Fassang László – Bach zongorán és orgonán A Zeneakadémia saját szervezésű programja 2026.02.21. LiNK: https://lisztmuseum.hu/programok/2026-02-21-fassang-laszlo-8211-bach-zongoran-es-orgonan-13869
Insta bejegyzés, egyben a kifejtés is: Jó hangulatban, műértő és kedves közönséggel találkozva, a 3.alkalmamat töltöttem a Zeneakadémián. A régóta várt orgona est eljött és jaj de szuper volt, Bach zenére hangolódó munkásságáb kaptunk ízelítőt Fassang László által. Az orgona megszólaltatása mellett zongorán is játszott, bevezetőként kezdve. Az orgonán improvizált, ez volt a ráadás, mi meg a Tavaszi szél vizet áraszt cimű örök klasszikust énekeltünk, a keze intésére. Tartalmas, zenei est volt. #zeneakadémia#mindenunkazene#johansebastianbach#fuga#fassanglaszlo
Darabmentés:
J. S. Bach: Kromatikus fantázia és fúga, BWV 903 J. S. Bach: Két és háromszólamú invenciók, BWV 772-801 » 1. rész J. S. Bach: g-moll fantázia és fúga, BWV 542
SZÜNET
J. S. Bach: Két és háromszólamú invenciók, BWV 772-801 » 2. rész J. S. Bach: 4. (e-moll) triószonáta orgonára, BWV 528 J. S. Bach: C-dúr kis prelúdium, BWV 924 J. S. Bach: C-dúr kis prelúdium, BWV 933 J. S. Bach: C-dúr prelúdium és fúga, BWV 547
Fassang László (orgona, zongora)
Johann
Sebastian Bach három billentyűs hangszeren játszott és komponált:
klavikordon, csembalón és orgonán. Ezen hangszerek között az átjárás a
maga korában teljesen természetes volt, Bach is számos billentyűs
művéhez a neutrális „Clavier” hangszermegjelölést használta. Fassang
László zeneakadémiai koncertjén ennek szellemében fog felváltva játszani
egy Steinway-hangversenyzongorán és a Voit-orgonán. Bár mindkét
hangszer távol áll azoktól az instrumentumoktól, amelyeken a barokk
mester egykoron játszott, mégis tökéletesen alkalmasak arra, hogy
közvetítsék örökérvényű üzeneteit. A hangversenyen egymást kiegészítve
csendülnek fel és egymásra reflektálnak a pedagógiai céllal készült
miniatűr darabok és a monumentális alkotások. Az elhangzó műveken
keresztül a közönség betekintést nyerhet Bach gondolat- és
érzelemvilágának legkülönbözőbb rétegeibe, illetve abba a lenyűgöző
építkezésbe is, amely a kétszólamú invenciótól indulva az improvizatív
fantázián és triószonátán keresztül egészen az ötszólamú fúgáig vezet.
Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont
MEGTEKINTÉSI RÁTA: Nagyszerű volt, együtt énekeltünk. Másnap vettem jegyet az orgonabemutatóra is, ami március 29-én lesz. Megyek csavarhúzóval! :D Elbűvölt a hangszer, és kíváncsi vagyok a működtetési panel funkcióira is. Nekem bonyolultnak tűnt, de nyitott vagyok az újdonságokra.
Insta bejegyzés: A 2026os év berobbant és máris hozott a szinházi repertoáramba két új tagot. Az egyiket, be is mutatom: MÜPA. 2016 előtt jartam itt utoljára, sok volt rajta, igen a helyszinen! a nyomás, eléggé, de úgy döntöttem ideje újfent felfedezni és hát a varázsorgonáért mindig odáig voltam. Bogányi Gergely önálló estjén viszont nem az orgona, hanem egy egyszerű zongora csodálatos hangjait szólaltatta meg a finomlelkű művész. Kecses mozdulatos, gyors ütem, lassú váltották egymást. Szenzációs volt. Az est repertoárja Chopin köré fonodott. Bogányi kifejezte, hogy hálás a kozonsegnek, hogy eljottek ide meghallgatni őt. Mondjuk az is jó, hogy ő is eljött. 😜😅🤭
Kaptunk ráadást, az egyiket választottam aláfestőzenének. Bámulatosnak találtam, hogy kivulrol, kotta nelkul adott elo minden darabot. Az oldalerkelyen ultem, aminek az az elonye, h egysoros, es senki nincs mogotted, a lábaknak van elég tér. A ket nő a jobbomon, a diétájuk megbeszélésén túl, meséltek Bogányi bravurjáról is, amikor Chopint játszott 3 teljes órán keresztül, szünet nélkül.
A foldszinten mukodik csak a ruhatar, a jegyszedok, a ruhataros es a shop-os holgy kedvesek voltak mind.
Szünet alatt felfedeztem a régen látott tereket. Mondjuk a mozgólépcső pláza hatást keltett, de vannak jópofa újdonságok: hangszerbolt, a shop. Az fix, h inkább igyeksz majd melegebb időben valami jópofa előadást találni....de úgy hiszem nem véletlen, h a mai napon találkoztam újra a MÜPÁval... úgy gondolom a sok év után, feloldozást nyert a korábbi bűnei alól...tudom, furcsán hangzik, de ez az érzés elöntőtt és jó, hogy békére lelt általa a lelkem. Szóval, üdv hát újra köztünk, MÜPA! #müpa #amodernoperahaz #bogányigergely #zongoraest #feloldozás
2024.okt.20. 19:00-21:00 között az Operában, a Solti akadémia növendékeinek estje
Egyszavas jelző: áriakoncert
Insta bejegyzés:
A ma estét az Operában toltottem
egy rangos esemenyem, Solti Gyorgy karmester tiszteletere rendezett
gálán. A rola elnevezett Akademia 4 kivalo enekese orvendeztette meg a
kozonseget sok szep ariaval. Kiemelném: Figaro áriája A sevillai
borbelyban; Turandot-Nessum dorma (ez annyira szep volt, h konnyek
kozott hallgattam); Barcarolla a Hoffmann meseibol a kedvencem.
Csodaszep volt! Delila áriaja a Samson es Delilabol, Hamlet bordalszeru
eneken csodalkoztam, azert o egy melankolikus magaba fordulo karakter de
ez az enek dallamos es jokedvu volt. Carmen zárojelenete bravurosan
kivitelezve, mivel nem volt náluk tőr...🤭🤭🤭 A zenekar pedig mesésen
játszott, 2x is nagyon megmelengették a szivem (pl. Parasztbecsulet
Intermezzo vagy a már emlitett Barcarolla)
Gyönyörű átkötéssel zárult az est, a Pezsgő ária volt a ráadás dal, ami
tökéletesen illeszkedik a holnapi szinhazi hetvege plusz 1 raadas
darabhoz, érkezik a Pretty woman 3.0! #operabudapest#operagala#zenekar#zenekariest#soltigyörgy#soltiakademia
Ünnepi gálaest magyar, angol és eredeti nyelvű felirattal
Az előadás hossza: 2 óra, 1 szünettel
A Magyar Királyi Operaházba 1938-ban vették fel a Sir Georg Solti néven híressé vált ifjú Solti Györgyöt,
ám végül mindössze egyetlen előadást vezényelhetett az elboruló égbolt
alatt. Később, 1948-ban újra jelentkezett, de néhány vezénylés után
megint érezte a diktatúra szeleit, és Londont választotta lakóhelyéül. A
világhírű karmester hosszú élete során rengeteg tehetséget karolt fel,
és hagyatékának szerves része az a 2004-ben alapított nyári akadémia,
amelyben ma is képzik tisztelői, egykori röptetettjei a mai szárnyalásra
várókat. Eddigi két évtizedes működése során közel 300 magánénekes és
100 korrepetitor részesülhetett képzéseiben, tanárai között pedig olyan
nemzetközi nagyságokat üdvözölhetett, mint Kiri Te Kanawa, Leo Nucci és José Carreras.
Alapításának 20. évfordulóján a Solti Akadémia híres tanárai és
növendékei jönnek el Budapestre, hogy szülővárosában adózzunk a Maestro
emléke előtt. A közreműködők közül kiemelkedik Freddie De Tommaso,
akinek a nevére igazán 2021-ben figyelt fel a világ, amikor is az
elmúlt hat évtized legfiatalabb Cavaradossijaként ugrott be a londoni
Royal Opera Tosca-produkciójába. A gálaestre művésztársaival a romantikus operairodalom népszerű darabjai mellett ritkábban játszott opusok, így ThomasHamlet, CileaAz arles-i lány és Massenet Heródiás című operáinak részleteivel is készülnek az OPERA Zenekarát kérve segítségül.
MŰSOR: R. Leoncavallo: Bajazzók – Nyitány | a Magyar Állami Operaház Zenekara R. Leoncavallo: Bajazzók – „Si può?” – Tonio áriája az I. felvonásból | Paul Grant G. Rossini: Hamupipőke – „Nacqui all'affanno… Non più mesta” – Angelina áriája a II. felvonásból | Aigul Akhmetshina G. Verdi: Otello – „Gia nella notte densa”– Desdemona és Otello duettje az I. felvonásból | Hera Hyesang Park, Freddie De Tommaso G. Rossini:A sevillai borbély – „Largo al factotum” – Figaro áriája az I. felvonásból | Paul Grant G. Puccini: Turandot – „Nessun dorma” – | Freddie De Tommaso, a Magyar Állami Operaház Énekkara
---interval---
J. Offenbach:Hoffmann meséi – Barcarolle | Hera Hyesang Park, Aigul Akhmetshina C. Saint-Saëns:Sámson és Delila – „Mon cœur s'ouvre à ta voix” – Delila áriája a II. felvonásból | Aigul Akhmetshina A. Thomas: Hamlet – „Ô vin, dissipe la tristesse” – Hamlet áriája a II. felvonásból | Paul Grant P. Mascagni:Parasztbecsület – Intermezzo | a Magyar Állami Operaház Zenekara G. Verdi:Otello – „Ave Maria” – Desdemona imája a IV. felvonásból | Hera Hyesang Park G. Puccini: Bohémélet – „O, Mimì, tu più non torni” – Rodolfo áriája a IV. felvonásból | Freddie De Tommaso, Paul Grant G. Bizet: Carmen – „C'est toi?... C'est moi” – Carmen és Don José záróduettje a IV. felvonásból | Freddie De Tommaso, Aigul Akhmetshina
A zenekar március 18-án még engedelmeskedett az Operában a vezetőségnek és munkába álltak. Csodálatos estét tölthettem a helyszínen. Utcákkal előrébb hallottam a zenekar fúvosainak muzsikáját. A koncert előtt, az Ybl táblát megkoszorúzta a diri bá és az Ybl Társaság elnöke. Az eseményre sikerült odaérnem, csak a "bevezető" zenéről maradtam le, de az Ókovács-féle méltatást már meghallgattam, illetve a hölgy beszédét, aki a koszorúzás közben megpaskolta a táblát. Ez olyan kedves gesztus volt.
Az Ybl koncertet minden évben megtartják, tisztelegve az Operaház építésze és minden építész előtt.
A programról bővebben (opera.hu)
Szimfonikus hangverseny (2 óra 1 büfészünettel)
Születésének tíz évvel ezelőtti bicentenáriumán hangversennyel
emlékeztünk meg az itáliai reneszánsz nagy rajongójáról, a magyar
építészlegendáról, aki nemcsak főművét, az Operaházat, de a Várkert
Bazárt, a Bazilikát vagy akár az Erzsébet téri Danubius-kutat is örök
érvénnyel hagyta az utókorra – több száz más művével együtt. Az est
vendégei maguk is mérnökök és építőművészek voltak, s azóta igyekszünk
az építészszakma ünnepévé is varázsolni a mindenkori Ybl-hangversenyt, a
koncert programja pedig igyekszik Ybl Miklós
kortársainak, nem kevés esetben személyes ismerőseinek remekműveiből
tallózni. A hangverseny előtt intézményünk és az Ybl Egyesület
képviselői szokás szerint emléktáblát koszorúznak a neoreneszánsz
Operaház oldalfalán, itáliai reneszánsz toronyzenétől övezve – ez a
program az épület történeti helyreállítása miatt évekig elmaradt, de
2022-ben visszaállítottuk ezt a szép hagyományt is.
Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara Karmester: Rajna Martin
19:30-22:00 között, mivel a büfészünet elhúzódott...
Beszámoló Opera oldaláról: https://www.opera.hu/hu/hirek/szlav-szerzok-nepszeru-muvei-az-aranykor-8211-ybl210-operahazi-koncertjen/
Utókor számára lementve:
Szláv szerzők népszerű művei az Aranykor – Ybl210 operaházi koncertjén
Rimszkij-Korszakov nagyszabású Seherezádé című szvitje, Csajkovszkij virtuóz D-dúr hegedűversenye és Dvořák ünnepélyes Karnevál-nyitánya szerepel a Magyar Állami Operaház Zenekarának 2024. március 18-i, Aranykor – Ybl210 elnevezésű koncertjén. A hangversenyt Rajna Martin első karmester vezényli, a D-dúr hegedűverseny szólistája Kállai Ernő szóló első koncertmester lesz, míg a Seherezádéban Stankowszky Eszter koncertmester szólóihoz a fafúvósok közül Rácz János, Rumy Balázs, Lorx Laura és Salvi Nóra csatlakozik.
A koncert fő műsorszáma Rimszkij-Korszakov egyik legismertebb darabja, a Seherezádé. A négytételes szimfonikus szvitet Az ezeregyéjszaka meséi négy
története ihlette, amelyben Sahriár szultán a női hűtlenségen
felbőszülve nászéjszakája után minden feleségével végezni kíván.
Seherezádé szultána azonban meséivel ezeregy éjszakán keresztül
fenntartja hitvese kíváncsiságát, így az végül megkíméli életét. A darab
négy tételének folyamatosan visszatérő témája a szultán félelmetesen
dörgő basszus motívuma és Seherezádé hegedűn és hárfán felhangzó,
sejtelmesen játékos futama. Bár a tételek Az ezeregyéjszaka egy-egy
meséjének is megfeleltethetők, Rimszkij-Korszakov ezeket törölte a
partitúrából, hogy a hallgató a történetektől elvonatkoztatva jobban át
tudja adni magát a nagyszabású zenekari hangszerelésnek és az egzotikus
keleties hangzásvilágnak. A Seherezádé varázslatos mesefolyamán, ami számos balettfeldolgozást is inspirált, Stankowszky Eszterkoncertmester
szólói vezetnek végig, amikhez időről-időre csatlakoznak a fafúvósok
zenekarból kiemelkedő, keleties díszítésű dallamai Rácz János (I. fuvola), Rumy Balázs (szóló I. klarinét), Lorx Laura (I. fagott) és Salvi Nóra (I. oboa) közreműködésével.
A szünet előtt Csajkovszkij a zeneirodalom leghíresebb és legnehezebb hegedűre írt versenyművének tartott D-dúr hegedűversenye
szerepel a műsoron. Az eredetileg Auer Lipót számára dedikált művet a
19. század második felének világhírű magyar hegedűművésze elsőre
eljátszhatatlannak ítélte, így az 1881-es bécsi premieren a kiváló ifjú
orosz hegedűművész, Adolf Brodszkij adta elő a Bécsi Filharmonikusok
kíséretével, Richter János vezénylete mellett. A háromtételes műnek, ami
az orosz népi muzsikából is sok ihletet merít, a kezdeti hűvös
fogadtatás ellenére néhány év alatt kialakult máig tartó népszerűsége.
Az Ybl palotában az est szólistája Kállai Ernő, a
Magyar Állami Operaház szóló első koncertmestere lesz. A sokoldalú
művész a New York-i Julliard Schoolban Itzak Perlman tanítványaként
szerzett mesterdiplomát, legendás oktatójával több kamarakoncertet is
adott, de fellépett többek közt a New York-i Filharmonikusokkal a
Carnegie Hallban és a világ számos rangos hangversenytermében is. 2016
óta az OPERA Zenekar koncertmestere, a zenekar belső szavazása nyomán
pedig az idei, 2023/24-es évad zenekari művésze.
A hangversenyt Antonín Dvořák sodró lendületű Karnevál-nyitánya
indítja, amit a cseh zeneszerző 1891-ben, egy nyitánytrilógia középső
darabjaként komponált, és amelyben a nagy emberi érzelmeket és
lelkiállapotokat kívánta muzsikával kifejezni. A közkedvelt darab
eredetileg az „Élet” címet kapta, ami jól kifejezi a benne lüktető
energiákat. A három nyitányt egy grandiózus szimfonikus költeményként
1892-ben, a prágai Rudolfinumban mutatta be a cseh Nemzeti Színház
Zenekara, végleges változata 1894-ben jelent meg nyomtatásban, immár
különálló formában, Karnevál-nyitány címmel. A szonátaformában írott mű a
szerző által megadott program szerint egy magányos vándor esti
érkezését mutatja be egy városba, ahol éppen karnevált rendeznek.
A Magyar Állami Operaház Ybl Miklós születésének tíz évvel ezelőtt
bicentenáriuma óta emlékezik meg neki dedikált hangversennyel az
Andrássy úti dalszínház vezető tervezőjéről, néhány nappal az Ybl-díjak
átadása után, és néhány héttel az építőművész születésének évfordulója
előtt. A koncertet megelőzően az OPERA vezetése az Ybl Egyesület
képviselőivel közösen koszorúzzák meg Ybl Miklós emléktábláját az
Operaház homlokzatán.
Amióta csak megtaláltam, klasszikus nagyzenekari koncertekre imádok járni az Operaházba, az Erkelbe. Idén sem maradhatott el, minden olyan zenekari estet bezsebeltem SZÉP kártyával, amit csak meghirdetett az OPERA. Tehát, ha lesz koncert, én biztosan helyett foglalók valahol a nézőtéren. :)
2023.szeptember 21. csütörtök, 19:00-21:00 között Erkel színház
Az idei első koncert, ami regisztráció köteles, az a koreai szertartás volt. A koreai nagykövetség szokta kérni az Erkelt egy napra, helyszínül. Tavaly komolyzene, operaénekesekkel és a koreai zenekarral érkeztek, ezúttal egy szertartást nézhettünk végig.
Insta bejegyzésem: Hivatalosan
is elkezdodott szamomra az ujabb szinhazi evad! Elsokent az ősök
tisztelete felé mutatott szertartasnak voltam reszese, tobbedmagammal.
Szokatlan nagyobb csajbandaval menni, de jo volt. Az Erkelben is
szivelyes mosollyal fogadtak Bennunket. A Szöulból érkezo tarsulat
megmutatta szines kulturajat, szinpadon megszolaltattak kulonleges
hangszereiket, a kozonseg pedig az eloadas elott majd utan
ismerkedhetett meg behatobban veluk. Koreai kozonsegbol nem volt hiany,
imadnivaloak a déliek. Nagyon baratsagosak voltak. Egyedi betekintesunk
nyilt, mikent tisztelegnek elődeik (uralkodoik) elott. Még a nagykövet,
aki rovid osszefoglalot tartott a "két látszolag kulonallo felvonas"
kozott, parhuzamot hozott, miszerint a magasztalt szemely olyan uralkodo
volt, mint nekunk Matyas kiraly. #delkoreaikoncert#hagyomany#tisztelet#koreanpeople
Tiszta, ragyogó energiák, időtlen szépség és nagyság – ezt az élményt
ígéri az Erkel Színház közönségének a Koreai Kulturális Központ ünnepi
előadása, amely 54 zenésszel és 18 táncossal egy valódi ősi rituálét
varázsol színpadra. A Jongmyo Jeryeak név a Csoszon-dinasztia nagy
múltra visszatekintő szertartására utal, amely hangszeres zenét, éneket
és táncot magában foglalva, teljes műalkotásként ölt testet. A koreai
tradíció kivételes jelentőségét bizonyítja, hogy 2001-ben az UNESCO
Szellemi kulturális örökségeinek sorában is helyet kapott.
Az előadás a Koreai Kulturális Központtal együttműködésben jött létre. Az előadás ingyenes, azonban előzetes regisztráció szükséges.
A Jongmyo Jeryeak A
Jongmyo Jeryeak a joseon-kori királyi udvar ősi szentélyében, a Jongmyo
szentélyben a korábbi királyokat tiszteletére tartott Jongmyo Jerye
szertartáshoz kapcsolódó ének és tánc, mely közel 600 éves történelmet
tudhat magáénak. Instrumentális zenéből, énekből és táncból álló
szintetikus művészeti alkotás. Zenéjét koreaiul akjang-nak nevezik, az
ehhez kapcsolódó akjang dalszöveget pedig olyan magas szintű irodalmi
műként tartják számon, hogy külön műfajként értekeznek róla. A Jongmyo
Jeryeak egy hatalmas birodalmat megalapító uralkodó erényeit dicsérő
drámai mű. Az akjang a kulturális és a katonai erényeket dicsőíti, az
ehhez kapcsolódó tánc, az Ilmu pedig még fennköltebbé teszi azt.
Lassúsága és letisztultsága ellenére dallama színpompás, a mikrotónusok
által alkotott hang energiája és élettelisége csak úgy sugárzik a
zenéből, és bepillantást nyerhetünk a fenséges és szigorúan irányított
koreai udvari kultúra szépségébe. Az esemény a Joseon időszak
(1392-1910) állami zenei intézménye, a Jangakwon utódintézményeként
számon tartott Koreai Gugak Központ gondozásában áll, 1. számú koreai
nemzeti szellemi kulturális örökség, és 2001-ben az UNESCO a világ
szóbeli hagyományhoz kapcsolódó kulturális örökségévé és szellemi
kulturális örökségévé választotta.
A Jongmyo Jeryeak történelme Sejong
király, a Joseon dinasztia negyedik királya és egyik legkiemelkedőbb
uralkodója akinek a hangeul [hángül] koreai ábécét is köszönhetjük
ráébredt, hogy újfajta zenére van szükség. Úgy érezte, hogy a
szertartási zene, melyet az állam alapításának idején alkottak nem
eléggé kifejező ahhoz hogy elődjeinek kiemelkedő sikereit megfelelően
dícsérje, illetve hogy méltón megemlékezzen az államalapítással
nehézségeiről. Ezért alkotta meg a sinak-ot [sinák], vagyis új zenét,
melyhez a gochwiak-ból [gocsviák] – a hangos, fúvós és ütőshangszerekből
álló zenekarból – és a hyangak-ból [hjángák] – a Goryeo dinasztiából
maradt udvari zenéből – szerzett inspirációt. Ennek eredményeképp
született meg az új Jeongdaeeop [Csondeap] (Egy aatalmas dinasztia
alapítása) és a Botaepyeong [Botepjang] (A béke megőrzésének Tánca).
Ezt
a kétfajta zenét Sejong király uralkodása alatt az üdvözlő
ceremóniákhoz kapcsolódó fogadásokon is játszották. Fia, Sejo király
[Szedzsó] (1455-1468) később felülvizsgálta a szöveget és változtatott a
zene egy részén annak érdekében, hogy az jobban illeszkedjen a
szertartás lépéseihez. Csak ezután tette lehetővé, hogy a Jongmyo
Jeryeak alatt is ezeket használják.
Mikor a Jeongdaeeop Sejong
király uralkodása alatt először megszületett, tizenöt dalt tartalmazott,
a Botaepyeong pedig tizenegyet. Mikor ezeket később a Jongmyo
szertartási zenében alkalmazni kezdték, mindkettőt tizenegy dalban
állapították meg. Később a Botaepyeong egy újabb dallal gazdagodott, az
úgynevezett “Jonggwang”-gal [Csonggváng] (szó szerint: újra világosság),
mely Seonjo [Szanjó] sikereit dicséri, aki Korea 1592-es japán
invázióját (Imjin Waeran) visszaverte. Ebben a “Yonggwang”-ot
[Jonggváng](A sárkány fénye) és a “Jeongmyeong”-ot [Csangmjang] (Tiszta
fény) egyesítették egy dalban, és ebben a formában maradt ránk örökül.
Ezekről a zenei változtatásokról régi kottákból, például a Sejong király
évkönyveinek 138-as könyvéből, Sejo király évkönyveinek 48. könyvéből,
és Yeongjo [Jangdzsó] király (1774-1776) uralkodása alatt kiadott Daeak
hubo-ból [Deák hubó] (Kiemelkedő zenék későbbi leirata), illetve a
Gojong [Godzsong] király (1863-1907) uralkodása alatt született Sogak
wonbo-ból [Szogák vonbó] (Népzenei Források könyve) tudunk. Emellett a
szertartási táncokról, az Ilmu-ról a Siyong mubo-ból [Sijong mubó]
(Korabeli tánc magyarázatok) tájékozódhatunk.
A jelenleg
használatban lévő Jongmyo Jeryeak-ot, melyet először Sejo király
uralkodásának tizedik évében, 1464-ben játszottak több, mint ötszáz éve
adják elő, bár az Imjin háborúk utáni tíz évben és a Korea
függetlenségének kikiáltása utáni hat évben a Koreai Gugak Központ
1951-es megalapításáig szüneteltették a szertartást.
A Jongmyo szentély, Korea reprezentatív épülete A
Joseon dinasztia királyi szentélye, a Jongmyo szentély
Jongno[Csongno]-gu-ban (vagyis Jongno kerületben), Szöul óvárosának
központjában található és két épületkomplexumot, a Jeongjeont
[Csangcsan] (Főcsarnok) és a Yeongnyeongjeont [Jangnyangcsan] (Az Örök
Béke Csarnoka) foglalja magába. A szentély őrzi a Joseon dinasztia
minden királyának és királynőjének emléktábláját, többek között Taejo
királyét [Tedzsó] (Yi Seong-gye [I Szang-gje]), a Joseon dinasztia
alapítójáét is. A keleti hagyományok nagy hangsúlyt fektetnek az ősök
tiszteletére, ezzel összhangban tehát a négy Nagyszülő emléktáblája -
beleértve King Taejo apját és nagyapját - is az Örök Béke Csarnokában
van elhelyezve.
A Jongmyo Jerye részeinek zenei rendje A
Jongmyo Jerye sorrendje hasonló más hagyományos, az ősök tiszteletével
kapcsolatos szertartásokéhoz és egyéb vallási rituálékhoz. A szertartás
bevezető része három részből áll: a yeongsinnye-ből [jangsinnje], mely
az ősök lelkeit köszönti; a jeonpyerye [csanpjerje], aminek keretein
belül felajánlást teszünk az isteneknek; és a jinchannye [dzsincsannye],
ahol a felajánlott ételeket mutatják be. A rituálé központi részeként
sorban három csésze alkoholt ajánlanak fel az ősöknek.
Az első,
második és harmadik csésze felajánlását sorrendben choheonnye-nek
[csóhonnye], aheonnye-nek [áhannye], és jongheonnye-nek [csonghannye]
nevezik. A ceremóniát három rítus zárja le: az eumbongnye [ümbongnye],
mely alatt a szertartást levezénylő hivatalnokok megosztják az ősök
lelkei által megáldott ételt, a songsinnye [szongsinnye], melyben a
lelkeket rituálisan útjukra küldik; és végül a mangryorye [mángrjorje],
az utolsó rész melyben a szertartásban használt írott imádságokat
elégetik. A Jongmyo Jeryeak összesen 27 dalt foglal magába. Ebből
tizenegy a korábbi uralkodók írott eredményeit, tizenegy pedig katonai
sikereit dícséri. A Botaepyeong első dalát a “Huimun”-t (Dicső
irodalomkultúra) a yeongsinnye (a lelkek rituális segítségül hívása) és a
jeonpyerye (rituális felajánlás) alatt is előadják, mindkét változatban
más-más dalszöveggel. Az előbbiben a dalt kilencszer ismétlik, az
utóbbiban pedig egyetlen, lassú változatát adják elő.
Az italok
felajánlásának első részében a Botaepyeong mind a tizenegy dala
lejátszásra kerül, a második és harmadik részt pedig a Jeongdaeeop
összes, tizenegy dala kíséri, melyek mindegyike pentaton skálán mozog.
Ezzel
szemben a “Punganjiak” [Pungáncsiák] (szó szerint: A gazdagság és
kényelem dala), melyet hétfokú skálára írtak háromszor kerül előadásra, a
jinchannye, a cheolbyeondu [csalbjandu], és a songsinnye keretein
belül, minden alkalommal más szöveggel és címmel.
Ilmu, a Jongmyo Jerye-hez kapcsolódó tánc A
Jongmyo Jeryeak-ot szertartási tánc is kíséri, melynek neve “Ilmu”,
jelentése “Sorokban táncolt tánc”. Kétféle Ilmu-t ismerünk: a Munmu-t,
mely a műveltséggel kapcsolatos erényeket dicséri, és a Mumu-t, mely a
katonai sikereknek állít emléket. A Munmu-t a Botaepyeongjimu
[Botepjangdzsinmu] (A Béke és nyugalom megőrzésének tánca) keretein
belül adják elő, a Mumu-t pedig a Jeongdaeopjimu [Csangdeopdzsimu] (Tánc
a nagyszerű ügy megalapozásáért) alatt láthatjuk. A Munmu alatt a
táncosok jobb kezükben fácántollakkal díszített eszközt,, bal kezükben
pedig yak-ot [ják], egy bambuszból készült fúvós hangszert tartanak. A
Mumu-t előadó táncművészek jobb kezükben fa dárdát, vagy kardot fognak. A
Munmu-t a szertartás első felében táncolják, egészen az első
felajánlási szertartásig. Ezt követi a Mumu, melyet a második és a
harmadik felajánlás részeként adnak elő. Az ősök tiszteletére tartott
szertartás mai formájában “Parilmu”-t [Párilmu] (fordítása nagyjából
“nyolcas Ilmu”-nak felel meg) táncolnak. Ez összesen 64 művész előadása,
akik négyzetes formációban nyolc sorban és minden sorban nyolc
táncossal adják elő az Ilmu-t.
A Koreai Gugak Központ A
Koreai Gugak Központ a koreai előadóművészet hagyományát megöröklő, a
Koreai Köztársaságot képviselő állami művészeti intézmény. a Silla
időszak Eumseongseo-ja, a Goryeo időszak Daeakseo-ja, illetve a Joseon
időszak Jangakwon-jának utódintézményeként a királyi udvari zene
hagyományát ápolja. A Koreai Gugak központ 1951-ben azért jött létre,
hogy a koreaiak több ezer év óta fennmaradó zenei hagyományát továbbra
is megőrizze.
Az élmény hatalmas volt, a koreai emberek nagyon kedvesek, többek között a pillanat marad örök emlék, ahogy a koreai hölgy, akit megkértem, hogy nézzen a kamerába, mert szerettem volna megörökíteni a csodás ruhakölteményében, azt szerette volna, ha nem fényképezem le őt, egymagában, hanem mellé állok. Az est végén, pedig a különféle hangszerekkel is megismerkedtem.
Insta bejegyzésem: Immáron sötétben, de világos hangulatban az Operaházban! Megkezdtem kövi évados
látogatásaim sorát, ezuttal egy klasszikus műfajban, zenekari esttel,
az Opera186-tal. Klassz volt,nyugtató és sodró lendületű. A műsor végen a
tavalyi klasszik helyemet meglátogattam, a 7es szék és az aranyoszlop
párost. 🥰🤗 #operahaz#operahouse#operahazzenekara#zenekariest#opera186
Élmény volt, imádtam a helyszínen lenni, és átlényegülni a zene által. Hatalmas bravó az OPERA Zenekarának! :)
opera.hu oldalról mentve:
Szimfonikus hangverseny két részben
Minden évben eseményszámba kell
mennie annak, ha a legelső magyar szimfonikus együttes, az OPERA Zenekar
az új szezonban először lép kőszínházi kulisszák között hangversenyező
társaságként a közönség elé – a nyári szünet és a nyári speciális
szabadtéri feladatok után. Közönségünk egyre inkább észlelheti majd,
hogy két vonás épül ki zenekari hangversenyeinken, amelyekkel
tagadhatatlanul szeretnénk kiemelni együttesünket és intézményünket a
rengeteg színvonalas budapesti programlehetőség közül. Első: a hozzánk
betérő koncertlátogató vizuális – mi úgy szeretjük mondani, az OPERÁ-hoz
méltó „összművészeti” – élménnyel találkozzon, hatásvilágítás, vetítés
vagy más társművészet bekapcsolásával. Második: az OPERA Zenekar
hangversenyein mindig szólaljon meg operanyitány, mert ezeket a pompás
műveket az OPERA Zenekar érti és játssza a legjobban.
MŰSOR:
Glinka: Ruszlán és Ludmilla – nyitány
Rahmanyinov:2. (c-moll) zongoraverseny, Op. 18 | közreműködik: Balogh Ádám (zongora)
Ezúttal is, ahogy az Operában, zömmel, kedvenc jegyszedőmmel váltottam pár szót, aztán elfoglaltam a helyemet az első sorban. De rég is volt, és most milyen jó lesz a bérletek mind az 1. sorba szólnak. Már várom, csak azt nem, hogy rugdossák a székemet...
A kiválasztott koncert, amit megint csak jeggyel látogattam meg, mert nem válogattam bele a bérletek közé a 8.szimfónia volt. Igazi, zenei csemege, a közönség kulturált, kedves emberek vettek körbe az első sorban, a másodikban kicsit később érkezett egy páros, akik a hátam mögé ültek. Kifogástalan öltözékben kifogásolták azokat a vendégeket, akik nem voltak az alkalomhoz illően felöltözve (pl. kockás ing, farmer, stb.). Szerettem volna szólni a férfitagnak, - ugyanis a hol ültünk a múltkor? témát követően az egyesek öltözködési stílusát bírálta - miszerint álomvilágban él, mert ma már nem foglalkoznak azzal, hogy ha színházba mész, puccba vágod magad.... ott ahol, olyan vélemény létezik, mely azt taglalja, hogy a farmer elegáns viselet, ha van felette öltönykabát...ott már minden elveszett... Az előadás katarzis volt, örültem, hogy kedvenc férfi operaénekeseim szerepeltek, Palerdi András és Haja Zsolt.
A karmester nagy átlényegüléssel vezette a zenekart és a kórust. A végén nem tudom, mit akart már kirázni a pálcájából...
opera.hu oldalról mentve:
Koncertszerű előadás latin és német nyelven, magyar, angol és eredeti nyelvű felirattal
Zenekarunk és Énekkarunk
látványos fejlődése 2020 óta lehetővé teszi, hogy minden évad elején
afféle erőgyűjtő fohászként elhangozhasson e gigantikus mahleri alkotás,
a 8. szimfónia, minden évben más és más kiváló karmester irányításával.
Nagyszabású vállalkozásunk előtt 13 évvel szólalt meg utoljára
hazánkban a mű, amelyet első ízben 1983-ban (!) sikerült idehaza
eljátszani, azóta még kétszer tudták megszólaltatni különböző művészeti
intézmények alkalmi társulásai. Aligha van alkalmasabb mű ennél a
hatalmas szimfóniánál, hogy elindítsuk Opera Total című zenekari sorozatunkat, amelyből a több együttesnyi zenészünk csaknem minden tagja kiveheti a részét.
2023.03.26. 19.30-21.30 között az Operaházban, Ybl-ünnepségen
Operáról származó info:
Díszhangverseny az OPERÁ-ban
Születésének kilenc évvel ezelőtti bicentenáriumán hangversennyel emlékeztünk meg az itáliai reneszánsz nagy rajongójáról, a magyar építészlegendáról, aki nemcsak főművét, az Operaházat, de a Várkert Bazárt, a Bazilikát vagy akár az Erzsébet téri Danubius-kutat is örök érvénnyel hagyta az utókorra – több száz más művével együtt. Az est vendégei maguk is mérnökök és építőművészek voltak, s azóta igyekszünk az építészszakma ünnepévé is varázsolni a mindenkori Ybl-hangversenyt, a koncert programja pedig igyekszik Ybl kortársainak, nem kevés esetben személyes ismerőseinek remekműveiből tallózni. A hangverseny előtt intézményünk és az Ybl Egyesület képviselői szokás szerint emléktáblát koszorúznak a neoreneszánsz Operaház oldalfalán, itáliai reneszánsz toronyzenétől övezve – ez a program az épület történeti helyreállítása miatt évekig elmaradt, de 2022-ben végre módunkban állt visszaállítani ezt a szép hagyományt is.
A koncert 1. felvonása alatt szembejött egy igen ismert, akár filmvászonról si visszaköszönő dallam, erről értekeztünk a koncert végén kedvenc jegyszedőmmel.
A koncert előtt megkoszorúzták Ybl ülőszobrát az Operaház főbejáratnál...kis koncertet is adtak - erről csak később értesültem... Link
Az este nagyon élménydús volt, zeneügyileg, illetve voltak nehezebb pillanatok, akik előttem ültek, francia idióták személyében, akik nem tudták élvezni a zenét és nyugodtan a helyükön ülni... sajnos, vannak ilyen emberek...
2020-at írunk, amikor március 11-től a színházak bezártak, kezdetét vette az online előadások kora. Vagyis a teátrumoknak kellett ráállniuk, egy rövidebb időre, aztán ősszel egy újabb még a mai napig (2021 április) nyiltak ki az épületek kapui...
Andrew Llord Webber-hez köthető egy YouTube csatorna: https://www.youtube.com/channel/UCdmPjhKMaXNNeCr1FjuMvag - mely a karantén ideje alatt megédesítette a péntek esténként, hiszen a zeneszerző legismertebb előadásainak koncertszerű feldolgozásait nézhettük meg. Mindig +1 napig volt a teljes előadás elérhető a felületen. Húsvétkor kötelezően jött a Jézus Krisztus Szupersztár, és most 2021-ben is NagyPénteken közzétették a 2012-es változatát, amelynek befejezése annyira meghatott, hogy nem is tudtam sírás nélkül végignézni.
Rájöttem, hogy rettentően sok dal van benne, amiért lehet szeretni a darabot is. Holott a feldolgozott témája nagyon nyomasztó. Katolikus emberként elborzasztót, hogy Webber musicalt készített belőle, és most mégis máshogy gondolkodom róla. Talán feltudtam nőni hozzá.
Jól játszottak a színészek/énekesek. Főbb szerepekben:
Jesus - Ben Forster
Mary Magdaléna - Melanie C
Judas - Tim Minchin
Kedvenceimet hoztam a csatornáról, kattintsátok rá bátran:
A Madách Színház repertoárján is szerepelt, de nem volt sikeres, szerintem a rendezés nem volt jó, nekem ez a koncertváltozat mérföldekkel vitte a prímet, és jobban átéreztem Jézus szenvedését, Judás őrlődését. Azért is érdekes ez a rajongásom, mert még utána is a zenéje járt a fejemben, a Kiscelli parkerdőben a Getsemanét hallgattam, elmélyültem benne, a Minden rendben van-t napokig dúdoltam. Előzetesen - Virág Vasárnapon meg a Hozsannát.
A koncert - azt a hatást adta, amitől egy újabb szintre emelkedett a Jézus Krisztus Szupersztár.
Mostanság valóban kissé hanyagoltam az én színházi blogomat. Sok gond foglalkoztatott, megtalált minden ügyes-bajos dolog, és nem igazán volt kedvem a színházi élményekről referálni, pedig voltam a nemes teátrumokban, de valahogy nem tudtam volna szívből írni az eseményekről. Úgyhogy most apró szösszenet erejéig felelevenítem az élményeimet!
Decemberben két alkalommal voltam színházban.
Elsőként egy nagyszerű koncertben lehetett részem. Régóta vágytam vissza az emeleti páholyokba, amit az új rendszernek köszönhetően elfelejthettem egy időre, de lám, van, hogy sikerül trükköznie az embernek, és csak hozzáfér ahhoz, ami a szívének oly kedves.
Leoncavallo: Bohémek című előadás nálunk fut csak ezen a címen, hiszen eredetileg a Puccini féle alkotás címével egyező a darab. A hírhedt történet szerint, Leoncavallo találta ki, hogy érdemes lenne a Bohémekről egy operát szerezni. Megírta a librettot- de a megzenésítésre Puccinit kérte fel, aki kezdetben nem akart kötélnek állni, így tehát nem fogadta el a felkérést. Így Leoncavallo saját maga zenésítette meg a művet, de balszerencséjére Puccini is belefogott a mű megalkotásába, és "sajnos" az ő műve diadalmaskodott a "párbaj"ban. Évek óta az operaházak az ő változatát játsszák és az olasz vetélytárs darabja a feledés múltjába merült. A mi operaházunk is körülbelül 10 év óta nem játszotta, de mivel Puccini számára bejelentett emlékévet ünnepeljük, előkerülhetett ez a poros előadás is, a közönség megismerhette a másik változatot is. Amikor a repertoárban ezt olvastam, mindenképpen vonzott magához a mű, hiszen mégis egy rivalizálás tárgyáról van szó, egy olyan műről, ami a két zeneszerzőt örök haragba vitte.
A darabot koncertszerűen tálalták. Minden művész kifogástalan öltözetben feszített. A kidolgozott karakterek között, vagyis a két darab karakterei mind egyforma név alatt szerepeltek, ugyanakkor vannak olyanok, akik előtérbe kerültek, vannak, akik kevésbé. Legfontosabb különbség, hogy a ferstő és szerelme áll az előtérben, míg a Puccini darabban inkább a költő és kedvese (Mimi) történetére fókuszált a szerző. A férfi hangnemek is felcserélődtek, bariton-tenor.
László Boldizsár, aki az egyik főszerepet játszotta, sajnos, ülve kellett énekelnie, mert lába megsérült, amikor New Yorkban a társulattal kint tartózkodtak, nagyon impozánsnak akart mutatkozni a jégpályán, lábát törte... ha Ókovács Szilveszter (aki a darab elején volt konferanszié) nem mondja, nem valószínű, hogy feltűnt volna a szék.
A mű zeneileg szépen kidolgozott, kellemes hangzású, szívesen hallgattam. Szeretem, ha andalító vagy ütemekben gazdag. Méltánytalan, hogy elfeledték az operaházak, ugyanakkor dicséretes, hogy pont a magyar csak megrendezte, és színpadra vitte, hogy a magyar megismerhesse a bohémek ezen oldalát is. Kiemelendő a Mimit alakító hölgy alakítása a darab végén, valóban olyan hatást keltett, mintha ki lehelte volna a lelkét (tűdőgyulladásban hal meg a karakter a darabban).
Második darabom, a szívemnek oly kedves Csajkovszkij mű, A diótörő volt, ami igazi öröm-díszáradat vett körül, hiszen, idén a tv-ben is lement, jó sokszor. December 23-án 11.00 órási időponton vettem részt. Az ide váltott erkélyi páholyt jövő évben semmiképpen nem fogom ismét választani, ez egy borzalom (hideg, nincs ruhatári fogas, rossz ott ülni). Új üdvöskét köszönhettünk a színpadon. Örültem, hogy mindvégig odafigyeléssel támogatta a herceg a partnerét (ugyanis volt egy-két nem túl feltűnő, de mégis látható lendületből való kilengése)! A színdarab előtt a tv-ben 21-én láttam, fekete-fehér eredeti változatot, aztán az előadásom után az esti órákban az eredeti színes formjátá, majd 24-én a már általam ismert mű jelentkezett be otthon. Minden percét élveztem az erkeli előadásnak! Most is a Hópihék tánca volt a legkiemelkedőbb, a huszárok és egerek csatája izgalmasra sikeredett, a palotabeli táncok színpompásak voltak. Most nem éreztem annyira szétesettnek a Virágok keringőjét, bár az új koreográfiáért és az itt megjelenő jelmezekért nem vagyok oda! A pásztorlánykákat is eltudtam nézni, akik szintén nem a kedvenceim, de orosz tánc pedig most is fergeteges volt. Nem véletlen, hogy óriási üdvrialgásban tört ki a közönség a tapsrendnél. Nem csoda, hsizen káprázatos mozdulatokat mutat be "Szergej"! Nekem is ez a kedvenc táncom. A darab dallamvilágát csak imádni lehet! :)
Az ÚjÉvet is az Erkelben kezdtem! Ha már az előző évet ott zártam, így ildomos! Soron következő mű Strauss: A denevércímű vígoperettje volt. A kedvenc bérletem második előadása volt ez, és nagyon örültem neki, mert a Denevér vagyis a Batman, nagyon különleges, vérpezsdítő dallamvilágú, humoros, vidámsággal megfűszerezve. Nagyon örültem, hogy maguk a színészek is élvezték az előadást. Látszott a munka benne. A Karmester és a Zenekar is közreműködött a komédiázásban. Díszletet már talán második alkalom élem meg, hogy megtapsoltak. Ezúttal a csoda a 2. felvonáskor történt. A báli jelenet rendkívül gazdag díszlettel, impozáns szobrokkal és fényes csillárokkal van felvértezve. Ki ne szeretne egy ilyen mulatságban részt venni? Olyan jó lett volna közéjük ereszkedni és nemcsak a páholyból örvendezni velük! Ez az est csudaklassz volt! Még tartott a bécsi Zeneakadémia Újévi koncertjének a hatása!
Barátnőm meghívott az Operettszínházba, ami a jelenlegi zenés színházak közül a legtávolabb áll tőlem, mivel semmi olan darabot nem tudnak felmutatni, ami igazán magához tudna vonzani és megtartani. Régen az Operett jelentett mindent, ami színház. Időnként rimánkodtam a családomnak, hogy csak menjünk arra, mert annyira szeretnék csupán a közelében tartózkodni (még ha előadásra aznap nem is mentünk). Ez egyszer és mindenkorra (jelenlegi állapotokat tekintve) megszakadt, és helyét átvette a MADÁCH-OPERAHÁZ-ERKEL trió. - Őszintén szólva nem is bánom. :) Az Operettbe viszont van még 1 vagy 2 darab, amit szívesen újra megnézek. Így esett, hogy az Abigélre mentünk el. Ismét páholyban ültünk, az első sorban. Jó kilátással, kényelmes székekkel, bár a szünetben jól esett felállni róluk. Az ünnepi díszbe öltözött teátrumban pár szép képet kattintottunk. Nemcsak magunkról, a szereposztásról, hanem az épület belsejéről is (néha azért muszáj gyönyörködnöm benne, még ha már nem is a kedvencem). Meglátogattuk a nénit is az emeleten (Honthy Hanna szobra). A darab, amit megtekintettünk Kocsák Tibor és Miklós Tibor szerzeménye az Abigél. Szabó Magda regényén alapuló mű, zeneileg az egyik legkedvesebb számomra, hiszen úgy vélekedem, ha egy zenés műnek több dúdolható dallama van, illetve az érzéseimre tud hatni, akkor már megvet magának és az örök kedvencek csarnokába emelem. A szereposztás vérfrissítésen esett keresztül, amiről általában úgy vélekedünk, hogy rossz szokott lenni, itt viszont kifejezetten minőségi és kifejezetten a szerepekhez idomuló szereplőgárdát sikerült összeválogatni. Mivel a darab fiatal diáklányokról szól, ezért a felújítás mindenképpen kötött és kötelező! Régi szereplők közül most láttuk: Papadimitriu Athina (aki nem tudjuk miért, de botra támaszkodva sétált mindenhová - lehet történt vele, valami baleset, mert a karakter, amit hozott sosem volt sántikáló), Pálfalvy Péter mint Vitay tábornok (kellemes orgánum, erőteljes fókusz a zenében az elesett katonákra és Magyarország sorsára nézve), Siménfalvy Ágota (Horn Micit Udvaros Dorottya alakítja a legjobban, de Ágoban van valami bájosság, ami kicsit emlékeztethet bennünket a filmbeli Horn Micire, mégpedig Ruttkai Évára), Dézsy Szabó Gábor, Nádasdy Veronika (aki nélkül nincs karácsonyi dal, ez a karakter is rá van szabva), Jantyik Csaba (Gedeon igazgató, aki az egykori Ferenc József). Az újak közül érdemes a főszerepet alakító leányzót megemlíteni Gadó Anita, remek alakítást nyújtott, bár voltak pillanatok, amiket jobban átélhetett volna, és talán nem kellett volna az apját leénekelni (Polyák Lila ordibáló akadémia növendéke - részemről vicc :D) és ordítani... A König tanár urat alakító, Cseh Dávid Péter alakítása szintén kiemelkedő volt, hiszen fiatal, ifjonc kora ellenére hitelesen tudta megformázni és átadni nekünk a kissé furcsa, szentimentális kinézetű és viselkedéssel rendelkező tanárt, akiről senki sem feltételezne, hogy esetleg egy álarc mögé bújik... Meg voltam elégedve a csapattal!
Időpont és helyszín: 2018. október 7. vasárnap, esti kezdéssel, 19.00-21.30 között az Erkel Színházban
Nagy örömömre elkezdődött a színházi évadom 2018 októberében az Erkelben is. Ha végiggondolom, a jegyekről, a két megújított bérletről eszembe jut, ahogy még télvíz idején sorban álltunk, ráment egy egész nap, de végül csak összehoztam magamnak a produkciókat. A Szabad bérletes produkciókra már könnyebb volt megszerezni a belépőket, előre lefoglalva, gyorsan, könnyedén intézve. A Carmina Burana koncert formájában lett tálalva, a nagy kórusjelenetek az ismert dallammal eget rengető, libabőrt és sírógörcsöt előidéző hatással volt rám. A darab végén kapott tapscunami megérdemelt volt. Percekig csak ütöttük egymásnak a tenyerünket. A rendezés nagyszerűen sikerült, a háttérben működtetett látványvilág lenyűgöző hatást nyújtott, a táncosok a valóságtól elrugaszkodva táncoltak, míg ők csak egy sima térben mozogtak, addig a közönség több lényeges tartalmat csodálhatott a kivetített képeknek köszönhetően. Három, fantasztikus táncos lépteit figyelhettük meg. Énekesek közül szólóban és duettben is bizonyított Haja Zsolt (bátor hős, aki a habokkal küzd meg a szerelméért), Miklósa Erika (az ártatlan szűz, aki várja szerelmét) és a döglött hattyú szerepében megjelenő Horváth István.
Hogy pontosan miről szól ez a darab? Sorsról, Fortunáról. Szerelemről.
Ha az eredeti szövegkönyvről beszélünk, kíváncsi lennék, hogy ott is voltak-e félrefordítások...vagy más értelmezések... Magyarban eléggé ki volt sarkítva. A dalok német nyelven hangzottak el, a szöveget a kivetítőn keresztül olvashattuk angol, illetve magyar nyelven. Ugyanakkor a feliratozás némi rontást is előidézhetett, hiszen el kellett dönteni, hogy a színpadon kibontakozó cselekményre, a látványra összpontosítunk vagy a szöveget olvassuk. Nehéz dolog volt választani, próbáltam mindkettőt figyelni, végül csak a látvány volt az, ami jobban magával ragadott. Nyilván. A szövegkönyv, amit olvashattuk furcsa fordításokat tartalmazott, egyáltalán olyasmiket, mik nem illettek oda. Példának okán említeném:
- "Ha Isten a Föld urává tenne egy napra, akkor én..." (míg nem jött a váltás, hogy a választ is megkaphassuk a kérdésre, magamból kiindulva, elgondolkodtam a kérdésen, és úgy gondoltam a környezetszennyezés megállítását szorgalmaznám valamilyen úton-módon) - érkezett is a mondat folytatása: "Csókot lopnék Anglia királynéjától". A döbbenettől és az elfojtott nevetéstől csak fejemet rázva tudtam lereagálni ezt a nem várt mondatot...
- A következő döbbenet számomra a gyermekek által énekelt sorok voltak, akik kb. 10-12 évesek vagy még fiatalabbak lehettek. Na, már most nekem a kiskorú ne énekelgessen a szerelmes csókról, törődjön ilyen korban inkább a játékkal, tanulással, bármi mással, csak ne nőjenek fel ilyen hamar és tapasztalják meg azt, amit később is ráérnének...
Vetítéssel működött a látványvilág, ami olykor különféle galaxisokba kalauzolt bennünket, volt, hogy az Édenkertben találtuk magunkat, volt, hogy a főnix madár repült az arcunkba, vagy éppen a tenger vad hullámaival kellett megküzdenünk. Mindenképpen kiemelendő ez a része a produkciónak, illetve a visszatérő, legismertebb dallama.
Maga a történet a sors pozitív és negatív oldalát mutatja be, a folyamat során a szerencse istennőjét, Fortunát kergetjük.
A darab elején szervesen beleépült Dolmány Attila (Family Guy, Stewie szinkronhangja) és egy reneszánsz zenéket adó csoport előadása. Holott az ő megjelenésükre valahogy úgy számítottam (legalábbis a szereposztást közlő prospektus alapján így gondoltam), hogy mint a színpadi műre való ráhangolódást adja meg, az Erkel folyosóin sétálva, dicsérve vagy esdekelve Fortuna nagyságát...
