2025. június 25., szerda

Chaplin kalandjai folytatódnak, ezúttal a Magyar színházban

2025.jún.15. 15:00 Magyar színház

A kölyök


Immáron három olyan előadáson is túl vagyok, ami Charlie Chaplin-nel foglalkozik. 

  • A város fényei, néma darab a Játékszínben; főszerepben Nagy Sándor
  • A diktátor, a Hinklerről és az egyszerű borbélyról szóló történet a Vígszínházban; főszerepben ifj. Vidnyánszky Attila
  • A kölyök a Magyar színházban; főszerepben Szemenyei János


Ezek közül A diktátor a legrégebbi, a másik két előadás közül az egyik páréves a másik újonnan lett bemutatva.

Mindegyik egy élményt jelentett, lehetetlen helyzetekkel, komikus figurákkal.



Insta bejegyzés

Szines zenei paletta, némafilmes jelenetek, mozgalmas diszletek es nagy érzelmeket felvonultato karakterek tarkitják A kölyök c. eloadast. Egy élmény volt! A karácsonyi dal a memhelyen igazan meghatott, illetve a két főhős kapcsolata. Tortenet egy csavargorol, aki magahoz vesz egy utcagyereket es a fiut nem vakitja el igazi szulojenek pompája, a nincstelen ferfivel marad es a gazdagsagot visszautasitja. A rendezokent tetszelgo Charlie Chaplin es szini brigadja kepezik a tortenet keretét. Gratulálok,  pompás es szivbemarkolo darab! #akölyök #magyarszinhaz #szemmenyeijanos #jeneskitti #gyetvaimartin #notak #sohamar

Zeneileg nem fogott meg, inkább csak jelentősebb, megragadó pillanatai voltak a darabnak. A már említett karácsonyi ének és a két ember összetartozását jellemző dallamok, mert hogy ebből kicsit több volt. Az már más kérdés, hogy Jenes Kitti énekesnő figurája, maga a színésznő miatt - számomra nem volt hiteles. Kitti nagyon bájos, fiatal, és a darabbeli karaktere már egy idősebb nőt feltételez, vagyis 30 évnél idősebbet...Kitti még nincs annyi, ha jól tudom. Szegénynek, jobbulást kívánok, érte egy baleset ebben a darabban, így a lábán egy lábrögzítő szalag fedte. Zenében nekem az első dala volt igazán kifejező, "Soha már" - feltételezi, hogy nem hagyja magát senkitől sem elnyomni, és kezébe veszi a sorsát, teszi ezt elsőként azzal, hogy kirúgja a menedzserét, mert van annyi pénze, hogy megvegye a lokált, ahol dolgozik.




A történet
Chaplin egy társulatot tart fent, akivel filmeket forgat. A táncos betétet követően megjelenik és a jelenlévőket arról tájékoztatja, hogy ki vannak rúgva, mert új arcokra van szüksége és nagyobb munkába vágta a fejszét, kell neki a vérfrissités, bár, azért pár embert megtart (a magyar fiút, Lászlót - pont nem :D kiemelt rész), aztán persze elmondja, hogy ez vicc volt. (Megjegyzés: pár nap múlva meg bejelentik az operában, hogy megválnak 25 embertől - kissé visszatetsző és rögtön eszembe juthatott volna az előadás ezen mozzanata) 

Érkezik a hír, gyermeke született, Chaplin elmenne a kórházba, de megelőzi a felesége, Mary és közli a kicsi nem élte túl az éjszakát, gyenge volt. A férfi a gyermeke elvesztéséről énekel egy szomorú, kifejező dalt. A nő istenhozzádot mond, elhagyja a férfit, aki találkozik egy csavargó fiúval. A gyereket megmenti a rendőrtől, ugyanis azért üldözi, mert a srác betört egy ablakot. Chaplin fiának nevezi, így megmenti. A sajátjának szánt óriásmackó plüsst a fiúnak adja, illetve felkéri, hogy jöjjön el hozzá a filmforgatásra, mert bevallónak látja. Másnap a filmet forgatják, némafilmes elemekkel, de a zenét követően csak elkezdenek beszélni is, ami nem feliratozással volt nyomon követhető. 

A film storyja szerint a csavargó Chaplin egy padon talál egy árva babát, mellékelve egy levéllel, miszerint, aki megtalálja a csecsemőt, nevelje fel szeretetben. A csavargó próbálkozik egy anyukával, hogy odaadja neki a babát, de az nem áll kötélnek. Kénytelen magához venni. Albérletben laknak egy szakadt, toprongyos nőnél, aki kinézete és harsány viselkedése ellenére érző szívet takar. Kifejeződik ez abban, hogy a nő folyamatosan a lakbért követeli a kétfős családtól, azt ugyan nem kapja meg, de gondoskodik a fiúról (aki közben 10 éves lett), amikor az lázas beteg, teát főz neki. A hölgynek van egy dinka lánya, akiről a srác úgy gondolja, hogy nem dinka, és egyszer majd a távoli jövőben a feleségül fogja kérni (cuki jelenet ez!). A dinka lány minden mondata után nevet, aztán megváltozik, amikor anyjával egy duettet énekelnek, anya-lánya kapcsolatra kapunk visszaigazolást. Később a kölyöknek (10 éves srác) azt mondja, váltottak anyjával, és most ő az, aki nevet a mondatok végén, de csak magában teszi ezt. A bárénekesnő szála úgy kapcsolódik a történetbe, hogy egy firkász látogatja meg az öltözőjében, 2 percet ad neki, és mindenféle téves, ránézve igen sértő válaszokat ad a riporter kérdéseire. Később felveszi ügyintézőnek maga mellé, miután a menedzserével közli, megvette a bárt, és a férfinek nincs hatalma többé felette. Az ügyintéző később elpártol a nő mellől, miután kiderül, hogy a kisfiú az énekesnő elhagyott gyermeke... itt eléggé szemétnek találtam a férfit... No, a nő magas jutalmat ajánl a megtalálónak - ugyanis, a kölyökről, akkor derül ki, hogy bármi köze van az énekesnőhöz, amikor betegeskedik. Chaplin karaktere "ittas" orvost hív házhoz, de mivel a gyereknek nincs anyakönyvi kivonata, ezért az árvaházba megy jelenteni az esetet... sikerül bárddal megfenyegetnie, hogy adjon az orvosságról vényt, és miután valamilyen útón-módon megszerzi a gyógyszert, a gyerekkel együtt elmenekülnek a bérházból. Az énekesnő, az orvos és az árvaház képviselői is megérkeznek, és ekkor derül ki, a régi levélből, hogy a nő elhagyott gyermeke a Chaplin által dédelgetett fiú. Egyébként korábban találkoznak már, még a bárban, amikor a nő fellép. A fiú ellopja az étkészlet egy részét, meg egy tehetősebb gyermek zakóját (amit aztán a tehetős apa és annak rúgdosó emberei nem hagynak szó nélkül...), a nő nem jelenti fel a két "csavargót", sőt a srácot magához kéreti, elbeszélget vele. Mivel, felrémlik, hogy mennyire szerette volna azt a fiút felnevelni, akit elhagyott, lehetőséget kínál a csavargó kölyöknek, hogy lakjon vele... A gyerek elutasítja, ami egy komoly pillére a darabnak, megmutatja a két ember közötti kötelét: nem számít, milyen csillogás, pénz várhatná, egy jobb élete lehetne; nem felejti el, hogy van egy ember, aki 10 évet az életéből rá áldozott, szerette, gondozta. Ezt szem előtt tartva, úgy dönt, nem fogadja el az ajánlatot, és visszamegy a csavargóhoz, aki azért leszidja, mert itt lett volna a nagy lehetőség, hogy kiszakadjon a szélsőséges életvitelből. Ezután megverik őket, és itt zárul le az első felvonás, hogy egymásba kapaszkodva, kitartanak, mert ők egy családot képeznek.

