A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nyári Zoltán. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nyári Zoltán. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. április 2., szerda

Nixon Kínában járt

Felvételről megtekinthető még 2025. március 29-ig az Operavision-on

Eiffel műhelyház
Nixon Kínában


 

A darabot a kőbányai helyszínen tartották. Szerencsémre, felvétel készült róla, amit a fent említett platformon meg lehet tekinteni. Mivel, nagyon hosszú előadás, nem vettem rá anno belépőt, féltem volna a helyszínről útnak indulni. Nem egy biztonságos környék vagyis nem. Az 1-es villamos a nem biztonságos...

 A darab némán indul. Egy vörös ruhás nő (Mao-Cetung felesége - derül ki később számomra) mindenkit és mindent az irányítása alatt tart, majd elindul egy felvétel, ami Kína földrajzi és kulturális szokásait szemlélteti. 

Eredeti felvételeket láthatunk, ahogy Nixon Kínába érkezik feleségével. Az elnökéknek van egy ferfi kísérőjük, Henry Kissinger, aki kezet csókol a fogadóhölgyeknek (Mao-Cetung titkárnőinek), akik mindegyike máshogy reagált a gesztusra.

Nixon találkozik a kínai elnökkel, aki kommunista gondolatait osztja meg vele és Nixon kísérőjével, aki közben James Bond-nak képzeli magát...

A kínai elnöknek van 3 jól öltözött női háttérénekese vagyis ők a titkárnői, akik egyszer tradicionális jelmezben, másszor hivatalos uniformisban jelennek meg...

Ha zeneileg nem is tetszik, a jelmez (kivéve a kínai nép, ők modernebb ruházatot viselnek, de senki nem lóg ki a sorból...) és díszlet tekinteteben hűen tükrözi adott kor kultúráját.

Nixon felesége a nagy üdvözléseket követően nyakába veszi a varost, meglátogatja a népet, köztük is a porcelángyárat, kínai riksán közlekedik, lelkesen integet, kórházat látogat, majd malacnak öltözött embereket simogat, kínai gyerekekkel labdázik majd a "gésák táncától" elbűvölten csodálkozik a  világra...és végül havazik, amit korábban mesélt Nixon-nak, hogy Kínában látta a holdat és, hogy havazott...

A vörös női osztag c. előadás Mao-Cetung felesége kreálta, hogy az amerikaikat megriassza a hatalom kegyetlenségével, de a dolog fordítva sül el... Nixonné felront a színpadra, túlságosan elhiszi, hogy a parasztlányt megkorbácsolják... 

A 3. felvonásban az utolsó estéjüket tölti Kínában a házaspár. Mindenki egy-egy szobában mesél jövőbeli törekvéseiről, vagy múltbeli eseményekről. Zárókép, ahogy Mao miniszterét a kamera körbekerüli 4x. A férfi magányosan ül egy széken, a hajnalt érzékeli, madarak csicsergését, de a teremben csönd van...

Oldalmentés:

„A Nixon Kínában John Adams eleddig legsikeresebb és – a kortárs amerikai zene egésze felől tekintve – egyik legünnepeltebb operája. Adams dokumentarista alkotásában a híradások szenvtelenségét oldja fel zenei eszközökkel, s noha a mű az amerikai elnök ötnapos kínai látogatásáról szól, a muzsika mégsem politikai üzenet hordozója. Adams zenéjének tragikomikus ereje nagyrészt a két világ és szokásrendszer kontrasztjának megjelenítéséből fakad” – említi találóan Csehy Zoltán operakalauza. A Nixon Kínában éppen az amerikai és a kínai kultúra találkozásának izgalmas témája miatt világszerte népszerű és újabban ismét rendszeresen játszott opera lett. Magyarországi bemutatója is időszerű tehát, amelyhez az OPERA Angol100 szezonja szolgáltat keretet, és amelyet az intézmény művészeti igazgatója, Almási-Tóth András rendez, izgalmas ötletességgel használva ki az Eiffel Műhelyház különleges tereit.
„Nixon olyan, mint egy mai Simon Boccanegra, akinek felesége egy egész felvonást kap, ahogy megismeri a számára új kínai világot. A másik páros, vagyis Mao és feleségének története az ideológia mögött izgalmas párkapcsolatot tár föl egy nagyszabású operashow-ban” – fogalmaz a rendező.

Az előadás felvétele megtekinthető az OperaVision oldalán 2024. szeptember 29. és 2025. március 29. között.

Cselekmény

Játszódik Pekingben, 1972 februárjában.

I. felvonás
Repülőtér Peking mellett: hideg, tiszta, száraz reggel. 1972. február 21-e, hétfő van. Csou En-laj miniszterelnök egy kisebb csoportnyi tisztviselő kíséretében a kifutópályára vonul, amint a „Spirit of ’76” elnevezésű gép a repülőtérre gurul. Miután Nixon elnök kiszáll, kezet fognak, majd az elnök az izgatottságáról és félelmeiről számol be. Egy órával később Nixon már Mao elnökkel tárgyal. Mao beszédmodora filozófiai bölcsességek, szokatlan politikai kinyilatkoztatások és semmitmondó aforizmák tárháza. Bármit is mond, titkárai és a miniszterelnök nyomatékosítja. Nem könnyű a nyugatról érkezett politikusnak lépést tartani efféle párbeszédben.
Az audienciát követően mindenki emelkedett hangulatban élvezi az első estén rendezett fogadást. Nixon elnök és felesége alig pár szót vált egymással, amikor Csou miniszterelnök szólásra emelkedik. Az első köszöntőt a hazafias testvériségre mondja. Nixon válaszában a béke reményének nevezi a kínai népet. Folytatódnak a köszöntők, amelyek egyre közvetlenebbek lesznek az idő múlásával.

II. felvonás
Másnap reggel Mrs. Nixont látjuk kísérői és újságírók társaságában. Röviden elmagyarázza, mit is jelent egy nő számára First Ladynek lenni, majd ajándékként elfogad a Pekingi Üveggyár dolgozóitól egy üvegből készült elefántot. Ellátogat az Örökzöld Népi Kommunába és a Nyári Palotába, ahol röviden elidőzik a Hosszú Élet és Jóindulat Kapujánál, majd naplementekor a Ming-sírokat tekinti meg.

szünet

Este a Nixon házaspár a Vörös női osztag című előadást tekinti meg, ami maga Mao elnök neje, Csiang Csing irányításával jött létre. A forradalmi balett az ideológiai tisztességet hollywoodi stílusú érzelmekkel tálalja, és Nixonékat inkább ez utóbbi ragadja meg: az elnyomott parasztlány van rájuk igazi hatással, az erényekről szóló rész nyűgözi le őket. Csiang Csing azonban – úgyis mint Mao Ce-tung felesége – nem egészen ezt szerette volna közvetíteni.

III. felvonás
Az utolsó este Pekingben. Az elnöki látogatás pompája és nyilvános eseményei véget értek, a főszereplők hálószobáik nyugalmába vonultak vissza, és a múlt eseményein merengenek. Mao és neje táncolnak, Nixonék házasságuk korai időszakáról nosztalgiáznak, amikor is Nixon tengerészhadnagyként szolgált a Csendes-óceánon a második világháború idején. Az opera Csou felvetésével ér véget: vajon mennyi jó származik mindabból, amit egy ember tesz élete során?


Alice Goodman szinopszisa alapján


2017. február 28., kedd

"Nem vagyok én Sába királynője" és nem dolgozom dohánygyárban sem!

Goldmark Károly: Sába királynője
Rendező: Káel Csaba
Szereplők: Gál Erika, Sümegi Eszter, Nutthaporn Thammathi, Kelemen Zoltán
A bemutató ideje: 2015. július 3.

Az idézet, a Menyasszony tánc című musicalből való. De végre megismerhettem a Sába királynőjének operatörténetet és el kell mondanom csodaszép volt!

Gál Erika, Sába királynőjének szerepében

Idén két alkalommal, májusban fogják játszani az Erkel színházban a darabot. Két héttel ezelőtt, pedig a Magyar Televízió kulturális csatornája, az M5 adta le. Bár most sem a kezdetektől hallgattam-néztem az alkotást.

Bibliai történetet dolgoz fel az opera, amely összekapcsolódik Sába királynőjével, és Salamon király uralkodásával.

A története
Salamon király udvarába hívatja Sába királynőjét, fogadására előkészületek zajlanak az első felvonás elején. Asszád, a fiatal katona, kinek jegyese Szulamit, a királynő elébe siet. Útja során meglát egy csodálatos tünemény a patakban fürdeni. A látvány megbabonázza, de pár másodperc múlva tovatűnik. Asszád így elbizonytalanodik a jegyese iránti hűségében... Salamon király viszont rábeszéli, hogy ne törődjön semmiféle jelenéssel, hiszen ott van neki a hús-vér szerelme. Az udvarba érkezvén a királynő fellebbenti fátylát, így kiderül, hogy ő volt a lidérc, aki megkísértette a katonát. A nő váltig állítja nem ismeri a férfit.

A második felvonás alatt zajlik a fogadás, a díszünnepség Sába tiszteletére, aki a forgatag elől a kertbe menekül, és tudomást szerezve a katona jövendőbeli házasságáról, azon gondolkozva a kertben sétál. Szolgálónőjét megkéri, hogy csábító énekével vegye rá a férfit, hogy találkozzon vele itt. Asszád és Sába egymás iránti szerelme fellángol, a nőt takaró fátyollal összetartozásukat szimbolizálva (vagy inkább Sába bűvkörének ábrázolása a cél) táncolnak körbe. Ám a reggeli imára hívó harang hangja megzavarja őket, így a nő otthagyja a kertben. Az esküvő botrányba fullad, mivel a szenvedélyes Sába feltűnik az ünneplők között, erre Asszád elhajítja a gyűrűjét, ami összekötötte volna Szulamittal. Holott, Sába csak ajándékkal akart kedveskedni az ifjú párnak, Asszádon végigfut a mindent elsöprő szerelem és szenvedély érzése, de a nép lenyugtatja, majd a királynő a nevét suttogja, és ettől ismét nem tudja magát türtőztetni és elárulja a titkot, hogy ismerik egymást közelebbről is...viszont Sába megint mindent tagad. A zsidók istenét elkezdi szidni a katona, amire persze megátkozás és kiűzetés a válasz. Szulamit a szerelme életéért könyörög. 


Ajándékot hozott a csábító nőszemély
Harmadik felvonás balett előadással kezdődik, majd Salamon érkezik, neki hivatása dönteni a férfi sorsa felöl. Sába rimánkodik, majd ráparancsol, hogy engedje szabadon Asszádot. A kérése nem teljesül bosszúsan távozik. Szulamit-nak a király elárulja a férfi hollétét, menjen a sivatagba. 

Negyedik felvonás a sivatagban játszódik, Asszád vezekli a bűnéért, Sába ismét megkísérti, mindenét odaadná a férfinak, csakhogy az újból szerelmese legyen. Ám Asszád elhárítja, a nő kétségbeesetten elhagyja a színteret, közben vihar söpör végig a sivatagon, a katona erejét veszti, a homokra esik, a vihar elmúltával. Szulamit megtalálja a férfit, Asszád utolsó perceiben megbocsát a férfinek.

Zene
Goldmark Károly fantasztikus zenei világot teremtett, ugyan nincs olyan dallam, ami a köztudott dallamtapadást kiváltaná a hallgatóságban, ugyanakkor az erőssége, hogy nem kakofónia, és kikapcsolódhatunk alatta. Lágy, finomság. 



Díszletvilága és jelmezei
A háttér megjelenítése korhű, ezzel egyetemben van a jelmezek terén is. A kék szín a kerti jelenetben kap hangsúlyt, ugyanakkor a legszebben van kidolgozva. A balett jelenet kissé modernebb felfogású, nagy redős ruházatban ledér módon táncoló hajadonok lepik el a színpadot. 


Az opera nyelvezete: Német

Érdemes megnézni, meghallgatni. Szép, de tragikus opera. 

A tudnivalók, és idei játszási napok:

A kép galéria, tele látványos fotókkal:



Források:




Georges Bizet: Carmen
Rendező: Oberfrank Pál
Szereplők:  Gál Erika, Nyári Zoltán, Kálmándy Mihály, Létay Kiss Gabriella
A bemutató ideje: 2014. július 4.

A másik produkció, Bizet: Carmen című előadása volt az M5 műsorán. A remekbe szabott előadást egy-néhány szereplővel elrontották (pl. Escamillo nekem illúzióromboló - az amúgy szimpátiámat élvező, Kálmándi Mihály - mivel anno egy másik rendezésben egy igazi bikaelejtővel, Bretz Gáborral láttam) vagy maga a modern színpadkép, ami számomra túlságosan ízléstelen. A jelmezekről már szót se ejtsünk... Modern, Carmen társnője inkább valami leszbikus domina lehetett, aki a helyi diszkóbárból lépett ki. Létay- Kiss Gabriellával nem tudok mit kezdeni, mert róla meg nem tudom elhinni, hogy egy ártatlan fiatal, hangsúlyozom FIATAL nő... Ha lehet az Oberfrank Pál-féle rendezést, soha, de soha ne nézzétek meg! Szörnyű! Szinetár Miklós rendezése merőben illik a spanyol virtushoz, szép háttérrel, látványra adó jelmezekkel. Érdekessége, és eltérés a többi operától: jól megszokhattuk, hogy az átkötő szövegeket, avyga a prózákat is az adott operaszerző adott nyelvén adták elő, olaszul, németül vagy franciául...ezzel szembe megy ez a rendezés, hiszen, ugyan franciául énekelnek, de a prózában már magyar nyelven kommunikálnak.



Források: 

2014. március 31., hétfő

Intrika, szerelem, árulás, elbűvölő és fülbemászó dallamvilággal - ez a Carmen opera


Carmen - egy szenvedélyes szerelem története

Időpont: 2013. november
Helyszín: Erkel Színház
Előadás: Carmen


Az opera dallamait már sok alkalommal meghallgattam, meg van lemez formájában, illetve kedvenc rádióállomáson (Klasszik FM) is gyakran hallható a mű ismert számai. 



A címszereplő nem volt fekete hajú! A megtévesztő plakát miatt ki is voltam rendesen akadva ezen a tényen, hogy a mi kedves Carmenünknek nem fekete, hanem sötét vörös hajkoronával rendelkezik. Ettől függetlenül nagyszerű teljesítményt nyújtott. A torreádor szerepében viszontláthattam A bolygó Hollandi-ból megismert Bretz Gábort. Bámulatos volt, és mindenben percben vártam rá. A hősszerelmes szerepében Nyári Zoltán lépett színpadra, akit még nagyon régen az Operettszínház Bőregér című előadásában ismertem. Nagyon megható volt a jelenet, amikor megvallotta Carmennek, hogy az általa odavetett rózsa volt, ami életben tartotta őt, míg rabságát töltötte a börtönben. A szegény leány áriája is szépen szólt, és szívmelengető volt. Az operát francia nyelven hallhattuk.

Díszlet: első felvonásban egy kolosszum-szerű épületet láthattunk, amely jelképezte a dohánygyárat, ahol Carmen és "ledér" barátnői dolgoztak.




A második felvonásban már változik a színtér, egy kis falucska kocsmájában nagy terveket sző Carmen és szerelme, valamint a lány csaló társai.




A harmadik felvonásban visszatér a Colosszeum, ám a valódi rendeltetése szerint küzdőtérként felhasználva, ide vonul be a torreádor és társai, hogy megvívják harcukat a bikával.



Visszatérő figurák, ismétlések: egy turista csoport, akik szinte minden helyszínen megfordulnak, fényképeztek. A csoportot egy idegenvezető irányítja. Szintén vissza-visszatérnek az utca gyermekei.

Jelmezeiket tekintve, korhű, semmi abszurd, kiábrándító nincs benne. Kiemelkedő számomra, Carmen öltözéke, amit már a torreádor jegyeseként visel az utolsó felvonásban.




A rendező Szinetár Miklós volt. Az egész előadás átfogó volt, szép és megható véggel. Dicséretes darab.


Újdonság, hír (2015. április):

Pár hónappal ezelőtt volt szerencsém látni felvételről egy későbbi Carmen feldolgozást, tehát, amit legutóbb láthatott a közönség, 2014-ben. Zene szempontjából most is franciául énekeltek, de nekem úgy tűnt jobban nyűglődtek, mint a fentebb ismertetett előadás során. A szövegbeli kifejezések, az utalások. A díszlet leegyszerűsödött és ócskább lett, az egész teret tükrökkel töltötték ki. Viszont, így többféle rálátásunk volt a színpadon zajló eseményekre, ebből a szempontból érdekesnek mondható ez a megoldás. A jelmezek modernizálva lettek. Az énekesek egy részét lecserélték, de a két főszereplő, Nyári Zoltán és Gál Erika (Don José és Carmen) megmaradt, ámbár fájó pontnak értelmezem, hogy Bretz Gábor nem részese már az előadásnak. A mostani új rendezés Oberfrank Pál ötlete volt.


A képek forrása: http://www.opera.hu/hu/Carmen/galeria
Az előadásról bővebben: http://www.opera.hu/hu/Carmen/info