2026.02.06. 19:00-22:00 Operettszínház
Link: https://operett.hu/repertoar/a-notre-dame-i-toronyor-eid55318
Kifejtés: Sándor Péter bravúros alakításának köszönhetően, mondhatni ő viszi a „púpján” a darabot. Szépek a dalok, de igazából csak egy szám van, ami a Notre Dame-ról szól, ez visszatérő elem. Ülésem ezúttal az emelet 1. sorába szólt, látási körülmények jók voltak, a fogadó hölgy nagyon szimpatikus, akit kikezdett a nyálpár férfi tagja, aki farmerban érkezett és a telefonját a karzatra rakta, ami tilos – ma már minden színházban szólnak érte, mert balesetet lehet okozni, ha leesik adott tárgy onnan… Mindegy, parasztok járnak a színházba művelődni, de ők maguk nem minden esetben műveltek.
A történet követi Lolo Brigida filmváltozatát, miközben én azt gondoltam, hogy
a Walt Disney mesébeli szálat intézik nekünk a színházban, de nem. Ráadásul,
nagyon szívszorító volt a vége, amikor Péter levette a púpját és könnyeit nem
elrejtve, mesélte el a történet lezárását, miszerint Esmeralda és Quasimodo
csontvázai egymás mellett feküdtek és amikor szétakarták őket választani, a
férfi csontváz szétporladt…mindezt síró tekintettel előadva…nagyon megragadott
a momentum.
A történetet egyébként egy bevezetéssel indítják, nem az in medias résszel,
vagyis a púpos, csúnya arcú figura kap egy eredettörténetet. Frollo, aki a
Notre Dame-ban papként tevékenykedik, megtudja, hogy öccse egy cigánylánnyal
került bűnös kapcsolatba, ők ketten elszöknek, később a testvér hívatja
Frollot, és kéri, hogy nevelje fel torz arcú-testű gyermekét, mivel ő már nem
tudná, haldoklik. Frollo, ezt Isten büntetésének éli meg, amiért egy nem
fehérbőrű nővel szűrte össze a levet a testvére. A pap idővel nagyobb hatalomra
tesz szert, torz unokaöcsét pedig a Notre Dame-ban eltudta rejteni a kiváncsi
szemek elől, ám ezen változat a minden évben megtartott farsangi karnevál,
ahová a „szobor barátai” bíztatására elszökik a púpos. Az ünneplő tömegben
keresik a legvisszataszítóbb álarcot, amit Quasimodó személyében meg is
találnak, csak aztán kiderül, hogy ki ő…A pódiumhoz kötözik, megkínozzák,
megdobálják – ennél a jelenetnél őszintén meghatódtam, nagyon fájt, ahogy
bántak Sándor Péter által formált karakterrel… szerencsére Esmeralda megmenti,
bár a nagybácsi kéjes örömmel végig nézte a szenvedését. Szerinte jogosan
kijárt neki a verés, a megaláztatás, mert nem bírt nyugton maradni a
székesegyházban, ami a biztonságot jelentette számára. A nyilvános
meghurcoltatás után még a templomban megveri, amiért szemet vetett a karnevál
hírességére, Esmeraldára, aki őt is és egy fiatal katonát megbabonázott. A
darab végén, Frollo megvádolja a lányt boszorkánysággal és máglyaégetést javasol,
mint kivégzési formát. Quasimodo a lángok fellobbanását követően megjelenik a
helyszínen, a Notre Dame előtt akarják megégetni a nőt, leugrik a toronyból és
megmenti. A templomba hurcolja, kiáltva, hogy MENEDÉK – Frollot viszont ez nem
tartja vissza, fel akarja függeszteni az intézmény menedékjogát. Eszmeralda
meghal, a torz figura pedig ledobja a gonosz nagybátyját a mélybe, mintegy
megbosszulva a meghurcolt nőt, aki jóságos volt hozzá.
Érdekesség, hogy ebben az utolsó jelenetben a púpos felkérdezi a papot, hogy
volt-e valaha olyan lény az életében, akit igazán szeretett, erre az volt a
válasza, hogy a testvére… De Quasimodó szerint igazából senkit sem szeretett a
férfi. Kiemelném még a megkeresési folyamatot, Eszmeralda hollétére, amikoris
egy nyakláncba rejtett térképen keresztül nyomozta ki a katona és a púpos a nő tartózkodási
helyét, így a cigány közösségbe is kaptunk bepillantást.
A díszlete nagyon ötletes, van egy harangokból álló állvány, aminek a zsinórjait
a púpos huzigál, ez időnként leereszkedik a zsinórpadláról. Állandó jelleggel
van a színpadon a Notre Dame alakú díszlet, amit ki-be lehet forgatni,
megmutatva belülről az épületet, kívülről is nagyon szép, mutatós, az eredeti illúzióját
megadva. A szobor barátok érdekesek voltak, van három kiemelt, ebből kettő
férfi hangon szólal meg és pont a démont ábrázoló a női szereplő. Ők bíztatják
egyébként sokszor cselekvésre a főhőst. A cigányok jelmezével nem voltam
kibékülve, tudtommal nem igazán hordtak cipőt. A katonát alakító színésszel
nekem spec gondom volt, nem volt szimpatikus, nem volt olyan, mint mondjuk a
mesebeli változatban a karakter. A haja se illett a fejére…
Frollo harca a szexuális vággyal szemben igazán ki lett dolgozva, az nagyon látványos jelenetre sikeredett. Egy fülbemászó dallam van. És itt szerintem fontos, hogy jó főszereplőt kapj, de még akkor sem többszörnézős előadás, mert túlságosan szívbemarkol a történet. Gyönyörű adaptáció, amiért gratulálok Homonnay Zsolt rendezőnek.
Galéria
Darabmentés: A Notre Dame-i toronyőr
Alan Menken - Stephen Schwartz - Peter Parnell Alan Menken, Stephen Schwartz és Peter Parnell varázslatos musicalje Victor Hugo ikonikus regényéből, a Disney rajzfilmje alapján készült. A darab érzékenyen mesél a szeretetről, a kitartásról és az önfeláldozásról. Esmeralda, a szegény cigánylány és Quasimodo, a torz külsejű, ám önzetlen harangozó története könnyeket csal mindenki szemébe. Victor Hugo regénye és a Disney-film dalai alapján. Eredeti megvalósítás a Disney Theatrical Group által. A Disney A Notre Dame-i toronyőr című műve a Music Theatre International (Europe)-pal létrejött megállapodás alapján kerül bemutatásra. www.mtishows.eu A Budapesti Operettszínház előadásához a jogokat a Hartai Zenei Ügynökség közvetítette.
MEGTEKINTÉSI RÁTA: SÁNDOR PÉTERREL, úgy az igazi! Szép, igényes előadás!








Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése