2025.04.30.
Central szinhaz, 19.00-20:30
2:22
Link: https://www.centralszinhaz.hu/eloadasok/2:22
"Jenny biztos benne, hogy új házukban minden éjjel 2 óra 22 perckor kísértet jár, de asztrofizikus férje, Sam hallani sem akar erről. Így csúnya veszekedésbe torkollik a szülés utáni első vendégség, ahol a férfi pszichológus barátnője Lauren és új párja Ben a meghívottak. Vajon tényleg léteznek szellemek? Hiedelmek és tudomány ütközik, de van valami ijesztő a levegőben, és egyre furcsább dolgok történnek! Jenny azt követeli, maradjanak ébren 2:22-ig, hogy kiderüljön az igazság...
Danny Robins misztikus kísértettörténete a londoni West End 2022-es szenzációja. Csodálatos mese, döbbenetes csattanóval, adrenalinnal teli este, ahol titkokra derül fény, és szellemekkel lehet (vagy nem lehet) találkozni.
Történet a mindent legyőző szeretetvágyról Szász Júlia, Botos Éva, Lengyel Tamás és Mészáros András előadásában, Puskás Tamás rendezésében.
Insta bejegyzés: 2:22, egy darab szellemekrol, szellemidezesrol, megtevesztesrol, felelmekrol... bár mondjuk erdekelt volna, h a dobbenetes lezaras utan, hogyan folytatodott a foszereplo elete? Libabőrös sikolyok, eső a teraszon, hátborzongató róka vircsaft... égő lábos, felrobbano villanykorte, mozgo asztal...
a szereplok ettek-ittak, a tortenet elbeszelese 2 oras idokozokre lett osztva, addig is dobbenetes esemenyek bontakoztak ki a szinpadon...
nem tudta becsukni az ablakot...mindenki latta, es megsem volt veluk. Ha igazi borzongasra, teljes amulatba akarsz esni ez az eloadas garantalja neked! #centralszinhaz #2:22 #2ora22 #szaszjulia #lengyeltamás #botoseva #mészárosandrás #szellemjárás #szellemidézés #félelmetes
Beszámoló bővebben: Életemben sok előadást láthattam már, amiért hálás is vagyok. De egyik se volt olyan hátborzongató és rettentően izgalmas, mint a 2:22.
Kezdetben a főhősnőt látjuk, aki a mennyezetet festi egy létráról, majd felmegy csitítgatni a gyermekét, mikor elérkezik a 2:22 perc (ugyanis az óra látható módon a falon van, így folyamatosan képben vagyunk, milyen időtájban játszódik a történet) egy velőtrázó női sikolyt hallunk...a szőr is felállt a hátamon...
A darab 90 perces, megszakításokkal tarkítva, hogy haladjon az idő, ezek 2 órás intervallumok, a közönség ebből azt veszi észre, hogy egy-egy blogot lezárja a függöny.
A történet szerint egy fiatal család (Jenny, a férje Sam és a gyermek Phoebe) vesz egy házat egy idős házaspártól, akiket a darab folyamán emlegetnek, visszaemlékezve, hogy az idős nő, aki eladta nekik a házat, mindig a férjét siratta, a belső berendezés az ő ízlésüket mutatta, de a bútorokat, mind a férj csinálta, aki elhunyt. A nő magányában nem tudott mit kezdeni az épülettel, ezért eladta. Így került Jenny-ékhez. A nő ugyan keresztény, mélyen vallásos családból származik, férje (aki csillagászatban jártas) viszont nem hisz a szellemek létezésében és szerinte ésszerűen minden ilyen szellemjárásos dologra lehet találni a magyarázatot.
Jenny szerint viszont mióta a házba költöztek, 2 óra 22 perckor mindig furcsa hangokat hall... Egy baráti pár vendégeskedik a családnál, és Jenny megkéri őket, hogy maradjanak és várják ki azt a bizonyos időpontot. Eközben sok minden történik, hígítós maci, amit a barátnőtől, a pszichológus lánytól kaptak...hirtelen eltűnik az asztalról az egyszerű kis rongy macika, majd a sokszor dicsőített fürdőből kerül elő, hígítósan... a darab vége felé kiderül, hogy nem a szellem tette, hanem a pszichológus, csupán azért, hogy felfigyeljen rá a férj, ugyanis régóta szerelmes belé, csak sajnos, amaz sosem viszonozta... Jenny folyamatosan a gyereket nyugtatja, és korholja férjét, aki pedig őt és a furcsa földöntúli gondolatát nem igazán méltatja... A pszichológus lány és az aktuális pasija (aki burkolóként dolgozik), maradnak, hogy Jenny félelmét igazolják, bár kettejük közül igazán csak a férfi hisz, mert édesanyja szellemlátó volt, szeánszokra járt, így a férfi tőle tanulta a mesterséget. Egy ízben, megkéri a társaságot, hogy üljenek az asztalhoz és legyenek részesei egy szeánsznak, amit ő tart, hogy kiderítsék az öreg úron kívül van-e még káros szellem az épületben? Jenny ugyanis azt gondolja, az idős asszony férje kísérti őket. Sam folyton az ellentétét szajkozza a dolgoknak, és próbál mindenre természetes magyarázatot találni, szerinte ugyanis szellemek nem léteznek. Az est folyamán a pszichológus elmeséli, egykori barátnőjét látta a plázában, miközben régen halott volt... A szeánsz alatt, fény derül bizonyos turpisságra, mégpedig arra, hogy Sam-hez van köze a kísértetnek, mikor ez kitudódik, az állólámpa körtéje felrobban, és az asztalon lévő lábosban kigyullad az étel (vagy mi volt benne)...
A történet alatt sokszor nyúlnak az alkoholhoz, folyamatosan isznak (közben kitalálnak egy játékot, miszerint 3 kérdést tesz fel Sam és, aki nem tudja a választ, az iszik), de közben amikor először vacsora gyanánt leülnek a közös asztalhoz, akkor falatoznak, a pszichológus és a pasija. Érdekes módon a férj nem eszik, Jenny a kicsit nyugtatja. Az eső esik, a rókák, akik a ház körül kódorognak, időnként furcsa hangokat adnak ki...
A babafigyelő meg egy ijesztő valami, hogy tudják ezt a mai szülők elviselni? Inkább tartanám a kicsit a közelemben, de ezzel a szerkezettel biztosan nem fárasztanám és főként riogatnám magam. A színpadon is mindig amikor váratlanul megszólalt, megijesztette a szereplőket, meg engem is...
A darab poénját nem szeretném lelőni, de hihetetlen mestermű, minden ízében szórakoztató volt. Bár kezdetben eléggé laposnak tűnt...csak, ahogy előrehaladtunk, ahogy a vendégekkel a főhősök megtalálták a közös gondolkodást, onnantól lett izgalmas az előadás. A befejezés letaglózott, engem is elértek az érzelmek és kicsordult a könnyem...
Kifelé tódulva a színházból, többen kifejezték azon véleményüket, hogy a darab letaglózó, és nem számítottak olyan végkifejletre, mint ami lett. Bevallom, én sem, mert azon töprengtem az előadás alatt, hogy a férjnek mi köze van a szellemhez?