. Az orvos, nevezzzük így, megtagadja tőle, hogy legyen egy társa, mivel nem akar még egy hozzá hasonló lényt létrehozni. Inkább felgyújtja, mert egykori professzora szavai a fejében csengenek, szabad-e teremteni, tudom-e uralni? A gondolatok miatt, és mert úgy véli, lehet a női teremtmény nem kedvelné a jelenlegit, miért menne hát vele, elbújni a világ elől? - Ugyanis a lény, ezért szeretne egy társat, hogy ne kelljen magányosan élnie...De keresztülhúzza a számítását, inkább megöli a már eleve nem élő női testet az tudós, ezért a lény bosszút forral: mindenhová utána fog menni és mindenkit, aki neki kedves, azt kivégzi. Durva, de valahol megérdemli a tudós fószer. A másik hajókapitánya ellen is kisebb lázadás alakul ki, mert naphosszat Frankenstein elbeszéléseit hallgatja és veszi fel kamerára (a darabban végig kameráznak, mintha valami különleges expedición lennének meg kell örökíteni minden momentumot), de a lázadást hamar "leveri" a kapitány. A tudós mesél a családjáról, a bírósági tárgyalásról, amin a nevelőnőt elítélik, hogy a kis testvért állítólag megölte, de kiderül később, hogy a lény volt. A nő a börtönben öngyilkosságot követ el, a vallomását kényszer hatására kicsikarták belőle még a bírósági jelenetben. A vetélytárssal való szóbeli hadakozás, hogy ki vegye el az áhított nőt, kapunk erről is tájékoztatót, illetve a lány végül Frankensteint választja, a nászúton, amit szintén meg kell örökíteni (mai kor őrűlete), a lény megöli, amikor a tudós magára hagyja. Vagyis, azóta, hogy a feleségével nászútra indult a hajón, nem kötött ki, és csak sodródott az árral, jeges vizekre hajtva azt. Aztán jött a másik hajó csapata, és innentől számolunk vissza, amíg a lény meg nem öli Frankensteint is. A teremtmény kérését tiszteletben tartva, a másik hajókapitány kiadja neki a testet, hogy eltemesse (ez amúgy egy nagyon jól kidolgozott, látványos jelenet volt - mentőcsónakba ültek, leöntötte az ülő állapotban lévő mesterét majd saját magát egy kanna benzinnel, utána pedig rágyújtott - magától eltartva egy fáklyával. A zsinórpadlásig emelkedtek.)

A színház díszletei közül állítólagosan ez most a legnagyobb művük, egy hajó, ami 3 részletbe lebontható és felhasználható különféle terek megjelenítéséhez, pl. bírósági tárgyalás, magányos kunyhó, stb. 

Látványos a vizuális, filmekhez hasonlatos, kalandos filmtechnikai elemek - mondhatni, beszökött a Vígszínházba egy kicsi Hollywood. Úgy érezhettük, mintha tényleg a tengeren lennénk, esett a hó, eső, szél fújt, fáztak-áztak a szereplők. A hajó mozgatása jól megoldott, darabokra szétbontható, összeilleszthető. A kabinban játszódtak a jelen és a múltbeli események pillanatai. Mentőcsónakkal utaznak folyamatosan, és mentőcsónakkal érkezik a 7 fő a Prometheusz-hoz. 

És inkább ez az erőssége, hogy olyan vizuális elemekkel van tarkítva a darab, amihez foghatót színházban még nem láthattunk. A dialógusok unalmasak, a felvételekről lehet látni, hogy előre fel lett véve, a hang nincs együtt a képpel, persze mindent ugyanúgy kell mutatni, mintha valóban akkor és most vennék fel a kamerával a mondókájukat. Egyedül a szellemek megjelenése még, ami ebben a műfajban jó volt ábrázolva, nyilván ott fel kellett venni előre a szöveget. Képen nincs rajta a feketeébe burkolt kedves, viszont a kabinban mi látjuk. Fontos még továbbá a látványvilághoz: ennél az előadásnál célszerűbb a lenti helyeket, vagyis földszint, 1. emeleti páholyok, max. erkély középre venni jegyet, mert a többi esetében már nem látható mi zajlik a kabinban. Nálam is ki volt párszor takarva a feje az éppen a kabinban beszélő szereplőnek. A karzat részére próbálják ellensúlyozni a dolgot, és monitorokat tettek ki, hogy ők is lássák, ha már oda vettek belépőt. A páholyom ezúttal a legkellemesebb társasággal volt felvértezve, és rájöttem, hogy az oldalpáholy 5, 3-as széke egészen jó hely tud lenni.

Képek hamarosan!

Darabmentés: 

Mary Shelley regénye alapján a darabot írta: Garai Judit, Hegymegi Máté


Rövid ismertető

Victor Frankenstein a lehetetlent kíséreli meg: élővé teszi az élettelent. Évek megszállott munkájának eredményeképpen életre kelt egy mesterséges lényt, de a kísérlet végeredménye elborzasztja. Ebben a pillanatban bevégeztetett: neki is és teremtményének is. Frankenstein menekül a lény elől, akinek életet adott, a Teremtmény fellázad, keresi, majd üldözi teremtőjét, mert tartozni akar valakihez. Aztán minden megváltozik: a teremtő akarja elpusztítani saját alkotását. Mary Shelley 19 évesen írta világhírű regényét, az ebből készült új vígszínházi változat teremtő és teremtmény, szeretet és ragaszkodás, beilleszkedés és kitaszítottság viszonyát, valamint az ember mindenhatóságának illúzióját és az alkotás morális felelősségének kérdését gondolja újra.


A vendégszövegek fordítói: Péter Ágnes, Scholz László, Szabó Lőrinc.


Az előadás időtartama 2 óra 55 perc, egy szünettel.

Képek














MEGTEKINTÉSI RÁTA: 1X nézős, színpadi ábrázolás nagyon jó, a szöveg nagyon vontatott, itt-ott unalmas. A történjen már valami érzés úrrá lehet rajtunk.