Nem vagyok kibékülve önmagammal...ezért fejen kólintom magam a fallal a reptéren

 

 Karinthy Színház: Az ördögi kozmetika

A darab egy reptéren játszódik, két vadidegennek tűnő férfi találkozását örökíti meg. No, de a történet nem egyszerű. Az egyik férfi, békésen ücsörög, hangosbemondóban közlik, hogy késni fog a járat, amire várakozik. A vele átellenben ülő férfi, váratlanul megszólítja, és nem hajlandó leszállni róla. Folyamatosan provokálja, élete legváratlanabb helyzeteivel, amitől kiakad a várakozó férfi… Beszélnek itt láb alól eltett volt osztálytársról, macskakajaevésről, családon belüli kapcsolatairól, egy lányról, akit a temetőben ismert meg, egykoron szeretett, nem tudta a nevét, de annyira kívánta, hogy megerőszakolta….Nos, igen, és a helyzet csak fokozódik, hogy 10 évente derül ki valami a nővel kapcsolatban…no, meg az előadás végén, hogy végig önmagával beszélt a főhős… amikor egyszer kifakad, azért nem hívja senki sem a rendőrséget, mert a tébolya egy szeletkéjében mutatkozik meg… a közönséget szólítják meg itt, de mink annyira letaglóztunk az indulattól, hogy nem is mertünk pislogni sem…

A főhős férfit bántja a lelkiismeret, ami egy másik ember, egy holland származású férfi képében jelenik meg. 10 éves időintervallumban kiderül, párizsi temetőben megpillantotta, 10 év elmúltával összetalálkoztak, járni kezdtek, majd a kapcsolatban házasság lett…de utána ismét eltelt oly sok év, 10 év konkrétan és a férfi átszellemült, kéjes pillantással méregette feleségét, akit, mivel amaz nem viszonozta szexuális közeledését, leszúrta a konyhakéssel… Munkahelyén rejtette el a gyilkos eszközt.

A lelkiismerete egyfolytában beszél hozzá, és hiába tapasztja a főhős a fülére a kezeit, nem tudja a hangját kizárni a fejéből...

Ahogy előrehaladunk a történetben, lassan megismerjük az őrült elméjét… egyszerűen megrázó, de székhez szegező előadás. ajánlom megtekintésre.

 

 Az előadás adatai:

Thriller 80 perc 1 felvonásban Amélie Nothomb

Egy különös reptéren várakozik Jerome Angust, mivel járatának indulását későbbre halasztották. Megszólítja őt egy titokzatos, provokatívan viselkedő idegen, aki Textor Texelként mutatkozik be - és a két férfi között abszurd beszélgetés bontakozik ki. A kezdetben felszínes, értelmetlen párbeszéd egyre váratlanabb fordulatokat vesz, míg végül kegyetlen végkifejletbe torkollik. A fekete humorral átitatott, metafizikai kérdéseket is boncolgató dialógus detektívtörténetként hozza felszínre a sötét múltat…

Az előadást Amélie Nothomb belga írónő azonos című regénye nyomán Ilja Bocsarnyikovsz állította színpadra.

Koprodukciós partner: RNR Művészeti Ügynökség

A szerző engedélyét a SACD és a Hofra Kft. közvetítette.  /  www.hofra.hu

 

KLASSZIKUS BRAVÚROK - már unom, úgyhogy kihagyom

 

Balett előadás többedszer

Négy egyfelvonásos balett három részben

Paquita-szvit, Petite Mort, Hat tánc, Etűdök

Az előadás hossza: , 2 szünettel.

A Magyar Nemzet Balett talán legelegánsabb estjére invitálja a nézőt az Operaház csodálatos színháztermébe: a szimfonikus zenekarral kísért, klasszikus technikára épülő egyfelvonásos táncművek a műfaj igazi gyöngyszemei. A Paquita-szvit virtuóz szólói, duettjei és együttesei igazi jutalomjáték a balettművészek számára, a világhírű Jiří Kylián Mozart műveire készített koreográfiái megmutatják a balett komoly és humoros arcát, míg az Etűdök betekintést enged a színpadhoz vezető út állomásaiba.

Részletek

Helyszín: Magyar Állami Operaház
Dátum: 2024. április 24.
Kezdés ideje: 19:00
Befejezés ideje: 22:00

 

M. Petipa – Solymosi T. – Mirzoyan A. – Prokofieva I. / L. Minkus – É. Deldevez

PAQUITA-SZVIT

A produkció a Klasszikus bravúrok c. esten belül látható, amely az alábbi linken érhető el

https://www.opera.hu/hu/musor/2023-2024/klasszikus-bravurok-2023/

Kevés olyan alkotás keletkezett a klasszikus balett történetében, amelynek annyi verziója létezne, amennyi a Paquita-szvitnek vagy másképpen a Paquita Grand pas (classique)-nak. Marius Petipa készítette az eredeti Paquita című francia balettből az új darabot, amelyből karöltve Ludwig Minkus zeneszerzővel összeválogatta a főbb számokat. A művet az 1882-es oroszországi bemutatója óta máig úgy adják elő a világban, hogy annyi variációt és szólót használnak fel, és akár külső forrásból hozzátesznek, amennyit az adott produkció koreográfusa megálmodik. A darab további különlegessége, hogy gyakran a fellépő táncosok a saját személyükre szabottan határozzák meg, mely számot táncolják. Az Operaház színpadán ezúttal Mirzoyan Albert, Prokofieva Irina balettmesterek és Solymosi Tamás balettigazgató, a Magyar Nemzeti Balett nagy mesterei dolgozzák át és viszik színre Petipa koreográfiáját.

 

 

Jiří Kylián / Wolfgang Amadeus Mozart

PETITE MORT

A produkció a Klasszikus bravúrok c. esten belül látható, amely az alábbi linken érhető el

https://www.opera.hu/hu/musor/2023-2024/klasszikus-bravurok-2023/

A Holland Táncszínházat több mint negyed századon át irányító Jiří Kylián nem ismeretlen a magyar közönség számára. Néhány egyfelvonásosa szerepelt már a Magyar Nemzeti Balett repertoárján, mert Kylián alkotásainak ott a helye minden olyan társulat műsorrendjében, ahol fontosnak tartják, hogy a múlt értékei mellett saját korunk balettművészetének kiemelkedő egyéniségeit is bemutassák a nézőknek. Kylián kivételes tehetségű koreográfus, aki a műfaj alapjaira építve szélesítette ki annak határait. Legfontosabb ihletője a muzsika, lendületes táncfolyamatai elsősorban a zeneművek hangulatait és szerkezetét tükrözik. Koreográfiái – bár soha nem mesélnek történeteket – közérthetők, teli vannak felejthetetlen karakterekkel. Kylián több táncművet is készített Mozart muzsikájára. A zeneszerző halálának 200. évfordulóján egy különleges balettel tisztelgett a nagy komponista előtt. Hat nő, hat férfi és hat kard szerepel ebben az alkotásban, melyben kellékként barokk stílusú ruhák, bizarr krinolinok is megjelennek. Merész látványosság, elegancia és stílusérzék jellemzi a koreográfusnak ezt az érett korszakából származó balettjét, amely 2013 májusa óta szerepel a Magyar Nemzeti Balett repertoárján.

 

 

 

Jiří Kylián / Wolfgang Amadeus Mozart

HAT TÁNC

A produkció a Klasszikus bravúrok c. esten belül látható, amely az alábbi linken érhető el

https://www.opera.hu/hu/musor/2023-2024/klasszikus-bravurok-2023/

„…úgy döntöttem, hogy nem alkothatok szimplán egy, a zeneszerző humorérzékét és zenei zsenijét tükröző táncsorozatot. Ehelyett hat, látszólag zavarosnak tűnő képet koreografáltam…” – nyilatkozta Jiří Kylián a Hat táncról. Kylián a burleszk szótári meghatározásának megfelelően esetlen, rizsporos parókájú, olykor irreálisan viselkedő hősök képtelen helyzeteire, helyzetkomikumaira és Mozart játékosságára építette táncdarabját. A táncosok mintha egy Mozart-korabeli panoptikumból lépnének elő, majd éppen a koreográfia újszerűsége, frissessége és szédületes dinamikája miatt egyre modernebb, időtlenebb hőseivé válnak Kylián abszurd alkotói világának. A Hat tánc azon kevés kortárs balettmű egyike, amely magas szintű klasszikus iskolázottságot kíván, ugyanakkor képes szívből megnevettetni mindenkit, aki csak látja: gyermektől az aggastyánig. Jiří Kylián a Magyar Állami Operaház Seregi-díjának tulajdonosa lett 2015-ben.

 

 

Harald Lander / Carl Czerny – Knudåge Riisager

ETŰDÖK

A produkció a Klasszikus bravúrok c. esten belül látható, amely az alábbi linken érhető el

https://www.opera.hu/hu/musor/2023-2024/klasszikus-bravurok-2023/

 

Az Etűdök olyan egyfelvonásos balett, amely óriási kihívást jelent a balettegyüttesek számára. Témája maga a klasszikus balett-technika, az iskola, a mindennapok tréningje, tudás és szakma fokmérője. Talán ezért is nevezte Arlene Croce neves amerikai tánckritikus a művet „anti-balettnek”. Mert a balettben hagyományosan a tánctudás tökéletességét a tartalom szolgálatába állítva mutatják be a közönségnek, a fáradságos mindennapi gyakorlás általában rejtve marad a nézők elől. A napi munka ugyanis a táncos számára a balettteremben zajlik, ott formálódik a tánc „szókészlete”, kinek-kinek saját testén, amely azután a színpadon a koreográfiák előadásához ad alapot. A közönség már csak az eredményt látja. Harald Lander dán koreográfus azonban úgy döntött, hogy beavatja a nézőt: színpadon mutatja be, hogyan épül fel a balettgyakorlat, hogyan diadalmaskodik a klasszikus mozdulatok és lépések letisztult szépsége még akár a fizika törvényei felett is. Az Etűdök budapesti újrafelfedezése óta hatalmas lehetőség a társulat  zólistáinak, és élvezetes, látványos szórakozás a közönségnek.

 

Összedől az épület vagy sem? Félelemtesen valós produkció a mesteremberekről

MESTEREMBEREK
KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ - FŐSZÍNPAD
2024.04.11. este 19:00-től

 

 A darabot a valóság és a kitaláció ihlette. Teljesen hétköznapi szituációt taglal, ami mindenkivel előfordul az életében, mégpedig egy lakás,- (avagy esetünkben) házfelújítás. A megbízók egy házaspár, akik kezdetben a rumli miatt kicsit idegesek…aztán a mesteremberek szakmai hozzáértése miatt az idegességük tovább fokozódik, amíg aztán el nem érik azt a szintet, hogy embert is ölnek…pusztán véletlen baleset…

A karakterek élethűen vannak ábrázolva, talán a mesteremberek alkotják erre a legjobb példát.

Az biztos, hogy a darab színrevitelében a „támogató” a NAV volt, hiszen a fekete munkásokról, adóvisszatérítésről szó esik, ahogy megbízó pár férfi tagjának az anyja megjelenik, az adóhivatali munkákkal tapasztalt asszony csacsog a témát illetően, egyúttal a különféle művészetek hóbortos megszállottja.

A darab 2021 óta van a színpadon, és mondhatjuk, hogy egyik húzóelőadása a színháznak. Most mi is megtapasztalhattuk, hiszen a nézőtér dugig tele volt.

A színház maga modern környezetével, elbűvölő. Pár éve felújítás történt az épületben, a kellemes fogadó térben találjuk a büfét és a színház jegypénztárát. Középen haladva a nagyszínpad két oldalsó bejáratát. A jegypénztárral szemben található a színház egyik mellékegysége, a Sufni, illetve a másik, az a Ferenciek terén található, Kamra név alatt. A „főszínház”-ba még visszafogunk térni, előadásaik reménykeltőek. prózai darabokat játszanak, némi zenés aláfestéssel körítve, komoly emberi eseteket taglalva.

A darab, A mesteremberek címet viseli, kiválóan érzékelteti, hogy a „szakemberek” hogyan bagatelizálják el a munkát, hogyan nem csinálnak semmit és hogyan nem értenek semmihez, mégis a semmit úgy tudják tálalni, hogy a legélesebb kés a fiókban is meg lesz tévesztve általuk…vagyis az okosabb embereket is képesek átejteni a palánkon, kamu, hitelesnek és cifrán előadott beszédükkel… annyira meggyőzően érvelnek, és még képesek sajnáltatni magukat, hogy az eredeti szakértőnek (esetünkben vízszerelő) már nem hisz a megbízó, és azt penderíti ki az épületből a csalók helyett…

Pl.: laikus nem érti ezt; de jó, milyen későn kelt…"Boldogok vagyunk..."

A gyilkosságok az 1. felvonás vége felé indulnak be, véletlenszerűen a megbízó férfi lelöki az egyetlen női munkavállalót (Karolát), őt rejtegetik a váratlanul betoppanó anyós elől (azt hittem, hogy ilyen vicces lesz végig a darab, de nem a bújtatásra fektették a hangsúlyt). A megbízók női tagja láncfűrésszel feldarabolja Karolát. Idővel keresni is kezdi a brigádvezető az embereit, mivel rendesen fogyatkozni kezdenek…a második munkás, az egyik feketén dolgozó lengyel férfi, akit a megbízó férfi megfojt, hiszen tönkre tette a munkaeszközét, a hegedűt. Sajnos, az esetet látni vélte a szintén lengyel, feketén dolgozó társa. Ezt kihasználva, megfenyegeti a házaspárt, és pénzt kér a hallgatásáért…itt van pár angolos bájcsevelygés a színpadon, majd az adott jelenethez érve, midőn átadja neki a pénzt, hátulról a férje elkapja egy zacskót húz a fejére, megfojtja. A feleség megragadja a kalapácsot, átadja férjének, amaz lesújt 2x is vele. Az így nyakától megfosztott fejet zacskóban felmutatva, borzongás futhat végig a nézőn…A többiek sem usszák meg, míg végül egy se marad (festékes vödörbe lesz fojtva a brigádvezető,-aki még lopni sem rest; a tunya-nyúlszájú segédjét a keverőgépbe teszi a házaspár).

A rendező mutatja be az előadást:

 

Sztrájk van az Operaházban!

Sajnos, jó magam nem voltam jelen, de kigyűjtöttem pár cikket a témával kapcsolatban. Emellett fontos kiemelnem, hogy mélyen egyetértek az Operai csapattal, és szívből kívánom, hogy célt érjenek!

Cikkek:

https://444.hu/2024/03/19/sztrajk-az-operaban

https://index.hu/kultur/2024/03/20/magyar-allami-operahaz-sztrajk-don-giovanni-barany-balazs-tibor-okovacs-szilveszter/

https://magyarnarancs.hu/szinhaz2/okovacs-szilveszter-egy-paholybol-jelentette-be-a-kozonsegnek-kedd-este-hogy-a-zenekar-sztrajkol-266572

https://magyarnarancs.hu/szinhaz2/korus-nelkuli-fogjak-jatszani-a-hunyadi-laszlot-este-az-operaban-266587?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_campaign=MN&fbclid=IwAR3A-qn6IFR9U6NN6r83ExICdmlpXexzZfdMFJrCazl9dS4q7HxUN8hI1j8

https://friss-hirek.hu/index.php/sztrajk-van-az-operahazban-igen-sztrajk-van-es-mi-is-ott-voltunk-a-don-giovannin-amikor-kitort/friss-hirek/

https://24.hu/kultura/2024/03/20/opera-sztrajk-don-giovanni-okovacs-szilveszter/

 

Boldog születésnapot, Ybl! - Aranykor Ybl210

 A zenekar március 18-án még engedelmeskedett az Operában a vezetőségnek és munkába álltak. Csodálatos estét tölthettem a helyszínen. Utcákkal előrébb hallottam a zenekar fúvosainak muzsikáját. A koncert előtt, az Ybl táblát megkoszorúzta a diri bá és az Ybl Társaság elnöke. Az eseményre sikerült odaérnem, csak a "bevezető" zenéről maradtam le, de az Ókovács-féle méltatást már meghallgattam, illetve a hölgy beszédét, aki a koszorúzás közben megpaskolta a táblát. Ez olyan kedves gesztus volt. 

Az Ybl koncertet minden évben megtartják, tisztelegve az Operaház építésze és minden építész előtt.

 

A programról bővebben (opera.hu)

Szimfonikus hangverseny (2 óra 1 büfészünettel)

Születésének tíz évvel ezelőtti bicentenáriumán hangversennyel emlékeztünk meg az itáliai reneszánsz nagy rajongójáról, a magyar építészlegendáról, aki nemcsak főművét, az Operaházat, de a Várkert Bazárt, a Bazilikát vagy akár az Erzsébet téri Danubius-kutat is örök érvénnyel hagyta az utókorra – több száz más művével együtt. Az est vendégei maguk is mérnökök és építőművészek voltak, s azóta igyekszünk az építészszakma ünnepévé is varázsolni a mindenkori Ybl-hangversenyt, a koncert programja pedig igyekszik Ybl Miklós kortársainak, nem kevés esetben személyes ismerőseinek remekműveiből tallózni. A hangverseny előtt intézményünk és az Ybl Egyesület képviselői szokás szerint emléktáblát koszorúznak a neoreneszánsz Operaház oldalfalán, itáliai reneszánsz toronyzenétől övezve – ez a program az épület történeti helyreállítása miatt évekig elmaradt, de 2022-ben visszaállítottuk ezt a szép hagyományt is.

MŰSOR:
Dvořák: Karnevál-nyitány, Op. 92.
Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny, Op.35 | Kállai Ernő (hegedű)
szünet
Rimszkij-Korszakov: Seherezádé, Op. 35

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara
Karmester: Rajna Martin

19:30-22:00 között, mivel a büfészünet elhúzódott...

Beszámoló Opera oldaláról: https://www.opera.hu/hu/hirek/szlav-szerzok-nepszeru-muvei-az-aranykor-8211-ybl210-operahazi-koncertjen/ 

Utókor számára lementve: 

Szláv szerzők népszerű művei az Aranykor – Ybl210 operaházi koncertjén

Rimszkij-Korszakov nagyszabású Seherezádé című szvitje, Csajkovszkij virtuóz D-dúr hegedűversenye és Dvořák ünnepélyes Karnevál-nyitánya szerepel a Magyar Állami Operaház Zenekarának 2024. március 18-i, Aranykor – Ybl210 elnevezésű koncertjén. A hangversenyt Rajna Martin első karmester vezényli, a D-dúr hegedűverseny szólistája Kállai Ernő szóló első koncertmester lesz, míg a Seherezádéban Stankowszky Eszter koncertmester szólóihoz a fafúvósok közül Rácz János, Rumy Balázs, Lorx Laura és Salvi Nóra csatlakozik.

A koncert fő műsorszáma Rimszkij-Korszakov egyik legismertebb darabja, a Seherezádé. A négytételes szimfonikus szvitet Az ezeregyéjszaka meséi négy története ihlette, amelyben Sahriár szultán a női hűtlenségen felbőszülve nászéjszakája után minden feleségével végezni kíván. Seherezádé szultána azonban meséivel ezeregy éjszakán keresztül fenntartja hitvese kíváncsiságát, így az végül megkíméli életét. A darab négy tételének folyamatosan visszatérő témája a szultán félelmetesen dörgő basszus motívuma és Seherezádé hegedűn és hárfán felhangzó, sejtelmesen játékos futama. Bár a tételek Az ezeregyéjszaka egy-egy meséjének is megfeleltethetők, Rimszkij-Korszakov ezeket törölte a partitúrából, hogy a hallgató a történetektől elvonatkoztatva jobban át tudja adni magát a nagyszabású zenekari hangszerelésnek és az egzotikus keleties hangzásvilágnak. A Seherezádé varázslatos mesefolyamán, ami számos balettfeldolgozást is inspirált, Stankowszky Eszter koncertmester szólói vezetnek végig, amikhez időről-időre csatlakoznak a fafúvósok zenekarból kiemelkedő, keleties díszítésű dallamai Rácz János (I. fuvola), Rumy Balázs (szóló I. klarinét), Lorx Laura (I. fagott) és Salvi Nóra (I. oboa) közreműködésével.

A szünet előtt Csajkovszkij a zeneirodalom leghíresebb és legnehezebb hegedűre írt versenyművének tartott D-dúr hegedűversenye szerepel a műsoron. Az eredetileg Auer Lipót számára dedikált művet a 19. század második felének világhírű magyar hegedűművésze elsőre eljátszhatatlannak ítélte, így az 1881-es bécsi premieren a kiváló ifjú orosz hegedűművész, Adolf Brodszkij adta elő a Bécsi Filharmonikusok kíséretével, Richter János vezénylete mellett. A háromtételes műnek, ami az orosz népi muzsikából is sok ihletet merít, a kezdeti hűvös fogadtatás ellenére néhány év alatt kialakult máig tartó népszerűsége. Az Ybl palotában az est szólistája Kállai Ernő, a Magyar Állami Operaház szóló első koncertmestere lesz. A sokoldalú művész a New York-i Julliard Schoolban Itzak Perlman tanítványaként szerzett mesterdiplomát, legendás oktatójával több kamarakoncertet is adott, de fellépett többek közt a New York-i Filharmonikusokkal a Carnegie Hallban és a világ számos rangos hangversenytermében is. 2016 óta az OPERA Zenekar koncertmestere, a zenekar belső szavazása nyomán pedig az idei, 2023/24-es évad zenekari művésze.

A hangversenyt Antonín Dvořák sodró lendületű Karnevál-nyitánya indítja, amit a cseh zeneszerző 1891-ben, egy nyitánytrilógia középső darabjaként komponált, és amelyben a nagy emberi érzelmeket és lelkiállapotokat kívánta muzsikával kifejezni. A közkedvelt darab eredetileg az „Élet” címet kapta, ami jól kifejezi a benne lüktető energiákat. A három nyitányt egy grandiózus szimfonikus költeményként 1892-ben, a prágai Rudolfinumban mutatta be a cseh Nemzeti Színház Zenekara, végleges változata 1894-ben jelent meg nyomtatásban, immár különálló formában, Karnevál-nyitány címmel. A szonátaformában írott mű a szerző által megadott program szerint egy magányos vándor esti érkezését mutatja be egy városba, ahol éppen karnevált rendeznek.

A Magyar Állami Operaház Ybl Miklós születésének tíz évvel ezelőtt bicentenáriuma óta emlékezik meg neki dedikált hangversennyel az Andrássy úti dalszínház vezető tervezőjéről, néhány nappal az Ybl-díjak átadása után, és néhány héttel az építőművész születésének évfordulója előtt. A koncertet megelőzően az OPERA vezetése az Ybl Egyesület képviselőivel közösen koszorúzzák meg Ybl Miklós emléktábláját az Operaház homlokzatán.

 

János vitéz

János vitéz a fura, ahol lókoponyákkal hadonásznak

Nagy botranyt kovetoen, tavoznia kellett az Operettbol Sandor Peternek, aki pedig egy kiveteles tehetseg. Most a Janos vitezt lehetett megnezni az interpretalasaban a kulturalis csatornan.

Hideg zuhany, hogy egy régóta szabadúszó színész, mint Sándor Péter, végre talált egy állandó helyet, az Operettszínházat, ahol rajongók hada várja, szereti, dicséri. Van is miért, hiszen tehetséges művész. No, meg az a felső test, nem csoda, hogy a nők egyenesen oda vannak érte! Férfi a javából. A hangja szép, néha Dolhai Attilát hallottam ki, talán 2 évet, ha nem több, amit az Operettnél töltött. Elküldték februárban, hogy márciusban már nem kell szerepelnie a színpadon. Menesztették, folyosói pletykák szerint minősíthetetlen hangnemben kommunikált...azt gyanítom, elküldte az igazgatót, valami kevésbé - számára - szimpatikus helyre... és ez is közre játszott, hogy a szerződését felmondják. Pedig sok kiemelkedő szerepet kapott meg (István a király címszerep, Jekyll és Hyde - szintén címszerep, Szegény Dzsóni és Árnika, ott a Dzsoni...és még sorolhatnánk)

Így érkezett el az idő, hogy a hírhedt operettes operát tűzte műsorra a kult.csatorna, az M5.

Médiaklikken elérhető a darab, korlátozott ideig

Kacsóh Pongrác: János vitéz

81 perc, 2023 Kacsóh Pongrác szívhez szóló daljátéka már az ősbemutatón elsöprő siker volt. Szerb Antal így írt az alkotásról:„A magyar irodalomnak vannak sokkal nagyobb szabású alkotásai, mint a János vitéz, de a János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma. Ilyesmi, mint a János vitéz, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül.” Most a Budapesti Operettszínház keltette életre a csodaszép elbeszélő költeményt. Kukorica Jancsi és Iluska szerelmi története minden korosztály lelkét megérinti. A gyermekek számára megszületik a káprázatos mesevilág, az álmaikban elképzelt lélegzetelállító tündérhon, a daliás huszárok és bűbájos királykisasszony; a felnőttek pedig kívülről láthatják megelevenedni a színpadon nézve életük útvesztőit, belső viszályaikat, az örök szerelem iránti vágyakozást és a hazatérés utáni vágyat. Az előadás a nemzeti kultúránk klasszikus alkotása (az emberi jóság, hősiesség és a hazaszeretet dicséretét zengi), melyet tévéfelvétellel szeretnénk még szélesebb közönséghez eljuttatni. Az előadás rendezője és koreográfusa: Bozsik Yvette.

Link: https://mediaklikk.hu/video/kacsoh-pongrac-janos-vitez/

János vitéz - Sándor Péter (kiváló)
Iluska - Kiss Diána (semleges, nem különleges)
Bagó - Pete Ádám (kíváló)
A francia király - Földes Tamás (más királyi formálások után, ez vérszegény és túl kínos volt)
Francia királykisasszony - Fischl Mónika (túl sokszor látom már, unom a nőt...)
Mostoha - Papadimitriu Athina (borzalmas, és ezért volt mostohának jó)
Strázsamester - Langer Soma (semleges)
Csősz - Pálfalvy Attila
Bartoló, tudós - Altsach Gergely
Balerina - Sautek Dóra (felrúgtam volna, és mit keresett a királylány udvarában? Ha ő is szobalány vagy grófkiasszony volt, minek öltözött balerinának?)
Gyerekek - Keskeny Lotti, Zimányi János
közreműködik: a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara és Balettkara, valamint a Bozsik Yvette Társulat táncosai
karmester: Pfeiffer Gyula

Pár jelenet/mozzanat, amit ki lehet emelni a feldolgozásból

• I.felv.: Lófej koponya képében jelenítette meg a paripát
• I.felv.: Papadimitriu borzalmas vén máminak, Kiss Diánánál nem értem mindig mit énekel és nem falu szépe, bar annak állítják be.  
• I.felv.: Orosz táncosnők és tánckultúra a magyar menyecskék helyett
• I.felv.: Jancsi otthagyja a nyáját, mert tudja, hogy Iluska a ruhákat mossa a patakparton. Szerelmi vallomást mondanak egymásnak, kiderül, hogy múltjuk összefonodik még gyermekként, mindketten árvák. A jelenet bája, hogy két kisgyerek a hárttérben hasonló mozdulatokat végeznek, mint idősebb "énjeik". Visszatérő elem, hiszen, amikor János úgy dönt, nem akar a Tündérországban maradni és visszatér a falúba, Iluska is vele tart, gyerekkori énjeik képében térnek vissza...
  
• II.felv.: Aranyszárnyak a huszárokon, megtestesítve a felmentő sereget, akik a franciáknak segítenek legyőzni a törököt a csatában
• II.felv.: Francia udvar minimalista díszlet, annál több borzalmas karakter megjelenítése (férfinak öltözött nő, aki a királylány előtt bájolog; az idióta balerina; a király két "töketlen" szolgája; a háttérben semmi funkciót betöltő álarcos udvaroncok), a felvonás végén, mivel János Vitéz nem fogadta el a királylány kezét, amaz lemossa sminkjét és megmutatja, hogy néz ki a valóságban (sopánkodik, hogy ő nem elég szép, mert János Iluskát választja helyette, pedig ha francia honban marad, akkor uralkodhatna is vele együtt)
  
• II.felv.: Bagó dalát tűpontosan igyekeztek egy csodálatos és felejthetetlen jelenetté alakítani
• III. felvonásban a Tiszta tónak, egy felfeszített tükörképződményt használnak; sok itt a táncos jelenet bemutatása, és többször előbukkan a süllyedőből a kerek alakú szerkezet, ami az Operettszínház egyedi színtere szokott lenni - érződik és látszodik, hogy a 3. felvonásban a Tündérországgal nem tudtak mit csinálni... az körszerkezet is állandóan fel-lesüllyed...
  

 Kiemelkedő: a címszereplő természtesen, és a Bagót játszó Pete Ádám.

Koreográfia: I.felvonásban a huszárok, miután Iluskát megtalálták és elkérték a pántlikáját, felejthetetlen és nem túl bonyolított koreográfiát mutattak be - mintha csak egy középiskolai táncos produkciót mutattak volna be... a másik bajom az orosz nők voltak, a magyar hölgyek helyett... a mozdulatok kiakaasztóak voltak... a II.felvonásban idegbe hozott a balerina, aki mindig bele kellett, hogy táncoljon a huszárok elé meg hangsúlyozni, hogy ott van...megsejlett bennem, hogy felrúgnám...és, hogy az Operettszínház nem Operaház, nem kell ennyire rámenni a balettes elemű táncokra...Bozsik Ivette miatt van ez...

A szerkezet: 2 felvonás, de a második két részletre van bontva

Díszlet: nem életre veszélyes! Egyszerű, és minimalista, mia a Francia udvart illeti, a napraforgó mezők egyszerű,de látványos, és Iluskáék háza az első felvonásban, könnyen mozgatható, faszerkezet. A harmadik felvonás meg a legpurítánabb.

Amikor bemutatkoznak: félistenek vagyunk (Francia udvarban, mikor megérkeznek az udvarba)

Változtatások: János vitéz megnevezést nem a Francia királytól kapja, hanem dicső tettei nyomán nevezik így el. Király: Odaadom neked fele királyságomat és fele lányomat...fogyaszd egészséggel...

A zenéje és annak dalszövegkönyve: nem változtatták meg, és tele van kellemes dallamokkal. Érdemes mazsolázni belőlük. :)

Más feldolgozásokat is megihletett az eredeti mű, egy fekete-fehér film: https://mediaklikk.hu/video/janos-vitez 

Az én személyes élményem az Erkelben látott feldolgozást illetően: https://www.blogger.com/blog/post/edit/preview/2594259154255400577/5332368450111250324 

Pár felvétel levadászva a böngésző segítségével

Tavi jelenet: Kék tó, tiszta tó

A balerina a háttérben, akinek feltűnési viszketegsége van; elől Bagó közli a rossz hírt János vitézzel

 

A legszebb pillanata a darabnak - erre tényleg törekedtek, hogy gyönyörűen ki legyen dolgozva