Ér-e annyit a szerelem, hogy feladjuk saját lényünket?
A mosoly országa
2024.okt.12. Esti órákban az M5 adón
Érdekes előadás a témája és karakterei miatt, ugyanakkor rettentően unalmas ez a rendezés, amit a tv-ben leadtak szombat este.
A darab 2 felvonásból tevődik össze. Mindkettőben más helyszínekre látogatunk. Az első a bécsi fényűző világot mutatja be, míg a másodikban a kínai világ tárul a szemünk elé. A központi kérdés, lehet-e egy európai nő boldog a távol-keleti világban a görcsös és régi módi szabályok között?
A történetről
Nyitány: in medias res, nincs függöny, aminek szét kellene rebbenie. Egy kínai épület bejárata előtt áll két alak, Szu-Csong herceg és testvére, Mi. Két szolga segédkeznek körülöttük. Kisminkelik magukat és át öltöznek, mindez alatt megcsodálhatjuk a kínai tájakon élők hétköznapját, az épületeket, majd ahogy a nyitány vége felé közeledünk, úgy jelennek meg ikonikus képek a 19.sz.-i Bécsről (pl. Stephansdóm, bécsi Operaház).
A nyitányban felhangzik a darab a legikonikusabb dala: Vágyom egy nő után.
A két szereplő öltözést követően eltűnik, majd a középen látható felvételes vetítőn keresztül épnek ki ismét a rivaldafénybe.
Rögtön egy bécsi báli forgatagba kerülünk, ahol a női főszereplő (Liza) apja elárulja, jobban örült volna, ha lánya fiúnak születik...kedves nem? Hímsoviniszta... történt mindez abból az aprópoból, hogy a lány nyert egy huszárversenyen... meg is érkezik a nő, és örömmel dallolgat, táncba kérik a huszárok, előkelő férfiak a bálon. Az egyik kicsit tehetősebb (de nem annyira, mint a riválisa, a kínai herceg) huszár, Hatfaludy Ferenc gróf feleségül kérné Lizát, de az csak barátként tekint rá, és egy félrehúzódó szobában, kikosarazza a férfit, ahova eredetileg a nő csak zongorázni ment, egy keleti dallamot játszott, erre jelent meg a huszár, hogy beszédbe elegyedjen vele... előzetesen, próbálta felkérni táncra, de sajnos, mindig volt nála gyorsabb. Sőt, az ajándékba hozott Buddha nem könnyíti meg a helyzetét, a szerény rózsacsokra eltörpül az aranyló szobor mellett, amit a nő örömmel fogad, a virágról nem vesz tudomást. AMikor kettesben megbeszélik, hogy ki hogyan áll a másik féllel szemben, látszólag megállapodnak, hogy barátok maradnak. Megérkezik a kínai herceg - aki kínai nagykövetként lesz bemutatva a díszes társaságnak... minden nő az ő kegyét keresi, és a házigazdát is ráveszik, hogy mutassa őt be, hadd leljenek a férfia "másságában" örömüket... Ám a kínai férfit senki más nem érdekel, csak a házigazda lánya, egyedül egy szobában, a nő iránt táplált szerelemtes gondolatait dalban fejti ki... A bécsi hölgyek, a bemutatását követően kiváncsiak hogyan udvarolnak Kínában az emberek, ezt Szu-Csong a lombos dalban (Liza elaléltan figyeli mozdulatait) látványosan bemutatja, mintha csak pantomime előadásra vettünk volna jegyet... Megjelenik a hugocska, Mi, akinek a ruhája egyáltalán nem hasonlít teniszruhához, de folyton előveszik a rokonok, meg a bécsiek lemerevednek, hogy túl rövid a ruha (noha, max. a bokáját láthatjuk, szóval itt inkább ez dominál, nem a szoknya valódi hosszúsága), a tenisszel kapcsolatos dalával a huszár szimpátiáját elnyeri. Mi feltünése kapcsán elmondható, hogy Liza, hirtelen féltékeny lesz...aztán, persze, kiderül, hogy rokona a hercegnek, máris szívélyesebben fogadja... Mi tánca csak egy ponton kínai, amúgy, mintha más táncstílusokat akar bemutatni...ez nagyon hibás kidolgozás itt...
Az első felvonás végén szerelmet vall a kínai herceg és bécsi lány, mindennek tanúja a huszár. Szu-Csong aggódik, hogy az ő hazájában a lánynak nem azok a jogai lennének, nem minden kívánságát lesnék, úgy, mint Európában. Más kultúra, más az arca, ezen is kicsit aggódik, de Liza biztosítja, hogy mindent elfogad, bárhova vele megy, mert szereti. A vallomást követően a csillagos eget abrazol a szinpad.
A második felvonás az, ami szintén lehet egy jobban kidolgozott rész, mert jobbára a keleti táncra van kihangsúlyozva bizonyosan a felvonás középső fele, rettentően unalmassá teszi, a balett-táncosok jelenetei, akik a szolgákat jelenítik meg, közöttük meg, vagy az idomtalan teste miatt vagy ténylegesen terhes volt a hölgy, kiemelkedett a táncosok közül... A kórussal indul a felvonás eleje, láthatjuk a nagybácsit is, aki várja haza unokaöccsét, aki az uralkodói székbe kerül... vagyis miniszter lesz (ez az első felvonás végén derül ki. A kínai herceg ügyvédje közli a hírt. Liza apjával röviden beszél, aki próbálná lebeszélni, hogy ne akarjon a férfihez hozzámenni, mert teljesen más világot képvisel, de Liza elhessenti apját)... Szu-Csong megjelenik a színen és egy uralkodói sárga kabátot kell viselnie, vezérként üdvözlik. A balett és óriáslegyezőkkel tarkított jelenetet egy családi leszidás követ. A nagybácsi ideges, mert Mi rövidszoknyában mutogatja magát a palotában. Követeli, hogy öltözzön át.
"Tenyerem csattanasa orcadnad utkozik" vagy valami hasonlo - nagybácsi szavai, intézve unokaöccsének, akinek a házasságát nem nézi jó szemmel...mondhatjuk ferde szemmel... :D kackac
A feleség is meglátogatja Szu-Csong-ot, és méltatlankodik, hogy Kínában el van nyomva, a panaszkodást követően ajándékkal kedveskedik férjének, egy önarcképet ad át. Váratlanul betoppan a huszár, és összetalálkozik a csengőjét vesztett főeunuch-hal, miután sikerül megvesztegetni, Mi-vel fut össze a huszár és lejátszanak egy képzelt teiniszpartit. Jelenetváltás történik, és a nagybácsi ismét hangot ad, hogy európai nőtnem szívesen látnak a palotában, és a hercegnek 4 másik, kínai nőt kell elvennie, az európai csak ágyas lehet (holott, a második felvonásban már összeházasodtak, de az kérdés, hogy milyen keretek között történt a frigyük?) Felhangzik a fődal, miután a főszereplőt a nagybácsi gereblyézi össze, mert annyira beleélte magát a vágyakozásba...
Liza összefut a palotában a huszárral (érdeklődnek egymás hogyléte felől), aki közli a rideg valóságot, 4 feleséget kell a férje mellett még eltűrni. A herceg és rokona megjelennek, az idősebb "kedvesen" üdvözli a huszárt... Liza kérdőre vonja Szu-Csong-ot, amaz bevallja, hogy itt ez a szokás, de számára a 4 nő nem jelent semmit. A nő idegesen elrohan...később látja, ahogy a palotában mozgolodnak, mindenki lázasan készül a mennyegzőre...nem akarja elhinni, hogy a férje belement a házasságkötésbe..Számon kéri a férjét, majd elcsattan egy pofon, elszalad, de nem jutt messire, a palotaőrök visszahozzák. Továbbra sem hatja meg Szu-Csong "ömlengése", ellöki magától és a színpad szélére siet, mindezt olyan hévvel teszi, hogy majdnem beleesik a zenekari árokban. Időben észreveszi, és visszahököl...
A hárembe kerülve, körülveszik a hölgyek, a nő kiábrándult. Mi meglátogatja, és szeretné ő is, de a testvére küldte, hogy próbálja meg őket kibékíteni. A gróf érkezik (a kunyizós eunuch-nak nem ad pénzt), előáll a szökés ötlettel. Liza ezen 1 percig gondolkodik, majd belemegy, időt kér, hogy összepakoljon. Addig Mi és a huszár magukra maradnak, szerelmet vallanak egymásnak (fehér rózsa - Mi, vörös rózsa a huszár metafórája). Összeölelkezve találja őket Liza, Mi-nek rosszul esik, hogy a férfi elhagyja, eleinte nem akar segíteni, majd mégis megteszi és egy titkos alagútat nyit meg. Mi sirdogál, kesergésére a huszár visszatér és megöleli...ekkor viszont a bátyj is megjelenik és kérdőre vonja őket...
Végül az elengedés mellett dönt, úgy véli Liza amőgy is elvágyott volna, honvágy erős érzés... A távozásukat követően, Mi utánuk akar rohanni, de a bátyja visszatartja. Vissza is térünk a keretes szerkezetbe, ezúttal nem felteszik, hanem lemossák a sminket az arcukról...
Zenéje: keleties motivumok megtalálhatók, és kellemes a fülnek
Díszlete: első felvonásban két részből tevődik össze a díszlet, egy hátsó fal, illetve a frogó színpadra egy paraván-szerűség, amit mozgatnak jelenet váltások között.
Szereplők: jó volt megismerni az új színészeket az Operettből, lévén, hogy maga a műfaj nem a kedvencem, de fiatal tehetségek mindig vannak, külön öröm, hogy az operettben is felbukkannak remek alakítók. A Hazám, hazám ismert operaária eléneklését követően, nem is reméltem, hogy láthatom ebben a rögzített változatban, Ninh Duc Hoang Long-ot. Mellette a női főszerepet Kiss Diána játszotta. Langer Somát régen láttam, nagyon jól állt neki, a karakán, rideg nagybácsi karaktere. Mellette még, mondhatjuk, dominált a főeunuch figurája, Fökldes Tamás interpretálásában. A szerepe nem nélkülözte a humort sem. Újdonság volt látni a valós ismeretséget követően, Bojtos Lucát, aki a valóságban, hát, a Pozsonyi Pikniken, nem túl atraktív módon állt a közönség elé, itt a sminkkel, de aranyos és vállalható szerepformálással elfogadható volt.
A közönséget megtévesztően az Operettszínház oldalán a régi, Kerényi Miklós Gábor-féle rendezéssel promotálják a darabot, amit kissé átverésnek érzek a leadott előadáshoz képest, ami így visszagondolva, vérszegény volt a Kerényi változathoz képest. Íme a videó:
A korábbi, kero rendezést érdemes lenne
valahogy felkutatni, mert az nagyon jól bemutatta ezt a keserédes
történetet.
A vérszegény változatra nem biztatnám Olvasóimat, hogy jegyet váltsanak!
Képek, videók forrása: https://operett.hu/repertoar/a-mosoly-orszaga
https://operett.hu/kepgaleria/a-mosoly-orszaga-harmadik-szereposztas
2 megjegyzés:
Én kétszer láttam ezt a darabot, ebben a rendezésben. Először ezzel a főszereplő párossal, aztán később a Fischl Mónika(Etalon számomra a színházban) illetve a szegény Vadász Zsolttal és hát ez utóbbi felállás számomra sokkal erősebbre sikerült. Bár a darabot magát sose fogom tudni igazán megszeretni(mivel én csak azokat az operetteket szeretem aminek a vége happy end) de azért szép élmény volt.
Én szeretek minden újat megismerni. Sokat változtam az operettek irányában, amióta alaposabban felmértem, hogy nem kis munka, amit a színpadon "leművelnek". Ez a darab pont azért is érdekes számomra, nem a szokásos sablont adja vissza, különleges, mert szomorú a vége. Vagy ki, hogy értelmezi, mert úgy is lehet, hogy visszatér hazájába és talál más szerelmet. A fiú pedig a hagyományokat követve elveszi a hölgyeket, akik ki lettek jelölve számára. Jó ez így is. A pozitív lezárás rajtunk áll. :)
Megjegyzés küldése