Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy
Leírás: Hogyan válik egy tizennyolc éves, szerelemről ábrándozó fiatal lány, Lebstück Mária az 1848-as szabadságharc honvédhuszár főhadnagyává? Huszka Jenő történelmi ihletésű, mégis mély emberi érzelmekkel és drámai fordulatokkal teli művét láthatja a közönség a Budapesti Operettszínház társulatának előadásában. A darab a történelem viharai közepette örök emberi sorsokat tár a közönség elé, miközben a szabadságért folytatott harc egyéni drámákat is megjelenít a színpadon.
A darabot eredetileg az Operettszínházban megnéztem volna, de végül az M5 kulturális csatorna megelőzött és betette a rögzített felvételt aug.16-ára esti programként...na, ha és erről csak később szereztem tudomást. Úgyhogy visszanéztem :P
A darab történeti áttekintéssel kezdi előremenetelét, majd megjelenik Mária, a zenélő bocskoros emberrel szótlan ücsörgésbe kezd, míg a férfi az operett ismert dalait játssza el hegedűn. A történet főszereplője, Lebstück Mária (alakítója: Lévai Enikő), akinek az eljegyzésére készül az osztrák család...ám, a cseléd, Panni (szerepben: Bojtos Luca) hozza a hírt, hogy a leányzó meglépett a nyitány alatt látható lovával... A lány egyébként magyar származású, nagybácsija és annak nem túl szimpatikus felesége osztrák szellemben nevelik... de a magyar nagynéni, Farkasházy Antónia (szerepben Fischl Mónika) is feltűnik a színen, mivel meghívást kap Mária eljegyzésére, és a Bécsbe felvonuló forradalmi magyar küldöttség csapatát erősíti... kapunk egy szerelmes dalt, Antónia és Draskóczy Ádám (megformáló Dolhai Attila) személyében, mivel utóbbi tiszt kísérletet tesz arra, hogy a nőt meghódítsa, de ez reménytelen eset. Újra elpróbálják az eljegyzést, szép menyasszonyi ruhában jelenik meg Mária, egyszerű, de nagyon szép. Antónia nem engedi, hogy szerelem nélkül menjen férjhez, ezért Antónia felveti, jöjjön vele Magyarországra, kísérőjük pedig Zwickli úr, a női szabó, aki szerepben Erdős Attila. Hogy időt nyerjenek, Zwickli eljátssza a bécsi nagynéni előtt, hogy még a lány az öltözködéssel van elfoglalva... Színváltás, megérkeznek a magyar csapatok és a szabót kereső szolgálólány a fiúkhoz csatlakozik.
"Grosse vászon leng a szélben..." - amikor találkozik a magyar jurátus tagjával, Jancsó Bálinttal és Mária, a férfi főszerepben, Laki Péter.
13 betűből áll a neve, ezért a Zwickli egy nem egy szerencsés fickó - összetalálkozik Pannival, aki most már nem hajlandó elengedni a fiút, mivel eljegyzéssel csavarta el a fejét, amit aztán nem tartott be, ezért Panni utánament, hogy ígéretének tegyen eleget...
A szerelmes nóta után, összeállnak a szereplők, és jön egy magyar tiszt, aki hírt hoz Pestről, kitört a forradalom (Petőfi Nemzeti Dal elszavalása). Kiderül - mert a cseléd beszédes - az osztrák ellenségekhez tartozik Mária, ezért Bálint szakít a rajongással irányába...
Mária, Zwickli úr tiszti rangját kihasználva belép az osztrák huszárok közé, így a magyar csapathoz tud csatlakozni. Kossuth számára hoznak egy kardot, amivel nagyívű beszédet mond Antónia. Beszéd után Kossuth-tal vált pár szót. Mindenki elmegy huszárkodni az első felvonás végén, Panni egyedül szomorkodik, mert a szabót is elviszik...
Budai Várban játszódó jelent a második felvonás kezdőképe, a huszárokról...
"Kossuth Lajos az t üzente, eljött már a Naplemente..." - álá Zwickli.
Megint összetalálkozik a Pannika és a már huszárnak állt Zwickli. Megkezdődik a strázsamesterrel való rivalizálás, aki a lány kegyeit valóban keresi, nem úgy, mint a szabó, aki állandóan menekül az esküvő elöl...
Orvos érkezik, mivel Mária, aki Károly (alhadnagy) név alatt fut a huszárok között, megsebesül egy küldetés alatt. Az orvosi kivizsgálás előtt viszont megesküdteti a férfit, hogy nem mondhatja el senkinek, hogy valójában ő nő. De a férfi egy ponton, nagyon gusztustalan módon rányomul... A szabó fiú háttérben segédkezik a vizsgálat alatt és úgy viselkedik, mintha őt lötték volna meg és fél attól, hogy elvérzik... Jancsó Bálint is megjelenik és nekimegy, leszólja a nőt, vagyis a férfit, hogy nem eléggé férfias és talpraesett. Aztán Ádám kinevezi főhadnaggyá Károlyt, és ezt Bálintot sokk-ként éri. A kinevezés után, viszont visszakapja, amit Károlynak adott...A főhadnagy számonkéri, hogy miért késett a szolgálatról...beszélgetésük során kiderül, hogy a férfi még mindig szereti az "osztrák" lányt... A magyarok foglyul ejtik az osztrák tisztet, aki Mária jegyese volt. Felfedve előtte a kilétét, a férfit szabadon engedi, aki viszont nem akar így megmenekülni. Máriához látogatóba érkezik a vidámabb nagynéni is, Antónia. Rábeszéli, hogy mutatkozzon meg Bálint előtt nőként a Görgey által rendezett bálon. A strázsamester meg akarja kérni Panni kezét, de ezt a bolondos Zwicklinem engedheti meg... Szóval, a pár most már véglegesen összejön és eléneklik a darabból ismert, "Van nekem egy cigányom a Bugaci határon".
A bálon senki felkérését táncra nem fogadja el Antónia és Mária (mondat: hiányzott a szoknya, de most meg a kard hiányzik). Az orvos megjelenik (fuj) és felkéri a lányt táncolni, amit ugye nem utasíthat vissza... Bálint megvédi Máriát, miután az orvos jobban nyomást akar gyakorolni a nőre...és végül összejönnek. :) A magyar csárdást követően Kossuth (szerepben Langer Soma) tiszteletét teszi. Amikor újra a huszárok táborában zajlanak az események, az orvos leleplezi Máriát és kémnek is beállítja, mivel a volt jegyesét szabadon engedte, és még a pisztolyát is odaadta neki, aki embereket sebesített meg, hogy megszökhessen...erre derít fényt az orvos... aki az árulkodás miatt el lesz küldve a csapattól, Máriát pedig minden kitüntetésétől és a kardjától is megfosztják. Bálint megígéri Draskóczy-nak, hogy visszahozza az osztrák foglyot.
Más vizekre evezünk a történetben, Antónia vidéki kastélyába, ahol megint a vidám páros fogad bennünket, illetve kiderül, hogy a strázsamesternek van felesége és így udvarolgatott Pannikának ...("Tyúkokat öltetnek, kaszálják le a trágyát") Főhadiszállásnak használják a huszárok a kastélyt, Antónia Draskóczy-t maradásra bírja. Halálra ítélik Máriát, de a kivégzése előtt visszatér Jancsó az osztrák hadnaggyal. Tisztázva lesz helyzete, de a jegyességre is fény derül, amiről a magyar tiszt nem tudott... Kossuth-ot nem lepi meg, hogy nő volt a férfi...xD megkéri, hogy legyen háttértámogató és ne a harcban villantson... Antónia szerelmet vall Ádámnak, mert igazából a Kossuth iránti szerelem az egy mítosz, csak tisztelője. A komikus páros összehozza a sebesültnek álcázott Bálintot Máriával (Rólad álmodom-dal). Kossuth megható beszédet mond (a darab végén igazán hangján is hallhatunk tőle pár sort a hegedűs kísérőjével aaláfestve).
Adatlap: https://operett.hu/repertoar/maria-fohadnagy
A rendezést Homonnay Zsolt követte el.
Összefoglalva: Alapjáraton a magyar forradalmat feldolgozó darabok nem mindegyike alakul sikeresen. Inkább olyanok, mint amik szeretnének valami nagyot letenni az asztalra, nagyon forradalminak tűnni, nagyon magyarosnak, nagyon virtusosnak, stb. ... túlságosan hazaszeretetről hadovál, mintegy rátukmálva az emberre az érzéseket. Amit, lássuk be nem lehet. A mondanivalótól nem fogjuk jobban szeretni, legyen bármennyire is keverve a műfaj, egy bizonyos darab esetében, pl. A tizenötödik nem egységes műfajban került színpadra a Madáh-ban. Kazinczy Lajosról szól, mint 15. aradi vértanú történetét meséli el, némileg kiszínezve a történeti eseményeket. Nekem nem jött be, felejtős darab volt. Mert az az igazi darab, ami zeneileg és a mondanivalóval együtt fogva tart.
Ezzel megy szembe a Mária főhadnagy. Jó történet, érdekes és színes szereplők, állandó zenei jelenléttel rendezve (a hegedűs fazon). A Mária főhadnagyban nem erőltetik túl az érzelmeket, értem ezalatt a hazaszeretet adagolást. Pont megfelelő. És teljes egészében operett műfajban játszódik, amitől egységes a kinézete. Kissé hasonlít a story-ja a Disney mesére, a Mulán-ra.
Mindezentúl, színvonalas előadás, ha játsszák és nem láttátok még, menjetek az Operettbe!
Pár szép kép az előadásról, forrás az Operettszínház oldala:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése