2015. szeptember 20., vasárnap

Őrült tánc! - de van benne rendszer! - Az Erkel Színház új Bemutatója!

 Táncok őrült kavargása négy előadásban kifejezve

 Időpont: 2015. szept. 19. (szombat), este 19.00
Helyszín: Erkel Színház
Előadás címe: Őrült tánc! - de van benne rendszer! BEMUTATÓ! :)
Nagyon vártam a kezdést. Sajnos, azt kellett tapasztalnom, hogy a közönség a balett iránt kevésbé fogékony, hiszen a teltház helyett egy félig "teltház" fogadott az Erkelben. Pedig, ez a darab megéri! Négy táncos műből állt össze a produkció. Mindegyik végén hatalmas tapsorkán hangzott fel a nézőtérről, mi is lelkesen és társaikkal közösen ujjongtunk és éljeneztük a társulat tehetséges ifjait, akik biztos sok kínkeserves próbát követően egy eget rengető előadást mutatott be szombat este. 

A darab során szemrevételezhettük közelebbről is a szereplőket, mert hoztam magammal színházi távcsövet. :) Főleg Leblanc Gergelynél volt sok jelentősége, de utána már a kábulatos táncok miatt használtam! 

Az első felvonás a Trójai játékok paródiáját mutatta be, 8 férfi hihetetlen energiákkal különféle mozdulatsorokat mutattak be. Kecsesség, lendület, dinamikus pillanatoknak lehettünk szemtanúi, és a humor sem hiányozhatott. Fantasztikus előadás volt, a férfiak elképesztően mozogtak a színpadon. Aki első alkalommal menne erre az előadása, nem szabad, hogy megijedjen az elején, hiszen mind a 4 alkotásban szerepeltek olyan jelenetek, amelyek alatt nem szólt a zene. Furcsa lehet, nekem is az volt, mert a tánc a zene nélkül nem lehet teljes, ám pár percen belül a harci kiáltásokat követően észvesztő latin, a karneváli forgataghoz hasonlítható zene csendül fel, és a tánc egyre jobban kibontakozott. A szereplők az elején olyan megtévesztően mozogtak, hogy azt gondoltam többen vannak, mint csupán 8 fő, ez volt benne a csalóka. :) Az egyéni táncok folyamata során a férfiak egyénisége kibontakozott. Látványos koreográfiát készítettek a jelenethez, mind a közös, csoportos fellépésekhez, illetve a szólókhoz vagy duettekhez. A jelmezek tekintetében harci öltözéket kell elképzelni, és fedetlen felsőtesteket. Nagyon tetszett.


A második felvonás során két táncos produkciót is megcsodálhattunk, mindkettőnél külön érdekesség, hogy Mozart zenéjére állították össze a mozdulatsorokat. Az elsőt, Petit mort-ot vártunk, hiszen Anyukám kedvenc táncosa, Leblanc Gergely (akinek nevét előszeretettel franciásan ejtem) is fellépett. Kifejezetten örültem, hogy ebben a műsorban több, számomra ismert táncos mutatta meg a tehetségét. Ez az előadás inkább a líraibb vonalat fejtette ki, nők férfiakkal párban táncoltak. Az elején a férfiak, szám szerint 6 fő, tőrrel mutatott be egy érdekes koreográfiát, miközben hátul a lányok mély sötét fekete, és csipkés báli ruhák mögé rejtőztek, időnként előbújtak rejtekeikből és párjaikkal táncot lejtettek. 4 páros volt, a duettek színvonalas és kifejezőek voltak. Nem igazán gondolkodtam itt a jelentésükön, tulajdonképpen inkább csodáltam és ámulva figyeltem őket is! Lezárásként a nők ruháit begurították a színpadra. A jelmezek egyszerűen voltak, biztosították a légies, kecses mozdulatok kibontakozását.


A harmadik mű volt a Hat tánc, ami Mozart korának egyfajta paródiája volt. A trójai játékok mellett ez volt a legviccesebb, legsziporkázósabb előadás. Korabeli parókákban, rizsparókákat viseltek a szereplők. Hat lány és hat fiú szerepelt e jelenetben, 1 férfi két nővel, 1 nő két férfival táncolt, minden mozdulatukba a humor vegyült. Sokszor csaltak mosolyt az arcunkra, itt még a férfiak is, az előző előadás báli ruháiba bújtak, és próbálták elcsábítani egymást vagy finnyás megjegyzéseket tenni a másikra, mintha ők is egy báli forgatag résztvevői, dámái lennének. Irigykedtem a lenti nézőseregre, akik jobb oldalon ültek (mi bal oldalon, emeleten foglaltunk helyet) mivel ők láthatták elsőként a jelenet legkomikusabb figuráját.... :) Külön érdekesség, hogy a legtöbb magyar táncművész e bolondos jelenetben szerepelt.


Szünetet követően a harmadik felvonásban eljött az est fénypontja. Végre láthattam egy koreográfiát Ravel híres Bolero-jára. Hatalmas élményt jelentett számomra, a zene a lelkemet átjárta, csontig hatolt, a tánc és a zene összhatása könnyezésre ösztönzött, valamint libabőrös lettem attól, ahogy a zene egyre erősödött. A Walking Mad volt ez a produkció, az én meglátásom szerint a jelenet értelme a következő volt: adott egy férfi, aki kabátját levetve egy nőnek adná, aki a színpadon szétszórt holmikat gyűjti össze, ám a nő elutasítja. A Bolero először nagyon halk, aztán egyre jobban felerősödik, folyamatosan hangosabbá válik, bár ugyanazt a dallamvonalat követi, mégsem érzi a nézőtéren ülő közönség, hogy ez unalmas lenne, sőt azt reméli, hogy valami ki fog bontakozni, valami fejlődést, valami újdonságot remél tőle...Valami váratlanban hiszünk, hogy valami különleges fog történni a színpadon. És tényleg! Hiszen később egy vigasságba csöppenhetünk, a léha fiatal férfiak egy szemrevaló leányt kergetnek a fakerítés körül.... Majd az önfeledt társaságon túl, rátalálunk egy másik lányra, aki a sikátorban tartózkodik. Ekkor a zenét, mintha elvágták volna, megszűnik, mégis a sikátorban táncoló lányon túl, a dallam továbblétezik... Szinte alig halljuk, de mégis valahol a tudatalattinkban ott dübörög...Több férfi is birtokba veszi a nőt, közös táncot mutatnak be, időnként megjelenik az egyik mulatozó férfi, bánatos arckifejezéssel, kezében társai a partisapkája. A nő több férfi áldozatává válik - az én elképzelésem szerint... Az előadás elején érkezett férfi segíteni szeretne neki, ráakaszkodik a fakerítésre, ami leomlik és a csapat egyesül, így egy fergeteges összhatást nyújtanak. A dal újra utat tört az emberek elméjében és  elemi erővel csap le! 

Aztán a zene, és a csoportos tánc befejeződik. Míg végül megint csak kettesben marad a lány és a fiú. A lányt, az őrület hatalmába keríti, - úgy gondolom, hogy - az erőszaktevőt keresi. Minden egyes levetett kabátot felemel a lány a földről és feszülten, igézve tekint rá. A fiú próbál rajta segíteni, de minden próbálkozása kudarcba fullad. Így egy kabátot a nő kezébe ad, amaz megint magába burkolódzik, a férfi felölti öltözékét, felmászik a kerítésre, még egy utolsó pillantást vet a lányra, majd leugrik. Így végződik az őrület kialakulása, ami fantasztikusan volt szemléltetve a Bolero egyre erősödő hangjaival egyetemben. A Walking Mad-et 3 lány és 6 férfi mutatta be, jelmezeik mai korba illő személyek öltözőkét tükrözte, egyfajta szegényesnek tűnhet, de tökéletesen illett a táncosok kecses mozdulataikhoz, megkönnyítette a kifejező mozdulatok bemutatását.


Kedvcsinálónak a Bolero-val bemutatott Walking Mad próbáit mutatom be Nektek:


Szerintem elképesztő és lélegzetelállító ez az előadás! Nagyon merem ajánlani, még akkor is, ha esetleg nem vagy balett-rajongó, ez a darab rendkívüli, energikus szereplők, szép összhatások, csodás mozdulatok összképét közvetíti a néz felé! 
Bejegyezte: dátum:
Címkék: , , , , , , , , , ,
Hely: Budapest, Magyarország

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)