Cirkuszhercegnő

 Az artisták világába kerültünk

2025.09.18. 19.00 Operettszínház
Rendező: Homonnay Zsolt 
Zeneszerző: Kálmán Imre
Koreográfus: Krizsán Dániel
Link: https://operett.hu/repertoar/a-cirkuszhercegno

Insta bejegyzés: Az egyiptomi csajszival, akit a Frank Wildhorn gálán isnertem meg, kozos eloadasra adtuk a fejunket. Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő. A story érdekes, van 1-2 dudolható dallama, a diszlete egyszeru, kivetitovel. Cirkuszvilagbol gazdagon (zsonglorok, légtornaszok) kaptunk es megint ott volt az oda nem illo balett betét....🤔 A 3.felvonásban túl sok az időhúzás, de azt legalabb humorosan teszik. A tortenete kicsit osszekapcsolodik szamomra a vasarnapi kirandulasommal, Sandor-Metternich legendát illetoen. Központi téma a magány megélése. Bordás Barbi ugrott be Kiss Diána helyére, ezert koszonet es Diának jobbulast kivanok! Az ülésem ezuttal is egy remekvalasztás volt, márcsak a kárpitost kellene kihivni, mert, hát amilyen ramaty állapotban volt. Örülök, hogy ezt a darabot is bevállaltam. 😁😁😁

                                                Az Operett kedvcsináló ajánlója az előadásról

A darabról

A darabot megelőzte a negatív híre. Még a bemutató körül volt egy baleset, nevezetesen Széles Flóra bokáját törte a Homonnay Zsolt rendezte darab egyik jelenetében, ahol görkorcsolyán kellett száguldozni. Mivel, ez a kellemetlen szituáció megtörtént, így a történetben a görkorcsolya szerepe is módosult, a szereplők már csak a nyakukban vagy a kezükben cipelték az eszközt, de legalább így senkinek nem esett bántódása.

Az alaptörténet szerint egy megözvegyült orosz hercegnőnek mielőbb férjet kell találnia, a cár utasítására, hogy orosz kézben maradjanak a birtokolt földek. A nő, név szerint, Fedóra, nem szeretné, ha a vagyona miatt lenne új kérője, ezért rendszerint mindenkit elutasít. Még a nagyherceget is, aki ezért bosszút forral ellen, ami nem más, hogy bevon egy másik férfit a cselbe, hiszen valódi kilétéről informálva lesz. A hercegnő a Stanislav cirkuszban ellátogat és a műsorban szerepel egy műlovar férfi, aki történetesen az ő múltjának egy "nemlétező" szereplője. Másképpen: A hercegnőbe, még mielőtt régen megházadosott volna, szemet vetett rá egy fiatal huszár, akinek a bátyja volt az a férfi, aki végül elvette a nőt. A férfi létezéséről nem is tudott semmit. Mégis a húszártiszt Fedórára volt mérges, ezért is ment bele a nagyherceg által felállított csapdába, miszerint magába szédíti, összeházasodik vele, és végül bemutatkozik, hogy ő nem más, mint csak egy cirkuszi attrakciós. Eredetileg, a huszáűrtiszt testvére, aki Fedóra későbbi férje, ő küldi száműzetésbe öccsét, mert potenciális riválist látott benne... Fedóra bele is lépre kerül, szerelmes lesz az előkelő hercegként bemutatkozó műlovarba, és titkos esküvő keretein belül összeházasodnak (előzetesen megszédíti a nagyherceg, hogy a pince, ahol a titkos szeánszok folytak, nagy nemesek vettek részt...). Miután lerántják a leplet a csalásról, Fedóra fejére egy bohócsapkát aggatnak, bemutatva, hogy ő a Cirkusz hercegnője. Ebben a tekintetben A cirkuszhercegnő nem titulus, inkább gúny. A botrányt követően Budapesten köt ki mindenki (Kálmán Imre nem is lenne az, aki volt, ha nem csen apró magyar vonatkozást az operettbe), aki csak Szentpéterváron megfordult. A kanáldobálgatás vicces jelenetét képezte az előadásnak, Fedóra és a műlovar folyton hangosan ecsetelték, milyen szándékot valósítanának meg "új életükkel". A pincérek nem győztek futkosni új ekszceig után... 

Nagy félreértések vannak a másik történeti szálon is, hiszen a világjáró fiatal, amikor az orosz nagyhercegnél jár, csupán azt felejti el, hogy nem a József főherceg rokona, hanem a József főherceg hotel tulajdonosának fia... az orosz férfi pedig úgy dönt, innentől fogva nem kíván egy közösséget vállalni a fiúval. A világfi viszont orosz földön elvette feleségül (a pince esküvőn ők is csatlakoztak Fedóráékhoz) a magyar származású, görkorcsolyás, cirkuszi mutatványos leányzót. Ez volt ám az időhúzás, hogy végül ki mondja el a világfi anyjának, hogy a gyermeke immáron nem éli agglegény életét tovább...

Végül, ahogy az lenni szokott az operetteknél, minden mindenki előtt tisztázva lesz, és boldog véget ér a story. A lovar inasa felénk kitartja a maszkot, amit a gazdája "viselt". 

Bár, azért itt sem bántam volna egy szomorú lezárást, akárcsak A mosoly országánál tapasztaltam, ami enyhén meglepett, mert az első olyan operett volt, aminek a vége nem pozitív lezárású. 

A cirkuszi világra mostanság az operettszínház nagy hangsúlyt fektet, és ezt csak tovább fokozza. Pl. A Carmen, A cirkuszhercegnő és majd a bemutatásra kerülő A Notre Dame-i toronyőr is ezt a színes forgatagot mutatja be. 

A darabban a nagy jelenet az 1. felvonás közepére tehető: Látványos mutatványának mi ugyan csak 1x lehetünk tanúi, ahogy podiumról leugrik, hallani zihálását, és belezuhan egy halakkal teli akváriumba, majd az ott leledző halak megeszik, egy ponton vért láthatunk, majd a nézőtér bal oldalán megjelenik egy hegedűvel a kezében, játszik rajta. Így születik meg az illuzió. 

 

Kálmán Imre fülbemászó, szenvedélyes dallamokat, míg Lehár szólóban kivitelezett nagyívű dallamokat komponált. 

Zene: A humorforrásként szolgáló párocska dala lett a kiemelt dal, amit a végén is énekeltek

Pár kiemelt részlet

 
 

                                                            Kislány, vigyázz 

 

    Mister X belépője

 

                                                                             My darling

Díszlet: LED-falakkal tarkított vasszerkezetű félköríves építmény. Vizuális mindent meg lehetett oldani vele, illetve a színpadba beépített alsó színtér is előbújt (hol szerelmi fészekként volt illusztrálva, hol a kápolnát jelenítette meg).

Jelmez és látványvilága: a cirkuszi világot jól imitálja, és nem nélkülözi az állati szereplőket sem, pl. Medve, fóka. Javarészt korhűnek mondható, orosz és magyar viseleteket csodálhatunk meg a színpadon.

M5: a kult.csatorna leadta a tv-ben a darabot, még szept.13-án este, aminek azért nem örültem, mert megelőzte az én "élőzésemet". Gonoszság... :D

A darabmentése az Operett.hu oldalról: 

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő egyesíti az operett műfajának legnemesebb hagyományait és a Nagymező utcai teátrum lenyűgöző, 21. századi színpadi látványvilágát. 

Fedóra Palinszka a megözvegyült fiatal hercegné, attól tartva, hogy csak a hitvesi öröksége miatt érdeklődnek iránta a férfiak, úgy dönt, hogy elzárkózik az újabb szerelemtől. Egy alkalommal azonban ellátogat a szentpétervári cirkuszba, ahol Mister X. a kitűnő műlovar, kiábrándulva a világból csakis a cirkusznak él, és egyre nagyobb kockázatot vállal a porondon. Vajon a nő és a férfi képes-e őszintén egymás szemébe nézni? Eljutnak-e odáig, hogy levetkőzik félelmeiket? S végül lehull-e az álarc, amit nap mint nap magukra öltenek? Kálmán Imre világsikerű nagyoperettje, Homonnay Zsolt újabb nagyívű rendezése a Budapesti Operettszínháztól már megszokott lenyűgöző, összművészeti előadás, amely ízig-vérig 21. századi látványvilágával magával ragadja a közönséget. 

Homonnay Zsolt rendezői koncepciójának alapját az egyén személyes és kollektív magánnyal való küzdelme képezi: a menekülés az őszinte, nyílt, emberi kapcsolatoktól, a társas érintkezések alkalmával magunkra öltött álarc, valamint a felismerés, hogy képesek vagyunk levetkőzni eddig játszott szerepeinket. Homonnay Zsolt – tovább fűzve alkotói meglátásait – elárulta az előadásban színpadra lépő művészeknek, hogy a magány kérdésköre nem csupán Fedóra és Mister X. szerepfejlődésének mozgatórugója: az egyedüllét Slukk Tóni karakterét is jellemzi, hiszen a világutazó – mintha folyton keresne valamit, ami hiányzik az életéből – országról országra vándorol. A nagyoperett drámai izgalmát erősíti Szergej Vlagyimir nagyhercegnek, Mister X. riválisának az előadásban hangsúlyt kapó cselszövése és ármánykodása. A bemutatása óta telt házzal játszott Mária főhadnagy, valamint a kirobbanó sikerű Carmen után Homonnay Zsolt új rendezésének különlegessége, hogy feltárja, miként hagyja el az embert a magány. A rendező megemlítette, hogy az előadás páratlan látványvilága az Operettszínháztól már megszokott, ízig-vérig 21. századi miliő lesz, amely – tiszteletben tartva a korszakot, melyben a darab játszódik és a műfaj stiláris elemeit – egyesíti a fantasyt és a thrillert. Ugyanakkor a cirkusz világa is szerves részét képezi a produkciónak. A cirkuszhercegnő előadás vizuális effekteket tartalmaz, mely az arra érzékenyek számára rosszullétet okozhat. Az előadás látogatása minden esetben saját felelősségre történik.

Összegezve: az egyiptomi ismerősöm immáron 4.alkalommal tekintette meg az előadást, én csak első megtekintésemet szereztem meg. Élménynek élmény volt és örülök, hogy láttam. Humor, szenvedély, szép dalok tarkítják, gondold meg, és nézd meg, ha úgy érzed az operettszínházi cirkusz világra is igényt tartanál.

 

Képek! 

Az imádott operett a Turay-ban otthonra lelt

2025.02.10. 15:00 A csókos asszony

 Insta bejegyzés:

Ismét ellátogattam a Turayba és ezúttal a vàlasztott eloadas, a legkedvesebb operett volt, A csókos asszony. A hangulat, a zenéje, és kifejezetten, hogy végre saját otthonában játsszák (Joseph Stadt vagyis Józsefváros) meg a tavaly szilveszterkor, a radioban leadott zenés feldolgozás hozzájárult, hogy akarjam ezt a darabot. A főhősnöt alakitó hölgy énektanárát meg kell dicsérjem, hiszen artikulàciója éneklése erthető volt és ez ritka szokott lenni. RicaMacát, a Hunyadinét, az inas és abárót alakitó művészeket ismertem. A legnagyobb tapsot Ibolya Eda kapta, nem csoda, az állandó zabáló, de "kretén" figurákat szeretik a nézők. Én is. 🤭 Megint kimaradt a Los Angeles c., a csiripelos, szerelmi kettos. Ez olyan rossz, a rendezoknek valami bajuk van veluk? 🤔 cserébe laptunk más szerelmeset és egy komolyabb, primadonnanak való "uszito" dalt, amit a szerelmese ellen forralo cimszereplo enekel. Ez mondjuk erdekes volt. Orulten, hogy itt vegre megvolt a Debora es nem csinaltak belole Hattyuk tavat vagy egyeb borzalmat. A báró úr esetében lementem hídba, amikor tudatosult bennem, hogy azt a szineszt latom, aki egykoron a Bob herceg volt. A darab mesésen zárult, olyan üzenettel, miszerint a fiataloké a jövő, és a Bajza utcai kastély már nem a bárót, hanem az újraegyesülő szerelmeseket várja. Ez azért váratlan fordulat volt, mert minden eddigi fendezésnél a báró az elveszettnek hitt lányát látja az árva Katókában. Jajj, még egy ismeros volt, a Katoka "anyját" jatszo szineszt, akit amugy sokan ismerhetunk a Kisváros c. magyar sorozatbol, "Máté fiam" megszólitásra hallgatott.
#turayidaszínház #acsókosasszony #dorozsmaipista #pünkösdikató #ibolyaede #ricamaca #kubanek #hunyadiné #parbajmiattvisszajonalany #rendelkezzekvelemabarour #ferfiutannemsirunk

Végre ez a nap is eljött! Színre került a kedvenc operett előadásom. Ez a változat a Turay Ida színházban érhető utol. Egy szilveszterkor meghallgatott Kossuth rádiós műsorajánló sarkalt arra, hogy vegyek rá belépőt. Noha, a plakátja kissé merészre sikeredett. Íme:

 

Talán túlságosan hivalkodónak is minősíthető, kacér, de az orfeumi estéket idéző hölgyeket láthatunk rajta. Megsúgom: a darab ennél sokkalta visszafogottabb, sőt egyenesen puritán jelleggel bír. Összesen 2 helyszínt különböztetünk meg, Józsefváros, Nagytemplom u. 48. szám alatt egy társasház udvarát, illetve a Tarpataky báró kúriáját, ami a Bajza utca sarkán található. A darab Budapesten játszódik, ezt azért szögezzünk még le. 😉

Adott egy árva lány, akit az utca hentese vett magához, nevelője még a házmester, aki önmagát Katóka anyjaként aposztrofálja (személyénél meg is lepődtem, hogy a Kisváros c. sorozatból ismert Máté fiam – színész, Győri Péter volt az). A lány, egyszerű, de szép, és sajnos, nagyon is kiszámítható, így az udvarlója nem szereti teljes szívéből. Véleménye alapján, jobb lenne, ha több tűz, szenvedélyesség lakozna a lányban, mert akkor felnézne rá. A lánnyal szembeni tiszteletlensége megnyilvánul, hogy elkártyázza az eljegyzési gyűrűket, a szégyent nem vállalva inkább megszökik a „tanácsadó” Rica-Macával a báró kastélyába, hogy ott mulassanak egy jót.

Katóka, egy kezdő színésznő, aki a Csókos asszony című előadással sikert aratott, ünnepi fogadásban részesül megérkezésekor az udvarban. Családja, barátai éljeneznek neki. Egyedül a szerelme nincs ott. Ellenben érkezik egy mecénás, Báró Tarpataky, illetve, ő előtte az inasa, aki a nemes úr érkezését bejelenti az udvari népségnek. A báró el van ragadtatva a hölgytől, és névjegyét otthagyja, ha bármikor szomorúság sújtaná, tudja, van egy kellemes öregúr, aki átsegíti nehéz időszakon…

Katóka találkozik szerelmével, (elejti a névjegyet) flörtölnek, látszólag minden rendben van. Később az esti mulatságon derül ki a vétke, Katóka az elejtett kártyát megtalálja, és a címre megy.

Második felvonásban a kúria belső tereit látjuk a színpadon, többen a nézőtéren el is csodálkoztak rajta, szerintem is mutatós volt. A főinas eligazítja a ház alkalmazottait, mit kell, hova tenni, mikor kell felszolgálni, ugyanis a báró estélyt ad, ismerősei számára, és az orfeumi művészeket hívott meg ez alkalomból. Mindkét részről, az illusztris úriemberek és a mulattató hölgyek meg a főszereplő férfi, Dorozsmai Pista megérkezik. Váratlanul betoppan Katóka is, a báró fogadja, ugyanakkor a lány azt mondja, mégse akar maradni, nem is érti, mi vette rá, hogy ide jöjjön, nem olyan lány. A báró megkéri maradjon, és vegye fel azt a jelmezt, ami igazán méltó a Csókos asszony figurájához, a báró vette ajándékba a lánynak. Katóka immáron a jelmezt felöltve jelenik meg, a báró el van bűvölve, és Pista is csak ámulni tud. Közben megérkezik az udvari csapat is (A hentes és Hunaydiné), menti a helyzetet, és a bárótól elragadni Katót.

Az inas folyamatosan a bárónak a korát csökkenti, szerinte fiatalodik a férfi 10 éveket, mert hát az immáron nőies Katóka kissé megváltoztatta… Az orfeumi programba bekerül egy olyan dal, ami kiveri a biztosítékot Pistánál, hiszen féltékennyé akarja tenni Katóka, és a báró ölébe ül a dal egy részénél, a férfi felháborodva felpattan, és a nemrég visszakapott gyűrűket a földre veti, vagyis Katóka vegye fel onnan, ahova süllyedt… Sértődötten elrohan, Katóka kijelenti, hogy a báró rendelkezhet vele, kezét nyújtja felé, amit a báró kézcsókkal üdvözöl.

A harmadik felvonásban visszatérünk a józsefvárosi udvarba, bár előtte még egy padon ücsörög két szereplő, a fájdalmát ivászatba fojtó Pista és Rica-Maca, aki próbál rá hatni, Mi muzsikus lelkek, mi bohém fiúk – ekkor hangzik el. Majd váltás történik, az udvarban Ibolya Ede és Rica-Maca vallanak szerelmet egymásnak, illetve Ibolyát meg kell védeni a párbajtól, ugyanis kihívta barátját, Pistát, mert megalázta Katókát (ő pedig azért titkon szerelmes a lányba). Fifikás lévén, Ibolya elküld egy táviratot a hónapok óta távol levő Katókának, aki a bárónál lakik, hogy párbajt fognak vívni a férfiak. Rica-Maca azért felhívja a figyelmet, lehet el se jön, vagy későn érkezik a lány… Szerencsére nem úgy alakul a történet, Katóka összetalálkozik Pistával, mindketten egymás bocsánatáért esedeznek, végül befut a báró is, és immáron a dal Van a Bajza utca sarkán – másként hangzik el, mely szerint a két szerelmest várja már a kúria, mert ő elutazik Olaszországba, és nekik akarja adni az épületet, szerinte a fiataloknak kell teret adni, egyúttal lemond Katóka meghódításáról.

Érdekes ez a rendezés, mondhatni hűen követi vígszínházi változatot (szereposztás: Papp Erika és Kaszás Attila, Darvas Iván, Igó Éva, Méhes László). Megállapítom, hogy a darabot sajátos móddal zárják le, immárom 4. alkalommal láttam egy újabb feldolgozást, ezért kijelentem, hogy két fajta befejezéssel szoktak dolgozni: 1. Vígszínház és a Turay Ida Szín.: a báró tényleg szerelmet táplál Katóka iránt, de lemond róla; 2. Operettszínház és a József Attila Szín.: a báró elveszettnek hitt lányát látja Katóban, de mivel a lányon nem található az a bizonyos, különös ismertető jegy, ezért neki megint távoznia kell. Mindenki eldöntheti, melyik a szimpatikus változat, de öszintén szólva, mindegyiknek meg van, a maga bája.

Dalok: „Nem tudom mi a bajom, tán a tavasz”; „A nő nem sír férfi után” – újdonságok voltak; hiányérzet: Los Angeles (ezzel mi a baj??? sosem akarják beletenni a darabba, pedig itt is lett volna lehetőség, egy pillanat erejéig Ibolya Ede és Kató együtt álltak a báró otthonában, és megfogadták, megleckéztetik a Pistát)

A legtöbb tapsot, táncos-komikus karaktert (Ibolya Edét) alakító színész kapta.

Összességében nagyon jól éreztem magam. A szereposztást tanulmányozva, érkezésemnél, meglepődve konstantáltam, hogy hetekkel ezelőtt látott Bob herceg filmben szerepelt színész alakítja a bárót. Steinkhol Erika a kabarék világából volt ismert, kicsit fiatalosabb Hunaydiné volt, de tetszett, ahogy mindig megjegyezte, hogy bár megélhette volna ezt az ilyen-olyan volt férje… :D Az már felettébb fura momentum volt, amikor Rica-Maca közölte, hogy fizet Hunyadinénak, hogy az anyja legyen…akkor ezek szerint ők nem rokonok? Mert én is úgy tudom, de ilyen kontextusban még nem lett ez a kapcsolat tálalva.

Szerintem érdemes megnézni. Aranyos darab. És, ami a fő! Józsefvárosban játszódik a józsefvárosi kis előadás!!!

Kínából Európába, Europából Kínába, majd vissza

Ér-e annyit a szerelem, hogy feladjuk saját lényünket?

A mosoly országa

2024.okt.12. Esti órákban az M5 adón

 

Érdekes előadás a témája és karakterei miatt, ugyanakkor rettentően unalmas ez a rendezés, amit a tv-ben leadtak szombat este.

A darab 2 felvonásból tevődik össze. Mindkettőben más helyszínekre látogatunk. Az első a bécsi fényűző világot mutatja be, míg a másodikban a kínai világ tárul a szemünk elé. A központi kérdés, lehet-e egy európai nő boldog a távol-keleti világban a görcsös és régi módi szabályok között?

A történetről

Nyitány: in medias res, nincs függöny, aminek szét kellene rebbenie. Egy kínai épület bejárata előtt áll két alak, Szu-Csong herceg és testvére, Mi. Két szolga segédkeznek körülöttük. Kisminkelik magukat és át öltöznek, mindez alatt megcsodálhatjuk a kínai tájakon élők hétköznapját, az épületeket, majd ahogy a nyitány vége felé közeledünk, úgy jelennek meg ikonikus képek a 19.sz.-i Bécsről (pl. Stephansdóm, bécsi Operaház). 

A nyitányban felhangzik a darab a legikonikusabb dala: Vágyom egy nő után.

A két szereplő öltözést követően eltűnik, majd a középen látható felvételes vetítőn keresztül épnek ki ismét a rivaldafénybe. 

 

 

 

Rögtön egy bécsi báli forgatagba kerülünk, ahol a női főszereplő (Liza) apja elárulja, jobban örült volna, ha lánya fiúnak születik...kedves nem? Hímsoviniszta... történt mindez abból az aprópoból, hogy a lány nyert egy huszárversenyen... meg is érkezik a nő, és örömmel dallolgat, táncba kérik a huszárok, előkelő férfiak a bálon. Az egyik kicsit tehetősebb (de nem annyira, mint a riválisa, a kínai herceg) huszár, Hatfaludy Ferenc gróf feleségül kérné Lizát, de az csak barátként tekint rá, és egy félrehúzódó szobában, kikosarazza a férfit, ahova eredetileg a nő csak zongorázni ment, egy keleti dallamot játszott, erre jelent meg a huszár, hogy beszédbe elegyedjen vele... előzetesen, próbálta felkérni táncra, de sajnos, mindig volt nála gyorsabb. Sőt, az ajándékba hozott Buddha nem könnyíti meg a helyzetét, a szerény rózsacsokra eltörpül az aranyló szobor mellett, amit a nő örömmel fogad, a virágról nem vesz tudomást. AMikor kettesben megbeszélik, hogy ki hogyan áll a másik féllel szemben, látszólag megállapodnak, hogy barátok maradnak. Megérkezik a kínai herceg - aki kínai nagykövetként lesz bemutatva a díszes társaságnak... minden nő az ő kegyét keresi, és a házigazdát is ráveszik, hogy mutassa őt be, hadd leljenek a férfia "másságában" örömüket... Ám a kínai férfit senki más nem érdekel, csak a házigazda lánya, egyedül egy szobában, a nő iránt táplált szerelemtes gondolatait dalban fejti ki... A bécsi hölgyek, a bemutatását követően kiváncsiak hogyan udvarolnak Kínában az emberek, ezt Szu-Csong a lombos dalban (Liza elaléltan figyeli mozdulatait) látványosan bemutatja, mintha csak pantomime előadásra vettünk volna jegyet...  Megjelenik a hugocska, Mi, akinek a ruhája egyáltalán nem hasonlít teniszruhához, de folyton előveszik a rokonok, meg a bécsiek lemerevednek, hogy túl rövid a ruha (noha, max. a bokáját láthatjuk, szóval itt inkább ez dominál, nem a szoknya valódi hosszúsága), a tenisszel kapcsolatos dalával a huszár szimpátiáját elnyeri. Mi feltünése kapcsán elmondható, hogy Liza, hirtelen féltékeny lesz...aztán, persze, kiderül, hogy rokona a hercegnek, máris szívélyesebben fogadja... Mi tánca csak egy ponton kínai, amúgy, mintha más táncstílusokat akar bemutatni...ez nagyon hibás kidolgozás itt...

 

Az első felvonás végén szerelmet vall a kínai herceg és bécsi lány, mindennek tanúja a huszár. Szu-Csong aggódik, hogy az ő hazájában a lánynak nem azok a jogai lennének, nem minden kívánságát lesnék, úgy, mint Európában. Más kultúra, más az arca, ezen is kicsit aggódik, de Liza biztosítja, hogy mindent elfogad, bárhova vele megy, mert szereti. A vallomást követően a csillagos eget abrazol a szinpad.

A második felvonás az, ami szintén lehet egy jobban kidolgozott rész, mert jobbára a keleti táncra van kihangsúlyozva bizonyosan a felvonás középső fele, rettentően unalmassá teszi, a balett-táncosok jelenetei, akik a szolgákat jelenítik meg, közöttük meg, vagy az idomtalan teste miatt vagy ténylegesen terhes volt a hölgy, kiemelkedett a táncosok közül... A kórussal indul a felvonás eleje, láthatjuk a nagybácsit is, aki várja haza unokaöccsét, aki az uralkodói székbe kerül... vagyis miniszter lesz (ez az első felvonás végén derül ki. A kínai herceg ügyvédje közli a hírt. Liza apjával röviden beszél, aki próbálná lebeszélni, hogy ne akarjon a férfihez hozzámenni, mert teljesen más világot képvisel, de Liza elhessenti apját)... Szu-Csong megjelenik a színen és egy uralkodói sárga kabátot kell viselnie, vezérként üdvözlik. A balett és óriáslegyezőkkel tarkított jelenetet egy családi leszidás követ. A nagybácsi ideges, mert Mi rövidszoknyában mutogatja magát a palotában. Követeli, hogy öltözzön át.

"Tenyerem csattanasa orcadnad utkozik" vagy valami hasonlo - nagybácsi szavai, intézve unokaöccsének, akinek a házasságát nem nézi jó szemmel...mondhatjuk ferde szemmel... :D kackac

 

 

A feleség is meglátogatja Szu-Csong-ot, és méltatlankodik, hogy Kínában el van nyomva, a panaszkodást követően ajándékkal kedveskedik férjének, egy önarcképet ad át. Váratlanul betoppan a huszár, és összetalálkozik a csengőjét vesztett főeunuch-hal, miután sikerül megvesztegetni, Mi-vel fut össze a huszár és lejátszanak egy képzelt teiniszpartit. Jelenetváltás történik, és a nagybácsi ismét hangot ad, hogy európai nőtnem szívesen látnak a palotában, és a hercegnek 4 másik, kínai nőt kell elvennie, az európai csak ágyas lehet (holott, a második felvonásban már összeházasodtak, de az kérdés, hogy milyen keretek között történt a frigyük?) Felhangzik a fődal, miután a főszereplőt a nagybácsi gereblyézi össze, mert annyira beleélte magát a vágyakozásba...

Liza összefut a palotában a huszárral (érdeklődnek egymás hogyléte felől), aki közli a rideg valóságot, 4 feleséget kell a férje mellett még eltűrni. A herceg és rokona megjelennek, az idősebb "kedvesen" üdvözli a huszárt... Liza kérdőre vonja Szu-Csong-ot, amaz bevallja, hogy itt ez a szokás, de számára a 4 nő nem jelent semmit. A nő idegesen elrohan...később látja, ahogy a palotában mozgolodnak, mindenki lázasan készül a mennyegzőre...nem akarja elhinni, hogy a férje belement a házasságkötésbe..Számon kéri a férjét, majd elcsattan egy pofon, elszalad, de nem jutt messire, a palotaőrök visszahozzák. Továbbra sem hatja meg Szu-Csong "ömlengése", ellöki magától és a színpad szélére siet, mindezt olyan hévvel teszi, hogy majdnem beleesik a zenekari árokban. Időben észreveszi, és visszahököl...

 

 

A hárembe kerülve, körülveszik a hölgyek, a nő kiábrándult. Mi meglátogatja, és szeretné ő is, de a testvére küldte, hogy próbálja meg őket kibékíteni. A gróf érkezik (a kunyizós eunuch-nak nem ad pénzt), előáll a szökés ötlettel. Liza ezen 1 percig gondolkodik, majd belemegy, időt kér, hogy összepakoljon. Addig Mi és a huszár magukra maradnak, szerelmet vallanak egymásnak (fehér rózsa - Mi, vörös rózsa a huszár metafórája). Összeölelkezve találja őket Liza, Mi-nek rosszul esik, hogy a férfi elhagyja, eleinte nem akar segíteni, majd mégis megteszi és egy titkos alagútat nyit meg. Mi sirdogál, kesergésére a huszár visszatér és megöleli...ekkor viszont a bátyj is megjelenik és kérdőre vonja őket...

Végül az elengedés mellett dönt, úgy véli Liza amőgy is elvágyott volna, honvágy erős érzés... A távozásukat követően, Mi utánuk akar rohanni, de a bátyja visszatartja. Vissza is térünk a keretes szerkezetbe, ezúttal nem felteszik, hanem lemossák a sminket az arcukról... 

Zenéje: keleties motivumok megtalálhatók, és kellemes a fülnek

Díszlete: első felvonásban két részből tevődik össze a díszlet, egy hátsó fal, illetve a frogó színpadra egy paraván-szerűség, amit mozgatnak jelenet váltások között. 

 

Szereplők: jó volt megismerni az új színészeket az Operettből, lévén, hogy maga a műfaj nem a kedvencem, de fiatal tehetségek mindig vannak, külön öröm, hogy az operettben is felbukkannak remek alakítók. A Hazám, hazám ismert operaária eléneklését követően, nem is reméltem, hogy láthatom ebben a rögzített változatban, Ninh Duc Hoang Long-ot. Mellette a női főszerepet Kiss Diána játszotta. Langer Somát régen láttam, nagyon jól állt neki, a karakán, rideg nagybácsi karaktere. Mellette még, mondhatjuk, dominált a főeunuch figurája, Fökldes Tamás interpretálásában. A szerepe nem nélkülözte a humort sem. Újdonság volt látni a valós ismeretséget követően, Bojtos Lucát, aki a valóságban, hát, a Pozsonyi Pikniken, nem túl atraktív módon állt a közönség elé, itt a sminkkel, de aranyos és vállalható szerepformálással elfogadható volt.

A közönséget megtévesztően az Operettszínház oldalán a régi, Kerényi Miklós Gábor-féle rendezéssel promotálják a darabot, amit kissé átverésnek érzek a leadott előadáshoz képest, ami így visszagondolva, vérszegény volt a Kerényi változathoz képest. Íme a videó:

 

 

 

A korábbi, kero rendezést érdemes lenne valahogy felkutatni, mert az nagyon jól bemutatta ezt a keserédes történetet. 

A vérszegény változatra nem biztatnám Olvasóimat, hogy jegyet váltsanak!

 

 

Képek, videók forrása: https://operett.hu/repertoar/a-mosoly-orszaga

https://operett.hu/kepgaleria/a-mosoly-orszaga-harmadik-szereposztas

Csiribiri előadás az Operettben

 Mágnás Miska, felvételről, M5 adón, 2024.10.05-én 21.00-tól

 

A kép az Operettszínház tulajdonát képezi

Egyszavas jelző: átverés

Nem vagyok a klasszikus operettek darabok elkötelezett rajongója, de időnként mégis ráveszem magam, hogy egyet-egyet bevállaljak. Pár évvel ezelőtt a Vígszínházban volt a Mágnás Miska, a barátosném hatására jegyet váltottam és megnéztük közösen. Iszonyat hosszú volt, még emlékszem, mi már a 2. felvonással is ki oltunk békülve, hogy az a befejezés, pedig nem volt pozitív vége, mégis úgy elfogadtuk, erre szóltak, hogy hoppá, ne siessünk a kijárathoz, még lesz 1 felvonás...

Most az otthoni kényelemből figyeltem az operettek születési helyszínén megkreált alkotást, Peller Károly és Peller Anna főszereplésével.

A rendező Verebes István volt. Amikor felkérést kapott a rendezésre, az volt a feladata, hogy Oszvald Marika mellé találjon egy megfelelő Miskát, akit Bajor Imre személyében talált meg. Miután elhagyta a földi létet, az ifjoncok vették át a címszerep formálást, de Marika a mindig lopkodó nagymama karaterébe bújhatott, ami valljuk be, neki biztosan jól állhat.

A felvétel, amit nekem volt most szerencsém megnézni, Lehoczky Zsuzsa alakította a kleptomán öreglányt, és őszintén? Imádtam, minden egyes jelenetét a színpadon. 

Azért a szívem kicsit összeszorult, amikor Vadász Zsoltot megláttam a képernyőn. Nemrég vesztettük el őt, fiatalon ment el. Szegény feleségét is sajnálom, akivel közösen játszottak, Lukács Anitát.

A TÖRTÉNET-ről röviden

Uri társaságba csöppenünk, akik vadaszatra készülnek. Rolla grófnőt akarják férjhez adni a szülei egy módosabb férfihoz, nem ahhoz, akibe igazán szerelmes (mérnök, nem túl vagyonos a Baracs, de sármos). Jelentkezők között van a Mixi és Pixi grófok (Csonka András és Csere László), akiket egykoron a szélesvásznon a Latabár fivérek alakította, hozzájuk nehéz felnőni és őket überelni se tudja senki. A Baracsra mindig irigykednek...ugyanakkor egészen tűrhetőek voltak a szerepben, akadt számos vicces pillanat, bár én a táncos jeleneteikből visszavettem volna 1 vagy 2-öt, mert folyton a Csiribiri számot vártam, de az végül úgy lett megoldva mint az új Csárdáskirálynőben a Nagybőgős szám (Vidnyánszki Attila rendezése), a végén énekelték a szereplők.

Zsorzsi mama szeret lopkodni... a karakter pompásan szórakoztató...

Eleméry grófról tesznek említést Rolla szülei, állítólag leveleztek vele, és, hogy meg fogja látogatni őket egy közelgő báljukon. 

Peller Annának a tenyeres talpas Marcsa karaktere jól állt. A viselt, cselédlány ruházata előnytelen, a mellei majd kibuggyantak, persze ez sokszor a Pixy-Mixy párosnál komikus jelenetbe torkollott.

 

Ilyen szövegeket mondtak Miska és Marcsa:

"Nem beszélek külföldiül..."; "Dundi bikfic"; "kaviár álá nokedli"

 

Peller Károlyon meglátszottak a kilók, itt már kicsit teltebb hatású férfiú benyomását keltette.

Ami tetszett, hogy a második.felvonásban egymásnak nekimegy a két főszereplő, az nem szep, jóformán Marcsi részéről hisztériába fordult, földön fetrengve üvöltözésbe, míg Miska csúnyán beszélt hozzá, és jóformán elküldte a fenébe, ahelyett, hogy megmondta volna kedvesének, hogy a Baraccsal közösen kieszeltek egy tervet, hogy a lovászból előkelőséget csinálnak, és eljátsszák, hogy a főúri társaság majd pont a szegény sorsú előtt fog hajlongani és kegyeit keresni, miközben csak jobb minőségű ruhában járkál és eltanult pár úri fortélyt, amit nem rest a nemesek orra alá dörgölni. Az, hogy pár külföldi szót megtanultak, - Miksa és Marcsa is, hiszen a nő úgymond bosszút forral és a grófnő segítségével ő is jómódú rokonná válik - és folyton takaróztak velük bizonyos helyzetekben, humoros pillanatokat varázsolt. 

Furcsa módon, az operettekben a kevésbé drámai vonalat képviselő karaktereket szoktam szeretni, itt Miskának és Marcsának kellett volna dominálni, de helyettük inkább a szerelmes pár tetszett jobban, akiknek meg kellett küzdeniük a boldogságukért. Számomra nagyon is hitelesek voltak, ahogy egymásra tekintettek, ahogy együtt énekeltek - valóságban is egy párt alkottak - kifejezetten szépek voltak.

 

Ehhez képest, a Tasziló grófot alakító Miska nem hűséges kedveséhez, a bál alatt két nőt is szédített (de azért sajnálta is őket, mert az egyik a téli kertben várt rá, biztosan meg fog fázni miatta, mert ő ugye nem fog kimenni hozzá hetyegni...) illetve, a komornyikot, Leopoldot is...

Rolla apját amúgy hülyének is nézik, az álgróf nem rest egy nagyon ízléstelen viccet ejtenie, miszerint Rolla lehet nem az apja lánya...ez az eredeti előadásban nem hangzott el sosem, csak ebben az új rendezésben.

Végül leleplezi Marcsa Miskát, és a szerelmes pár is beavatja a báli forgatagot, hogy ők voltak a terv kiötlői, ők szedték rá az úri társaságot.

A jelmezek Ferenc József idejet idézi. A diszlete egy pavilon aminek 3 ketszarnyu ajtaja volt, azon ki-bekozlekedtek a szereplők. Az első felvonásban egy kiívülről látható épület, körülötte zöldek, a második felvonásban már bál terem.

Az operettszínházi darab 2 felvonásos, szóval nem kell megvárni a harmadikat. Megtekintésre ajánlom. :)

 

                                                                            Videóajánló

 

 Itt elérhető a színlap, a darab adatlapja is: https://operett.hu/repertoar/magnas-miska

 

 Honlapról mentve:

"Szirmai Albert

A Mágnás Miska a magyar operettirodalom egyik legsikeresebb műve, mely újra és újra repertoárra kerül zenés és prózai színházakban egyaránt. Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor olyan pompás, örökzöld számainak, mint például A nő szívét ki ismeri, az Úgy szeretnék boldog lenni vagy a Cintányéros cudar világ. Talán ez a műfaj egyetlen olyan darabja, melynek komikus figura a címszereplője. Miska, a talpraesett lovászfiú, a „vazsmegyei gyerek” pillanatok alatt, a szemünk láttára válik előkelő arisztokratává. Tenyeres-talpas párjából, Marcsából is estélyi ruhás, flancos dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba. Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy Baracs, az egyszerű tiszttartó lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül. Óriási szerencse, hogy a kleptomániás nagymama, nem törődve efféle előítéletekkel, a fiatalok mellé áll, így az operett felhőtlenül juthat el a vidám fináléig. A darabot eredetileg a legendás magyar színészpáros, Rátkai Márton és Fedák Sári számára írták; nálunk Peller Anna, Peller Károly, valamint Bordás Barbara és Erdős Attila neve a garancia a sikerre."