A két pápa - a film után a színpadi változattal folytatom

 2024.okt.28. 19:30 Rózsavölgyi szalon

 

A két pápa

A hely miliője tényleg jó volt, a macskás barátosné nagyon jó helyet is talált, így nem aggódtam semmi miatt, látási viszonyok is, úgy ahogy megfeleltek ízlésemnek. A probléma a kabáttal kezdődött, mivel helyet foglalta nekem, nem adta le a ruhatárban, és ezt szóvá tette az egyik jegyszedő… Számomra az volt kiakasztó, hogy azon felül, hogy kurva drága, de tényleg, kedves olvasóim, kurva drága jegyeket árulnak a Rózsavölgyi Szalonban, ennek ellenére nekünk kell még fizetni a frissítőkért az előadás előtt (bezzeg, a Pápa-jelöltnek nem kellett, egy pontos ugyanis vörös bort kért – de neki is mindent elnéznék :D). A méregdrága jegybe legalább egy kis valami beleférhetett volna… Nos, első alkalommal és valószínűleg soha többé. De, ugye tudjuk, soha ne mond, hogy soha. 😊

A darab a filmet követi, insta bejegyzésem teljes mértékben leírást ad az élményekről:

A Szalon a konyvesbolt felett helyezkedik el. Mig lent kedves a kiszolgalas, fent, már ez nem minden esetben mondhato el... méregdrága a jegy és ezen felül még kérnek a kiszolgálásért pénzt. No ez már kicsit sok(k). A darab, amire erkeztunk, Vecsei H. Miklos rendezes, A két pápa az aznos cimu film alapján. Eredetileg az volt a kivansagom, h lássam darabban szerepelni Lukács Sándort (Ferenc pápa), Molnár Piroskát (nővér, házvezető). Bónusznak még ott volt Jordán Tamás (Benedek pápa) és Trokán Nóra (mesélő, összekötő és fontos mellékszereplő a jelenetek alatt). Amikor II. János Pált mutatták a kivetiton, félpillanatig összeszorult a szivem. Eszembe juttatta azt az idoszakot, amikor imadkoztunk a gyógyulása reményében. Mindhiába. A darab innen indul útjára, nyomon kovethetjuk, hogy egyik "pápa" se akart igazán erre a poziciora szert tenni, inkabb "korai nyugdijazast" szerettek volna, de a Felső Hatalom mindkettejuk eseteben másként döntött. A darab jól valositja meg a filmbeli történéseket, és követi annak idővonalát, a karakterek személyisége is ideálisan volt reprezentálva. Nekem tetszett. Kis spirituális út volt és orultem, h láthattam egyik kedvenc idosebb szineszemet, Lukacs Sandort. #akétpápa #rozsavolgyiszalon #ferencpápa #lukacssandor #benedekpápa #jordántamás #molnarpiroska #trokánanna

Továbbiakban: Kissé úgy éreztem, egy nyugdíjas klub előadásába csöppentem. Bár a színészeket és a korukat tisztelem, de némelyikük, szegény, már alig tudott menni, de annak örülök, hogy idős korúk ellenére képesek még szövegeket tanulni és színpadra állni. Bámulatosak! A darab 4 szereplős, de a főszerepekben a két pápát alakító Lukács Sándor és Jordán Tamás alakításai voltak mérvadóak. Mindegyikük nagyon jó volt. És fontos gondolatok hangzottak el vallás, hétköznapi életünk terén, amin érdemes elgondolkodni.

 

Darabmentés:

A pápának – pápaként kell meghalnia is. Nem lehet lemondania a szentatyaságról, kivéve, ha súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. Hétszáz éves hagyomány tört meg 2013. február 11-én, amikor XVI. Benedek pápa lemondott, egyben bejelentette, élete végéig megtartja az „emeritus pápa” címet. Ismerjük a folytatást is: a vatikáni Sixtus kápolna ajtaja bezárult, a bíborosi konklávé pár nap múlva az argentin Jorge Bergogliót választotta pápának. A Ferenc nevet vette fel.

Anthony McCarten előbb regénnyé, majd színdarabbá írta (film később lett belőle) a „furcsa pápapár” történetét, akik kölcsönösen hatással vannak egymás életére. Benedek – pápasága előtt Joseph Ratzinger bíboros – a dogmák védelmezője, érsek korában Isten rottweilerének is nevezték. Bergoglio bíboros karizmatikus, életvidám argentin, szerény. A konzervatív Benedek Mozartot játszik, a progresszív Bergoglio Beatlest dúdol. Előbbi semmilyen sportért nem rajong, utóbbi nagy focirajongó.

Anthony McCarten darabja a lelkiismeret-krízis drámája. Mindkét embert kísérti a bűn érzete: Benedeket azért, mert túlvédelmezi a papjait, Bergogliót azért, mert nem tudta megvédeni követőit a katonai juntától. McCarten a saját aggodalmaikat mondatja ki velük. Ahogyan Bergoglio fogalmaz: „A bűn nem egy folt, amit a mosodában el tudnak távolítani. Az egy seb, amit kezelni és gyógyítani kell.” A darab a két pápa elképzelt teológiai vitáit mutatja be. A mű elmélkedésre késztet, és mer humoros is lenni.

• Bergoglio bíborosLukács Sándor
• XVI. Benedek pápaJordán Tamás
• Brigitta nővérMolnár Piroska
• Sophia nővérTrokán Anna

• díszlettervezőEnyvvári Péter
• jelmeztervezőVecsei Kinga Réta
• dramaturgVecsei H. Miklós
• fordítóMakai Luca
• vetítésAndristyák MarcellVecsei H. Miklós
• zeneMester Dávid
• rendezőasszisztensHorváth Viktória
• rendezőVecsei H. Miklós

 Az előadás hossza: 100 perc szünet nélkül

Erwin az Eiffelben, de vártam!

 Erwin Schrott az első sorból!

2024.okt.27. 19:00-21:00 Eiffel műhelyház

Erwin Schrott egy hihetetlen gyönyörű hangú operaénekes. Annak idején egy Don Giovanni előadás alkalmával ismerhettem meg őt. Bár, az emlékemben még nem személyes tapasztalatokra építve, hiszen a címszerepet nekem Bretz Gábor alakította. Amikor közzétették, hogy a kultcsatornán az M5-ön, viszont már az ő szereplésével adják le ugyanazt az előadást, a képernyő elé szegeztem tekintetem. Megkedveltem. Aztán már vágytam a személyes élményre is. Mozart: Figaro házassága kapcsán ezt meg is kaptam. Nem is akárhogy, a darabot az akkori és mostani operaigazgató kérésére 2 szerepet is megformált, a címszerepet és a kicsit negatívabb gróf karakterét. Következő évben nem sikerült kifognom a Mefisto-ban, mert pont a délutáni időpontot nem vállalta be, amire jegyem volt, de szerencsémre, ez is rögzítésre került, így idővel tudtam pótolni.

 

Előző tapasztalataimról itt olvashattok pár bejegyzést:

https://phantomvizio.blogspot.com/2017/04/a-nyughatatlan-ferfi-esete-don-giovanni.html

https://phantomvizio.blogspot.com/2020/02/erwin-schrott-baszbariton-kedvencem.html

https://phantomvizio.blogspot.com/2022/04/mulo-pillanat-milyen-szep-vagy-maradj.html

https://phantomvizio.blogspot.com/2023/03/erwin-schrott-te-rodogi-gazficko.html

Most, 2024-ben ária esttel jelentkezett be, ami kissé bonyolultan lett megrendezve… örültem, hogy akár közelről is megnézhettem őt magamnak. A szervezés kapcsán, elsőre úgy hirdette az Opera, hogy az Andrássy úti Ybl-palotában lesz megtartva az esemény…a meghirdetést követően pár hónappal (már a jegyem birtokában), a munkatársam fedezte fel, hogy az estet áttették az Eiffel csarnokba… erről pedig az Opera csapata nem küldött ki értesítést. Minő sértés ez! Csere megtörtént, pár nappal a felfedezést követően.

Az előadás: Hogy vártam én! Viccelsz? Első sorból egy csodálatos, argentín énekest, akiről nem rég kiderült, hogy svájci (fúj!) felmenőkkel rendelkezik…áh, hagyjuk, ez nem számít!

Insta bejegyzésem:

Wow, micsoda áriaest! OMG! Erwin Schrott koncertet adott az Eiffel műhelyházban. Kedvenc énekesem estjére pedig elmegyek, ha esik, ha fúj. Különben is első sor. 🤪 Igy testközelből láttam, nagyon közel, viszont, ha a szöveget is látni szeretnéd itt érdemes hátrébb venni a jegyet. Schrott müvész úr színes repertoárral készült és hát, mivel egy sármör, elsősorban a dalokkal a hölgyeket kivánta megszólitani. 🥰🥰🥰 A program tartalmazott Mozart, Tosti, Ibert, Liszt darabokat. Schrott-ot kisérő zongoraművész csodálatos társa volt, a Liszt dallamokkal elvarázsolza a kozonseget. Mondták is, hogy nagyon köszönik a tapsot, hálásak, hogy Liszt országában előadták a darabokat és sikert értek el. A műsoron kivül készültek ráadásokkal is, koztuk a Rojotangoval (a poszt zenéje is 😍), ami a személyes kedvencem tőle. Ennél a dalnál "szerettem bele" a hangjába. A személyisége pedig illedelmes és kedves. Ha mosolyog, nem tudok nem mosolyogni én is. Közelről lesni mimden rezdülését egyedülálló élményt biztositott. Olyan nagyon jó volt ez a program. #eiffelműhelyház #erwinschrott #alessandroamoretti #eiffeltorony #ariaest

Szóval, az a mosoly. Ránézek, elolvadok, még ha, nem is engem lát meg, csak úgy belenéz a nézőtér sötétjébe, érzek egy szimpátiát, örömet, ahogy a közönség felé fordul. És, igen, elolvadok, úgy érzem nekem is mosolyra áll a szám. Kedves, a beszéd hangja is nagyon lágy. Nyilván, mivel basszbariton mindig is az a kellemes hangszín volt számomra, én, mint aki alt hanggal rendelkezik és erről folyamatosan visszajelzéseket is kapok (pl. ezt az orgánumot a pedagógusok is megirigyelnék; vagy esetleg énektanár vagyok-e?). A hang dolog fontos számomra, talán az operai világban Erwin jelenti a Zene angyalát, amit az Operaház Fantomjában úgy keresek. Posta Victor nem mindig remekel, de Schrott minden hangja tökéletesen illeszkedik, és a megfelelő helyen van.

Az áriák alatt összekötő szövegeket mondott, többek között mesélt könyvtári élményeiről, előtte arról, hogy ő bizony ezt az estét a hölgyeknek ajánlja, mivel varázslatos utazást fogunk tenni. Nem nehéz belé szeretni. Azt hiszem…

Második felvonás alatt Liszt által komponált zenékből kaptunk egy csokorravalót, a társa, a zongoraművész két alkalommal is elkápráztatott bennünket. Tapsban nem is maradtunk adósai neki sem. Hálájuk fejezték ki, hogy hazájában, Budapesten előadhattak részleteket.

Erwin, első megjelenésekor, szerintem joggal, megnézte magának a nézőteret. A rossz marketing, a szervezés miatt kevesebb jegyet adtak el, mint igazán ez a férfi megérdemelte volna… tisztára szégyelltem magam, az Ókovács Szilveszter helyett is, aki napokban a Facebook-on elkezdett dagonyázni, és Erwint magasztalni, mesélni a régi storykat róla… azzal, hogy nyalni próbál neki, lehet már elvágta magát… és tőlünk, rajongóktól meg elvette a lehetőséget, hogy a későbbiekben láthassuk őt újfent a magyar Operaházban. Bizony a gyér látogatói létszám, elgondolkodásra késztetheti a művészt, hogy legközelebb ária estben nem fog részt venni. Joggal. Ugyanakkor kijelentem, hogy gyönyörűen volt összeállítva a zenei paletta, igazán magyaros, de közben válogatva más nemzetiségi szerzők által, de mégis illeszkedve az est tematikájához. A maszkos ária kifejezetten tetszett, ahogy időnként arcához emelte az álarcot.

Szöveg: ha az első sorban ülünk, akkor nem látjuk az operák szövegét (Eiffel – Bánffy József terem), így értelemszerűen az jár jól, aki a hátsóbb sorokba foglalja belépőjét. Én csak azért akartam legelőre ülni, mert közelről szerettem volna látni Schrott-ot, a mimikáját, az arcát, a mozdulatait, minden rezdülését… tudom, szétolvadok, már csak a felidézett pillanatokra is gondolva… olyan egy bűbáj férfi <3

Öltözet: 2 öltönyt hozott magával a fellépéshez, mindkét felvonásban mást viselt, de a mögöttem ülök csak azt vették észre, hogy a cipőjét átvette…hát, nem, a teljes szett más volt! Mindegy, mit visel, jól néz ki! Évek alatt nem is hízott meg, nem úgy, mint a nálunk jól tartott színészeink egyes színházakban… :D

Magyar szavak: Szia (így köszönt nekünk belépésekor); köszönöm (ezt mindenki képes elővenni, de cuki volt); gulás (mert egyszer nagyon rászorult, életét mentette meg).

A képek, videó saját felvétel.

Ezeregyéjszaka meséi

 2024.okt.25. 19:00 Magyar színház - Ezeregyéjszaka meséi

 Insta bejegyzés:

Ezeregyejszaka meséi. Kicsit komolyabb, megis csaladbarat eloadas a Magyar Szinhazban. A jelmezek reszletesen ki vannak dolgozva, szinpompasak, latvanyosak a maszkok, feldobják a darabot. A diszlet hol arab bazar, hol palota, mindenre is atalakithato. Annyira latvanyos a szinpadi kepei alapjan a Magyar Sz., hogy ezt a cimet kierdemelne, a leglatvanyosabb. A zene nem fogott meg, de a kulturat tokeletesen bemutatja, gyonyoru a fulnek. Jaffer karaktere a gonoszsaga ellenere szimpatikus, sot az ő dala már kiemelten jól sikerult es méltón zárja le az 1.felvonast. Harun es Alida, a kiralyt es a Seherazadet alakito szineszek jateka nagyon tetszett, a Dzsinn a resuegsegevel es esetlensegevel olykor vicces, nehol pedig roppant kinos pillanatokkal kecsegtetett...eh...de mivel korulottem mindenki humorosnak talalta, hát, van az ugy, h nem egyezik az ízlésünk 😅 füstölnek rendesen, igy ha ezzel bajod lenne, foldszintre ne vegyél jegyet. ;) amikor a Dzsinn kicsire zsugorodott, kiégett a retinám és a visszaváltozásnál is... #magyarszinhaz #ezeregyéjszaka ahol a dalok nem fulbemaszoak, ott nehez megszeretnem egy eloadast, itt is ez elmondhato. Nem volt dallamtapadas, hasonlo mint a Monte Cristo grofja. Akkor tiszta hype-ot ereztem korulotte, de vegul csak 1 dalt szerettem meg igazan belole. Jah és annyit még az Ezeregy-hez, hogy baratnom (fulbevalo, nyaklanc) es en (smink) is elfelejtettunk valamit, Jaffar-féle varazslat hatott, kulonosen a tapsrendnel, amikor ránk nézett. 😍😍😍 és zeneileg a Pinokkio is hasonló.

 

Elérkezett hát a várva várt pénteki produkció ideje is. Munkatársnőm el volt ragadtatva a darabtól, korábban látta, én is kíváncsi voltam rá, bár igaz, ami igaz, nem mindig egyezik nekünk sem az ízlésünk.

 

Most, hogy másodszorra voltam a Magyar színházban, kellemes élményeket szereztem, mind darab, mind a kiszolgáló személyzet kapcsán, és még ide sorolnám a légkört is. Tudom, hogy anno, amikor a Vámpírok bálját néztem meg, utáltam ezt a teátrumot, olyan volt a mellékhelyisége, mint egy középsuliban. Persze, mivel nem a földszinti mosdót látogattam meg, lehetséges, hogy ez nem változott, az emeleti sokkal jobb. Bár, felröppentek a hírek, amióta nevet váltottak, lesz "bútorcsere" is. Örvendetes, hogy így magukra találtak. Ideje vót má! :D

 

Az Ezeregyéjszaka kicsit sablonosra, kicsit lopkovicsra? lett megalkotva. Bizonyos szinten, aki nem olvasta a könyveket (összesen 7 db kötet), annak ez egy szép mese, jó darabnak eladható. Viszont van pár jelentős változtatás a könyvhöz képest, pl. a kék, iszákos Dzsinn; Jázmin nem szerepelt, sőt még Ali(da) karaktere is megkérdőjelezhető; valamint ami nekem szúrt szemet, az a darab végi megoldás, hogy Seherezádé rábeszéli a királyt, hogy ő fejezze be a történetet... ez nincs a könyvekben. De, mint tudvalevő, a könyv eredetileg sem gyerekeknek készült, hiába a megtévesztő címe, mégis a szerzők gyerekdarabnak álmodták meg és végül is egy csodálatos világot teremtett a kreatív csapat a színpadra!

 A Magyar színház társulatával most kezdek igazán ismerkedni, barátkozni. Nemrég nevet módosítottak, Pesti Magyar Színházból lettek Magyar Színház. Mindig is így hívtam őket, szóval, örömmel üdvözlöm a változást és cseppet sem zavar. Nemrég újjáalakultak, a névváltoztatáson túl új tagokkal bővültek, többek között: Ember Márk, Mészáros Árpád Zsolt, Trókán Anna vagy Haumann Máté, stb. A színház vezetősége kizárta a külsős produkciókat, és helyette úgy döntött, családi színházat fognak létrehozni. Ez a törekvés, második látogatásom óta, mondhatom, hogy jó úton halad.

 

Az Ezeregyéjszaka több mindenből van össze ollózva, és valahogy nem követi az eredeti történetet…

 

A darab zeneileg ugyanazon a szinten van, mint az Operettszínház Monte Cristo grófja vagy mint a Vígszínház Pinokkiója. Nagyon nehéz ráérezni a dallamtapadásra, ahhoz többszöri meghallgatásra volna szükség. 

 

A történet

Egy arab piacterén kezdődik a történet. A király katonái érkeznek, hogy minden nőt elvigyenek a férfinak a háremébe... Minden nő sorsa egy és ugyanaz, egy éjszakát eltöltenek a királlyal, aki másnap egy fejjel megrövidíti őket... és így sorban érkeznek egymásután a nők, míg egy a sorsán változtatni nem kíván. Seherezádé a katonák elé lép, és egy fiatal lány helyét veszi át, akit el akarnak vinni az uralkodónak. Amikor a palotában szembesül a férfival, amaz ridegen viselkedik vele, ráparancsol, hogy szórakoztassa. Először történetet akar mesélni, de leinti, mivel ő nem gyerek... majd miután a főeunuch-ot meg akarja öletni az uralkodó mégis belekezd egy történetbe, ugyanis addigra már kiismerte, hogy mi a nagy fájdalma a férfinak... (feleségét bálványozta, de amaz nem volt hozzá hűséges és inkább a hadvezérrel lelépett) Seherezádé egy álruhás (elszegényedett) herceg történetét kezdi el mesélni, aki a börtönben töltött ideje alatt a cellatársként bekerült tolvajjal barátságot köt. Különféle, röpke kalandokat élnek meg, és közben a fiú találkozik élete szerelmével is, legalábbis azt hiszi, hogy az - Jázmin hercegnő. A piaci felvonulását követően, a főszereplő utána iramodna, esti órákban, a kertben béka királyfinak kiadva magát mutatkozik be a lánynak (itt a lepkéknek és vízililiomnak öltözött színészek enyhén kínosnak éreztem) - a tóban bújt meg egy tavi rózsával a fején... a szerelmi vallomásokat követően, a fiúnak távoznia kell. Másnap a palotában, Jázmin ellenszegül apjának, mert amaz Dzsáffár-hoz, a hadvezérhez akarja adni... Amikor újból találkoznak a főhőssel, a varázsgyűrűjével megvakítatja a fiút, hogy ne álljon a Jázminnal kötendő házasságának útjába. A lányt sikerül megbabonáznia, és a saját oldalára állítani, így belőle is gonosz karakter válik.

 

A második felvonás elejére már tudjuk, hogy a tolvaj fiú igazából lány, és nagyon vágyik a főhős szerelme után... hogy kigyógyítsa a vakságból, hajúval útnak indulnak egy szent hely felé, ahol elvileg visszanyerhetné a látását a fiú. Viszont, erről a tervről tudomást szerez Dzsáffár, elsüllyeszti a hajót. Mindketten partot érnek, csak más-más helyeken. Ali (a tolvaj fiú, aki lány) egy lakatlan szigeten köt ki. Itt megtalálja a Dzsinn lámpáját, aki egy részeges disznónak van beállítva... köszönő viszonyban nincs az Aladdin-féle változattal, mégis ugyanúgy néz ki, tehát teljesen kék... a westernes megjelenésű fickók, a pávatollas nőktől enyhén giccsparádéba torkollik a felbukkanásának jelentősége...egyszerűen borzalmas volt... na, mindegy... elkalandoztam. A Dzsinn segítségével Ali eljut a 100 fejú fához, akik eléggé gúnyosan viselkednek vele, a Dzsinn is összezsugorodik, mert a fát védi egy varázs, amit csak ilyen áron tudott megtörni. Amikor közlik, hova kell menni, hogy a főhőst megtalálják, visszanyeri eredeti alakját. A kőszívűek lakhelyére indulnak, ide került a fiú. A furcsa vezére ennek a helynek felszólítja Alit, hogy dobogtassa meg a fiú szívét, és ha ez sikerül, viheti magával. Nehezen, de sikerül megoldani a helyzetet. Alit a Dzsinn otthagyja a szigeten és elviszi a fiút Dzsáffárék-hoz, ahol szembesül azzal, hogy Jázmin gonosz lett. Tömlöcbe vetik, de a Dzsinn jön segíteni, elhozza magával a lányt is, akit a szigeten felejtett... Ketten együtt legyőzik az ellenfeleket, a fiú egy csellel elveszi a hatalmat képező gyűrűt Dzsáffár-tól, Ali pedig az általa foglyul ejtett szeleket kiengedi a palackból, és a forgatag messzire fújja a negatív karaktereket. A mesét a király fejezi be, és a börtönbeli jelenettől veszi át Seherezádé-tól.

 

Jelenetek, amik tetszettek: Dzsáffár megjelenése és első nagyívű dallama, ami lezárja az első felvonást, egyúttal a remélt pozitív hősnőből egy gonosz társat formál... 

Ezt a dalt énekelték a fináléban többször is, ezt próbálták ránk erőltetni, hogy emlékezzünk

Nekem viszont az 1. felvonást lezáró Dzsáffár szám tetszett:

 

1.felvonásból még ez is tetszett: