Insta bejegyzés (klaudia.kovacs.20):
Végre kiláboltam a náthából és ugy nezhettem eloadast, h nem kinzott semmi kín, kivéve..hááát, egy valami... no de a darab! A szerencses ezuttal az 1984es filmfeldolgozas az Amadeus volt. Tortenetenek fohose nem Mozart, hanem Salieri, az olasz komponista, aki vetelytarsa volt az osztrak zeneszerzonek. Salierin keresztul ismerjuk meg Mozart léha személyiségét, vilaghoz, muveszethez es emberekhez valo viszonyulasait. Figyelem! A darab tartalmazz pajzán elemeket! 4x hivták vissza a tapsrendnél a csapatot. De kezdeskor volt egy kis füstriadoztatás is a nézőtéren. A diszlete egyszeru, arany függönyredőkből áll, kellékként 1 madárkalitka 1 zongora állt rendelkezésre. #pestiszinhaz #amadeus megjegyzes: Mozart eleterol keszult eloadasokat szeretem, mert a szemelyet mutatjak be, de szorosan osszetudjak kapcsolni bonyolult szemelyiseget a még komplikáltabb operáival. Segitenek megtalalni az ok-okozati viszonyt, ki-kicsoda a Mozart darabokban a valos szemely.
Ez a József Attila színház egykori előadása (ugyanis, ők is bemutatták az Amadeust): https://www.youtube.com/watch?v=i7cDtR-sK3c
Régi szép emlékeket idéz a Mozart! c. előadás Lévay Szilveszter és Michael Kunze tolla nyomán íródott csodálatos darab, ami sokáig az Operettszínház ikonikus vezető előadása volt. Pár éve még lehetett látni a musicalt a veszprémi Petőfi Sándor Színházban, viszont ma már ott sem a repertoár része. Sajnos.
Mozart! - az osztrák zeneszerző életét kiskorától kezdve mutatta be egészen a szomorú végkifejletig, de látványosan egy keret közé zárva a történetet.
Jelen előadás egy film színpadi adaptációja, - az AMADEUS - ami szintén egy kifejezetten jól sikerült szélesvásznú mű (Amadeus, 1984), ugyanakkor nem a zeneszerző teljes mértékben a főhőse a történetnek, hanem inkább riválisa, Salieri. Az ő szemszögéből ismerhetjük meg milyen volt Mozart, hogyan került az udvarba, hogy keletkeztek a méltán népszerű Mozart-darabok, kettejük állandó harcát a művészet terén.
A darabban ifj. Vidnyánszky Attila és Ötvös András csapnak össze.
Darabmentés:
"Zöldi
Gergely fordítása alapján a pesti színházi változatot készítette: Hársing Hilda
és Hegedűs D. Géza
„Mozartért érdemes volt az evolúciónak megtörténnie.” - Peter Shaffer
Antonio Salieri II. József császár udvarának ünnepelt komponistája, kiváló muzsikus, aki megszállottan hisz abban, hogy ő Isten kegyeltje, fenséges dallamaiból a Teremtő hangja szól... Egészen addig, míg meg nem jelenik Bécsben Wolfgang Amadeus Mozart, egy pimasz, szabadszájú, öntelt, fiatal zseni, aki mellett ő csak ügyes mesterembernek érezheti magát, ráadásul Isten még azzal is bünteti, hogy a városban ő az egyetlen, aki ezt a páratlan tehetséget igazán értékelni tudja. És Salieri bosszút esküszik. A középszerűség szívóssága igyekszik legyűrni a gyanútlan, nagyvonalú és törékeny zsenialitást."
14 éves kor alatt nem ajánlott - olvashatjuk az adatlapon, és talán nem is véletlen, hiszen eléggé szempirító jelenetek vannak benne... Kezdjük rögtön az elején, Mozart bepuderezi Constanze altesti részét és a fejét a lábai közé teszi... a szoknya alá simulás, amúgy sok esetben visszatérő jelenet, és nemcsak Szilágyi Csenge, de Márkus Lucának is hasonló módon kell bájait kollégáiknak megmutatni... A 2.felvonásban, amikor Constanze-ként nem riad vissza attól sem, hogy felajánlja testét Salieri-nek, aki végül elutasítja...nos, a zeneszerzőtől ez nem volt túl kedves húzás... Az ifjú Vidnyánszky alakítása is megért egy misét, egyszerűen nagyon kedvelem őt a színpadon, remek művész. Olyan, akitől minden gondolat, mozzanat hiteles, és mélyen hatol. A fiatalember Mozart szerepében, mindig csiricsáré cuccokban jelent meg, de lehető legtermészetesebb módon. Persze, nem hagyta szó nélkül, ha az udvarba nem hívták meg, vagy egy versenyen nem került a tehetsége lévén az élvonalba, vagy győztesként kikerült volna a megmérettetésből. Kiderül az is, hogy folyamatosan szórja a pénzt. Az apjával való kapcsolatára is fény derül, egyszerre tiszteli, de tart is tőle. Don Giovanni-ban a kőszobort apjáról mintázta, ami egy nagyon sötét figura, ítéletet mond a címszereplő, vagyis Giovanni felett. Míg később, amikor megszületik a Varázsfuvola, ott az apja szintén "szerepet kap", de már egy sokkal kedvesebb, emberibb figuraként, Salastro-ként, egyúttal ebben az előadásban az általa látogatott titkos rend is megjelenik, amit azok nem hagynak szó nélkül, így Mozart megint pénz nélkül marad...
Számomra azok a jelenetek voltak érdekesek, amikor a darabbal kötötték össze Mozart-ot, hogyan készült el a mű, a körülményei, a színpadra vitele, stb. Egyszóval, keletkezéstörténet. De meg kell említeni egy dolgot, amit mindig felidézek a zeneszerző neve kapcsán, és mindkét feldolgozásban szerepel, vagyis, amikor azt bizonyítja, hogy mindent megkomponált, de még nem írta le, csak a fejében van kész adott mű. Ezt a jelenetet a musical-ben úgy látjuk, hogy az apja kérdezi meg, mi van adott művel, amit a salzburgi érseknek ígértek, a filmben vagyis a mostani színpadi változatban pedig a Varázsfuvola körül hangzik el a mondat, Schikanader (Theater an der Wien igazgatója) részéről, aki még jól meg is veri, megrúgja Mozartot, mert ő már szerződtette a színészeket, már próbálná a darabot...de az még mindig nincsen készen (teszem hozzá, ő még elvontabb, ugri-bugri karakterként volt bemutatva, mint Mozart). A zeneszerző állandó megélhetési gondokkal küzd, feleségével léha életet él. Ám, egy nap meglátogatja az apja, és velük él egy ideig. Constanze és az apa nem jönnek ki jól, miatta a férfi el is hagyja a családot. Mozart két gyermekének kihordását is láthatjuk színpadon megtestesülni. Salieri, ahol csak tud, igyekszik riválisának alátenni. Ez néha sikerül, néha nem. Az első felvonás végén vallásos énjét feladja, és istentagadó lesz, inkább az ördöggel paktál le, mert a zene varázslatos erejét nem neki adta az Ég, hanem Mozart zsenialitásában fedezte fel azt...
Az előa
dásban taglalják: Don Giovanni-t; Figaro házasságát (ezt ellenzi a király, mert enyhén politikai jellege miatt be van tiltva a mű, de Mozart meggyőzi, hogy másként lesz kidolgozva és fókuszban a szerelem lesz); Varázsfuvola.
A darab egyébként nem indult zökkenőmentesen, ugyanis gomolygó füst szállt fel a színpadon látható egyszerű díszletelem mögül, vagyis az aranyfüggönyök mögül...megszólalt a füstjelző készülék...egy része a nézőknek az erkélyen, ahol ültem, elindult kifelé, mert a jegyszedők a nézőtéri függönyöket elhúzták. Viszont, kiderült nem kell lelépnünk, maradhatunk és meg lesz tartva a darab. A társulat, amúgy remekül reagált, a Salierit alakító Ötvös András nemlétező dolgokat lát, mivel megbolondult, ezért rászól egy macskára, és megjegyzi, nem volt itt füst vagy tűz... :)
A társulat hatalmas tapscunamit zsebelt be, 4x hívtuk őket vissza.
A film: https://videa.hu/videok/film-animacio/amadeus-1984-filmdrama-rNJ77AuqXw3kshm2
Hegedus Andras velemenyeben sajat nezetem is tukrozodik, igy szavait a blog feluleten is megejelenitem: "Szerintem az egyik legnagyszerűbb előadás, ami elérhető az országban. A színészek sziporkáznak, különösen Attila és Andris, és Csenge is csodálatos Constanze szerepében. Géza, mint rendező remekül adagolja a humort és drámát, így az egyébként nem túl vidám történet mégis szórakoztató, amellett, hogy mélyen megérint: "Nem tudom, hogy a fejemben történt, vagy azon kívül." - mondja Mozart szerepében megrendítően hitelesen Attila. A díszlet egyszerű, de remekül használják, így jelenetről jelenetre kapunk új teret és hangulatot."
Képeim:
Megtekintési ráta: mindenképpen ajánlom, 14 év kor felett, és ha érdekel Mozart világa. A remek színi csapat adott hozzá. Nem bánjátok meg, tuti.
