2006 volt a darab bemutatási éve, azóta többé-kevésbé jelentős átalakuláson esett keresztül: musicalből átminősítették operetté, új szereposztást kapott.
A sikere viszont töretlen! Hiszen a klezmer zene sajátossága egyedülállóvá teszi a darabot, néhol bohókás, néhol érzelmektől túlcsorduló lírai vonalak...
Szép, és egy kerek történetet tár elénk. Rózsi, az árva lány meséjét, aki megszerette volna találni a világban a helyét. Egy erdélyi - román - magyar kisvárosban játszódik a történet, a kora harmincas években. Rózsi a kocsmáros gyámsága alatt cseperedik fel, a férfi sajátjaként szereti a lányt. Egy nap fény derül a lány származására, a lány egy gazdag zsidó félrelépésének gyümölcse... Az özvegyasszony, vagyis Blumné ezt kifejezetten rosszul viseli, hogy férje hűtlen volt hozzá, de alighogy megismeri a lányt, rögtön megkedveli és próbálja bevezetni a társaságba. Az árvának van egy szerelme is, aki eleinte nagyon gyáva, és nem mer apjával szembeszállni, hogy elvehesse feleségül a lányt. Mivel a fiú családja viszonylag gazdag nem vezethet oltár elé egy ismeretlen származással megbélyegzett nőt. Rózsi, mivel meg akarja ismerni az igazi apjának vélt férfi közösségét, Blumnéhoz költözik. A lány megismerkedik a kultúrával, és kedves emberekre lel, ugyanakkor egy kikosarazott férfi is a nyomában van...végül a zsidó emberek nem fogadják be, innen is kirí, ahogy a város kispolgárok társadalmából is...
A szereposztásom nem az volt, amit szerettem volna (pedig első közös előadásuk volt! Mészáros Árpád Zsolt és Siménfalvi Ágota), mert Kékkovács Mara és György-Rózsa Sándor alakították a főbb szerepeket, ennek ellenére nagyon tetszett az előadás. Kedves és szerethető volt és jó szereposztás megválasztásával az is marad. A Budapest Klezmer Band szolgáltatja az előadás zenéjét, ezúttal nincs zenekari árok. A darab drámai, de egyben megható is.
A Menyasszonytánc mondanivalója: a származás megértése, a szeretet és az összetartás fontossága. Firtatja, hogy milyen problémákkal kell szembenéznünk, ha egy közösség tagja szeretnénk lenni... a beilleszkedés nehézségeit...
A csókos asszony előadás a régi nagy kedvencekkel lett rögzítve, kazetta formájában (Vígszínház előadása volt még akkoriban), gyakran hallgatom a zenéjét. A nagynevűek közül érdemes említést tenni Kaszás Attiláról, mint Dorozsmai Pista, Pápai Erikáról, mint Pünkösdi Kató megformálója, illetve egy tiszteletre méltó színészóriásról, aki az idős gróf szerepében volt látható, Darvas Iván.
Megfogadtam, ha egyszer színházban újra előveszik a történetet, mindenképpen elmegyek és megnézem. Nos, az Operettszínház így tett. Az egykori vígszínházi kedvenc előadás az Operett karmai közé került, megrendezésre viszont a Tháliában került sor.
A legfőbb szerepekben Homonnay Zsolt, Gesztly Veronika és Huszti Péter volt látható. Az előadás hosszúra sikeredett, még úgy is, hogy kivettek belőle jó zeneszámokat és tettek bele buta dalokat (pl. Oszvald Marika hattyúk tava előadása). A főszereplők barátainak megformálójára, őszintén szólva nem emlékszem, abban viszont biztos vagyok, hogy két alternatíva közül eggyel biztosan megnéztem. A mindig kedélyes, derűs és életvidám Ibolya Edét, Peller Károly alakította, míg szerelmét, Rica-Macát, Szendy Szilvi formálta. Faragó András játszotta Kató nevelőjét, míg tudjuk, hogy az első, eredetiben Kern Andrásé volt ez a szerep. Mahó Andit nem láttam Katóként, de szívesen megnéztem volna vele is. Ezt nagyon sajnálom.
Kissé át lett értelmezve megint a történet. Míg a régi változatban, az öreg úr valódi, mély érzelmeket táplál a színházvilág új üdvöskéje iránt, úgy most, ez az idős ember a gyermekét látja benne. Végül, sajnos kiderül, nem az, akinek hitte...
A fiatal színésznő sikert arat egy előadásban, a Csókos asszony címszerepében. A ház, ahol lakik ünnepi fogadtatásban részesíti. A lány szeretné, ha a szerelme is örülne a sikerének, de az csak lump figura. A hedonizmus képviselőjének tekinthető. Dorozsmai Pista szereti az italt, a nőket. De az ízlésének túl szerény és egyszerű a főszereplő, Pünkösdi Kató. A lányhoz beállít egy idős úr, aki meghívja magához. A kérésnek eleget tesz, és a férfi megvallja érzelmeit iránta. Az idős úr ígéretet is tesz neki, hogy kifinomult úrinővé varázsolja a lányt, ha az megengedné. És, mivel Pista elutasító, a megtört szívű gyermek a grófhoz siet, aki egy előkelő hölgyet farag belőle. Amikor újra találkoznak, Pista nem ismeri fel Katót, és lám, most bezzeg beleszeret... A végén a lány úgy dönt, a élvhajhászt választja. Közben adódnak vicces szituációk, melankólikus jelenetek. Az életet vidáman kell megélni ezt tanusítja Rica-Maca és szerelme Ibolya Ede, akik a darabban a barátok és egyben táncos komikusok. Nem is kérdés, hogy Peller-Szendy páros elképesztően jól alakítják a figurákat.
A két verzió összevetése
Szerencsére láttam, mindkettőt, tehát az elsőt (még tv-ben leadták), és ugye az operettes felfogású alkotást. A régivel konkrétabban az volt a bajom, hogy jelmez tekintetében abszolút nulla, de a díszlete csodás. A régiek méltatása, Kaszás Attila kitűnő alakítása, Igó Éva és Mészáros László kettőse. A régi Csókos asszonynak csak az úrinő jelmeze volt szép, de egy teljes műnek tekinthetjük a darabot, sok-sok zenével. Az újban a jelmezek különösen szépre sikeredtek, főként Kató által viseltek, viszont zeneileg az átdolgozása nem tetszett.
Díszlet: egy mozgalmas udvarház épülete, ahol Pünkösdi Katókát ünnepli a tömeg, a nagy színházi sikerét. Az öreg gróf lakhelye, amely otthonosnak mondható, de a főúri kényelmekhez hasonlítható berendezéssel ellátott. Jelmez tekintetében a Csókos asszony a legszebb. Ki lett véve több dal, mégis kb. este 11-ig voltunk a színházban...
Miért Dolhai Attila kapja meg a DVD kiadatásának jogát? - A népszerűségét tekintve, nagy rajongói tábora miatt. Az operettes előadások felé vette az irányt, elege lett a musicalekből, és ez is az egyik határozott mérföldkövek közé tartozó szerepe volt, amely döntésre bírta, hogy merre kíván továbbhaladni színészi pályafutását tekintve. Mivel sokak kedvence, ezért választották a DVD-éhez, holott első szereposztásban Homonnay Zsolt szerepelt. De az Operett arra megy rá, kivel tudja jobban eladni a darabjait...
Az új szereposztás érkezése: Bordás Barbara és Dancs Annamária a fiatalkák, vették át Gesztly Veronika, Fischl Mónika és Mahó Andrea karakterét, (DVD-én Kékkovács Mara). Egyéb változtatásokról is betudok számolni, új szereplők között még megtalálhatjuk: Szabó Dávidot (Csonka Bandi kilépett, őt váltja, aztán mégis visszajött az utolsó előadásra) és Kapócs Zsokát (Peller Anna szült, váltója).
A darab bemutatója 2006-ban volt, míg a felújításra 2013-ban került sor.
Ajánlom-e vagy sem? - Egyszer megnézhető. Az előadás három felvonásos, két szünettel.
Vannak
előadások, amit az ember izgatottan vár. Egyszerű, hétköznapokból
merített példák alapján, mondjunk sétálunk az utcán, közben
erre-arra tekintgetünk, folyamatosan érnek bennünket ingerek.
Vagy másik példa,
utazunk a tömegközlekedés "megterhelt'" járatain és az ablakból szemünk
elé terülő látványra figyelünk fel. A színháznak meg vannak az eszközei,
egyes darabjaira hogyan hívja fel a figyelmet. Lehet ez egy plakát,
vagy szórólap. Az előbbi lehet látványos, és felkelti az
érdeklődésünket. Míg az utóbbi nem annyira megfogó, hiszen sok helyütt
fordulnak elő szórólap-osztogató személyek. Ha el is fogadjuk, nem
feltétlenül nézzük át a tartalmát, hanem rögtön az első kukába kidobjuk. Vagy ha
megnézzük talán érdektelennek találjuk a tárgyát, illetve a kivitelezett
formája alapján mondunk nemet.
A
plakát alapján nem szabadna ítéletet mondani egy előadásról, de van,
amikor a média eszközei hatással vannak ránk. Az Ördögölő Józsiás izgalmakban bővelkedő színpadi műnek ígérkezett. Ezzel szemben nagyon gyerekes előadást kaptam, amiben a szereplők elviselhetetlen magatartást, alakítást nyújtottak.
A plakáton egy férfit láthattunk,
aki fáklyát tart a kezében és szembe száll egy nála sokkalta nagyobb, démoni
tekintetű lénnyel. Tulajdonképpen engem ez fogott meg, szeretem a
sejtelmességet, és ahogy elnézegettem, azt tapasztaltam, hogy hordoz
magában valami félelmeteset, valami démonit. Az Operettszínház előadásai
közül nem mindegyiknek volt igazán érdekes plakátja, talán ez volt az
egyik legkifejezőbb. Ezért is határoztam el magam, amikor a közösségi
oldalon értesültem róla, hogy a tévében le fogják adni, akkor
mindenképpen meg kell néznem...jah...olcsón megúszom :D A színházban más
élmény egy előadást megnézni, mint otthon. Ez biztos, csak, hogy ha már
itt volt a lehetőség, - miért ne alapon, legfeljebb, majd megnézem a
kőszínházban is, esetleg más szereposztással. Nem így lett. Még szép,
hogy nem!
Csomó
mindent vártam volna ettől, de lényegében nem azt, amit kaptam. Nekem
kissé túl gyerekes ez az előadás, mondjuk igen, lényegében nekik készült, de
akkor is lehetne valami bája (mint a Mary Poppins-nak), amiért szeretni lehet. Tényleg nem érintett meg. Néha inkább a fejemet fogtam, amikor a
színészek gügyögni kezdtek...
Kezdjük
a beszámolót, elölről. Pünkösd hétfőn adták le az M1-en, 2013-ban.
Bizony, jól emlékszem erre a napra. Berögzült. A szereplőkkel is
nagyjából tisztában voltam, Dancs Annamária, Kerényi Miklós Máté, Kocsis Dénes, Bálint Ádám, Peller Anna, Peller Károly, Kékkovács Mara, Földes Tamás, Nádasdi Veronika és Pálfalvy Attila. Ja, és majdnem elfelejtettem Németh Attilát.
Szerintem
nem kell a gyerekeknek gügyögni, már pedig itt gyakran ez zajlott,
illetve ami nagyon rettentően idétlen volt az a nagy "dobolás", amikor
valamilyen válaszra vártak. Ne haragudjatok, kedves Olvasóim, de nem
találom a szavakat, arra emlékszem, hogy a fent nevezett dobolásos
dolgot tényleg már-már túlzásnak láttam, hallottam. Bár lehet, hogy
rossz szereplő volt beosztva, mert én Pálfalvy Attilával láttam.
Hm...Nos, nem tudom. Ez nem jött be, mélységesen csalódott voltam, mert túlságosan elcsépelt, kissé ostoba.
Voltak
persze mentő jelenetek, főként kapcsolódtak Jázmin hercegnőhöz (Józsiás
felesége), akit ezúttal Dancs Annamária felfogásában láthatott a
tv előtt ülő közönség. Vágó Zsuzsi szintúgy e karakternek megformálója,
őszintén sajnáltam, hogy nem őt választották, de Annamária sem volt
rossz. A legmeghatóbb pillanat, amikor a toronyba zárt hercegnő a férje
után vágyakozik. Az a dal szép volt, bár egyetlen egy sorát sem tudnám
felidézni, viszont hatással volt rám.
Történet
szempontjából, igazi mese, amiben egy fiú és barátai elindulnak a
nagyvilágba, elhatározzák, Tündérországba vándorolnak és szerencsét próbálnak. A főszereplő fiú, Józsiás, megérkezik a palotába és Jázmina hercegnő kérőjének jelentkezik. Három
próbát kell kiállnia neki és még annak a sok bugyután megkreált (oh,
igen ez volt a másik ok, amiért túlságosan bárgyúnak tartom ezt az
előadást) kérőknek, akik versengenek a hercegnő kezéért, feltűnik többek között
az ördögi Bakszén és csatlósai, akik eltüntették villás farkukat és
ördögszarvaikat, hiszen a tündérek kizárnák őket a versenyből, ha megtudják valódi személyazonosságukat. A két faj között
nagy ellentétek feszülnek. Bakszén nagyon könnyedén mindig azt
válaszolja, amit Józsiás. Rendkívül "kreatív" de egyértelműen ravasz
és cseles, hisz az ellenfele válaszait ismételte, rögtön azután, hogy annak
szájából elhangzott.
Kocsis Dénes (A fenti képen nem ő szerepel) karaktere inkább kissé butuska volt,
nem hatott úgy, mintha kidolgozta volna előre a lépéseit. Az utolsó
kérdésen persze elbukik, mert Jázmina kérésére, az ördögúrfit kérdezik
először, ám az nem tud megfelelő választ adni, míg Józsiás elnyeri a
hercegnő kezét. Megtörténik az esküvő, egy boldog pár egybekél, apai
áldással. Minden szép és jó lenne, ha az ördög nem lenne elégedetlen.
Társaival a palotába ront, és mindenkit foglyul ejt, Józsiást halállal
büntetné, ám ahelyett, hogy ott végeznének vele, a főszereplő barátja ráveszi az ördögöt, hogy hadd vigye el távoli helyre, végezni fog vele, és a szívét hozza el
neki ajándékba... Az ördög elfogadja az ajánlatot, így megszökik a két jó barát és
tervet kovácsol. Álruhában újra feltűnik és egy ádáz csatát követően,
győz a démon felett. Happy End, mondhatni.
A történet cselekménye persze
nem ennyire egyszerű, hiszen ott vannak még a többi mellékszereplők,
akiknek a sorsa fontos, és építőjelleggel hat a történetre. Pl. Az ördög,
aki elvesztette és farkát siratja, ő a háború ellen van. Peller Károly
nagyon aranyos volt a szerepkörében. Szelíd, olykor igazi vadóc,
szertelen. Peller Anna (Dilló), általában pozitív hősök bőrébe szokott bújni,
ellenben most egy teljesen merev, gonosz figura, aki szintén a tündérek
bukását sürgeti, ezért nem riad vissza Bakszénnel szövetséget kötni és
vele kacérkodni. Persze, mint minden gonosz szereplő, úgy ő is megkapja a
maga megérdemelt jussát...
Kékkovács Marához tökéletesen passzol a
karaktere Idilló, megtalálta a szerepét, hiszen kis vidámka, teli élettel.
Táncol, pörög, Bálint Ádámba (Villikó) beleszeret és vele egy elbűvölő kettőst
alkot. A páros üdítő volt a darabban, nem évődő, inkább viccelődő, a "Trillárom-trillárom" duettjük régi slágerekre enged következtetni.
Németh Attila (Ropogán)
mostanság nem igazán van az Operettszínházban jelen vagy ha mégis, akkor
nagyon kicsi szerepeket kap. Nem olyan idős, szerintem megmaradhatott
volna Excalusnak is a Rómeóban, de végül máshogy alakult. Az itt formált
figurája is, Bakszénhez kötődik, lehet neki a főnöke is, de mivel Bakszén lázadó, így öt is elnyeli a sötétség. Kerényi Miklós Mátéé
Józsiás szerepe, olyan típus, akit a mesékben láthatunk a három fiú
közül ő a legfiatalabb és nagy útra kell, hogy meglelje igaz útját.
Kiskero ennek megfelel, - Szerényi László nem az a hercegtípus...
Műfaját tekintve rockoperett, zenéjét Tolcsvay László írta.
Jelmez: ez tetszett meg az egész darabban. Nagyon színes, nagyon kellemes és szép. Harmonizáló, a jók fehér-zöld-kék ruhái, míg a gonoszoké a fekete-vörös.
Díszlet:
kiemelni nem tudnék semmit, mert nem nagyon emlékszem volt-e valami
monumentális. Egyedül a torony ragadta meg a figyelmemet, amelyben
Jázmina raboskodott.
Zeneileg, talán csak a trillárom fogott meg, de semmi egyéb.
Az biztos, hogy nem nézném meg még egyszer, még ha 1000-szer is jobb a másik szereposztással.
