Nem mentem reggel, este nézem meg a Wagnert

 2025.10.12. Wagner est

Link: https://www.opera.hu/hu/musor/2025-2026/aranykor-wagner/magyar-allami-operahaz-2025-10-12-1900/

Insta bejegyzés: Ma este a Wagner koncerten borzoltam az idegeimet. Az előadásra délelőtt szerettem volna menni, lévén, h Wagner, de keresztülhúzták a számitásaimat és esti program lett belőle. Ráadásul még azzal is "büntettek", h a zsöllyére kellett a belépőt váltanom...bevallom, hiányzott az emelet, majd jövő héten már a szokott helyemen ülhetek, itt viszont megkaptam azt az érzést, amit az Opera nyújt a gazdagoknak. Felső tizezer feeling! 🤩🥳😍 az ülésem helyes választásnak bizonyult. Alapvetően  A nürnbergi mesterdalnokok (napokban a valamilyen énekeseknek gondolva őket 😅😅😅), kedvenc jegyszedőm tanacsára választottam a koncertet, mert a dalnokokból volt részlet és az tényleg jó volt. Szóval,kilátásba helyezem, h elmenjek rá, ha játsszák. A szünetben és a koncert után is korzóztam, a szünetben különösen boldog voltam, hogy felfedezhettem "új" helyeket. Az esemény elso reszeben a zenekar a szinpadon jatszott, a masodik reszben lekerult a szokasos helyukre, a vasfuggony volt a "hatter" elotte pedig 3 enekes bamulatosan hozta a rabizott karakter jatszasat. Nagyon jo volt, de a szerelmi szál miatt A valkürt lehet sosem fogom megnézni...no way! 🤯 Nagyon jo energiak mozogtak es egy ujfajta hangzas vilag kialakitasaban vehettunk reszt, ezert nem lehetett a felso emeleti egysegre, csak a foldszintre es a paholyokba jegyet valtani. Oh, de csodalatos volt, ismet egy nagyon kedves elmeny az Operaházban! 🥰🥰🥰❤❤❤💘💘💘 #operahaz #wagnerest

Megvolt a felső 10ezer érzés és az marha jó volt megtapasztalni. Szerdán ismét ellátogatok az Operába, ezuttal a bérletes koncertjeim következö alkalma jön, a Puccini est kulonfele áriákkal. Má várom a találkozást!

Operamentés: A BMW szezonban helye van olyan tematikus hangversenyeknek, amelyek az évad névadói előtt tisztelegnek. Elsőként Wagner arcait helyezik egymás mellé a Dalszínház szólistái és az OPERA Zenekar: a vígoperai nyitánytól a dalirodalom remekein keresztül az életmű legismertebb szemelvényéig ível a műsor: az estet A walkür varázslatos I. felvonása koronázza.

A program:
A nürnbergi mesterdalnokok (nyitány), Wesendonck-dalok, A walkür (I. felvonás)

Előadás hossza: 2 óra 10 perc egy szünettel

Szereplők voltak: A Wessendonck-dalok esetében Szántó Andreát hallgattuk meg, míg a Valkür felvonását Sümegi Eszter, Kovácsházi István és Cser Krisztián énekelték.
Vezényelt: Halász Péter

Áhítattal figyeltem, illetve némileg zavarban is voltam, hogy nem a emgszokott helyemen ültem. Annyira távol áll tőlem, hogy a zsöllye szintjén vagyis a földszinten ücsörögjek, de a választott székem rendkívül jó döntésnek bizonyult. Kényelmes volt, mind ülés, mind a lábamnak és a látásmódra (némileg a magas fickó miatt igen) nem volt panaszom. A mellettem ülökkel, legalábbis a magyarokkal megtaláltam a közös hangnemet, bár azért iszonytató úgy ülnöm, hogy keresztbe kell tennem a lábam, mert a másik is azt teszi, de az én irányomban van a talpa, ettől meg hajlamos vagyok azt gondolni, hogy óvatlan pillanatában a lábamhoz ér… bár a lábérintés megtörtént, de nem nekem, hanem pont ezen ülőtársammal, mivel, akik előttünk ültek, egy idősebb, külföldi úr, elnyújtózkodott és azt gondolta, hogy a szék karfáját fogta meg, közben az ülőtársam térdét…Ezen jót derültünk mindannyian, a külföldi úr nem győzött elnézését kérni előadás után is. A balomon foglaltak helyett a spanyol ajkú párocska. A férfi hangosan vette a levegőt, azért ez egy idő után idegesítő tud lenni, így magamban könyörögtem az énekesekhez intézve imámat, hogy énekeljenek minél többször, jóóó hangosan, hogy elnyomják a háttérben a szuszogás neszét. Néha, azért sikerült ezt áthidalnom, lefoglalt a 2. felvonás története…mikor kibontakozott, miről is szól, megfogadtam, hogy ezt a vérfertőző ocsmányságot sosem fogom megnézni, de a dalokat, természetesen meghallgatom, ha szembejönnek. Erre az estre is csak azért váltottam belépőt, mert a „Nünbergiek” felléptek, remélem, hogy egyszer ezt is elhozzák az Operába, mert erre elmennék. Nem tűnt vészesnek. AZ est folyamán megfogalmazódott bennem, hogy azoknak a pillanatoknak, amikor csak bámulnak maguk elé a szereplők, mert kifogytak a szövegből és várják a következő lehetőséget a kibontakozásra, elnevezem Wagner-pillanatban. Ezt nagyon sokszor át lehet élni, ha a német szerzőtől megnézel valamit. Áll a művész és kibámul a fejéből, rácsodálkozik a nézőtérre…this is the Wagner-pillanat.

Az este folyamán nagyon-nagyon jól éreztem magam, végre bejárhattam azokat a tereket, amiket nem szoktak engedni, kivéve a páholyok, de azt nem is bántam, eljutottam a kedvenc erkély-keringőmhöz, a páholyok előtti kis szobákba, a nagy lépcsőcsarnokba, a királyi páholynál korzóztam, és természetesen Gömbivel is találkoznom kellett, főleg, ha szabad a pálya. Szerencsémre, a Puccini esten is meglátogathattam, illetve ilyenkor azért felmérem az épület „hadisérüléseit” is. Már van pár felvételem, hogy mit kellene megjavítani. De a Wagner előadás szünetében szörnyülködnöm is kellett, hogy okosba ugyan megoldottak valamit, de azzal nem oldották meg a problémát… Erre majd privát levélben kitérek. Az Opera sok-sok örömet okoz nekem, akárhányszor csak elmegyek előtte, vagy amikor meglátogatom, egy élményt jelent, talán a mindenséget, szerelmet? Talán.

Orosz földön jártam, horrofilmet láttam....

2024.05.18. 11:00-14:00 között az Operaházban megnéztem a Borisz Godunov c. horrordarabot

Boris Godunov - Az orosz horror

És, lám, idén se sikerült kijutni Erdélybe, hogy részese lehessek a csíksomlyói búcsúnak... nem baj, egyszer majd összejön.

Szerencsére egy nagyon pozitív napot tudhatok magaménak, ami a szombatot illeti, így a búcsún való nem-részvételem, egyáltalán nem okozott törést bennem, sőt, olyan fantasztikus élményeket szereztem, hogy emlékezetesebb nap lett ez a szombat.

Reggeli órákban muskátli vásáron vettem részt (reggel 7 órakor az OMK lépcsőjén dekkoltam, ahelyett, hogy aludtam volna), bejutás könnyedén ment a belső terekben, de ott már nehezebb volt az előrejutás... aztán a Polgimester (Kiss János) is megjelent és vagy virágot vagy token-t osztogatott a népnek... A segédkező emberek között megismertem a Zichy-kastély egyik őrét, akivel kedélyesen elcseverésztem az időt, közben jött egy "virágszakértő" és kezembe nyomta a második virágcsokromat is, mivel az elsőt nem volt olyan nehéz kiválasztani. Első alkalom volt, hogy korall színű muskátlival találkoztam és rögtön megszerettem az általam kiválasztottat. A telekom lilás színű esetében rögtönzött döntés volt, mert a pirosat, fehéret nem akartam egyáltalán választani... mire meglett mindkettő, sokan körülöttem leléptek... :D hát, aki döntésképtelen...mint amilyen én voltam... de büszke vagyok az idei példányaimra!

 

Következett az Opera, az orosz nyelvű, ahol kedvenc énekesem, Bretz Gábor lépett színre a címszerepben. Nem mondanám, túlzottan nagy szerepnek, van nagy szövege, de a karakter nincs mindig jelen a színpadon.

Insta bejegyzés:

Boris Godunov előadás 2 felvonásban. Az első része a kidolgozottabb és időtartamát tekintve is tekintélyesebb (majdnem 100 perc). A darab elején és több alkalommal kisebb-nagyobb vetítések vannak a színpadon, ami megmagyarázza a cselekményt, egyúttal bemutatja, hogy a cár uralkodását végigkíséri egy lidércnyomás,egy gyermek képében, akinek a halálához köze lehet..a kisfiú kap tőle ajándékba egy tőrt, amivel hadonászik, majd a lépcsőn a gyerek legurul és az éles tárgy átszúrja a kis testét... A vetítést követően, az orosz nép egy uralkodóért kiált, Borist megkoronázzák. Egy álnok férfi a gyermek rémképével kíván visszaélni és a cár hatalmát megdönteni, előzménye ennek, hogy az oroszok leverik a lengyel forradalmat...erről nem esik szó a darabban, helyette kolostori jelenetet kapunk, ahol Borisról, a gyermekről mesél egy idős szerzetes a későbbi "szabotőrnek". A darab a zombi jelenetei és az állandóan visszatérő, lépcsőről lepattogó labda mozgása teszi hátborzongatóvá, ugyanis ezek fekete-fehér felvételek. Zenéje érdekes, sokszor harangoznak egy-egy jelenetnél. Külön érdekesség, hogy a kezdeti fohászt, mondhatni korhű jelmezekben mutatják be, népi viseletben. Később ez változik, modernizációra kerül sor. Az első olyan előadás, ahol a díszlet beforgásával ér véget a darab. Nekem az egész mai alkalom azért tetszett, mert kedvenc jegyszedőmmel újfent cseveghettem, régen találkoztunk, valamint barátságos, érdeklődő és vendégszerető fogadtatásban részesítettem a német turistákat, no meg persze az ülőtársammal is megtaláltuk a közös hangot. Szeretem, ha 1 darabot és a drága Operaházat egy nagyon különleges pozitív légkör veszi korul. Itt most nagyon mozogtak az energiák. Mèg több ilyet!!! #borisgodunov #muszorgszkij #operahaz #operahazgyermekkara #psichothriller #romantikustortenelmimu #andrassycsekonyics #bretzgabor #palerdiandrás #kovácsháziistván #hajazsolt #sexonstagetomuch #patkanyokaszinpadon ##nemabuntetestolatavolsagodtolfelek #azoroszero #horrorart #modernrendezes

 

 

 

Megbotránkoztató volt a kocsmai jelenet, ahol a kocsmárosné a "bolond" figurának a nemi szervét "magába döfködte"...

A patkányok a terráriumban, nem volt félelemkeltő, de annál viccesebb volt Bretz reakciója, amikor először az arcába tolta a fiát alakító, Topolánszky Laura a kezében tartott állatot. Ott látszodott, hogy nem kér belőle... :D rendesen félrehúzódott...

Visszatérő horrorelemek vannak, a legyilkolt gyerek szelleme, a lépcsőn lepattogó labda...

Érdekes helyszín, de felvételről: Andrássy-Csekonyics báró palotájában játszodott a darab elején, és a későbbiek során csak részleteiben ábrázolt lépcsősor egy előkelő épületben az orosz társasággal... 

 Operamentés:

Opera négy felvonásban, orosz nyelven, magyar, angol és orosz felirattal

Felépítés: 3 óra 1 "büfészünettel"

Az OPERA 2023/24-es Szláv szezonjának egyik legemblematikusabb előadása Modeszt Petrovics Muszorgszkij Borisz Godunovja. Az orosz operairodalom műremeke, amely Alekszandr Puskin azonos című drámája nyomán keletkezett, több mint húsz év után kerül újra az Operaház színpadára, mégpedig az utóbbi évek törekvésének és hagyományának fényében ez is az ősváltozatban. Vagyis nem a sokak által ismert és leggyakrabban játszott Rimszkij-Korszakov-féle átiratban és hangszerelésben, hanem a magában sokkal nagyobb feszültséget hordozó, sűrített cselekményű, eredeti Muszorgszkij-változatban. Így a darab középpontjában még hangsúlyosabban a szereplők lelki állapota áll: Muszorgszkij árnyalt zenei jellemrajzzal festi meg figuráit. Almási-Tóth András művészeti igazgató rendezésében és felfogásában keveredik a történelmi idő a mával, a romantikus-történelmi műből egy mai pszichothriller bomlik ki a horror elemeivel, amelyben egyszerre több idősíkban futnak az események.

 Cselekmény

1. Borisz Godunovot cárrá koronázzák.  A népet betanították, mit kell mondaniuk és hogyan.

2. Hat év telik el, Pimen krónikát ír a kolostorban, az ifjú Grigorijt felcsigázza egy történet a cári trón jogos örököse, a gyermek Dmitrij rejtélyes haláláról, amivel Boriszt vádolják. Ördögi tervet eszel ki.

3. A litván határon, egy romlott csehóban kilépett szerzetesek szórakoznak. Itt van Grigorij is, aki át akar szökni a határon. A rendőrök épp őt keresik, Grigorij megpróbálja elterelni magáról a gyanút, és végül elmenekül.

4. A cári otthon. Borisz leánya, Kszenyija siratja elvesztett vőlegényét és egész életét. Öccse, Feodor uralkodósdit játszik. Megjelenik apjuk, Borisz, súlyos válságban, nem talál boldogságot, és lelkét nyomasztja a gyermekgyilkosság vádja. A főbojár, Sujszkij manipulálja urát, hírt hoz a trónkövetelőről, aki Borisz megdöntésére tör... Ő Grigorij, a szökött szerzetes, kijutott Litvániába, és szervezkedni kezdett Borisz ellen, magát Dmitrijnek, a meggyilkolt gyermeknek adva ki. Borisz ezt hallva rosszul lesz, és agyvérzést kap.

5. A székesegyház előtt a tömeg várakozik. Jönnek a hírek a „feltámadt” trónörökösről, Dmitrijről, akit épp kiátkoznak a templomban. Megjelenik a Bolond, és Borisz arcába mondja, hogy ő is gyilkosnak tartja. Elsiratja Oroszországot a cár előtt.

6. A bojárok gyülekeznek, Sujszkij aggasztó híreket hoz a cárról, aki maga is megjelenik, zavart elmével. Érzi, hogy itt van a vég. Elbúcsúzik fiától, és elnyeli a sötétség.