Broadway fesztivál idén is fergetegesre sikeredett

Link: http://www.operett.hu/operett.php?pid=read&hId=1242

A programok közül a szombatiról számolnék be, mivel azon vettem részt. 

2016.09.17. SZOMBAT - Műsorvezető: Peller Anna és Kerényi Miklós Máté

18.35 Kalandok Éve II.
Ízelítő a Budapesti Operettszínház 2016-2017-es évadának repertoár előadásaiból és új bemutatóiból: A Csárdáskirálynő, A chicagói hercegnő, Nők az idegösszeomlás szélén, Virágot Algernonnak, Marie Antoinette, Ének az Esőben. Közreműködnek színházunk szólistái

19.40 Musical Együtteseink közös műsora
20.00 20 éves az Elisabeth musical. Ünnepi műsor az Elisabeth produkció sztárjaival

Sajnos, este fél 7-kor elkezdett esni az eső, és mindenki az Operettszínház előtt az esernyők vagy esőkabátok védelmében figyelte a színpadon kibontakozó eseményeket.

Az operettekről lemaradtunk, de pont Janza Kata énekelt a Nők az idegösszeomlás szélén-ből, amikor megérkeztünk a színház elé. A darab nem nyerte meg a tetszésemet, főleg, azok után, hogy megjelent Gubik Petra eléggé piszkos szájízű dallal... borzalmas volt, és megbotránkoztató, mert a szövegben ez szerepelt (jah, amúgy a dalról annyit, hogy egy nyivákoló idiótát kellett alakítania, aki azon nyűglődik, hogy a pasi, akivel randizott miért nem hívja fel....): a "faszt, két sz-szel írják?"... innentől kezdve még jobban "imádtam a nőt"...tudom, persze ez egy szerepe, de legszívesebben hozzávágtam volna valamit, Gubik Petra nekem olyan, mint Polyák Lilla, aki imád sikoltozni a színpadon... Elnézést minden Lilla rajongótól! Petrának szerintem tökéletesen áll az undok, Ashley-imádó Scarlet O'Hara szerep...

Persze, kis operettbe belefutottunk, Csengeri violám és Éjjel az omnibusz tetején. Peller Anna és Peller Károly előadásában.

A következő blokkban Marie Antoinette-ből is elhangzottak dalok, érdekes volt számomra  a megállapítás, hogy kicsit idillikusabb, meghatóbb, és "kedvesebb" (azt nem mondom, hogy fülbemászó, mert szó sincs róla a 4. Kunze-Lévay darab esetében...) volt számomra az előadás...biztosan a más környezet miatt éreztem ezt. Vágó Dettike ekkor lépett először fel, és sajnos, meghűléssel küszködött, ennek ellenére, a stylist vagy ő maga, de egy hátat szabadon hagyó ruhát viselt, ami egy beteg állapotban lévő ember számára nem kedvező hatást nyújt, semmi védelmet... Fel nem foghatom, hogy hagyhatták így mászkálni szerencsétlent. Mielőtt énekelt volna nekünk, elmondta, hogy sok előadását vissza kellett mondania, de azért jött el, mert itt vagyunk mi, a közönség. Kíváncsi leszek, hogy a Nyomikban ő lesz vagy sem...remélem azért felgyógyul, Baranyai Annamáriából már így is úgy is elég volt... Detti és Gubik énekelték Antoinette és Margrid duettjét az előadásból, Vágó Zsuzsi (kis kedvencem) egy békességet remélő dallal lépett fel társaival közösen. 

Dalok:

https://www.youtube.com/watch?v=eBG5vrbGg6Q (Vágó Zsuzsi és az énekkar)

https://www.youtube.com/watch?v=H-QEM790ATs (Vágó Dettike és Gubik Petra)

Plusz pont: Megemlékeztek a Rudolf-Az utolsó csók, ami idén lenne 10 éves, ebből az alkalomból, előadták a legismertebb közösségi dalt, Ez a híd! Még vitatkoztak a színészek, hogy Árpi elcsúszott a végén...mennyire őrültek már :D

Ének az esőben - szó szerint!

Gömöri András a főcímdallal jelent meg először a színen... Persze aranyos volt tőle, hogy bizakodóan szólt a közönséghez, remélhetőleg valóban abbamarad az Égi áldás... A legkedvesebb ember, minden bizonnyal, Mészáros Árpád Zsolt volt, aki igyekezett az Ének az esőbenből énekelt számot úgy előadni, hogy látszódjon is az összegyűlt nép számára, az egy dobozra állhatott fel. Szép gesztus volt tőle, az egészben az volt a legszebb, hogy mire ő végigénekelte a számát, már el is állt az eső! Erre a két konferanszié hívta fel a figyelmet. Kerényi Miklós Máté, Dancs Annamari és Gömöri András Máté elénekelték a Good morning-ot. Jó volt, bizakodóan tekintek az előadásra, remélem összejön majd!

A Musical együttes a Hercules rajzfilm zenéjét dolgozta fel, volt egy menetelős-katonásdi dal, meg egy hölgyemény, aki remekül táncolt, viszont a dal eléggé felejtős volt.

Amit egész végig vártunk, és a tömeg is erre elkezdett mozgolódni, az Elisabeth volt. Immáron 20 éve volt, hogy bemutatták, az igazgató (nem a Kero) elmesélte a darab szegedi bemutatójának történetét....ez az előadás is olyan reménytelennek bizonyult, mint anno a Fantom. Komplikációk adódtak, de végül a kitartásukból fakadóan Elisabeth megszeretgette magát a közönséggel, és a magyarok imádják (bár ugyanez mondható el külföldről is). Világszerte ismert és népszerű mű. 

A diri továbbá elmondta, hogy Mester Tamás mellé kerestek egy másik szereplőt, aki a Halált megtudná formálni. A szereplőválogatáson pedig a, szinte a sarokban ácsorgó, a többi színésszel egyáltalán nem együtt mozgó, Szabó P. Szilveszter feltűnt a két vezetőnek (dirinek és Keronak), összesúgtak, ez a fiú lesz a másik Halál... 

A nagyszabású ünnepség alkalmából rendhagyó módon viccesebb felfogásban is terítékre kerültek a darabból jól ismert dallamok. Ezekből szemezgettem nektek párat.

A legjobb, legmegnevettetőbb az mindenképpen a Ma nagyot nőtt az árnyék című számot emelném ki. Részt vettek, mint Halál megformálói, Dolhai Attila, Szabó P. Szilveszter és Homonnay Zsolt, valamint Rudolfként Gömöri András Mátét láthattuk. 

Elisabeth fő dalát, Az már nem én lennék, az egykori és az örök Elisabeth, Polyák Lilla és Janza Kata prezentálta. Az egészben az volt a legérdekesebb és legaranyosabb, hogy Kata tátogott és színészkedett (pantomimezett), amíg Lilla a szöveget énekelte, ő csak állt egy helyben, de Kata átélte a darabot.

A legerősebb dal, ami mindig kimaradt a darabból, nálunk - mert, hogy az osztrák és más változatokban ezt valamiért nem vették ki - a Hogyha kell egy tánc, Szabó P. Szilveszter és Janza Kata által bontakozott ki, a maga csodálatos teljességében.

A Giccs-et Mészáros Árpád Zsolt, Földes Tamás, Dézsy Szabó Gábor és Kis Kerényi adták elő, ki szöveggel, ki anélkül. :) 

Kocsis Dénes valószínűleg változatossá kívánta tenni, vagy valóban, de elfelejtette a Rudolf szövegét a Bennem, mint tükörben című szám esetében. Betti volt az anyukája, ami eléggé fura összhatást nyújtott, szinte majdnem egy korosztály...hogy lehetnének anya és fia? 

Megint egy remek dal volt, a Mint két gálya, hiszen ezt két teljesen más megoldásban láthattuk, a fiatal Ferenc Józsefet és Sissy-t, Bálint Ádám és Vágó Dettike énekelték, látszott rajtuk, hogy még hisznek az összetartozásban. Míg az idősebb pár, Janza Kata és Szomor György volt, ők a szétválást sietették. 

Semmi, de semmi - énekelte a betegséggel küszködő Vágó Dettike. 

Ha a társaság énekbe kezd, a közönség sikoltozásba... :) Útvesztő minden út

Idén nagyon kitettek magukért, és igaz csak szombaton voltunk, az egy telitalálatos nap volt! :))

Paródia - vagyis más szerepben mindenki a Broadway Fesztivál 2. napján, és Színházak Éjszakája

Mint, ahogy a címben is írtam, a két eseményről lesz bővebben szó. Többek között felvételeket osztanék meg, amik a legfurcsább és legütősebb produkciókat jelenítik meg. A Broadway színészei most sem hazudtolták meg önmagukat! :) Íme:

1. Színházak Éjszakája - Rudolf - Az utolsó csók: Csuda csinos ez a harc!

2. Pesti Broadway - Menyasszonytánc: Nem baj, ha lúdtalpas

3. Pesti Broadway - Elisabeth: Az már nem én lennék

4. Pesti Broadway - Elisabeth: Végső tánc

5. Pesti Broadway - Rómeó és Júlia: Belém égett

6. Pesti Broadway - Elisabeth: Mamma, hol vagy? (személy szerint ez az egyik legjobb) :D

7. Pesti Broadway - Rómeó és Júlia: Egy nap 

8. Pesti Broadway - Abigél: Nincsenek csodák

9. Pesti Broadway - Rebecca: A címadó dal

10. Pesti Broadway - Mozart!: A herceg másutt jár

11. Pesti Broadway - Rebecca: Szívjóság

12. Színházak Éjszakája - Ördögölő Józsiás: Vándorélet

13. Színházak Éjszakája -  Rudolf - Az utolsó csók: Csak szállj (törölt felvétel)

14. Színházak éjszakája - Rebecca: Jöjj, szörnyű az éj!

Pesti Broadway 2015 avagy ismerd meg a felcseperedő színészpalántákat a showműsor alatt

Ahol a színészek és a közönség keze egymást eléri...

Broadway jelentés az első napról - 2015. Szept. 18. (péntek)

Ha ősz, akkor színházi évadnyitás. Ha évadnyitás, akkor a Pesti Broadway jut először az eszembe, ahol a Budapesti Operettszínház társulatának tagjai gondoskodnak róla, hogy emlékezetes délutánt-estét varázsoljanak a színházkedvelő közönség számára.

Munkából jövet el kellett intéznem egy fontos dolgot: méghozzá nyereményjegyeim átvételét az Operaházban. Ez a nagyon - számomra - mámoros érzés mindig örömmel vegyes boldogsággal visz a Művészet Magas Fellegvárába! Ám a Színházak Éjszakája miatt, amit ezen a szombaton (2015. szept. 19-én tartanak Budapesten és néhány vidéki társulatnál) rendeznek, kerülnöm kellett egy nagyot, míg végre sikerült célba érnem. Az épület előtt nagy állványok sorakoztak, készültek a díszletek, még a Szfinx is úgy gondolta beöltözik...vagyis kiszíneződik... :D

Az Operaház programról bővebben: http://www.opera.hu/v/szabadteri-programkavalkad-a-hetvegen/

A lényeg, hogy a közlekedésnek "hála" nehézkesen és iszonyatosan lassú tempóban, szinte evickélve (mert a trailer fennakadt a kis utcában egy bazi nagy terepjáró kipufogójára...vagy mire és sodorta magával, így a buszom percekig ácsorgott egy helyben miatta....) jutottam el az Operaházhoz. Átvettem a jegyeket - Őrült tánc - de van benne rendszer! című előadást fogom másnap (tehát szombaton, 2015. szept. 19-én 19.00, Erkel Színház) megnézni, majd egy újabb útvonalat találva a 9-es buszhoz, amit aztán sikerült is lekésnem, haza felé vettem az utam. 

Háromnegyed óra alatt teljesítve volt az út, aztán 1 óra múlva megint az Andrássy út környékén voltam, vagyis inkább a Nagymező utcában. 

Hát, elkezdődött. Számomra az évad a Broadway-jel beindul, és igazából még egyetlen egy alkalmat sem hagytam ki belőle, szinten minden évben - amikor meg volt tartva, és amióta színházrajongó vagyok! - tart a lelkesedésem és kijárok a programokra. Ezúttal a tájékoztatóból informálódva, úgy döntöttem, hogy csak a pénteki napot töltöm az Operettszínház előtt. 

Programismertető: http://www.operett.hu/cikkek/zenes-tancos-hetvege-a-nagymezo-utcaban-ismet-broadway-fesztival/1146  

Első napon ízelítőt kaphattunk az újdonságok repertoárjából, illetve régi, de felújított kedvencekből, különösképpen: Csínom Palkó, Marie Antoinette, A 100 éves Csárdáskirálynő, Én, és a kisöcsém, Sybill, Denevér, Fame, A Farmerkirály produkciókból hallhattunk pár számot. Sajnos, ahogy a hallgattam a dalokat, úgy éreztem ez most nem nekem szól, nem igazán érintettek meg. Nekem fontos, hogy az előadások dalainak színvonala megüssön egy bizonyos mércét, amiért érdemes rá jegyet venni... Persze bizonyos darabokról még nem mondtam le... 

A Marie Antoinette-tet vártam a legjobban, hiszen ez is Lévay Szilveszter és Michael Kunze (nevükhöz fűződik Mozart!, Elisabeth, Rebecca - A Manderley-ház asszony) című musicalek, tekintve Lévay-val folytatott szoros baráti kapcsolatra, az Operettszínház rendre szépen bemutatta. Az új előadás anyaga nem igazán ragadott meg, viszont a jelmezek többsége még a Mozart! és a Rebecca produkciókból származott - de ez nem volt probléma, még messze vannak a bemutatótól! De a lényeg a daltalanság, vagyis még nem volt eléggé fülbemászó a dallamvilága, olykor hasonlított a korábbi darabok dallamszerkezetéhez. Szóval, van még hova fejlődnie! Egy dal tetszett, amit Vágó Dettike és Mészáros Árpád Zsolt adott elő. Talán ez a musical legerősebb kompozíciója, nem beszélve arról, hogy teljesen megfelel az adott korhoz, és Marie Antoinette-hez. Ezt szeretem egy előadásban. :)

Az én és a kisöcsém - örömmel üdvözöltem Szinetár Dóra és Dolhai Attila kettősét, akiket eléggé régen nem láttunk együtt egy darabban, ez az előadás, operett újra összehozta őket. Tetszett a komikus felfogásuk, ahogy táncoltak, bohóckodtak a színpadon. Itt illő volt a tettük (Dolhai Attila fogalmam sincs, hogy miért? - de állandóan el akart repülni a színpadról. Lehet, hogy Red Bull-t ivott a fellépése előtt vagy bedobott egy Snikers-t, amitől kifordult önmagából...xD Képes volt az idétlenségével tönkretenni a leglíraibb előadások dalait is, csak azért, hogy a közönséget vigyorgásra bírja.... 

Még ebből a blokkból volt szerencsém részleteket hallani a Csárdáskirálynőből (Kálmán Imre nélkül nincs fesztivál! És a dalai örökzöldek), a Denevérből (mindig szívesen hallgatom meg ezt az operettet, a dalai kedvesek), a Fame-ből (ami szintén csalódás volt, mert dal szempontjából nulla, és a címadó dalt is kicsit úgy érzem áthangszerelték) és a Farmerkirályból.

Kisebb megszakítások voltak az egyes blokkok között, amíg a két műsorvezető, ezúttal Szinetár Dóra és Kerényi Miklós Máté, felkonferálta a fellépőket, és, hogy mit fogunk soron következőleg hallani. Kerényi Miklós Gábor, azaz ismertebb és rövidebb "becenevén" Kero és az új igazgató (aki olyan átlagos, hogy még a nevére sem emlékszem, pedig a "bázishelyünk" előtt gyakran elsétált...) is üdvözölte a közönséget...

A nap fénypontja - és tulajdonképpen ezért mentünk el - hogy hallhassunk a régi kedvenceinket is! - Hol volt, hol nem volt… - rég volt! blokkban felidézték az Operettszínház egykori siker előadásait, többek között 

• West Side Story: Miénk az Éj - Dolhai Attila és Nádasdi Veronika, (illetve Vágó Zsuzsi és Lukács Anita is énekeltek a darabból, de sajnos a címére nem emlékszem)
• Sweet Charity: Momentán - Siménfalvy Ágota egykori nagy szerepének legismertebb énekét ezúttal Dancs Annamária felfogásában láthattuk
• Valahol Európában: Állj elém és nézz csak rám! - Gubik Petra és Kocsis Dénes (A nő egy Polyák Lilla utód lehet, szegény Dénest teljesen "leordította" a színpadról...
• Cabaré: Mein Herr - Szinetár Dóra, a Konferanszié dala is (előadót nem tudom)
• Muzsika hangjai - részleteket Kékkovács Mara és Szendy Szilvi énekelt
• Hegedűs a háztetőn - Ha én gazdag lennék - Dézsy Szabó Gábor frenetikusan adta elő, a nézősereg imádta. :)
• Amikor a felkonferáló is énekelt, méghozzá az Oltári fiúkból, Kerényi Máté igazi mediterrán hangulatot varázsolt
• RUDOLF - A nagybetűs KEDVENC: Ez most más - Vágó Dettike és Dolhai Attila (azt hittem elsírom magam, Vágó lány szerette volna módosítani a dal szövegi részét, ráadásul olyan nyafizós volt a hangja, Dolhai megint csak nem értelmesen, elbohóckodik a dalt), Csak hétköznapi hős - Veréb Tamás (irritál az arca, legszívesebben légycsapóval mennék utána...de itt elfogadtam, egészen jó volt!) Ez a perc úgy fáj - Vágó Zsuzsi (a legérzelmesebb előadó az est folyamán - és a legsokszínűbb, folyton átalakult minden egyes fellépésekor, változatos volt),

 

• Elisabeth: Hogyha kell egy tánc - Vágó Dettike és Veréb Tamás (nem voltak rosszak, de  a szintet még mindig Janza Kata és Szabó P. Szilveszter tartja...)
• Különleges Produkcióra sor került, együtt énekelték a Rómeó és Júliából az Erkély duettet Szinetár Dóra és Dolhai Attila. Igazán derűs voltam, hogy újra együtt láthatom az egykori "veronai szerelmeseket..."
• A nagy finálé alatt még szelfik is készültek...annyira abszurd és hülyeség, hogy ez mennyire elfogadott tevékenység... mindenről készítsünk közeli kamerába bámuló felvételt....xD

Hibák

Közönség kapcsolat: A szórólap osztogatók nem voltak figyelmesek, az érdektelen embereknek odaadták a programfüzetet, míg akikről lerítt, hogy érdekli is a színház nem. Volt, hogy szólni kellett nekik, hogy figyi!... Szóval, közönségszervezés terén van hova fejlődniük...és nem csak lézengeni kell a tömegben, mindenki arcába bele kell nyomni azt a füzetet...hihetetlen, milyen süket banda! 

Nem volt nyereményjáték, amit a helyszínen szoktak meghirdetni, de amúgy sem volt semmi hangulat...

A technikai részleg: megint óriásit alakítottak!!! A műsorfolyam java része alatt nem lehetett hallani a műsorvezetőket, bármilyen mikrofont is tettek rájuk vagy kaptak kézbe egyet-egyet... Már x. éve, hogy ezt nem tudják rendesen megoldani...

A közönség

Nagy meglepetés volt számomra, hogy ha nem is személyesen, de megismerhettem Kerény Miklós Gábor leányát, aki még tanuló... csatlakozott a Nagymező utcai színes forgatag egy kisebb csoportjához, amely cseperedő művészek sokaságából tevődött össze, voltak ott éhséggel küszködő balerinák, cukorbeteg táncosok, magas - egyáltalán nem férfias hangon kommunikáló konzervatóriumi növendékek, rendezőfélék, de ők is inkább még tanonc formájában, főzős műsorban szereplő tinik, kissé hangos és a garatra felöntő leányzók, egymás poharából ivók, ducik, soványak, és eltartott ám folytonos unatkozó arckifejezéssel nézelődő táncos-barát... Tudatalattim nem súgott, hogy engem is figyelnek...hoppáá... Nagyon sokat ittak, sokszor keverve az alkohol tartalmú koktélokat az erősebb szeszes italokkal... még inkább dohányoztak... meg kell jegyeznem vicces volt a jelenet, amikor a magas hangú rájött, hogy az egyik táncos táskájába tette a saját pénztárcáját... Pár titkos dolgot is hallhatott az, aki fülelt... :P A szövegeket kívülről fújták, de azért illedelmesek is voltak közöttük... :)

Összefoglalva

A színvonal esett, lehet, hogy hiányzott, bár szégyellem megvallani, Csonka András és az ő "számhoz teszem a mikrofont, hogy még az sem értse, aki 1 méterre áll tőlem" szokása, műsorvezetői talentuma. Nem volt a nézőkkel kapcsolat (nyereményjáték, lufit a magasba röppentünk, nem örülhettünk semmi újdonságnak), csak levezettek egy műsort. Persze azért szórakoztató volt, de érezhető, hogy a Pesti Broadway is árnyéka volt régi önmagának azaz már a Pesti Broadway sem Pesti Broadway...

KÉPEK: tőlem származnak! :)

Pesti Broadway 2014

Amikor a színészek is mások...esetleg meg/bevadulnak...


Időpont: 2014. szeptember 19-20.
Helyszín: a Nagymező utcában

Ha szeptember, akkor Pesti Broadway. A minden évben megrendezésre kerülő fesztivál olykor nagyon jó programokat hoz, a színészek munkája ekkor átfogalmazódik, és gyakran nem a megszokott tartásukkal jelennek meg a nagyközönség előtt, vagyis sokkal "lazábbak", elengedik magukat, és a tökéletes jókedv megteremtésére összpontosítanak. Az Operettszínház művészei lépnek fel a megszokottól eltérő szerepkörökben, ezúttal sem maradhatott el ez a szokásuk.

Megérkezvén a helyszínre, azt tapasztaltam, hogy rettentő módon el vannak maradva. Mivel összeállítottam egy csinos kis táblázatba a két napos programrendet, észrevettem, hogy fél órát csúsznak... 18.45-kor már a Mozart! című musical szereplőinek kellett volna a színpadon megjelenniük, ehelyett egy meglepetést konferált fel Csonka András (műsorvezető) méghozzá a sokak által kedvelt Szinetár Dórát. Szerencsétlen, sokat köhögött (vigyázzon az egészségére!), vizet kellett kérnie, ráadásul a technikusok (én ezeket az embereket "mennyire szeretem"! - nem is találok rá szavakat...) nem tudták feltenni a nagyszerű duett hanganyagát, amit Janza Katával adott volna elő Dóra.

Így a produkcióját le kellett zárnia, helyére pedig megérkeztek a Mozart-osok. A jól ismert dallamokat a korábbról ismert (mondhatni első szereposztások keverése) szereplők illetve az új beállók énekelték közösen.

A "Mozart, Mozart!" kezdetű rendkívül dallamos és erőteljességet sugalló zenével indítottak, mely a zeneszerző nagyságát hivatott bemutatni, nevezhetjük siratónak is. Ekkor még a két régi és új fiú nem volt jelen a színpadon.

Aztán a "Zene az vagyok, én" - Mészáros Árpád Zsolt és Veréb Tamás duó-ja valamint a nélkülözhetetlen karakter, a kis porcelánfiú, Amadé is  feltűnt. Mészi (én így szoktam hívni) mint mindig most is hozta azt a hóbortos, dinamikus, szenvedélyes és jó kedélyű férfit, akit eleddig az ő tolmácsolásában megismerhettük. Veréb Tamás hangilag nekem személy szerint nem tetszett. Tudom, hogy ezzel nem sokan értenek egyet, - sajnos azt sem tudom, hogy honnan kotorták elő. Mert nem tudom mondani rá, hogy csiszolatlan gyémánt - és hol voltál idáig? Ezt nem, talán még nem. Hangilag semmi különlegességet nem találtam benne. Egyszerűen nem volt színész, aki ezt a figurát játssza, Mészin kívül. Tudjuk, hogy Dolhai Attila idén nyáron befejezte a musicalekkel való kapcsolatát és belevetette magát az opera és operett műfaj kitanulásába. Talán belejön majd mindkét fiú, persze megtörténhet. De egyelőre erre nem látok sok esélyt erre.

Sajnos, Veréb és Simon Panna tolmácsolásában a "Szeret, mind ki ismer" sem érte el azt a szintet, amit kellett volna. Ez a dal egy szerelmes ballada, kedves gesztusokkal, nem túlzott romantikával. Ehelyett azt kaptam, amit nem szerettem volna, túlcsorduló nyálrengeteget.... Veréb Tamás olyan folydogáló volt...jaj...nem, nem tetszett... A dal, ami kimaradt a magyar Mozart!-ból is színre került Vágó Betti és Szomor György által. Kedves és szép volt.

Két új fiú alakítja a Schikanader színigazgató szerepét is, közölük Ádám Bálintot emelném ki, mert tökéletesen szórakozott volt, és mulattatta a közönséget, nem csak elénekelte a dalt, még rá is játszott. :) Ez fergeteges volt. Aztán jött az "én színésznői allteregom"  Vágó Zsuzsi (aki mindig imádni való, de férjhez ment és elveszítette azt a régi, kislányos báját - egy komoly és erős nővé érett) Forog a tánc című számmal nagy sikert aratott.

Földes Tamás (régi Leopold Mozart) és Gubik Petra (új Nannerl) a Herceg rég másutt jár-t énekelte el. Valahogy ez sem tetszett igazán, és inkább Petrával van bajom - túl hosszúra húzta a szavakat/hangokat...de lehet ez is csak a szokás kérdése. Az új és régi Leopold Mozart "Vasba zárták a szívüket", előadók Földes Tamás és Szomor György volt. Majd egy énekverseny is felhangzott, elrondítva ezzel egy nagyszerű számot, "Csillagok aranya". Elsőként Polyák Lilla kezdett bele a mesélésbe, majd Vágó Bernadett (akit nem értek miért volt ott, ha ez nem az ő karakteréhez kapcsolható dal?) majd Janza Kata zárta be ezt a különös hármast. A dal előrehaladtával egyre erősebbé válik egy felszólítás: Ne féltsd gyermeked, ha menni akar, enged el!

Furcsa volt Szabó P. Sziveszter szerepében Szerényi Lászlót és Feke Pált látni. Persze mindketten lehetnek "gonosz" figurák, miért is ne? De furcsán hatott, Szilit már sokan megszoktuk, és a szerep az ő nevével, illetve Németh Attilával (aki valamiért nagyon el van tűnve a színházban...) forrt össze egykor. Szerényi "Győzedelmes zeneszó"-ja érdekesen hatott, sok emlékem nincs róla, viszont Feke Pállal közösen már alakítottak egy nagyot, főleg, amikor módosították és kitartották a hangot. Igazából, akkor nyerte el Szerényi a tetszésemet, mikor Veréb Tamással eladták "Az egyszerű út"-at. Az jó volt. A blokk lezárásaként Mészáros Árpád Zsolt, majd a kollégái "ölelésében" az "Árnyékdal" hangzott fel.

Szinetár Dóra és Janza Kata végre elénekelhették a dalt, az Elisabeth-ből: Ma nagyott nőtt az árnyék. :) Szerintetek ki volt Rudolf és ki volt a Halál? Nos, bizonyára már kitaláltátok: Dóra Rudolf szerepében tündökölt azaz Rudolfina, és a női Halál énekszólamát ezúttal Katától hallottuk. Igazán fergeteges volt ez a produkció is, egyúttal bebizonyították, hogy nők is eltudják énekelni ezt a nagyon férfias dalt.

Az is vicces volt, hogy mindig sikerült elsőre kitalálnom, ki kit fog felhívni a színpadra (főként, amikor titokzatoskodtak), ilyen volt a Janza Kata Halál szerepében, és magának, Dórinak a megjelenése a felállított színpadon.

A többi élményről csak apránként, részletekben közlök egy-két megállapítást.  

Még mielőtt továbblépnék e gondolattal - ma reggel olvastam egy kedves bejegyzést, Bordás Barbaráról. Lássuk csak, miről van szó, egy videó megosztásán keresztül. Tapsolj csak nékem - Bordás, Dancs, Kékkovács

Lufikat is osztottak, kaptál, ha kértél alapon. Fehér lufihoz egy ceruza és egy kis papír is járt, ami a léggömbhöz volt erősítve. A kártyára  leghőbb kívánságunkat kellett ráírni. Egy jelzés, egy közös ének, mélyen megindító dal során a lufikat elengedték, némelyik tovaszállt, némelyek a fák ágaiba belegabalyodtak.

Az ensemble tagjai, akik gyakran a színészek mellett láthatók a darabokban, tehát a táncosok, kórustagok is kedveskedtek a közönségnek egy-egy produkcióval. Vörös Edit, az egyik feltörekvő új tag is részt vett a forgatagban, hol a férfikat bolondította magába, hol szerelmesen romantikus nőként jelent meg. Az ensemble-ből voltak ismerős arcok, ami igazán örömmel kecsegtetett, végül is tényleg jó dolog, hogy minden évben őket is elismerik és rendezhetnek egy külön előadást a Broadway-en, ahol megmutathatják, miben tehetségesek még. Örültem az Anasztázia meséből ismert keringőnek, egy fiú és egy lány kedves tolmácsolásában. Érdekesen indult, mert fel kellett húzni a marionett babát. Ez a dal, abból a szempontból is fontos nekem, mert visszaidézte a régi időszakot, legalábbis, ami jó volt, a gimnáziumi évekből. A szalagavatóm dallama volt.

Kevésbé elfogadható volt számomra, hogy a nők a bugyijukat mutogatták...senki nem kíváncsi erre...Vagy mégis??? Illetve igaz, hogy jól volt felépítve a cintányérral és székkel táncoló lányok koreográfiája, de az öltözékük és ők maguk is, nem éppen "tisztességesnek" néztek ki...

Némelyik zene olyan hatással volt, a helybeli hajléktalanokra, hogy önkéntesen táncra perdültek. - Mindenhol akad ilyen csoport, vagy egy fő. A Nagymező utcában voltak egy páran, és komolyan mondom, némelyik jelentkezhetne az Operettszínházba háttértáncosnak!

Egy régi ismerőssel is összefutni, a nagy banzáj közepén - jó dolog. :) Főként, ha mindketten szeretjük a musical műfajt...szóval, tartalmas beszélgetést folytattunk, időközben megjelent Serbán Attila, aki a következő fellépő volt. A színész ismert számokat énekelt, kezdésként Judás dalát, a Jézus Krisztus Szupersztárból. Jekyll és Hyde Eljött az óra volt az utolsó a repertoárjából, majd felszólította maga mellé barátját, Feke Pált. Tudniillik, egy igen sikeres előadás (én még nem láttam), a Blues Brothers-eket formálták meg a színpadon. Nagyon tetszett, komikusak voltak, hülye arcokat vágtak, vicces volt az egész performance.

Végül, amire már úgy vártunk elérkezett, ez a MÁZS koncert - de kb. 10 percig tartott vagy még addig sem, mivel a csúszásnak köszönhetően, illetve a megállapodás szerint este 10-kor már be kellett fejezni a fesztiválozást, így Mázs (Mészi) számára rendkívül kevés idő állt rendelkezésre, ezért a fia, Mészáros Bende és Janza Kata sem léphetett már fel. A legkevesebb időt kapták, mégis a legjobban és legszebben kitöltötték, mert olyan előadásból énekeltek, amit tiszta szívemből szeretek: Rudolf - Az utolsó csók. Elsőként a "Hétköznapi hős" majd egy duett következett "Értem születtél" Vágó Zsuzsival. A kivetítőn - majdnem jó képekkel sikerült ábrázolni a történetet, a technikusoknak... Egész nap nem ejtettem könnyeket, de a zene ezúttal hatásssl volt rám. Nagyon szeretem Mészit és Zsuzsit - ők voltak/lesznek számomra a tökéletes romantikus pár, Rudolf és Vetsera Mária.

És a dal

Rudolf - Az utolsó csók című musicalből ismert szép dal, "Értem születtél" nagy duett. 2014 szeptember 19-én az Operettszínház előtt tartották a minden évben már hagyománnyá vált Broadway Fesztivált. Számomra ez a kis kettős volt a nap fénypontja. Varázslatos. Ők az én imádni való Rudolfom és Mária Vetserám.

2014. szept. 20-án, délutáni időben

17.00 Elsőként (mivel színházak éjszakája is volt) az Operaház előtt megrendezésre kerülő modern felfogású, magyar nyelven felhangzó vígoperát hallgattam meg, amely két szerelmesről szólt, a nő egy másik férfihoz ment hozzá, de a volt szerető ebbe nem nyugodott bele és folyton feltűnt, mindig más és más jelmezben, szerepkörben és keverte a szálakat vagy khm...mást. A díszlet egy esküvői torta volt, a kisebb párnácskák képezték a tortán lévő habot, illetve egy házaspárt ábrázoló szobor volt a legfőbb díszítőeleme a tortának. A férj fejét folyton "leütötték". Mókás volt. :) A társulat tagjai az éppen alakuló helyzethez híven megjelentek, lufikat dobáltak az Operaház erkélyéről, vagy énekeltek. Egy órát töltöttem e csodás épület előtt.

18.00 Majd az Operetthez mentem, szintén egy órát voltam ott. Az új és régi musical előadásokból, meg operettekből adtak ízelítőt a színészek. A műsorvezető ezúttal Peller Károly volt. Szereplők: Nádasdi Vera, Vágó Zsuzsi, Vágó Betti, Veréb Tamás, Földes Tamás. Megjegyzés: A Miss Saigon dalok többségének hasonló lenne a befejezése? (mint a Szóló Szaxofon-nak?).

Jól éreztem magam, ezúttal sikerült horgásznom egy tájékoztató prospektust is, amit sajnos pénteken már nem tudtam kezeim közé kaparintani.