A második felvonásban megismerjük, az amúgy is sokszor megjelenő vakkoldus brigádot, akik valamiféle katonák lehetnek, és a menhelyen élnek. A levesosztáson megjelennek, amit a bérház tulajdonosnője tart az utcán, de persze az ételért fizetséget vár el... a katonák megkérik (mind a 4!) a dinka lánya kezét, amit mindketten döbbenten fogadnak. Ezt a házassági tervet írja felül később a kölyök és még később a katonák el is fogadják a fiú követelését és önként lemondanak a lányról...ez azért vicces volt... miután kiderül, hogy "vérdíjat" tűztek a fiú fejére, erről a katonák is tudomást szereznek. Amikor náluk tartozkodik a két csavargó, a gyereket elrabolják és elviszik a rendőrségre. Ott elbeszélgetnek vele, és rácsok mögé dugják Chaplin karakterét... az érkező anyuka kiengedteti, és a gyereket próbálja meggyőzni, hogy bocsásson meg neki, és fogadja őt anyjává...a fiú nem igazán repess az ötletért...  Chaplinért a bérháztulaj hölgy érkezik, és a rendőrrel egyezkedik, mennyi pénzért engednék szabadon a férfit... (ez az alku rész, zseniális volt, ahogy folyamatosan vitte le az árat, míg végül 5 dollár nem lett :D - 100 dollár a váltságdíj - honnan teremtek elő 50 dollárt? .... jó, akkor holnap hozom az 5 dollárt)

Visszatérünk a jelenbe, Chaplin karaktert vált, lemossa a csavargó sminkjét. A színészei körbeugrálják, biztosak benne, hogy már az új filmen gondolkozik a művész. De ő nem hallja meg maga körül az embereket, a filmben él, aztán megjelenik a csavargó gyerek, akit felkért látogassa meg a studióban, és ismét meg akarja menteni a rendőrtől. Amaz nem hajlandó elfogadni a Chaplin által támasztott érveket, de végül elengedi a gyereket. Felcsillan a szeme, és azt mondja, hogy a fiú testesíti meg a saját gyermekét, úgy érzi, ugyanolyan kis élettel teli fiú lett volna az ő gyermeke is... dílt ajánl neki, amit a srác elfogad... 



Szereplők
Jó volt a kapcsolat és a harmónia Szemenyei János és a Gyetvai martin között. Szemenyei megint egy másfajta Chaplin képet mutatott, nem volt rossz.

A bérház tulajnőt (Lőrincz Nikol) imádtam, és itt volt színházi barátosném "ikertestvére" (Kusnyér Anna), aki a tulaj lányát alakította. Nekem ők is nagyon tetszettek.

Humorforrását képezték még a vak katonák: Pavletits Béla; Murvai Márton; Szurcsík Ádám és Kosznovszky Márton.

Tánckar
Egy ízben saját magamat is felvéltem fedezni, ahogy én táncolnék... többet nem írok :D 

Ledöbbenés
Második felvonásban kacérkodtam az ötlettel, hogy attól eltekintve, hogy tök közeli ülésen foglaltam helyet, tehát jó rálátásom volt a színészek arcára, látni akartam még közelebb, így segítségül hívtam a kukkeromat, de lejött róla az egyik kis üvegbúra, úgyhogy rendesen izgultam a darab utolsó 30 percében, hogy ugye, nem dobtam ki? Ugye nem korábban hagytam el? A darabot követően még átfésültem a helyemet, de nem találtam, a trolira várakozván viszont csak bele kellett pillanatom a táskám mélyére és ott volt. Mondhatni, egy hatalmas nagy kő esett le a szívemről.

Ajánlás: Mindenképpen érdemes megnézni, akár, ha szereted Chaplint, vagy olyan emberi értéket, nagy érzelmeket ábrázoló, lélekemelő előadásra vágysz, itt a helyed!

Nincsenek megjegyzések: