Istenek alkonya - ismét Wagner szakít, de nem pénzelem érte, mert túúúúúlságosan nem az én bizniszem

 Wagner: Istenek alkonya

2023.05.21. este 21:00 M5 csatorna (Operaházban felvett)

Operamentés:

Zenedráma három felvonásban, német nyelven, magyar, angol és német felirattal

Barátság, szerelem, adott szó, szerződés, vendégjog – mind olyan alapvető emberi értékek, illetve azok hordozói, amelyek válság idején kiüresedhetnek, semmissé válhatnak. Richard Wagner monumentális, romantikus Ring-tetralógiája nem csupán egy tőlünk távoli mese a germán mitológia hőseivel, hanem az elmúlt két évszázad és még inkább a jelen gazdaságitársadalmi-ökológiai változásairól, értékválságairól is szól. Mindez különösen fontos M. Tóth Géza rendező számára, aki A Rajna kincse, A walkür és a Siegfried után az OPERA 2021/2022-es évadában Az istenek alkonyával teljessé tette tetralógiarendezését. Színpadi víziójában a korábbi három esthez hasonlóan a zeneszerző és egyben szövegkönyvíró társadalomkritikáját domborítja ki. Különleges, archaikus és futurisztikus elemeket egyaránt alkalmazó színpadi formanyelvével olyan világot tár a nézők elé, ahol megmutatkozik: az ember olyan módon használja ki tudását, a másik embert és ezt a világot, hogy az szükségszerűen világkatasztrófához vezet. Az istenek alkonya színpadi univerzumának alapvető vizuális alkotóeleme – mint a tetralógia korábbi három részében is – a zenével folyamatosan szinkronban mozgó, azzal párbeszédet folytató, a színpad egész terét betöltő, vetített és különleges térélményt adó látvány.

Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy előadásunkban olykor erős fényhatásokat alkalmazunk, mely az arra érzékenyek számára zavaró lehet.

 

Cselekmény

Prológus
Éjszaka a walkürök szikláján. A három norna, Erda lányai, szövik a végzet kötelét. Elmesélik, hogyan rendelte el Wotan, hogy kivágják a világkőrist, amelyből egykor a dárda nyelét faragta, hogy aztán a felaprított fát Walhalla köré halmozzák. Ez a máglya, ha lángra kap, jelzi majd az isteni rend végét. Amikor megpróbálják kifürkészni, mindez mikor fog megtörténni, hirtelen elszakad a kötél. Bölcsességüknek vége, a nornák leereszkednek a földbe.
Hajnalodik, Brünnhilde és Siegfried előbukkan a sziklabarlangból. Miután a nő védőbűbájt bocsát Siegfriedre, útjára engedi a nyughatatlan hőst. Siegfried szerelmi zálogként Brünnhildének adja a gyűrűt, amelyet a sárkánytól, Fafnertől vett el, ő pedig cserébe lovát, Granét ajánlja fel a férfinak. Siegfried útnak indul.

I. felvonás
A Gibichungok Rajna-parti csarnokában Gunther és Gutrune múlatja az időt. Féltestvérükkel, Hagennel a királyi család egyre csökkenő dicsőségéről ejtenek szót. Hagen azt tanácsolja nekik, hogy házasság révén erősítsék meg uralmukat: Gunther menyasszonyának Brünnhildét, Gutrune férjének pedig Siegfriedet javasolja. Mivel a Brünnhilde szikláját körbeölelő tűzön csak a legnagyobb hős kelhet át, Hagen merész tervet javasol: egy bájital segítségével érjék el, hogy Siegfried elfelejtse korábbi szerelmét, és beleszeressen Gutrunéba. De bátyja csak akkor adja hozzá a lányt, ha Siegfried megszerzi Brünnhildét Gunther számára. Ekkor megszólal Siegfried kürtje a folyó felől, jelezve a hős érkezését. Minden a terv szerint alakul: Gutrune átnyújtja a bájitalt Siegfriednek, aki a pohár átvételekor még Brünnhilde előtt tiszteleg, de miután megitta, azonnal szerelmet vall Gutrunénak, majd Siegfried felajánlja, hogy az alakváltás varázserejével bíró ködsüveg segítségével Guntherré változik, és átlépve a lángokon, megszerzi számára Brünnhilde kezét. A két férfi vérszövetséget köt, és útnak indulnak. Hagen hátramarad, hogy őrizze a csarnokot.
Waltraute, a walkür, elborzadva Walhalla közelgő pusztulásától, megérkezik Brünnhilde sziklájához, hogy nővére segítségét kérje. Elmondja neki, az istenek megmentésének egyetlen módja, ha Brünnhilde visszaadja a gyűrűt a rajnai sellőknek, a kincs jogos tulajdonosainak. Brünnhilde visszautasítja, mondván, Siegfried szerelme fontosabb számára, mint az istenek sorsa. Waltraute kétségbeesetten távozik. Amikor a távolban Siegfried kürtje hallatszik, Brünnhilde ujjong örömében. Boldogsága hamar zavarodottságba és rémületbe fordul, amikor egy idegen alak jelenik meg előtte, aki Guntherként mutatkozik be, menyasszonyának követeli őt, és kitépi a gyűrűt a kezéből.

II. felvonás
Éjszaka. A Gibichungok csarnoka. Hagen elaludt az őrségben. Apja, Alberich jelenik meg, mint egy álomban, és emlékezteti fiát, hogy vissza kell szereznie a gyűrűt. Megvirrad, megérkezik Siegfried. Hagen összehívja a Gibichungok hűbéreseit, akik innentől mindenben követik parancsát. Megérkezik Gunther és a megalázott Brünnhilde. Amikor meglátja Siegfriedet, dühösen megvádolja, hogy elárulta őt. Siegfried, még mindig a bájital bűvöletében, közli vele, hogy feleségül veszi Gutrunét, és hogy Brünnhilde Gunther felesége lesz. Brünnhilde észreveszi a gyűrűt Siegfried kezén, és tudni akarja, honnan szerezte, hiszen előző este az állítólagos Gunther volt az, aki elvette tőle. Brünnhilde azzal vádolja Siegfriedet, hogy ellopta a gyűrűt, és kijelenti, hogy ő a férje. Siegfried tiltakozik, és Hagen lándzsájára esküszik, hogy nem vétett a vérszövetség ellen. Visszautasítja Brünnhilde vádjait, és Gutrune és a hűbéresek kíséretében ünnepelni indul. Brünnhilde egyetlen gondolata a bosszú. Hagen felajánlja, hogy megöli Siegfriedet, de a nő elmagyarázza neki, hogy a férfi legyőzhetetlen: varázslattal védte meg – csak a háta védtelen, mert soha nem fordítana hátat az ellenségnek. Gunther habozik, hogy csatlakozzon-e a gyilkos összeesküvéshez, de végül beadja a derekát.

III. felvonás
Siegfried a vadászcsapattól elszakadva a folyó partján találkozik a három rajnai sellővel. Megkérik, hogy adja vissza nekik a gyűrűt, és ő már majdnem beleegyezik, de amikor megemlítik neki Alberich átkát, úgy dönt, hogy rettenthetetlensége bizonyítékaként mégis megtartja a gyűrűt. A sellők megjósolják közelgő halálát, és eltűnnek, épp, amikor Hagen, Gunther és a többi vadász megérkezik. Hagen bátorítására Siegfried elmeséli ifjúkorát: hogyan élt együtt Mimével, hogyan kovácsolta össze a Nothungot, a kardot, és hogyan küzdött meg a sárkánnyal. Miközben beszél, Hagen borral kínálja, amely a bájital ellenszerét tartalmazza. Az emlékezetét visszanyerő Siegfried elmeséli, hogyan kelt át a tűzön, és hogyan ébresztette fel Brünnhildét. A lány nevének említésére Hagen hátba szúrja Siegfriedet a lándzsájával, és azt mondja a megdöbbent Gunthernek, hogy megbosszulta a hamis esküt. Siegfried utolsó szavaival megemlékezik Brünnhildéről, és meghal.
Gutrune rossz álomból ébredve azon tűnődik, mi történhetett Siegfrieddel. Mikor behozzák a hős holttestét, a lány gyilkossággal vádolja Gunthert, aki azt válaszolja, hogy Hagen követte el a bűnt. A két férfi birokra kel, és Gunther meghal. Amikor Hagen a gyűrűért nyúl, a halott Siegfried fenyegetően felemeli a karját, és Brünnhilde is belép a csarnokba. Hagen nem jut el a gyűrűhöz. Az egykori walkür elrendeli, hogy a Rajna partján állítsanak halotti máglyát a hősnek. Az isteneket vádolja Siegfried halála miatt. Búcsút vesz apjától, Wotantól, majd kiveszi a gyűrűt Siegfried kezéből, és a rajnai sellőknek ígéri azt: máglyahaláluk után újra övék lesz a Rajna kincse. Ezután meggyújtja a máglyát, és a lángokba ugrik. A kiáradó folyó elpusztítja a csarnokot, Hagen hiába próbálja a gyűrű után vetni magát, csak végzetével és a sellők boldog kacajával találkozik. A távolban a lángokba borult Walhalla és az istenek látszanak.

 

 Saját megjegyzés:

nem igazán szeretem a tetralógiát, maga a történetétől vagyok kiakadva, hogy egy testvérpár lesz egymásba szerelmes és csinálnak egy gyereket, aki történetesen nem más, mint a nagy hős, Siegfried....

 

Wagner előadásoktól mentsen meg az Ég! De, hogy mégis meglegyen a repertoáromban, megnézem, főként, ha úgymond ingyen kínálják. Ezúttal a kulturális csatorna a címben nevezett darabot hozta le vasárnap a képernyőre. Este 9.00-től másnap hajnali háromnegyed 2-ig….

A darab különösen az elején nem fogott meg, megint a szokásos sallang dolgok voltak, álmodozva nézünk ki a fejünkből, hosszú szüneteket tartanak a jelenetek között, amiket úgy érzem ki kéne vágni, mert csak zene. Lemértem, ahol észbe kaptam, a vetítéseken túl nem történik ilyenkor semmi a színpadon… szétunnám a fejem… volt, hogy 6 percnyi hosszúságú „zenélés ment”….

A történet: akkor indult be, amikor rokkaorsós nők (ezek voltak a normák...) elregélték bajukat (szörnyen festettek) és a nyálas ömlengésen már túlestünk (darab eleje, hogy Brünhilda és Siegfried milyen boldog együtt, de a harcos el kell, hogy szakadjon kedvesétől, mert további hőstetteket akar végrehajtani, cserébe, szerelme zálogául odaadja a nőnek a Niebelung gyűrűjét – egymásba kapaszkodás, egymás fülébe üvöltése az adott éneknek, roppant élvezetes lehet a művészeknek…), az ármánykodos három szereplőhöz érve, éreztem, hogy beszippant a történet, és most már érdekel is… igen, futurisztikus és nagyon elvont mind a képi világa, mind a jelmezek… Siegfriedet tőrbe csalják, szerelmi bájitalt adnak, hogy az ármánykodók női tagjába legyen szerelmes, Brünhildét pedig annak fiútestvérének adja… miután vértestvéri szövetséget köt Siegfried és a fiútestvér, közösen elmennek, hogy elhozzák a walkürt, akit időközben harcostársa is meglátogatja, hogy elpanaszolja, apjuk, Wotan el van keseredve miatta, és a tanács alatt ketté tőrt pálcáját szorongatta, majd az élet fáját felaprította… Brünhilda elzavarja, mert hisz szerelme esküjében. Amikor viszont a tűzgyűrűt átlépik, nem Siegfried jelenik meg, hanem a fiútestvér, Gunther. Ezzel árulást követ el személye ellen. Erőszakkal rábírja, hogy vele menjen, az álcasüveggel átveri, megtéveszti a walkürt. A második felvonásban az új földre viszi feleségét Gunther, vele utazik Siegfried is, akinek a fiú testvérét igérte… ő előbb érkezik meg, és szintén a hülye friszkós-mellvértet viselők sorába belép, csak ő kékben tolja, míg a többiek nagyon erős neonszínekkel dolgoznak (pink, zöld, sárga). Kiköt a hajó, ami látványos, mert zsinorokat eresztenek le, mintha valóban kikötne egy hajó, és megérkezik Gunther és felesége, Brünhilde (lila sátorkabátban – ez nagyon tetszett!)… Siegfried lelepleződik, hogy megcsalta a walkürt, a középső testvér, Hagen lándzsájára esküszik, Siegfried is megteszi, bizonyítva a maga esküjét…a nép zavarodott, nem értik a walkür kirohanásait… Gunther tehetetlen… Hagen, amikor kettesben marad Brünhildével kifaggatja, hogy van-e a „hősnek” gyenge pontja… A walkür elárulja, nem áldotta meg a férfit a hátán, hiszen amaz sose fordítana hátat az ellenségnek… a lándzsás eskü/bosszútétellel zárul a felvonás.

Az egész történet során gyakran visszaidéződnek szóban a hőstettei Siegfriednek, és el is meséli ő maga a 3. felvonásban, aztán háton döfik… Brünhilde a haldokló férfi mellett virraszt, majd bocsánatot kér apjától Wotantól, és szerelmével együtt tűz általi halált választja…és persze ide még a lovat is bele akarja hívni…a felvonásban először a harcos elmegy a sellőkhöz, akik óva intik, megfogják őt ölni, ha nem dobja el a Niebelung gyűrűjét, amit az első felvonás végén elvesz Brünhildé-tól… annyira el van telve magától, hogy nem adja ki a kezéből a tárgyat. Hamarosan megérkeznek a harcos bajtársak, akikkel vadat akarnak ejteni (érkezésük előtt a saját kürtjét szemléli és úgy vizsgálgatja, mintha életében nem fújta volna még meg, miközben egész előadás alatt a kürt hangja szólal meg – és mindenki ezt várja – amikor valahova hívatott megérkezni…). Ivászat kezdődik és Hagen ráveszi, hogy meséljen arról a fantasztikus képességéről, hogy érti a madarak nyelvét… a történet elbeszélése közben, ahogy a Brünhildás részhez ér, akkor jön rá, hogy mit tett, hogy elárulta a nőt, és mivel az esküjéről is lekerült a lepel, hazudott, ezért Hagen hátba szúrja a lándzsájával… egyébként Hagen a 3. felvonás elején törpe apjával beszélget, szövi tervét, hogyan legyen uralkodó a gyűrű segítségével… miután Brünhilde, Siegfried és a ló (kehem) is a lángok martalékává lesznek, látható, ahogy a sellőktől próbálja meg elszedni a gyűrűt… mert azt a walkür önfeláldozása előtt a Rajna vízébe dobta…

Összegzés: 1x érdemes megnézni, a darab nehezen, de a ha a megfelelő részhez érsz, onnantól kezdve akár be is szippanthat... nálam a furcsa ruházatú, Elvis sérőval rendelkező keverőemberek közben ért a szippantó hatás... de sok a zene, ami alatt vetítések vannak, jobbára én ezeket, akár tetszik az utódoknak, akár nem vagy a rajongóknak, kivettem volna és egy rövidített, operabarátibb előadást faragnék/faragtam volna belőle...