Szente Vajk rendezésében látható A séf című előadás a Játékszínben. Nehezen kaptam rá jegyet, és ahogy néztem júniusig már minden alkalomra eladták az összes belépőt. Szóval, sikernek mondható. Egy habkönnyű limonádé, de nagyon kis szórakoztató, kedves történet, némi pikantériával fűszerezve.
Insta bejegyzés: Szente Vajk a gasztronomia teruletere is bemereszkedett A séf c. darabbal. A történet egy eladasra kinalt etterem kuzdelmet mutatja be, ahol a mosogatonő egy dilinyós és nem százas nőszemély; a tulaj egy pánikolós, aki nővérét akarka lenyugozni kitalált storyjával; a nővér aki el akarja adni a helyet és sokat cigizik; a pornószinésznő, akinek csak annyit kell mondani, h tessék és már teszi is a dolgát; a rabló, aki a Barbi nevet viseli és a szajrét keresi, igazából a Fehér Baglyot; a rendprfonok, aki stand up-osnak alar állni és a lámya, aki szerelmes lesz a séfbe; valamint a pincér, aki kénytelen séfnek is beugrani és pont ez az uj szemelyiseg lopja el tőle jelenlegi szerelmét is...
A darab sirva nevetos, Járai Máté viszi a főkaraktert, bravurosan. Nagy humorforrás volt a darab, bár némelyik poén eléggé eroltetett volt. széljegyzet: a semmi balról támad; nem beszélek a háromszögekkel; ketek a kérdés és szögletes a válasz; akcios volt a november a boltban, vettem belole kettot... #jatekszin #asef #jaraimate #nagysanyi
Darabmentés:
A séf Szente Vajk új vígjátéka – immár a negyedik, amely kifejezetten a
Játékszín számára készült, olyan kedvelt színészeinknek, mint Nagy
Sándor, Járai Máté, Peller Anna vagy Zsurzs Kati. A történet egy
családias, kissé kaotikus étterem konyhájában játszódik, ahol egyetlen
nap alatt minden félrecsúszik: felmond a séf, veszélybe kerül az üzlet, a
kiútnak szánt ötletek lavinaszerű félreértésekhez vezetnek, mindezek
pedig csak tovább rontanak a helyzeten. A friss sodrású vígjáték
szerethető figurák mulatságos túlélési kísérletein keresztül vezet el a
váratlan megoldáshoz.
Insta bejegyzés: Chaplin darab A nagyvarosi fenyek masodszorra is megnezve. Most mar talan ketto darab utan mondhato, h ami tetszett es leveszik repertoarbol, annak valamelyik utolso alkalmara elmegyek, megtisztelem a darabot es mindenkit, aki reszt vett a kivitelezesben. A darab tele van humoros pillanatokkal, nehanyat kiemelve: spagetti szalag huzasa; a kutya jelenetei; a boxmeccs; amikor a milliomos es a csavargo örülnek egymásnak, a rendorok elol valo menekules, amiben az ugyetlenebbik rendor a tarsat lövi meg a csavargo helyett és sorolhatnánk... kapunk talan egy boldog befejezest is. En legalabbis remelem. A darab ezzel, a névnapi alkalmammal egybekötve búcsúzott, àllitolagos hírek szerint következő évadban már nem fogják játszani. Sajnálom, édes darab volt. Az egyik ruhataros hölggyel is elbeszelgettem, targyaltuk a Jatekszin darabjait,illetve szoba kerult a nemsokara bemutatasra kerulo A séf c. eloadas is. #jatekszin#nagyvárosifények#feketefehér#acsavargo#utoljara😭
Nyolc nő Link: https://jatekszin.hu/eloadasok/nyolc-no/ Rendező: Korcsmáros György Előadás hossza: 2 óra 5 perc
A darab egy krimi.
Insta bejegyzés: Nyolc nő a Játékszinben. Mi meg 6 nő voltunk az erkely elso sorban 😅 A történet alapkonfliktusa igazából megrendezett és az áldozat nem áldozat, csak a történet végén, amikor rájön, milyen megátalkodott, gonosz fúriákkal élt együtt... A darabnak van film alapja is. Szerintem érdekes volt, 2.felvonásban, amikor a csészéket kocogtatják és pofákat vágnak hozza, igazán vicces jelenet. Illetve az örökifjú Pásztor Erzsi "táncra perdül". Az eddigi darabokhoz képest annyira nem egy többszörnézős, de kellő módon izgalmas, rejtélyes és nem nélkülözi a humort sem. És végülis a Játékszinbe sokszor a humor miatt megyünk. #krimiregenyekmintajaalapjan #nyolcno #jatekszin #sziporkázás #aledlampak #pásztorerzsi #hernadijudit #zsurzskati #lévayviktória #erdelyitimea #horváthlili #bansagiildiko #dobokata #krimi #humor #marcell #hutlenferj #hűtlenfeleség #zabigyerek #vénlány #nagymama #szerencsekartyazok #házvezetőnő #prostituált #testvér
Kifejtés
Ha már volt csupa fiúkból álló
előadás, pl. Pál utcai fiúk, úgy elérkezett az idő, hogy a nők is egyedül
hódítsák meg a színpadot.
A történet kezdetben 7 nőre
korlátozódik. Itt nincs éneklés, ez egy prózai, krimi szálakat mozgató előadás.
Címe szerint van filmváltozata is. Egy házban összegyűl 7 nő, egy anyuka és két
lánya, az anyuka anyja és a testvére, végül két szolgáló személyzet, a házvezető
és az újonnan felvételt kapó cselédlány. Később az eseményekhez csatlakozik egy
újabb nő, aki az anyuka férjének a testvére…
A történések ugyan izgalmasak,
krimibe illően, végül kiderül az egész csak meg van rendezve…viszont, aki körül
mozgatták a szálat, a vallomások hallatára, úgy dönt, véget vet az életének
inkább, ezért ez egy végtelenül szomorú előadás.
A szereplők mind nagyon tetszettek, kivételt képez, Dobó Kata, aki annyira sem volt jó cselédnek, az egész lénye nem volt odavaló, legalábbis én így éreztem. Tehetséget nem tudott nagyon mutatni vagy változatosságot, ő csak egy cselédnek öltözött szerető volt, mint később a darabból kiderült. Pásztor Erzsit mindig öröm látni a színpadon, de nem mertem fotót készíteni a tapsrendnél, szegény, annyira le volt sóványodva, bár egy ponton, a második felvonás alatt táncra perdült, nagy tapssal jutalmaztuk. Ő azért mindig is egy ikon volt és marad is. Hernádi Judit is remek volt a szerepében, nekem inkább a Lévay Viktória volt meglepetés, hogy előzetes ismereteim szerint Ad1 Ő a jelenlegi igazgató felesége; és amin meglepődtem Ad2 ő a Mi kis falunkban Szifon (Debreczeni Csaba) felesége... teljesen más arcát mutatta a színpadon. Erdélyi Tímea, kis vékony, törékeny lányként volt jelen a színpadon, aki a nagynénjével sokszor összetűzésbe keveredett, pimasz volt, és az egész esemény kitalációja tőle származott. Továbbá érdekes még Horváth Lili színpadi jelenléte, aki igen ráncos homlokot mutatott az első felvonás végén, amikor befutott a csapathoz, majd a következő felvonás alatt már jobban szemügyre tudtam venni és ámulatba ejtő, hogy mennyire hasonlít édesanyjára, Tordai Terire. Zsurzs Kati a féltékeny, megaszott vénlány testvért alakította, vele is kaptunk pár viccesebb pillanatot, azt gondolta magáról, hogy a családja csak jobban örülne, ha nem lenne...milyen gondolatok már ezek? Eléggé megkeseredett.
Insta bejegyzés: De jo volt és ajánlom is egyuttal! A Da Vinci kód elején udvozol minket a kivetiton a konyv szerzoje, Dan Brown maga. Kifejti, h orul, h művét Budapesten is szinre viszik, nagyon hálás a szini es alkotogárdának, de foként, nekunk nezoknek (ez alap, kulonben ehen halna, persue ez nemcsak a magyar kozonsegtol fugg, de a gesztus bejott...). Ezutan elkezdodik a story, szegeny nagypapat tobbszor kivegzik, h rekonstrualjak hogyan oltek meg a kuratort. A darabot vizualisan ledfalakkal hoztak le, ami manapsag nagyon nepszeru modon visz el tavoli akár kepzelt vilagokba, de sajnos ettol ugy erzem a tv elott ulok es nem hagyjak kibontakozni a szinhazi vizualitasomat. Amugy a story izgalmas volt, megerintett, amikor Sofie magát hibaztatta, h nem segitette a nagyapjat még időben. Gubik Petra tokeletesen alakitotta az artatlan Sofiet. Kolovratnik Krisztian is jo volt, bar nekem nem annyira tűnt Langdon profnak, fizimiskaja miatt. Megvoltak jol rendezve az atveresek, de en tudtam, h az oregben, akit Szerednyei Bela formalt, nem lehet megbizni. Makranczy Zalan kellemetlenul, de ez jo ertelemben, hozta a fanatikus vallásos szektást. Nagy Sanyi felügyelőként tömhette a hasát...😂 Jo est volt a darab és az ulotarsaimmal maximalisan elegedett voltam, igazi kulturalt, kedves emberek voltak, akik mára kivesztendobem vannak a vilagbol! #davincicode#davincikod#jatekszin#kolovratnikkrisztián#gubikpetra#nagysanyi#gáspárkata
Kifejtve
Megérkezvén a helyszínre, belemerültem először röviden, majd úton hazafelé hosszabban a rejtvényfejtegetésbe. Szünet alatt is lehetett ledlámpával világítani a kiállított festményeket, mind-mind Leonardo művei. Nyilván nem az igaziak :D de díjazom az ötletet, interaktív. A darab végét követően láttam, hogy töltögetnek egyesek - ingyenes jegy reményében - feladványokat, és bedobták egy dobozba. Szóval, arra biztatlak, ha szeretnél részt venni nyomozásban és erre az előadásra mész, érdemes játszani, és még talán jutalmat is remélhetsz.
Nézőtéren: ezúttal az erkély, bal oldalára vettem belépőt, nyilván, szokás szerint az 1.sorba, a legbelső székre. Mellettem jóra nevelt nagyon kedves emberek ültek, köszöntek, jó szórakozást kívántak és segítettek, amikor egy kézzel nehéz volt az ülést lenyitnom. Hálás vagyok, ha ilyen emberekkel összefutok, főleg színházi körökben, bár mostanság a hétköznapokban is lehetnének jobbra-való emberek. A színháznak nevezett helység még mindig úgy gondolom nem adom meg neki a rendes titulust, ámbár gyönyörű ez a kis lámpákból álló sziporkázó fényáradat a nézőtéren. Ezt nagyon kitalálták, és nagyon személyre szabottá tették a Játékszínt. Felismerhetővé és nem összekeverendő tucat hellyé... oh, még mindig nem, de lassan megadom magam és megkaphatja a SZÍNHÁZ megnevezést. Azon tűnődtem, hogy a Játékszínnek vagy a Belvárosi Színháznak kisebb a színpada? Ennek is utána kell majd járnom. Évekkel ezelőtt úgy olvastam, hogy a Játékszíné a legkisebb színpad a fővárosban...hátha azóta ez változott? A tömegiszony itt mindig megvan, főleg a külső terein, mert a nézőtéren nem tapasztalok semmi negatívat, de hering-filingem van, amikor belépek a csarnokába...
A darab: Követi egy darabon a történetet (állítólag sok minden kimaradt, könyvet el kell olvasnom!), jók - de már túl sokszor játszották vissza a kurátor gyilkosságát, ugyanakkor tényleg olyan érzésünk lehet, mintha egy moziban ülnénk és a filmet követnénk nyomon. Izgalmas, lendületes, a történet nem ül le, mindenki a rá bízott karakterét nagyszerűen hozza. A film zenéje még mindig nagy hatással van rám, egyfolytában megy a fejemben, fel is zúg ez a dal, amikor Langdon prof a darab elején az egyetemen előadást tart. Akkor is az alma a téma, ami ugye a megfejtés a Da Vinci által kifejlesztett eszközön (cryptex), aminek a rejtélyét próbálják megfejteni, miután a bankból sikerül megszerezniük. A repülös jelentnél már annyira belementek a mindenféle szimbólum dolog magyarázásba, hogy csak lestem, néztem ki a fejemből, de amúgy nagyon tetszett az összefüggés. Az alma, mint megfejtés, azért volt kicsit béna, mert nálunk 4 betűs a szó, de angolul meg 5 betűs (apple), amit ki kellett forgatni az eszközön... Az előadás a thriller kategóriába van sorolva, led falakkal ábrázolva a helyszíneket, szobrokat, festményeket, közlekedési eszközöket (autó, repülő). Az autókban való közlekedés inkább a lenti, földszinti nézőtérről érvényesült jobban vagy esetleg, ha középre veszek jegyet az erkélyen, nálunk kicsit kilógtak az autóból... :D sejtelmes a vége, és nem követi a filmet, ugyanis Sofie Langdon-nal tart Louvre-ba, és ott fedezik fel Mária Magdolna sírját, illetve Sofie viszi tovább az örökséget, vagyis Jézus vérvonalát és a sír őrzését (kiderül, hogy halottnak hitt rokonai közül kettő mégis életben van, sajnos a szülei nem). Egymás szemébe néz a két szereplő, és így ér véget a story.
A szereplők: Langdon profként nekem be is jött, meg nem is Kolovratnik Krisztián. Ő egy nagyon különleges hanggal rendelkező színész, mondanám rá, hogy sármosabb Tom Hanks-nél. De alapvetően jól formálta meg, és nagyon tetszett, csak elvonatkoztatás néha nehezemre tud esni. Gubik Petra a nyomozósegédként könnyen tanult Langdon mellett, ő is kiemelkedően és életszerűen alakította Sofie-ját. Nagy Sanyi, léha a kultúrát távolról is elkerülő nyomozóként ehetett hasábburit egy jelenetben, vicces volt. Makranczy Zalán a fanatikus gyilkosként, velőtrázó módon kínozta a testét is... Nagyon jó volt az ábrázolása, de a kinézete félelmetes, fehér hajjal és szakállal. Szerednyei Béla volt a körmönfont barátnak álcázott kutató, aki ugyan kedvesen fogadta a nyomozó párosunkat, de később kiderült, hogy minden folyamatot ő tervezett meg, alakítása megint csak szuper kategóriába sorolom. Csak furcsa volt a hanghordozása, enyhén rekedtes volt. Horváth Lajos Ottó nagypapa/kurátor figurát jelenítette meg, többször eljátszva bizonyos jeleneteket, megható volt Gubik Petrával és a kis Sofiet alakító gyerekszínésszel közös jelenetei. Kettős szerepet játszott Náray Erika, Gáspár Kata, Csonka izé...(bleh, utálom) és több figurát jelenített meg Barabás Kiss Zoltán (jó volt, őt újra színpadon látni, rég volt).
Az, hogy a modern technológiát belevitték a történetbe újdonság, pl. mesterséges intelligenciát kérte meg Sofie két esetben, amikor keresett képet vagy valami magyarázatot kért tőle (Siri)
Kiabálásra számítsatok, bizonyos jelenet már akcióba mennek át, és verekedés, dulakodásnál nem maradnak csöndben a szereplők...
A történet a Biblia körüli kutatást öleli fel, legalábbis Jézusra vonatkozóan; a kereszténység mai helyzetéről; a hithez való hozzáállásunkról, egyáltalán.
A könyv: még hátra van, de már beszerezve. De azért félek tőle, mennyire lesz más, mert ha összevetem a kedvenc Dan Brown könyvemet és az abból készült filmet (ami nem más, mint az Angyalok és Démonok), akkor azt mondanám, hogy a film a könyvvel jó barátságban van, és a jó elemeket átemelték, ami meg idegesítő volt (pl. a riporterek, akik unatkoztak, mert unták a tudosítást és izgalmasabb helyzetekre vágytak; vagy másik példa a főszereplő hölgy ruházatán való nyűglődés...) azokat szerencsére kihagyták. Viszont meg kellett barátkoznom a Camerlengo személyét bemutató színésszel, mert a könyvben egykori katolikus pap mentorom képe jelent meg, és ketten eltérnek kinézetben egymástól.
A film: sosem tudtam végignézni, csak bizonyos jeleneteknél kapcsolódtam be a történetbe, de főként a végét szerettem megnézni, amikor az öreg kutatóval csapnak össze a templomban; Sofie vízen járását (ami most csak poénkodásba csap át, miszerint a nőt meghívhatják sűrűn bulikba, mert borrá változtatja a vizet...); Langdon egyedül tér vissza a Louvre, és letérdel, amint megfejti, hogy merre van Mária Magdolna...meg a zene fuhh....íme:
Hans Zimmer „Chevaliers de Sangreal”
Darabmentés: "Dan Brown: A Da Vinci-kód
A
Da Vinci-kód a legnagyobb könyvsikere a kétezres évek elejének. A
történet kezdetén megölik a Louvre kurátorainak egyikét. A rendőrség
először az éppen Párizsban tartózkodó neves amerikai tudós, Robert
Langdon segítségét kéri a rejtély megfejtéséhez, ám a szakértő hamarosan
gyanúsítottá válik. Menekülnie kell… A West End és a Broadway siker
után, Magyarországon elsőként a Játékszín tűzi műsorára. De hogyan lehet
ilyen intenzív, akciódús történetet színpadra vinni? Maradjunk
annyiban, lehet! Mintha filmet néznénk színházban, nagyszerű
színészekkel, káprázatos rendezésben, lenyűgöző látvánnyal. Színpadra alkalmazta: RACHEL WAGSTAFF és DUNCAN ABEL
A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre."
Ajánló: Igen, érdemes megnézni, azt kapod, mint a filmben, talán még érzelmileg is eléri a lelked egy bizonyos ponton, de a szórakozás, a történet izgalmát teljes mértékben sikerült a rendezésnek/szereplőknek lehoznia.
Nőkről női dolgokról női szereplők által tolmácsolva - nemcsak nőknek
Link: https://jatekszin.hu/eloadasok/menopauza/ Rendező: Bereczki Zoltán
Insta bejegyzés: A szini tevékenysége mellett az orvvadásznak is állt Játékszinben tettem ma a tiszteletem. Amikor a lopott festményekről tartanak eloadast, arra is megyek, ki nem hagyám...🤭🤭🤭 A mostani darab, a Menopausa volt, Janza Kataval, Falusi Mariannal, Tóth Enikővel és Náray Erikával. 4 nőről szól a tortenet, a plázában talalkoznak eloszor es megismerhetjuk egyenkent a szemelyiseguket es a plazaban mit tudnak osszevasarolni, meg ha a termeszet hiv...az erzelmi skála minden fokját érintik, egyszerre megrázó, öszinte, humoros és magával sodró. Nagyon nagyon tetszett, és ezt fura kimondani a szinház felujitott nézőtere igazán bámulatos. Lehozták a csillagokat az Égről. Gyonyoru lett. A jegyszedovel, ruhatarossal beszeltem a valtozasrol. Eddig szinhaznak nevezett helysegnek mondtam, de mai napon meggyoztek, hogy már igazi intezmeny szintjere léptek. A darabra menjetek, mert pezsgoen udito, szereposztas garantalja! 80-90s evek slagereit dolgozták fel, nem minden napi felfogasban, lifteztek is es volt kozos buli a foszereplokkel. #jatekszin #janzakata #nárayerika #falusimariann #totheniko A Mewtwo kulcstarto pedig napvégi jutalom, egy keresofeladatban. #mewtwo
Többet nem is irok, szenzációs este volt. Mindenképpen nézzétek meg a Menopausát! Figyelem ez is jogvédett darab, nem lehet még a tapsrendet se fotozni.
Könyvadaptáció színpadon, a darab, amire szintén régóta vágytam...
Eszenyi Enikőről megoszlanak a vélemények. Sokan elpártoltak tőle nevezetes botrányát követően, hogy a Vígszínházban direktori székében, nem motiválta a művészeket, hanem egyenesen bántalmazásnak vetette őket alá (legyen az fizikai vagy szóbeli)...
Erről itt olvashattok: https://index.hu/kultur/2023/02/25/eszenyi-eniko-vigszinhaz-botrany-jatekszin-csodalatos-vagy-julia/
A következő hír, már arról szólt, hogy a színésznő visszatér a színpadra, egy kicsire, mégpedig a Játékszínbe, ahol Somerset Maugham híres regényének, a Színház-nak az adaptációját viszik színre. A főszerepet Eszenyi kapta, de a próbafolyamatok se voltak teljesen zavartalanok. Többek között Pásztor Erzsi lépett ki, mert nem bírt egy légtérben lenni Eszenyivel.
Aztán a művésznő lesérült, és amikor jöttek érte a mentők, "Nemzeti kincsnek" aposztrofálta magát, ami, hogy megvalljuk igazán túlzás és felfújt volt a média részéről, hiszen a Játékszín igazgatója is jelen volt, amikor Enikővel ez a dolog megtörtént, és a "titulus" csak egy jópofa vicc akart lenni...de ezt is sikerült kiforgatni a médiának.
Ha visszagondolok korábbi színházi élményeimre, A kertész kutyája, a Vígszínházban, olyasmi rendezés volt, amitől kiakadtak...vagy nem is...inkább a főszereplő viselkedésén, akit ekkoriban még Eszenyi alakított...többször láttam tv-ben, különféle játékfilmekben, ott is kirázott a hideg a vernyákoló hangjától...de ez a bizonyos. június 3-ai, esti előadás megváltoztatta a róla kialakított véleményemet. Egyszerűen, szeretnivaló volt, jól játszott, megmozgatta a közönséget érzelmi szinten, tudtuk rajta és vele együtt nevetni. Megilletődni a Színésznő vagyok versen, amit ő maga is megkönnyezett a 2. felvonás végén... Bravuros volt az alakítása. Nekem nagyon tetszett, és akik mellette asszisztáltak, midn jók voltak, habár kissé nyers és túlságosan "hangosnak" hatott a "rivális", fiatal színésznő (Mosolygó Sára, aki még kiforrhat, egyetemi hallgató)...
A darab - mondhatni - hűen követi a könyvben zajló eseményeket.
Julia Lambert, színésznőESZENYI ENIKŐ Michael Gosselyn, színházigazgató, a férjeHIRTLING ISTVÁN Evie Mcgeer, mindenes a Gosselyn családbanVARGA MÁRIA Dolly de Vries, színházi vállalkozóSZŐLŐSKEI TIMEA Tom Fennell, könyvelőLELKES BOTOND e.h. Roger Gosselyn, a fiukBARONITS GÁBOR Avice Crichton, színésznőMOSOLYGÓ SÁRA e.h.
közreműködnek a Magyar Táncművészeti Egyetem Nádasi Ferenc Gimnázium hallgatói: Bank Lili Anna, Kópiás Konrád Lukács, Boboi Félix, Knausz Patrik, Mészáros Hanna, Precup Júlia
Dramaturg:LŐKÖS ILDIKÓ Díszlettervező:KOVÁCS YVETTE ALIDA Jelmeztervező:ZOÓB KATI Koreográfus:BÓBIS LÁSZLÓ Ügyelő:GÁNCS NIKOLASZ Súgó:DOBOS ERIKA Rendezőasszisztens:KIS-KÁDI JUDIT
Rendező: SZIKORA JÁNOS
Julia
Lambert remek humorú, csodálatos színésznő, mindene a színpad, a játék,
más nem is létezik számára. Megteheti, hisz ott van mellette
színházigazgató férje, aki két lábbal áll a földön, és bölcsen veszi
tudomásul felesége mulatságos szeszélyeit. Még azt is, amikor Júlia
beleszeret a jóképű, ám üres fejű könyvelőjükbe. Vígjátékba illő, ahogy
Júliának ezúttal nem sikerül úrrá lennie az érzelmein…
Az előadásban elhangzik Bleyer Pál-Darvas Szilárd: Színésznő vagyok című dala Bemutató: 2023. május 6.
Az előadás hossza 2 óra 10 perc, egy szünettel
------------------
A darabban először láthattam csupaszon a színpadot, háttérben ledfalon látható volt egy zongora, amin időnként játszotta, főleg, amikor színteret, jelenetet váltottak. Egyik legismertebb dallam: https://www.youtube.com/watch?v=lWhteHJoImI - kellemes és megnyugtató, szeretem jó magam is hallgatni. :) nem sok díszlettel dolgoztak, a berendezéseket a háttérben figyelő díszletesek és a kellékesek helyezték át, amikor sötétségbe borult a színpad, olykor a színészek is besegítettek az áttolásba, cipekedésbe. Díszlet: előtérben az öltözőasztal és tükre a főszereplőnek, a folyton leomló színpadi függöny, majd a belső színpad, ahol mindig változott a bútor, a helyszínek váltakozása: kerti parithoz tökéletes berendezés, egy rozoga kis lakás, lokál, a színház a kulisszák mögül figyelve, Julia és Michael otthona.... az idejét tekintve, történhet napjainkban is, tehát kortalan darab.
Minden szereplővel meg voltam elégedve, élmény volt a darab (és most nem féltem, hogy egyedül vagyok, mert másoknak sem volt párja a nézőtéren és nem éreztem nyomasztóan magam), kifejezetten tetszett az adaptáció, amikor rózsaszín, hosszú hajú parókát viselt Eszenyi, szinte kicserélődött, és nagyon fiatalnak láttam. Visszatérő gondolat volt, hogy a színházigazgató nem akar szabadulni a Shakespeare daraboktól, pedig változásra lenne szükség, és így felesége tehetségét eltékozolja, állította sűrűn Dolly, a színház menedzsere. A hosszú lábai Julia Lambert-nek. A mindeneset alakító, Evie figuráját Varga Mária nagyszerűen hozta, a komika figurája nagyon jól állt neki, jelenléte, beszólásai kellettek (a tyúkok el lesznek ragadtatva, hogy magának tojjanak, - az igazgatónak címezve) az egyes jelenetekhez, hogy még jobban fel legyenek dobva. Az által megénekelt, svéd szerelmi ballada, tapscunamit indított el a nézőtéren. Szenzációs volt.
NAGYON-NAGYON-NAGYON AJÁNLOM ezt a DARABOT!
Összefoglalva: Idén nagyon sok darabot tudtam megnézni a Játékszínben. Köszönhető a SZÉP kártyámnak. Sorrendet is felállítottam, mi tetszett a legjobban, melyik kevésbé, viszont még a legkevésbé megnyerő darabban is volt valami többlet, valami, ami megfogott és nyomott hagyott bennem, szóval, igazából nem távoztam sose rossz érzésekkel, ami a darabot illeti...
Lássuk, hát, méltatom a fentebb megnevezett darabot: egyszerűen nagyszerű volt, élvezetes játék, követhető történet, esendő - de egymásnak megbocsátó szereplők.
Modern
és botrányos rendezés meztelenkedéssel, láthattunk férfit és nőket is
meztelenül fürdeni vagy alsú testájukat megvillantani a színpadon...
A jelmezek is modernek, a helyszín pedig egy közfürdő, ahol a masszőrnő tartja rettegésben a pancsikázó népeket...
Elektra
mindig a dízslet alsó részében kullog, időnként az apját megidéző fát
lengeti meg maga körül, vagy cipeli jobbra-balra. Testvéreivel enyhén
bizarr a kapcsolata, lánytestvérét fogdossa és mindenféle perverz
mondatot mond neki, hogy milyen szép lesz majd a házassági ágyon, a
teste formájáról értekezik, közben fogdossa... fivérével a felismerést
követően hosszan csókolóznak, ez már nekem sokk volt...
Az
anyját, az apja legyilkolása miatt nem kedveli, még egy baltával is
megfenyegeti, de nem ér célt, hanem később a fivér öli meg, de nem az
előbb említett eszközzel...
A darab egy igazi nagy csapás, és
nem értem, hogy a magát "műértőnek" valló idős házaspár vagy csak pár,
akik a hátam mögött ültek, miért hasonlították a darabot Bartók Béla
szellemi alkotásaihoz, - hiszen nagyon sokan ezt a művet se bírták
elviselni és elhagyták a nézőteret...
Az biztos, soha többé ilyet nem akarok látni, de a mítosz feszt még csak most vette kezdetét!!!!
Lementve az opera.hu oldaláról
Opera egy felvonásban, német nyelven, magyar, angol és német felirattal
„Megannyi nagyvonalúan
fölépített és ezen belül bámulatosan árnyalt jelenet! Mindenütt
ambivalenciák, a három nőfigura eredendő rokonsága és az élet
megoldatlanságaiból kinövő ellentéte - komplexitássá összeforró
ellentmondásosság. Perspektíváikba bele-bele- s egyikéből a másikéba
át-átdobódva azt kell éreznünk, amit Klütaimnésztra: 'Was die Wahrheit ist, das bringt kein Mensch heraus', az igazat nem bogozza ki ember” - írta Fodor Géza Kovalik Balázs rendezéséről.
Richard Strauss Hofmannsthal librettójára írt letaglózó egyfelvonásosa
remekmű, a női tragikum operája. Hű adaptációja a görög sorstragédia
történetének, amelyben a megbékélés, a bosszú és a háborgó lelkiismeret
által szított őrület feszül egymásnak.
2023.április 29. 19:00-21:00, Operaház
Cselekmény
Rég nem használt fürdő kiszáradt
csempéi sírbolt hűvösét árasztják. Itt halt meg a nagy király,
Agamemnon. Épp a vízből lépett ki, amikor hitvese almával kínálta, ám
alig harapott bele, hálót vetettek rá, és baltával ejtettek halálos
sebet minden görögök legnagyobb fejedelmén. A vízbe vér keveredett, a
fürdő áldozati rítus színterévé vált: egy lábbal még a vízben, a
másikkal már a szárazon, sem éhesen, sem jóllakottan, ruhátlanul, de
mégsem meztelen – meghalt a király. Kizökkent a világ sarkaiból, s a
bosszulatlan gyilkosság súlya most az életben maradottakra nehezedik.
A férjgyilkos Klytaimnestra és szeretője, a tettestárs Aegisthus
álmának nyugalmát a túlvilág árnyai rabolják el. Rettegve féltik
erőszakkal szerzett uralmukat, a legkisebb lázadást s a terror minden
eszközével igyekeznek elfojtani. Orestest, a fiúgyermeket még öntudatra
ébredése előtt eltávolították a palotából, s most Mykene minden
aranyával munkálkodnak elveszejtésén.
A halott király szelleme azonban nem csak az ő álmaikat lopja meg.
Elektra – nevének jelentése: „borostyánragyogás” – örökre eljegyezte
magát a gyászban apja emlékével, aki nászajándékképpen a Gyűlöletet
küldte neki. A lelkiismeret prófétanőjeként éli aszkétikus életét,
megtagadva mindent, amivel a bűnös palota a hallgatását igyekeznék
megvenni. Nem hajlandó felejteni: nap mint nap apját hívja, kiáltásait a
falak visszhangozzák. Lemondva a királylányhoz illő élet minden
kényelméről, boldogságáról, a szenvedést, az ínséget vállalva, egyedül a
bosszúnak szenteli magát.
Nem így testvérhúga, Chrysothemis – nevének jelentése: „aranyszabály”
–, akinek minden vágya, hogy megélhesse a nők sorsát, gyereket
szülhessen, még akár egy földműves parasztnak is. Vőlegényre várva
álmodik a külvilágról: kitörni bármi áron az elzárt palotaudvar
fullasztó börtönéből! Élni, életet adni! Nővérét okolja, mert ha Elektra
sugárzó gyűlölete anyjukat nem tartaná rettegésben, mindnyájan szabadon
élhetnének.
E három nőt bonyolult érzelmi kapcsolat fűzi össze. Az anya egyesíti
magában egymással teljesen ellentétes habitusú lányai törekvéseit. A
hajdan férje ellen lázadó asszony most minden kompromisszumon keresztül a
lelki megnyugvást keresi. Ébrenlét és álomvilág között állandó
révületben botorkál, éppúgy rettegve a valóság kellemetlen igazságaitól,
mint az álmok fenyegetésétől. Mint a betegek, gyógyulást remél
mindenben, ami pillanatnyi enyhülést ad: nem törődve azzal, mi igaz s mi
nem, örömét leli abban, ha valaki kellemes szavakat duruzsol fülébe,
legyen az akár a vele eddig ellenségesen viselkedő lánya is. Hisz a
simulékony Chrysothemis nem adhat választ rá, mely démon zavarja meg
nyugodt álmait. Hogy megtudja, lelki nyugalma visszaszerzéséhez mely
áldozati állat vérének kell kifolynia, Elektra tudására van szüksége;
még akkor is, ah ezért szóba kell állnia vele.
Annyi év eltelte után nem könnyű bizalmas beszélgetésbe kezdeni. Pedig
annyi év eltelte után anya és lánya sok mindenről beszélgethetne.
Mindketten tudják, csupán egyetlen közös témájuk van: Orestes
hazatérése. Míg Elektra a bosszúálló testvér visszatértének vízióját
próbálja hatalmas szenvedéllyel és hittel valósággá szuggerálni, addig
Klytaemnestra a hatalom minden lehetőségével és cinikus eszközével
igyekszik magát védeni. Fantazmagóriákba kapaszkodva küzd az egyik, míg
falat emel, fegyvert ragad a másik. Egymást marcangoló keringőjüket – a
kegyetlen racionalitás és a még könyörtelenebb lelkiismeret örvényének
peremén – Orestes halálhíre állítja meg.
Az anya örülhet: fia meghalt.
Chrysothemis bátyja halott: immáron örökre zárva maradnak a kapuk.
Elektra előássa a baltát, ha más nem ők, ketten állnak bosszút apjuk
haláláért. „Nővéred leszek, mint ahogy még sohasem voltam az!” – ígéri
húgának, s szerető, gyengéd karokkal fogja át a lány karcsú derekát,
hogy gyökereket eresszen belé és megfertőzze akaratával: gyilkolniuk
kell! Chrysothemis végül háromszor tagadja meg a reményt, mely azzal
kecsegtetné: a véres ruhából egy pillantás alatt öltözhet majd át
menyasszonyi ruhába. A túlélést ő az erősebbik oldalán keresi… Akkor hát
egyedül?
Két idegen férfi jelenik meg. Orestes halálhírét hozzák, bizonyítani
is tudván azt, hiszen szemtanúi voltak, ahogy a nagy Agamemnon fiát
saját lovai tiporták agyon. Elektra zavarodottan próbálja távol tartani
magát a hírtől s a hozzá közeledő hírhozótól, de láthatóan gyengévé
tették már a nap eseményei, avagy bizonytalanná a férfi jelenléte.
Hosszan néznek egymás szemébe némán. A nő, aki rég elnyomta magában a
vágyat, hogy egyszer megpihenjen egy férfi karjai közt, s a férfi, aki
hosszú távollét után tért haza, hogy elvégezze küldetését. Agamemnon
kutyául kiontott véréből valók: testvérek.
Valóban Orestes tért haza? Elektra az egyetlen, aki igazolhatja:
megjött a bosszúálló. Ő az egyetlen, aki a testvért, az új királyt
üdvözölheti… Elektra felismeri Orestest.
Nem kétséges, mely feladat vár a fivérre. Bosszút kell állnia az apa
haláláért, a család fennmaradásáért, a királyi trónért, de talán
leginkább Elektra megszenvedett éveiért. Mert minden emberi érzéstől,
asszonyi örömtől megfosztotta őt a hűséges emlékezés, a kompromisszumot
nem ismerő ragaszkodás. Feláldozta önmagát, egykor tündöklő szépségét,
férfiakat ámulatba ejtő nőiességét az apja sírján, hiszen „féltékenyek a
holtak!”
Az anya velőtrázó sikolya, halálhörgése rázza meg a palotát. Elektra
egyetlen szomorúsága, hogy nem a balta, nem az a balta végzett az
asszonnyal: a nagy sietségben elfelejtette öccsének átadni. De nem késik
a másik ellenség sem: Aegisthus érkezik, akit Elektra még csak férfinak
sem tart, csupán emlőnek nevez. Vele osztotta meg Agamemnón trónját
Klytaemnestra, ő váltotta fel a Férfi helyét az ágyban, ő volt az
orvgyilkos, aki egykor fejénél fogva vonszolta ki levágott áldozatát a
házból, a fürdő kövezetén. Orestes halálhírét hallva óvatlanul lép a
palotába, hogy beteljesülhessen a bosszú s a vért vér mossa le.
Chrysothemis hozza euforikus örömmel a hírt: Orestes hazatért, és lemészárolta ellenségeit.
A termekben holttestek hevernek, ám hívei, akik hűségesen vártak rá,
örömmel ünneplik az új királyt. A nővérek helye immár fivérük oldalán
van. Elektra mostantól végre maga is a palotában élhet, anarchistából
tiszta szívvel válhat royalistává. A kapuk megnyílnak, s nyugodt életet
kínálnak a jogos örökösöknek.
Zene szól. Örömzene. A túlvilág zenéjét csak azok hallják, akik e
földi létet elhagyni készülnek. Elektra életének egyetlen értelme volt, s
az beteljesült. Chrysothemis előtt új élet tárul fel.
A hatalomátvétel megtörtént. Az új uralkodó: Orestes – nevének jelentése: „hegymászó”.
Társzavak: összetett, szélsőséges, bosszú, testvéri szeretet, görög sorstragédia
Összefoglalva: közfürdőben játszódik, modern rendezés. Jelmezek úgy szólván nincsenek, ha vannak, szimbolika mindegyikhez köthető, a fekete gyászoló Elektra, fiatal huga világos ruházatban mutatkozik, az anyjuk fennhéjázó módon csilivili öltözékben. Oresztész, a fiútestvér, hogy miért öltöztették bizti őrnek vagy Man In Black - zsarunak, felfoghatatlan.... hogy a sötétben találkozott a nővérével, az még lehetséges is, hogy nem ismerte fel, de, hogy hosszan szájra adott csókban fortak össze, majd a földön fetrengve, egymásba ölelkezve fetrengtek, még nagyobb undort váltott ki belőlem.... A balta gyakran előkerül, de Elektra csak szájalni tud, cselekvésre képtelen, ezért anyja egy megfelelő pillanatban ki is röhögi, hogy nem ért célt, pedig "próbálkozott". Megint furcsa, hogy a címszereplő apját egy facsemetével helyettesíti, mindenhová magával cipeli, illetve egyszer el is hajította nagy lendülettel... Továbbá fertő, hogy a húgát is taperolta, de ott a szövegkönyv is sokat tesz a jelenethez, hogy azt a képzetet keltse bennünk, esetleg saját neméhez vonzódik Elektra. Még megjegyzendő, hogy mielőtt az anyját és annak szeretőjét kivégzik, a pár férfi tagjával találkozik a kertben a főszereplő, és a szemébe világít egy lámpával... ezért lámpás darab. Meztelen női és férfi testet is lehetett látni, de kösz szépen, most először és utoljára szántam rá magam, hogy a mítosz feszt darabjait megnézzem, ha bármikor visszajönne, mindenkinek azt tanácsolom, fontolja meg, hogy van-e kedve görög drámákat megnézni, amiknek már az alapsztorija kínos, nemhogy egy őrűlt rendezés még dob rajta egyet...inkább nem. Köszi. A Háború és békét ugyan nem sikerült túlszárnyalnia, de erősen a háta mögött lohol...
A bejegyzésemben közölt videó rávilágít a háttérben zajló dolgokra, pszichológia szempontból. Elektra gyásza és gyűlölete; a lánytestvér (a neve túl bonyolult nekem) siránkozása miszerint évetizedek óta várja a férjet és szeretne gyereket szülni; Oresztész hidegvérű gyilkossá válása...
