Nagyvárosi fények – a Chaplin darab
Örülök, hogy ismét megcsodálhatom Nagy Sándort a színpadon. Amióta a Madáchtól eljött, nem volt lehetőségem megnézni, pedig megtehettem volna, csak hát, sajnáltam rá a pénzt… no nem a színészre, hanem arra a helyszínre, ahova elszerződött, és ahol mostanság elég sűrűn kap megmutatkozási lehetőséget…
Aztán rájöttem, hogy van a SZÉP kártyám, amivel „virtuális” pénzt költök, így fejembe vettem, hogy ami érdekel a „színháznak nevezett helységben” másnéven a Játékszínben, azt megszerzem, rangsorolás nélkül a következőkre: Nagyvárosi fények, Teltház, Csodálatos vagy Júlia és a Teljesen idegenek. Szóval, belépők biztosítva. Meglátjuk, tényleg olyan jók ezek a darabok, mint mondják…
Nagyvárosi fények
Chaplin film színpadi változata.
Április 13. este 19.00, Játékszín (alias a színháznak nevezet helység)
Link (tudnivalók – átörökítés): https://www.jatekszin.hu/eloadasok/nagyv%C3%A1rosi-f%C3%A9nyek/
„Szerző: CHARLIE CHAPLIN
Színpadra alkalmazta: Szente Vajk
Csavargó NAGY SÁNDOR
Milliomos KOLOVRATNIK KRISZTIÁN
Vak virágáruslány KOVÁCS GYOPÁR
Nagymama ZSURZS KATI
Bokszoló, Inas, Kommunális menedzser, Polgármester, Nagy ember CSONKA
ANDRÁS
Dáma, Kutya, Postás, Rabló, Rendőr, Rikkancs, Színesbőrű bokszoló GÁSPÁR
KATA
Boksz-bíró, Operaénekes, Orvos, Pincér, Rabló, Rendőr, Rikkancs, Sötét
alak TÚRI LAJOS PÉTER
Díszlettervező: Rákay Tamás; Jelmeztervező:
Kovács Yvette Alida
Dramaturg: Lőkös Ildikó; Zeneszerző: Gulyás Levente;
Koreográfus: Túri Lajos Péter
Ügyelő: Gáncs Nikolasz / Petyi János; Rendezőasszisztens:
Petyi János;
Illat: Zólyomi Zsolt, az "orr"
Rendező: SZENTE VAJK
Amikor a 19. század végén megjelent a film mint olyan, mindenki temette a színházat. A színház mégis túlélte a technika eme találmányát, sőt, mára be is fogadta magába, sok-sok előadás díszletelemévé téve a vetítést, a mozgóképet. Chaplin 1931-ben forgatott megindító némafilmjének, a Nagyvárosi fények színpadi adaptációja mégsem ezen az úton jár.
Fekete-fehér látványvilággal, zenével, de prózai szöveg és dal nélkül, különlegesen izgalmas, a némafilmek stílusát fölidéző színészi játékkal – és a néző fantáziáját használva eszközként ahhoz, hogy megelevenedhessen az egyszerre mulatságos és elgondolkodtató történet, tisztelegve a filmművészet nagy zsenije előtt.
CITY LIGHTS © Roy Export S.A.S. All Rights Reserved, Charlie Chaplin ™ © Bubbles Incorporated SA 2020
A Produkció bemutatását Magyarországon a ROY EXPORT S.A.S és a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség között létrejött különleges megállapodás teszi lehetővé.
Bemutató: 2020. október 17.
Az előadás hossza: 2 óra 15 perc 1 szünettel”
Tapasztalatok, első körben az Instabejegyzésből:
Szürke hétköznapokon, de a Húsvéton is túl vagyunk...nem vártam, hogy hanyatt dobom majdnem magam a nevetéstől, viszont ez az előadás... egy igazi kis humorbonbon, a lehető legjobb értelemben az életkedvet meghozza, folyamatosan hatása alatt tartja a nézőt.... mégis mit is várunk egy Chaplin darabtól? Ez csak jó lehet, és ezt csak elszúrni lehet...szó se róla! Hiszen Szente Vajk megint produkált, és sikerre vitte ezt az előadást is, a csodálatos közreműködők segítségével. Nagyon-nagyon tetszett. Kedvenccé vált. Természetesen, a némafilmek hangulatát varázsolták a kisszínpadra. A lelkesedés, a játékból látszódott, hogy imádják csinálni a szereplők, igazi örömjátéknak voltunk szemtanúi. Már várom a több előadást is, de az biztos, hogy Chaplin darab, a Nagyvárosi fényeket nagy-nagy szeretettel ajánlom. #nagyvárosifények #jatekszin #nagysandor #kolovratnikkrisztian #zsurzskati #kovacsgyopar #gáspárkata #turilajospeter #csonkapici #kulonlegestapsrendasegitokkel #oltoztetokkel #fodraszokkal
Most pedig rendesen, mit is gondolok róla:
Mint, hogy írtam, egyszerűen sziporkázó és vidám volt, üdítő. Olyan vicces, mintha csak egy valódi Chaplin filmet néztünk volna meg, ámbár egy kis játszóhelyen történt mindez. A darab szeretnivaló, remekül válogatták össze a szereplőket is. A műkutya különösen tetszett, első pillantásra mintha igazi lett volna, aztán persze rájöttem a turpisságra.... A nagy ölelkezős - mindezt részegen kivitelező - jelenetek tetszettek (és azóta gyakorlom is színházas barátnővel, mivel vele mentem el), illetve, valóban olyan arcmimika, mint Chaplin-nek volt, Nagy Sanyi kellőképpen lehozta. Sokszor fogtuk a hasunkat a képtelen helyzetek miatt kialakult konfliktusokon, hogy az esetlen Chaplin, ezt hogyan fogja a következő pillanatban megoldani?
Adott egy csavargó, aki megmenti az éppen frissen elhagyott milliomos életét, hiszen az majdnem vízbefoltja magát, mert a felesége, úgy döntött nem kíván vele többé együtt élni. Ezt a barátságot a részegség, az illuminált állapot tartja életben, hiszen, amikor a gazdag férfi kijózanodik, rendszerint nem ismeri meg a szegény "niemand-ot". Kapcsolatukat mindig rossz szemmel néző komornyik nem is igen örül a "gyakori látogatónak"... Csonka András szolgálóként egy nő fejét megtisztította a földszinti nézőtéren, illetve egy tollas seprűvel jelent meg először ebben a formájában - hiszen, sokan a játszótársak közül több karaktert jelenítettek meg, míg Nagy Sanyi és Kolovratnik Krisztián maradtak egyedül egy szerepben - szóval, a tollas seprűvel nem próbálta meg elérni az erkélyt, - ha megtette volna, magam felé húzom az eszközt, ő meg a közönségre esett volna... szép álmok... :D - tehát, a komornyik nem kedveli a csavargót, de gazdája miatt kénytelen elviselni. Egyszer, együtt mennek vendégségbe, egy lokálszerűségbe, ahol spagettit szolgálnak fel... de a tészta helyett mást is a szájába vesz be és ki is.... ahogy bonyolódik a főszereplő élete, a szerelem is megtalálja, egy vak virágáruslány személyében... egy másik buliban, ami vélhetően Szilveszterre datálódik, a csavargónk lenyeli a kis trombitát, amit jelenlétében egy hölgy fújt, majd átadta, hogy ő is próbálja meg...csakhogy véletlenül lenyeli...és a meghívott, híres-neves énekes (már-már Richard Strauss-ra hajaz a kinézete) helyett, ő kezd el dalolni a Kék Duna keringőre... később a kutya segített rajta, hogy megszabaduljon a síptól... Amikor a pénzszerzésre adja a fejét, hogy megmentse szíve választottját, attól, hogy az utcára kerüljön, bokszolónak áll... Ötletes volt, hogy két színészre is feladtak egy izomkolosszust ábrázoló ruházatot... sajnos, a meccset elveszti, előzetesen más munkát vállalt egy gyárban, de onnan többszöri késés miatt, kirúgják.
A szereplők mindvégig némák, de, ahogy a némafilmekben szokás "magunkban motyognak", illetve, amikor ki kell írni a szöveget, hogy éppen miről diskurálnak, bemerevednek a szereplők, és a falra kivetítik a szöveget.
Többek között vicces volt, amikor Chaplin a virágárust haza akarta kísérni, párbeszéd:
"- Hazakísérem. Merre lakik?
- 50 percre.
- Olyan közel?"
Egy másik, hogy mikor fogja meglátogatni a lányt - mivel a milliomost kirabolták, és út gyanúsítják az igazai tolvajok helyett ("Majd öt-hat hónap múlva meglátogatom.") - meg kell említenem, hogy az üldőzési jelenet bravúrosra sikeredett, lassítva, váltott nézőpontból mutatva, látványosan, de mulatságosan is, hiszen ők lassan mozogtak a virágáruslány nagymamája normális tempóban, csodálkozva sétált el mellettük...
A darab vége kissé megdöbbentő volt, hiszen azt gondoltam, hogy másként fog véget érni... Nem lesz túl boldog a végkifejlet a főhősünknek. Miközben Chaplin a háttérben egy padon ül, magában keseregve, célpontot képezve a rikkancsok csipkelődéseinek, addig az előtérben, a már látását visszanyerő hölgy virágboltjában fogadja a milliomost, aki részegen nagy barátja volt a csavargónak. Ámbár a nő nem érez vonzalmat a gazdag iránt, hiszen vakon rokonszenvezett Chaplin-nel, és nem a pénzéért szerette meg, amint megpillantja szomorú ábrázatát a kirakaton túl, kéri fáradjon be hozzá a boltba. Végül, a lány megy ki hozzá, felismeri jótevőjét...
Erről a darabról öröm írni. Tulajdonképpen rossz előadást a Játékszínben még nem láttam. Első felvonás után kicsordult a könnyem, annyit nevettem. Büszkén írhatom, hogy megvett kilóra, remek szereposztás, jópofa díszletek és jelmezek. Nagyszerű est volt.
AJÁNLOM
