phantomvizio: Vágó Zsuzsi

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vágó Zsuzsi. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. december 29., vasárnap

A musicales Bohémélet

2024.12.14. 19.00 Belvárosi Szinház - Rent

Insta bejegyzés:

Rent vagyis a musicales Bohémélet a Belvárosi szinhazban. A bemutato mellett dontottunk, es lattunk par ismeros arcot, en tobbek kozott a szomszedomat is 🤭🤭🤭 A darab ugyanazt a temat dolgozza fel, mint az opera valtozat, de pozitiv a befejezessel dolgozik, Mimi ugyanis nem hal meg, sot 2x feltámad...cserébe más távozik, de az még jóval előtte. A főszereplők ezuttal is bóhémek, csak modernebb feldolgozásban, pl. Nem festő és költő hanem zenész és rendező a főszereplő páros. A hangrögzítős jelenetektől ki lehetett kergetni a nézőtérről némelyik nagyon hülye, orrhangot fogva énekelt, máskor egyszerre énekeltek sokan, az volt a gáz. Az lmbtq szál miatt érthető, h nem marad ez a darab sokáig a szinpadon. Osszesen 2 napig láthato. A tapsrend alatt bemutatásra kerult az alkotoi stáb, kiderult, h Cseh Dávid (aki a zenészt alakitotta), forditotta a darab szoveget és szorgalmazta, h mielobb bemutatasra keruljon. Én orulok, h lattuk. Egynek elment kategoria. #rent #belvarosiszinhaz #lmbtq #pucciniforogna #bemutató #premier #latexesno #azelsofelvonasreme #esenmegazimpatizaltamameleggel #aztankiderulthogygyilkolt #decsakegydarabna

Egyszavas jelző: drogfüggők

Képeim az estről

A darabról összefoglalóan
A zenéje semmi különlegességet nem tartogat, egyszer-kétszer megcsillogtatta magát dallamokkal, de erre az előadásra mondjuk, hogy felejtős. Egynek elmegy. Meg kellett nézni, mert ismert. Barátnőmet hívtam el, mindketten tudtuk, hogy ez a Bohémélet operának a musicalváltozata. Mégis némi Hair kitekintés is van benne. Amerikai módi. De, ami a lényeg, nagyon örültem, amikor olvastam róla, hogy lesz. Ugyanis a múltbeli tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy van pár színész, aki fiatal korában ebben a darabban bontogatta szárnyait, úgyhogy amikor serényen olvastam a színészek életrajzát, gyakran szembejött ez a RENT nevezetű előadás. Fejembe vettem, hogy egyszer, ha valahol megtalálom, megnézem. :) Íme, elérkezett az idő. A darab semmiről nem szól és szinte mindenről is. A szomszédommal, akivel egymásnak integettünk szünet alatt, pár nappal később összetalálkoztunk, és próbáltuk megfejteni, hogy miről is szólt... dicséretes, hogy az egyik főszereplő miatt került színpadra a darab, de tiszavirág életű, hiszen csak 2 napig volt látható a Belvárosi Színházban. Az előadás felvonultatott nagy neveket, és köztük volt Vágó Zsuzsi is, aki régen ebben szerepelt. Örültem, hogy valamiben végre újraláthatom, mert az Operettszínházban, ahova nemrég visszatért GYES-ről, nem sok mindenben szerepel. A Carmenes jósnő karakter sejtelmes, de nincs semmilyen nagyívű dala, vagyis inkább nem emlékezetes az, amit énekelt... én nagy kárnak találom, mert nagyon tehetséges, mielőtt elment babázni, imádtam minden darabban, amiben csak szerepelt. Szeretem a hangját, és ahogy formálja a karaktereket. Itt, a RENT-ben, azért hozzá kell tennem, hogy a figurája eléggé kétértelmű, most akkor a saját testvérével van viszonya? "Testvérek vagyunk, némi extrával" - hangzott a válasz, amikor kérdőre vonták egy ponton a testvéreket a darabban... hááát, fura... Szóval, Zsuzsinak nagyon örültem, a többiek meg mindegy kit kapunk. A véletlen hozta, hogy végül a szombati, bemutató előadást választottuk, ugyanis én gondoltam pontot tenni a végére, és egy szombati napot választani, mert akkor nem mosott rongyként megyek dolgozni másnap (ha vasárnapra mentünk volna)...

Amerikában járunk, és a két főszereplőnk ezúttal nem egy festő és egy költő, hanem egy ifluenszer-rendező, aki mindent is lefilmez a kamerájával, illetve a másik személy egy zeneszerző, gitáros srác, aki a szerelme életének megmentése érdekében eladja szeretett gitárját is... Van még egy fekete srác, aki ki tudja milyen művészetben jártas, de egy - szó szerint értendő - kikukázott, lánynak öltözött sráccal kezd el tiltott, szerelmi viszonyba. Köztük is elcsattan egyszer egy csók. Annyira kíváncsi lennék, hogy a színészek ilyenkor mire gondolhatnak, hogyan készülnek fel az ilyen jelenetekre, amikor nem ellenkező neművel váltanak csókot? hmmm.... nos, és a negyedik tag, szintén nem jártas semmilyen művészeti ágban, ő csak sikeresen felkapaszkodott, gazdag lett, és ő az, aki a többiektől igyekszik a lakbért beszedni... de a darab végén ő is meglágyul és segíti régi barátait. A két főhős, kesereg, hogy honnan a bánatból szedjék össze a pénzt, közben kilátogatunk a szegény negyedbe, ahol mindenféle alakokkal (csövesek, lecsúszott nők, részegek, drogosok) találkozhatunk, karácsonyi jellegű számot is énekelnek... A darab alatt saját problémájukon túl, önön életcéljukat is keresik, közben egyesekre rátalál a szerelem, mások lázadást próbálnak szitani, vagy valami koncerten helyesen beállni, mások megint túl sűrűn telefonálnak, aztán jön az üzenetrögzítő, ami hol nevetséges, hol rém idegesítő volt (talán a rendező fiú menedzsere, aki Peller Anna hangján szólalt meg, az volt a legirritálóbb hangrögzítős pillanat). Jelenet, ami tetszett? Szinte semmi. Nem volt semmilyen szempontból megragadó, mert az amerikai életérzés, a drog, a lecsúszott fiatalok léha világa, a kurvázás, nem tartozik az élet szép oldalához, vagyis, mint darab értéket tekintve a nagy nullával egyenlő. Nem közvetít semmit. Csak úgy belerohannak a nagyvilágba. Nem tartanak sehova... a kapcsolataik szélsőségesek... nos, ez legalább egyezik az eredeti művel, kicsit szélsőséges a közös vonás, mert Mimi (leszámítva a Google térképes előadást) nem kurvaként van ábrázolva... itt pedig kurva volt, aki állandóan a valagát rázta a srác előtt... nyílt titok, hogy Cseh Dávid Péter és Gadó Anita az életben is egy párt alkotnak. Itt is, vagy legalábbis megpróbálják... Anita által formált "Mimi" egy kurvának nézhető, de mégis sztríptiz táncőősnőként dolgozó, aki a szomszédos lakásban lakik, és akinek mozdulataiból is kiderül, nem véletlenül ment át gyufát kérni a fiútól, hanem fel akarja szedni...a látványos, latexes nadrágtól ki voltam akadva, de legalább a seggét a fiú arcába tolta...már-már...az egy biztos, hogy Cseh-nek biztosan tetszhetett a dolog... kettejük kapcsolatáról hol kapunk pár lopott pillanatot, hol pedig az Angel nevezetű meleg fiú kerül előtérbe, aki megölte a lakbért követelő barátjuk szerelmének a kutyáját...de ez csak a darab második felében derül ki...onnantól kezdve nem tud érdekelni, hogy megmurdelt a buzi... jujjj, de csúnyát írtam... nos, a meleg karakter egy központi figurává válik, főleg a második felvonás elejétől kezdve - az elsőben is tündököl, szó se róla, nagyon jól alakított a srác, aki nálunk brillírozott a szerepben, de, hogy mitől hal meg, az nem derül ki (feltehetőleg az AIDS miatt esik össze...de ennek még utána kell járnom).

Lentebb közlöm a leírást, ott kiderül minden, csak amikor a darabot nézed, akkor azért nem teljesen tiszta az egész...

Zeneileg ez a kettő fogott meg:

A bér

365 nap - A szerelem évszakai

A jegy.hu oldalról mentve (a leírásból is kiderül, hogy semmi konkrétról sem szól):

A RENT a rohanó élet musicalje, amelyben felkelünk, dolgozunk, fizetünk, szexelünk, tüntetünk, szeretünk, megbetegszünk, álmodunk, nevetünk, sírunk, remélünk és meghalunk. Az őrült rohanás közben pedig folyamatosan keressük a pillanatot, amiben kicsit igazán élhetünk, és feltétel nélkül boldogok lehetünk. Vajon észrevesszük, ha itt a pillanat?

Jonathan Larson többszörösen díjazott, csak a Broadway-n több mint 5000 előadást megélt remekműve, élő zenekarral, újra Budapesten!

„Nincs másik út. Nincs másik cél. Itt és most kell élj!”

A RENT egy csapat fiatal művész küzdelmes életét követi egy éven keresztül, a '90-es évek New York-jában.

Mark és Roger egy elhagyatott gyárépület legfelső emeletén él, a szomszéd házat lebontották, a helyén üresen álló telken csövesek vertek tábort.

Mark feltörekvő független filmes, élete fő művét próbálja megalkotni, miközben lakótársa, a korán visszavonult rockzenész, Roger, keresi az elvesztett ihletet a tökéletes dal megírásához. Roger-t azonban nemrég halálos betegséggel diagnosztizálták.

De kinek van ideje efféle „lényegtelen” dolgokkal foglalkozni karácsonykor, főleg akkor, amikor volt lakótársuk - időközben jelenlegi főbérlőjük - Benny bejelentkezik a lakbérért? A srácoknak nincs egy vasuk se, de miből is lenne? Az ember vagy életben marad, vagy pénzt keres. A kilátástalan karácsony estén visszatér régi barátjuk, az anarchista filozófiaprofesszor, Tom, aki újdonsült szerelméért, a csupaszív Angel-ért lángol. Angel ugyanattól a végzetes betegségtől haldoklik, mint Roger, őt azonban ez nem akadályozza meg abban, hogy mindig pozitív és szexi legyen.

Közben Mark volt barátnője, Marueen tüntetést szervez a telkeket külső segítséggel felvásárló Benny ellen, aki a srácokkal együtt paterolná ki a környéken meghúzódó hajléktalanokat, hogy beindíthassa vállalkozását. A tüntetés technikai szervezésében Maureen segítséget kér exétől, mert menedzsere - és jelenlegi párja - Joanne, nem ura a helyzetnek.

Amíg Mark Maureen-nak segít, Roger békés karácsonyi depressziójába berobban csábító szomszédjuk, a főleg sztripperként dolgozó Mimi, aki “le tudná tenni, ha kéne”. Reményvesztett zenészünk magányos karácsonyestéjét rendesen felpörgeti a látogatás, pedig Mimi eredetileg csak egy szál gyufát szeretett volna kérni…

Szövegkönyv, zene, dalszöveg | JONATHAN LARSON

Eredeti koncepció, további dalszövegek | BILLY ARONSON
Hangszerelés | STEVE SKINNER
Dramaturg | LYNN THOMSON
Zenei supervisor, további hangszerelés | TIM WEIL

Az R2 PLAYGROUND produkciója.
A Music Theatre International engedélyével
A magyarországi előadási jogokat az ACA (Artist Center Agency) közvetítette

A RENT című musicalt eredetileg a New York Theatre Workshop állította színpadra New Yorkban, a Broadway-n pedig Jeffrey Seller, Kevin McCollum, Allan S. Gordon és a New York Theatre Workshop.

A darab teljes zenei listája itt elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=BrKN6FKdALY&list=PLDt9g-jW4lasU2KXucO11q2d61Sq5wDoY

Összefoglalva: Egynek elmegy, de köszi szépen, soha többé. ;) Ha Te viszont szereted a hasonló előadást, ideje jegyet szerezni rá, ugyanis írásom során kiderült, 2025-ben vissza fog térni 1x még a Belvárosiba, februárban. Úgyhogy mindenki, aki kedvet kapott hozzá, hajrá! :)

2018. június 1., péntek

Mindhalálig musical

Annyira örülök, hogy nem Polyák Lillával láttuk, öngyilkos lettem volna!

Előadás címe: Mindhalálig musical
Időpont: 2018. május 27. este 19.00 19.00-22.00
Helyszín: Budapesti Operettszínház
Műfaj, a felépítés: musical, válogatás népszerű előadások legismertebb dalaiból
Teljes adatlap: http://www.operett.hu/index.php?inc=repertoar_mutat&rId=213&evadId=13&menuId=29

A szereplők:

Janza Kata, Kocsis Dénes, Vágó Zsuzsi, Nádasdi Veronika, Lévai Enikő, Gubik Petra, Maros Bernadett, Laki Péter, Cseh Dávid Péter, Horváth Dániel.

Mostanság eléggé ki vagyok borulva... a május nem úgy alakult, ahogy kellett volna...sőt! Úgyhogy előadást is kihagytam, de ezt nem! Az Operettszínház repertoárjába egy musical válogatásokból álló darab került, ahol a régi nagy nevek mellé, újabb fiatalok társulhattak és bizonyíthatták rátermettségüket e műfaj területén.

Részleteket hallhattunk:

- Kabaré (ezzel indult, Serbi volt a porondmester)

- Az Operaház Fantomja (kellemes borzongás futott át rajtam, amikor felcsendültek a jól ismert szerelmi duett - Szeress, csak ennyit kérek én - szinte már előfutára volt a szerdai nagy 800. jubileumi előadásnak)

- Vámpírok bálja (Zsuzsi igazán elmehetne és énekelhetné ezt a szerepet, mert a hangja erőteljes és igen kifejező, illik Sarah-hoz. Partnere, Horváth Dániel túl gyorsan harapta meg a nyakánál, ott még ki kellett volna énekelnie egy utolsó nagy hosszú hangot)
- Szépség és szörnyeteg (Érdkes, hogy váratlan volt Nádasdi Vera feltűnése, mivel rögtön az ismert jelenet jutott eszembe, pedig tudom, hogy a Teamama énekli a dalt)

- Miss Saigon - Szóló Szaxofon, Kocsis Dénes és Vágó Zsuzsi performansza gyönyörű volt

- Evita - Miért kell, h sírj Argentina? Gubik Petra átlényegült és majdnem azt hittem, amikor bejött a színpadra, hogy Janza Katát látom...

- Apáca Show - hiába vártam, h nagyot szóljon, füllel hallgatólag Nádasdi Vera arra ment rá, h szétordibálja a fejét, a táncosok se voltak különbek! Az a keresztre feszített póz, inkább gúnynak minősült, mint valami áltatós viselkedésnek...

- Jézus Krisztus Szupersztár - Getsemané - Cseh Dávid Péter előadásában - sose többé ne merjen ehhez a dalhoz hozzányúlni! Mindenkinek sajátos a felfogása és előadásmódja a egyes zenékkel kapcsolatban. Máshogy adja elő, önmagára próbálja vetíteni, írni. Az előadásmód borzalmas volt a fiú előadásában, be kellett fognom a fülemet... Az öltöztetője eléggé József jelmezére hasonlított, amikor első alkalommal a színpadra lép a szereplő... (Madách produkció)

- Aida - musicalből Aida éneke Gubik Petra tolmácsolásában
- Oroszlánkirály (Gubik Petra és Cseh Dávid Péter a felemelkedett deszkákon énekeltek)
- Jekil és Hyde (Eljött az óra) illetve Jézus Krisztus Szupersztár (címmel azonos dal) - e két előadást Serbán Attilához tudom a leginkább kötni. Az előadott dalok, a karakterek mind által hitelesen szólnak. Egyszóval, ezek a szerepek neki lettek írva, és jól áll neki, a módival nem lehet vitatkozni.

- Hair (a második felvonást lezárva ebből sok részletet hallhattunk)

Az est remekbe szabottan telt, kicsit korzóztam a színház beltereiben, folyosóin. Készültek képek, hamarosan közlöm őket.

Szép dolog az ifjúságokat előhozni egy-egy darabra, hátha a közönség megszereti őket. Ebben az előadásban meg volt a ráció a folyamatra. Ugyan egyik új embert sem avattam kedvencemnek, ám adhatunk nekik esélyt. Fejlődésüktől függ, hogy a jövőben látni fogjuk-e őket még egyszer vagy akár többször...

A tehetségek felemelkedése vagy megismertetése mellett még jó lehetőség a közönség számára, hogy visszaemlékezzenek a musicalekre, amiket korábban volt szerencséjük átélni, így emlékébresztő funkcióval is bír a darab. De mindenki maga döntse el, ha tetszik a musical, mint műfaj, mert akkor mindenképpen érdemes jegyet váltani.

Ajánlom.

2016. szeptember 29., csütörtök

Broadway fesztivál idén is fergetegesre sikeredett

Link: http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=1242

A programok közül a szombatiról számolnék be, mivel azon vettem részt.

2016.09.17. SZOMBAT - Műsorvezető: Peller Anna és Kerényi Miklós Máté

18.35 Kalandok Éve II.
Ízelítő a Budapesti Operettszínház 2016-2017-es évadának repertoár előadásaiból és új bemutatóiból: A Csárdáskirálynő, A chicagói hercegnő, Nők az idegösszeomlás szélén, Virágot Algernonnak, Marie Antoinette, Ének az Esőben. Közreműködnek színházunk szólistái

19.40 Musical Együtteseink közös műsora
20.00 20 éves az Elisabeth musical. Ünnepi műsor az Elisabeth produkció sztárjaival

Sajnos, este fél 7-kor elkezdett esni az eső, és mindenki az Operettszínház előtt az esernyők vagy esőkabátok védelmében figyelte a színpadon kibontakozó eseményeket.

Az operettekről lemaradtunk, de pont Janza Kata énekelt a Nők az idegösszeomlás szélén-ből, amikor megérkeztünk a színház elé. A darab nem nyerte meg a tetszésemet, főleg, azok után, hogy megjelent Gubik Petra eléggé piszkos szájízű dallal... borzalmas volt, és megbotránkoztató, mert a szövegben ez szerepelt (jah, amúgy a dalról annyit, hogy egy nyivákoló idiótát kellett alakítania, aki azon nyűglődik, hogy a pasi, akivel randizott miért nem hívja fel....): a "faszt, két sz-szel írják?"... innentől kezdve még jobban "imádtam a nőt"...tudom, persze ez egy szerepe, de legszívesebben hozzávágtam volna valamit, Gubik Petra nekem olyan, mint Polyák Lilla, aki imád sikoltozni a színpadon... Elnézést minden Lilla rajongótól! Petrának szerintem tökéletesen áll az undok, Ashley-imádó Scarlet O'Hara szerep...

Persze, kis operettbe belefutottunk, Csengeri violám és Éjjel az omnibusz tetején. Peller Anna és Peller Károly előadásában.

A következő blokkban Marie Antoinette-ből is elhangzottak dalok, érdekes volt számomra a megállapítás, hogy kicsit idillikusabb, meghatóbb, és "kedvesebb" (azt nem mondom, hogy fülbemászó, mert szó sincs róla a 4. Kunze-Lévay darab esetében...) volt számomra az előadás...biztosan a más környezet miatt éreztem ezt. Vágó Dettike ekkor lépett először fel, és sajnos, meghűléssel küszködött, ennek ellenére, a stylist vagy ő maga, de egy hátat szabadon hagyó ruhát viselt, ami egy beteg állapotban lévő ember számára nem kedvező hatást nyújt, semmi védelmet... Fel nem foghatom, hogy hagyhatták így mászkálni szerencsétlent. Mielőtt énekelt volna nekünk, elmondta, hogy sok előadását vissza kellett mondania, de azért jött el, mert itt vagyunk mi, a közönség. Kíváncsi leszek, hogy a Nyomikban ő lesz vagy sem...remélem azért felgyógyul, Baranyai Annamáriából már így is úgy is elég volt... Detti és Gubik énekelték Antoinette és Margrid duettjét az előadásból, Vágó Zsuzsi (kis kedvencem) egy békességet remélő dallal lépett fel társaival közösen.

Dalok:

https://www.youtube.com/watch?v=eBG5vrbGg6Q (Vágó Zsuzsi és az énekkar)

https://www.youtube.com/watch?v=H-QEM790ATs (Vágó Dettike és Gubik Petra)

Plusz pont: Megemlékeztek a Rudolf-Az utolsó csók, ami idén lenne 10 éves, ebből az alkalomból, előadták a legismertebb közösségi dalt, Ez a híd! Még vitatkoztak a színészek, hogy Árpi elcsúszott a végén...mennyire őrültek már :D

Ének az esőben - szó szerint!

Gömöri András a főcímdallal jelent meg először a színen... Persze aranyos volt tőle, hogy bizakodóan szólt a közönséghez, remélhetőleg valóban abbamarad az Égi áldás... A legkedvesebb ember, minden bizonnyal, Mészáros Árpád Zsolt volt, aki igyekezett az Ének az esőbenből énekelt számot úgy előadni, hogy látszódjon is az összegyűlt nép számára, az egy dobozra állhatott fel. Szép gesztus volt tőle, az egészben az volt a legszebb, hogy mire ő végigénekelte a számát, már el is állt az eső! Erre a két konferanszié hívta fel a figyelmet. Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari és Gömöri András Máté elénekelték a Good morning-ot. Jó volt, bizakodóan tekintek az előadásra, remélem összejön majd!

A Musical együttes a Hercules rajzfilm zenéjét dolgozta fel, volt egy menetelős-katonásdi dal, meg egy hölgyemény, aki remekül táncolt, viszont a dal eléggé felejtős volt.

Amit egész végig vártunk, és a tömeg is erre elkezdett mozgolódni, az Elisabeth volt. Immáron 20 éve volt, hogy bemutatták, az igazgató (nem a Kero) elmesélte a darab szegedi bemutatójának történetét....ez az előadás is olyan reménytelennek bizonyult, mint anno a Fantom. Komplikációk adódtak, de végül a kitartásukból fakadóan Elisabeth megszeretgette magát a közönséggel, és a magyarok imádják (bár ugyanez mondható el külföldről is). Világszerte ismert és népszerű mű.

A diri továbbá elmondta, hogy Mester Tamás mellé kerestek egy másik szereplőt, aki a Halált megtudná formálni. A szereplőválogatáson pedig a, szinte a sarokban ácsorgó, a többi színésszel egyáltalán nem együtt mozgó, Szabó P. Szilveszter feltűnt a két vezetőnek (dirinek és Keronak), összesúgtak, ez a fiú lesz a másik Halál...

A nagyszabású ünnepség alkalmából rendhagyó módon viccesebb felfogásban is terítékre kerültek a darabból jól ismert dallamok. Ezekből szemezgettem nektek párat.

A legjobb, legmegnevettetőbb az mindenképpen a Ma nagyot nőtt az árnyék című számot emelném ki. Részt vettek, mint Halál megformálói, Dolhai Attila, Szabó P. Szilveszter és Homonnay Zsolt, valamint Rudolfként Gömöri András Mátét láthattuk.

Elisabeth fő dalát, Az már nem én lennék, az egykori és az örök Elisabeth, Polyák Lilla és Janza Kata prezentálta. Az egészben az volt a legérdekesebb és legaranyosabb, hogy Kata tátogott és színészkedett (pantomimezett), amíg Lilla a szöveget énekelte, ő csak állt egy helyben, de Kata átélte a darabot.

A legerősebb dal, ami mindig kimaradt a darabból, nálunk - mert, hogy az osztrák és más változatokban ezt valamiért nem vették ki - a Hogyha kell egy tánc, Szabó P. Szilveszter és Janza Kata által bontakozott ki, a maga csodálatos teljességében.

A Giccs-et Mészáros Árpád Zsolt, Földes Tamás, Dézsy Szabó Gábor és Kis Kerényi adták elő, ki szöveggel, ki anélkül. :)

Kocsis Dénes valószínűleg változatossá kívánta tenni, vagy valóban, de elfelejtette a Rudolf szövegét a Bennem, mint tükörben című szám esetében. Betti volt az anyukája, ami eléggé fura összhatást nyújtott, szinte majdnem egy korosztály...hogy lehetnének anya és fia?

Megint egy remek dal volt, a Mint két gálya, hiszen ezt két teljesen más megoldásban láthattuk, a fiatal Ferenc Józsefet és Sissy-t, Bálint Ádám és Vágó Dettike énekelték, látszott rajtuk, hogy még hisznek az összetartozásban. Míg az idősebb pár, Janza Kata és Szomor György volt, ők a szétválást sietették.

Semmi, de semmi - énekelte a betegséggel küszködő Vágó Dettike.

Ha a társaság énekbe kezd, a közönség sikoltozásba... :) Útvesztő minden út

Idén nagyon kitettek magukért, és igaz csak szombaton voltunk, az egy telitalálatos nap volt! :))

2016. június 2., csütörtök

A forradalom folytatodik! Ezúttal az Operettszínházból jelentjük

A hírhedt divatmesternő, Marie Antoinette

Időpont: 2016. május 29. (Úr napja a Keresztény világban és gyereknap a hétköznapokban), 19.00
Helyszín: Budapesti Operettszínház
Előadás típusa: musical
A darab bemutatója: idén, 2016 márciusában (forradalom hónapjában...)
Szerzők: Lévay Szilveszter és Michael Kunze

A főzene: Nincs rá szó

Az ajánló

A legendás szerző páros művei az Operettszínház repertoárjában állandóan jelen van. Noha, nem mindegyiknek jut helye egy azon éven belül, szinte nincs olyan évad, hogy ne legyen valamelyik darabjuk mégis terítéken a színházban. 2015 szeptemberében a szokásos Pesti Broadway ünnepség keretein belül megismerkedhettem a darab dallam világával. Nos, akkor csak egy szám volt, ami elbűvölt, így bízom benne, hogy változni fog a ma esti bemutatkozás után....

Az én nézetemben a Lévay - Kunze csapat alkotásai közül (sok színházkedvelő véleményével ellentétben) nekem a Mozart! az első helyezett. Aztán jön csak az Elisabeth, végül a Rebecca - A Manderley-ház asszonya. Hogy hol helyezkedik el a Maria Antoinette az hamarosan kiderül...

A szereposztás (A kiváló lefejezett főhősnőkről készült poszterek csatolva :P)

A történelmi személyről annyit érdemes tudnunk, és talán tudható is minden művelt ember számára: Mária Terézia harmadik legidősebb lánya volt, akit a francia trónörökössel kötendő érdekházasságba erőltették. Idővel, viszont szerelmi házasság alakult ki közöttük, ámbár a politika távolabb vitte egymástól a szerelmeseket. Így Antoinette a divattal, a túlzásokba vitt költekezéssel kezdett el foglalkozni. Rongyrázás ment az udvarba, mivel férjére ráunt, több szerelmi viszonyt is folytatott, többek között egy svéd származású nemessel... A nép éhezett, de a siralmaikat nem hallotta meg, nem törődött velük.... A nép viszont nem tűrt sokáig, fellázadtak az uralkodók ellen, végül XVI. Lajos és a felesége feje is porba hullt...Győzőtt az igazság!

Nos a darabban szerepel egy plusz érdekes karakter, Margrid Arnaud, a forradalmár lány, akiről később kiderül, hogy Antoinette féltestvére....hmmmm....furcsa, nagyooon furcsa....tulajdonképpen ő egy kitalált karakter. A valóságban nem létezett, az ő figurája hasonlítható a korábbi Lévay-Kunze előadásokhoz, vagyis: Mozart mellett Amadé jelenik meg, míg Elisabeth esetében a Halál emberi alakot ölt és a szeretőjének adja ki magát. A Manderley-ház asszonyánál Rebecca az, aki látatlanul jelen van a színpadon, folyton szó esik róla. De ez utóbbi inkább misztikumot jelent, mert a többieknek a jelenléte fizikai valóságban kerül a néző elé, addig ez utóbbi nem. Margrid nem igazi karakter, de a jelleme a darab előrehaladtával fokozatosan bontakozik ki, változik. Kezdetben utálja a királynét, gúnyolja és a halálát kívánja, egyre erősödik benne a gyűlölet lángja (vicces, mert tűzben bővelkedünk egy-egy jelenet során), aztán megismeri Antoinette-et közelebbről, és közösen felfedeznek egy titkot a múltból, ami összeköti őket a darab végére.... Margrid hű marad a királynéhez, és az Orleánsi herceget, valamint a költő-politikust küldi a guillotine alá. A nép felszabadul a királyi család pazarló, tékozló elnyomása alól, ámbár egy másik veszély is feltűnik fekete símaszkban és gépfegyverrel a kezében...

Antoinette a bíborosnak nem, de egy egyszerű szegény lánynak megbocsátott, amikor amaz nem fogadta el a pohárköszöntőt és leöntötte a királynét pezsgővel

A DARAB FELÉPÍTÉSE

A történet csak a királyi család bukásához vezető utat mutatja be. Tehát, nem láthatjuk, hogyan kerül a lány a trónra, de Antoinette a darab során elárulja, hogy nagyon fiatalon lett királyné (14 évesen, 21 éves korában hálták el a házasságot).

A darab szerkezetét tekintve, nagyon különleges és eltér az eddigi elődeitől, hiszen nincsen keretbe foglalva. Nincs egy első kép, ami az előadás végén visszatérne, és lezárná a történetet. Nem, itt linálisan, időrendben haladva, váltakoznak a jelenetek és a helyszínek. Egyszer egy fényes, királyi palotában járunk és a család (vagy inkább a királyné) életmódját követhetjük nyomon, míg a következő pillanatban már Párizs utcáin kóborlunk és megismerkedünk a "pénzérme" másik felével, azon emberekkel, akik a fényűzés helyett a porban, mocsokban kell, hogy éljenek. Tehát, folytonos színváltások vannak.

Jelmezek
A darab ruházati stílusa akár a Rómeó és Júliához is hasonlítható. Jól ötvözi a modernt a korhű, rokkokó jelmezekkel, összhangban működik a párosítás. Legfeljebb Antoinette esetében a cipőjét kifogásoltam a szerelmi légyottoknál (fehér, magas sarkú, kb. 10 centis).

Díszlet

Az Operettszínházban már megszokhattuk, hogy díszlet-anorexiában szenvednek az alkotók, rendezők. Több hangsúlyt fektetnek a hangra és a színpadi játékra. Ami nem is baj. Az én olvasatomban a zene a lényegi szempont, de ezt majd kifejtem. A díszletet egy nagy "M" és "A" kettőse alkotja, egyik oldala fából összetákolt barikádnak tetszik, ami az utolsó jelenetben guillotinne-é alakul át. A színház máig (számomra) legkedvesebb eleme a forgó színpadba épített szerkezet, amit általában mindenféle "kéjlaknak" tudnak berendezni, de természetesen darabonként eltérő a helység használati funkciója. Az "MA" a címszereplő monogramja, aranyozott a másik oldala.

Egyszerű, de frappáns díszletmegoldás

Játsszuk a tűzzel! - mint mindig, Kero degeneráltságát nem tudja levetkőzni

Nos, valóban. Nincs olyan előadás Kerényi Miklós Gábor rendezésében, ahol ne jelenne meg valami kis pirotechnikai felkészültséget igénylő jelenet. A nép fellázadása Maria Antoinette iránt, pont ezzel a látványossággal él. Margrid meggyújtott egy fáklyát, míg mindenki csatlakozott, már sok-sok lángocska égett. Majd közösen meggyújtották a díszletet, az "MA"-át. Azért a jelenet során bíztam benne, hogy a tűzoltóság egyik kocsija legalább készen áll, ha bármi balul sülne el. De a 2. felvonás kezdetére nem keletkezett semmi probléma, így a darab folytatódhatott tovább. - A Miss Saigonban tűzijátékoztak, és az egyik rakéta lángra lobbantotta a színpad fölötti függönysor egyikét. A színészek a tetőre menekültek, a közönség a színház bejárata elé. Tévében is hírt adtak az esetről, persze a médiától megszokott kis túlzásokkal körítve....

Dallamvilága

Az ember elhallgatta, de Maria Antoinette és Axel, első szerelmi kettőse volt az egyetlen olyan dal, ami megmaradhatott sokunk elméjében. Látszik, hogy a szerzőpáros csak erre a duettre fektetett hangsúlyt, míg a többi dal mellett könnyedén elsiklatunk. Nincs dallamtapadás! Ha egy legalább sikeres tudott lenni, miért nem tudták a többit is hasonlóan jól és erősen kidolgozni? Zeneileg nem szabad sokat várnunk az előadástól, korábbi elődjeihez képest, nem bővelkedik dúdolható számokkal!

Az ő duettjük volt az egyetlen olyan dal, ami ebből a darabból fennmaradhat az idők során.
Nagyon szegényes a 4. Lévay-Kunze musical zenei világa

Szitokszavak
Elhangzik pár sértő szó, legtöbbször Antoinette-et illetik a szép jelzők... de Margrid ellen is repül egy csúnya kifejezés...

Koreográfia

Szokás szerint látványos tömegjelenetek. És két vámpírtáncoshoz hasonlatos figura, akik a végén terroristaként jelentek meg.

A cselekmény

Először Orleáns hercegével találkozunk, aki fiával (vagy a kis allteregójával) közösen dolgozik a férfi nyomdájában. A dalában kifejezi mennyire gyűlöli a királynét, és, hogy az szintén őt, ugyanolyan érzésekkel bír irányába. Itt még csak annyit feltételezünk róla, hogy a nőt meg akarja fosztani a hatalmától. A későbbiekben viszont kiderül róla, hogy a saját magát vagy a fiát szeretné a trónon látni... Miután kiénekelte magából a gyűlöletet, elé hoznak egy lányt, akit az utcán találtak és akivel a herceg szövetséget köt. A nő nagyon hasonlít Antoinette-re, ami még kapóra jöhet.... A következő pillanatban, képváltás és egy ünnepségen találjuk magunkat. Marie Antoinette felpompázott báli ruhájában feltűnést kelt, örömét fejezi ki és a király üdvözletét tolmácsolja a nemeseknek. A bíboros, akivel rossz viszonyt ápol a királyné békéltető szándékkal érkezik, ajándékot is hoz a nőnek. Ám, a királyné, hiába a térdre ereszkedett bíboros, nem fogadja el a békejobbot és elutasítja a férfit, mivel amaz a múltban nem keresztényhez illő módon beszélt, tehát nem fogadta szívesen francia honban... Ekkor érkezik a szegény lány, aki elmeséli a nép nehéz sorsát. Antoinette, ahelyett, hogy elgondolkodna a szavain, pezsgőt nyújt a lánynak, (kicsit abszurd és nevetséges jelenet volt. Inkább megszégyenítette a lányt, mint segítette) aki elutasítja a gesztust, és a nőre önti a kehely tartalmát. A nemesek felháborodnak, míg Antoinette nem, ő megbocsát a jövevénynek. Viszont a lány nem hajlandó megbocsátani neki, amit az emberekkel tett, ezt kiabálja, amikor az őrök elviszik magukkal.

A "kedves" gesztus

Axel és Antoinette kapcsolatát is nyomon követhetjük. Hol egymás mellett állnak a bajban, hol inkább a különböző politikai nézeteik miatt nem lehetnek egymás támaszai. Semleges találtama férfi főszereplőt, nem éreztem vele együtt, de nem is utáltam. Viszont nem volt kedves gesztus a részéről, hogy a gyermekeket nem vitték volna magukkal, amikor a szökést tervezték Antoinnette-tel, a guillotinne gyilkos pallósa elől... Nincs igazán kidolgozott szerelmi kapcsolat, jóban rosszban együtt, szeretjük egymást. Kevésbé éreztem, hogy szerelmesek lennének egymásba. Margrid eközben a párizsi fiatalokkal az utcán tengődik, a helyi költő nagyon jó fricskákat ír a királynéról. Egyik alkalommal, a királyi őrség előtt éneklik a dalt, provokációként. nem veszik észre magukat, és folytatjáka fröcscsögést, a gyúnolodást, nem veszik komolyan a veszélyt (meg, hogy az őröknél van fegyver). Az őrök a tömegbe lőnek, és meghal pont a legártatlanabb ember (érdekes, hogy itt előtérbe kerül az nagy általánosság: azokat bántjuk, akik gyengébbek nálunk, és akik nem tudnak védekezni). Margrid elsíratja a gyereket, aki vért köhög fel. Felesküsznek, hogy ezért a királyné lakolni fog.... Két fura figuránál tesz látogatást a királyné. Léonard, a parókamester és Rose, a divatminiszter nagy lelkesedéssel fogadját a királyi fenséget, és minden új ruha kollekciót bemutatnak, amit kiváltképpen neki terveztek. Ezek között fellelhető egy, ami az amerikaiak felszabadításával kapcsolatba hozható, illetve egy bizonyos személlyel, aki nem más, mint Axel... A ruhákon apróbb változtatásokat kezdeményez a királyné, de az utolsó darabbal meg van elégedve, sőt kifejezetten rajong érte, rüögtön magára is ölti. Megjelenik az ékszerész, aki csekély összegért cserébe ("csak Önnek, Felség megszámítom 1 millió frankért." - igazán olcsó, szerintem mindannyian lazán a zsebünkből kiveszünk ennyit...) egy ragyogó nyakéket adna el a kiirálynénak (amit a világítástervezés alapján mindig pompás, delelyes fényben ábrázoltak) - legendája szerint ez az a nyaklánc, ami miatt a Francia forradalom kitört...mondjuk tényleg nem volt olcsó... :) Ám a nő nemet mond az ajánlatra. A divatminiszter és a parókamester saját érdekeiket tartják szem előtt. Bárkit kiszolgálnak, aki megfizeti a munkájukért. Nem húznak sem a pornép felé, sem a királyi családot nem támagatják. A darab végén ők is menekülőre fogják, bezárják a divatos kis boltjukat, és Németországba indulnak, mivel úgy gondolják, ott jobban elismerik őket.

Leonárd, a parókamester és Rosé, a divatminiszter - két feszültséget oldani próbáló figura

Mivel Amerika felszabadításában segédkezett Axel, az ő tiszteletére alkották meg a divatguruk a csillagmintás báli ruhát

A vitorlás hajóra nem is emlékszem, hogy volt e rajta. Mindenesetre ez a jelenet a hírhedt nyakékről szól

XIV. Lajossal is találkozunk, a divatbemutató során megjelenik, de mivel saját maga öltözködött, így a viselete is ezt tükrözte vissza (más-más színű cipőt vett fel - de csak akkor lettünk rá figyelmesek, amnikro Antoinette felhívta ráa figyelmet). A király egyszerű élet után vágyakozik (amikor fogságban vannak, azt is elmondja, hogy szerény körülmények között élhetnének, jó barátságban a szomszédokkal...), és megtudjuk, hogy szeret barkálcsolni. Ismét az utcán, Margridot letartoztatják a rendőrök, de a svéd nemes férfi megmenti, nemes címére, rangjára és a királyi családhoz fűzödő kapcsolataira hivatkozva szabadon engedik a lányt. Margrid igéretet tesz, ha a férfi szorult helyzetbe kerülne, ő visszaadja a kölcsönt és segíteni fog... Közben az Orleánsi herceg sem tétlenkedik, ravasz tervet sző: A versaillesi bálon a bíboros megveszi a királynénak a nyakláncot, majd átadja neki, egy zajoktól távol eső helyen. Csakhogy nem Antoinette-vel találkozik (és kapja meg a rózsát tőle), hanem Margrid-dal, aki hasonló öltözékben van, mint a királynő, átveszi a nyakláncot. Így bajba sodorják a királynét és a bíborost, akit a nő megvádol hazugsággal, miszerint ő hatalmazta fel, hogy vegye meg számára a nyakláncot. A bálon mindenki álarcot visel, előzetesen megkapták a jelmezeket a fura divatmesterektől. És a bálon, összecserélik a párokat is. Orleáns elveszi a királynétól a rózsát, amit amaz a svédtől kapott. Antoinette a cserét felfedezi, de végül nem teszi szóvá, csak csodálkozik...

A versailles-i bál kicsit zöldre sikeredett, ugyanakkor a nagy átverés helyszíne is volt

A király foglalkozik a találmányokkal is, és Antoinette pont akkor keresi fel, amikor Monsineur Guillotinne legújabb szerkezetét mutatta be a felségnek. A férfi marasztalja a feleségét, nézze meg a gép működését, de amikor a pallos lecsap, Antoinette ideges lesz, megijed, és a férfit távozásra szólítja fel... (közeli jövőre utalás)

A jövendő, a megpecsételődőtt sors

A nő odasétál az asztalhoz, észrevesz egy levelet, elolvassa. Valaki tájékoztatta a királyt, hogy a felesége megcsalja, és méregdrága nyakláncot vett. Hivatják a bíborost, magyarázatot akarnak, ő mindenet elmesél, ám végül a Bastille-ba vezetik, Antoinette akarata szerint. Az orleánsi herceg ismét a nép lázadásának tűzét szítja, elveti a nevét és rangját, hogy elhivatottságát jelezze a társai felé. Kezet fog a néppel. A palotát megtámadják (Antoinette nem érti az őrség miért nem védi meg őket - a király nem akar feszültséget, ezért elveszi az őröktől a fegyvereket) a lázadók, köztük Margrid, viszont a herceg csak később jelenik meg. Egy piros sapkát erőltetnek a királyra, vegye fel! (Sejteni lehet, hogy ebből csakis baj származhat) A király felveszi, ki is gúnyolják, Antoinette felemeli a hangját, de a csőcselék elnyomja. Megjelenik a herceg is. Csak egyezkedésről esik szó: Lajos mondjon le és az országban kikiálltják a köztársaságot. A család nem egyezik bele, de a herceg időt ad nekik, hogy átgondolják, mert még szabadon távozhatnának. Az emberek VÉGÜL egyelőre elhagyják a palotát. Ám, mivel hamisan van megvádolva a bíboros, a nép továbbra is lázadozik, Antoinette és XIV. Lajos, a dajka, meg a gyerekek az "MA" díszleten állnak, amit az emberek fáklyákkal felgyújtanak. I. felvonás vége.

Kero aberráltsága újra testet öltött, nem volt elég pánik, amikor egyszer a tüzes játéka veszélyeztette a színházban lévőket, továbbra is a tűz közeli élményeket biztosít a nézőknek (remélem a tűzoltóság számát tudják! vagy legalább egy kocsi mindig itt dekkol a teátrum mellett)

Antoinette nem hagyja magát megfélemlíteni

A 2. felvonásban, már még komolyabbra fordulnak a dolgok. Az emberek forrongása végett a családnak el kell menekülnie. Axel az Orleánsi herceggel viaskodik, "kardot" ragadnak és harcolnak, a svéd olyan elvetemült, hogy még a herceg gyermekének életét is kioltaná. Szerencsére kiszabadítja a fiút, odaadja a kezében lévő címét igazoló kincseket, és a gyermeket menekülésre szólítja fel. Ez a jelenet különösen szép és megható volt, a fiú a távolban még megáll és visszanéz apjára, aki utolsó pillanatig próbálja feltartoztatnia svédet... Végül, nem történik semmi közöttük... Csak fenyegetések...

Orleáns hercege és a kisfia (a darabban inkább úgy tűnt, mintha a férfi kisebb allteregója lenne) - szép volt, amikor megmentette a fiút Axel támadása elől

Axel bejáratos a palotában (és ő az, aki a pornép közé is leereszkedik. Margriddal tartja a kapcsolatot. Bár az ő fellépése nem olyan közvetlen és erőteljes, mint a hercegé) , nemcsak, hogy a szerelmét lássa, hanem politikai szempontból is. Antoinette egyszer felszólítja, hogy legyen főtanácsos, de a férfi nem akar ilyen vakmerő lenni, és a király szeme láttára hűtlenkedni... Ekkor szétmennek, viszont a fővesztés előtti időkben még egymásra találnak, majd megint elszakadnak, mert a férfi nem tudná vállalni, hogy Antoinette gyerekeit is magával vigye.

A menekülés és a csúf vég

Egyszerű, polgároknak vannak beöltözve, csupán az udvarhölgyét és a dajkát viszik magukkal, az egyik egy előkelő grófnőnek mutatkozik be Párizs határán. Ezen kellene túljutniuk, és akkor biztosan megmenkülnének. Antoinette komorna lesz, a férje a kocsis. Ám, a kifizetésnél, Marie elszólja magát (Lajosnak), és az őr figyelmesebben szemügyre veszi a pénzérmét, amit a király adott neki. Lelelplezi őket, Antoinette egyszer könyörög, majd felemeli a hangját, majd ismét könyörög és próbálja lefizetni az őrt, de az, az igazságszolgáltatás kezére adja őket.

Börtönben raboskodik az egész család és a két szolgájuk. Felügyelőként Margrid érkezik, aki árulást bizonyító leveleket keres. Az őrizet alatt közelebb kerülnek egymáshoz, Antoinette-tel. Hiszen, amikor a trónörököst nyugtatni próbálja az anyja (mivel a gyermeket nem engedték ki a dajkával sétálni és ettől a gyerek hisztirohamot kapott) egy ismerős dalt kezd el énekelni, amit Margrid is ismer, együtt folytatják a dalt. A szegény lány elmeséli, hogy az apját sosem ismerte, az anyja infásnő volt (kiderül, Antoinette apjának szeretője - de ez a fikció a történetben), és gyakran dúdolgatta ezt az altatót, amit az apja énekelt. Közös pont az apa elhalálozási éve. Ráeszmélnek a titokra, féltestvérek (ezért is hasonlíthatnak külsőleg egymásra). Antoinette egy szerelmeslevélnek mondott irományt ad át a lánynak, hogy juttassa el Axelnek. Viszont a levélről kiderül, hogy nem az, aminek a királyné állította. A király egy másik teremben lehet, mert nincs folyton jelen a családdal. Egyik pillanatban befut hozzájuk, és közli, megölték a dajkát, és a fejét feltűzték egy botra. Antoinette nem akarja elhinni, az ablakhoz megy és rémes látványtól felkiált, fejét fogja, el van hűlve az emberi gonoszságtól... képtelen elhinni mit tettek az emberek. Ekkor mondja: "Ezek nem emberek, hanem állatok." Erre válaszol Margrig "Akikkel állatokként bántak." A királyt elviszik, lefejezik. Margrid zsebre teszi a levelet, találkozik is a svéddel és megsegíti, becsempészi Antoinette-hoz, aki a megpróbáltatások alatt megőszült. Szerzetesnek álcázva, könnyen eltud menekülni Axel az érkező herceg és a forradalmi bizottság elől. A parancs szerint: elakarják szakítani a fiúgyermeket az anyától (később fellázadhat, nem kockáztathatnak). Marie Antoinette mindent megtesz, hogy a gyermeket megvédje. Nem engedi, ezer körömmel kapaszkodik a csöppségbe, küzd érte, végül - mivel az ellenség túlerőben van, - szívszorító módon kitépik a fiát a karjai közül... Így kijelenti már nem érdekli semmi és senki, öljék meg! A tárgyalás alatt sok rettenetes vád éri az osztrák asszonyt, többek között perverz viszonynak mondják, amit fia és közte volt (mivle kicsiként magához vette, amikor az félt, és együtt aludtak). Margrid a tárgyalásnál nem adja át a hazaárulás terhelő bizonyítékaként szolgáló levelet, hanem a két gonoszt, a herceget és a költőt vádolja meg (a herceg saját magának és fiának készítette elő a trónt és igazából nem gondolta komolyan a néppel való szövetséget). Őket letartoztatják, de ekkora már Marie Antoinette feje a porba hullt.

A költő Margridért oda van, de az ő szerelme sem igazi, sőt aljasabb, mert egyik kijelentésében hangoztatja, ha Margrid nem szolgálja a közös ügyüket, szó nélkül ellene fordul...

Szereplők

Vágó Dettike első olyan szerepe, ami negatív érzelmeket válthat ki belőlünk, míg az elején nem kedveljük, addig az előadás végére megsajnáljuk és megérthetjük mit miért tett. Dettike hitelesen alakította, mind a tékozló asszonyt, mind a családanyát, akit megfosztanak gyermekétől. A tárgyalásán rossz színben tüntetik fel, olyan vádakkal is illetik, amik a mai világban elfogadottak lennének, és nem erkölcstelenségnek számítanának (a fiát magához vette az ágyban - na, már most a franciák sem ártatlan és erkölcsös népség...). Hangilag kiváló volt, tiszta és szép, erősen szólt.

Vágó Zsuzsi sosem volt még ennyire provokatív, pimasz, makacs és "mocskos" karakter. Ugyanakkor az ő személye a darab első felében jobban ki van dolgozva, lent él a csatornák között, mindennapjait a szomorú emberi sorsok (köztük sajátja is) töltik ki. Az ő karaktere fikció, mégis a legjelentősebb dalok hozzákapcsolódnak, ő az érme másik fele, aki a világ rossz oldalát látja. A karakter fejlődése nyomon követhető a darabban, hogyan lesz az egyszerű leányból a forradalom egyik legnagyobb alakja. Hangban kiváló, játékban is lenyűgöző volt, a pökhendi kis utcagyermeket hitelesen alakította.

Homonnay Zsolt, hozzá illenek a gonosz figurák, nagyon vonzó tud lenni a szerepkörben. Ugyanakkor féltő apai oldalát is megmutatta, amikor a gyermekét próbálta megmenteni a svéd nemes férfitól. Megnyerő személyiségnek mégsem mondható, ő sem tudott igazán diadalt aratni, mint egykori nagy szerepében, Taffee grófként. Orleáns hercege kezdetben kifejezi mennyire gyűlöli a királynét, aztán állandóan a forradalmárok, a nép között sündörög, és fondorlatos terveket sző, csakhogy keresztbe tegyen a nőnek. Azt állítja a nép nevében cselekszik, hercegi ragja miatt lehurrogják és nem adnak szavának hitelt az emberek, persze politikusként, minden látszathoz hozzátartozó állítást kell tennie, így kijelenti, hogy ő is polgártárs, és egyszerű nevet választ, a rangját is leveti, de igazából saját magának és gyermekének készítené elő a trónt. Hatalom után sóvárog. És állíthatjuk róla, hogy a darab legkétszínűbb karaktere. De végül megjárja, hiszen bitófára kerül, a leleplezésekor csak mosolyogni tud.

Auksz Éva és Angler Balázs, mint a divatminiszter és parókaszakértő szerepkörében léptek aznap este színpadra. A két figura szerepköre ideális a feszültségoldásra. Nem húznak egyik oldalhoz sem, csak az számít, hogy munkájukat végezhessék, és ezért megfelelő pénzbeli juttatásban részesüljenek. Senkit nem pártolnak, igaz, meghökkennek, amikor a herceg elviszi a szegény lányt hozzájuk, de mivel egy nemes kérte fel őket a munkára, ezért szót fogadnak, és minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy a fiezető ügyfél elégedetten távozzon a boltból. A lázas forradalom idején rá kell döbbenniük, hogy nincsenek megbecsülve, hiába akarnak nagy ruhakölteményeket készíteni, ha nincs rá kereslet. Németországba tervezik útjukat, és a szolgáikat is magukkal viszik (mivel azok kérik). Bohókás karakter, kifizetődő szerep, de valahogy nem brillíroztak. Talán hiányzott a meleg parókamesterből a plusz a többlet, ugyanúgy a divatminiszter sem űzte magasan a karakter kidolgozottságát, amivel a figurákat el lehetett volna adni, ebben úgy gondolom a másik szereposztás jobb lehet (Peller Anna és Bálint Ádám).

Magócs Ottóról csak azt hallottam, hogy régen játszott a Mozart-ban a címszerepet, most meg az Abigélben König tanár urat alakítja. Sosem gondoltam volna, hogy elér a keze, utolér engem is, és megnézhetem színpadi tevékenységét. Énekhangilag annyira nem fogott meg, de ahogyan a színpadra sikerült varázsolnia a király szerény személyiségét, az esetlenségét, a vágyait, a hiszékenységét, azt mondhatom, hogy nagyon jól megoldotta a feladatot és remek alakítást nyújtott. Bár a kedvenc operettes színészem (Mészáros Árpád Zsolt alias Mészi alias MÁZS) a váltótársa, mégsem mondanám, hogy problémát jelentett számomra, hogy nem Árpival láttam (enyhe képzavarom lenne, mivel a másik felállásban Polyák Lilla az Antoinette, és egykor Mészi volt a Rudolf, és Lilla a gonosz felesége, Stefánia...mostan megváltozik a kapcsolat és Lilla csalja meg Árpit). Örülök, hogy lehetett új benyomásom, és megismerhettem Magócsot is.

Veréb Tamás, a költő - politikus szerepében (annyira nem bírtam még a nevét sem vagyok hajlandó megjegyezni). Hangilag rendben volt, de mivel egy gazfickó volt, az elején "udvarolt" Zsuzsinak, majd ellene fordult, nem tette szimpatikussá. A tapsrendnél nem is tudtam neki szívből a kezemet ütögetni, ezáltal elismerve a munkáját. Mindazonáltal bizton állíthatom, hogy a figurát sikerült megragadnia és jól alakított. Tisztára bicskanyitogató volt.

Jantyik Csabát öröm volt újra látni és hallani a színpadon. Jellegzetes orgánuma van, és emlékeztetett a régmúlt időkre, amikor az Operettben még játszották a Rudolf - Az utolsó csók című darabot, amiben ő alakította a Ferenc Józsefet. Ezúttal bíborosként a királyné bocsánatáért kell esedeznie, aztán a "kitartottja" és a forradalmárok által tőrbe lesz csalva, még a börtönt sem kerülheti el, ám kiszabadul. A karakter befolyásolható.

Szinte utoljára hagytam, a svéd nemest, Axelt alakító Horváth Dánielt, aki rendkívül jól játszott, hangilag nem igazán fogott meg. És valahogy nem tudtam a férfi szándékaival azonosulni sem. Nem éreztem erős kapcsolatot közte és a szeretője között. A karakter katona lévén több helyütt is jelen van, rálát a nehéz sorsú emberek világára és a pompás palotabeli életre is. Ugyanakkor mindkét világból van egy-egy nő, aki vonzódik hozzá.

Siménfalvy Ágota a gyermekek őrzésén kívül és, hogy tanácsokat adott a királynénak, nem csinált semmit, ugyanez a szerepkör illeti Kékkovács Marát. Nem kell énekelniük. Nem néztem meg a szereposztást, de, amikor megszólalt a színpadon, nem tudtam elhinni, hogy Ágotát látom. Voltaképpen őt éri a brutális halál: kimegy sétálni a levegőre, és levágják a fejét a forradalmárok.

Perverzitás a színpadon
Szexuális jelenetek vannak az előadásban, mint (szinte) minden operettes produkcióban, az arcpirító, sikongatós nők a bordélyból... Ezúttal viszont az utca emberei viselkedtek hasonlóan. Arra lettem figyelmes, ahogy oldalról felözönlöttek a színpadra, de ketten lemaradtak, és egymáson vonaglottak, mindezt egy gyerek orra előtt csinálták (ha az nem kis növésű törpe volt - de nem hinném). Illetve megint egy furcsa jelent volt a divatszalonban, az előtérben tartózkodtak az üzlet tulajdonosai és valakikkel beszélgettek (nem emlékszem kikkel) a háttérben a szolgák egymásnak estek, a férfi lefektette a nőt az asztalra és a vasalóval a ruhája gyűrődéseit kisimította... :D

Érthetetlen
A rendező (Kero) állandó gyújtogatási kényszere és, amit az operettben sosem láttam - Alföldi-féle elképzelés a modernizálásra - két kommandós a darab végén, akik fegyvert szegeznek a népre...

Képgaléria

A család összetart, akárhogy is lesz a jövőben

Hol egymás mellett, hol egymás ellen. Ez egy igazán érdekes, valóságos kapcsolat volt.

A tenyérbemászó stílusával tényleg elnyerte Veréb Tamás a Legutálatosabb mellékkarakter címet. A darabban ő egy költő-politikust, egy ambiciózus és rámenős forradalmárt alakít, aki a végén nem rest a korábban imádott Margridot is a bitófára küldeni...

Nagyon jó kép Margrid (Vágó Zsuzsi) és Antoinette (Vágó Dettike)

Az uralkodó egyszerű életet részesíti előnyben, szeretne is úgy élni, szerényen, barkácsolgatással el lenne - Antoinette szavában nem kételkedik, pedig egy levél arról tájékoztatja, hogy ő az ország első számú felszarvazottja

Orleáns hercege polgári nevet választott, így bizonyítja a nép előtt, hogy az érdekük közös

Impozáns volt a karakter megformálása, Antoinette-ként lenyűgözött Vágó Bernadett

A bíboros békülni akart a királynéval, de amaz elhárította, Orleáns hercege pedig fondorlatos trükkel tőrbe csalta mindkettejüket

Az utolsó pillanatban is...Együtt

Margrid egy mankóval bicegő fiú védelmezője volt, de a gyermeket megölték

Anyai ösztönök

Kispolgári öltözékbe bújva sem tudtak elmenekülni, miért hagyták Lajost fizetni? Meg a feleség is elszólta magát :D

Az ellentétes oldalak, mégis van közös pont az életükben

A fogságban megőszült

Margrid kezet nyújt Antoinette-nek, hogy az feltudjon állni

Elől a két vámpírtáncos

A darab egyik legmegrázóbb, legszívszorítóbb jelenete volt, amikor Antoinette-től elszakították a fiát, hiába küzdött érte

Összegzés

A darab történelmi személyiségről szól, a műfaj kedvelője révén szeretek tanulni, így a történelmi előadások mindig is közel álltak a szívemhez. Főleg az Osztrák Birodalom, a Monarchia személyiségei világa érintett meg és érdekelt világéletemben (mindez főleg abban az esetben, ha korhűen van tálalva, hiteles az ábrázolás). Marie Antoinette világa pazar, a fényűzés körül forgott, míg a nép szolgasorban élt, és ő nem velük foglalkozott csak a saját jólétével. Unalmában csak költekezett, és költekezett, a király gyengekezű volt. Így a vesztüket valahol meg lehet érteni. A darabot nyugodt szívvel merem ajánlni, főként Vágó Dettike és Vágó Zsuzsi főszereplésével! Kiválóan helytálltak, igaz csak pár "ismerős" tapsolt állva nekik... A nézők többség a helyén ülve maradt, de ez a "sikertelenség" nem a szereplők hibájából fakadt. Mivel az előadás zeneileg nem különleges, persze az előadás mód, próza és ének tökéletes volt, mégis nem volt benne meg az a speciális érzelmi töltet, mint a többi Michel Kunze és Lévay Szilveszter darabban. Meglátjuk meddig játsszák majd a darabot az Operettben.

Ajánlom, de nem annyira szívhez szóló, mint más operettes (régi) előadások.

Kritika a Viva La musical oldalról:

http://vivalamusical.hu/kritikak/semmi-sem-fekete-vagy-feher

Még az olvasópróbáról és a darab előzményeiről:

http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2016/01/11/az_evad_nagy_dobasa_lesz_a_marie_antoinette/

A színlap, infooldal:

http://www.operett.hu/repertoar/marie-antoinette/197/11

Kritika - ők is hasonlóan látják a darabot, mint én:

http://vanyabacsi.blog.hu/2016/03/17/a_hatalom_mulat_a_nep_ehezik

phantomvizio