A balszerencses csillagzatu eloadas, Az imposztor

 2025.09.30. Pesti szinház

Átverő-e az átverő?

Írta: Spiró György
Rendező: Rudolf Péter 
Díszlettervező: Bagossy Levente
Műfaj: komédia


Insta bejegyzés: Az imposztor a Pesti szinházban. A balszerencses csillagzatu darab, ami elozo félévi bemutatasát követően sokszor elmaradt. Csak lestem a honlapon. Most kilrobáltam én is. Lengyelországban egy elszegényedett szinhazban jatszodik a tortenet, ahova egy megmentőt várnak, egy szinészoriást. A datab, amit bemutatnak az a Tartuff. Az elso felvonas végtérre is egy olvasoproba, másodikban már eljátsazak a darab végét, az elejét pedig levetitik. Az ismert muvesz a megalazastol megmenti az egyik kisebb szerepben megjeleno muvesz. Hogy hogyan? Deritsd ki magad a Pestiben! Már ha érdekel. 😁😁😁 #azimposztor #pestiszinhaz #kernandrás #markusluca #debütal

A darabot megelőzte a híre, az elmaradások miatt, de csak megtörtént velem a csoda, és megtartották nekem és még pár embernek a színházban. :)

Darabmentés a vigszinhaz.hu oldalról
Link: https://vigszinhaz.hu/hu/produkciok/az_imposztor/20251104-1900 
"Wojciech Bogusławskit, a varsói színészfejedelmet meghívja a cári Oroszország által megszállt Vilna városába egy megmaradásért küzdő kis lengyel színház, hogy vendégfellépésével megmentse a társulatot a csődtől, és a különleges színházi csemegével elnyerje az orosz helytartó jóindulatát, mely remélhetőleg némi dotációban is megnyilvánul majd. A városban hatalmas az érdeklődés, a jegyüzérek már minden széket kétszer is eladtak, de a legendás színészóriás még mindig nincs sehol. Az előadás napján aztán végre megérkezik, és valóban mindenki számára „felejthetetlenné” teszi az estét…

Az előadás időtartama 2 óra 45 perc, egy szünettel."

A helyem - viszonyok és állapotok a nézőtéren
Tapasztalatom mondatta vele, hogy válasszam, ha tehetem az első sort mindig az erkélyen. Ezúttal is ott ültem. Jó rálátás, és kényelmes, szeretem, mert nincs tömegiszony érzésem. Kis terek miatt úgy érzem összeszűkül körülöttem a világ, tömegfulladás érzete lesz úrrá rajtam, ezért nem mindig szeretem lent ülni a nézőtéren, de most elkerült a negatív érzés. Én is nekimentem embereknek, mások is nekem jöttek, és nem lett belőle szóváltás. Kultúrközönség volt. :D Lenti egységet, a földszintet azért is látogattam meg, mert tetszett a díszlet. ütött-kopott homlokzat, ugyanolyan minőségű székek és egyéb kellékek, mindazt a képzeletet szolgálva, ez egy lepukkadt színház. Nem győztem csodálni, azért ez is valami. Az erkély ülésem esetében, kabát tologatás közben összeismerkedtem a balomon ülő hölggyel és kellemesen elcsevegtünk magánéleti dolgokról. Hihetetlen, de ő is menni fog a következő alkalomra, ismerőseivel, amin én is jelen leszek, Madame Tartuffe. Érdekes volt, hogy első felvonás után, egyrészt, akik mögöttem ültek három fő, illetve lent is negatív hangok szóltak, miszerint csak sima ripacskodás megy a színpadon, semmi több, annyira érdektelen a darab, hogy talán többen fejükbe vették, hogy itt hagyják a színházat. A mögöttöm ülökről biztosan tudok nyilatkozni, ők nem kértek a darab folytatásából. Megértem. És talán osztanám is a véleményüket, de úgy vagyok az előadásokkal, hogy ha már kifizettem, megnézem, illetve, van, hogy tényleg a kiváncsiság hajt, hogy a történet mire fog kifutni...

A darab első felvonása szimpla olvasópróbának tekinthető. Semmit nem csinálnak azon kívül, hogy egyrészt megismerkednek az új színésszel, akivel közös munkát vállal a társulat, és aki nagyon szemét módon előre kéri a díjazását (800 zloty helyett 3000 - bár 2000 zloty szokott általában a fellépti díja lenni, de mivel nem az ő operáját fogják bemutatni-mert be van tiltva, ezért a "beugrásért" kéri a többletet...), a társulati tagok közül, nők és férfiak is megkörnyékezik, főleg Kaminska a rámenős hölgy (róla tudni kell, hogy Márkus Luca alakította a szerepet, most első alkalommal, hogy Szilágyi Csenge babát vár), ugyan tehetős a maga módján és jól él, mégis el akar szabadulni a pici városból, hogy világot lásson, később pedig kiderül, hogy az öreg színész (mert, hogy a főszínész egy idősődő aggastyán - és hányinger fogott el, amikor Luca össze-visszanyalta Kern Andrást, aki a figura megformálója volt) szeretőjévé is szívesen válna, csak vigye el a nagyvárosba...fuj...mai aranyásó hölgyek megtestesítője, semmiképpen nem egy pozitív karakter ez. A mestert, tehát körbe rajongják, és kezdeti nehézségek ellenére, amikor hol egyedül próbálja memorizálni a darabot, amire készülnek, hol pedig a csapattal közösen dolgozik, megkedvelik, persze nem mindenki. Az idő sürget, ugyanis, érkezése napja az egyben a darab premiernapja is. Így gyorsan kell intézni mindent, de mégis kellő módon, ráérősen gyakorolnak. Ráérnek ebédelni, 3 óra előtt még kocsmázni, és utána próbálni... mindent úgy csinálnak, hogy az agg művész megismerkedjen a helyi sajátosságokkal, és aki persze azon túl, hogy a társulat tagjaival egyenként is megismerkedik, a szokásaikba is betekintést nyer, és amazok megismerik a próbák alatt az ő magas színi képzeletét Tartuffe-fel kapcsolatban. A próbák alatt, a színház igazgatója nincs kibékülve, hogy az agg állandóan változtatni akar valamit a darabon, este mégis változás történik és forradalom söpri le a darabot...

A csapatban van egy fiatal lázadó, Rybak, aki nem hajlandó seggnyalónak állni, és rögvest kifejti a sztárszínésznek, hogy ő aztán nem fogja körbeugrálni... később, mégis úgy hozza a sors, hogy az mester megismeri a fiú képzeletbeli storyját, amit nem vetett még le papírra...ugyanis ő is szeretne darabot írni...A próbák alatt látja, hogy az ifjú szenved attól, hogy a rendszert képviseli, egy rendőrt kell alakítania, akinek az értékrendjével nem ért egyet. A próbán, folyamatosan elfelejti a szöveget és szinte érződik, kivetül az utálat a ráosztott karakterrel kapcsolatban (A zászló-lengetős jelenetek viccesek amúgy). A sztár megbizonyosodik róla, hogy a fiúnak ez nagyon nem fog menni, ezért tervet eszel ki, hogy megmentse. Teszi ezt úgy, hogy a feljebbvaló, aki a színházba érkezik az esti premierre, meghívja a páholyába az sztárművészt, aki a zsebéből egy tőrt vesz elő, amit korábban az egyik díszletmunkás adott neki, családi ereklye, de nagyra tartja a színészt, ezért adta neki... Mondja, hogy a fiatal Rybak-nál hasonló eszközt fognak találni, és az a terve, hogy a darabban, a zászlóból kihasít egy kis darabot, amit nem szabadna... A fiút elcipelik, és a darabot másként fejezik be, ahogy a színészlegenda akarta. De, emiatt kitör a pánik, és embereket hurcolnak meg, golyózápor dúl a színházban... minden a feje tetejére áll, és a főszínész, csendben lelép, taxiba száll és elhagyja a területet, ahogy ígérte a társulatnak, miután befejeződőtt a darab... 
A meghurcolt fiú örömittasan érkezik és elmondja a szanaszét vert csapatnak, hogy megverték, de kapott hivatalnoki állást máshol, és ő elhagyja a társulatot. A többiek elfogadják a tényt. A társulat megkapja az előljárótól a javadalmazást, amivel fent tudják magukat tartani és későbbiekben újabb előadásokat prezentálni. Rybak hálás a mesternek... 

Sok helyzetkomikum van, csupa vicces figurával, inkább léha, iszákos társulatnak nevezném őket. 
Szemezgetve pár jobb pillanatot:
- A mester megjelenése a színházban, a két díszletépítő fogadja és ők ismertetik vele meg a helyi állapotokat... később a darabban pakolnak, szárnyakat lengetnek
- Előfordulnak részegek: hol az egyik idősebb színész, aki a felesége elvesztett fia iránti zokogását taglalja - csak a darab végén viselkedik úgy a nő, ahogy ő leírta; az egyik fiatal művésznő annyit ivott a pezsgőtől, hogy megrészegült tőle, szinte asztal alá itta magát
- Őrűlt rajongás: mindenki vagy ad az aggastyánnak valamit ajándékba, vagy kér (pl. a súgó balettcipőben táncikált, amikor a mester a kabátjáról egy gombot adott, relikviaként)
- A színházkritikus megnézi az előadást, utána meg tolmácsol az előljárónak, aki kissé Sztálinos beütésű, vagyis azt is figyeli, hogy mit fordítanak, mert annyira mégsem tudatlan...
- Amikor összeáll a darab, az elülső függönyt összehúzzák és azon nézzük végig, az első felvonást némafilmes feldolgozásban, majd szünet következik és utána már "élesben" megy a második része a darabnak. Végül a sztár távozása is filmszerűen lesz elénk tárva.

A darab betekintést nyújt a színház világába, olvasópróbák, próbafolyamatok, hogyan áll össze egy előadás, és hogyan formálódik a színpadon, amíg a függöny nem választja el a közönségtől. Egyszer érdemes megnézni, de javarészt, tényleg kissé ripacskodás a story... De azért vicces, és elvagy vele.

Képek hamarosan