Nagyon nehezen jött össze ez az előadás... akit el akartam hívni, az vagy látta, vagy nem érdekelte a téma vagy nem volt rá ideje más program miatt (pl. munka).
A darab összehozott szerelmes párokat és midőn e sorokat írom, sajnos, én nem így jártam... ellenben a földszinti jegyszedő hölggyel sikerült összebarátkoznom, és nagyon sokat segített nekem, többek között, hogy oldja a feszültségemet, mert egyedül mentem el tortúrázni... tippet adott hova érdemes ülni a földszinten, ha oda vennék jegyet, színházi illemről beszélgettünk és a munkahelyről, az áradó Dunáról, és kiderült, hogy mindketten ugyabban a kereületben lakunk. Minő véletlen, nem igaz? :D Továbbá tőle tudtam meg, hogy a vasárnap délutáni előadást törölték, és erről majd valamikor értesít a színház. Ez a napokban meg is történt, így az elmaradt darab (Lemon, lemon, lemon) árát utalványra cseréltettem. Valamiféle technikai malőrre hivatkoztak. Nem bántam, ezt a darabot nem is magamtól, a kollegina beszélt rá, hogy nézzük meg, én meg hajlottam rá. De előző évadban már láttam, hogy lesz valami borzongós darab, a Kísértetház, amit nagyon szeretnék megnézni, szóval az utalványnak lesz biztos helye...
Ennyi háttérinfo, és most jöjjön a darab
2024.szept.17. 19:00, Karinty Színház - Tortúra
Egyszavas jelző: rettegés
A munkahelyemtől indultam ide, mert gyorsabban tudom megközelíteni, mintha a hétvégén mentem volna a lakóhelyemről. Direkt "késtem", de mire beértem, még nem nyitották ki az ajtókat (állítólag háromnegyedkor szokták) a nézőtérre. Kicsit feszengtem, hogy egy idősebb, inkább középkorú pár meg egy nálam 100x fiatalabb, zsenge párocska közé szorultam...no, itt volt bennem a feszültség, meg, hogy hogyan teszi keresztbe a lábát a lányka...
A darab: Stephen King azonos című könyve alapján lett színpadra képzelve.
Insta bejegyzésem:
Hát, ez a nap is eljött! Elmentem
egyet "tortúrázni" a Karinthy színházba. Szerelmi történet is keringett
az ea. korul és soha senkit nem sikerült meghívni az ismeretségi körömből, úgyhogy itt vagyok. Bevállaltam. A jegyszedo es ruhataros
holgyek mind megnyeroek, rokonszenvesek voltak. Egyikükkel szunetben
jol elcsevegtem. Szeretem az ilyen pillanatokat. A darab folyamatosságát
egyebkent, ahogy tortenetben haladunk elore megtöri a folyamatos lámpa
leoltogatás. Értem én, igy telnek a napok. Az elso resz is erdekes, de a
masodik tartotatja az igazi horror/pszichopata jeleneteket... Balazs
Andi lágy hangjához és szeretnivalo jelleméhez ez a figura nem illik, de
folyamatosan epiti fel az unszpatikus karaktert a tortenet során... az
immáron házas 😜Árpa Attilának kellőképpen meg kellett szenvednie az
áhitott szabadságért... de bármi cselt is probalt a fogvatartoja ellen
kieszelni, nem jott ossze. Stephen King azonos cimu regenyen alapszik az
adaptacio. Nagyon érdekes darab. Mindenképpen ajanlom, ha még nem
tetted, nézd meg! #tortura #karinthyszinhaz #balazsandi #arpaattila #stephenking
A története igen egyszerű, adott egy író, aki A-ból B-be tart, balesetet szenved. Szerencséje, hogy éppen rátalál egy szakképzett és a közelben lakó ápoló, aki a gyógyulásában segédkezik...de vajon tényleg segédkezik és nem tortúrába torkollik az ápolás?
A darab első részében a múló napok ábrázolása a villanyleoltással eléggé zavaró volt, de értem én, másként nem lehetett megoldani. Balázs Andi karaktere egyik pillanatról a másikra változik tébolyulttá, amikor jóformán Árpa arcába mászott és beleordított, hogy ő nem szereti, hogy az írót alakító Árpa csúnya szavakat tett az aktuális kéziratba, amit volt szerencséje elolvasni a nőnek (hiszen megmentette a férfit, aki engedélyt adott rá, hogy elolvassa írását)...hát, ott annál a pillanatnál már alakultak a dolgok... Nem volt szép, hogy a kézirat megsemmisítésére kényszerítette a férfit...egyedüli példánya volt, mert nem szeret többet készíteni, ezt a nő pontosan tudta, és szinte mindent is az íróról. Tudta hol született, hol járt életében, milyen rendezvényeken vett részt, stb.
A nőnek van egy szobája, ami csupa a férfit ábrázoló relikviáknak van fenntartva, ugyanakkor ebben a szobában a saját titkait is őrzi, mindenféle bódítóeszköz formájában, illetve egy albumban, ahol le van írva, ő bizony, nővérként nem jeleskedett túlságosan a kórházban... Amikor elhagyja a házat, mert ezt-azt meg kell vennie, az író igyekszik felfedezni a terepet, egyszer megtalálja a szekrényben eldugott fecskendőket, kést, az albumot...a késsel felszerelkezik, de nem sokat ér vele, mert a nő felfedezi, és el is veszi tőle... A férfit írásra kényszeríti, mert előző könyvben a kedvenc főhősét megölte, és muszáj egy másikat írni, amivel ezt megakadályozzák és újra életre keltik a kedvenc szereplőt...
Másszor egymást gyilkolják, de a végén belátják, hogy szükségük van egymásra a túléléshez...
Az író próbálja átverni, és vacsorára hívja a nőt, nem sikerül az altatót a borába csempésznie, mert véletlenül a nő kezéből kiesik a pohár (közönség részéről jött egy egyszerre felhangzó moraj, hogy oh, bakker...nem jött össze...).
A második rész volt olyan, hogy nem szabadott kihagyni, mert a szörnyűségek ott teljesedtek ki. Amikor kalapáccsal szétverte Balázs az árpa lábait, az bizony egy durva jelenet volt... Szerencsére, a férfi megmenekül, de igazi akciójelenetbe torkollik az élet-halál küzdelem kettejük között. Ki szerzi meg az elejtett pisztolyt? És, mint minden horrorban itt is újraéledt a gyilkos, de a férfi lelövi...
Balázs Andi nem bírta ki, hogy ne törjön ki könnyekben a tapsrend alatt, Árpa magához vonta. Tudja, hogy ez egy szerep, és a nő meg egy szeretettre méltó teremtés, akiből ezt a fajta pszichkaraktert még álmunkban sem néznénk ki.
Élmény volt a maga módján, a 2.felvonás volt inkább borzongatóbb. "Te kis buzi"-ahogy kivágta az ajtót a Balázs Andi az egyszerre volt valahol szörnyű, de inkább vicces.
Aki a műfajt és a szerzőt szereti, váltson rá mindenképpen belépőt, mert nem bánja meg!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése