Madame Tartuffe

 Pesti színház, 2025.10.03. 19.00

Link: https://vigszinhaz.hu/hu/produkciok/madame_tartuffe
Rendezők: Kincses Réka és a társulat
Dramaturg: Enyedi Éva

A bemutató után gyorsan megnéztem ezt a különleges előadást, amihez még nyáron a szereplők kértek a közönségtől plüssállatokat.

A főnököm meg elrendelte, hogy ez kötelező darab lehetne mindannyiunknak, mivel a munkahelyem tematikájához illő, sport alapú. Mentálhigéniával foglalkozik. Gondolta ezt a főnököm, hogy egy kerekesszékből felépülő ember történe, aki aztán gyógyitásra adta a fejét, biztosan megható,inspiráló story lesz...azért ezt a láttottak után nem mondanám...

A darab 2 óra hosszú, vagyis 120 perc, szünet nélkül.

Insta bejegyzés: Tanmese a szekták világáról, kis gender kérdéssel, hatalomnak mennyire lehet valaki a megszállottja, erkölcstelenség és mélyszeretet csoportterápiás foglalkozáson keresztül. Ez a Madame Tartuffe. Mindenki vehetett magához a nezőtérre menet plüssfigurát, amit megfelelő alkalomban a szivünkhöz kellett emelni. Az enyém egy cuki Süsü utánzat volt vagyis egy dino inkább, de rögtön megszerettem. Bővebben kifejtem a darabbal kapcsolatos élményemet: phantomvizio.blogspot.com Mindenképpen erdemes a darabot megnézni! #pestiszinhaz #madametartuffe #csoportterápia #aranyautó #margitszallo #viharboltisztankilepni #penzpapirnyomtatjak #karomkodas #terápiáskezelés #plüssállatok #genderkérdés #elfogadás #átverés #szexjelenetek #zebrakzsirafok

Víg oldaláról mentve: Barbara Tartuffe, miután elvégzett egy elismert természetgyógyász iskolát Berlinben, és sikeresen kigyógyította magát súlyos gerincbántalmaiból, kiszáll a tolószékből és az emberek gyógyításának szenteli az életét. Hamarosan betegek százai keresik fel testi és lelki bajaikkal speciális egészségközpontját, majd átteszi székhelyét a Balaton-felvidékre, és egyik kedvenc tanulótársa házában folytatja áldásos tevékenységét. A család azonban fenntartásokkal fogadja ezt a különös, excentrikus, szinte magnetikus képességekkel bíró asszonyt. De hát ahogy Barbara mondja: „Ahol az ellenállás, ott az út!”

Saját benyomásaim, kifejtve: [szerkesztés alatt]

És ez pedig a jelentés, amit a főnökömnek fogalmaztam, mert meg akarja nézni a darabot, bár szerintem pont neki nem kellene:A nézőtérre való beengedést megelőz egy udvarias felhívás a jegyszedők részéről, miszerint magunkhoz vehetünk egy plüsst, amit az előadás alatt használni fogunk a terápiás kezeléshez.

A darab a gyógyterápia bemutatását taglalja, előzetesen megismerkedünk a főszereplővel és az általa egyetemen megismert Barbara Tartuffe-vel, aki évekkel később csodával határos módon kiszáll a kerekesszékből, mert a szeretet általi öngyógyításban hisz és ez elég erőt ad neki, hogy lábra álljon. A két nő családja (és Barbara segítői is) összeköltözik. A házhoz tartozik egy  szőlőbirtok is, aminek a sorsáról később kialakul egy döntés. A főszereplő hölgy, Orgon hisz Barbara terápiás kezelésében, leteszteli a tudását, amikor is egy családi ebéd során Oregon fia megvallja, hogy nőnek érzi magát. A nő ezt képtelen feldolgozni, hogy gyermeke nem a saját nemét tartja a magáénak, és inkább úgy érzi nőként kellene folytatnia életét. Ezt dolgozzák fel a terápiás kezeléssel, melynek végén az egész család összeborul, célt érve, hogy az anya elfogadja gyermeke döntését.

Mindezt megelőzi a legelső foglalkozás, ami egy vicces bevezetőnek is hat. A szomszéd taxisofőr egy alkalomra érkezik, mert felesége nem bírja az éjszakai horkolását, ezért ezt gyógyítani szeretné. Személy szerinti kezelést nem kap, hanem részt vesz az Orgon-ra szabott terápiába és az rá is hatással van, elmúlik a horkolása.

Később, az első óra végén Barbara kitekint a közönségre és mindenkit megkér, hogy váljon eggyé a szerzett plüssfigurával, szorítsa mellkasához, majd hunyja le a szemét. Amíg ő 3-ig elszámol, addig az ember gondolja a körülötte ülökre és miután elhangzik a három, addigra nyissa ki a szemét és nézzen balra vagy jobb oldalra, a személyre aki ott ül. Nézzenek egymás szemébe, majd az így merített erőt sugározzák vissza a terepeutára…

A következő kezelés már Orgon apját érinti, aki felesége halálát bünttudatként éli meg, illetve a felhalmozott vagyon ebben nagy szerepet játszott. A terapeuta úgy gondolja, itt a remek lehetőség, hogy a felhalmozott vagyont szétoszthatja az emberek között, és ezt egy alapítványba folyatva megtehetné az úr. A kezelés alatt, Tartuffe eljátssza a férfi szívét, ahogy dobog és ahogy mindent és mindenkit bántalmaz – ebben a jelenetben, fülsüketítő a zene, a német együttes Rammstein egyik dalát hallhatjuk, miközben a színpadon, azontúl, hogy Tartuffe a szívet mímmeli, addig a többiek is ütnek-vernek, amit csak érnek. A családfő kórházba kerül pár nap múlva, mert mégis csak egy igazi orvossal kellett volna megvizsgáltatnia magát… Sajnos, agyi károsodás éri, ezért mozgása nem kontrollált, és tudata nem érzékeli maga körül a világot.

A darab alatt hangos, lüktető zenéket hallhatunk, időnként, hogy a helyszínek megváltoztatásra kerüljenek vagy csak szereplők jönnek-mennek alatta. Nagyon sok a pajzán és gusztustalannak ható jelenet (pl. amikor az egyik terápiás segítő a pezsgős üvegbe vizel és felajánlja a gender-problémával küszködő fiúnak, hogy igyon belőle, végül ő hörpint a sajátos zamatú nedűből.)

A darab körüljárja a terápiás kezelések folyamatát azok valósnak vélt gyógyító erejét, sikerét és kudarcát. Megjelenik a szexuális abúzus és szexuális aktus. Az egyre nagyobb hatalom milyen befolyással bír az egyszerű, hétköznapi emberek elméjére, amikor már semmi nem elég, amit birtokolnak, mindenből több és nagyobb kell (pl.: zebra, antilop huzatos a Mercédesz kocsiba, a Merciből még nagyobb változat, amaz arany fényezésű legyen, valamint meg kell venni a Margitsziget szállodáját, mert van rá keretük). A valóságtól elrugaszkodva, a megszerzett vagyont költik és költik, minél drágább dolgokra. Az előadás végén ugyan a terapeutáról megtudjuk, hogy az öngyógyítása kudarcba fulladt, de örökségét Orgon továbbviszi… mert a gyógyítás és az emberek hülyítése mégis csak jó business!

Képek az estről

Összegezve: Polgárpukkasztó, szókimondó, de érdekes. Tükröt mutat a nem orvosi gyógyítás alapú szekták működéséről. Érdemes megnézni.

Hogy lesz a dacos lányból érett nő?

"Abigél, Abigél, te csodálatos, titokzatos, hűvös, néma kőszobor!"

Helyszín: Thália Színház
Időpont: 2010
Előadás címe: Abigél

Kocsák Tibor vezető-karmestere a Madách Színház zenekarának, emellett zeneszerzői berkekben is ismert. Két nagyobb előadásról tudom, hogy dallamait neki köszönhetjük: Anna Karenina és Abigél. Ez utóbbi műről írok bővebben.

