Nőt rabolunk, de milyen áron?

 Szöktetés a szerájból álá Mozart alapján

2022. május 14. 11.00-kor az Eiffelben

 

 

Insta bejegyzés:

Vegtelenul egyszeru, de nagyszeru a Vecsei H Miklos altal fémjelzett vagyis rendezett Szoktetes a szerajbol c. darab az Eiffel Muhelyhazban. Mielott beleptunk volna a nezoterre, kulonos szerzetek maszkaltak az elocsarnokban... Ezek Szelim pasai "kegyeltjei" voltak. Megadta az alaphangulatot :) (bar a maszkok miatt a Szentivaneji alom jutott eszembe roluk). Diszlet nincs, csak kivetites a feher falakra, amik sok helyutt nagyon jo kepzeletet kolcsonoztek. Magyarul enekeltek, es nehol az eredeti név is elokerult, a foszereploket illetoen. A darab parocskai, ahogy altalaban a Mozart darabokban, kelloen butak, a noi foszereplo sirankozasai kiemelkedoek voltak...mar-mar azt gondoltam, lemegyek es leütöm. Tisztelet a Muvesznek! ;) Ettol eltekintve, szuperul szorakoztato, magyar es modern nyelvezettel ment a darab, pl. Basszuskulcs, kurvapecer, az anyja kinjat.... a majdnem leszbikus jelenet Miklosa es Racz kozott azert kicsit eros volt, szamomra. Wunderlichnek nem kellett kolonosen megeroltetnie magat, de amikor a szinpadon volt, az maradando pillanatot biztositott. Egynek nagyon jo volt, szerintem alulrol surolja a nagyon jo Eiffeles darabok sorat. #szöktetésaszerájból #mozart #modernrendezes #vecseihmiklos #csillagoséjszaka #gyönyörű #miklosaerika #balczoandras #palerdiandrás #ráczrita #wunderlichjozsef #szerekovánjános #opera #eiffeltorony #eiffelműhelyház #operabudapest #futasjelenet #sirvarohogtem #aznagyonjovolt #tigrisesanyul

 

 

További kifejtés:

 Műfaj:  daljáték, három felvonásban, egy szünettel, magyar nyelven és angolul volt feliratozva

"Akinek a jó kevés, azt érje gáncs és megvetés" - lezárásnál sokszor kántálták ezt a szöveget. Nem tudom, hogy ez a rendezői feldolgozás helytálló-e és a valódi darabban is, Szelim pasa bevallja, hogy európai és csak el akart menekülni a világból, ezrét hozta létre a saját ízlése szerinti világot... ennek még bizony utána kell járnom.

 

A darab olcsóságát jellemzi, hogy csak fehér falak képezik a díszletet, ezekre a falakra vetítenek. Mondjuk sok helyütt ötletes megoldásnak bizonyult, pl. belmonta hajója, a falba vájt ajtóig érkezik, ami a hajón található ajtóval összekapcsolódik, az erdei jelenetek, ahol a Szelim kegyeltjei rohangáltak, Szelim, ahogy megteremti a csillagos eget Constanze számára; talán túl nyálas, de a műkönnyek csorgása a színpadra sem feltétlenül érdektelen része a darabnak. A leszbikus jelenetre majdnem sor került, az számomra kissé kiakasztó volt, Blonde most leszbikus vagy biszexuális? (Mivel Belmonte barátja a szerelme)  

 

Amikor a led-fal a lábaikat takarta és "újakat varázsoltak nekik", melyek mozgást mimmeltek az vicces volt...

A különleges szerzetek nagyon tetszettek, kifejezetten a lovat és a bikát tartottam érdekesnek. Ezúttal nem vittem magammal kabátot, szóval sorba se kellett állnom a Ruhatárnál. Jó volt megint az Eiffelben tartózkodni, és már alig várom a jövő hét vasárnapot, hiszen akkor újfent szívszerelmemmel az Operaházzal találkozom a Rómeó és Júlia keretein belül. A kórus a nézőtéren, később a színpadon is feltűnt. Mellettem helyett foglalt egy idős házaspár, a bácsika a kórus dalnál vezényelt...

Pozitív felfedezés: hogy az Opera lehet át fog térni a környezettudatos magatartáshoz, ugyanis ezúttal színlapot nem kaptunk, helyette a Bánffy Miklós terem bejáratainál elhelyezett nagy képernyős tévéken volt látható kivetítve a alkotói,- illetve a szereplőgárda.

Jelenetek, amik tetszettek:

- Szelim pasa megrajzolja az Égboltot Constanzének

- Az első felvonás vége, Szelim által: "Amit kedvességgel nem értem el, azt erőszakkal fogom...jah, és első felvonás vége." :)

- Palerdi András (Ozmin), aki védte a pasát, de sok értelme nem volt, igazi karakán karakter, inkább ő lehetett volna a gonosz pasa figura

- A delérium trip - vasút ábrázolása a falakon, mivel annyira jól bejött a "kábítószer", hogy a képzelet elszabadult...

-A gyárat mennek felgyújtani, közben elemlámpával világítanak a színpadon, és a Palerdi karakterét Ozmint, női parókába bújtatott Szerekován (Pedrillo) próbálja elcsábítani.... minden kelléket a színpad elejébe beépített súgólyukból kaptak.

- A darab létrejöttéhez mennyi köze lehet a Keleten húzódó háború képi ábrázolása az előadás elején...

- A tűz szimbolikája: Szelim pasa egy tálat kap kézbe a szolgáitól, melyben láng gyúl - Constanze elmeséli, hogy szerelmes egy férfiba

- Az "új kitalált gyár" : szörnyszülötteket gyárt Szelim pasa szolgája, Ozmin, mert szerelmes Blondéba, és olyan nőt akar, mint amilyen ő - hiszen a valóságban Blondé utálja az időskorú férfit...

- Szerelmi vívódások, nyávogások a színpadon - az mindig kiüti a biztosítékot (Miklósa Erika ömlengései, színpadon elfeküdve énekelni nem könnyű - illetve amikor egymást vádolják a képzeletbeli hajón, hogy a nők hűtlenek voltak - a helyükben egy ilyen sértést nem tűrtem volna, maradtam volna a Szelim pasával...)

 

Egynek mindenképpen jó volt, alulról súrolja a legjobb Eiffel-es darabok szintjét.

Összefoglaló az Opera oldaláról, hogy meglegyen az útkornak:

"Az izgalmas történet – itt éppenséggel ifjú szerelmesek küzdenek, hogy kiszabaduljanak a szerájból – önmagában is a színpadi művek sikerének egyik kulcsa. A huszonéves Mozart változatos, frissességével és némi keleties jegyekkel tűzdelt zenéje azonban végképp ellenállhatatlanná teszi a Szöktetés a szerájból című daljátékot. Első operarendezése a mozarti ifjúságú Vecsei H. Miklósnak. A produkció frissességét, az operai hagyományokat olykor fricskázó előadásmódot a Kiégő Izzók vetítőcsapata és Varró Dániel új fordítása is garantálja.

Közreműködnek a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakgimnázium kortárs-modern tánc szakos tanulói, illetve végzett diákjai.

Közreműködő táncművészek: Bárány Péter, Szabó András, Szilágyi Krisztián, Vetési Adrienn"

Cselekmény

I. RÉSZ

Nem sűrűn jár idegen Szelim basa birtokán, ezen a furcsa, szinte elvarázsolt helyen. Belmonte, a fiatal európai nemes mégis idetalált a hajóján. A menyasszonyáért, Konstanzéért jött, aki hónapokkal ezelőtt barátaival együtt emberkereskedők fogságába esett, és most mindannyian Szelim basa foglyai.
Belmonte azonnal sietne a palotába, hogy kiszabadítson mindenkit, de Osmin, a basa erőszakos embere feltartóztatja és elkergeti. Ennek ellenére nem hátrál meg; elbújik, és kilesi, hogy barátai, Blonde és Pedrillo a basa gyárában kénytelenek robotolni. Egy alkalmas pillanatban felfedi magát Pedrillónak, akitől megtudja, hogy menyasszonyát, Konstanzét Szelim basa a szerelmével ostromolja, el is vitte egy többnapos hajóútra, amiről éppen most érkeznek haza.
A basa szelíden közeledik Konstanzéhoz, észérvekkel próbálja meggyőzni a szerelméről, de Konstanze sokadjára is elutasítja, mondván, hogy még mindig elvesztett vőlegényét, Belmontét szereti.
Pedrillo segítségével Belmonte építésznek adja ki magát a basa előtt, és bejut a palotába. Blondét a basa Osminnak ajándékozta, így hirtelenharagú és kissé szűklátókörű gazdája azt tehetne vele, amit csak akar, a fiatal lány mégsem fél tőle, bármikor kiosztja és helyreteszi.
Konstanze egyre nehezebben viseli, hogy elszakadt a vőlegényétől. A basa ultimátumot ad a lánynak: elfogyott a türelme, holnaptól szeretnie kell. Konstanze válasza egy újabb határozott nem. Szelim feladja az udvarlást és erőszakot helyez kilátásba.

II. RÉSZ

Pedrillo elmondja Blondénak a nagy hírt: Belmonte végre eljött, hogy megszöktesse őket. Blonde fut, hogy szóljon Konstanzénak, Pedrillo elkábítja és ártalmatlanná teszi a palota őrét, Osmint. A szerelmesek végre találkoznak, Belmonte pedig előadja a tervet: felgyújtja Szelim egyébként is gyanús gyárát, és amíg mindenki a tűzzel lesz elfoglalva, ők négyen hajóra szállnak, és megszöknek.
Elérkezik az este, és a megbeszéltek szerint elkezdődik a szöktetés. Osmin magához tér, és kutyáival sarokba szorítja a menekülőket. Mikor Szelim tudomást szerez a szökésről, végtelenül csalódott és dühös, börtönbe viteti a szerelmeseket, és elrendeli a kivégzésüket.
Éjszaka a cellában Konstanze és Belmonte örök szerelmet vallanak egymásnak, és egymás karjában boldogan várják a halált. Szelim, aki titokban kihallgatta őket, és fültanúja volt az őszinte és önzetlen szerelmi vallomásnak, végül legyőzi a bosszúvágyat, lemond Konstanzéról, és szabadon engedi a foglyokat. A frissen szabadultak indulás előtt hálásan köszöntik a nagylelkű uralkodót. Csak Osmin elégedetlen a fejleményekkel, de rá már senki sem figyel.

 

 Egyéb videó (Covid alatt, stream):