A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szatmári Attila. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szatmári Attila. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. június 20., péntek

Elvittem magammal a legyezőmet

2025.06.13. péntek 
Magyar színház - Sinkovits Imre Kisszínpad
A darab: A legyező
Link: https://magyarszinhaz.hu/programok/a-legyezo/
Rendező: Kiss Csaba
Kiemelt szereplő: mind az öten! :D 
Időtartam: 2 óra 20 perc, egy szünettel (mindig 19.30 vagy hétvégén 15.30-kor kezdődik)
Műfaj: komédia



Insta bejegyzés: Könnyed, játékos, kedves, szellemes és szórakoztato. Ez a legyező, az 5 szereplős mégis 10 karaktert felvonultató eloadas a Magyar szinhaz kisszinpadán. Minden bonyodalmat egy legyező okoz, no de végül a megoldást is jelenti? Kiderul, ha megnezed! #alegyező #kisszinpad #sinkovitsimreszínpad #magyarszinhaz

A szereplők:
Soltész Bözse - kofaárus / gazdag nagynéni
Barsi Márton - előkelő úr / vendéglős
Csikós Máté - suszter / báró
Kiss Anna Gizella - előkelő hölgy / a parasztlányka
Szatmári Attila - kávéház tulaj / fondorlatos gróf

Mindenki két karaktert ábrázol, rögtön Szatmári belekezd a színpadi átöltözésbe, amikor szerepet kellett váltania. Az ilyen jellegű komédiákat nagyon szeretem, jó volt, tiszta mediterrán virtus, világot hoztak el nekünk. A történet egy legyező eltörése és az új legyező, csacska átadásának meghiúsításáról szól, ami folyamatos bonyodalmakat generál. Adott az előkelő hölgy, akinek szintén egy előkelő úr udvarol. Ez utóbbi eltöri az elejtett legyezőt, ugyan beszerez egy újat a kofától, de a parasztlánynak adja át, akiről az előkelő lány azt gondolja, hogy a férfi szeretője lehet és ebből fakad a nézeteltérés. Miközben a férfi igazából csak megbízza a lányt, hogy adja át az úrnőnek az eszközt. A storyt tarkítja még a suszter fiú, aki szerelmes a parasztlánykába, aki viszonozza érzéseit, ámde az anyja, aki a kofaárus, férjhez akarja adni a vendéglőshöz, aki tehetősebb vetélytársánál. A suszter másik karaktere egy idétlen ruhákban tetszelgő báró, aki az előkelő lányért rajong. A gróf, aki váltásban pedig a kávéház tulaj ármányos figura az egyik szerepében, a másikban kenyérre lehet kenni és a történetet ő beszéli el leginkább. A végén mindenre fény derül, de a kellékek segítségével magyarázzák el egymásnak mi is történt?



A jelmez nagyszerűsége
Minden szereplő, testszínű, barokk jellegű ruházatot visel, amit színes kellékekkel dobnak fel, így tudják külön választani éppen melyik figurát alakítják.

Csengő: amikor elviszi a gazdag, bolond nagynéni, akkor az előkelő férfi hoz egy újat és azzal próbál csengetni, de akkor a nő megint elviszi... :D

"Menjen Rómába, kómába" - ez és ehhez hasonlatos áldásokat gyűjtött egy kiskönyvbe a bolond nagynéni és alkalomadtán alkalmazta a hallottakat a társain...

Mindenre fény derülhetett volna, ha nem neveti el magát - nos, egy ilyen pillanat van beiktatva, és nem ez nem baki, hanem egyszerű hülyeség minden darabban (főként operáknál), hogy lenne egy pont, amikor meg lehetne magyarázni az adott helyzetet. Ehelyett mi történik? Csak nevet, és bolondnak nevezi a másikat. Konkrétan, a parasztlánykát megvádolja a suszter, hogy a tehetős férfivel viszonyt tart fent, miközben vele is hetyeg...ahelyett, hogy itt valami magyarázatot közölne a lány, elkezd nevetni és lebolondozza a srácot...én ezen kiakadtam :D de tudom, ha ez nem így lenne, rövidebb lenne minden darab, és ezt nem várhatom el. 



Csak a szoki: a helyemként, ugyan, ha a kisszínpadra váltasz belépőt, nincs konkrét ülés, érkezési sorrendben foglalsz helyet, nekem van egy, úgymond bevált ülésem. Utolsó sor, mert ott legalább senki nem rúgdossa hátulról a székemet...eléggé idegesítő tud ez lenni, ha akarva, de inkább akaratlanul belerúgnak, mert valakinek mindig keresztbe kell tennie a k..va lábát az ülések között.... :D dolgok, amiket utálok listám élén ez benne szerepelne, ha megírnám. 

Miért választottam?
Az idei évad két nagy felfedezett színháza a Magyar és a Turay Ida. Mindkettőben igyekszem minden szemrevaló dolgot megnézni, és öszintén szólva szeretem mindkettőt, jól érzem magam a miliőben. A legyező a leírása alapján lett kiválasztva, egyrészt szeretem az olasz temperamentumot, ha ez színpadon mutatkozik meg, miért ne alapon, meg kell rá szereznem a belépőmet. Tetszett a váltott nézőpont, klassz volt a jelmez konstrukció, vicces párbeszédek, kiszólások a nézők felé. 

