Cirkuszhercegnő

 Az artisták világába kerültünk

2025.09.18. 19.00 Operettszínház
Rendező: Homonnay Zsolt 
Zeneszerző: Kálmán Imre
Koreográfus: Krizsán Dániel
Link: https://operett.hu/repertoar/a-cirkuszhercegno

Insta bejegyzés: Az egyiptomi csajszival, akit a Frank Wildhorn gálán isnertem meg, kozos eloadasra adtuk a fejunket. Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő. A story érdekes, van 1-2 dudolható dallama, a diszlete egyszeru, kivetitovel. Cirkuszvilagbol gazdagon (zsonglorok, légtornaszok) kaptunk es megint ott volt az oda nem illo balett betét....🤔 A 3.felvonásban túl sok az időhúzás, de azt legalabb humorosan teszik. A tortenete kicsit osszekapcsolodik szamomra a vasarnapi kirandulasommal, Sandor-Metternich legendát illetoen. Központi téma a magány megélése. Bordás Barbi ugrott be Kiss Diána helyére, ezert koszonet es Diának jobbulast kivanok! Az ülésem ezuttal is egy remekvalasztás volt, márcsak a kárpitost kellene kihivni, mert, hát amilyen ramaty állapotban volt. Örülök, hogy ezt a darabot is bevállaltam. 😁😁😁

                                                Az Operett kedvcsináló ajánlója az előadásról

A darabról

A darabot megelőzte a negatív híre. Még a bemutató körül volt egy baleset, nevezetesen Széles Flóra bokáját törte a Homonnay Zsolt rendezte darab egyik jelenetében, ahol görkorcsolyán kellett száguldozni. Mivel, ez a kellemetlen szituáció megtörtént, így a történetben a görkorcsolya szerepe is módosult, a szereplők már csak a nyakukban vagy a kezükben cipelték az eszközt, de legalább így senkinek nem esett bántódása.

Az alaptörténet szerint egy megözvegyült orosz hercegnőnek mielőbb férjet kell találnia, a cár utasítására, hogy orosz kézben maradjanak a birtokolt földek. A nő, név szerint, Fedóra, nem szeretné, ha a vagyona miatt lenne új kérője, ezért rendszerint mindenkit elutasít. Még a nagyherceget is, aki ezért bosszút forral ellen, ami nem más, hogy bevon egy másik férfit a cselbe, hiszen valódi kilétéről informálva lesz. A hercegnő a Stanislav cirkuszban ellátogat és a műsorban szerepel egy műlovar férfi, aki történetesen az ő múltjának egy "nemlétező" szereplője. Másképpen: A hercegnőbe, még mielőtt régen megházadosott volna, szemet vetett rá egy fiatal huszár, akinek a bátyja volt az a férfi, aki végül elvette a nőt. A férfi létezéséről nem is tudott semmit. Mégis a húszártiszt Fedórára volt mérges, ezért is ment bele a nagyherceg által felállított csapdába, miszerint magába szédíti, összeházasodik vele, és végül bemutatkozik, hogy ő nem más, mint csak egy cirkuszi attrakciós. Eredetileg, a huszáűrtiszt testvére, aki Fedóra későbbi férje, ő küldi száműzetésbe öccsét, mert potenciális riválist látott benne... Fedóra bele is lépre kerül, szerelmes lesz az előkelő hercegként bemutatkozó műlovarba, és titkos esküvő keretein belül összeházasodnak (előzetesen megszédíti a nagyherceg, hogy a pince, ahol a titkos szeánszok folytak, nagy nemesek vettek részt...). Miután lerántják a leplet a csalásról, Fedóra fejére egy bohócsapkát aggatnak, bemutatva, hogy ő a Cirkusz hercegnője. Ebben a tekintetben A cirkuszhercegnő nem titulus, inkább gúny. A botrányt követően Budapesten köt ki mindenki (Kálmán Imre nem is lenne az, aki volt, ha nem csen apró magyar vonatkozást az operettbe), aki csak Szentpéterváron megfordult. A kanáldobálgatás vicces jelenetét képezte az előadásnak, Fedóra és a műlovar folyton hangosan ecsetelték, milyen szándékot valósítanának meg "új életükkel". A pincérek nem győztek futkosni új ekszceig után... 

Nagy félreértések vannak a másik történeti szálon is, hiszen a világjáró fiatal, amikor az orosz nagyhercegnél jár, csupán azt felejti el, hogy nem a József főherceg rokona, hanem a József főherceg hotel tulajdonosának fia... az orosz férfi pedig úgy dönt, innentől fogva nem kíván egy közösséget vállalni a fiúval. A világfi viszont orosz földön elvette feleségül (a pince esküvőn ők is csatlakoztak Fedóráékhoz) a magyar származású, görkorcsolyás, cirkuszi mutatványos leányzót. Ez volt ám az időhúzás, hogy végül ki mondja el a világfi anyjának, hogy a gyermeke immáron nem éli agglegény életét tovább...

Végül, ahogy az lenni szokott az operetteknél, minden mindenki előtt tisztázva lesz, és boldog véget ér a story. A lovar inasa felénk kitartja a maszkot, amit a gazdája "viselt". 

Bár, azért itt sem bántam volna egy szomorú lezárást, akárcsak A mosoly országánál tapasztaltam, ami enyhén meglepett, mert az első olyan operett volt, aminek a vége nem pozitív lezárású. 

A cirkuszi világra mostanság az operettszínház nagy hangsúlyt fektet, és ezt csak tovább fokozza. Pl. A Carmen, A cirkuszhercegnő és majd a bemutatásra kerülő A Notre Dame-i toronyőr is ezt a színes forgatagot mutatja be. 

A darabban a nagy jelenet az 1. felvonás közepére tehető: Látványos mutatványának mi ugyan csak 1x lehetünk tanúi, ahogy podiumról leugrik, hallani zihálását, és belezuhan egy halakkal teli akváriumba, majd az ott leledző halak megeszik, egy ponton vért láthatunk, majd a nézőtér bal oldalán megjelenik egy hegedűvel a kezében, játszik rajta. Így születik meg az illuzió. 

 

Kálmán Imre fülbemászó, szenvedélyes dallamokat, míg Lehár szólóban kivitelezett nagyívű dallamokat komponált. 

Zene: A humorforrásként szolgáló párocska dala lett a kiemelt dal, amit a végén is énekeltek

Pár kiemelt részlet

 
 

                                                            Kislány, vigyázz 

 

    Mister X belépője

 

                                                                             My darling

Díszlet: LED-falakkal tarkított vasszerkezetű félköríves építmény. Vizuális mindent meg lehetett oldani vele, illetve a színpadba beépített alsó színtér is előbújt (hol szerelmi fészekként volt illusztrálva, hol a kápolnát jelenítette meg).

Jelmez és látványvilága: a cirkuszi világot jól imitálja, és nem nélkülözi az állati szereplőket sem, pl. Medve, fóka. Javarészt korhűnek mondható, orosz és magyar viseleteket csodálhatunk meg a színpadon.

M5: a kult.csatorna leadta a tv-ben a darabot, még szept.13-án este, aminek azért nem örültem, mert megelőzte az én "élőzésemet". Gonoszság... :D

A darabmentése az Operett.hu oldalról: 

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő egyesíti az operett műfajának legnemesebb hagyományait és a Nagymező utcai teátrum lenyűgöző, 21. századi színpadi látványvilágát. 

Fedóra Palinszka a megözvegyült fiatal hercegné, attól tartva, hogy csak a hitvesi öröksége miatt érdeklődnek iránta a férfiak, úgy dönt, hogy elzárkózik az újabb szerelemtől. Egy alkalommal azonban ellátogat a szentpétervári cirkuszba, ahol Mister X. a kitűnő műlovar, kiábrándulva a világból csakis a cirkusznak él, és egyre nagyobb kockázatot vállal a porondon. Vajon a nő és a férfi képes-e őszintén egymás szemébe nézni? Eljutnak-e odáig, hogy levetkőzik félelmeiket? S végül lehull-e az álarc, amit nap mint nap magukra öltenek? Kálmán Imre világsikerű nagyoperettje, Homonnay Zsolt újabb nagyívű rendezése a Budapesti Operettszínháztól már megszokott lenyűgöző, összművészeti előadás, amely ízig-vérig 21. századi látványvilágával magával ragadja a közönséget. 

Homonnay Zsolt rendezői koncepciójának alapját az egyén személyes és kollektív magánnyal való küzdelme képezi: a menekülés az őszinte, nyílt, emberi kapcsolatoktól, a társas érintkezések alkalmával magunkra öltött álarc, valamint a felismerés, hogy képesek vagyunk levetkőzni eddig játszott szerepeinket. Homonnay Zsolt – tovább fűzve alkotói meglátásait – elárulta az előadásban színpadra lépő művészeknek, hogy a magány kérdésköre nem csupán Fedóra és Mister X. szerepfejlődésének mozgatórugója: az egyedüllét Slukk Tóni karakterét is jellemzi, hiszen a világutazó – mintha folyton keresne valamit, ami hiányzik az életéből – országról országra vándorol. A nagyoperett drámai izgalmát erősíti Szergej Vlagyimir nagyhercegnek, Mister X. riválisának az előadásban hangsúlyt kapó cselszövése és ármánykodása. A bemutatása óta telt házzal játszott Mária főhadnagy, valamint a kirobbanó sikerű Carmen után Homonnay Zsolt új rendezésének különlegessége, hogy feltárja, miként hagyja el az embert a magány. A rendező megemlítette, hogy az előadás páratlan látványvilága az Operettszínháztól már megszokott, ízig-vérig 21. századi miliő lesz, amely – tiszteletben tartva a korszakot, melyben a darab játszódik és a műfaj stiláris elemeit – egyesíti a fantasyt és a thrillert. Ugyanakkor a cirkusz világa is szerves részét képezi a produkciónak. A cirkuszhercegnő előadás vizuális effekteket tartalmaz, mely az arra érzékenyek számára rosszullétet okozhat. Az előadás látogatása minden esetben saját felelősségre történik.

Összegezve: az egyiptomi ismerősöm immáron 4.alkalommal tekintette meg az előadást, én csak első megtekintésemet szereztem meg. Élménynek élmény volt és örülök, hogy láttam. Humor, szenvedély, szép dalok tarkítják, gondold meg, és nézd meg, ha úgy érzed az operettszínházi cirkusz világra is igényt tartanál.

 

Képek! 

Kínából Európába, Europából Kínába, majd vissza

Ér-e annyit a szerelem, hogy feladjuk saját lényünket?

A mosoly országa

2024.okt.12. Esti órákban az M5 adón

 

Érdekes előadás a témája és karakterei miatt, ugyanakkor rettentően unalmas ez a rendezés, amit a tv-ben leadtak szombat este.

A darab 2 felvonásból tevődik össze. Mindkettőben más helyszínekre látogatunk. Az első a bécsi fényűző világot mutatja be, míg a másodikban a kínai világ tárul a szemünk elé. A központi kérdés, lehet-e egy európai nő boldog a távol-keleti világban a görcsös és régi módi szabályok között?

A történetről

Nyitány: in medias res, nincs függöny, aminek szét kellene rebbenie. Egy kínai épület bejárata előtt áll két alak, Szu-Csong herceg és testvére, Mi. Két szolga segédkeznek körülöttük. Kisminkelik magukat és át öltöznek, mindez alatt megcsodálhatjuk a kínai tájakon élők hétköznapját, az épületeket, majd ahogy a nyitány vége felé közeledünk, úgy jelennek meg ikonikus képek a 19.sz.-i Bécsről (pl. Stephansdóm, bécsi Operaház). 

A nyitányban felhangzik a darab a legikonikusabb dala: Vágyom egy nő után.

A két szereplő öltözést követően eltűnik, majd a középen látható felvételes vetítőn keresztül épnek ki ismét a rivaldafénybe. 

 

 

 

Rögtön egy bécsi báli forgatagba kerülünk, ahol a női főszereplő (Liza) apja elárulja, jobban örült volna, ha lánya fiúnak születik...kedves nem? Hímsoviniszta... történt mindez abból az aprópoból, hogy a lány nyert egy huszárversenyen... meg is érkezik a nő, és örömmel dallolgat, táncba kérik a huszárok, előkelő férfiak a bálon. Az egyik kicsit tehetősebb (de nem annyira, mint a riválisa, a kínai herceg) huszár, Hatfaludy Ferenc gróf feleségül kérné Lizát, de az csak barátként tekint rá, és egy félrehúzódó szobában, kikosarazza a férfit, ahova eredetileg a nő csak zongorázni ment, egy keleti dallamot játszott, erre jelent meg a huszár, hogy beszédbe elegyedjen vele... előzetesen, próbálta felkérni táncra, de sajnos, mindig volt nála gyorsabb. Sőt, az ajándékba hozott Buddha nem könnyíti meg a helyzetét, a szerény rózsacsokra eltörpül az aranyló szobor mellett, amit a nő örömmel fogad, a virágról nem vesz tudomást. AMikor kettesben megbeszélik, hogy ki hogyan áll a másik féllel szemben, látszólag megállapodnak, hogy barátok maradnak. Megérkezik a kínai herceg - aki kínai nagykövetként lesz bemutatva a díszes társaságnak... minden nő az ő kegyét keresi, és a házigazdát is ráveszik, hogy mutassa őt be, hadd leljenek a férfia "másságában" örömüket... Ám a kínai férfit senki más nem érdekel, csak a házigazda lánya, egyedül egy szobában, a nő iránt táplált szerelemtes gondolatait dalban fejti ki... A bécsi hölgyek, a bemutatását követően kiváncsiak hogyan udvarolnak Kínában az emberek, ezt Szu-Csong a lombos dalban (Liza elaléltan figyeli mozdulatait) látványosan bemutatja, mintha csak pantomime előadásra vettünk volna jegyet...  Megjelenik a hugocska, Mi, akinek a ruhája egyáltalán nem hasonlít teniszruhához, de folyton előveszik a rokonok, meg a bécsiek lemerevednek, hogy túl rövid a ruha (noha, max. a bokáját láthatjuk, szóval itt inkább ez dominál, nem a szoknya valódi hosszúsága), a tenisszel kapcsolatos dalával a huszár szimpátiáját elnyeri. Mi feltünése kapcsán elmondható, hogy Liza, hirtelen féltékeny lesz...aztán, persze, kiderül, hogy rokona a hercegnek, máris szívélyesebben fogadja... Mi tánca csak egy ponton kínai, amúgy, mintha más táncstílusokat akar bemutatni...ez nagyon hibás kidolgozás itt...

 

Az első felvonás végén szerelmet vall a kínai herceg és bécsi lány, mindennek tanúja a huszár. Szu-Csong aggódik, hogy az ő hazájában a lánynak nem azok a jogai lennének, nem minden kívánságát lesnék, úgy, mint Európában. Más kultúra, más az arca, ezen is kicsit aggódik, de Liza biztosítja, hogy mindent elfogad, bárhova vele megy, mert szereti. A vallomást követően a csillagos eget abrazol a szinpad.

A második felvonás az, ami szintén lehet egy jobban kidolgozott rész, mert jobbára a keleti táncra van kihangsúlyozva bizonyosan a felvonás középső fele, rettentően unalmassá teszi, a balett-táncosok jelenetei, akik a szolgákat jelenítik meg, közöttük meg, vagy az idomtalan teste miatt vagy ténylegesen terhes volt a hölgy, kiemelkedett a táncosok közül... A kórussal indul a felvonás eleje, láthatjuk a nagybácsit is, aki várja haza unokaöccsét, aki az uralkodói székbe kerül... vagyis miniszter lesz (ez az első felvonás végén derül ki. A kínai herceg ügyvédje közli a hírt. Liza apjával röviden beszél, aki próbálná lebeszélni, hogy ne akarjon a férfihez hozzámenni, mert teljesen más világot képvisel, de Liza elhessenti apját)... Szu-Csong megjelenik a színen és egy uralkodói sárga kabátot kell viselnie, vezérként üdvözlik. A balett és óriáslegyezőkkel tarkított jelenetet egy családi leszidás követ. A nagybácsi ideges, mert Mi rövidszoknyában mutogatja magát a palotában. Követeli, hogy öltözzön át.

"Tenyerem csattanasa orcadnad utkozik" vagy valami hasonlo - nagybácsi szavai, intézve unokaöccsének, akinek a házasságát nem nézi jó szemmel...mondhatjuk ferde szemmel... :D kackac

 

 

A feleség is meglátogatja Szu-Csong-ot, és méltatlankodik, hogy Kínában el van nyomva, a panaszkodást követően ajándékkal kedveskedik férjének, egy önarcképet ad át. Váratlanul betoppan a huszár, és összetalálkozik a csengőjét vesztett főeunuch-hal, miután sikerül megvesztegetni, Mi-vel fut össze a huszár és lejátszanak egy képzelt teiniszpartit. Jelenetváltás történik, és a nagybácsi ismét hangot ad, hogy európai nőtnem szívesen látnak a palotában, és a hercegnek 4 másik, kínai nőt kell elvennie, az európai csak ágyas lehet (holott, a második felvonásban már összeházasodtak, de az kérdés, hogy milyen keretek között történt a frigyük?) Felhangzik a fődal, miután a főszereplőt a nagybácsi gereblyézi össze, mert annyira beleélte magát a vágyakozásba...

