2024. november 24., vasárnap

Égben maradt repülő - második alkalommal történik meg a baj

2024.11.16. 15:00-tól a Turay Ida színházban






Insta bejegyzés:

Ez nem úgy sikerult, ahogy reméltem, pedig minden adott volt. Első látogatás. Bájos,kis szinhaz, monarchia korabeli eleganciaval egy impozans tegla epuletben. Adott a szinhazi terek, adott a kedves kiszolgaloegyseg, adott a szimpi, kommunikativ kozonseg, adott a legjobb latasi szemszog (koszonet a penztaros holgynek!) es adott a regen nem latott ismeros, akivel korabban tobbszor utaztam egyutt, raadasul 1 sorban ultunk. Tehat minden adott volt, hogy pompás delutanunk legyen.... Azonban a sors kozbeszolt. Ora 20 perc korul, mikor már a kozonseg 2x is felkeltette a figyelmet, hogy jo lenne elkezdeni, a jegyszedo bemondta, hogy erkezik valaki tajekoztatni...gyomorgorcs. Az egyik muvesz rosszul lett, valtotarsa nem volt. Mentot kellett kihivni hozza. Karpotlasrol biztositottak a kozonseget, de most nem ez volt a lenyeg. Bizom benne, hogy mielobb felépül. Amig a tomeg kicsordogalt a szinhazbol, elsetalgattam a nezoteren, korbejartam tereit. Megütötte a fülemet egy beszelgetes, ki mit nezett vagy nezni fog a Madáchban...most igy jobban átgondolva, kicsit a megvilagitas miatt hasonlit rá, és a lámpák miatt a Karinthyre. Szerintem egy bűbájos, hivogató aurával rendelkező szinház. A ruhatari aranygolyocska kifejezetten tetszett. Majd nézek itt eloadasokat, de szigoruan hetvegen, 15.00kor, ezzel szembemegy Karinthy, nala csak hetkoznap 19.00 johet szóba. Anbak preferenciáim. #eztörténtma #turayidaszínház #égbenmaradtrepülő #elmaradtazelőadás #szomorú #potlasrakerul #művésznek #mielőbbigyógyulást






 
Mint, a fenti bejegyzésben szerepel, sajnos az előadás nem volt megtartva, ellenben egy nagyon szép, kedves színházat ismerhettem meg. Jövőre, bízom benne tudjuk pótolni a találkozót. A milliő azért is maradandó számomra, mert egy régi utazótársnővel találkoztam, akivel jót csevegtünk, már útban haza felé. Az idősek a hátam mögött mocorogtak, meg elmélkedtek, hogyan jutnak haza (ugyanis vonattal utaztak fel Pestre), közben meg a színházi etikettről fejtették ki a véleményüket. Az én hölgyeim, akik mellett baloldalon ültek a színház nézőtéréről tájékoztattak, kellemesen elcsevegtünk, a magas emberek és amikor nem lehet látni tőlük a színpadot, egyikük szerint én is magas vagyok. A körülöttem ülökhöz képest igen, amúgy meg a 164 cm-emmel elbújhatok... :D 
 
A teátrum egyébként érdekes előadásokat tart repertoáron, mindenképpen érdemes átfutni. Mivel, én messze lakom, és a környék biztonsági szempontból sem lehet a legjobb esti órákban, ezért reményeim szerint úgy sikerül majd jegyet váltanom a produkciókra, hogy csak és kizárólag délutáni alkalmakra megyek.

Fotók forrása: saját képek







Nincsenek megjegyzések: