Az istenkomplexusz nem kifizetődő - Gondold Újra!

 NABUCCO     

2023.október 11. 19:00-22:00 Operaházban

 

Link: https://www.opera.hu/hu/musor/megtekint/nabucco-2023/eloadas-202310111900/ 

A főcímet illetően ennek a rendezésnek semmi szégyelnivalója nincs. Jöjjön első körben az Instagram bejegyzésem az estről:

Nabucco. Nem is emlekeztem milyen csodalatos ez a darab! Oda es visszavagyok, akarcsak a kozonseg volt, a foldszinten a szelso sorokban ulok megrohamoztak a zenekari árkot az előadás végén. Tapscunami. A tortenetet jobban megértettem, mint amikor fiatalabb koromban láttam az Erkelben. Es talan ez a kulcs a megértéshez, az idő, az érettség. Lehidaltam. Megérintett. A zeneje pedig kimondottan erolteljes, ringato, pezsdito. És a Szabadsag kórusa...uh, szavakkal leirhatatlan. Az uj koncepcio, a rendezes egyedulallo es módfelett tetszetős. Ajánlom!!! #nabucco #szabadsagkorusa #megtérőlélek #vallas #testverhaboru #bikafejutron #giroszkóp #eztnemertettem #bárány #aldozatiszimbolum@operabudapest #mindenelismerésem #gratulálok #beautifuldirection #operaelmeny #opera #operazenekar #operaenekkara #bigloveforyou❤️ juj és ne felejtsem el! Uj kedvenc helyet, egyben az uj-regi berletemet most avattam fel. Ez volt az elso eloadas. Megyunk tovabb! 🤗

Nem igazán voltam meggyőzödve, hogy látni akarom a darabot, mivel már pár éve volt szerencsém a Naubcco-hoz, akkoriban még az Erkelben rendezték. Viszont abolszolute pozitívan csalódtam. A mostani, az Operában látott verzió viszont sokkalta jobb, mint a korábbi volt. Érzelmi szinten, ábrázolásban. Nem modern, ettől jó. 

Az újjítások, mint például a Szabadság kórusa, a kerámia edényekből feltörő füst, hatásos. A szereplők az edényekkel állnak egy helyben, míg a dal először hangzik fel. A látvány magáért beszél, és oda is illik. Egyfajta fóhász, vágyakozás a szabadság után. A jelenet kiemelkedő, érdemes rá várni, ugyanis a 3. felvonásnban hallható-látható. Második alkalommal, a tapsrendet koronázzák meg az ismert dallal, de már a színpadon ülve, a főszereplők társaságában hangzik fel, ugyanakkor, hogy a kórus ne zavarodjon meg hangzásilag, a főszereplők csak jelenlétükkel, de némaságukkal tisztelik meg a pillanatot.

Mindhárom felvonás sajátos, és izgalmakat foglal magába, az 1. felvonásban pl. a templom falai dőlnek össze. Hanghatás, robaj és lezúdúló kőzápor a színpad belső terén, mindezt egy kör alakú keretből figyelhetjük. A 2. felvonásban ez a keret már nem álló, hanem a színpadon fekvő pózban tárul elénk, és a szereplők sajátos módon ezen mozognak. Nehézkesen, mert a körcikkelyek folyamatosan mozgásban vannak, úgyhogy figyelni kell, adott szereplőnek, hogyan és mikor lép rá. A felvonásban feltűnnek a mózesi kőtáblák, az imádkozó főpap; Abigél, akinek a származásáról tudomást szerzünk, és a jelenet végén - már nem csak hang formájában a színpad takarásából kiabál be a Nabucco-t alakító Kálmándi Mihály, hanem megjelenik, és istenkompleszusa miatt belecsap a villám.

A 3. felvonásban, mindenki megtér (Nabucco eredeti lánya zsidó vallást veszi fel a szerelme és a nép miatt; Nabucco visszagondol gyermekére-aki egy báránnyal ácsorog a háttérben és megbánja, hogy Abigélt lányaként nevelte fel és az eredetit nem tudja megmenteni; Abigél királynőként parádézik és nem hajlandó kegyelmet gyakorolni "áruló" testvére felett, még apja kérésére sem), de végül mindenki búzgón hívő lesz, a katarzist a Szabadság kórusa adja.

A rendező - az Opera székét megpályázó - Kesselyák Gegely volt, kinek munkásságáért, Tóth Erika felel, mivel, mint ismeretes, az újra megválasztott és kinevezett igazgató, Ókovács Szilveszter, szerződést bontott a karmesterrel...

Összefoglalva: látványban pompás, ahogy történetében és zenéjében is kíváló ez a rendezés. Mindenképpen érdemes rá jegyet váltani.

Az opera.hu oldalról mentve:

Opera három részben, négy felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal 

Verdi Nabuccója fordulópont volt a zeneszerző életében, az első igazán elsöprő sikert ezzel a művel aratta. Elvarázsolta őt a librettó erős bibliai története, és ez a varázs a zene mélységén és szenvedélyességén keresztül mindörökre velünk marad. A „Va, pensiero...” kórus pedig már az 1842-es bemutatót követően a szabadság himnuszává vált. Kesselyák Gergely látványos rendezésében a hatalmi és vallási erőviszonyok változását, az első szentély lerombolását és a babiloni fogság történetét a világtörténelmi korszakváltások örök körforgásában mutatja be.

Cselekmény

Verdi huszonhét évesen elhatározta: soha többé nem ír operát. Szakmai és magánéleti mélyponton volt: A pünkösdi királyság megbukott, majd eltemette két kisgyermekét, és végül feleségét is. Csak ügynöke rábeszélésére olvasta el Solera librettóját, a Nabuccót. 1842. tavaszán már egész Milánó a 'Va, pensiero...'-t dúdolta.
Az opera középpontjában egy történelmi korszakváltás áll: megváltoznak az értékrendek, más összefüggések irányítják az életet, mint korábban. Leigázók és leigázottak konfliktusának kereszttüzében egy családi dráma bontakozik ki, melyben az olasz mester zenéje a legszélesebb érzelmi skálán vezeti végig a nézőt. A történetet az előadás kiemeli a bibliai korból, és kozmikusabb térbe és időbe helyezi. 

1. felvonás
Mert orczámat e város veszedelmére fordítottam és nem megszabadulására, azt mondja az Úr: A babiloni király kezébe adatik, és tűzzel égeti meg azt! (Jeremiás 21:10)
Jeruzsálem. A zsidók Salamon templomában segítségért könyörögnek Nabucco, babiloni király támadása közben. Zakariás főpap Nabucco lánya, a zsidók fogságában lévő Fenéna társaságában érkezik, majd megnyugtatja népét, hogy az Örökkévaló nem hagyja magukra őket. Izmael kettesben marad Fenénával, akivel babiloni fogsága idején egymásba szerettek. A lány segítségével szökött meg, aki aztán követte ide. Beszélgetésüket Fenéna féltestvére, Abigél megjelenése zavarja meg. Ő is szerelmes Izmaelbe, akitől népe megmentéséért csupán érzelmei viszonzását kéri, de a fiú visszautasítja. A zsidók visszamenekülnek a szentélybe, Nabucco csapatai élén belép a templomba, ahol Zakariás Fenéna meggyilkolásával fenyegetőzik. Izmael lefegyverzi a főpapot és átadja a lányt Nabuccónak, aki elrendeli a szentély lerombolását.

2. felvonás 
Ímé, az Úrnak szélvésze, haragja tör elő, és a rohanó szélvész a hitetlenek fejére zúdul. (Jeremiás 30:23)
Babilon. Nabucco távollétében Fenéna a helytartó. Abigél megtudja, hogy rabszolgavérből származik. Elképzeli, ahogy Fenéna nemsokára Izmael oldalán uralkodik majd Babilonban, és bosszút esküszik testvére és apja ellen. Fenéna szabadon engedi a zsidó foglyokat. Baál főpapja ezt felségárulásnak tekinti és Abigélt ülteti a trónra; elterjesztik, hogy Nabucco meghalt.
Zakariás azért imádkozik, hogy a babilóniaiak adják fel a bálványimádást. Fenéna zsidó hitre tér. Abigél és Baál főpapja elfogja őt és az új uralkodó épp megkoronázná magát, amikor belép Nabucco. Elveszi a koronát és kijelenti: ő nem csak király, de Isten is. Büntetésül villám csap le rá. Abigél győz, megszerzi a koronát. 

3. felvonás
Azért sakálok lakoznak ott baglyokkal, és struccmadárnak fiai lakoznak benne, és soha többé nem lakják azt, és nem lesznek lakosai nemzedékről nemzedékre. (Jeremiás 50:39)
A babiloni függőkertekben Abigélt dicsőítik. A Főpap sürgeti a zsidók kivégzését, de mielőtt a királynő elrendelhetné azt, Nabucco jön arra ziláltan. Abigél csellel ráveszi, hogy kiadja a halálos ítéletet, ami Fenénára is vonatkozik. Nabucco hiába könyörög gyermeke életéért.
Az Eufrátesz partján a zsidó foglyok a hazatérésről álmodoznak. Zakariás megjósolja felszabadulásukat és Babilon pusztulását. 

4. felvonás
Hirdessétek a nemzetek között és hallassátok, emeljétek fel a zászlót: hallassátok és el ne titkoljátok; ezt mondjátok: Bevétetett Babilon, megszégyenült Bél, letöretett Merodák, megszégyenültek az ő faragott képei, letörettek az ő bálványai. (Jeremiás 50:2)
Nabucco börtöne ablakából figyeli, ahogy a zsidókat Fenénával együtt kivégzésre vezetik. Kétségbeesésében Izrael istenéhez imádkozik megbocsátásért, megígéri, hogy népével együtt felveszi a zsidó hitet. Őrült elméje meggyógyul, összehívja csapatait, és élükön elindul, hogy visszaszerezze a trónt és megmentse lánya életét. Fenéna épp imádkozik, hogy bebocsáttatást nyerjen a mennybe, amikor Nabucco berohan és megakadályozza a kivégzéseket. Abigél megbánva tettét megmérgezi magát, és bocsánatért könyörög Istenhez. Nabucco áttér a zsidó hitre, visszaadja a foglyok szabadságát, és útnak indítja őket hazájukba, hogy újjáépíthessék a szentélyt. A zsidók és babilóniaiak együtt dicsőítik az Urat.

Saját képek az eseményről

RIGOLETTO, a kétségbeesett apa - az egyik kedvenc darabom újra az Operában, ezúttal augusztusban

2023.augusztus 2. 19:00-22:00 között az Operaházban

Rigoletto

A darabot nagyon szeretem, egyfajta tisztelgésem a Papám előtt, ha a darabot megnézem, rá emlékezem vele.

Zeneileg nagyon kifejező, szól egy torzó alakról, aki maró gúnnyal az udvari beosztottakat kiosztja. Ugyanakkor egy átok száll a fejére, amit nem tud levetkőzni, könnyedén lerázni, akárcsak a gazdája, a Mantóvai herceg tette, meg is menekült. Mondhatni szerencsés csillagzat alatt született a herceg, aki minden nőt megszédít élete során…

Számomra taszító jelenet, ahogy az udvaroncok próbálják a gazdájukat fedezni, amikor az a címszereplő lányára teszi a kezét és másmilyét is…

Az új szereplők közül a Gildát alakító Szemere Zita győzött meg arról, hogy érdemes a szerepre, csodálatos énekhang, jó játék. Szokatlan volt, de amennyire lehetett építkezett Kálmándi Mihály. Reméltem, hogy ő marad a szereposztásban, mert őszintén szólva, az ócska Yago alakítása óta ódzkodom Alexandru Agache-től….brr…hideg kiráz tőle…

Viszont nagyjából az instagramra feltett írásom mindent összegez.

Insta bejegyzésem:

A Rigoletto egy szerelem darab az operak kozul, mondjuk ugy, hogy ez az egyik nagy kedvencem. Rendkivul orultem, amikor ertesultem rola, hogy ismet jatszani fogjak. Egy ropke augusztusi latogatas kapcsan az imadott Operaban, ismet megcsodalhattam az eloadast. 🥰 Az Erkel szinhazban lattam utoljara, 2x is. Fokanov Anatolij volt akkori cimszereplo, ezuttal Kalmandy Mihalynak volt feladva a lecke, hogy hozza azt a bizonyos szintet. :) A darabban pedig minden van, ami eletunket is olykor-olykor "szinesiti": szerelem, szeretet (apa-lanya kapcsolat), boldogsag, armany es cselszoves, ketseg, csabitas, szégyen, bosszuvagy, gyilkossag,átok...

A kozonseg hálás tipus volt, standing ovation volt, megerdemelten! És alig akartuk elengedni oket. 🤗🤗🤗🤗 és ez...ez...ez olyan jó érzés! Egy jutalom darab a sok keserű vacak utan (a görög drámák és az orosz lidérc darab a háború és agymenés...szornyu volt..khm...)... Koszonom az ideit, talalkozunk szeptemberben a kovetkezo, Szláv évadban! 😊😁😇🥰 #operahaz #operabudapest #rigoletto #kálmándimihály #szemerezita #ezacsajegytunder #bartosbarna #ladonnamobile🎶🎻🎹🎷 #nemkellkulfoldivendegmuvesz #micsodahang #wow #micsodaegyestevolt

 

Kapcsolodó linkek:

http://phantomvizio.blogspot.com/2017/10/egy-apa-tragediaja-rigoletto-az-erkelben.html

 Az opera oldaláról:

https://www.opera.hu/hu/musor/megtekint/rigoletto-2022/eloadas-202308021900/

További érdekesség votl számomra, hogy talán egy megállóval később egy nagymama-unoka páros szállt fel a 9-es buszra. Ők ketten ecsetelték a Rigoletto-t, hallottam szavukat, mivel mögém ültek. Jóleső érzéssel vettem tudomásul, hogy ők is megvoltak elégedve a darabbal, a szereplőkkel és aztán persze más előadásokat is elővettek és azokról alkotott véleményt ütköztették. A Rigoletto sikerét az is bizonyítja, hogy sokáig, majd állva tapsoltunk a szereplőknek és a zenekarnak.

A 2022-23-as éved utolsó előadása volt számomra, sikeresen zárult ez az évad is.

Opera felületéről mentve:

Opera három felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal

A mantovai udvar nőket habzsoló férfitársadalmában a nemeseket szórakoztató torz bohóc senkit nem kímél vicceivel. Mégis azt reméli, hogy a maró gúny, amivel mások fájdalmát fogadja, nem üt majd vissza rá. Csak jól el kell választani a munkát és boldog magánéletét. De amikor lánya saját vágyait követve kilép a biztonságot adó zárt falak közül, épp Rigoletto titokzatos kettős élete okozza vesztét. 

Verdi műve nem véletlenül népszerű: az elfogadás és káröröm, a szerelem és önfeláldozás tragédiáját shakespeare-i mélységgel és magával ragadó zeneiséggel mutatja fel. 

 

Cselekmény

I. felvonás

1. jelenet

Terem a hercegi palotában

A mantovai herceg legújabb kalandjával dicsekszik az egybegyűlt nemeseknek: megismert egy fiatal polgárlányt, akihez egyszerű öltözetben, diákként közeledett, és feltett szándéka elcsábítani. Közben nem hagy fel az udvarlással Ceprano gróf feleségének sem: férje jelenléte ellenére ajánlatot tesz neki. Megérkezik Rigoletto, az udvari bolond, aki kigúnyolja a hercegi önkénynek kiszolgáltatott házaspárt. Éles nyelvének már szinte minden udvaronc áldozatul esett. Marullo érkezik a hírrel, hogy Rigoletto szeretőt tart, és elhatározzák, hogy visszafizetik a sok megaláztatást: elrabolják a nőt. Beront a bálra Monterone gróf, hogy felelősségre vonja a herceget, aki az ő lányát elcsábította. Rigoletto kifigurázza őt is, mire a gróf megátkozza a bolondot.

2. jelenet

Utca, Rigoletto háza és kertje

Rigolettót megrettentette Monterone átka. Hazafelé megállítja őt a bérgyilkos Sparafucile, és felajánlja neki szolgálatait. Rigoletto elutasítja. Hazasiet a lányához, Gildához, akit a világtól elzártan nevel, és aki a foglalkozását és nevét sem ismeri. A lány elhallgatja előle, hogy hónapok óta találkozik egy ismeretlen diákkal, akibe szerelmes. A diák nem más, mint az álruhás herceg. Rigoletto távozása után megérkeznek az udvaroncok, és el akarják rabolni a nőt, akiről azt hiszik, hogy a bolond szeretője. Váratlanul visszatér Rigoletto, akit meggyőznek, hogy Ceprano grófnét akarják elrabolni. Rigoletto részt vesz a játékban, és túl későn eszmél rá, hogy saját lánya elrablásában segédkezett. 

 

II. felvonás

Terem a hercegi palotában

Az udvaroncok felajánlják a hercegnek az elrabolt lányt. Megérkezik a kétségbeesett Rigoletto is, akiből ezúttal az udvaroncok űznek csúfot. Az apa felvilágosítja lányát a titokzatos udvarló kilétéről és valódi természetéről, de Gilda érzelmei továbbra is változatlanok: szereti a férfit. Rigoletto halálos bosszút esküszik. 

 

III. felvonás

A Mincio folyó partja, Sparafucile háza

Az éjszaka folyamán Rigoletto felkeresi Sparafucilét, és megbízza a herceg meggyilkolásával, de előbb még ki akarja ábrándítani Gildát belőle. Kényszeríti, hogy nézze végig, miként udvarol a férfi Sparafucile húgának, a szép Maddalénának. A megzavarodott és kétségbeesett Gildának apja megparancsolja, hogy férfiruhában azonnal induljon Veronába. A lány azonban visszatér Sparafucile házába, ahol értesül apja gyilkos tervéről. Maddalenának tetszik a herceg, ezért arra kéri bátyját, hogy kímélje meg az életét, és ölje meg helyette az első idegent, aki a fogadóba betér. Gilda úgy dönt, feláldozza magát. Férfiruhában lévén, bekopog a kapun. Amint belép, halálos sebet kap. Sparafucile egy zsákot ad át Rigolettónak azt állítva, hogy a herceg holtteste van benne. Ekkor Rigoletto meghallja a távolban a herceg hangját, kinyitja a zsákot, és megtalálja benne haldokló lányát. Így teljesedik be Monterone átka.

 

Sajat felvetelek

Jegyzetek az este folyamán, amikor utaztam haza a buszon a nagymama és az unoka, akik szintén megnézték a darabot velem most egy időben, ők ecsetelték, hogy korábban milyen élményekben volt részük az Operában.

A Rigoletto-ban a palota-kisház-palota-fogadó/kocsma díszletet méltatták. Továbbiakban szó esett a Don Carlos-ról, Traviata-ról. Carmen, amiben a fiú mesélte a bika sziluett milyen érdekes volt, említést tett valami oszlopról; szerinte a jelmezek működtek - és minden gondolat a mostani borzalmas Carmenre vonatkozott. 

Dionuszosz a nagy büfében, Lotz Károly

Jókainé Gombosi Beatrix az operai ékszerkészítő neve, akit 1x megkerestem, hogy az általam vett ékszer melyik elemét mutatja az Operának, de azóta is keresi, mert ígérte, hogy megkeres majd, de nem tette...

André Chenier

A francia forradalom midig képes megújulni, ezúttal egy Főpróbán jártam!

2022.június 10. (péntek) 18.00
Magyar Állami Operaház
 

Insta megjegyzés:

Este az Operaban, igazi uri huncutsagnak minosul. Idejarni szeretek is. Nem csoda, olyan, mint egy ekszerdoboz a varos sziveben. Ezuttal az André Chenier c. eloadast neztem meg, amit a francia forradalom ichletet. Mar lassan ossze fogom szamolni hany darab is foglalkozik ezzel a temaval. Tobb tucat.  A tortenetet leginkabb a Tosca-hoz tudom hasonlitani, itt viszont a "nemes ferfi" karakter nem gonosz (gyermekkori kapcsolatuk is van) es elengedi az ahitott no kezet, h az, a halalra itelt kolto szerelmevel egyutt lepjen at egy boldogabb vilagba...A kisfiu felaldozasa borzalmas bolt, fiatalon elkuldtek menjen a hsrca, es o esett el elsokent... Elso darab, ahol Robespierre megjelenik. 3 szin jellemzi az ea-t, piros a forradalmarok, kek a polgari koroket, sarga anemes elokeloseget. A diszlet is szot erdemel, sinen huztak vegig 2 falt, amit mozgattak, keretbd foglalva a szinpadot, es ez a belso ket fal valasztotta el egymastol a tarsadalmi retegeket egymastol. A szereplok nagyon jok voltak, nagyot enekelt a vendehmuvesz is, Carlo Ventre, aki kicsit pocakos volt. Honlapon nrm ez jott le, de gyonyoru hangja van. :) #opera #operabudapest #andrechenier #franciaforradalom #carloventre #lukacsgyongyi #kálmándimihály

 

Opera négy képben, két részben, olasz nyelven, magyar és angol felirattal

„A forradalomnak nincs szüksége költőkre!” – állítólag ez volt a közvádló utolsó mondata, amikor a Forradalmi Törvényszékkel halálra ítéltette André Chénier-t a francia forradalom vérben gázoló éveiben. Umberto Giordano művében Chénier sorsa túllép a valóságon, és tragikus szerelmiháromszög-történet lesz belőle, ahol a történelem, az árulás és a szerelem vonzásában alakul a hősök élete. Giordano tökéletesen kifejezi zenéjével a francia forradalom előtti és alatti Párizs légkörét. Muzsikája egyaránt tartalmazza az elegáns, arisztokratikus táncokat és a népszerű forradalmi dalokat, köztük a La Marseillaise-t, mindemellett a főszereplőket ellenállhatatlan szépségű dallamokkal ajándékozza meg. 

forrás: opera.hu

 

Részemről megjegyzés:

Nagyon érdekes és nem mindennapi élmény volt úgy járni az Operában, hogy nincsen nagy tömeg, a mellékhelyiségnél sem kellett attól tartanom, hogy nem kerülök sorra. A büfé viszont, ha jól láttam nem volt nyitva. Szokásos helyemen, a 3. emeleten foglaltam széket. Egy főpróba egyedülálló dolog, hiszen ekkor alkotják meg a teljes előadást, az időzítést, a zenekar és a karmester összhangzása ekkor valósul meg, az énekesek színpadi szereplése és alkalmazkodása a zenekarhoz, a rendezői elképzelésekhez. Ez a darab felállása, színpadra születésének végső formáját képező esemény. Mindig is kiváncsi voltam milyen lehet, amikor összeáll minden, és halljuk a háttérben a rendező instrukcióit. A jegyek olcsóbbak, de ezeket külön kell igényelni. Érdemes utánakérdezni. Egy irányítópultot viszont siekrült felfedeznem, amikor átültem az emelet közép első sorába, ott láttam üres széket. Ugyanis akikkel egy sorban voltam, azok fogták magukat és elém ültek...a hátem mögötti két idióta angol emg nem tudott a seggén ülni, állandóan a lábukkal megütötték a sort, mert nem volt neki sehogy sem kényelmes...ha nem vagyok olyan buta, már ezeknél az intő jeleknél tovább megyek és lelépek az 1 sorba. Továbbá még az volt érdekes, hogy két idősebb nő is ahhoz a társasághoz tartozott, akik elém ültek, a szélen az egyikük fogta magát és a lábát rátettem az előtte lévő székre.... mondhatni szép pillanat...és a jegyszedő nem szólt rá...

Maga az előadás nem sok vizet zavart. Nem igazán volt érdekes, így nem is bánom, hogy anno nem fizettem érte sokat, most is csak 1900 Ft-ot szántam rá. De ettől függetlenül örültem, hogy végre egy főpróbán részt vehetek. Amikor Carlo Ventre a színpadra lépett, - az Opera oldalán közölt kép alapján - úgy gondoltam, hogy egy sármos férfit fogok látni, de kicsit illuzióromboló volt, ahogy a hordó hasával megjelent... Maga a karakter nem sok vizet zavar, időnként feltűnik, érdemleges éneke csak a börtönben van, azt értékelte a közönség. Amúgy Ventre-nek gyönyörű hangja van, csakhát az a hordó hasikája... Vagy Cheniér lenne ilyen? Fuh, még látnom kellene, hogy valóban ilyen pocakos, vagy csak a szerep miatt nézett így ki... Lukács Gyöngyi, aki a nőikaraktert alakította, szintén remekül szerepelt, tetszett a hangja, a szereplése. Ha végiggondolom a darab egész története hasonlít a Tosca-hoz. Csak itt a gonosz kormányzó - aki az első felvonás végén úgy tűnik meghal - önfeledt vigyorral az arcán tér vissza, és ekkor nekem leesett az álam, hogy - ez előbb nem halt meg? Hogyí a francba lehet még életben? :D - Kálmándi Mihály viszont nagyon szeretnivaló operaénekes. A tapsrendnél elvétette a meghajlást, és ő a lépcsőn állva akarta abszolválni a mozdulatot, de a kollégái nem tettek hasonlóan, kénytelen volt lejöni a lépcsőről és úgy meghajolni. Kicsit magasabb szintre akarta vinni a szereplését... :D Tetszett egyébként, hogy ő mint gonosz "kormányzó" vagyis nemes polgártárs gyermekkori kapcsolat fűzi a női főszereplőhöz, de mégis neki kedvez, mert elengedi és nem ragaszkodik hozzá görcsösen. Hagyja, hogy a nő végül igaz szerelmével tartson, bár szeretné megmenteni, ám ez nem sikerül. A három szín, ami az opera plakátján is megjelenik, ezt szimbolizálja a síneken mozgatható díszletfalak, illetve a világítástechnika is, piros a véreskezű hatalmasságot jelképezi, Robespierre-t és híveit. A kék szín az egyszerű francia polgárokat, míg a sárga az előkelőséget, nemességet jelzi.   

 

A darab szimbolikája nagyon tetszik, az, hogy végül a szerelmesek együtt maradhatnak és ebben senki nem akadályozza meg őket. 2 tény fontos tény. :) A többi pedig nem igazán maradandó.

Szerekován János – valamiféle áruló karaktert játszhat, de nem az az álomszerep és inkább idegesítő, gonosz „törpe figurára” emlékeztetett. Egyik jelenetnél a francia himnuszt énekli a kulisszák mögül. 

Annak ellenére, hogy a hivatalos oldalon 22.00 órai befejezést írtak, már 8.30-kor vége volt, és még fényképezhettem a helyszínen…majdnem az utolsók között hagytam el az épületet… nehezen megy az elszakadás…

Cselekmény

1. kép
Franciaország, 1789. Coigny grófnő házában Carlo Gérard és a többi szolga az esti ünnepséget készíti elő. Amikor Gérard egyedül marad, kifejti az arisztokraták iránt érzett ellenszenvét, s megjósolja az uralkodó társadalmi osztály közelgő végzetét. A grófnő lányával, Maddalenával érkezik, és Gérard elmereng a lány szépségén. Belépnek a vendégek, köztük Fléville, a regényíró, aki barátjával, a költő Andrea Chénier-vel érkezett. Egy abbé, az egyik meghívott, nyugtalanító híreket hoz, egyenesen Párizsból. Fléville elénekel egy románcot, majd Coigny grófnő megkéri Chénier-t, hogy ő is szavalja el egy versét, ám a költő ezt megtagadja. Maddalena addig provokálja a költőt, amíg szóra nem bírja. A kierőszakolt vers a szerelmi témából politikaiba csap át, és egy zsarnokság elleni példázat kerekedik ki belőle. Az arisztokrata hallgatóság felháborodik, Maddalenára azonban nagy hatást tesznek a költő szavai. A feszültség oldására táncba kezdenek a vendégek, amit az éhezők tömege szakít meg. Gérard engedte be őket a házba, aki a felháborodott Grófnő parancsára kizavarja őket, s egyben velük együtt távozik a szolgálatából.

2. kép
1794. Párizs Robespierre terrorja alatt áll. Maddalena és szolgálója, Bersi, a fővárosba került. Bersi kurtizánnak állt, hogy mindkettejüket eltartsa. A lány szóváltásba kerül egy besúgóval, aki közben a közelben tartózkodó Chénier-t és barátját, Roucher-t figyeli. Roucher azt tanácsolja Chénier-nek, hogy meneküljön el Párizsból, de a költőt maradásra készteti szíve: egy ideje egy titokzatos, ismeretlen nőtől rendszeresen levelet kap. Roucher bebizonyítja, hogy a rejtélyes levélíró csakis egy kurtizán lehet, így a csalódott Chénier úgy dönt, hogy hamis útlevéllel elszökik. Gérard, immár a forradalom vezetőjeként, kiadja a besúgónak, hogy keresse meg neki Maddalenát, aki ezt meg is ígéri. Megjelenik Maddalena álruhában, s mikor Chénier-nek idéz abból a versből, melyet öt éve Madame de Coigny bálján hallott tőle, a költő felismeri a lányt. A veszélyben lévő Maddalena Chénier karjában talál menedéket, s szerelmet vallanak egymásnak. A besúgó értesíti Gérard-t, hogy megtalálta a keresett hölgyet, és feltartóztatják a párt, mielőtt szökni indulnának. A költő párbajt vív a forradalom vezetőjével, Gérard megsebesül, felismeri a költőt, s menekülésre biztatja, mert neve szerepel Fouquier-Tinville-nek, a forradalmi törvényszék közvádlójának a listáján. Chénier elmenekül, Gérard pedig azt állítja a köré gyűlő tömegnek, hogy ismeretlen sebesítette meg. A tömeg a girondistákra fogja a tettet.

3. kép
A Forradalmi Törvényszék üléstermében Mathieu Populus szónokol a népnek. Veszélyben a haza, egész Európa Franciaországot támadja. Megjelenik Gérard, aki időközben felépült sérüléseiből, és folytatja Mathieu beszédét. Meghatottan hallgatják, majd bedobálják utolsó értékeiket az adománygyűjtő urnába. Madelon, egy idős, világtalan hölgy, családjának utolsó életben maradt férfi tagját, az unokáját ajánlja fel a haza védelmére. A fiút lajstromba veszik, és a tömeg hamarosan már kint az utcán énekli a francia forradalmi dalt, a La Carmagnole-t. A fáradhatatlan besúgó újabb híreket hoz: Chénier-t elfogták, viszont Maddalena eltűnt; de megnyugtatja Gérard-t, hogy ha elég erős lesz a vád a költő ellen, el is ítélhetik, és akkor Maddalenát keresni sem kell, magától ide fog jönni könyörögni kedveséért. Gérard feljelentést ír Chénier ellen, és bár nem akar becstelenné válni, végül legyőzi Maddalena iránt érzett szenvedélye. Ahogy a besúgó megjósolta, Maddalena meg is érkezik, Gérard őrült szerelmi vallomása kétségbeesésbe taszítja a sokat szenvedett lányt. Mindenki elpusztult körülötte, anyját megölték, Bersi miatta lépett a bűn útjára, Chénier a börtönben sínylődik. Szerelme életéért cserébe hajlandó odaadni magát Gérard-nak. A férfi megígéri Maddalenának, hogy az élete árán is megmenti Chénier-t. A terembe beözönlik a tárgyalásra és kivégzésre kíváncsi nép. Megjelennek az esküdtek és az elnök. Belép Fouquier-Tinville, a közvádló, végül bevezetik a vádlottakat. Chénier-t árulással vádolják, s azzal, hogy a forradalom ellen írt lázító verseket. A költő hiába bizonygatja az ártatlanságát, nem hisznek neki. Gérard jelentkezik, hogy tanúskodjon mellette, bevallja, hogy ő jelentette fel, s most nyilvánosan visszavonja a vádjait. Fouquier-Tinville azonban tántoríthatatlan, a nép pedig megvesztegetést emleget. Az esküdtek ítélete: halál.

4. kép
Andrea Chénier utolsó versét fejezi be börtönében. Későre jár már, amikor Gérard érkezik Maddalenával. A lány arannyal és pénzzel lefizeti az őrt, hogy a kivégzéskor, mikor az Idia Legray nevű elítéltet szólítják, ő vehesse át helyét, s így együtt halhasson meg szerelmével. A szerelmesek a cellában találkoznak, s együtt készülnek a halálra. Hajnalodik, elérkezett az ítélet órája. 

forrás: opera.hu