Szabó Magda regénye, nem ismeretlen az igazi könyvmolyok és lányregény kedvelő olvasók számára. A főszereplő Vitay Georgina, akit édesapja egy Isten háta mögötti nevelőintézetbe visz, hogy megóvja lányát az ellenségtől és minden rá leselkedő veszélytől. Georgina hevesen tiltakozik új "otthona" ellen, hiszen ott senki nem ismeri őt. A lány - én úgy látom - kissé el van kényeztetve, az a fajta, aki mindent megkap és mindent elér, illetve rettenetesen büszke, és kissé önző is. Az elutazása előtt látogatást tesznek egy idős hölgynél, megismerkedik egy délceg kiállású katonatiszttel, Kuncz Ferivel, akibe rögtön beleszeret. A férfi hasonlóan érez a lány iránt, bár, mint később kiderül, ez egy terv része volt... A lány apja búcsúajándékként egy kis hold alakú medáliont ajándékoz gyermekének, aki - pusztán bosszantásból, mivel apja nem is dohányzik - egy hamutartót ad cserébe.

Georgina, becenevén Gina elutazik Árkodra, ahol már az első napon megismerkedik az apácák szigorú nevelési módszereivel, illetve új osztálytársaival is ismeretséget köt. 

Ám a társakkal való barátság nem úgy alakul, ahogy kellene. Az első nagy óraközi szünetben az osztályból mindenki "férjhez" megy, de Gina a terráriumot kapja, amivel nem elégszik meg, és ezért beárulja a csoporttársait a tanároknál. Az osztály ezt a tettét kiközösítéssel jutalmazza... Gina így magányos, és a kertben sétálva megpillantja Abigélt, a kőszobrot, amelynek csodás hatalmat, "varázserőt" tulajdonítanak. Gina hozzá intézi szavait, és reménykedik, hogy sorsa csak rövid ideig lesz rossz.  Nem így történik, mert osztálytársai utálattal viseltetnek irányába, ezért, végső búcsút akar venni, el akarja hagyni Árkodot, levelet fogalmaz, és ezt a legellenszenvesebb lány párnája alá rejti. 

Éjszaka útnak indul, felszabadult, és a szabadság mámoros közelsége megrészegíti. A vasútállomáson egy nem Budapestre tartó vonatra akar felszállni, kifizeti a jegyét, és már indulna is, közben leveti a "fullasztó" egyenruhát, szinte mindent, amit az iskolától kapott. Örömében futásnak ered, de váratlanul az egyik tanárba, König tanár úrba ütközik, aki valamilyen okból kifolyólag szintén az állomáson kolbászol. Visszaviszi a szökevényt. 

Magas lázzal, betegen fekszik az ágyában Georgina. Közben a társai csúfolódnak állapota felől, utálkozva állapítják meg, hogy francia nyelvtudásával ezúttal nem tudja a francia tanárnőt elbűvölni. Ginát rémálmok gyötrik, ahol osztálytársai a lidércek, folyton élcelődnek vele. Mikor felgyógyul vissza szeretné kapni a levelet, amit írt, de a társa nem hajlandó átadni, mivel azt sem tudja, milyen levélről van szó. Ez a legkegyetlenebb és leggonoszabb jelenet, a "végleges" kiközösítés...

Az árkodi lakosság készül a háborúra, bármikor érheti őket bombatalálat, ellenséges katonák kezére kerülhetnek... Míg a légi készültség tart, addig bent az iskolában a lányok egymás kezét fogják, összebújnak, rettegnek mi lesz velük, és főként mi lesz a családtagjaikkal? Egyedül Gina nem látható a csoportban, hiszen utálat tárgyát képezi. A lány kétségek között vergődik, és ez az a pillanat, amikor belátja, ő volt mindenben a hibás: másként kellett volna hozzáállnia a lányokhoz, hiszen mind csak segíteni akartak rajta. Ez a legmeghatóbb (könnyek hullajtására késztető) jelenet. Gina sírva, esdekelve kéri a lányokat bocsássanak meg neki, és kezdjék újra, ha még van lehetőség erre. A legszebb, amikor egy emberként rohannak Ginához, közrefogják és vele együtt csendesen sírnak, és reménykednek, hogy túlélik a háborút. Szent a béke, és a kis csoport újra egységes.

Gina új barátai társaságában elmeséli, hogy volt egy férfi, akit nagyon szeretett, mielőtt eljött otthonról. Egy katonatiszt. A lányok nagyon ábrándosak, a legaranyosabb jelenet, amikor az álom "valósággá" válik és Kuncz megjelenik fekete szmokingban, a lányok hálószobájában. A képzelgés végén Gina örömmel csókolja meg a párnáját. 

A Tiszta jellem bemutatását elviccelik a lányok, mert az órát a nevetséges König tanár úr tartja, akit nem tekintenek férfinak. Az oktatójuk elmeséli miért olyan fontos ennek a feladatnak a teljesítése, a növendékek figyelmesen végighallgatják, megjegyzik az elmondottakat, és jellemrajzot készítenek.

A karácsonyi pillanatkép is kedves, a diákok találkozása a vasútállomáson. A fiúk megbotránkozása az intézeti lányokon, illetve Zsuzsanna testvér intése, miszerint legyenek illedelmesek. A Szent Estét Gina nem töltheti édesapjánál, ezért az intézetben marad, Torma Piroskával és Zsuzsanna nővérrel díszítik a Karácsonyfát és a Jászolt. 

Egy volt diákkal találkoznak a lányok, Horn Micivel, aki Gedeon napjából nem akármilyen fellépésben részesíti a jelenlévőket. Mici segít Ginának a szökésben, hiszen kiderül apját foglyul ejtették, és Kuncz Feri nem más, mint egy áruló, aki azért jött az iskolába, hogy elvigye magával a lányt, megpróbálván szóra bírni a szülőt. Sajnos, saját fülével hallja az áruló férfi kegyetlen szavait, amikor az igazgatóval beszél a lány kiadatásáról. Gina azt hiszi Mici a rejtélyes Abigél... de nem kap sem megerősítést e feltevésében, sem cáfolatot.

A nevelőintézet bezárja kapuit, a diákok sorban elbúcsúznak egykori otthonuktól.

Az előadás zenei világa nagyon szép. Kocsák Tibor nagyot alkotott, számomra inkább elfogadhatóbb zeneileg, mint mondjuk az Anna. Sokszor fülbemászó, a szerző különböző varriánsokat alkotott/komponált egy-egy dallammal. Egyszer meghallani és rögtön megszeretni. Különösen az Abigél szellemét megidéző misztikum tetszett, a zenéje teljességgel rejtelmes volt, nem lehetett tudni, hogy ki Abigél? Hiszen folyton nők énekelték a sorokat, miközben... :)

Kedvenc dalok: Nincsenek csodák, A Szőkés, Két szív, Áruló vagy Vitay, Kibékülés, Itt a Szent Karácsony, Karácsony esti dal.

Kedvenc jelenetek: Kuncz Feri és Gina szerelmi vallomása a második felvonás elején, Gina kiutálása, a Tesióra, Abigéles jelenetek, Gina szökése, a Kibékülés pillanata, Horn Mici tánca az iskolai bálon.

Díszlet: Egy vasrácsból álló épületszerűség, illetve az Abigél szobor. Szerintem nagyon jó, egyszerű, de lényegében minden ábrázolható vele. A szobor impozáns, szépen kimunkált.

Jelmez: Korhű és hihető.

Első alkalom: A bemutatót követően talán a második, harmadik előadás lehetett és az utolsó pillanatban szereztünk rá jegyeket, a Thália Színházban a színpadhoz közeli erkély páholy egyikében. Voltak, akik be akartak jutni, de többségüket sikerült kicseleznem, így engem érhetett a megtiszteltetés, hogy egy nagyon jó páholyból láthattuk az előadást. Aminek persze meg volt az ára is, mely szerint lemaradtunk a darab elejéről..."Férjhez megyünk mind" című számnál kapcsolódtunk be.

Szép előadás volt, megható és Gina jellemével azonosulni tudtam. Aznap este a főbb szerepekben Vágó Zsuzsit, Mészáros Árpád Zsoltot, Pálfalvy Attilát, Udvaros Dorottyát, Nádasdi Verát, Homonnay Zsoltot, Szendy Szilvit, Peller Annát és Csonka Andrást láthattuk.

Az előadás szerelmes dalával, a Két szív című duettel, a két csodás színésztehetség, Vágó Zsuzsi és Mészáros Árpád Zsolt beneveztek a magyar eurovíziós dalfesztivál előválogatójába.

Az előadásról bővebben: http://www.operett.hu/repertoar/abigel/52/9

Újdonság, hír (2015. április): A darab átköltözött - nem tudni, hogy milyen okokból kifolyólag - a Magyar Színházba.

Az előadás 1. felvonása: https://www.youtube.com/watch?v=pk9l1geOHXA