Alkoholisták Erdélyben

A pincében láttak vendégül, iszom egyet az egészségükre!

2026.03.03. 19:00 Pinceszínház

Link:https://pinceszinhaz.hu/musor/banyavirag/

Insta bejegyzés: Elso latogatas a Pinceszinhazban. A darab kivalasztasat illetoen kutatomunkat vegeztem, alaposan elolvastam a leirasokat, vegul a Bányavirág mellettem tettem le a voksom. A darab egy trilogia elso resze, a bánya bezarasat kovetoen az erdelyi község lakosai a vigaszt csak az alkoholban talaljak. A szigoruan vett erkolcsi szabalyok miatt pedig senki nem lehet azzal boldog, akivel szeretne...Beteg apát kell ápolni; a folyton vigyorgo szomszedot elviselni, aki sosem kopog; az orvos, aki el akar szabadulni a helytol, mert senki sem hálás neki a gyogyitasi praktikaiert; a gondoskodo szomszedasszony, aki folyton kompotot hoz a "betegeskedoknek" es a ledér féltestvér, aki "kétballábas". Érdekes darab, humor mellett a tragikusság is megjelenitésre kerul, lévén, h a műfaja tragikomédia. Mind az 5 művész remekül játszott. Ajánlom megtekintésre. A darabokat csak a helyszinen tudjuk értékelni, ami a szimháznak fontos. Következőnek a célhelyszinek a Gólem szinház és a Jurányi inkubátor lesz. #pinceszínház #bányavirág #miebbenazalombanelunk

Kifejtés:

Szeretek felfedezni új színjátszó helyeket. Most sem volt másként, találtam egy új színházat, ahol még nem jártam, ez volt a Pinceszínház. A választott darabom, A bányavirág c. székelyek világáról szóló tragikomédia, ami egy olyan világot mutat be, ahol az embereknek nincs kilátása, miután a bánya, a biztos megélhetést biztosító munkahely, be lett zárva. Többféle karakter van, két dolog közös bennük: 1. szeretik a pálinkát/alhokolt; 2. nem akarnak a kisközségben megposhadni és el akarnak menni – mindennek a kivitelezése azért más-más módon történik…

A főszereplőnk Iván és barátja a község doktora, Misi, aki sűrűn látogatja Ivánt, mivel amaz betegeskedő apját kell ellátnia. Ivánnak van egy féltestvére, Ilonka és van egy folyton mosolygó szomszédja, aki nem tud kopogni, amikor időnként meglátogatja. Ilona viszolyog tőle, ahogy búcsúzáskor megcsókolja a feje bubját. Illés mindig hírrel érkezik, de igazából csak nagy nehezen nyögi ki, hogy mit akar. Ő az egyedüli, aki nem iszik alkoholt. Beteg, feleségét megkíméli, és öngyilkosságot követ el, ahogy a községben sokan mások, mert kilátástalannak látják életüket.
Iván viccelődik a darab végén a riportereknek, hogy ők egy álomvilágban élnek… mikor Illés mesél a riporterek érkezéséről, előadja, hogy mit csinálnak naphosszat a községben, őrzik a hagyományokat…

Az Misi is nagy piás, Epres Attilát, ismét egy alkesz szerepébe sorolták (Még egy kört mindenkinek c. darabban hasonló szerepkörben tündökölt), szerencsére ebben az esetben ő életben marad, de szintén szeretne lelépni a faluból…izé, bocsánat, községből. :D – visszatérő vicc, hogy nem képes megjegyezni a település formáját. Iván rideg módon bánik a szomszéd feleségével, aki nagyon szereti a férfit, meg is vallja érzéseit irányába (itt kerül említésre az a szép hasonlat, miszerint, a férfinak le kell mennie a bányába, mélyen és ott találhat bányavirágokat, amiket, ha a felszínre felhoznak, tündökölnek - erre a reakció: ezt kurva szépen fogalmaztad meg, Irma!) de a férfi elutasítja, mert nem akar egy házas asszonnyal kapcsolatba bonyolódni. Az orvos, hasonló helyzetben van, Ilonka tetszik neki, de nem vonzódhat hozzá, mivel van felesége és három gyereke. Komikus jelenet, amikor hárman együtt ülnek és a doki elmeséli, hogy a község lakói milyen kezeléseket kaptak tőle…minden történet után, felhörpintik a pálinkát. 

A szomszéd asszony, Irén, aki folyamatosan kompotokat hurcolászik ajándékba, nem igazán kedveli Ilonkát (az érzés kölcsönös), szerinte kétballábas a nő, bizonyíték erre a jelenet, ahogy egy bonbonos üveget próbál meg kinyitni, szerencsétlenül, annak tartalma a földre kiborul. Összeszedni, pedig csak úgy tudja, hogy a szekrény alá és a kijárathoz sepri… :D tiszta én :D

Bonyodalom, hogy önrendelkezik Iván apja és minden vagyonát a templomra akarja hagyni…Ivánt feldühíti a tény (kapnak egy hivatalos levelet, amit Misi dugdos a családtagok elől), hogy az apja milyen hálátlan, hiszen az egész életüket feladták miatta, az ápolása miatt nem tud elmenni a községből, röghöz van kötve. Kést ragad és le akarja szúrni az öreget, de végül nem teszi meg, a többiek (Misi és Ilonka) pánikba esnek a viselkedésétől, de nem állnak elé, hogy megakadályozzák a kirohanását. Szerencsére, az idős ember nem veszi észre fia cselekedetét, csupán annyi, hogy körbe szúrkálja a lepedőt, képtelen apjára kezet emelni. 

Illés, öngyilkos lesz, a temetésről érkezik haza a két főhős, megismétlik a párbeszédet („-De szép volt ez a temetés. -Milyen sokan eljöttek…”), Iván méltatja a férfi templomi énekkart, Misi is tagja a karnak, énekelnek egy dalt, Ha felmegyek a Hargitai hegyekre – Iván szerint ezt énekelték, az orvos kiigazítja, hogy nem, ők valamelyik zsoltárt énekelték… isznak és isznak…

Színészekről: mindenki nagyon jól hozta a rá bízott karaktert, örültem, hogy a még számomra ismert hangú, de személyesen nem látott művészeket is megtekintettem egy darabban. A hely maga kellemes, barátságos a fogadtatás és, ahogy a neve is írja, pincében van. AZ én ülésem a 3.sor 1.széke volt, azt nem tudtam, hogy pont az ajtónál fogok ülni, és kijárat csak itt, a bal oldalon van. A hely hangulatos, és hozta a doh szagot is, ami elvárás egy pincével szemben. Még talán nézek náluk darabot, de most ez az első nagyon jó találkozást jelentett számomra és a darabbal is megvoltam elégedve. Vándor Éván, tapsrendnél azt láttam, hogy tisztára meg volt illetődve, mintha nem annyira tapsolták volna meg korábbi alkalmakkor őket, mint most. Többször jöttek ki, szórakoztató volt az egész egyben.

Darabmentés:
Székely Csaba: Bányavirág
tragikomédia egy részben 

Az isten háta mögötti kis faluban két dolog van: bezárt bánya és házipálinka. Ez utóbbiból mondjuk sok. Ezen kívül csak egy haldokló apa, az orvos, a kihűlt házasság és az almakompót forgatja a hétköznapokat, mint benzin a rozsdás láncfűrészt. Az élet színes, a feketéből feketébe hajlik, a pálinka gőze pedig visszajön, rágja a nyelőcsövet belülről, szépen, akkurátusan - de az is lehet, hogy csak a nevetés az már, a rekeszizomig ható gyümölcs-párlat, ami, mondjuk ki, álmodozóvá tesz. Meg határozottá. Talán.

Közreműködik:az apa, aki a szomszéd szobában fekszik betegen, nem látjuk soha.

Bánya-trilógia első része!

Mitől ilyen meggyőző a Bányavirág című darab? Vagy talán komédia? Lehet-e komédiát írni arról, ha egy erdélyi kis faluban bezárják a bányát, és a férfiak többsége az alkoholizmusba és az öngyilkosságba menekül? Székely Csaba tudja ezt a titkot. Csehovtól, McDonagh-tól, Tamási Árontól tanult. Hősei ismerőseink, helyzeteit szinte magunk is megéltük. Viszonzatlan szerelem, önpusztítás látható a színpadon, és közben a nézők fennhangon nevetnek.

A bemutató időpontja: 2012. március 2.
Időtartam: 1 óra 40 perc – szünet nélkül 
Figyelem: Az előadást 16 éven felülieknek ajánljuk!

Trilógia további részei

Második rész / Bányavakság – Szkéné Színház

Harmadik rész / Bányavíz – Szkéné Színház

Sajtómegjelenések
Klub Rádió / Ötös – Kultúrcsütörtök
Smaragd Sárkány / Erkölcsös nihil a bányátlanságban – Bányavirág
Színház Online / 2 színházban, 3 előadás – 250. jubileumát ünnepli Székely Csaba Bánya-trilógiája
Deszkavízió / 250. előadásához ér a Bánya-trilógia
Fidelio / Csizmadia Tibor Bánya-rendezései jubilálnak
Papageno / Két színházban, három előadás – 250. jubileumát ünnepli Székely Csaba Bánya-trilógiája
Szabadidő magazin / Bánya-trilógia
Civil Rádió / Székely Csaba – Bánya-trilógia

Pinceszínház – egy színház Budapest 9. kerület szívében, a Török Pál utca 3. szám alatt.
Színházi műsorunk: https://pinceszinhaz.hu/szinhaz-musor/

Játsszák:

Iván / Kaszás Gergő
Csillag Mihály / Epres Attila
Ilonka / Bozó Andrea
Illés / Tóth József
Irma / Vándor Éva

Alkotók:

Dramaturg: Sirokay Bori
Díszlet−jelmez: Cziegler Balázs
Jelmeztervező asszisztens: Bozsik Ágnes
Súgó: Skrabán Judit
Rendezőasszisztens: Tóth-Gábor Anna
Író: Székely Csaba
Rendező: Csizmadia Tibor

 

A csalóelme doktornak áll és mindenkit átver

 A doktor úr

Molnár Ferenc darab a Turay Ida színházban
2026.02.29. 15:00

 

Insta bejegyzés: Molnár Ferenc A doktor úr c. darabot szombat este mutatták be a Turayban. Aranyos, kedves, rekeszizmot megmozgató előadás, a szereplők brilioznak. Gratu és további sikeres szériát kívánok! #turayidaszínház #molnárferenc #adoktorúr #kurkójkristóf #josephstadt

Kifejtés: Semmi több, mint a fenti leírásban. Humoros, szórakoztató, kellemes délutáni kikapcsolódást nyújtott nekem az egyik kedvenc színházamban. Szacsvay Lászlót látni a színpadon élmény volt, egyike az idősebb nagy színivilágnak, akiket örülök, ha láthatok játszani. Nagyváradi Erzsébetet még egy régi filmsorozatból ismertem (címe: Jóban rosszban), nem szimpatizáltam vele, már akkor sem, de a darabban sem volt fuh, de kiemelkedő, viszont örültem, hogy őt is láthattam, hogy nemcsak sorozatokban szereplő művész. A történet Molnár Ferenc korának idejét ábrázolta, a berendezés is ahhoz idomult, 19. századi, polgári enteriőr. Mindenki a rábízott karaktert jól hozta, kiemelten Kurkó J. Kristóf, hiszen neki kellett a csaló figurát játszani (nevén Puzsér). Hűvösvölgyi Ildikó is komika szerepében brillírozott, voltak pillanatai (amikor a fiatal jogásszal, Bertalannal "hírbe" hozták). Puzsér egyébként átveszi a valódi főszereplő ügyvéd helyét, és elmegy helyette egy baráti találkozóra, ahol meglopja annak ismerőseit, akik végül csak megjelennek az ügyvéd otthonában és számon kérik, hogy mit tett az óráikkal? Az ügyvédet egyébként letartoztatják, ezért tud a helyébe lépni a furfangos csaló. Szerelmi szálból, kettőről van tudomásunk, egyik egy fiatal pár titkos viszonyáról szól, másik kapcsolat pedig a ház urának felesége és a rendőrfogalmazó között zajlik, de utóbbiak lebuktatását Puzsér okosan megakadályozza, alibit biztosítva a hölgynek.

Darabmentés: https://turayidaszinhaz.hu/portfolio/a-doktor-ur-2/

Díszlet, jelmez: Darvasi Ilona
Rendezőasszisztens: Kovács írisz
Díszlettervező-asszisztens: Darvasi Cecília

Rendező: Csiszár Imre
Kossuth-díjas, Kiváló és Érdemes művész, Jászai Mari-díjas

Puzsér, a galamblelkű, vajszívű tolvaj már tizennyolcszor ült börtönben, mégis újra és újra megússza a felelősségre vonást. Legfőbb pártfogója Dr. Sárkány ügyvéd, aki praxisának egyik legkülönösebb, mégis legbüszkébb „eseteként” tartja számon védencét, hiszen minden alkalommal sikerül felmentetnie a bíróságon.

Molnár Ferenc fergeteges bohózata Dr. Sárkány lakásában játszódik, ahol a váratlan látogatások, titkolt szerelmek, féltékenység és ügyesen szőtt cselszövések hamar felborítják a gondosan őrzött polgári rendet. A történet remek karakterekkel, sziporkázó párbeszédekkel és félreértések egész sorával mutatja meg, hogyan forgat fel mindent Puzsér, a világ talán legszerethetőbb tolvaja.

Bemutató: 2026. február 28.

Az előadás játékideje 150 perc 1 szünettel

 MEGTEKINTÉSI RÁTA: JÓ, szellemes, könnyed, aranyos darab. Érdemes megnézni!

Képek

Újraéled a rémtörténet a Vígszínházban!

Rémtörténet a hajóra spannolva

Vígszínház, 2026.02.27. 19:00-21.50

Link: https://vigszinhaz.hu/hu/produkciok/frankenstein_a_modern_prometheusz

Insta bejegyzés: Frankenstein a modern Prometheusz. Mindig nyitott vagyok Vigszinhaz uj eloadasaira, ezzel sem voltam másként, nem mellesleg a téma az Istenkomplexusz, a magány, a társtalanság, szeretetlenség témája. Az őrűlt tudos elmeseli tortenetet a lényről, akit maga teremtett és aki őt üldözi, a vesztét akarja. A darab tengeren jatszodik, a Prometheusz nevezetu hajon, es egy masik hajorol szarmazo hajotorotteknek meseli el a tudos a tortenetet, sokadik unszolasra....en inkabb mar a szornnyel ereztem egyutt, mint magaval a foszereplovel. A kivitelezest illetoen magy munka lehetett a csodalatos hajo szinpadi mozgatasaban, a vihar, az eros orkan szél előidézésében, szinte filmszerunek hatott, nagyon latvanyos darab. A szineszek jateke, de inkabb a szovegkonyvon kellene valtoztatni, mert az sok helyutt vontatott. Az 1.felvonas vegen erosen elgondolkodtam, h ez egy arany malna dijat biztoaan megkaphatna, pont az elobbi dolog miatt viszont a latvanybilaga megis csak megmenekiti es ifi Vidnyanszky jateka, ami ezuttal is wow volt! #vigszinhaz #frankenstein #prométheusz #hajón #kastelykimaradt

Kifejtés: Nem írom, hogy pusztító volt, de a darab komoly esélyekkel indulhatna a színházi Arany Málna díjért, mert olyan unalmas, vontatott volt. Eleve, a történet szerintem nem egy hajón játszódik, most mégis oda lett elhelyezve (UPDATE: de ott játszódik, mert a keretet ez adja), és egy másik hajóról érkező 6 fős legénységgel rendelkező kapitánynak meséli el történetét a tudós, akit folyamatosan rettegésben tart a szörnyeteg, akit maga hozott létre, mert az anyagot fel akarta támasztani. Maga az orvosi jelenet érdekes volt, ahogy kicserélte a meghalt személy szerveit élő szervekre, és a defibliátorral életre keltette. Azt, hogy végül miért utasította el, miért dobta el magától a teremtményét az orvos...nos, választ nem igazán kapunk a történet előrehaladása alatt. Minden jogot megtagad tőle, morális kérdéseket vett fel, ha egyszer teremtett valamit, annak vannak-e jogai, élhet-e úgy, mint egy valódi ember? Szerethet-e úgy, mint egy valódi ember? Tragikus. Hogy miken ment keresztül a lény, semmit nem látunk belőle, csak az elmondásaiból tudunk tájékozódni. Öszintén? Én megsajnáltam. Az orvos, nevezzzük így, megtagadja tőle, hogy legyen egy társa, mivel nem akar még egy hozzá hasonló lényt létrehozni. Inkább felgyújtja, mert egykori professzora szavai a fejében csengenek, szabad-e teremteni, tudom-e uralni? A gondolatok miatt, és mert úgy véli, lehet a női teremtmény nem kedvelné a jelenlegit, miért menne hát vele, elbújni a világ elől? - Ugyanis a lény, ezért szeretne egy társat, hogy ne kelljen magányosan élnie...De keresztülhúzza a számítását, inkább megöli a már eleve nem élő női testet az tudós, ezért a lény bosszút forral: mindenhová utána fog menni és mindenkit, aki neki kedves, azt kivégzi. Durva, de valahol megérdemli a tudós fószer. A másik hajókapitánya ellen is kisebb lázadás alakul ki, mert naphosszat Frankenstein elbeszéléseit hallgatja és veszi fel kamerára (a darabban végig kameráznak, mintha valami különleges expedición lennének meg kell örökíteni minden momentumot), de a lázadást hamar "leveri" a kapitány. A tudós mesél a családjáról, a bírósági tárgyalásról, amin a nevelőnőt elítélik, hogy a kis testvért állítólag megölte, de kiderül később, hogy a lény volt. A nő a börtönben öngyilkosságot követ el, a vallomását kényszer hatására kicsikarták belőle még a bírósági jelenetben. A vetélytárssal való szóbeli hadakozás, hogy ki vegye el az áhított nőt, kapunk erről is tájékoztatót, illetve a lány végül Frankensteint választja, a nászúton, amit szintén meg kell örökíteni (mai kor őrűlete), a lény megöli, amikor a tudós magára hagyja. Vagyis, azóta, hogy a feleségével nászútra indult a hajón, nem kötött ki, és csak sodródott az árral, jeges vizekre hajtva azt. Aztán jött a másik hajó csapata, és innentől számolunk vissza, amíg a lény meg nem öli Frankensteint is. A teremtmény kérését tiszteletben tartva, a másik hajókapitány kiadja neki a testet, hogy eltemesse (ez amúgy egy nagyon jól kidolgozott, látványos jelenet volt - mentőcsónakba ültek, leöntötte az ülő állapotban lévő mesterét majd saját magát egy kanna benzinnel, utána pedig rágyújtott - magától eltartva egy fáklyával. A zsinórpadlásig emelkedtek.)

A színház díszletei közül állítólagosan ez most a legnagyobb művük, egy hajó, ami 3 részletbe lebontható és felhasználható különféle terek megjelenítéséhez, pl. bírósági tárgyalás, magányos kunyhó, stb. 

Látványos a vizuális, filmekhez hasonlatos, kalandos filmtechnikai elemek - mondhatni, beszökött a Vígszínházba egy kicsi Hollywood. Úgy érezhettük, mintha tényleg a tengeren lennénk, esett a hó, eső, szél fújt, fáztak-áztak a szereplők. A hajó mozgatása jól megoldott, darabokra szétbontható, összeilleszthető. A kabinban játszódtak a jelen és a múltbeli események pillanatai. Mentőcsónakkal utaznak folyamatosan, és mentőcsónakkal érkezik a 7 fő a Prometheusz-hoz. 

És inkább ez az erőssége, hogy olyan vizuális elemekkel van tarkítva a darab, amihez foghatót színházban még nem láthattunk. A dialógusok unalmasak, a felvételekről lehet látni, hogy előre fel lett véve, a hang nincs együtt a képpel, persze mindent ugyanúgy kell mutatni, mintha valóban akkor és most vennék fel a kamerával a mondókájukat. Egyedül a szellemek megjelenése még, ami ebben a műfajban jó volt ábrázolva, nyilván ott fel kellett venni előre a szöveget. Képen nincs rajta a feketeébe burkolt kedves, viszont a kabinban mi látjuk. Fontos még továbbá a látványvilághoz: ennél az előadásnál célszerűbb a lenti helyeket, vagyis földszint, 1. emeleti páholyok, max. erkély középre venni jegyet, mert a többi esetében már nem látható mi zajlik a kabinban. Nálam is ki volt párszor takarva a feje az éppen a kabinban beszélő szereplőnek. A karzat részére próbálják ellensúlyozni a dolgot, és monitorokat tettek ki, hogy ők is lássák, ha már oda vettek belépőt. A páholyom ezúttal a legkellemesebb társasággal volt felvértezve, és rájöttem, hogy az oldalpáholy 5, 3-as széke egészen jó hely tud lenni.

Képek hamarosan!

Darabmentés: 

Mary Shelley regénye alapján a darabot írta: Garai Judit, Hegymegi Máté

---

Rövid ismertető

Victor Frankenstein a lehetetlent kíséreli meg: élővé teszi az élettelent. Évek megszállott munkájának eredményeképpen életre kelt egy mesterséges lényt, de a kísérlet végeredménye elborzasztja. Ebben a pillanatban bevégeztetett: neki is és teremtményének is. Frankenstein menekül a lény elől, akinek életet adott, a Teremtmény fellázad, keresi, majd üldözi teremtőjét, mert tartozni akar valakihez. Aztán minden megváltozik: a teremtő akarja elpusztítani saját alkotását. Mary Shelley 19 évesen írta világhírű regényét, az ebből készült új vígszínházi változat teremtő és teremtmény, szeretet és ragaszkodás, beilleszkedés és kitaszítottság viszonyát, valamint az ember mindenhatóságának illúzióját és az alkotás morális felelősségének kérdését gondolja újra.

---

A vendégszövegek fordítói: Péter Ágnes, Scholz László, Szabó Lőrinc.

---

Az előadás időtartama 2 óra 55 perc, egy szünettel.

Képek

MEGTEKINTÉSI RÁTA: 1X nézős, színpadi ábrázolás nagyon jó, a szöveg nagyon vontatott, itt-ott unalmas. A történjen már valami érzés úrrá lehet rajtunk.

A mutogatós előadás a JASZ-ban

A Luxemburg grófja
JASZ, 2026.02.25. 19:00

Link: https://jozsefattilaszinhaz.hu/eloadas/luxemburg-grofja/

Insta bejegyzés: Szente Vajk rendezés, azt hallottam a kozonseg egyes tagjaitol, h az operettbol musicalt csinalt. A dalokkal ugy sem lehet valtoztatni, szerintem inkabb modern volt. Jobban tetszett mint A szibériai csárdás. Elol ultem, jo volt. A tortenet izgalmas, a jelmezek es diszletek a francia nagy festok munkaival voltak mintazva, amiert nagyon elragado volt a darab. Jol ereztem magam, kiveve, h keruljetek egy tudalekos, gusztustalan alakot, aki a szineszek nyakara szokott maszni es a szini vilag minden mozzanatarol még a szakertoknel is tobbet tud.... fuj ember... #jozsefattilaszinhaz #luxemburggrófja #filabalázs

Kifejtés: Az elején, rögtön az elején kezdjük. Szokásom híven kiszámítottam, hogyan jutok a JASZ-hoz, és mivel csak ketten ültek mellette a sor elején, ezért is voltam bátor legény, és nem siettem a színházba való eljutást, de azért csak óvatosan, tanulva a múltkori esetből, amikor az 1-es villamos vonalán baleset volt, épphogy beestem... Ezúttal, sokk-ként ért, hogy együtt kell szívnom vele egy légtérben a levegőt, sőt egy sorban is ültem - Istennek hála, hogy nem mellette - a folyton okoskodó Dienes Ágoston nevezetű színházi taplóval... Arról ismert, hogy a színészekkel fotózkodik előadások után - amivel nem is lenne baj; nyálas monológban a közösségi platformokon fejti ki, mennyire oda- és vissza volt egy-egy alakítástól, szépen megköszönve azt. Mondanánk, hogy még ezzel sincs baj. Miért is lenne? Aztán beüt a valóság, a mindent is jobban és azért is nekem van igazam viselkedés, amit a Facebook-on vagy Instán láttam tőle. Egyszer belém is belekötött, de leszartam. Most megint, de nem fura,ha valaki az orra alatt motyog? A szereposztást taglaló tábla körül sajnos összefutottam vele. Előtte meg a bejáratnál, ott volt a nagy sokk-om, főleg, hogy előttem ment be, aztán én előztem meg 2x (jegymutatás, ruhatár). Utána jött a tábla. Tudom, igazad van, kedves Olvasóm, én is visszaszólhattam neki, de nem kenyerem őrűltekkel komédiába kezdeni. Amúgy sem akarnám rontani egyik teátrumban a renomémat. Minden helyre, az egyszerű, kis szocreál korszakból visszamaradt JASZ meg szintén szeretek járni, úgyhogy nem foglalkoztam vele, csak később, amikor kiderült, hogy pont oda kellett neki jegyet venni, ahol én is ülök....szerencsére jó távol és középen, de hallottam ám, ahogy röhögött... Nagyon egy nem kedvelnivaló ember. Fideszes nézeteket is vall, a kemény fajtából, akit nem lehet meggyőzni, hogy bizony nem úgy van az, ahogy elhitették vele... Ebben az "örömteli" hangulatban vártam az előadást...

A darab egyébként tüneményes. A francia festők műveiből ihletet merítettek az alkotók és mind a szereplők ruházata, mind a jelmezek, egy ponton a kellékek is (festményeket pikirt, ledér módon ábrázolták, aztán visszakapták rendes küllemüket). Vajk rendezései közül ez is egy gyöngyszem, szerint jól lett megalkotva, de azért szívesen összehasonlítanám az eredeti Lehár darabbal, vajon ott is a McDonalds szigetekről érkezik a kormányzó?

A történet szerint van egy kormányzónk, aki Párizsba azért érkezik, hogy feleségül kérje a fiatal francia színésznőt (aki szereti a pénzt kiszúrni a szegényeknek az ablakon és közben énekelget is). A nő egyébként nem tudja, hogyan néz ki a kormányzó, csak egy nagyon is tolakodó újságíró kérdésére felelve, megnevez egy furcsa szigetet és annak vezetőjét, akiről nem is sejtené, hogy létezik, hogy ez a férfi szerelme, és hamarosan hozzá fog menni. A kormányzó tudomást szerez a nőhőz "vélt viszonyáról" így járandosságot küld neki havonta, ezt osztja szét a színésznő. Amikor küldöttségével, McDrive (sofőr); BigMac (testőr) és a Vanilia McCafé (tanácsadó, titkárnő) megérkezik, mérlegelni kell a helyzetet, mert rangon alul a férfi nem házasodhat. Aki szóba jöhetne grófnő nagyon ronda, hülye hasonlatokat mond róla, pl. olyan ronda, hogy a kapucniját a kabátja elejére varrták, stb. hasonló szellemes ökörségeket. 

