Szente Vajk rendezésében látható A séf című előadás a Játékszínben. Nehezen kaptam rá jegyet, és ahogy néztem júniusig már minden alkalomra eladták az összes belépőt. Szóval, sikernek mondható. Egy habkönnyű limonádé, de nagyon kis szórakoztató, kedves történet, némi pikantériával fűszerezve.
Insta bejegyzés: Szente Vajk a gasztronomia teruletere is bemereszkedett A séf c. darabbal. A történet egy eladasra kinalt etterem kuzdelmet mutatja be, ahol a mosogatonő egy dilinyós és nem százas nőszemély; a tulaj egy pánikolós, aki nővérét akarka lenyugozni kitalált storyjával; a nővér aki el akarja adni a helyet és sokat cigizik; a pornószinésznő, akinek csak annyit kell mondani, h tessék és már teszi is a dolgát; a rabló, aki a Barbi nevet viseli és a szajrét keresi, igazából a Fehér Baglyot; a rendprfonok, aki stand up-osnak alar állni és a lámya, aki szerelmes lesz a séfbe; valamint a pincér, aki kénytelen séfnek is beugrani és pont ez az uj szemelyiseg lopja el tőle jelenlegi szerelmét is...
A darab sirva nevetos, Járai Máté viszi a főkaraktert, bravurosan. Nagy humorforrás volt a darab, bár némelyik poén eléggé eroltetett volt. széljegyzet: a semmi balról támad; nem beszélek a háromszögekkel; ketek a kérdés és szögletes a válasz; akcios volt a november a boltban, vettem belole kettot... #jatekszin #asef #jaraimate #nagysanyi
Darabmentés:
A séf Szente Vajk új vígjátéka – immár a negyedik, amely kifejezetten a
Játékszín számára készült, olyan kedvelt színészeinknek, mint Nagy
Sándor, Járai Máté, Peller Anna vagy Zsurzs Kati. A történet egy
családias, kissé kaotikus étterem konyhájában játszódik, ahol egyetlen
nap alatt minden félrecsúszik: felmond a séf, veszélybe kerül az üzlet, a
kiútnak szánt ötletek lavinaszerű félreértésekhez vezetnek, mindezek
pedig csak tovább rontanak a helyzeten. A friss sodrású vígjáték
szerethető figurák mulatságos túlélési kísérletein keresztül vezet el a
váratlan megoldáshoz.
Előzmény: Az előző helyén (Kecskeméten) megsiratták a darabot, amikor utoljára játszották. Immáron Mátyás király trónra jutását ecsetelő musicalt az Erkel színházban érhetjük utol.
Insta bejegyzés: Zene nélküli a poszt, mert nem találtam a fődalt, a megfelelot. A nap soran sokat gondkodtam mit muveltek ossze es vissza az Erkel szinhazzal, ami a szivemhez kozel allo intezmeny. Bevallom, meglepeteskent ert, h a tereit nagyon klasszul ujratudtak hasznositani, gondolni, es a falfirka se annyira vészes. A trón: Maga a darab bemutato volt, tetszett a tortenet, van benne humor, vivo jelenetek, szerelem, szenvedely, 1 nagyon is fulbemaszo dallam. Leult a darab, amikor a Frigyeses reszhez ertunk, az nem volt dinamikus. Ketszer a hollo is vezeti a tarsasagot, olyan vibem volt, mintha Az Operahaz Fantomjat neznem. De csak ebben a pillanatban. A megoldas lenyugozo, latvanyos es nagyon esztetikus. A koreo rendesen megmozgatja a tancosokat, dinamikus es eroteljes, szinte minden jelenetben a tanckar remekelt. A muveszek hasonloan, egy sem volt kilogo a sorbol. Marcsak a tortenelmi hitelessegnek kell utana neznem, a nevekkel nem vagyok kibekulve: Garai Anna es Pogyebrav Kunigunda. Ez az utobbi, hát, kissé politikai tartalommal bir, fokent, h az eredeti holgyet Katalinnak hivtak...de utananezek. Tetszett,tetszett! Gratulalok a tarsulatnak!!! Biztosan elmegyek még megnezni ezt az eloadast. Wow, egyszeruen, a hangulat is bomba volt. Csak most tul zsufi volt ahhoz, h az Erkel sütit is megkostoljam,ugyanis az is van. A szinhazat, a darabot nezzetek meg, erdemes! #erkelszínház #atron #bemutató #mátyáskirály #hollo #dobbanaszív @erkelszinhaz
Múlt: Az Erkel színház mindig olyan hely volt, amit szerettem. Az egyik legkedvesebb. Amikor megtudtam, hogy elválasztják az Operától, aggódni kezdtem. Főleg, miután megtudtam kihez került. Politikai nyalásnak köszönhetően, végre elérte a célját, Szente Vajk. Minden színház, ahova beadta a igazgatói pályázatát, nem kért belőle. Az Erkelt pedig beáldozták neki. Nem vitatom Vajk tehetségét, számos előadást láttam tőle. Neki valóban a rendezés az útja, és nem a szereplés. Aztán...a gyanúm, akkor bizonyosodott be, amikor láttam, hogy összefirkálták a színház fogadóterének egyik falát, dühöt éreztem és azt, hogy nem tisztelik az épületet és annak múltját.
Jelen: meglehetősen, kellemesen csalódtam. A falfirka nem volt vészes. Ugyan valóban egy részen van a festés, közelebb mentem megvizsgáljam, hátha csak egy plakett, amit ráborítottak a falra, de nem ez a fal volt, viszont körbezárták a szlogenünkkel ellátott szalaggal. Jó volt, ötletesen kihasználták a tereket, a régi kihasználatlan tér a bejáratnál, kávézó stílusban volt utolérhető, így a lenti büfé mögé került pár asztal szék, ahol kényelmesen el lehet fogyasztani a kis frissítőket, ételeket.
A darabról: utólag olvastam bejegyzéseket, véleményeket a musical bemutatójáról. Volt, aki katyvasznak tekintette. És nem tudom érte hibáztatni, mert nekem sem volt egyben a story, a karakterek értelme és valósággal mennyire egyeztethető össze? Első benyomásnak azt írnám, hogy szuper előadás, dinamikus, lendületes, humoros, látványos a holló feltűnésével. Egyszer ül le a story, leginkább ezek a jelenetek a Frigyes császárhoz köthetők. Ott mar szerettem volna, hogy vége legyen.
A történet: Mátyás felemelkedése, trónra jutását mesélik el sajátos felfogásban, ahol bizonyos személyek valódiság alapját is ki kell kutatnom. Mégpedig Garai Anna ki a búbánat? Garai nádor lánya a történet szerint, jós és szerelmes Mátyásba. Ám, van itt egy régebbi opera, nevezetesen az Erkel Ferenc által írt Hunyadi László, amiben a Garai család szintén előfordul, csakhogy a leányt, Máriának hívják és nem szerelmes Mátyásba, hanem annak bátyjába... Illetve, van itt egy Pogyebrav Kunigunda, aki cseh hercegnő, az igazságos királyunk igaz történetében Katalinnak hívják. Ezt még ki kell bogoznom. A két testvére kora sincs annyira jól bemutatva, az operában Mátyás még gyerek, amikor bátyját megölik, itt szinte egykorú a két fivér.
Látszódott az egész előadáson, hogy valami nagyívűt akar létrehozni. Talán, de csak talán az újkori István a király (Bródy-Szörényi darabja) szintjére igyekszik elérni, vagy annak utódja lenni...
Hunyadi család, V. László király, a Garaiak állnak a középpontban. A történet javarészt akkor indul be, amikor kiderül, hogy a családfő, Hunyadi János meghalt. Garai a háttérben, Cillei Ulrikkal közösen ármánykodik, de az igazi gonosz karakter, Garai, aki mindenkit megpróbál megvezetni. A királyt rábírja, hogy végeztesse ki az idősebb fiút, amit meg is tesz. Háromszor lesújt a bárd, de nem engedi szabadon Lászlót, megöleti a negyedik csapással. Mátyást elhurcolják, börtönbe vetik. Találkozik Frigyes császárral, és a kis cseh hercegnővel (Kunigunda), aki félreérthetetlen ajánlatot tesz neki... közben Mátyás megmentésére sietne a Garai lány, akit tulajdon apja sem támogat, parancsba adja, hogy felőle kivégezhetik, de amikor szemtől szembe újfent találkoznak, gyengéd apát mimmel... A lány ugyanis a bérgyilkos merényletét sikerül túlélnie. Fia megmentése érdekében Szilágyi Erzsébet hadsereget toboroz. A királyt mérgező csókkal öli meg a bérgyilkos... Mátyás is kikerül a börtönből, de a bérgyilkos nekiront és megöli a szerzetest, aki elvileg mindig vigyázza lépteit a nemes férfinak, de vajmi nagy jelenetekben tükröződik ez a cselekedete... nem mindig van ott, hogy segítse Mátyást... A bérgyilkos követeli, hogy ölje meg, de a férfi nem hajlandó lesújtani rá. A könyörületesség kifizetődő: Mátyás szabad vívóedzései alatt az ellenséggel szembe kerül, akkor nem öl meg egy katonát, akit ezt most viszonozni tudja, a bajban mellé áll.
Negatív: Nem volt mindig érthető, hogy mit énekeltek, a hangosítás nem működött igazán, egyik pillanatban úgy éreztem a fülemben dobolnak, olyan erősen szólt a zene. Másrészt kellett volna feliratozás, mert érthetetlen volt a szöveg, remélem idővel majd erre is sort kerítenek, hogy a feliratot közlő eszközt visszahelyezzék a színpad tetejére. A kusza események, mi mit követ, mi hogyan kapcsolódik a következő jelenethez.
Negatív hangok, de talán jogosan. A Facebook-ról hoztam egy véleményt, ami jól összefoglalja érzéseimet:
Link: https://www.facebook.com/groups/1116549861715260/posts/24684072891202959/ "A
történelmi alaphelyzetben bőven lenne lehetőség elmélyülni és drámai
súlyt adni a sztorinak, de ezt állandóan megtörik oda nem illő poénok és
felesleges jelenetek. Az egész szétesik, káosz lesz belőle, amiből
nehéz bármilyen érzelmi ívet kihámozni.
Az
énekesek viszont tényleg jók voltak: Veréb Tomi, Ember Márk és Kovács
Gyopár különösen. (azt sajnáltuk hogy a Szabó P. Szilveszter kb. alig
játszott és nem is énekelt…)
Kár,
hogy a zenei teljesítményeket a technikai problémák majdnem teljesen
elnyomták: a hangosítás torz és elviselhetetlenül hangos volt, az
énekesek természetes hangszíne szinte elveszett a zajban.
Összességében: látványos, de tartalmilag üres előadás, amit inkább a hype vitt a hátán, mint maga a darab."
Egyik kommentet én is nagyon-nagyon támogatom:
"Én
ezt már régóta mondom, hogy az Erkelben nagyon rossz a hangosítás. Jó
darabok lennének, de a zene baromi hangos, a szöveget alig érteni.
Foglalkozhatna az új vezetés ezzel a problémával."
- A fantasy animációkkal tarkított LED fal, meg a nagyon erős színes fények, és a flitteres bébi kígyók nagyon zavartak, meg a rikító rózsaszín szoknyás prostituáltak.
- Szabó P. Szilvesztert nagyon vártam, és csalódtam, hogy megint nem kapott érdemi szerepet. Egyetlen nagy ívű, emlékezetes dala sem volt, szinte nem is énekelt, pedig micsoda hangja van.
- A fajsúlyos pillanatok között voltak zavaró töltelék jelenetek, a vizuális megoldások sokszor gyerekesebbé tették a történetet, kevésbé valóságossá. Inkább egy jó kis fiatal felnőtt fantasy kerekedett belőle, mintsem történelmi jelentőségű mű.
- A fiatal, álmodozó Mátyásnál még elment az Ébredj tavasz dalnak a nagyon kisgyerekes "senki nem lesz itt szárnyaszegett" sora, de az érettebb Mátyás énekeljen már valami realisztikusabbat, mert mindannyian tudjuk hogy azért a valóság elég távol állt a mesebeli igazságos Mátyás királytól. A mesei elemek teljesen komolytalanná tették a korhű részeket.
Összegzés
Azért összességében így is élveztem a darabot, Berkecz Petra Kunigundája is egy üde színfolt volt, váratlan meglepetés. Magának a színháznak pedig nagyon drukkolok, hogy beindulhasson. Remélem az Elisabeth már hozza majd a Szente Vajktól megszokott minőséget."
EDDIG A FACE ÍRÁSOK :D
Kiemelt pillanat: Az mindenképpen szívmelengető volt, amikor az előadás megkezdése előtt, a két kiválóság, Veréb Tamás és Ember Márk kifutott a színpadra, hogy üdvözöljék a premier közönséget, illetve együtt ünnepeljünk, hogy előttünk fogják véghez vinni a csodát, előttünk válik musicalszínházzá az Erkel. Nagyon cukin megkértek, hogy csak az előadás végén fotózzunk. Ez kapcsolatépítés a közönséggel igazán szimpatikus húzás volt, tőlük el is hiszem, hogy a nézők szeretetét és tiszteletét igyekeznek munkájukkal kivívni.
Kiemelt pillanat 2.0: Elfoglaltam baloldali páholyban a székemet, bár, majdnem elkéstem az előadásról, elszámítottam magam a közlekedést illetően. Szerencsére, ez a páholy pont az a típus, ahol összeszólalkozhatnak az emberek, ki hol ül. A magyarázat rendkívül egyszerű, az emeleti 7-8-as számú páholyoknak kivülről egy közös ajtajuk van, ami a belső, ruhatári részen különválik egy-egy saját bejáratú páhollyá. Az én székemet is elfoglalták, de aztán csak ott ülhettem, mert a nőt átzavartam a 8-asba ahova tartozott, nálam még két hölgyike volt, akik a 2. felvonásra eltűntek. Lehet találtak jobb helyet. Nem vitatom. Én is rossz kislány voltam, de az előttem ülő is a kelleténél jobban kihajolt, persze nem volt vészes a dolog. Szünetben meg segített ez az illető, hogy bizony Mészáros Árpád Zsolt és felesége is jelen vannak, ráadásul pont, ami bal oldalunkon...A kiemelés viszont mégis a hollóra vonatkozik. Ahogy már végre kényelembe helyeztem magam, feltekintettem az erkély részre, és ott felfedeztem egy fekete madarat, egy hollót....nocsak-nocsak... A madárnak 2x van egy-egy nagy jelenete a 2 felvonás alatt, amikor útjelzőként jelenik meg, először Mátyásnak, másodszor Garai Annának és a szerzetesnek. Számítottam rá, hogy el fog mozdulni a helyéről a madár, és igazán impozáns pillanatokat tudtak vele varázsolni. A madár szépen, lassan a nézőtér fölött ellebegett, körülbelül középen meg is állt.
Kiemelt szereplők: olyan jó volt mindenki hangban, színpadi alakításban, hogy erre mondjuk profi bemutatkozás egy bemutató keretein belül. Mint tudjuk azok szoktak általában a legtöbb bakit hordozni, de mivel ez egy bejáratot darab volt, ezert könnyedséggel táncoltak, vívtak, szerepeltek,énekeltek a művészek.
Díszlet, jelmez: esztétikus, grandiózus. Semmi extrém jelmez, kivéve a prostituáltak...
Képek
Darabmentés: A Hunyadi Mátyás történetét elmesélő musical politikai
dráma, krimi és szerelmi történet egyben, és izgalmas kérdéseket vet fel a
sorsról és döntéseink súlyáról.
A trón című musical nem pusztán a Hunyadiakról szól.
Természetesen látjuk, hogyan kerül Hunyadi Mátyás a trónra, de ennél sokkal
több rejlik benne: emberi sorsok, döntések, útkeresések. Vajon előre megírt a
sorsunk vagy képesek vagyunk változtatni rajta? Sodródunk az eseményekkel vagy
kezünkbe vesszük az irányítást? Ezek a kérdések ma is ugyanolyan érvényesek,
mint évszázadokkal ezelőtt. És épp ettől lesz ez a történet korszerű, mert
nemcsak a múltról szól, hanem rólunk is.
Összegezve: megvettem a következő alkalomra a belépőmet. Asszem ez mindent megmagyaráz... :D
Szerednyei Béla főszereplésével mutatták be a darabot pár hónappal korábban.
Insta bejegyzés: Kapukulcsot ne felejtsd otthon! Es ovakodj a gyakorlo elmebetegtol! Ezek lennenek tanacsaim, ha megnezed a Turayban a Mindenki engem akar c. eloadast. Prozai mű, fergeteges szereposztással. Öröm volt viszontlátni Szerednyei Bélát szerepelni. Tortenet egyszeru, mindenki házalni jár a korosodó szineszhez: a fiatal hölgy rajongo, az elmebeteg ferfi rajongo, a valofelben levo felesege, a producere, a rendezoje...utobbi viszonyt folytat a producer felesegevel. Az meg nem rest a férjét a főhőssel megcsalni, no meg ugye a rendezovel is... Itt van még a mindig érzelemmentes, de stabil munkahátteret adó titkárnó, a bolondos skót lakáj és az orosz bejárónő (aki mindent is eltulajdonit a lakasbol, ha lehetosege adodik rá. Akcentusa fergeteges, belépőjét Rómeó gatyaszaggatásával kezdi). A szineszunk vegul lazán beint Amerikanak is, miutan minden hatterben futo szálra (magánügy és munkahelyváltás) fény derül. Már csak egy célja van, hogy a feleségéhez költözhessen a dinkák elől... #turayidaszínház #mindenkiengemakar #szerednyeibéla #détárenikő #győripéter vagyis #matefiam #kurkójkristóf #vanyatimi #cserelaszlo #nyírőbea #steinkohlerika
Egynek elment, élmény volt megint a színházban lenni, de a darab nem volt nagy durranás, viszont a Turay-ba szeretek járni, mert udvariasak, kedvesek a jegyszedők/ruhatárosok, a darabok pedig nevetést ígérnek. És ez is egy ilyen minőségű előadás volt.
Szereplők: Kerekes Éva (Alice, az anya), Szerednyei Béla (Bill, az apa), Nagy Sándor (Sam) és Balla Eszter (Jane)
Az előadás adatlapja: http://www.madachszinhaz.hu/showinfo.php?id=3356
A hossza: 1 óra 50 perc, nincs szünet (próza, a jelenetek hangulatos zenékkel összekötve)
A bemutató: 2016. okt. 13.
Ha valahol nincs szünet, annak meg van a miértje... Valószínűleg olyan történetet fogunk kapni, ami megrázkódtató, és a rendező úgy gondolja nem érdemes külön választani a darabot. Egy ilyen különlegességgel találkoztunk december 14-én a Madáchban.
Előzményekről
Szoktam izgulni, a pontosság - sajnos - nem az erősségem, legalábbis nem minden esetben, bár most időben indultunk el, de egy szerencsétlen baleset miatt torlódás alakult ki a körúton a Vígszínház környékén... a 9-es buszról leszállva, toporogtunk egy helyben a Jászain, egy járókelő mondta el, hogy egy okoska ütközött, és felhajtott a villamos sínekre... attól tartottam komolyan!, hogy nem fogunk beérni a színházba, pedig annyi mindent szerettem volna elintézni (megköszönni, ha az a pénztáros van, aki a RAM-ban a jó helyet ajánlotta; a karácsonyfát lefényképezni, és a büfé ajánlatait megnézni - kiderült itt olcsóbb, mint a József Attilában a kedvencem! hűűű)... végül a háromból kettőt mégiscsak sikerült kivitelezni. A Madách karifája igazán cukker, az eleddig látott fenyőfák közöl a kedvenc.
A lényeg, hogy időben odaértünk, meglett a fa, meglett a szemlélődés és még a jegyszedők is kedvesen fogadtak (Ugye tudják nincs szünet?).
Az előadásról
Szeretem a szellemi magasságokban repkedő és ott is maradó vagy komoly zuhanórepüléssel végül koppanással végződő vagy elgondolkodtató előadásokat. Ügyes kis hazugságok: Nagyon tetszett, hétköznapi történet egy olyan vallomással, ami letaglóz. Azonosultam a szereplők gondjaival, gratulálok az alakításokhoz! Érdekes előadás mindenképpen ajánlom! (insta: klaudia.kovacs.20!)
Időpont: 2017. december 9. szombat este 19.00 Helyszín: RAM Colosszeum (XIII. ker. Kárpát u. 23.) Előadás címe: BEN HUR Rendező: Szente Vajk Szereplők: Magyar Attila (Daniel), Nagy Sándor (Omar), Szerednyei Béla (Edgar) és Pálmai Anna (Crystal) Az előadás adatlapja: http://www.madachszinhaz.hu/showinfo.php?id=3508 A hossza: 2 óra, 30 perc, egy szünettel A bemutató: 2017. febr. 11.
Az előadás egyszerűen felépített, egy sémára és klisékre alapul. Túl csordul mindenféle szóviccektől, itt-ott lefárasztja az emberi elmét, ez jellemző Szente Vajk legtöbb könnyed műfajban megalkotott rendezéseire.
Kiszámítható, ugyanakkor mozgalmas a darab cselekménye. Története szerint van egy négy fős színtársulat (élükön azzal a személlyel, aki viszi a hátán az előadást, és akinek az egoja miatt kell megrendezni a Ben Hur-t vagyis Daniellel - nem rest még magát dicsőíteni sem) akik fejükbe vették, hogy színpadra viszik a Ben Hur történelmi regényt, amely történet Krisztusi időkben játszódott. Időnként az eredeti író is feltűnik, hogy "ugorjon az időben"... Jézus születésétől haláláig, és Ben Hur világnézetet is megismerjük... Bar semmi komolyra ne gondoljunk.
Daniel rendkívül büszke, hogy színre viszik a darabot, elsőként bemutatja a csapatot, elégedett a társulatával, akikkel karöltve képesek lesznek 500 embert is megjeleníteni a színpadon. Folyton kiszólogat a közönségnek, társaival is "elmélkedik" a színpadon, mindaddig kordában tudja tartani a csapatot, amíg egy véletlen folytán, rá nem bukkan a szerelmespárra, (nekiesnek a díszletnek, ami mögött titokban csókolodzik Crystal és Omar), meglátja azt a nőt, aki iránt vágyakozik az életben, aki titkos csókokat vált színészkollégájával... Ettől kezdve elmegy az egész előadástól a kedve, és a bosszú élteti, azonosul Ben Hur figurájával, ami a fogathajtó versenyen beteljesül, mert átmegy "szekerével" a földre került Omaron, arcon csapja Edgart, viszont a nőt már nem éri bántódás részéről... A balesetek után, nehezen találnak szavakat, de a kollégák kísérletet tesznek a megbékítésre, tudatják vele, hogy miatta, vagyis Daniel miatt vállalták a szereplést, az egészet, mert szeretik, úgy mint barátot...a vallomás megbékíti a háborgó lelket, és végül befejezik, vagyis csak próbálják, mert Jézus nem tud az Égbe emelkedni (a kötelek nem működnek)...
Nagy Sanyi és Simon Kornél váltásban alakítják Omar szerepét, Magyar Attila Ben Hur-ként
Tehát összesen 4 emberre kell számítanunk, akik előadják a darabot. Közönséggel való kommunikáció eléggé gyakoriak a Madách-féle rendezésekben, ezúttal torna órai edzésprogramon vettünk reszt, jobban szólva Ben Hur tengeri jelenetében mi is eveztünk, mint a rabszolgák, nekünk is hajtanunk kellett az evezőkkel (vagyis a kezünkkel) és közben jött a "csúnya" vezető (Nagy Sanyi), aki ostorral és hangos - néhol értelmezhetetlen kifakadásokkal fenyített bennünket, mert nem vagyunk eléggé hatékonyak, plusz, azok, akik az első sorban ültek még bónuszként felolvashattak humorosa szövegeket, fel kellett olvasniuk az aktuális női szereplő segítségével kivitelezték.
A történelmi művet kisarkosítva, előzménnyel, kreatív színpadi megjelenítéssel (beleértve a jelmezt és a díszletet) és modern nyelvezettel találja. Mondanivalója csupán egyszerű üzenet : szeressük embertársainkat és ne legyünk parasztok.
Szereplők egytől egyig jók voltak, pár karakter összemosásról:
- Magyar Attila végig ő volt a főszereplő (aki kezdetben gyakran a konditeremben gyúrt...), bár a római jelenetben ő is beállt táncosnak
- Nagy Sanyi kínozta a rabokat a hajón, mellette kiderült, hogy a "rendezésük" felfogásában Messala homoszexuálisan vonzódik Hur-hoz... Jézus, aki csak egy Hello-val köszön (mint az édesanyja, Mária is - ezért modern a nyelvezet)
- Szerednyei Béla, aki Hur édesanyja (dorgálja a fiát a háztető cserepe miatt, amit bezzeg az apja már régen megszerelt volna), majd mostohaapja a római hadvezér révén, akit megment Hur, rabszolga hajcsár, a történet elbeszélője, római katona és a főszereplő anyja egyszerre - profi megoldás (elölről az anyuka, hátulról megfordulva az őr), Pontius Pilátus
- Pálmai Anna idegesítő Tirza (Oh, anyám! - felkiáltások), talpraesett Eszter (jobb figura, mélyebb hanggal (bravurós átmenet a két női karakter között, spotán betette a fejét a spájzba, majd kihúzta és Tirzából Eszter lett) - képes (bár Szerednyeire is vonatkozik) kirángatni magát a színpadról, mintha valaki más tenné az erőszakot rajta. Pontius Pilátus felesége kevés szöveggel csak táblákkal (tetszés - nem tetszés kinyilvánításra), képes fiú karaktert hozni, ő volt Mária is.
Egyes szereplőknek vannak váltóik: Nagy Sanyinak Simon Kornél, Pálmai Annának Trecskó Zsófia (hmmm...nem különös...Szente rendezés és ő is benne van...)
Kiváló megoldások:
- Evezős jelenet,
- Fogathajtó verseny (a legális, mivel az illegálisat nem mutathatták be)
- Inkább vicces - parókákkal mindig baj volt
- A spontán átalakulások, legjobb példa Pálmai Anna egyszerre volt Hur húga (Tirza) és szerelme (Eszter) is
Idegesítő:
- Római polgárok élvhajhász életstílusa, hedonizmus ábrázolása meztelenséggel is
- A Tangolita vagy kicsoda, olasz nő, aki ráhajt főhősünkre
- Hegyi beszéd bábbal ábrázolás (inkább furcsának tekinteném)
Díszlet-jelmez:
Viszonylag korhű a ruhatár és jól megoldottak az átalakulások. Díszlet római építményekkel dolgozik.
Ha a vallástól és persze a filmtől elvonatkoztatunk, merthogy hihetjük, hogy ez egy kicsit meggyalázó mindkettőre nézve, tulajdonképpen egy groteszk humorba rejtett szeretetre vonatkozó történetet kapunk, esendő szereplőkkel.
Prózai darab - időnként vannak zenés jelenetek (Rómába érkezés, "Tangolita" szolgájának vad bugija)
Magáról a RAM Colosseum-ról
A látogatásunk előtt pár nappal, felderítés céljából felkerestem a helyet, megközelítést hogyan lehetne majd megvalósítani. A fejben lévő GPS-esemben ezúttal sem kellett csalatkoznom, septében levágtam az utat. Csak sajnos az épület nappali megvilágításában már nem lehetett részem, lévén munka után kerestem fel. Íme a saját képekből szemezgettem:
A RAM oldalsó bejárata, és Művbejárója
a RAM-mal egy helyen van a Vakvarjú étterem is
A RAM főbejárata
A színház tulajdonképpen egy művelődési központ, és a három betűs rövidítésének a feloldása: Radnóti Miklós Művelődési Ház. Mivel ismeretlen területen jártunk, így nem tudtuk, hogy több oldalról is van bejárata... Nagy kerülővel a főbejárathoz mentünk, mivel a helyet kerítés veszi körbe. Belépve, egy impozáns kis-nagy karácsonyfa fogadott bennünket, letisztult terek, jobb oldalt ruhatár, amely az ellentétes oldalán a művháznak megtalálható volt, ez esik közelebb amúgy a színházi teremhez. A balon recepciós ült és várta a tájékozódni kívánó embereket. Az épület kör alakú kívül és belül is, nevéhez híven, egy kolosszeum idomaival dicsekedhet. A büfé széles választékban kínál különböző ízesítésű szendvicseket, süteményeket. Lépten-nyomon belebotlottunk valamilyen kis emlékkel, ami Radnótihoz köthetőek. Az épületen belül üzemel egy Szabó Ervin Könyvtár fiók és Rocklegendák Csarnoka. A színház belső terme igen érdekes hatást nyújtott, először is a fogadás nagyon tetszett a jegyszedők részéről (Én: Nem tudom, jó helyen járunk? Jegyszerdő fiú: A lehető legjobb helyen!), aztán maga a terem, igen, valóban hasonlít az Óbudán működő művház terméhez, illetve kissé mozis hatást nyújtottak a székek. Ezek pihe-puhák voltak, de a támlák lehajtásával igen nagy gondban voltam, nem olyan, mint a jól megszokott lehajtom és ott marad típusúak. Mindenesetre a kényelméből nem vont le értéket, így a Vígszínház puha székei után sorolnám kényelem kategóriában. Hogy a néző ne nagyon unatkozzon a szünet alatt, és az előadás előtt, egy vetítő vászont helyeztek el a színpad fölé, ezen leadnak ízelítőket, milyen előadásokat játszanak itt a Colosszeumban.
Belső terek (sajátook!)
A Madách színháztól szereztem a jegyeket, mivel ez az ő előadásuk (kihelyezték, mint sok más szuper prózai vagy zenés darabot, pl. Egyszerháromnéhanégy vagy Csoportterápia), kifejezetten érdeklődtem az értékesítő hölgynél, hogy ha esetleg itt járt már korábban, tudna-e valami jó helyet ajánlani. Tudott, szóval, megvettük és nem jártunk rosszul. Mutatok egy képet, amit a Madách oldaláról vadásztam, már nem elérhető, mivel az előadás lement. Aznapi jegyértékesítés, a zöld mutatja a szabad helyeket.
Az előadás nem hagyott bennem mély nyomott, persze voltak benne jó póénok, pl. (instagrammomról szedtem le - kövessetek klaudia.kovacs.20!:
Igazan érdekes egy helyszín, mind külcsiben, mind belső designjában. Most már azt is tudom, hogy miért hívják RAM-nak.... Khm...khm... Komédiát néztük meg, a Ben Hurt. Szeretem az eredeti történetet a Charlton Hestonnal készített filmet, és megakartam nézni a komikus verzióját is. Nem volt rossz, de nem is az egyik legjobb előadás a Madáchtól... Nem voltunk annyira sokan a nézőtéren. A szereplőgárda jó volt, csak az a tipikus Szente Vajk rendezés, ahol itt-ott hajlamosak túlzásokba esni...
2016-ban kivált a
csapatból - Pankotay Péter (Piangi
szerepében volt látható) és Horesnyi
László, aki Kikiáltóként volt látható az előadás elején, szerette a szöveget változtatni, viszont ebbe mindig belebonyolódott... helyébe a korrepetitort (Monsieur Reyer) alakító Bognár Zsolt került.
Korábbi kiválások:
Király Linda és Bíró Eszter (Christine Daaé):
Az Linda esetében elmondható, hogy csak egy ugrás volt a karrierjében, egy pillanatnyi megálló,a mi érthetetlen számomra, hiszen Linda nem az a típus, akit Christine Daaé szerepében eltudnék képzelni, leginkább hangi kvalitása miatt, inkább Primadonna jellegű, vagyis La Carlotta-hoz illene.
Bíró Eszter ugyan jól alakított, mégsem maradt sokáig, mondhatni ő egy kóborló lélek - és valahol csúnya dolog részemről, hogy ezt gondolom róla, viszont a tapasztalatom mondatja velem: Eszter a nagy szerepeket megszerzi, egy rövidke ideig játssza, és utána tovább is megy...valahol gonosz dolog részéről, és, úgy vélem, csak az életrajzát szeretné bővíteni, még ha nem is volt túl sokáig porondon...
Mindkét hölgy, körülbelül 1 vagy 2 évig volt látható a színpadon, tartalék volt a nagyszerű Krassy Renáta, és még gyesen Fonyó Barbara. Lényegében őrá vártunk. :)
Fantom/Raoul: Miller Zoltán felfogásában volt látható a színpadon, természetesen nem egyszerre. Az első szereposztásban, ő volt a vikomt, de mellette elvállalta a Fantom szerepét is, így az álarcos férfiak egy triót alkottak. 2003-2005 között szerepelt a Madáchban a művész, majd énekesi babérjait szerette volna folytatni, megvált a színháztól, és a szerepeitől. Helyébe kellett találni valaki újat, amit Szirtes Tamásnak hamar sikerült megoldania, hiszen a frissen diplomázott, ezelőtt Svájcban tanult ifjú, Posta Victort szerződtette, aki 2006-ban lépett fel először, a világon elsőként a legfiatalabb Fantomként (26 évesen!).
Raoulok "terén" is volt változtatás a 2016-os új beállót megelőzően. Nagy Sándor egy időben Posta Victorral került a színházhoz, a darabba is. Pár évig, egészen a 600. előadásig szerepelt, majd kivált a gárdából, de a Madáchnál maradt, prózai nyomvonalon, egy-egy zenés előadásban is feltűnt. Ő úgy interpretálta távozását, hogy a prózára szeretne koncentrálni, jobbára ez a műfaj érdekelte inkább. Holott az igazi indoka az is lehetett volna, hogy a hangja már nem bírta hozni azt a színvonalat, amit Raoul-nak képviselnie kellene... Helyébe, egy korábbi castingon (József és a színes álomkabát) megbukott színész kapott lehetőséget, és a mai napig ő is színre viszi a vikomt karakterét. Neve: Magyar Bálint.
A Magyar Bálint premier előadása eredetileg a Sasvári-Mahó felállással lett volna, végül ez módosult, így első alkalommal Posta-Fonyó párosával alakította a sármos vikomtot
Az igazgatók is változtatva lettek, ámbár itt sajnos még nem sikerült kiderítenem, mikor váltak ki a csapatból: André szerepét illetően voltak sokan, kezdetben Szerednyei Béla (mai napig játssza) és Mikó István. Lippai László
Meg
Giry - az egyik legváltozékonyabb karakter a darabban, hiszen nagyon sokan
alakították, átvették egymástól a szerepet, mint egy stafétabotot. Ladinek
Judit (2003-2007 között) volt az első, mellette osztozott a karakteren, Kuthy
Patricia (mind a mai napig remekül hozza a figurát) és Váradi Viktória
(2003-2007). Később csatlakozott egy szőke Meg Giry (mivel a többiek mind
sötétebb hajszínnel rendelkeznek), Haffner Anikó (2005-2010?),
majd 2013 körül ismét egy sötétebb hajszínű balerina, Lóránt Enikő.
"Új" Meg, Lóránt Enikő
Háttérben Ladinek Judit, elől André szerepében Mikó István
