Egy
borzalmas osztálykiránduláson vettem részt, ámbár mégis meg voltak a maga szépséges pillanatai. Hiába, idővel, mindig csak a jó és a szép emlékek maradnak meg. Debrecent és a nagy pusztaságot, a Hortobágyot is felkerestük.
Gimnázium, 12. osztály, az év eleje. A szállásunk egy Debrecen melletti farmszerűségen volt. A több lánnyal, és egy fiúval közösen osztozkodó vadóc csapat tagjai, mint elődeik a szállás falára montázsokat készítettek.
Én a Fantomot és
Christine-t megrajzoltam a falon - mint emlékkép "(és lábnyomat az
utókornak)".
Íme, a rajz:
A csónakjelenet - okés, oké Akkor még nem voltam igazán nagyon tehetséges művész :) |
A szobánk, és az ablak melletti pucérnak tetsző falon díszelgett a későbbiekben a rajzom |
A farmon volt egy istálló is, amit sikerült két társammal (két ismeretlennel...) felfedezni. Mivel, mindhárman nagyon szeretjük a lovakat, ezért testvériesen megtudtunk osztozkodni rajtuk, hiszen összesen 4-en voltak. Mindenkinek jutott egy. Móric nevű pacival kötöttem szorosabb barátságot, az "idióta" lovászfiú szerint egy erőszakos és harapós ló, ám, amikor kezelésbe vettem, jelét nem adta, hogy a gondoskodás ellenére lenne. Amikor egy héttel később megérkezett az újabb csoport, és nekünk haza utaznunk kellett, egy kislány megkérdezte tőlem, hogy a ló tulajdonosa vagyok-e? Ebből látható, hogy mennyire "romantikus" kapcsolatba kerültünk egymással.
Móric éppen falatozott |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése