Csiribiri előadás az Operettben

 Mágnás Miska, felvételről, M5 adón, 2024.10.05-én 21.00-tól

 

A kép az Operettszínház tulajdonát képezi

Egyszavas jelző: átverés

Nem vagyok a klasszikus operettek darabok elkötelezett rajongója, de időnként mégis ráveszem magam, hogy egyet-egyet bevállaljak. Pár évvel ezelőtt a Vígszínházban volt a Mágnás Miska, a barátosném hatására jegyet váltottam és megnéztük közösen. Iszonyat hosszú volt, még emlékszem, mi már a 2. felvonással is ki oltunk békülve, hogy az a befejezés, pedig nem volt pozitív vége, mégis úgy elfogadtuk, erre szóltak, hogy hoppá, ne siessünk a kijárathoz, még lesz 1 felvonás...

Most az otthoni kényelemből figyeltem az operettek születési helyszínén megkreált alkotást, Peller Károly és Peller Anna főszereplésével.

A rendező Verebes István volt. Amikor felkérést kapott a rendezésre, az volt a feladata, hogy Oszvald Marika mellé találjon egy megfelelő Miskát, akit Bajor Imre személyében talált meg. Miután elhagyta a földi létet, az ifjoncok vették át a címszerep formálást, de Marika a mindig lopkodó nagymama karaterébe bújhatott, ami valljuk be, neki biztosan jól állhat.

A felvétel, amit nekem volt most szerencsém megnézni, Lehoczky Zsuzsa alakította a kleptomán öreglányt, és őszintén? Imádtam, minden egyes jelenetét a színpadon. 

Azért a szívem kicsit összeszorult, amikor Vadász Zsoltot megláttam a képernyőn. Nemrég vesztettük el őt, fiatalon ment el. Szegény feleségét is sajnálom, akivel közösen játszottak, Lukács Anitát.

A TÖRTÉNET-ről röviden

Uri társaságba csöppenünk, akik vadaszatra készülnek. Rolla grófnőt akarják férjhez adni a szülei egy módosabb férfihoz, nem ahhoz, akibe igazán szerelmes (mérnök, nem túl vagyonos a Baracs, de sármos). Jelentkezők között van a Mixi és Pixi grófok (Csonka András és Csere László), akiket egykoron a szélesvásznon a Latabár fivérek alakította, hozzájuk nehéz felnőni és őket überelni se tudja senki. A Baracsra mindig irigykednek...ugyanakkor egészen tűrhetőek voltak a szerepben, akadt számos vicces pillanat, bár én a táncos jeleneteikből visszavettem volna 1 vagy 2-öt, mert folyton a Csiribiri számot vártam, de az végül úgy lett megoldva mint az új Csárdáskirálynőben a Nagybőgős szám (Vidnyánszki Attila rendezése), a végén énekelték a szereplők.

Zsorzsi mama szeret lopkodni... a karakter pompásan szórakoztató...

Eleméry grófról tesznek említést Rolla szülei, állítólag leveleztek vele, és, hogy meg fogja látogatni őket egy közelgő báljukon. 

Peller Annának a tenyeres talpas Marcsa karaktere jól állt. A viselt, cselédlány ruházata előnytelen, a mellei majd kibuggyantak, persze ez sokszor a Pixy-Mixy párosnál komikus jelenetbe torkollott.

 

Ilyen szövegeket mondtak Miska és Marcsa:

"Nem beszélek külföldiül..."; "Dundi bikfic"; "kaviár álá nokedli"

 

Peller Károlyon meglátszottak a kilók, itt már kicsit teltebb hatású férfiú benyomását keltette.

Ami tetszett, hogy a második.felvonásban egymásnak nekimegy a két főszereplő, az nem szep, jóformán Marcsi részéről hisztériába fordult, földön fetrengve üvöltözésbe, míg Miska csúnyán beszélt hozzá, és jóformán elküldte a fenébe, ahelyett, hogy megmondta volna kedvesének, hogy a Baraccsal közösen kieszeltek egy tervet, hogy a lovászból előkelőséget csinálnak, és eljátsszák, hogy a főúri társaság majd pont a szegény sorsú előtt fog hajlongani és kegyeit keresni, miközben csak jobb minőségű ruhában járkál és eltanult pár úri fortélyt, amit nem rest a nemesek orra alá dörgölni. Az, hogy pár külföldi szót megtanultak, - Miksa és Marcsa is, hiszen a nő úgymond bosszút forral és a grófnő segítségével ő is jómódú rokonná válik - és folyton takaróztak velük bizonyos helyzetekben, humoros pillanatokat varázsolt. 

Furcsa módon, az operettekben a kevésbé drámai vonalat képviselő karaktereket szoktam szeretni, itt Miskának és Marcsának kellett volna dominálni, de helyettük inkább a szerelmes pár tetszett jobban, akiknek meg kellett küzdeniük a boldogságukért. Számomra nagyon is hitelesek voltak, ahogy egymásra tekintettek, ahogy együtt énekeltek - valóságban is egy párt alkottak - kifejezetten szépek voltak.

 

Ehhez képest, a Tasziló grófot alakító Miska nem hűséges kedveséhez, a bál alatt két nőt is szédített (de azért sajnálta is őket, mert az egyik a téli kertben várt rá, biztosan meg fog fázni miatta, mert ő ugye nem fog kimenni hozzá hetyegni...) illetve, a komornyikot, Leopoldot is...

Rolla apját amúgy hülyének is nézik, az álgróf nem rest egy nagyon ízléstelen viccet ejtenie, miszerint Rolla lehet nem az apja lánya...ez az eredeti előadásban nem hangzott el sosem, csak ebben az új rendezésben.

Végül leleplezi Marcsa Miskát, és a szerelmes pár is beavatja a báli forgatagot, hogy ők voltak a terv kiötlői, ők szedték rá az úri társaságot.

A jelmezek Ferenc József idejet idézi. A diszlete egy pavilon aminek 3 ketszarnyu ajtaja volt, azon ki-bekozlekedtek a szereplők. Az első felvonásban egy kiívülről látható épület, körülötte zöldek, a második felvonásban már bál terem.

Az operettszínházi darab 2 felvonásos, szóval nem kell megvárni a harmadikat. Megtekintésre ajánlom. :)

 

                                                                            Videóajánló

 

 Itt elérhető a színlap, a darab adatlapja is: https://operett.hu/repertoar/magnas-miska

 

 Honlapról mentve:

"Szirmai Albert

A Mágnás Miska a magyar operettirodalom egyik legsikeresebb műve, mely újra és újra repertoárra kerül zenés és prózai színházakban egyaránt. Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor olyan pompás, örökzöld számainak, mint például A nő szívét ki ismeri, az Úgy szeretnék boldog lenni vagy a Cintányéros cudar világ. Talán ez a műfaj egyetlen olyan darabja, melynek komikus figura a címszereplője. Miska, a talpraesett lovászfiú, a „vazsmegyei gyerek” pillanatok alatt, a szemünk láttára válik előkelő arisztokratává. Tenyeres-talpas párjából, Marcsából is estélyi ruhás, flancos dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba. Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy Baracs, az egyszerű tiszttartó lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül. Óriási szerencse, hogy a kleptomániás nagymama, nem törődve efféle előítéletekkel, a fiatalok mellé áll, így az operett felhőtlenül juthat el a vidám fináléig. A darabot eredetileg a legendás magyar színészpáros, Rátkai Márton és Fedák Sári számára írták; nálunk Peller Anna, Peller Károly, valamint Bordás Barbara és Erdős Attila neve a garancia a sikerre."

Csárdáskirálynő

Csárdáskirálynő az Operettszínházban

Link: https://operett.hu/repertoar/csardaskiralyno

Képgaléria: https://operett.hu/kepgaleria/csardaskiralyno-eloadaskepek-20190906

Előzetesen a vasárnapi buszos kirándulás alatt a szépséges magyar tájak helyett, a telefonomat böngésztem, és összeírtam pár magvas gondolatot a pár hete a kult.csatornán leadott darabbal kapcsolatban, ami nem más volt, mint a Csárdáskirálynő.

Modernebb feldolgozás a Vidnyanszki-féle rendezes. A díszletet kiemelem, ami elfoglalja a színpad teljes terjedelmet, ami nézőpontot vált. Két nézete van ugyanis, egyik az Orfeumot ábrázolja es teljesen jól hozza a miliőt egy gramofon tölcsérje. Ám, amikor megfordul egy ormótlan, üvegházszerű képződménnyé alakul, ami mellett a táncosoknak ügyelnie kell, hogy az igy keletkezett szűk térben táncolni tudjanak és ne potyogjanak a zenekari árokba. 

A szereplők kicsit le lettek egyszerűsítve, ez értendő főként a szubrett es a tancos komikus figurára, akik közös jeleneteik során emberi oldalukat mutatják meg inkább, könnyedebb kis bájos, egyszerű tánclépésekben, mint a régebbről ismert és megszokott akrobatikus tánc által kibontakozva. Örültem, hogy nem kell azon aggódnom, hogy a férfi úgy kipörgeti a nőt, hogy az a nézőtéren köt ki. Régen akár ez is előfordulhatott volna. Bóni, inkább humoros karaktert jelenít meg. Stázi mellette szintén esetlen, ügyetlen oldalát mutatja meg. Tetszett az a jelenet, ahogy a jövőjüket, családjukat megtervezik, az üvegház falára firkálva. A két szülő szerepét, főként a hercegnéét vissza szorították,nem énekel, de annál többet beszélnek mindketten. Az apuka folyton a Csárdáskirálynőnek udvarol a bálon, míg az anyuka a háttérben kukkol... A "beugrom a nagybőgőbe" Bóni által mutatkozik meg (amikor Edwin elől menekül), de magát a dalt a tapsrendnél éneklik. Az ismert dalok szöveget módosították. "Emlékszel még" jelenete is meg lett változtatva, a "szünet" alatt csak felmennek a kürt tetejére, ahelyett, hogy a nő pofán vágná a férfit, majd csókoloznának... Politika keveredik a "Hurrá, hurrá" c. számba, és hajléktalanok (akik amúgy a diszletrendezők) is megjelennek.

Miska és Feri bácsi karakterét külön választották, őket lehetett ikerpárnak is tekinteni korábbi feldolgozásban, ezért egyszerre egy időben mindig csak egy jelent meg. Az tetszett, hogy Feri bácsi az orfeumi társulattal Bécsbe utazott, Bónit követve. Szereplők egyenértékűek voltak, de ha ki kellene emelnem, Bóni karaktere vitte a prímet.

Díszlet: gramofon tölcsér, az jó, az üvegház drabális, a táncosoknak nem igazán marad hely, hogy művészetükben kiteljesedhessenek. Nagyon magas is a kompozíció, könnyen lepotyoghatnak a szereplők, ez főként a nőknél veszélyes, mert nekik még a ruhájuk sleppje is hosszú. Mindenesetre szokatlan a szerkezet, de láthatóan szépen lett kimunkálva, mert mutatos.

Jelmezek: monarchia időszakában, I. vilaghaboru koruli idoket jelenit meg. A férfiak katonai tiszti ruhában, a nök olyan ruhákban pompáznak, amit akár mostani puccos  összejövetelekre is fel lehet venni.

A dalok: ami jó volt és megszokott, miért kellett megváltoztatni? Csoda, hogy a színészek szájára illett az új szövegezés, nekem kifejezetten nem tetszett, és az újat nem is tudtam megjegyezni, bár (egy kiemelt példában) az egyik esetben ugyanazt fejezte ki, mint az eredeti, de mégis olyan erőltetettnek tűnt a szöveg (Húzzad csak, kivilágos virradatig! helyett Jaj, mamám). Ráadásul a Hajmási Péter, Hajmási Pál csak a tapsrend alatt lett elénekelve (így elvették a csillogási lehetéséget adott művésznőtől, pl. Siménfalvi Ágotától).

Összességében elmondható: a darab 1x nézős, a felsorolt negatívumok miatt. Szerencsésnek tekintem magam, hogy láthattam ingyenesen a kult.csatornán. Ha legalább meghagyták volna a szövegkönyvét, és a díszlet visszafogottabb lenne, adnék neki esélyt, hogy költök rá pénzt. Az eredeti Csárdáskirálynő örökérvényű és klassz darab. Pozitívumként viszont kiemelem azt a mozzanatot, hogy a táncos komikus és a szubrett nem ugrabugrál, és ez finom változtatást eredményezett. Siménfalvy Ágota esetében furcsa volt látnom operett előadásban, Mészáros Árpád Zsolt pedig rendesen meghízott. Másik furcsaság, hogy megszokott hajszínt visel a Stázi, általában szőke és most nem volt az… Ez amolyan megszokás kérdése, komfort érzést biztosított.

Szereplők:

Leopold Mária Lippert Weilersheim herceg: Csuha Lajos

Anhilte, a felesége: Siménfalvy Ágota

Edwin, a fiuk: Vadász Zsolt

Stázi grófnő, a herceg unokahúga: Széles Flóra

Kaucsiánó Bóni gróf: Dénes Viktor

Vereczki Szilvia: Fischl Mónika

Eugen von Rohnsdorff főhadnagy: Mészáros Árpád Zsolt

Kerekes Ferkó: Szolnoki Tibor

Link: https://mediaklikk.hu/video/kalman-imre-csardaskiralyno/

Leírás a linkben: Kálmán Imre halhatatlan remekműve, a Csárdáskirálynő a főúri, bohém szereplőivel, szerelmi bonyodalmaival és fülbemászó dallamaival maga a könnyedség emlékműve. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila által rendezett különlegesen gazdag kiállítású produkció a mű eredeti, 1916-os változatához nyúlik vissza. Ezúttal újra hasonló élményben lehet részünk mint a több mint száz évvel ezelőtti közönségnek, a zseniális alkotók eredeti szándéka szerint. A Berzsenyi Krisztina által megálmodott jelmezek hagyományosak, vagyis ragyogóan elegánsak. A csillogó estélyik és snájdig egyenruhák egyenesen a boldog békeidőket varázsolják a színpadra. Cziegler Balázs grandiózus és sejtelmes díszletének legkülönlegesebb eleme az óriás gramofon, amely által életre kelnek a népszerű dallamokat. A látványos produkciót Bozsik Yvette koreográfiája teszi teljessé, az egész színpad színpompás kavalkád, tánc és elegancia.

Pár kiemelt kép (Forrás az Operettszínház galériája)