A csúnya toronyőr Walt Disney mesés módjában tálalva

2026.02.06. 19:00-22:00 Operettszínház
Link: https://operett.hu/repertoar/a-notre-dame-i-toronyor-eid55318

Insta bejegyzés: A Notre Dame-i toronyőr, Homonnay Zsolt-féle rendezésben. Szenzácios volt! Állótapssal ünnepelve. A főszereplők elképesztően jók voltak, Quasimodo-ként Sándor Péter lenyűgöző alakitást nyújtott, a testtartás, a beszéd, viszont az ének tiszta és szép. Tetszett, hogy a darab elején bevezetnek a storyba, es kiderül, hogy az érseknek volt egy testvére, aki rossz útra tért, lelépett egy cigánylánnyal. Nekik született egy torz arc és testű gyermekük, akit az érsek magához kell vennie. A gyermeket le akarja dobni a katedrálisról, végül nem teszi. A torz fiúnak egyedül a templom kőszobrai és vízköpői a barátai, míg nem a cigányok éves karneválján, álruhában az oltalomként szolgáló menedékhelyet el nem hagyja. Összetalálkozik Esmeraldával, a szabad cigánylánnyal, akinek érzéki tánca őt, az érseket és a frontrol visszatérő katonát megszéditi. Az első felvonás lendületes, sodró, jó összjelenetek vannak, a vezeklős jelenete a papnak kifejezetten látványos. A második felvonás már kicsit visszafogottabb, nyugodtabb  javarésut a vesztőhelyen zajlik, bár a cigányok titkos lakhelyén is zajlik történés. Szomorú a vége... A darab diszlete szenzációs, viszont zeneileg csak egy dal van, ami megfog, teljesen egyházi jellegű. Blogon folytatom.#anotredameitoronyőr #operettszínház

Kifejtés: Sándor Péter bravúros alakításának köszönhetően, mondhatni ő viszi a „púpján” a darabot. Szépek a dalok, de igazából csak egy szám van, ami a Notre Dame-ról szól, ez visszatérő elem. Ülésem ezúttal az emelet 1. sorába szólt, látási körülmények jók voltak, a fogadó hölgy nagyon szimpatikus, akit kikezdett a nyálpár férfi tagja, aki farmerban érkezett és a telefonját a karzatra rakta, ami tilos – ma már minden színházban szólnak érte, mert balesetet lehet okozni, ha leesik adott tárgy onnan… Mindegy, parasztok járnak a színházba művelődni, de ők maguk nem minden esetben műveltek.

 A történet követi Lolo Brigida filmváltozatát, miközben én azt gondoltam, hogy a Walt Disney mesébeli szálat intézik nekünk a színházban, de nem. Ráadásul, nagyon szívszorító volt a vége, amikor Péter levette a púpját és könnyeit nem elrejtve, mesélte el a történet lezárását, miszerint Esmeralda és Quasimodo csontvázai egymás mellett feküdtek és amikor szétakarták őket választani, a férfi csontváz szétporladt…mindezt síró tekintettel előadva…nagyon megragadott a momentum.
A történetet egyébként egy bevezetéssel indítják, nem az in medias résszel, vagyis a púpos, csúnya arcú figura kap egy eredettörténetet. Frollo, aki a Notre Dame-ban papként tevékenykedik, megtudja, hogy öccse egy cigánylánnyal került bűnös kapcsolatba, ők ketten elszöknek, később a testvér hívatja Frollot, és kéri, hogy nevelje fel torz arcú-testű gyermekét, mivel ő már nem tudná, haldoklik. Frollo, ezt Isten büntetésének éli meg, amiért egy nem fehérbőrű nővel szűrte össze a levet a testvére. A pap idővel nagyobb hatalomra tesz szert, torz unokaöcsét pedig a Notre Dame-ban eltudta rejteni a kiváncsi szemek elől, ám ezen változat a minden évben megtartott farsangi karnevál, ahová a „szobor barátai” bíztatására elszökik a púpos. Az ünneplő tömegben keresik a legvisszataszítóbb álarcot, amit Quasimodó személyében meg is találnak, csak aztán kiderül, hogy ki ő…A pódiumhoz kötözik, megkínozzák, megdobálják – ennél a jelenetnél őszintén meghatódtam, nagyon fájt, ahogy bántak Sándor Péter által formált karakterrel… szerencsére Esmeralda megmenti, bár a nagybácsi kéjes örömmel végig nézte a szenvedését. Szerinte jogosan kijárt neki a verés, a megaláztatás, mert nem bírt nyugton maradni a székesegyházban, ami a biztonságot jelentette számára. A nyilvános meghurcoltatás után még a templomban megveri, amiért szemet vetett a karnevál hírességére, Esmeraldára, aki őt is és egy fiatal katonát megbabonázott. A darab végén, Frollo megvádolja a lányt boszorkánysággal és máglyaégetést javasol, mint kivégzési formát. Quasimodo a lángok fellobbanását követően megjelenik a helyszínen, a Notre Dame előtt akarják megégetni a nőt, leugrik a toronyból és megmenti. A templomba hurcolja, kiáltva, hogy MENEDÉK – Frollot viszont ez nem tartja vissza, fel akarja függeszteni az intézmény menedékjogát. Eszmeralda meghal, a torz figura pedig ledobja a gonosz nagybátyját a mélybe, mintegy megbosszulva a meghurcolt nőt, aki jóságos volt hozzá. 

Érdekesség, hogy ebben az utolsó jelenetben a púpos felkérdezi a papot, hogy volt-e valaha olyan lény az életében, akit igazán szeretett, erre az volt a válasza, hogy a testvére… De Quasimodó szerint igazából senkit sem szeretett a férfi. Kiemelném még a megkeresési folyamatot, Eszmeralda hollétére, amikoris egy nyakláncba rejtett térképen keresztül nyomozta ki a katona és a púpos a nő tartózkodási helyét, így a cigány közösségbe is kaptunk bepillantást.

A díszlete nagyon ötletes, van egy harangokból álló állvány, aminek a zsinórjait a púpos huzigál, ez időnként leereszkedik a zsinórpadláról. Állandó jelleggel van a színpadon a Notre Dame alakú díszlet, amit ki-be lehet forgatni, megmutatva belülről az épületet, kívülről is nagyon szép, mutatós, az eredeti illúzióját megadva. A szobor barátok érdekesek voltak, van három kiemelt, ebből kettő férfi hangon szólal meg és pont a démont ábrázoló a női szereplő. Ők bíztatják egyébként sokszor cselekvésre a főhőst. A cigányok jelmezével nem voltam kibékülve, tudtommal nem igazán hordtak cipőt. A katonát alakító színésszel nekem spec gondom volt, nem volt szimpatikus, nem volt olyan, mint mondjuk a mesebeli változatban a karakter. A haja se illett a fejére…

Frollo harca a szexuális vággyal szemben igazán ki lett dolgozva, az nagyon látványos jelenetre sikeredett. Egy fülbemászó dallam van. És itt szerintem fontos, hogy jó főszereplőt kapj, de még akkor sem többszörnézős előadás, mert túlságosan szívbemarkol a történet. Gyönyörű adaptáció, amiért gratulálok Homonnay Zsolt rendezőnek.

Galéria

Darabmentés: A Notre Dame-i toronyőr

Alan Menken - Stephen Schwartz - Peter Parnell  Alan Menken, Stephen Schwartz és Peter Parnell varázslatos musicalje Victor Hugo ikonikus regényéből, a Disney rajzfilmje alapján készült. A darab érzékenyen mesél a szeretetről, a kitartásról és az önfeláldozásról. Esmeralda, a szegény cigánylány és Quasimodo, a torz külsejű, ám önzetlen harangozó története könnyeket csal mindenki szemébe.  Victor Hugo regénye és a Disney-film dalai alapján.  Eredeti megvalósítás a Disney Theatrical Group által.  A Disney A Notre Dame-i toronyőr című műve a Music Theatre International (Europe)-pal létrejött megállapodás alapján kerül bemutatásra. www.mtishows.eu  A Budapesti Operettszínház előadásához a jogokat a Hartai Zenei Ügynökség közvetítette. 

MEGTEKINTÉSI RÁTA: SÁNDOR PÉTERREL, úgy az igazi! Szép, igényes előadás!