Liza összefut a palotában a huszárral (érdeklődnek egymás hogyléte felől), aki közli a rideg valóságot, 4 feleséget kell a férje mellett még eltűrni. A herceg és rokona megjelennek, az idősebb "kedvesen" üdvözli a huszárt... Liza kérdőre vonja Szu-Csong-ot, amaz bevallja, hogy itt ez a szokás, de számára a 4 nő nem jelent semmit. A nő idegesen elrohan...később látja, ahogy a palotában mozgolodnak, mindenki lázasan készül a mennyegzőre...nem akarja elhinni, hogy a férje belement a házasságkötésbe..Számon kéri a férjét, majd elcsattan egy pofon, elszalad, de nem jutt messire, a palotaőrök visszahozzák. Továbbra sem hatja meg Szu-Csong "ömlengése", ellöki magától és a színpad szélére siet, mindezt olyan hévvel teszi, hogy majdnem beleesik a zenekari árokban. Időben észreveszi, és visszahököl...

 

 

A hárembe kerülve, körülveszik a hölgyek, a nő kiábrándult. Mi meglátogatja, és szeretné ő is, de a testvére küldte, hogy próbálja meg őket kibékíteni. A gróf érkezik (a kunyizós eunuch-nak nem ad pénzt), előáll a szökés ötlettel. Liza ezen 1 percig gondolkodik, majd belemegy, időt kér, hogy összepakoljon. Addig Mi és a huszár magukra maradnak, szerelmet vallanak egymásnak (fehér rózsa - Mi, vörös rózsa a huszár metafórája). Összeölelkezve találja őket Liza, Mi-nek rosszul esik, hogy a férfi elhagyja, eleinte nem akar segíteni, majd mégis megteszi és egy titkos alagútat nyit meg. Mi sirdogál, kesergésére a huszár visszatér és megöleli...ekkor viszont a bátyj is megjelenik és kérdőre vonja őket...

Végül az elengedés mellett dönt, úgy véli Liza amőgy is elvágyott volna, honvágy erős érzés... A távozásukat követően, Mi utánuk akar rohanni, de a bátyja visszatartja. Vissza is térünk a keretes szerkezetbe, ezúttal nem felteszik, hanem lemossák a sminket az arcukról... 

Zenéje: keleties motivumok megtalálhatók, és kellemes a fülnek

Díszlete: első felvonásban két részből tevődik össze a díszlet, egy hátsó fal, illetve a frogó színpadra egy paraván-szerűség, amit mozgatnak jelenet váltások között. 

 

Szereplők: jó volt megismerni az új színészeket az Operettből, lévén, hogy maga a műfaj nem a kedvencem, de fiatal tehetségek mindig vannak, külön öröm, hogy az operettben is felbukkannak remek alakítók. A Hazám, hazám ismert operaária eléneklését követően, nem is reméltem, hogy láthatom ebben a rögzített változatban, Ninh Duc Hoang Long-ot. Mellette a női főszerepet Kiss Diána játszotta. Langer Somát régen láttam, nagyon jól állt neki, a karakán, rideg nagybácsi karaktere. Mellette még, mondhatjuk, dominált a főeunuch figurája, Fökldes Tamás interpretálásában. A szerepe nem nélkülözte a humort sem. Újdonság volt látni a valós ismeretséget követően, Bojtos Lucát, aki a valóságban, hát, a Pozsonyi Pikniken, nem túl atraktív módon állt a közönség elé, itt a sminkkel, de aranyos és vállalható szerepformálással elfogadható volt.

A közönséget megtévesztően az Operettszínház oldalán a régi, Kerényi Miklós Gábor-féle rendezéssel promotálják a darabot, amit kissé átverésnek érzek a leadott előadáshoz képest, ami így visszagondolva, vérszegény volt a Kerényi változathoz képest. Íme a videó:

 

 

 

A korábbi, kero rendezést érdemes lenne valahogy felkutatni, mert az nagyon jól bemutatta ezt a keserédes történetet. 

A vérszegény változatra nem biztatnám Olvasóimat, hogy jegyet váltsanak!

 

 

Képek, videók forrása: https://operett.hu/repertoar/a-mosoly-orszaga

https://operett.hu/kepgaleria/a-mosoly-orszaga-harmadik-szereposztas

János vitéz

János vitéz a fura, ahol lókoponyákkal hadonásznak

A darab legkiemelkedőbb dala:

Nagy botranyt kovetoen, tavoznia kellett az Operettbol Sandor Peternek, aki pedig egy kiveteles tehetseg. Most a Janos vitezt lehetett megnezni az interpretalasaban a kulturalis csatornan.

Hideg zuhany, hogy egy régóta szabadúszó színész, mint Sándor Péter, végre talált egy állandó helyet, az Operettszínházat, ahol rajongók hada várja, szereti, dicséri. Van is miért, hiszen tehetséges művész. No, meg az a felső test, nem csoda, hogy a nők egyenesen oda vannak érte! Férfi a javából. A hangja szép, néha Dolhai Attilát hallottam ki, talán 2 évet, ha nem több, amit az Operettnél töltött. Elküldték februárban, hogy márciusban már nem kell szerepelnie a színpadon. Menesztették, folyosói pletykák szerint minősíthetetlen hangnemben kommunikált...azt gyanítom, elküldte az igazgatót, valami kevésbé - számára - szimpatikus helyre... és ez is közre játszott, hogy a szerződését felmondják. Pedig sok kiemelkedő szerepet kapott meg (István a király címszerep, Jekyll és Hyde - szintén címszerep, Szegény Dzsóni és Árnika, ott a Dzsoni...és még sorolhatnánk)

Így érkezett el az idő, hogy a hírhedt operettes operát tűzte műsorra a kult.csatorna, az M5.

Médiaklikken elérhető a darab, korlátozott ideig

Kacsóh Pongrác: János vitéz

81 perc, 2023 Kacsóh Pongrác szívhez szóló daljátéka már az ősbemutatón elsöprő siker volt. Szerb Antal így írt az alkotásról:„A magyar irodalomnak vannak sokkal nagyobb szabású alkotásai, mint a János vitéz, de a János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma. Ilyesmi, mint a János vitéz, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül.” Most a Budapesti Operettszínház keltette életre a csodaszép elbeszélő költeményt. Kukorica Jancsi és Iluska szerelmi története minden korosztály lelkét megérinti. A gyermekek számára megszületik a káprázatos mesevilág, az álmaikban elképzelt lélegzetelállító tündérhon, a daliás huszárok és bűbájos királykisasszony; a felnőttek pedig kívülről láthatják megelevenedni a színpadon nézve életük útvesztőit, belső viszályaikat, az örök szerelem iránti vágyakozást és a hazatérés utáni vágyat. Az előadás a nemzeti kultúránk klasszikus alkotása (az emberi jóság, hősiesség és a hazaszeretet dicséretét zengi), melyet tévéfelvétellel szeretnénk még szélesebb közönséghez eljuttatni. Az előadás rendezője és koreográfusa: Bozsik Yvette.

Link: https://mediaklikk.hu/video/kacsoh-pongrac-janos-vitez/

János vitéz - Sándor Péter (kiváló)
Iluska - Kiss Diána (semleges, nem különleges)
Bagó - Pete Ádám (kíváló)
A francia király - Földes Tamás (más királyi formálások után, ez vérszegény és túl kínos volt)
Francia királykisasszony - Fischl Mónika (túl sokszor látom már, unom a nőt...)
Mostoha - Papadimitriu Athina (borzalmas, és ezért volt mostohának jó)
Strázsamester - Langer Soma (semleges)
Csősz - Pálfalvy Attila
Bartoló, tudós - Altsach Gergely
Balerina - Sautek Dóra (felrúgtam volna, és mit keresett a királylány udvarában? Ha ő is szobalány vagy grófkiasszony volt, minek öltözött balerinának?)
Gyerekek - Keskeny Lotti, Zimányi János
közreműködik: a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara és Balettkara, valamint a Bozsik Yvette Társulat táncosai
karmester: Pfeiffer Gyula

Pár jelenet/mozzanat, amit ki lehet emelni a feldolgozásból

• I.felv.: Lófej koponya képében jelenítette meg a paripát
• I.felv.: Papadimitriu borzalmas vén máminak, Kiss Diánánál nem értem mindig mit énekel és nem falu szépe, bar annak állítják be.  
• I.felv.: Orosz táncosnők és tánckultúra a magyar menyecskék helyett
• I.felv.: Jancsi otthagyja a nyáját, mert tudja, hogy Iluska a ruhákat mossa a patakparton. Szerelmi vallomást mondanak egymásnak, kiderül, hogy múltjuk összefonodik még gyermekként, mindketten árvák. A jelenet bája, hogy két kisgyerek a hárttérben hasonló mozdulatokat végeznek, mint idősebb "énjeik". Visszatérő elem, hiszen, amikor János úgy dönt, nem akar a Tündérországban maradni és visszatér a falúba, Iluska is vele tart, gyerekkori énjeik képében térnek vissza...
  
• II.felv.: Aranyszárnyak a huszárokon, megtestesítve a felmentő sereget, akik a franciáknak segítenek legyőzni a törököt a csatában
• II.felv.: Francia udvar minimalista díszlet, annál több borzalmas karakter megjelenítése (férfinak öltözött nő, aki a királylány előtt bájolog; az idióta balerina; a király két "töketlen" szolgája; a háttérben semmi funkciót betöltő álarcos udvaroncok), a felvonás végén, mivel János Vitéz nem fogadta el a királylány kezét, amaz lemossa sminkjét és megmutatja, hogy néz ki a valóságban (sopánkodik, hogy ő nem elég szép, mert János Iluskát választja helyette, pedig ha francia honban marad, akkor uralkodhatna is vele együtt)
  
• II.felv.: Bagó dalát tűpontosan igyekeztek egy csodálatos és felejthetetlen jelenetté alakítani
• III. felvonásban a Tiszta tónak, egy felfeszített tükörképződményt használnak; sok itt a táncos jelenet bemutatása, és többször előbukkan a süllyedőből a kerek alakú szerkezet, ami az Operettszínház egyedi színtere szokott lenni - érződik és látszodik, hogy a 3. felvonásban a Tündérországgal nem tudtak mit csinálni... az körszerkezet is állandóan fel-lesüllyed...
  

 Kiemelkedő: a címszereplő természtesen, és a Bagót játszó Pete Ádám.

Koreográfia: I.felvonásban a huszárok, miután Iluskát megtalálták és elkérték a pántlikáját, felejthetetlen és nem túl bonyolított koreográfiát mutattak be - mintha csak egy középiskolai táncos produkciót mutattak volna be... a másik bajom az orosz nők voltak, a magyar hölgyek helyett... a mozdulatok kiakaasztóak voltak... a II.felvonásban idegbe hozott a balerina, aki mindig bele kellett, hogy táncoljon a huszárok elé meg hangsúlyozni, hogy ott van...megsejlett bennem, hogy felrúgnám...és, hogy az Operettszínház nem Operaház, nem kell ennyire rámenni a balettes elemű táncokra...Bozsik Ivette miatt van ez...

A szerkezet: 2 felvonás, de a második két részletre van bontva

Díszlet: nem életre veszélyes! Egyszerű, és minimalista, mia a Francia udvart illeti, a napraforgó mezők egyszerű,de látványos, és Iluskáék háza az első felvonásban, könnyen mozgatható, faszerkezet. A harmadik felvonás meg a legpurítánabb.

Amikor bemutatkoznak: félistenek vagyunk (Francia udvarban, mikor megérkeznek az udvarba)

Változtatások: János vitéz megnevezést nem a Francia királytól kapja, hanem dicső tettei nyomán nevezik így el. Király: Odaadom neked fele királyságomat és fele lányomat...fogyaszd egészséggel...

A zenéje és annak dalszövegkönyve: nem változtatták meg, és tele van kellemes dallamokkal. Érdemes mazsolázni belőlük. :)

Más feldolgozásokat is megihletett az eredeti mű, egy fekete-fehér film: https://mediaklikk.hu/video/janos-vitez 

Az én személyes élményem az Erkelben látott feldolgozást illetően: https://www.blogger.com/blog/post/edit/preview/2594259154255400577/5332368450111250324 

Pár felvétel levadászva a böngésző segítségével

Tavi jelenet: Kék tó, tiszta tó

A balerina a háttérben, akinek feltűnési viszketegsége van; elől Bagó közli a rossz hírt János vitézzel

 

A legszebb pillanata a darabnak - erre tényleg törekedtek, hogy gyönyörűen ki legyen dolgozva