Az első találkozásnál, a színésznőnek kifordítottan mondja vissza a sofőrje által súgott szép mondatokat (amúgy aranyos volt, hogy színésznőt alakító Horváth Csenge, a kormányzót alakító Fila Balázs szellemeskedésétől teljesen ki volt, törölgette a szemét), előtte még kiemelném, hogy feleségkeresést tartanak NAGY Ő módján... a közönség egyszerre visított fel a nézőtéren... :D A McCafé mindennek is elhordja a színésznőt, amiről a másik tud is, hiszen előtte mondja ki, minek tartja, de ez McCafét nem zavarja. A megoldás az lenne, ha vakon, férjhez menne egy grófhoz, majd 30 nap múltán elválna tőle és egy nappal azután a kormányzó grófnőként elvehetné a színésznőt. A terv megvan, már csak egy gróf kellene, akivel ez a történet lejátszható. Egyébként van egy rabló (apacs) is a történetben, aki állandóan visszatér a színésznőhöz, hogy megvallja milyen mélyen szereti. Egyszer zsákba teszi és vinné magával, aztán mégsem. Végül az elválás napján ismét feltűnik, de akkor ő az, aki kéri, hogy a nő elbocsássa... 25 pontba foglalja a pandúr, hogy milyen mély volt az ő kapcsolatuk (a színésznő szerint nem is voltak kapcsolatban). A történet elején egy színes forgatagban megismerkedünk a szubrett-táncos komikus alakjaival, akik a bonviván és a primadonna/színésznő barátai is egyben. A szubrett kávéházakban énekel, míg a fiatalember szellemes portrékat fest (pl. fehér alma fehér hótakaró alatt a fehér asztalon)...mindig gondolkodik, hogy kellene valami nagyot alkotni (később az Égi jelet keresi - ez már annyira klisés volt, hogy muszáj voltunk nevetni a folyamatos Égi jelek érkezésén). A festőnek van szintén egy festő barátja, aki a mi férfi főszereplőnk, ő pedig megtanítja a közönséget egy koreo-ra (ezért van a címben A mutagatós előadás jelző). Bevallom, egy röpke ideig csináltam, de mivel a körülöttem lévők "inaktívak" voltak a bohóckodásra, ezért én sem bonyolódtam bele tudomásul, de nagyjából levettem a pózt. A csoróból csóró gróf lesz, mert a fiúról kiderül örökölt, de csak rangot. Pénzt nem. A pénzt a kormányzó emberei adják neki, amikor a színház mögött próbálja a rangját eladni, de az senkinek sem kell. Így szereznek egy grófot. A házasságkötés egy hajón zajlik, a ceremóniamester ki van, hogy senkit nem tud megnevezni, senkinek a korát nem mondják meg. A kormányzó és az emberei pénzzel tömik a házasságkötőt, aki összeadja a párt, de ragaszkodik a hitvesi csókhoz, ami kissé elhúzódik... (bekötött szemmel, tényleg vakon egy-egy paravánfalhoz lapulva van kényszerítve a két ember. A csók után mindketten fizikálisan vonzodni kezdenek egymáshoz, de a ceremóniát követően csak 30 nap múlva találkoznak újfent. Az új esküvőre megérkezik a grófnő is, aki olyan ronda, hogy a homokozóban a macska el akarta kaparni; amikor lámpa alá tették, akkor futni kellett; amikor keresztelőre vitték, a pap azt hitte kóstoló...bár ezt mondjuk nem értettem...de mindegy is...a tolvaj pasival egy apacs táncot lejtenek, aminek a végén lövöldőzésre is sor kerül. De ez csak színjáték. A kormányzó megkedveli a grófnőt, akiről még nem tudja, hogy az a nő, akit mindig is gúnyolt (azért nem csúnya most, mert 24 plasztikai műtéten esett keresztül, hogy megfeleljen a férfi elvárásainak). A "házasok" elválását a McDonalds szigeteken bonyolítják le. A fogadó bizottság énekel a színésznőnek, ő meg visszafelé is akarja hallani a dalt, illetve felkéri a ceremóniamestert, ha már ki vannak fizetve x időre, adják elő ezt a fogadást a tóparton is, de nélküle... egy óvatlan pillanatban összefut a festő gróf és a színésznő, beszélgetni kezdenek, és kiderül, hogy küldött a nőnek már korábban portrét (később a színházban fejbe dobják rózsával), ezt szignózza, de úgy véli a férfi nem más, mint egy őrűlt rajongó... A karjára gyorsan ráfest valami szimbolikát, így a kesztyű a férfinél marad, ez alapján fogja később kideríteni, hogy a felesége az volt, akibe kezdettől fogva szerelmes volt. Összevesznek egy ponton, mert a férfi hazudott, ő eddig nagy szerelmet meg akarta élni...A kormányzó elengedi a nőt, amaz meg a festő után fut. Hármas esküvővel zárul a story.

Darabmentés:

 

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja

Írta: Szente Vajk és Galambos Attila Alfred Willner és Robert Bodanzky műve alapján

Eredeti dalszöveg: Gábor Andor

műfaj: operett

„Nonstop dínom-dánom” – Rangján kívül, ezt a hitvallást hagyja örökül René, a fiatal párizsi festő számára a nagybátyjának a nénjének a sógorának apja, vagyis a titokzatos Luxemburg grófja.
Hogy a fiúnak sikerül-e megfogadni az atyai jótanácsot, arra a kívül-belül megújult – mást ne mondjunk, Sir Basil a McDonald-szigetek kormányzója -, ha lehet, még az eredetinél is szellemesebbre sikeredett operett adja meg a választ.

 Képgaléria