Szente Vajk rendezésében látható A séf című előadás a Játékszínben. Nehezen kaptam rá jegyet, és ahogy néztem júniusig már minden alkalomra eladták az összes belépőt. Szóval, sikernek mondható. Egy habkönnyű limonádé, de nagyon kis szórakoztató, kedves történet, némi pikantériával fűszerezve.
Insta bejegyzés: Szente Vajk a gasztronomia teruletere is bemereszkedett A séf c. darabbal. A történet egy eladasra kinalt etterem kuzdelmet mutatja be, ahol a mosogatonő egy dilinyós és nem százas nőszemély; a tulaj egy pánikolós, aki nővérét akarka lenyugozni kitalált storyjával; a nővér aki el akarja adni a helyet és sokat cigizik; a pornószinésznő, akinek csak annyit kell mondani, h tessék és már teszi is a dolgát; a rabló, aki a Barbi nevet viseli és a szajrét keresi, igazából a Fehér Baglyot; a rendprfonok, aki stand up-osnak alar állni és a lámya, aki szerelmes lesz a séfbe; valamint a pincér, aki kénytelen séfnek is beugrani és pont ez az uj szemelyiseg lopja el tőle jelenlegi szerelmét is...
A darab sirva nevetos, Járai Máté viszi a főkaraktert, bravurosan. Nagy humorforrás volt a darab, bár némelyik poén eléggé eroltetett volt. széljegyzet: a semmi balról támad; nem beszélek a háromszögekkel; ketek a kérdés és szögletes a válasz; akcios volt a november a boltban, vettem belole kettot... #jatekszin #asef #jaraimate #nagysanyi
Darabmentés:
A séf Szente Vajk új vígjátéka – immár a negyedik, amely kifejezetten a
Játékszín számára készült, olyan kedvelt színészeinknek, mint Nagy
Sándor, Járai Máté, Peller Anna vagy Zsurzs Kati. A történet egy
családias, kissé kaotikus étterem konyhájában játszódik, ahol egyetlen
nap alatt minden félrecsúszik: felmond a séf, veszélybe kerül az üzlet, a
kiútnak szánt ötletek lavinaszerű félreértésekhez vezetnek, mindezek
pedig csak tovább rontanak a helyzeten. A friss sodrású vígjáték
szerethető figurák mulatságos túlélési kísérletein keresztül vezet el a
váratlan megoldáshoz.
Insta bejegyzés: De jo volt és ajánlom is egyuttal! A Da Vinci kód elején udvozol minket a kivetiton a konyv szerzoje, Dan Brown maga. Kifejti, h orul, h művét Budapesten is szinre viszik, nagyon hálás a szini es alkotogárdának, de foként, nekunk nezoknek (ez alap, kulonben ehen halna, persue ez nemcsak a magyar kozonsegtol fugg, de a gesztus bejott...). Ezutan elkezdodik a story, szegeny nagypapat tobbszor kivegzik, h rekonstrualjak hogyan oltek meg a kuratort. A darabot vizualisan ledfalakkal hoztak le, ami manapsag nagyon nepszeru modon visz el tavoli akár kepzelt vilagokba, de sajnos ettol ugy erzem a tv elott ulok es nem hagyjak kibontakozni a szinhazi vizualitasomat. Amugy a story izgalmas volt, megerintett, amikor Sofie magát hibaztatta, h nem segitette a nagyapjat még időben. Gubik Petra tokeletesen alakitotta az artatlan Sofiet. Kolovratnik Krisztian is jo volt, bar nekem nem annyira tűnt Langdon profnak, fizimiskaja miatt. Megvoltak jol rendezve az atveresek, de en tudtam, h az oregben, akit Szerednyei Bela formalt, nem lehet megbizni. Makranczy Zalan kellemetlenul, de ez jo ertelemben, hozta a fanatikus vallásos szektást. Nagy Sanyi felügyelőként tömhette a hasát...😂 Jo est volt a darab és az ulotarsaimmal maximalisan elegedett voltam, igazi kulturalt, kedves emberek voltak, akik mára kivesztendobem vannak a vilagbol! #davincicode#davincikod#jatekszin#kolovratnikkrisztián#gubikpetra#nagysanyi#gáspárkata
Kifejtve
Megérkezvén a helyszínre, belemerültem először röviden, majd úton hazafelé hosszabban a rejtvényfejtegetésbe. Szünet alatt is lehetett ledlámpával világítani a kiállított festményeket, mind-mind Leonardo művei. Nyilván nem az igaziak :D de díjazom az ötletet, interaktív. A darab végét követően láttam, hogy töltögetnek egyesek - ingyenes jegy reményében - feladványokat, és bedobták egy dobozba. Szóval, arra biztatlak, ha szeretnél részt venni nyomozásban és erre az előadásra mész, érdemes játszani, és még talán jutalmat is remélhetsz.
Nézőtéren: ezúttal az erkély, bal oldalára vettem belépőt, nyilván, szokás szerint az 1.sorba, a legbelső székre. Mellettem jóra nevelt nagyon kedves emberek ültek, köszöntek, jó szórakozást kívántak és segítettek, amikor egy kézzel nehéz volt az ülést lenyitnom. Hálás vagyok, ha ilyen emberekkel összefutok, főleg színházi körökben, bár mostanság a hétköznapokban is lehetnének jobbra-való emberek. A színháznak nevezett helység még mindig úgy gondolom nem adom meg neki a rendes titulust, ámbár gyönyörű ez a kis lámpákból álló sziporkázó fényáradat a nézőtéren. Ezt nagyon kitalálták, és nagyon személyre szabottá tették a Játékszínt. Felismerhetővé és nem összekeverendő tucat hellyé... oh, még mindig nem, de lassan megadom magam és megkaphatja a SZÍNHÁZ megnevezést. Azon tűnődtem, hogy a Játékszínnek vagy a Belvárosi Színháznak kisebb a színpada? Ennek is utána kell majd járnom. Évekkel ezelőtt úgy olvastam, hogy a Játékszíné a legkisebb színpad a fővárosban...hátha azóta ez változott? A tömegiszony itt mindig megvan, főleg a külső terein, mert a nézőtéren nem tapasztalok semmi negatívat, de hering-filingem van, amikor belépek a csarnokába...
A darab: Követi egy darabon a történetet (állítólag sok minden kimaradt, könyvet el kell olvasnom!), jók - de már túl sokszor játszották vissza a kurátor gyilkosságát, ugyanakkor tényleg olyan érzésünk lehet, mintha egy moziban ülnénk és a filmet követnénk nyomon. Izgalmas, lendületes, a történet nem ül le, mindenki a rá bízott karakterét nagyszerűen hozza. A film zenéje még mindig nagy hatással van rám, egyfolytában megy a fejemben, fel is zúg ez a dal, amikor Langdon prof a darab elején az egyetemen előadást tart. Akkor is az alma a téma, ami ugye a megfejtés a Da Vinci által kifejlesztett eszközön (cryptex), aminek a rejtélyét próbálják megfejteni, miután a bankból sikerül megszerezniük. A repülös jelentnél már annyira belementek a mindenféle szimbólum dolog magyarázásba, hogy csak lestem, néztem ki a fejemből, de amúgy nagyon tetszett az összefüggés. Az alma, mint megfejtés, azért volt kicsit béna, mert nálunk 4 betűs a szó, de angolul meg 5 betűs (apple), amit ki kellett forgatni az eszközön... Az előadás a thriller kategóriába van sorolva, led falakkal ábrázolva a helyszíneket, szobrokat, festményeket, közlekedési eszközöket (autó, repülő). Az autókban való közlekedés inkább a lenti, földszinti nézőtérről érvényesült jobban vagy esetleg, ha középre veszek jegyet az erkélyen, nálunk kicsit kilógtak az autóból... :D sejtelmes a vége, és nem követi a filmet, ugyanis Sofie Langdon-nal tart Louvre-ba, és ott fedezik fel Mária Magdolna sírját, illetve Sofie viszi tovább az örökséget, vagyis Jézus vérvonalát és a sír őrzését (kiderül, hogy halottnak hitt rokonai közül kettő mégis életben van, sajnos a szülei nem). Egymás szemébe néz a két szereplő, és így ér véget a story.
A szereplők: Langdon profként nekem be is jött, meg nem is Kolovratnik Krisztián. Ő egy nagyon különleges hanggal rendelkező színész, mondanám rá, hogy sármosabb Tom Hanks-nél. De alapvetően jól formálta meg, és nagyon tetszett, csak elvonatkoztatás néha nehezemre tud esni. Gubik Petra a nyomozósegédként könnyen tanult Langdon mellett, ő is kiemelkedően és életszerűen alakította Sofie-ját. Nagy Sanyi, léha a kultúrát távolról is elkerülő nyomozóként ehetett hasábburit egy jelenetben, vicces volt. Makranczy Zalán a fanatikus gyilkosként, velőtrázó módon kínozta a testét is... Nagyon jó volt az ábrázolása, de a kinézete félelmetes, fehér hajjal és szakállal. Szerednyei Béla volt a körmönfont barátnak álcázott kutató, aki ugyan kedvesen fogadta a nyomozó párosunkat, de később kiderült, hogy minden folyamatot ő tervezett meg, alakítása megint csak szuper kategóriába sorolom. Csak furcsa volt a hanghordozása, enyhén rekedtes volt. Horváth Lajos Ottó nagypapa/kurátor figurát jelenítette meg, többször eljátszva bizonyos jeleneteket, megható volt Gubik Petrával és a kis Sofiet alakító gyerekszínésszel közös jelenetei. Kettős szerepet játszott Náray Erika, Gáspár Kata, Csonka izé...(bleh, utálom) és több figurát jelenített meg Barabás Kiss Zoltán (jó volt, őt újra színpadon látni, rég volt).
Az, hogy a modern technológiát belevitték a történetbe újdonság, pl. mesterséges intelligenciát kérte meg Sofie két esetben, amikor keresett képet vagy valami magyarázatot kért tőle (Siri)
Kiabálásra számítsatok, bizonyos jelenet már akcióba mennek át, és verekedés, dulakodásnál nem maradnak csöndben a szereplők...
A történet a Biblia körüli kutatást öleli fel, legalábbis Jézusra vonatkozóan; a kereszténység mai helyzetéről; a hithez való hozzáállásunkról, egyáltalán.
A könyv: még hátra van, de már beszerezve. De azért félek tőle, mennyire lesz más, mert ha összevetem a kedvenc Dan Brown könyvemet és az abból készült filmet (ami nem más, mint az Angyalok és Démonok), akkor azt mondanám, hogy a film a könyvvel jó barátságban van, és a jó elemeket átemelték, ami meg idegesítő volt (pl. a riporterek, akik unatkoztak, mert unták a tudosítást és izgalmasabb helyzetekre vágytak; vagy másik példa a főszereplő hölgy ruházatán való nyűglődés...) azokat szerencsére kihagyták. Viszont meg kellett barátkoznom a Camerlengo személyét bemutató színésszel, mert a könyvben egykori katolikus pap mentorom képe jelent meg, és ketten eltérnek kinézetben egymástól.
A film: sosem tudtam végignézni, csak bizonyos jeleneteknél kapcsolódtam be a történetbe, de főként a végét szerettem megnézni, amikor az öreg kutatóval csapnak össze a templomban; Sofie vízen járását (ami most csak poénkodásba csap át, miszerint a nőt meghívhatják sűrűn bulikba, mert borrá változtatja a vizet...); Langdon egyedül tér vissza a Louvre, és letérdel, amint megfejti, hogy merre van Mária Magdolna...meg a zene fuhh....íme:
Hans Zimmer „Chevaliers de Sangreal”
Darabmentés: "Dan Brown: A Da Vinci-kód
A
Da Vinci-kód a legnagyobb könyvsikere a kétezres évek elejének. A
történet kezdetén megölik a Louvre kurátorainak egyikét. A rendőrség
először az éppen Párizsban tartózkodó neves amerikai tudós, Robert
Langdon segítségét kéri a rejtély megfejtéséhez, ám a szakértő hamarosan
gyanúsítottá válik. Menekülnie kell… A West End és a Broadway siker
után, Magyarországon elsőként a Játékszín tűzi műsorára. De hogyan lehet
ilyen intenzív, akciódús történetet színpadra vinni? Maradjunk
annyiban, lehet! Mintha filmet néznénk színházban, nagyszerű
színészekkel, káprázatos rendezésben, lenyűgöző látvánnyal. Színpadra alkalmazta: RACHEL WAGSTAFF és DUNCAN ABEL
A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre."
Ajánló: Igen, érdemes megnézni, azt kapod, mint a filmben, talán még érzelmileg is eléri a lelked egy bizonyos ponton, de a szórakozás, a történet izgalmát teljes mértékben sikerült a rendezésnek/szereplőknek lehoznia.
Ez a nő megint a Madáchban hódította meg a gazdag férfit :D
2025.05.16. Madách színház, 19:00-22:00
Insta
bejegyzés (klaudia.kovacs.20)
Jelenlegi új kedvencke a Madáchban meg lett dédelgetve az
ünnepi 100.előadáson. De jo is volt! MINDHAROM szereposztas szinre lepett, Kit
szerepeben Molnar Gyöngyi virított, Happy manként Serbi énekelte le a
csillagokat. Bővebben majd a phantomvizio blogon! #prettywoman #madachszinhaz
#100eloadas #boldogünnepet
Nagyon vártam az idei Pretty womant. Tavaly, amikor utoljára láttam, szomorúan konstantáltam, hogy a Madách hosszú ideig nem veszi elő...kezdtem aggódni...aztán felröppent a hír, májusban visszatér a darab, és nem is akárhogy robban be újra a köztudatba, hanem máris a 100. alkalommal indul a blokkja.
Az jubileumi alkalmaknak különleges szereposztása szokott lenni, a Madách megadja a módját az ünneplésnek. Ezúttal viszont nagyon nem értettem egyet a felállt gárda szereplési idejével és beosztásával.
1. Pesák Ádám - Arany Tímea 2. Jenővári Miklós - Zámbó Brigitta 3. Solti Ádám - Gubik Petra
A főhősnő barátnőjét a csodálatos Molnár Gyöngyi alakította, míg Happy man szerepében végig Serbán Attilát láthattuk. Mindkét szereplő mellé besurrant a főcímdal második feléneklése közben a váltótársaik, Molnár mellé Kecskés Tímea és Sári Évi; Serbi mellé Sánta László és Borbély Richárd.
A főszereplők tekintetében nekem ez lett volna az elképzelésem: 1. Jenővári Miklós - Arany Tímea 2. Solti Ádám - Zámbó Brigitta 3. Pesák Ádám - Gubik Petra
Életkorukat és a darabbeli megjelenésüket vettem figyelembe. Szép dolog, hogy Jenővárit az igazgató, Szirtes Tamás szinte minden darabjába betudja integrálni, de szerény véleményem szerint ehhez a szerephez ő még enyhén fiatalocska...és nem a hangi kvalitásával lenne gond, egész egyszerűen nem jött át tőle a "Richard Gere"-feeling... az is igaz, hogy nem elvárt dolog, mert ugye jön majd a rajongói had és erre fogja fogni, hogy el kell engedni a filmes karaktert... Meg lehet, de akkor egy férfiasabb illuzióval karöltve. Túl korán kapta meg ezt a szerepet, holott David Morse figurájában megnyerő és hozzá illő karaktert fedeztünk fel. Viszont minden előadásban kell a meglévők mellé egy tartalékos, aki kisegíti a főszereplőket, ha esetleg nem tud senki sem beugrani... így történt ez az Aranyoskám c. produkcióban, amikor Peller Anna lebetegedett, helyette Simon Bogi sem tudott fellépni, így a tartalékos Wégner Judit formálhatta meg a főhős szerelmét. És jelentem, ott működött a kémia. Itt ellenben képtelen vagyok elképzelni egy olyan előadást, amiben a Jenővári formálja Edward-ot. Bocsika. Még mindig nem a tehetségével van gondom, hanem, hogy fiatal és az, hogy képtelen vagyok róla elhinni az illuziót, hogy egy sokat megélt üzletkötő... Ezért, hogy magammal és a fanyalgó rajongókkal is jót tegyek, nem váltók belépőt Jenőváris alkalomra. Probléma megoldva. :P
Az este egyébként fantasztikusan telt. Az időzített váltások jók voltak, bár megvallom az őszintét, szívesen néztem volna még kicsit Pesák - Arany párosát. Az első váltás a fekete koktél ruha és a spanyolos táncoktatást követően történt. A második váltás a 2. felvonásban esett meg, amikor az ékszer Vivien nyakára kerül, előtte még jól rácsapott mindkét srác a lányok kezére a doboz tetejével. Cukik voltak nagyon.
Az kiderült számomra, hogy a két lányka, Zámbó és Arany visszafogottabb kurvát alakítanak a színpadon, míg Gubik túl harsány a hotel jelenetbe, már túlzásokba víve a "picsa stílust". Ettől függetlenül nagyon bájos volt a saját egységében. Mindhárom lány tetszetős volt. Közülük nem kell feltétlenül választani, hogy kivel, mikor és hol? :D nézzük meg.... vagyis, bármelyiket kapod szereposztásban, jó élményekkel fogsz haza térni.
Pesák Ádám túl röviden szerepelt. Igen, és számomra ő adja a Richard Gere jellemet. Első alkalommal is vele néztem meg, akkor mondjuk lutrira vettem a belépőt, és jó volt. Nagyon jó volt. Mellettem ülök is el voltak tőle ragadtatva. Solti Ádámmal is láttam külön, ő annyira nem megnyerő, de idővel elfogadhatóvá válik. Bíztam benne, a hármas szereposztásnál ő lesz az operás jelenetnél a kulcsfigura. Bejött a számításom. Miután szembesültem azzal, hogy Pesák az elejére lett szorítva... Solti hangilag nagyon szépen énekli az "Ő és én"-t, ez az opera jelenetben hangzik Edward-tól. Tetszett. Jenővárit már fent kifejtettem, nincs illuzióm, viszont szépen énekelt. Itt is, kedves olvasó, te döntsd el, kivel, mikor...na, jó befejeztem... :D szóval, kivel szeretnéd nézni, de ha engeded a befolyást, Pesákban reménykedsz...
A többiek leváltásán gondolkodtam, mikor következik be, de végig maradtak a segítő barátok... Most már Serbit másodszorra láttam és nagyon jó ebben a szerepben. Az baj, hogy nem találok senkinél hibát, az igazgató nagyon eltalálta melyik színész, színésznő kit alakítson az előadásban (kivéve a Jenővári).
Szép este volt, csak így tovább!
Benyomások régről
1. Pretty:A bemutatót követően pár héttel néztem meg, 2023-ban. Mondhatni borzalmas odavezető utam volt... akkor éppen a hévet pótolták, és volt egy mindenkit is vegzáló menhelyes a járaton... Senki nem mert neki szólni, senki nem mert vele szembeszállni, pedig csak bódult állapotban volt, de minden női utast vegzált...Férfi utasok meg elnéztek, hiába a könyörgő tekintetetek a nőktől...hát, ennyit értek ti, erősebb nemnek nevezett izék...a menhelyesnél nem tűnt, hogy lett volna fegyver, egyszerűen csak a műanyag flakonos fehér boros üvegét rázogatta. Nem fenyegetően, de keze ügyében csak ez volt... éééés így indult ez a Pretty woman... fellélegezve és beérkezve a színházba, nagyon jó ülőtársaságot fogtam ki, egy házaspár személyében. Ők Gubik Petrában reménykedtek, de örültek, hogy Zámbó Brigivel látják, mert jó volt - ecsetelték nekem a szünetben. Arra iskitértek, hogy már aggódtak, nem jövök vissza - valóban kicsit majdnem lekéstem a második felvonás kezdését. De nem, itt a helyem. Az első élmény pozitív volt, de még nem kapott el a láz iránta.
2. Pretty: egy immáron volt ismerősömmel mentünk el. Szereposztásban Gubik-Solti volt. mondom, oké, megnézzük, milyenek. Állítom, Solti az építkezéssel tudta levedleni a Gere-hiányt. :D Gubik pedig jó volt és ugyan kicsit telt ez a Borbély Ricsi, de közelről látva az arcmimikáit, nagyon szimpatikussá tette Happy man-t. Jó volt. Ekkor kezdtem el mélyebben tanulmányozni a zenei világát a darabnak, csak hát nem magyarul, hanem az eredeti, hivatalos angol változattal kezdtem el megismerkedést...
3. Pretty: az erkélytől eltávolodtam és felment az emeleti közép egységbe, ahonnan ismét remek rálátásom volt a darabra teljes egészére, csak hát, mivel messzebb voltak, ezért a mimikát nem lehetett úgy megfigyelni... hang, azért ide is terjedt a kakasülőre :D nagyon elégedett voltam, tetszett, jó szereposztás volt, talán ezt éreztem a legkomplexebbnek: Gubik-Pesák.
4. Pretty: a 100. Jó volt, kedvenc erkélyes ülésemet foglaltam be, jól éreztem magam, buliztam egy jót a darab végén.
A jelen blokk május 16-június 4 között van, amíg a készlet tart, szerezzetek belépőt rá! Mert nagyon megéri! ;)
2024.okt.21. Madáchban koptatom a széket, a Pretty woman-nal
(Széljegyzet) Pár hasonló story, összegyűjtve: Pygmalion szobrász; Pygmalion effekt Shaw-tól; My fair lady; Micsoda nő; Micsoda nő; A lány nem jár egyedül
Jajjj, de nagy az örömöm!!! Imádom!!! Annyira együtt vibe-oltam a darabbal, megérte hallgatni a zenéit! Végigbuliztam a bulis számokat, a szomorúbbaknál éreztem vizes az arcom. Varázslatos lezàrása a szinhazi maraton hetvégémnek. Apróbb változtatások bekerultek a storyba és megszabadultam a Solti-Jenovari szereposztastol, legalabbis most! Es felszabadult voltam. Szaszák Zsolt jo volt David Morse szerepeben. Koszonom az elmenyt es h az ujitasokkal egy magasabb szintre kerult az eloadas, ami eddig is a legjobbak kozott volt, de most, felkerult a dobogo kozeli szintre. Lehet letaszitott ott valakit/valakiket? Még magam sem tudom...#prettywoman#menekuljnefelj#sohaneadfelazálmod#madachszinhaz#prettywomandal#elsofelvonas#londinerszorakozott#pesákádám#egyenlőség#richardgere
A Madáchba járni számomra
felüdülés és szórakozás egyben. Van, amikor persze szomorúbb darabokat nézek
meg, de szerencsére a Madáchban zömével vidám előadásokat tartanak.
Hétfőn este, az Operaház
vasárnapi közbenjárásával gyönyörű átkötést, mondhatni átvezetést kaptam a
Madách színházbeli előadáshoz, a Pretty woman-hoz. Az Operában a Solti Akadémia
énekesei a Traviatá-ból a Pezsgő áriát adták elő, és ez az opera megjelenik a
musical 2. felvonásában. Nagyon vártam ezt a pillanatot, de örömmel teljes
vágyakozással a teljes előadás minden rezdülését éreztem. Nem nehéz állítanom,
hogy számomra az etalonok egyikévé vált, hiszen olyan darabok mellé került fel,
most már véglegesen, mint Az Operaház Fantomja, József és a színes,
szélesvásznú álomkabát, Producerek, Mary Poppins, Csoportterápia, Én József
Attila és esetleg a Nyomorultak (azért esetleg, mert túlságosan lehangoló, de
az egész darab nagyon szép zeneileg, történetileg, de nem könnyed; max. egy
jelenet erejéig zökkenünk ki humor szinten, de utána csak mély fájdalommal,
küzdelemmel találkozunk, ami azért nem a szórakoztatás, de persze emberi sorsokról szól).
Ők a csúcsdarabok a Madáchban.
Öröm volt megtapasztalni, hogy
kisebb változtatások bekerültek a Pretty-be. Gondolok itt arra az ikonikus
jelenetre, amikor Vivian visszamegy a butikba, ahol első alkalommal kinézték. Az
ismert dallam ekkor hangzik fel, miközben eredetileg csak a második felvonás
elején „riogat” minket Happy man ezzel a bekezdéssel… most már a „beszólogatós”
jelenetnél is megkapjuk a főcímdalt.
Serbán Attila és Molnár Gyöngyi
miatt váltottam jegyet az előadásra, és ha már kinéztem, akkor ott volt egy jól
működő páros is, Gubik Petra és Pesák Ádám személyében. Valahogy Ádám
performansza sokkal jobb, sokkal a filmbeli Richard Gere-hez áll közel, és
ezért is szeretem őt. Jobb, mint Solti Ádám. Gubik-ot illetően, az idősebb
hölgyek, akik a balomon ültek, azt duruzsolták egymásnak – lopva elkaptam egy
szösszenetet a beszélgetésből – a lány már túljátsza a karaktert…a legszerencsésebb
lány c. dal előtt, ahogy fel-leugrált a kanapén, hát, igen, kicsit túltolta, de
még elfogadható volt számomra. Kétségtelen, most, hogy láttam váltókkal, a 3.
szereposztásból is kíváncsi lennék pár emberre: Arany Tímea, Kecskés Tímea.
Serbi nagyot nőtt a szemembe,
amikor karmester karakterébe bújt. Történt ugyanis, hogy ilyenkor az első
sorban helyet foglalókkal kezet fog, kezet csókol, ami éppen eszébe jut és
amire a közönség is fogékony. Az első sorban ült egy kislány és egy kisfiú. A
fiú közelebb volt, így hamarabb elérte Serbi kezét, aki előtte nyújtó
gyakorlatot mutatott be a lábával, hogy elérje a fiút. A kislányt láttam, fent ülőhelyemről,
ahogy bátran küzdött, hogy ő csak azért is eléri Serbit, igazán meghatott, a
végén el is érte, az addigra közönségnek hátat fordító Serbit, aki háttal
kinyújtotta a kezét, így találkoztak. Mondhatni aranyos jelenet volt.
Fogadtatás a Madáchban: a jegyszedő hölgy az emeleten megjegyezte,
mindig öröm a mosolygós embereket a nézőtérre bebocsátani, foglalkozni
velük. Olyan jól is eset a bókja, és, hogy bekísért és törődött velem.
Feleltem, hogy erre a darabra csak mosollyal szabad beülni, mert
hihetetlenül felemelő tud lenni. Szünetben a hosszú sorok miatt sprintet
kellett levágnom, pince és emelet között, ugyanis becsengetésre kerültem sorra egy bizonyos
helységben...
Emeleten ültem, és más rálátásom
volt a díszletre, ami a forgószínpadon egy tégla alakú szerkezet. A helyem
nagyon kényelmes volt, dicsértem is az eszem, hogy máskor is ide kell vennem
jegyet. Nem úgy, mint a Ludas Matyi esetében. Kedves olvasóim, ha tehetitek, bal
vagy jobb oldal első sorába semmiképpen ne vegyetek, mert a hátatok bánja! A
szomszédaim mind csendben voltak, bár a nénike, akiről már szó esett, olykor a
kabátját rendezgette…le is adhatta volna a ruhatárba, de nem, nem vagyunk
hajlandóak 300 Ft-ot fizetni érte… Én se adtam le korábbi alkalmakkor, de nem
is zavartam a mellettem ülőt vele, hogy simogatom, meg rendezgetem. Én ráültem.
És, jelentem: nem lett semmi baja!
Ennyi kitekintést követően még
pár szóban az előadásról. A színházi hétvégem egyik koronája volt a Pretty Woman.
Minden klappolt, imádtam a zenéit, fura volt most magyarul hallgatni, mert az
mp3-somra az eredeti, angol nyelvű változatot töltöttem fel, és magyarban
jelentősen eltér a szöveg, mint minden más esetben is, de így jön ki a ritmus,
a rím, stb. Viszont éreztem a vibe-ot, annyira együtt éltem az előadással, ami
az igazi szórakozás számomra, hogy nem csak nézem, hanem beleképzelem magam.
Ringatom magam tőle, nevetek a humoros részeken. Ez kell. Egy élmény volt! Tetszett mindenki, a számomra újdonságként ható színészek is tetszettek, Molnár Gyöngyi inkább egy barátnőt jelenített meg, mint Sári Éva, aki korban, mintha tényleg idősebb prosti lenne a főszereplőkhöz képest. Kivénhedt, hogy ilyen csúnyát írjak. Az még nagyon tetszett, hogy volt még két újabb szereplő: Szaszák Zsolt, mint a David Morse (végre nem a Jenővári), szerintem jó volt. Boncsér Gergely nevén még az interneten fent lévő szereposztásnál lepődtem meg, hogy hogy nem, csak az Operából el lett itt csábítva valaki egy operai szerepre. Jól állhatott volna neki, de folyton a szemébe logott egy hajtincs, kissé bugyután nézett ki, és érdekes módon az operaénekesnő tevékenysége a színpadon jobban lefoglalt a jelenetüknél, mint a férfié. Olyan üres, lélektelen volt. Ott volt, de minek? Remélem, azért ez idővel változni fog. Ennyi negatív kritikám volna, de a darabnak ez a csodálatos zeneisége még velem maradt, szinte szárnyaltam, amikor kiléptem a Madách kapuin...
Képeimet csatolom, addig a szösszenetet lehet olvasni.
