Ezeregyéjszaka meséi

 2024.okt.25. 19:00 Magyar színház - Ezeregyéjszaka meséi

 Insta bejegyzés:

Ezeregyejszaka meséi. Kicsit komolyabb, megis csaladbarat eloadas a Magyar Szinhazban. A jelmezek reszletesen ki vannak dolgozva, szinpompasak, latvanyosak a maszkok, feldobják a darabot. A diszlet hol arab bazar, hol palota, mindenre is atalakithato. Annyira latvanyos a szinpadi kepei alapjan a Magyar Sz., hogy ezt a cimet kierdemelne, a leglatvanyosabb. A zene nem fogott meg, de a kulturat tokeletesen bemutatja, gyonyoru a fulnek. Jaffer karaktere a gonoszsaga ellenere szimpatikus, sot az ő dala már kiemelten jól sikerult es méltón zárja le az 1.felvonast. Harun es Alida, a kiralyt es a Seherazadet alakito szineszek jateka nagyon tetszett, a Dzsinn a resuegsegevel es esetlensegevel olykor vicces, nehol pedig roppant kinos pillanatokkal kecsegtetett...eh...de mivel korulottem mindenki humorosnak talalta, hát, van az ugy, h nem egyezik az ízlésünk 😅 füstölnek rendesen, igy ha ezzel bajod lenne, foldszintre ne vegyél jegyet. ;) amikor a Dzsinn kicsire zsugorodott, kiégett a retinám és a visszaváltozásnál is... #magyarszinhaz #ezeregyéjszaka ahol a dalok nem fulbemaszoak, ott nehez megszeretnem egy eloadast, itt is ez elmondhato. Nem volt dallamtapadas, hasonlo mint a Monte Cristo grofja. Akkor tiszta hype-ot ereztem korulotte, de vegul csak 1 dalt szerettem meg igazan belole. Jah és annyit még az Ezeregy-hez, hogy baratnom (fulbevalo, nyaklanc) es en (smink) is elfelejtettunk valamit, Jaffar-féle varazslat hatott, kulonosen a tapsrendnel, amikor ránk nézett. 😍😍😍 és zeneileg a Pinokkio is hasonló.

 

Elérkezett hát a várva várt pénteki produkció ideje is. Munkatársnőm el volt ragadtatva a darabtól, korábban látta, én is kíváncsi voltam rá, bár igaz, ami igaz, nem mindig egyezik nekünk sem az ízlésünk.

 

Most, hogy másodszorra voltam a Magyar színházban, kellemes élményeket szereztem, mind darab, mind a kiszolgáló személyzet kapcsán, és még ide sorolnám a légkört is. Tudom, hogy anno, amikor a Vámpírok bálját néztem meg, utáltam ezt a teátrumot, olyan volt a mellékhelyisége, mint egy középsuliban. Persze, mivel nem a földszinti mosdót látogattam meg, lehetséges, hogy ez nem változott, az emeleti sokkal jobb. Bár, felröppentek a hírek, amióta nevet váltottak, lesz "bútorcsere" is. Örvendetes, hogy így magukra találtak. Ideje vót má! :D

 

Az Ezeregyéjszaka kicsit sablonosra, kicsit lopkovicsra? lett megalkotva. Bizonyos szinten, aki nem olvasta a könyveket (összesen 7 db kötet), annak ez egy szép mese, jó darabnak eladható. Viszont van pár jelentős változtatás a könyvhöz képest, pl. a kék, iszákos Dzsinn; Jázmin nem szerepelt, sőt még Ali(da) karaktere is megkérdőjelezhető; valamint ami nekem szúrt szemet, az a darab végi megoldás, hogy Seherezádé rábeszéli a királyt, hogy ő fejezze be a történetet... ez nincs a könyvekben. De, mint tudvalevő, a könyv eredetileg sem gyerekeknek készült, hiába a megtévesztő címe, mégis a szerzők gyerekdarabnak álmodták meg és végül is egy csodálatos világot teremtett a kreatív csapat a színpadra!

 A Magyar színház társulatával most kezdek igazán ismerkedni, barátkozni. Nemrég nevet módosítottak, Pesti Magyar Színházból lettek Magyar Színház. Mindig is így hívtam őket, szóval, örömmel üdvözlöm a változást és cseppet sem zavar. Nemrég újjáalakultak, a névváltoztatáson túl új tagokkal bővültek, többek között: Ember Márk, Mészáros Árpád Zsolt, Trókán Anna vagy Haumann Máté, stb. A színház vezetősége kizárta a külsős produkciókat, és helyette úgy döntött, családi színházat fognak létrehozni. Ez a törekvés, második látogatásom óta, mondhatom, hogy jó úton halad.

 

Az Ezeregyéjszaka több mindenből van össze ollózva, és valahogy nem követi az eredeti történetet…

 

A darab zeneileg ugyanazon a szinten van, mint az Operettszínház Monte Cristo grófja vagy mint a Vígszínház Pinokkiója. Nagyon nehéz ráérezni a dallamtapadásra, ahhoz többszöri meghallgatásra volna szükség. 

