A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hacker. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hacker. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. április 20., kedd

A jelszókezelőt lopták el a Google-tól a kínaiak

Jelszavakat nem tudtak ellopni a felhasználóktól, de értékes információkhoz juthattak a Google webes beléptetőrendszeréről azok a kínai hackerek, akik tavaly decemberben támadták meg az internetes vállalatot.

A Google és más amerikai nagyvállalatok elleni kínai hackertámadások azon túl, hogy komoly diplomáciai bonyodalmakat okoztak a két ország között, komoly károkat okozhattak az internetes vállalatnak úgy is, hogy közvetlenül nem fenyegették a felhasználókat - állítja a New York Times egy, az eset vizsgálatában részt vevő, a neve elhallgatását kérő forrásra hivatkozva. A lap informátora szerint a támadók a "Google koronájának ékkövét", a Gaia nevű jelszókezelő rendszert támadták meg, ami lehetővé teszi, hogy a keresőcég szolgáltatásainak felhasználói egy bejelentkezés után bármit elérjenek (így például a Gmail mellett az online dokumentumszerkesztőt vagy a fotótárat).

Ugyan úgy tűnik, hogy a hackerek nem szereztek meg felhasználói jelszavakat, a szakember szerint a jelszókezelő olyan gyengeségeiről szerezhettek információkat, amelyekről még a Google fejlesztői sem tudnak, így a jövőben tovább veszélyeztetik a vállalat szolgáltatásainak biztonságát.


A Messengeren keresztül támadtak

Az internetes vállalat január 12-én jelentette be, hogy a szervereit támadás érte Kínából az interneten keresztül, de azon túl, hogy a felhasználók fiókjai nem voltak veszélyben, nem árult el részleteket az incidensről. Ennek következtében inkább a diplomáciai lépésekről lehetett hallani: az USA és Kína viszonya megromlott, és a Google akkor jelentette be, hogy nem hajlandó tovább cenzúrázni a keresési találatait, majd márciusban el is kezdte a kínai kommunista kormány igényeinek megfelelően működtetett Google.cn leépítését, ami már a hongkongi oldalra irányítja a felhasználókat. A cég egy újabb titkosítási réteg közbeiktatásával erősítette meg a Gmail levelezőt a támadások után, Hillary Clinton amerikai külügyminiszter pedig felszólította a kínai kormányt, hogy átlátható vizsgálatot folytasson le az ügyben, mivel annak a gyanúja is felmerült, hogy a hackerek a kommunista kormány megbízásából, vagy legalábbis ahhoz közeli szervezeteknek dolgoztak.

A New York Timesnak nyilatkozó szakember részletesen elmesélte, hogyan hatoltak be az elkövetők a Google rendszerébe. A cég egyik kínai alkalmazottja a Microsoft Live Messengeren (vagy ahogyan idehaza régebbi nevén közismert, az MSN-en) kapott egy kártékony kódot tartalmazó oldalra mutató linket. Miután ezt lekattintotta, a támadók átvették az irányítást a gépe fölött, és azon keresztül a cég kaliforniai, Mountain View-i központjában lévő fejlesztők szoftverkészletéhez jutottak el.

A célpont itt már egyértelműen a Gaia fejlesztőcsapata volt: a névtelen informátor szerint a támadók egy belső adatbázisból keresték ki, kik azok a szakemberek a cégnél, akik a beléptető rendszeren dolgoznak, és egyenesen az ő számítógépeikre akartak eljutni. Miután ez sikerült, a támadók az általuk használt fejlesztői szoftvertárra léptek tovább, ahonnan lementették a Gaia forráskódját, amit először a Rackspace tárhelyszolgáltató texasi szervereire, majd onnan ismeretlen helyre továbbítottak a hosztingcég tudta nélkül.

Nem valószínű, hogy ki-be járnának a Google-nál

A New York Times által megkérdezett szakértők szerint a fejlesztőknél őrzött szoftververziók ismeretében a támadók egy sor olyan biztonsági rést tárhattak fel, amelyek még kijavítás előtt jártak, illetve a Gaia részletes ismeretében megtalálhatják a rendszer más gyenge pontjait, vagyis jelentős lépéselőnybe kerülhettek a fejlesztőkkel szemben. A lap szerint felvetődött annak a lehetősége is, hogy a támadók a beléptetőrendszer átalakítása és egy úgynevezett trójai faló beépítése révén a Google más szerverein is kiépítettek maguknak úgynevezett hátsó ajtókat, amelyek lehetőséget adnak a későbbi behatolásra. A biztonsági szakemberek azonban úgy vélik, hogy mivel a cégnél gyorsan értesültek a lopásról, erre nem kerülhetett sor.

Az eset jól rávilágít a távoli szerverekről üzemeltetett (hosztolt) szolgáltatások kockázataira: maga a Google felhasználók és vállalatok millióinak adatait, dokumentumait tárolja. Ennek tudatában érthető, hogy a támadás pontos következményeit titokban tartotta a vállalat, amely nem kommentálta a New York Times értesüléseit. A cég szakemberei azonban nem hivatalosan felhívták a lap riporterének figyelmét arra, hogy a Kínából megtámadott nagyvállalatok közül mindeddig a Google közölte a legtöbb információt az incidensekről. A hackertámadásoknak áldozatul esett több tucat cég - többek között az Adobe, a Symantec vagy a Yahoo - szervereit eltérő módszerekkel próbálták meg feltörni, és volt közöttük olyan, amelyik már évek óta állt folyamatos ostrom alatt.

http://www.origo.hu/techbazis/internet/20100420-a-google-jelszokezelo-rendszere-kellett-a-kinai-hackereknek.html

Kapcsolodó linkek:



2010. március 27., szombat

20 év börtönt kapott a wifis hacker

Magát a hírt elég érdekesnek találtam, ezért is gondoltam, hogy csinálok róla blog bejegyzést. Ez a téma nem áll tőlem távol. Mielőtt valaki is rosszra gondolna, megjegyzem, hogy nem hackerkedem, azt még megkéne tanulnom, hogy űzni is tudjam...Mindenestre miért választottam ezt a cikket? Magáról a hackerkedésről csináltam kiselőadást.

De pontosan miről is szól ez a hír?
"Húsz év szabadságvesztésre ítélték azt a flordiai hackert, aki társaival nem megfelelően védett vezeték nélküli hálózatokba tört be, amelyekből több mint 40 millió hitelkártyaszámot kaparintott meg. Számítógépes bűnöző Amerikában még sosem kapott ilyen szigorú büntetést."
A 28 éves fiatal férfi, Miamiban élt és "soupnazi" álnéven tevékenykedett.
 
Valódi neve: Albert Gonzalez.
Korábban szövetségi informátorként dolgozott, és más hackerek kézre kerítésében segített az amerikai titkosszolgálatoknak.
 
Ám történt egy váratlan esemény az életében: Tavaly szeptemberben bűnösnek találták abban, hogy számos áruházlánc, étterem és más kereskedő cég, mint például a Barnes & Noble és a Sports Authority számítógépes hálózatába tört be, ítéletet azonban csak most csütörtökön hirdettek ügyében. A kiszabott húsz év börtön az eddigi legszigorúbb büntetés, amelyet az Egyesült Államokban kiszabtak számítógépes bűnözőre.

Laptoppal törték fel a wifi hálózatokat
Gonzalez a hatóságok szerint két társával úgy dolgozott, hogy autójával laptoppal felszerelkezve járta a környéket, sérülékeny hálózatokat keresve, amelyekre különböző adatlopó szoftvereket telepítettek, amelyek rögzítették, és továbbították számukra az online vásárlásokhoz használt felhasználói adatokat.Cseles. Nagyon cseles...

Tavaly beismerte tettét, miszerint jogtalanul fért hozzá számos vállalat rendszereihez.
A vád a kérhető maximális, 25 éves szabadságvesztés kiszabását kérte a bíróságtól, mivel a férfi tevékenységével hatalmas, több milliós, egészen pontosan 200 millió dolláros kárt okozott. Wifis adatrablás esetében a védelem viszont enyhébb büntetés kiszabását kérte a bírótól, mivel egy korábbi pszichiátriai szakvélemény szerint Gonzalez az autizmus egyik fajtájában, az Asperger-szindrómában szenved, és egy gyatra szociális képességekkel rendelkező, internetfüggő személy. A hackerre azonban további évek letöltését szabhatják ki, mivel más online bűncselekmények elkövetése miatt további két eljárás folyik ellene. Lehetséges, hogy nagyon sokáig fog ülni, csak azért mert tisztességtelen munkával akart érvényesülni az életben. Mint mindehol itt is a pénz a főmozgatóerő.

Egymillió dollárt ásott el a kertben o.O
A Reuters beszámolója szerint Gonzalez szülei házának kertjében mintegy egymillió dollárt, vagyis kétszázmillió forintnak megfelelő összeget ásott el. Saját bevallása szerint internetfüggése és kíváncsisága akadályozta meg abban, hogy kiszálljon az internetes visszaélések elkövetéséből. A családtagjait elhalmozta Rolex órákkal, brilliánsokat vásárólt. Sőt! Egy elegáns miami házban élt a férfi. Még pénzbüntetést is kell fizetnie, ennek összegét azonban csak később fogják meghatározni.

Forrás:

Kapcsolódó linkek: