2015. június 4., csütörtök

Spamalot Eric Idle-val 162. Spamalot

A Madách színház ünnepi előadásán sok váratlan meglepetés érhette a közönséget, és természetesen magát a szerzőt is, akinek a széke alá rejtették a Szent Kelyhet, amit a Kerekasztallovagjai az egész előadás alatt bőszen keresgéltek. 


Sokunk örömére, aznap este a teátrum bevetette a jól megszokott ünnepi előadások különleges trükkjét:

- amikor a színre, nem egy, hanem három Arthur király (Szerednyei Béla, Szervét Tibor, Barát Attila) "lovagolt" be, hű szolgájával, Petsy-vel,


- a csónakjelenetben, a pórnép "szakadt" tagjaként bemutatkozó Galahad-ből (Nagy Sándor, Feke Pál és Posta Victor) egyszerre hárman bukkantak elő a pajzs fedezékéből,



- a lovagi ballada alatt két Sir Robint akartak különféleképpen kivégezni...

- két Tim volt és két francia várvédővel (Hajdú Steve és Nagy Balázs) kellett a Lovagi csapatnak hadakoznia.


- A Tó úrnője érdekes módon egyedül volt, sajnos a másik két művésznő egyéb elfoglaltság miatt távol maradt. 


Legjobb pillanatok: Kétség kívül, Eric Idle megtalálja a Kelyhet, majd színpadra lesz szólítva, ott megkapja az "Arthurt", és bizony eltörik a mécses. Közös kép, selfie is készült. :) John Du Perez, a darab zeneszerzője is felkerül a színészek mellé a színpadra, így közös vigasság veszi kezdetét.



De mit beszélek én? Íme a felvétel a június 1. estén tartott darabról:




Könnyekig meghatódott a színház gesztusán



Kapcsolódó könyv:
http://moly.hu/konyvek/graham-chapman-john-cleese-terry-gilliam-eric-idle-terry-jones-michael-palin-monty-python-es-a-szent-kehely

A Madách híradása az eseményről:
http://www.madachszinhaz.hu/photogallery_id.php?AlbumId=407


További képsorozatok az eseményről:


A darab rajongói oldala a facebook-on:
https://www.facebook.com/gyaloggaloppmusical/photos_stream


Sylvia balettelőadás

 ...és megérintett a tánc!
Első tapasztalatok a balett műfajban...


Időpont: 2015. május 31. (vasárnap) 19.00
Helyszín: Erkel színház
Előadás: Sylvia


Légiesen könnyed, kecses, megindító, vidám és szép. Ezek a szavak jellemzik a legjobban a Sylvia című előadást, amit vasárnap este láthattam. A művet mindenképpen csak ajánlani tudom, hiszen tökéletes bevezetőt jelent a balett világába. Egy nyereményjáték keretein belül szereztem rá jegyeket. A véletlen úgy hozta, hogy végre láthattam egy balett előadást élőben is.

A története egyszerű és szeretnivaló, nincs benne felesleges dráma, lévén, hogy balettkomédia a műfaja. Egy balett iskola növendékeinek mindennapjaiba nyerhetünk betekintést: hogyan próbálnak, milyen belső érzelmekkel vívódnak kollégáik iránt, miként alakul át egy próba "igazi" előadássá a színpadon, mindezt a görög drámákból jól ismert figurákkal hűen illusztrálja: nimfák, kentaur.

A főbb szerepeket orosz nemzetiségű táncosok uralták, a legerősebb színpadi jelenléttel az Ámor karaktere rendelkezett, feladata abból állt, hogy a szerelmeseket egymás karjaiba terelje. Ha nem a mitológiai környezetben léteztek, akkor ő csak egy volt, a tánckar tagjai közül, aki a problémák mielőbbi elsimítását tűzte ki célul, mindenkivel igyekezett jóban lenni, ahogy egy angyalhoz illik. Táncban ő volt a legkifejezőbb a férfiak közül, és a barátságos jelleme sokat tett ahhoz, hogy a közönség hamar a szívébe zárja Borist. A nők közül a szelíd, ártatlan Sylvia kecsesen táncolt, bemutatta a legszebb táncmozdulatokat, amiket egy balerina a hosszú tanulóévek során elsajátíthat. Diana, a vörös hajú démon (aki az előadás végén még virágzápornak is örvendhetett), a társulat primabalerinája volt, az ő felfogásában bámulatos forgásoknak lehettünk szemtanúi. Lenyűgözően táncolt, megkockáztatom, hogy hasonló forgást mutatott be nekünk, mint a Hattyúk tavából ismert 32 fouetté en tournant táncmozdulatsor.

Kedvenc jeleneteim: ahogy a próba fokozatosan átrendeződik színpadi előadássá, a mitológiai jelenetek. A romantikus jelenetek a mitológiai kertben, a próbafolyamatok bemutatása. A vége - nem származott bonyodalom abból, hogy a vőlegény megcsókolta a másik pár női tagját.



Szereposztásom volt:
 
Sylvia: Balaban Cristina 
Amyntas: Timofeev Dmitry 
Diana: Sarkissova Karina 
Orion: Oláh Zoltán 
Amor: Myasnikov Boris 
Kentaur: Radziush Mikalai 
Kentaur test: Lajti Gábor 
Öltöztetőnő: Antal Tünde 
Öltöztető: Kohári István



Zenéje: nem volt igazán olyan dal, ami megérintett volna, egy ismert szám van belőle, amit az Amor táncol végig, illetve a második felvonásban Sylvia is prezentálja a mozdulatsort. 

Tánc: lenyűgöző koreográfiák, szép testtartás, páratlan mozdulatok.

A koreográfiát a csodálatos Seregi Lászlónak köszönhetjük, aki pár éve sajnos az Égi Társulatot okítja táncra, de tanításai velünk maradnak örökre.

Hiba: Az Erkel színház felújítóinak a hibája, hogy ezúttal díszletelemek nem akartak a szereplőkre esni (Szerencsére!), de a színpad rosszul van szigetelve, így azt is halljuk, amit máskülönben nem szoktunk: az ugrások és érkezések zaját, a balettcipő csúszását a  földön.

Hivatalos oldala: 
http://www.opera.hu/musor/megtekint/sylvia/

A napi szereposztásom: 
http://www.opera.hu/musor/megtekint/sylvia/eloadas-201505311900/

Sylvia-ról értékelés az egyik hivatalos színdarabokkal foglalkozó oldalról:

A videó Seregi László emlékére:
https://www.youtube.com/watch?v=pW-txVlpBAY


2015. június 1., hétfő

A Fantomtól a Mamma Miá-ig!

Egy könyv, ami 10 évét egy színháznak feldolgozza. Igazán érdekes és szép mű. 

A borítója pedig egy álom!!! *___* Kedvenc díszletelemem a Fantomból. 


 Még korábban, egy távoli ismerősömtől sikerült levadásznom a könyvet, nehogy tartalmilag csalódás érjen. Igazából nekem a Fantom a főkedvencem, ezért is minden könyvet, ami a témával kapcsolatos, igyekszem megszerezni és így legalább képet kaphattam, mire számíthatok. Sok érdekesség kiderül, a teátrum ismert művészeivel készített interjúkat érdemes elolvasni. Mit gondoltak a casting előtt és után? A darabokról és a különböző karakterekről, melyeket volt szerencséjük megformálni vagy még a mai napig kifogástalan módon formázni a színházban.

Rendkívül gazdag a képi illusztrációkban, az egyes előadások felfedezésének és megalkotásának történetét és viszonyukat ecsetelik az alkotók és a színészek.

Szerintem lehet, albumnak is nevezni, merthogy akadt köztük olyan „cikk” is, amit már korábban máshol is olvastam, és nem hordozott új információtartalmat magában. Alapjában véve IMÁDOM ezt a kis művet, és méltón állít emléket a Madách Színház szép 10 évének.

Tartalom tekintetében:
- Macskák - a legöregebb produkció, Webber bizalmának elnyerése, Seregi László mesterműve a táncban
- Az áttörést Az Operaház Fantomja hozta el a színháznak, Erkel László azaz Kentaur előretervezett
- Volt egyszer egy csapat - Webber hazájában bukásra ítéltetett előadás, nálunk sikerdarab
- Producerek - felhőtlen humort ígért és adott is
- József és a színes álomkabát - tanulságos, gyermeki, humoros és bűbájos
- Spamalot - abszurd és pimasz angol darab
- Jézus Krisztus Szupersztár - drámai, látványos, megrázó és elgondolkoztat
- A magyar siker előadások magyar szerzők tollából: Csoportterápia, Én József Attila, Poligamy, Tanulmány a nőkről
- Mary Poppins - a nevelőnő, akit mindannyian szeretünk :)
- Mamma Mia! - látványos és táncolható előadás.

A videó összeállítás a könyv keletkezésének történetét meséli el. A színészek közül Sasvári Sándor, Détár Enikő és Simon Boglárka volt jelen. 

Miközben nézzük a felvételt, kapunk zenei ízelítőt is a Madách musicaljeinek repertoárjából, illetve láthatjuk kedvenceinket is.


Jézus Krisztus Szupersztár

"Nekem tudnom kell!"

Időpont: 2011.
Helyszín: Madách Színház
Előadás: Jézus Krisztus Szupersztár


Volt évfolyamtársam és én nagy musicalrajongók vagyunk. Volt pár alkalom, hogy együtt mentünk megnézni egy-egy darabot, többek között a Spamalotot, a Fantom 10 éves előadását vagy a Csoportterápiát. És egy harmadikra is sor került, ez volt a Jézus Krisztus Szupersztár. Ez is Andrew Llord Webber által megírt mű, ami Jézus Krisztus utolsó napjait hívott bemutatni, kiváltképpen Júdás szemén keresztül. 

Sajnos, a színház beleesett abba a hibába, hogy kissé túlmodernizálta, és ami számomra idegenné tette, a jól megszokott lírai szöveg átírása volt.  

Míg az előadást néztük, folyton a szöveget mondtuk - természetesen úgy, hogy másokat nem zavartunk vele - a módosított szöveg kevésbé illet a darab drámaiságához, szerintünk. Nem éreztük magunkénak a művet. Ettől függetlenül végigültük, bár voltak olyan jelenetek, amiktől legszívesebben sírva vagy felháborodva hagytam volna ott a színházat (pl. Jézus kiűzi a templomból a kofákat - túlságosan modern, újszerű és erkölcstelen volt). 

Díszlet: nem igazán emlékszem rá, eléggé régen volt. 
Jelmez: korhű.

Zene: Webber zenéje átitatja az ember lelkét, néhol könnyed, néhol fokozatosan válik nehézzé. Nem könnyű "vinni" ezt az előadást, megrázó és a lelkünket megérinti. A legismertebb dalok a darabból: Jézus imája (- Getsemáne), Mária Magdolna éneke (- Mond, hogy szeressem őt, mond?), Júdás kesergése a pokolban (- Jézus Krisztus Szupersztár).

Jelenetek: Még ha a valós életben nem méltatom ezt az embert, Heródes dala és jelenete eléggé parodisztikusra sikeredett és lehetett rajta nevetni, eléggé elvont karakternek kell lenni ahhoz, hogy ezt jól tudják prezentálni. Számomra érdekes ez a dal, - Webber milyen embernek látta a királyt. Pilátus eléggé filozofikus természetű volt és drámai hatás neki köszönhető. Júdást az egész előadás úgy mutatja be, mintha nem tehetne semmiről sem, én mégis árulónak tartom őt, és elfogadhatatlan és legfőbb bűnnek tartom, hogy Jézust  elárulta.

Az est főszerepeiben többek között Csengeri Attilát láthattuk Jézus megformálójaként, Júdás volt Serbán Attila, Balogh Anna Mária Magdolnaként, Pilátus karakterét Posta Victor, míg Heródes szerepében Szerednyei Béla lépett a színpadra.
 
A 100. alkalomról megosztók egy linket:


A darab utóélete: A színház levette a repertoárjából, több mint 100 alkalmat megért előadást. Nem tudni, hogy valaha visszahozzák-e. Állítólag nagyon kevesen látogatták a darabot, a nézőtér fele sem telt meg, az előadás veszteséget produkált, ezért döntöttek a levétele mellett. Hasonló helyzetben volt az Anna Karenina is, ám itt a darab sokat köszönhet a nézőinek, mert úgymond "tüntettek" mellette a színház vendégkönyvében, ennek eredményeképpen a mű maradhatott, de évente minimális játszási alkalmakkal engedélyezték a létezését a rajongók nagy örömére. Mivel a Webber darab mellett nem igazán kampányoltak a látogatók, tehát nem képezett hiányt sokak számára, ezért nem maradhatott.


Mary Poppins - A bemutatók (2013-ban)

Egy kis emlékezés a darabra. :) A bemutatót nagy készülődés előzte meg, voltak, akik könnyekben törtek ki a darab sikeres lefolyását követően a kulisszák mögött, és fáradtan omoltak az igazgató karjaiba. Volt, akiket ez a darab hozott össze barátilag.

Lássuk tehát, a három premiert!

Mahó Andi és Szente Vajk:



Polyák Lilla és Csonka András:



Oroszlán Szonja és Sándor Dávid:



Korábbi tapasztalatok az előadásról:

Az Operaház Fantomja - Jubileumi ünnepségéről egy szösszenet és a Madách nyara 2013-ban

Jubileumi lázban égve....A hazai Fantomunk elérte a 650. játszását, azóta túl van a 700. ünnepi előadáson és hamarosan következni fog a 800. alkalom is...


A Madách Színház nyári programjai


A Madách munkatársai mindig tudnak valami nagyszerűt alkotni

A háttérben dolgoznak, kevésszer láthatjuk őket, de sok esetben az ő segítségüknek is hálásak lehetünk, hogy az előadásokat flottul, minden hiba nélkül nézhetjük végig. 

Az első videó a 10. éves jubileumát ünneplő Az Operaház Fantomja tiszteletére készült.


A második videó még a 100. Mary Poppins előadást követően született meg, szintén a munkatársak ötletességét dicséri.