A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Náray Erika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Náray Erika. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 1., vasárnap

Szép nyári nap - Neoton musical


Szép nyári nap, sokan vándorolnak úgy, mint én....









Időpont: 2015. március 1.
Helyszín: Budapesti Operettszínház
Előadás: Szép nyári nap (Neoton musical)

Az előadásról úgy gondolom, hogy egy igazán mai darab. A kor fiataljait szólítja meg, bemutatja a különféle karaktereket, akiket magunk is megismerhettünk iskolai éveink alatt: az eminens, a bombázó, a mókás, a szabadságvágyó. 

Röviden a történet: Egy csapat gyerkőc nyári táborba megy. Van hat fiatal, akik mind meglelik a párjukat: Míg Péter és Juli összejönnek a bajban, addig Ria és Sanya szakítanak. A diákok tábori kalandjait figyelhetjük meg, örömtelibb és szomorúbb pillanataikat, megismerhetjük a felnőtteket is, akikben nem kis humor lakozik. Az egész történet nagyon könnyed. Szórakoztató, vidám, igazi ifjúsági darab. Sokszor buli hangulat uralkodik a színpadon.




 Hosszabban kifejtve:  

Szép nyári nap - a darab ezzel a számmal kezdődik, nagyon kedves hangulata van, ez az egyik kedvencem számom. A színpadon még a vasfüggönyt láthatjuk, és előtte megjelenik két ember: Rózsika és Tóth Antal bácsi, akik egy szállást vezetnek, és erről beszélgetnek. 

Megérkeznek a fiatalok, és felmegy a vasfüggöny. Egy parkot láthatunk a kezdetben, ahol a diákok összetalálkoznak, egymás nyakába ugranak, üdvözlik a társaikat, és csoportokba verődnek. Majd eljutnak a pályaudvarra. Feltűnik a történet főszereplője és édesanyja, aki az osztály orosz tanára. 

Elindulnak a vonattal, eljutnak a táborhelyre, ahol is megismerkednek a táborvezetőkkel. Szocialista időszak: orosz nyelvleckéket vehetünk Panna tanárnőtől. A tinikről is hallhatunk egy dalt, amiben kifejtik milyenek is ők? A táborvezetők megbeszélik a heti menüt, majd egy régi ismeretségre is fény derül Panna és Anti bá között. Ezután a fiú főszereplő, Péter egyedül elmélkedik a színpadon. Találkozik a főhősnővel, Julival, veszekednek, szóba kerül mindkettőnek a családja, a fiú a Nagymamájával él együtt, mert elveszítette a szüleit. A lány szigorú anyját védi, és felhívja a figyelmet, hogy Péter nem tudja ők hogyan élnek. Szerelmet vallanak egy dalban ("I love you") és szóban, illetve megtudjuk, hogyan ismerkedtek meg. A tükörjelenet következi, mindkét oldalon készülődnek a fiatalok, különösen ketten, Ria és Sanya egy megbeszélt randira. A romantikus együttlétük alatt eléggé bolondosak, tiltott dolgot tesznek, isznak. Sanya kihasználja a helyzetet, már a nadrágját is ledobja... Ria egy kényeskedő, hisztis, kissé beképzelt és magabiztos lány, nem szereti, ha a fiúja féltékenykedik. Végül arra az álláspontra jutnak, jobb, ha külön utakon járnak, szakítanak.



Konyhában dolgozik ("Valahol egész délen") a csapat, jó a hangulat. Kerényi (Öcsi) folyton piszkálja Szerényit (Sanya) ("220 felett"), közben Szabó Dávid figurája próbál a két ellentétes fiú közé kerülni, és leállítani őket, ám Máté most őt veszi célba, Julit alakító Vágó Zsuzsit is ölbe kapja, megpördül vele. 

Folyton visszatérő szereplő, Dézsi Szabó Gábor, aki jelentéseket kap Péterről, hogy amaz mit művel a táborban. Mindig a színpad szélén láthatjuk, addig középen minden elsötétül.

Anti bácsi udvarolni próbál Pannának a Kishalász étteremben... Magányosan énekel Panna a színpadon, jelenetváltást követően Ria és a lányok beszélgetnek a fiúkról, védekezésről... Ria kacér, és igazából csak játssza az agyát. Kinyilvánítja, hogy ő szeret élni... 

Pétert és Julit láthatjuk újra, a lány egy virág szirmait tépkedi (szeret-nem szeret játék). A jövőről beszélgetnek ("Latin szerenád"). Kettejük szenvedélye elburjánzik, és a fiú már-már leteperi, ám a lány magához tér, és eltávolodik tőle. 




A társaság Amerikáról beszélget, szóba kerül "Santa Maria"... A színpadon egy képzeletbeli hajót építenek a diákok. Némelyikük hajóskapitánysapkával rendelkezik. Megint egy látványos nagy táncos jelenet. Ez az első felvonás vége. - Mielőtt a vasfüggöny lemegy, mindenki lassan a földre ereszkedik, előrekúsznak a színpadon (mintha meglátták volna a közönséget vagy valami mást, amiért így tesznek).



A második felvonás



Anti bácsi mikrofonba beszél a 2. felvonás elején, szétrebben a függöny, és a társaság ezúttal ugrál... Tehát reggeli tornát űznek. :) Jó kis mozgásos, lendületes pillanatok, ugráló köteleznek, majd hulahoppoznak. Dézsiről kiderül, Juli apja, leutazik a táborhelyre és Pannával beszélget a lányukról és Péterről (disszidensnek tartja, a jelentések alapján). A férfi feltűnésére nem számított Panna, de a fülébe bogarat ültet. Juli hangját hallják a távolból, az apa elbújik, lezajlik a beszélgetés, Juli és az anyja között, ám a kimenetele nem sikerül jól, veszekedésbe torkollik, rágalmazásba, bírálatba, aminek a végén a lány kiakad, mert anyja utána nyomoz, ekkor egy pofon is elcsattan. A lány dühödten elrohan, a férfi is kioktatja, és jelzi, hogy a kapcsolatot tudják tartani itt is, a lányuk érdekében. A két nő újra egymásra találnak egy dalban, az anya a féltésről beszél, a lány a mintagyermekről, ám de a végén mégsem békülnek ki. Jelenet váltás: Ria megint a fiúzásról beszél... A Napraforgó dal végre színre kerül (de eléggé rövid ideig élvezhetjük), rájön, hogy neki Sanya kell.

A csapat megint a szabadban mozog - Péter levelet kap, először jó hírnek tűnik, miszerint felvették az egyetemre. Mindenki nagyon örül neki, viszont a levelet tovább olvasva, igazából arra hivatkoznak nincs helyük az egyetemen, így mégsem tudják felvenni. Péter teljesen kiakad, hiába próbálják a többiek lenyugtatni, a kudarcot nem képes feldolgozni, Don Quijote-ként látja önmagát.

Kishalász étteremben Panna és Anti bácsi vacsoráznak, eljön a volt férj is, és a Péteres dologgal megint előhozakodik. Pertut iszik a két férfi, immáron mindenki részeg és sor kerül a Pago, pagóra... Jolika, Rózsika, Panna, és a két férfi a közönség hangos tapsától kísérve örömtáncot lejtenek... 


Megint szerelmes suttogás Juli és Péter részéről, kifutnak a színről, majd Ria érkezik Margóval, aki könnyedén félrelöki Öcsit, Sanya is igyekszik segíteni, - mert, hogy ez egy terv része volt, végül Sanya és Ria kibékülnek. Felhangzik a "Szép nyári nap." Kiderül, kitől kapja a jelentéseket Dézsy. A táborvezető felriasztja a csapatot, akik a dal miatt elszenderedtek, majd Pétert kezdi el okolni a helyzetért és haza küldi. Rózsika elhozta a tortát, a szülök megint veszekednek a lányuk miatt. A nő hisz a lányában, ám a férfi kevésbé, persze mindketten a lánynak jót akarnak. Juli megint hisztizik, nem hisz az anyjának, állandóan az apja segítségét kéri, kiderül, hogy az apa nem biztos, hogy egy egyszerű műszerész... A barátok megzavarják a társalgást, felköszöntik Julit. Az apa elmegy, és végre anya és lánya kibékül.

Egy delegáció érkezésére készül, Anti bá és Rózsika. Öcsi végre felbátorodik és Margó figyelmét magára vonja, csakhogy a lány ideálja a vörös hajú, szemüveges fiúk. De Rózsika megoldja, hoz egy vörös parókát ("Vörös hajú, szemüveges"). Ria és Margó énekelnek közösen (ezt a dalt is megtapsolják), egyszer Öcsi kapja fel Margót, és a zenekari árok fölötti részen végigsiet vele, majd csókot váltanak, és a dal végén Margó magasba emeli a fiút, végül a karjaiban viszi ki a színről. Juli és Péter megint évődnek, a fiú át akar szökni a határon. "Mi lenne ebből az országból, hogyha mindenki elhagyná, aki másként gondolkodik?" ("Kell, hogy vár"), búcsút vesznek.


Csepregi Éva egy vörös Trabanton (ami csak egy papírautó) érkezik, a belépőjét nagy taps fogadja. Panna megígéri a lányának, hogy megpróbálja valahogy segíteni Juli szerelmét, ám a volt férj kihallgatja őket. Csepregi a Monte Carlo számmal megint tapsra ingerli a közönséget. A közösség táncot lejt, mindenki vidám, a félhomályból egy lány alakja válik ki, Juli az, aki magányosan énekel a szerelemről ("A szívtelen időt visszatartanám"), Péter is feltűnik és a búcsúkor énekelt számot hallhatjuk tőle. Csepregi és a famíliája újból feltűnik: Éva, Pannával és Rózsikával kiegészül a motoros számhoz. Felemelkednek azon a bizonyos deszkán...rivalizálás az ABBA-val...(szóban történő megemlítés). Öcsi a mulatságot megzavarja, és megrendülten felolvas idézeteket...majd visszatér a 220 felett... Péter írta az igazságokat az idézetekkel. Kiderül, hogy eltűnt, Dézsy megint ítélkezik a fiú felett. Fény derül arra is, hogy az apa egy főrangú rendőrszázados, arra utasítja a jelenlévőket, hogy menjenek haza. Felhangzik a "Holnap hajnalig". - itt a dal leginkább egy lázadásnak is nevezhető. A társak eltűnnek, Juli egyedül marad, Péter visszajön, belátja, hogy a lánynak igaza volt és a dal felerősödik. Visszatérnek a társak, sőt az egész szereplőgárda, felszállnak a vonatra, így fejeződik be a második felvonás.
 
Zene: A Neoton família számait feldolgozták, és ebbe a darabba konvertálták. Minden dal a helyén volt. Szulák Andrea előadásában a Lehunyom két szemem nagyon szép - egy nőről szól, aki a múltból visszatérő érzésekkel vívódik a jelenben. Beismeri magának, hogy a volt férfiba szerelmes, de fél, hogy elveszítheti... A Napraforgó egy nagyon jó dal, szeretem. A Pago-pago fergeteges. A szívtelen időt visszatartanám - megérintő. Mivel, szerintem, nincs olyan ember, aki ne ismerné a Neoton-t, ez okozza az  egyes számoknál a közönség felfokozott tapsmániáját. A zenéjük időtálló, és a színészek remekül át tudták adni a dalok mondanivalóját nekünk.

Koreográfia: Az egész színpadot igénybe veszik, sokat kell ugrálni. A 220 felett - a leglátványosabb táncos jelenet, Kerényi és Szabó odatették magukat. A Napraforgó a kedvenc dalom, főleg, a koreográfiában Riára sárga szalagokat tekernek, és ezeket széthúzzák, képezve ezáltal egy napraforgó szirmait. A Pago-pago őrületes.

Színpadi díszlet: A forgó színpad jól működik, különösképpen nincs díszlet, ami tetszene. Vonat eléggé silányan van megjelenítve a Ghost-ban látott metróhoz képest. Szimpatikus a megoldás, míg ők a vonatdíszlet mögött állnak, elsuhannak jellegzetes tájképek a háttérben/vonatablakokban. :)  A tükörjelenet megoldás, megosztja a színpadot. Egyik a lányok szobáját mutatja, míg a másiknál a fiúkét láthatjuk. A váltáskor mindig az egyik szoba sötétbe borul. 


 
Jelmez: Korhű és hétköznapias. Könnyed, nincs benne feltűnő viselet. A Kádár korszakban is már viselt öltözékeket láthatjuk.

Szereplők: csintalanok, jók a párbeszédek. Peller Anna és Kerényi Máté párosítása nagyszerű, viccesek, és jól összeillenek. Vágó Bernadett és Szerényi László is jók, Betti karaktere egy napraforgó, folyton más férfi után vágyódik, szomjazza a kalandot. Szerényi meg folyton fut utána, többek között pedig egy jó humorú karakter. Szabó Dávid disszidens apját mentegeti a vezető (Faragó András) és Panna (Szulák Andrea) előtt, utóbbi kettő régi ismerősök. Szulák hangilag kiváló és humoros is. Érdekes, hogy Ria és Margó többet vannak együtt a színpadon, holott Margó Juli barátnője, aki utálja Riát. Náray Erika vicces konyhás nő. 

Kedvenc jelenetek: Az első felvonásban a tükörjelenet, a nagy közös táncos pillanatok (220 felett és a Santa Maria), az ugrálóköteles a 2. felvonás elején, a részeg felnőttek Pago-pago tánca. Panna és Juli kibékülése a lány 18. születésnapján.




  
Első és második felvonás: 
https://www.youtube.com/watch?v=XWVEehLBJj4
https://www.youtube.com/watch?v=jYse0DkWPOE

2014. június 4., szerda

Az örök klasszikus, a halhatatlan szerelemről



"Szívből szeretni híven, nincs szebb, mint égni e tűzben és szállni fent, sólyomszárnyán szállni, áldást találni!"


Első alkalom: 2005. márciusa
Helyszín: Budapesti Operettszínház
Előadás: Rómeó és Júlia


2005 januárjában születésnapomon Nagymamám hatalmas ajándékkal örvendeztetett meg: színházjegyekkel, amelyek a már gyakran hallgatott előadásra, a Rómeó és Júlia című darabra szóltak. Igazán boldog voltam, és a két hónapot eléggé nehezen bírtam kivárni...

Az előadást megelőzően, engem is nagy lázban tartott az eredeti francia műnek a zenei világa, naponta többször végighallgattam, a kedvencem Benvolio és Júlia énekhangja volt. Aztán később kézbe vehettem a magyart is, és 180 fokos fordulattal, eme változatnak lettem a rabja. Szép hangzás, nagyszerű színészeket válogattak össze. Lelkesítő volt, hogy magyar nyelven hallhatom a darab szép zenéjét, ám a franciát is kedvelem. Mégis úgy ítélem meg, hogy a magyarban több a lendület, erősebb és magával ragadóbb. Bécsbe tett kirándulásaink során szert tettem a helyi színház, a Ronacker Theater előadásának hanganyagára is, ami bizonyos szempontokból jobb volt, mint a magyar. A későbbiekben, kedves Olvasóim, látni fogjátok, mire gondolok. 

A március 9-i előadásra készülgettem, megnéztem a szereposztást. Akkoriban azt hittem, hogy csak egy gárda van, aki mindig viszi a hátán az édes terhet, ám kiderült, vannak váltok, beugró színészek is. Nos, Anyukámmal mentünk el az Operettbe, és bizony a második szereposztás két főszereplőjét kaptuk meg, így elmaradt nekem a Dolhai-Szinetár páros által nyújtott élmény, amit viszont mégis pótolni tudtam, mert a későbbiekben a Szegedi Szabadtéren rögzített hivatalos felvételt beszereztem, - meg kell mondjam meg is könnyeztem...igen, túl sokszor szoktam meghatódni :)



Az est folyamán, a két főhőst György-Rózsa Sándor illetve Mahó Andrea alakította. A kis színésznőt, életemben akkor láttam először, és rögtön megszerettem. Nagyon is emlékszem, hogy mi volt róla az első benyomásom - kissé megdöbbentem - mert, olyan hihetetlenül fiatalka volt, szinte egy gyermek, ezért is volt az ő Júliája tökéletes, ártatlan és varázslatos. Innentől kezdve Mahó Andit is a szívembe zártam. Rómeója, Sándorral tökéletes harmóniában alakították a szerelmespárt.




Mercutio és Benvolio - a sok festék, amit szerencsétlenek arcára kentek a sminkesek, kissé "más" jellegű benyomást nyújtottak... No, persze miután kibontakozott, mindkettejük karaktere, már tudtam, hogy a nőket kedvelik...:D Ismerem az eredeti művet, csak színpadi feldolgozásban, ki tudja, hogy milyen változtatások, milyen felfogásban láthatsz egy darabot, ami eltér az eredetitől...

Akkor elsőként Mercutio, mint ahogy Shakespeare művében, úgy itt sem ő az, akit kedvelnék... túlságosan poétikus alkat, hajlamos túlzásokba esni, az élet könnyebbik felében hisz és ezt hangoztatja a dalokban, sokszor vagánykodik. Gúnyolódó típus, nem csoda, hogy megölik. Aznap Bereczki Zoltán formálta meg a szerepet. Nagyon élveztem. Amúgy a dal, amit közvetlenül a halála előtt énekel, tiszta opera! Mint tudjuk, az operában van az íratlan szabály, miszerint, a főhőst leszúrják még elénekel egy hosszabb hangvételű áriát... utána meghal. Mercutio megátkozza a két családot, majd összerogy, Rómeó bosszút áll érte.





Benvoliot egyszerűen imádom! Az eredeti felfogásban, tudjuk, hogy ő az, aki nem hal meg, az egyetlen, aki a kegyetlenkedést túléli a három jó barát közül. Benvolio szertelen volt, erőbomba, itt-ott kissé malac magatartással, majd az előadás végére megkomolyodik...A karakter minden Mercutio által tervezett dologban részt vesz. Harsány és tréfás, de a nagy párbajban ő inkább a békét támogatja, nincs barátja oldalán, inkább unokatestvére véleményével ért egyet. Nem osztja a boldog, házastársi kapcsolat intézményét sem, helyette szabadelvűbb, mindenben követi a "példaképnek" is tekinthető Mercutiot. Amikor Rómeó megvallja nekik, hogy szereti az ellenséges ház lányát, ő nem áll mellette, inkább szemrehányást tesz neki. A párbajt követően kevésbé aktív a szerepe. A darab végén ismét feltűnik, ami viszont megint egy eltérés Shakespeare-tól, hogy Benvolio vinné Rómeónak a levelet, amelyben közlik a "nagy tervet". Mint tudjuk nem igaz, mert Lőrinc testvér társa vinné a hírt, de túl későn érkezik meg a levéllel. Ezért az előadásban, hogy spóroljanak is a karakterekkel, Benvolio-ra hárul a feladat, közölje barátjával az imádott lány halott. - Kiszólás: nem is tudom hányszor hallgattam meg, most, hogy e sorokat írom, eszembe jut a dal. Aznap este szerettem meg Mészáros Árpád Zsoltot, aki Benvolio-ként fenomenális volt. 



A két édesanya csatája, "Gyűlölet" című számban erőteljes, igazi borzongás fut végig az ember hátán, ha látja és megtapasztalja, milyen nagy ellentét van a két család között. Csúnya szavakat is használnak :D Este Janza Kati volt Capuletné és Csengery Ottilia Montaguené. Az előadás egyik legfeszültebb jelenete, tényleg átható gyűlöletet szinte érezni lehetett a levegőben. A két nő a színpad felett, egy deszkán emelkednek a magasba. Még a legelső előadásoknál a hölgyek ruhája terebélyesebb volt, aztán akadtak gondok, mert a leereszkedésnél beakadt a jelmez szegélye a deszkába, így a két félelmet nem ismerő anyuka öltözete módosult, nadrágszoknyaszerű ruhakölteménnyé. Júlia anyja mindig piros ruhát ölt, ahogyan lánya is. Montaguené esetében a kék szín dominál, fia hasonló árnyalatú öltözékekben jelenik meg a színpadon.


 
Lőrinc barátként először Földes Tamást, majd második alkalommal Pálfalvy Attilát láthattam. Földesnek mély, igazán egyedi hangja van. 

Ez volt az első alkalom is, hogy megismerhettem Homonnay Zsoltot, akiről összességében nem volt sem pozitív, sem negatív véleményem. Első gondolatom róla, talán az volt, hogy kifejezetten "operaénekes" jellegű hangmagasságokkal kacérkodik... A magyar felfogásban az ő utolsó duettje Rómeóval, a francia változatban nem is hallható, ez egy egyedi kompozíció - legalábbis, ahogy én tudom. Megint egy különlegesség :)

Az egyik kedvenc, a - "Sosem mosolygó" férfi, Szabó P. Szilveszter, Tybaltként nagyon is hihető volt, hogy szerette Mahó Andit, hiszen ő annyira kis imádnivaló, teljesen olyan típus, akit Júliának képzelnék... meg spontán azért is gondolom, hogy hihetőbb volt a szenvedés, mert egy szép teremtés... sok az ömlengésem, de nagy hatással volt a nekem "első" megjelenése a musical világban. A lényeg, hogy Tybalt igen, keserű és megtört személyiség, a gyűlöletben nevelték, úgy tanították, hogy ne mutassa ki érzelmeit. Az ellenségei a Montague-k, akiket el kell pusztítani bármi áron... Persze ez most nagyon szélsőséges. De a két család közötti ellentétet ő szenvedi meg a legjobban. Belém égett című számban énekel gyermekkoráról, illetve van egy szám (ami a lemezen nem, de a darabban szerepel), ez lendületesebb, ebben kifejezi, hogy mennyire oda van Júliáért. Rómeó végez vele, miután ő megölte Mercutio-t.




A történetet nem ismertetem, eddig is inkább csak a finomabb részletekre tértem ki. Akkor vessük is magunkat bele, és ismerjük meg egy-egy dalt kiemelve, illetve összehasonlítva a külfölddel.


A zeneszerző  Gerard Presgurvic, a köztudatba ezzel a művével robbant be.

Dalok tekintetében, a magyar változatban a Lehetsz király egyértelműen dominánsabb a többi nemzet Rómeójával szemben, dinamikus, van benne humor (a rap-et ki lehetne hagyni - ezt a műfajt amúgy is utálom)...ggrrrr...



Székrengető, Németh Attila felfogásában a Verona című sláger, ami az előbbi dal sikerét elérte, oly módon, hogy a rádiókban is gyakran leadták. Itt is a magyarban érzek több életet, de a francia és az osztrák is remek.

Miért fáj? - Rómeó balladája az elmúlásról, Dolhai Attila és György-Rózsa Sándor által tolmácsolva is azt kell mondjam, lenyűgöző, megérinti az embert. Ebben az esetben is mindhárom változat elfogadható, a magyar talán jobban szenved a léttől...

Vár reánk a mindenség - Rómeó és Júlia közös dala a bálon, amikor megismerkednek - ez a kedvenceim között szerepel. Vidám, örömteli, azt az érzést fejezi ki, amikor egy olyan személlyel találkozunk, akit már régóta vártunk, akivel sok a közös tulajdonságunk. Egymásra találást jelképezi számomra a dal.




Erkély duett - Hirtelen, Vágó Detti és Dolhai Attila villan be, amikor Attila megvicceli Dettit - minden titkos szavát hallotta. Ez a szerelmi vallomás.



Minden szerelem vak - ez a dal, a franciában nagyon jól szól, ahogy magyarban is, ám németül nincs vagy nem vették fel hanganyagként, pedig ennek a kompozíciónak van egy lírai, majd egy keményebb, rockosabb átalakulása...Kedvenc.

Hahaha - csakis a magyar, annyi átélés, irónia és vicc van benne. Mázs, Bereczki és Náray Erika szuperül adják elő a jelenetet.



Szeme tűzben ég - Júlia felnőtté válásáról szóló dal, amit a Dajka énekel. Gyengéd, és a szeretet árad belőle, a Dajkának mindennél fontosabb az ő "kislányának" a boldogsága...Kezdetben Rómeó is vele van, és hallgatja a nő visszaemlékezését, majd örömtől mámoros állapotban távozik és magára hagyja az asszonyt. Itt is csak a magyar a legjobb, de a francia és az osztrák is megér egy misét.

Gyűlölet - csak a magyar, a német nyelvűben van még egy kihagyás, egy hatásszünet, amitől izgalmasabbá válik a dal.

Szívből szeretni - A legtöbbször, és leggyakrabban dúdolt ének, (már-már himnusz jellege van) ami Rómeó és Júlia titkos házasságkötése alatt hangzik fel, megható és szívhez szóló dallamvilággal rendelkezik.




Mercutio halála (Párbaj) - a magyar dinamikus, erőteljesebb, az osztrák változatban, viszont valóban haldokol a férfi, hiszen nehezen, sőt szaggatottan veszi a levegőt, ennek megfelelően énekel.

Oh, magas ég - a Dajka, Lőrinc barát, Verona hercegének imája, a sok keserűséget és gyötrelmet miért kell elviselniük? Miért nem élhetnek békében, kérdezik egy felsőbb hatalomtól, Istentől. A dallamvilága, szinte a szövege is egyezik, a zeneszerző második nagy művének, az Elfújta a szél című musicalben hallható siránkozással. Folyton erre a dalra gondoltam, amikor az Elfújtát néztem-hallgattam a színházban.




Pacsirta - a magyar felfogás a legkifejezőbb, a leggyönyörűbb, lírai és megindító. A másik két nemzetnek a dala labdába sem rúg mellette.



Holnap - ez egy kegyetlen ének, Júliát Párisz-hoz akarják férjül adni, mindenki nagy lelkesedéssel veti magát az előkészületekbe, kivéve Júliát. De senki nem hallgatja meg, apja, anyja, sőt az eleddig mindig mellette kitartó barátnője és nevelője szintén a mielőbbi házasságot sürgeti. Közben, azt is láthatjuk, hogy Montaguené-nak igaza volt abban, hogy Capuletné "fiúkat" tart férje mellett...



Hogy mondjam el?! - a francia jó, az osztrák változatban kap egy kis ritmust, míg a magyarban erőteljes, és az érzelmekre fókuszál, hiszen Benvolio kétségek közt vergődik, nem tudja, hogy közölje barátjával a  súlyos terhet... amit végül azzal old meg, hogy Rómeó arcába vágja az "igazságot"... aki erre dühében lerántja a színpadon a fekete függönyt, így elénk tárul a Capulet család kriptája, ahol Júlia fekszik. 




Júlia búcsúja - Rómeó öngyilkos lesz, mivel azt hiszi, Júlia meghalt. Felakasztja magát...micsoda hülyeség...most komolyan, sokkal szebb lett volna, ha beveszi a mérget, akkor lett volna még egy bónusz szám (ami sajnálatos módon a magyarból kimaradt, de az osztrákban szerepelt), de így az első éneke visszatér, egy versszak erejéig. Rómeó felakasztja magát, és dereka köré Júliát köti, aki abban a pillanatban ébred fel. A lány sem gondolkodik, elbúcsúzik, utálattal tekint a családokra. Ellenben még egy újabb megdöbbentő tény, megoldás, amit Kerény Miklós Gábor "elmezavarának" köszönhetünk, mégpedig Júlia halála, ami szintén nem felel meg az eredeti elgondolásnak, hiszen nem leszúrja magát, hanem felvágja az ereit... Véres egy jelenet mondhatom... Dallamilag ez a rész kifejezőbb és szebb, hiszen az osztrák változatban Júlia a férfit folyton csak a nevén szólogatja... de legalább leszúrja magát Rómeó tőrével...

Mit ér a hit? - Lőrinc barát megdöbben, hogy a fiatalok szerelme milyen módon fejeződött be. Ő az, aki elszállítja "kettejüket". Úgy gondolja, hiába hit, hiába imádkozott és reménykedett a szerelmesek ügyében, minden rosszul végződött. Már nem tud hinni...

Bűnösök - A kripták előtt minden szereplő megszeppent, és bűntudatos, az anyák gyermekeiket siratják...




Kimaradt számok: 
  • Rómeó és Júlia vágyakozása (Egy nap) - ez a dal a DVD-én szerepel, de a lemezen nem. A pillanat, amiben nagy várakozással tekintenek a jövő felé, remélik megtalálják az igaz szerelmet. Gyermeki.
  • Rómeó Mantovába megy, Júlia pedig a barát segítségét kéri (Angyal). Nagyon szép dal, másik nagy kedvencem.
  • Rómeó búcsúja a kriptában (az osztrák változatban egy új dallam, szép kompozíció),
  • Tybalt érzelmeire kitérő ének,
  • Mercutios és Benvolio számon kéri Rómeót miért választotta Júliát? (Jogod nem volt!),
  • Rómeó felett ítéletet mondanak (Mi lesz az ár?), stb.

Az előadást két alkalommal láttam, a fent ismertetett szereposztásokban. Nagyon jó kis előadás volt, az elsőről még az egyik jegyszedő nyilatkozta: "Most játszották a legjobban!".

Tudom, hogy folyton jönnek-mennek a váltók, főként a két főszereplőt illetően. Abban biztos vagyok, hogy remek utódai Szinetár Dórának és Mahó Andreának, a két egykori Vetsera Mária, Vágó Zsuzsi és Vágó Detti. Hogy milyenek az újak? Azt mindenki döntse el maga! :) Én a szép emlékeket őrzöm a két előadásról, illetve alkalomadtán, ha nagyon, de nagyon hiányzik, megnézem a hivatalos DVD-ét. Mert Rómeót sosem lehet megunni a "régi" szereposztással! ;)



A darab 2014 januárjában ünnepelte színpadra 
állításának 10 évét. Gratulálunk nekik!

2014. május 21., szerda

A Walt Disney csodálatos meséje a színpadon kibontakozik



"Nincs szépség e földön..."


Helyszín: Budapesti Operettszínház
Előadás címe: Szépség és szörnyeteg

A klasszikus Disney mesék színpadi adaptációját egy rajongó nem hagyhatja ki repertoárjából. A szereposztás is nagyon érdekesnek tűnt, a tündérmesét sokan szeretjük.

A darab gyermekien bájos, kedves szerethető karakterekkel, szépen kivitelezett, ami az operettes darabok esetében nem mindig sikerül, értem ezalatt, hogy a színpadi megjelenítés tökéletességére nem törekszenek. Kevésbé igyekeznek látványos külcsit adni egy-egy darabnak. Merőben több figyelmet kap az őrjítően magasra emelkedő deszkák mozgatása és a különféle tűzijátékok, a díszletek gyakran elhanyagolhatóak. Persze az Operett ezen a hozzáállásán is sikeresen változtatott, és jobb látványtervezővel dolgozik.

Díszlet: a kastély különleges színpadi elem, amely a forgószínpadon mozog. Egyéb helyszíneket is megjelenítenek, mint például a könyvesbolt, ahova Belle járni szokott, illetve a kocsma, ahol Gaston és népes társasága szabadidejét tölti, Belle és édesapja otthona, végül a mocsár. Kedvencem a kastély, illetve a különleges rózsa szobája.


Jelmezek: A kastély lakóinak öltözete nagyon színpompás, kedvencem Belle és Babett által viselt ruhakompozíciók. Az életre kelt tárgyak jelmezein ismerős motívumokat vélhetünk felfedezni, hiszen a herendi porcelángyár mintáit látjuk viszont. Ettől egyedivé és giccsmentessé válik a kinézet, mivel külföldön a díszítést túlzásba viszik. A magyar előadás ezzel szemben letisztult, "emberibb" változatot tár a néző szeme elé. A szörnyeteg elmaszkírozását egyesen fantasztikusnak találtam, nagyon ötletes, és emlékeztet a rajzfilmben látott karakterre.

Kedvenc jelenetek: Lehetne más, mint a berendezések megelevenedése? A ebéd tálalása, A Szépség és szörny közös jelenetei, főként, amikor együtt vacsoráznak. Káprázatos tánckoreográfiák. 


Szereposztás:
  • Belle: Két alkalommal láttam Szinetár Dórával, és egyszer Vágó Dettikével. Mindketten meggyőzőek voltak, bár hangilag talán Dettike jobb Belle-nek bizonyult. Rövid ideig Mahó Andrea is alakította ezt a karaktert. Vele sajnos nem láttam, pedig kíváncsi lettem volna rá, Andi az egyik kedvenc színésznőm, először Júlia szerepében volt szerencsém megismerni. 
  • Szörnyetegként - furcsa módon - Homonnay Zsolt tetszett jobban, az átalakulás is vele érdekesebb volt, Szabó P. Szilveszter sem volt rossz, mint szörny, de Homy erősebb. 
  • Gaston: a gonosz férfi, aki szépségesnek és tökéletesnek hiszi magát, nem nagyon emlékszem rá ki volt az alakító, de azt hiszem láttam mindkét színésszel, Imre Sebastiannal és Németh Attilával. Maga a figura rettentően ellenszenves, nem is szeretem a karaktert, olyan akaratos, macsó típusú férfit jelenít meg, akivel biztosan nem állnék szóba... Mértéktelenül erőszakos és utálatos, igazából nem is szereti Belle-t csak megakarja szerezni magának, mint egy trófeát, hogy eldicsekedhessen vele. Lám a "furcsa" feltaláló lányát is sikerült megszédítenie. Három őrült nőszemély lesi minden kívánságát, de hát azok is kinéznek valahogy... 
  • Lefou: Gaston szolgájaként Mészáros Árpád Zsoltot és Sánta Lacit láttam. Árpié meggyőzőbb és hülyébb volt :D 
  • Teamama szerepében Nádasdi Verát és Náray Erikát láttam. Náray tetszett jobban, valahogy Vera hangja nem illett a karakterhez, de ettől függetlenül ő is kedves volt. 
  • Lángőr: A kedvenc. Láttam, az akkori szereposztások szerint, mindhárom színésszel, Bereczki Zoltánnal, Csonka Andrással és Ádám Bálinttal. Kiemelkedően teljesített Bereczki, a többiek nem voltak olyan színesen, viccesek és lenyűgözően parádésak, fele annyira sem voltak vidámak, mint ez az ember.
  • Perc úr: Földes Tamás és Fila Balázs. Nem tudok különbséget felfedezni, talán Földes jobban beleélte magát a szerepbe, ezért ő a jobb. "Ne húzza fel magát, Perc úr!" - de felhúzta...:)) 
  • Csorbi: az összes gyerektáncosnak gratulálok, nagyon kis ügyesek voltak. 
  • Madame de La NagyKomod: Siménfalvy Ágota. Nagyon vicces, és idegesítő a sikongatásával. 
  • Babett, a tollseprű: Dénes Judit és Vörös Edit. Igazából nagyon kicsi szerep, folyton jelen van a történések közepette, de nincs sok jelentősége, azon kívül, hogy minden férfival flörtöl.

Sajnos az Operettszínház levette a műsorról ezt az előadást, de számos sikert tudhat magáénak, hiszen a társulat vendégszerepelt Ausztriában, Németországban.

Bővebb infok itt: http://www.operett.hu/repertoar/a-szepseg-es-a-szornyeteg/23/8 

Videóérdekesség: A kedvenc jelenetem - Önnek jár



Újdonság, hír (2015. április): 2014/2015-ös repertoárba visszatért az előadás megújult szereposztással. Többek között láthatjuk Polyák Lillát és Szulák Andreát, mint Teamama. Teljesen új szereplőket is, például Barkóczi Sándor (Szörnyeteg), Jenes Kitti (Belle), Szentmártoni Norman (Gaston), Angler Balázs (Lángőr). Illetve van egy szomorúbb hír is, egy olyan színésznő, aki egykor Belle-t alakította, most Babett-ként áll színpadra, ő Kékkovács Mara. - Szerintem ez azért szomorú, mert Belle volt a főszereplő, Babett alig beszél pár sort, de Marának ez a figura biztosan jól áll avagy jobban áll, mert eléggé kacér és ledér karakter - Mara sokszor csábosan viselkedik, ezért sem olyan rossz, hogy Babett-ként folytatja tovább a musicalben pályafutását.