Ajánlom: nézd meg, mert szórakoztató, humoros, aranyos és kedves és helyes az 5 színész együtt. Nekem főleg a vége maradt meg emléknek, ahogy körbe álltak és magukon váltották a kellékeket, meggyőzzék egymást álláspontjukról, és elmeséljék mi miután következett a történetben. 


A darabmentése:

"EGY OLASZ VÁROSKA FŐTERÉN ELTÖRIK EGY LÁNY LEGYEZŐJÉT.
 „Néha milyen kevés kell ahhoz, hogy boldoggá tegyünk egy nőt” – mondja a darab főintrikusa, a velejéig gonosz Gróf. Kezében a legyező, „az az álomszép legyező” amellyel szerelmeket és sorsokat fog hamarosan romlásba dönteni. Ellenfele, a jóságos Limonado, a világ legkisebb Kávéházának tulajdonosa ezt a veszélyt próbálja meg elhárítani. DE A KÉT EMBERT UGYANAZ A SZÍNÉSZ JÁTSSZA. Ez a játék. És ugyanaz a színésznő adja a lányt, aki féltékeny, meg azt is, akire féltékeny. Egyetlen kalapcserével. Kiperdül a színről csóró, nagyszájú lányként, és máris visszalép leheletfinom úrikisasszonyként. Akinek szerelme egy légies, romantikus velencei úr, de ő játssza a bunkó vendéglőst is, aki erőszakkal akarja elvenni a másik lányt, pedig az a susztert szereti, aki „botlelkű” Báróként az úri kisasszonynak csapja a szelet. Az öt színész játszotta tíz szereplő egyre jobban eltéved a véletlenek, az intrikák és kalapcserék útvesztőjében. Nem is sikerül kibogozniuk. Csak a néző látja át egyre vidámabban az egészet.

„Én boldogságra születtem, és csak magamnak tehetek szemrehányást, ha nem mindig voltam az” – írja Emlékirataiban Goldoni. Ez a bölcs derű sugárzik a Legyező játékosságából, mély emberismeretéből is.

Komédia két részben Kiss Csaba átdolgozásában."




2025. május 6., kedd

Borvacsora

Hamvas Béla: A bor filozófiája
19.30 Magyar színház kisszinpad



Elerkezett az Utankepzes ittas vezetoknek darab folytatasa, vagyis a Borvacsora a Magyar szinhazban! No nem. Csak poen 🤭 de mégis szorosan az elozohoz kotom, mivel a Borvacsora kifejezes visszatero poen volt, no meg a szunetben ugy dontottem, h az "elmelkedo" eloadasra nem árt belepot venni...🤔🤔🤔

Hamvas Bela konyvet dolgoztak szinpadra, ami A bor filozofajaval foglalkozik. Az eloadas szellemi taplalekot nyujt, a napjainkbol ismert nedűt "isteni szintre" emeli. Igazan egyedulallo eloadas. Minden percet elveztem, rendkivul szorakoztato es filozofikus. A szereposztas nagyszeru volt,  Szatmari Attila, Varga Szilvia es Kosznovszky Marton meseltek a borrol... a kozonseget bevontak, legalabbis egyesek kaptak konyvet es szamomra szivmelengeto, ha a nezok kozott helyet foglal a tarsulat egyik tagja,h megnezze kollegait...annyira meglepodtem a latvanyatol, h odakoszontem, ő meg viszonozta. Szoval, a "Borvacsora" szuper eloadas, ha idod engedi, valts ra jegyet! #bárholbármikorbárhogyan #borvacsora🍷 #aborfilozófiája #hamvasbéla #sinkovitsimreszínpad #magyarszinhaz #alvás #biologiaienergiakatrestaural #szatmáriattila #vargaszilvia #kosznovszkymárton amúgy 1x ki is szóltak szinesztarsukra...😆 valaki meg váltig állitotta az eloadas minden alkalommal mindig más...

Videó


Nem is kell különösebben sok gondolatot hozzáfűznöm, csupán annyit, hogy kaptunk egy-egy pohárka bort, kortyolgatni. A terem előtti fogadó bizottság mondta, hogy bent a filozófikus rész vár minket, de a kinti nedűből is fogyaszthatunk és be is vihetjük magunkkal. Alkalomtól függően idönként magasba is emeltük a poharainkat, legalábbis én így tettem. 🤭🤭🤭 Igyekeztem addig tartani, amíg a darab tartott. 90 perces előadás, egy részben és hihetetlenül jó volt. Valószínűleg menni fogok még rá, mivel más említette, hogy a darab változó tendenciát mutat. Nekem nagyon tetszettek a monológok, jó volt a 3 szereplő, az, hogy közénk ereszkedtek, így a színésszel együtt lehettünk egy légtéren túl, egy térben, karnyújtásnyira, közösen. Apropó, Pavletits Béla, aki kollégája a szereplő művészeknek a közönség soraiban ült, ráköszöntem, mert úgy éreztem, muszáj vagyok gesztust tenni, meg jó érzés - legalábbis nekem - ha látok színészt a színpadon kívül... Tetszik ez a vonal, hogy megnézi a munkatársait. :) 

A darab egy örök élmény marad és még koránt sincs szerintem vége, hogy elmenjek megnézni.