 

A történet

Egy arab piacterén kezdődik a történet. A király katonái érkeznek, hogy minden nőt elvigyenek a férfinak a háremébe... Minden nő sorsa egy és ugyanaz, egy éjszakát eltöltenek a királlyal, aki másnap egy fejjel megrövidíti őket... és így sorban érkeznek egymásután a nők, míg egy a sorsán változtatni nem kíván. Seherezádé a katonák elé lép, és egy fiatal lány helyét veszi át, akit el akarnak vinni az uralkodónak. Amikor a palotában szembesül a férfival, amaz ridegen viselkedik vele, ráparancsol, hogy szórakoztassa. Először történetet akar mesélni, de leinti, mivel ő nem gyerek... majd miután a főeunuch-ot meg akarja öletni az uralkodó mégis belekezd egy történetbe, ugyanis addigra már kiismerte, hogy mi a nagy fájdalma a férfinak... (feleségét bálványozta, de amaz nem volt hozzá hűséges és inkább a hadvezérrel lelépett) Seherezádé egy álruhás (elszegényedett) herceg történetét kezdi el mesélni, aki a börtönben töltött ideje alatt a cellatársként bekerült tolvajjal barátságot köt. Különféle, röpke kalandokat élnek meg, és közben a fiú találkozik élete szerelmével is, legalábbis azt hiszi, hogy az - Jázmin hercegnő. A piaci felvonulását követően, a főszereplő utána iramodna, esti órákban, a kertben béka királyfinak kiadva magát mutatkozik be a lánynak (itt a lepkéknek és vízililiomnak öltözött színészek enyhén kínosnak éreztem) - a tóban bújt meg egy tavi rózsával a fején... a szerelmi vallomásokat követően, a fiúnak távoznia kell. Másnap a palotában, Jázmin ellenszegül apjának, mert amaz Dzsáffár-hoz, a hadvezérhez akarja adni... Amikor újból találkoznak a főhőssel, a varázsgyűrűjével megvakítatja a fiút, hogy ne álljon a Jázminnal kötendő házasságának útjába. A lányt sikerül megbabonáznia, és a saját oldalára állítani, így belőle is gonosz karakter válik.

 

A második felvonás elejére már tudjuk, hogy a tolvaj fiú igazából lány, és nagyon vágyik a főhős szerelme után... hogy kigyógyítsa a vakságból, hajúval útnak indulnak egy szent hely felé, ahol elvileg visszanyerhetné a látását a fiú. Viszont, erről a tervről tudomást szerez Dzsáffár, elsüllyeszti a hajót. Mindketten partot érnek, csak más-más helyeken. Ali (a tolvaj fiú, aki lány) egy lakatlan szigeten köt ki. Itt megtalálja a Dzsinn lámpáját, aki egy részeges disznónak van beállítva... köszönő viszonyban nincs az Aladdin-féle változattal, mégis ugyanúgy néz ki, tehát teljesen kék... a westernes megjelenésű fickók, a pávatollas nőktől enyhén giccsparádéba torkollik a felbukkanásának jelentősége...egyszerűen borzalmas volt... na, mindegy... elkalandoztam. A Dzsinn segítségével Ali eljut a 100 fejú fához, akik eléggé gúnyosan viselkednek vele, a Dzsinn is összezsugorodik, mert a fát védi egy varázs, amit csak ilyen áron tudott megtörni. Amikor közlik, hova kell menni, hogy a főhőst megtalálják, visszanyeri eredeti alakját. A kőszívűek lakhelyére indulnak, ide került a fiú. A furcsa vezére ennek a helynek felszólítja Alit, hogy dobogtassa meg a fiú szívét, és ha ez sikerül, viheti magával. Nehezen, de sikerül megoldani a helyzetet. Alit a Dzsinn otthagyja a szigeten és elviszi a fiút Dzsáffárék-hoz, ahol szembesül azzal, hogy Jázmin gonosz lett. Tömlöcbe vetik, de a Dzsinn jön segíteni, elhozza magával a lányt is, akit a szigeten felejtett... Ketten együtt legyőzik az ellenfeleket, a fiú egy csellel elveszi a hatalmat képező gyűrűt Dzsáffár-tól, Ali pedig az általa foglyul ejtett szeleket kiengedi a palackból, és a forgatag messzire fújja a negatív karaktereket. A mesét a király fejezi be, és a börtönbeli jelenettől veszi át Seherezádé-tól.

 

Jelenetek, amik tetszettek: Dzsáffár megjelenése és első nagyívű dallama, ami lezárja az első felvonást, egyúttal a remélt pozitív hősnőből egy gonosz társat formál... 

Ezt a dalt énekelték a fináléban többször is, ezt próbálták ránk erőltetni, hogy emlékezzünk

Nekem viszont az 1. felvonást lezáró Dzsáffár szám tetszett:

 

1.felvonásból még ez is tetszett: