Betörtek az Operába a gladiátorok!

SPARTACUS előadáson jártam

 Időpont: 2023.október 18. 19:00-22:00 Operaházban

 Link: https://www.opera.hu/hu/musor/megtekint/spartacus-2023/eloadas-202310181900/

Régi vágyam volt, hogy ezt a világhírű balett-et megnézzem. A zenéje nagyon ismert, íme:

 

 

Történet, ismertetés:

A római korban játszódó történet, talán nem ismeretlen a nagy közönség számára. Mint ismeretes, Spartacus rabszolga volt, aki gladiátorrá lett kiképezve. Ráébredve erejére, és a sorstársai szenvedésére megoldást a lázadásban találta meg. De sajnos, a felkelést leverik a gaz római katonák, és Spartacus kereszten végzi társaival együtt….

A darab a bujtatott jelzőt is megkaphatná tőlem, hiszen sokszor egy váratlan lepelből/leginkább ruházatból cserélődnek vagy bújnak elő a szereplők… Ilyen például:

1.  1. felvonásban a hadvezér, Crassus körül jelennek meg a szeretői, váratlan módon, a ruházatát képező lepel takarásából. Az egyik még általa bújik elő (Júlia), míg a második (Claudia) a Crassus leplét átvevő barát forgatja a ruhadarabot, és ő is váratlanul előbukkan.

2.   2. A gladiátorok viadala közben beiktatnak egy szusszantnyi szünetet, ez egy táncosnő és egy öreg lantos párosából áll. Az utóbbit kísérik be a nézőtérre az őrök. Gyanúsan lesz kitámogatva a színről – ezért gondolom, hogy a ruházata mögött várakozott a női főszerepet alakító, Yakovleva Maria (előző évben még a bécsi operánál dolgozott, nyáron szerződött át a magyarba). Az aréna bejáratánál feltűnik az eredeti táncosnő, Kosyreva Diana, őt váltja a főszereplő egy adott pillanatban, szimbolizálva a római hadvezért vágyát, Spartacus felesége iránt.

A darab felépítése nagyon szimpla, tulajdonképpen jó lett volna, ha 3 helyett 2 felvonásban tálalják. Hiszen, a darab elején megismerjük a karaktereket, a rabszolgákat, hogyan és miként harcolnak/edzenek, amíg felkészülnek egy-egy megmérettetésre. A hölgy rabszolgákat, akik megitatják a szomjazókat, köztük van Spartacus felesége (Flavia) is. Jelenése imponál több férfinek is, a szabadság szimbolikájának tekintik. Ennek jelentősége, akkor teljesedik ki, amikor a kiválasztott 4 férfi utolsó közös estjét tölti a gladiátorképzőben, és Flavia jön „elbúcsúzni” a férjétől, ugyanakkor a rácsokat „átlépve” belép a 4 férfihoz és táncba viszik, illetve elrejtik az őrök tekintete elől, akik ellenőrizni érkeznek. Flavia mindvégig kitart a férje mellett, a darab elején a kereszt alatt kuporodik, férjét a lázadás szitása miatt a keresztre feszítették…a férfi szenvedésén keresztül visszaidézi, miként végződhetett a sorsa kegyetlen módon… életre kellenek újfent a rabszolgák, és eljutunk a gladiátorképzőbe, ahol minden kezdődött…

A római hadvezér és sleppje vigadni szeretne, ezért felajánlják nekik a gladiátorviadalt, 4 férfi küzd meg életre-halálra. Az első párviadal lezajlik, lesz egy győztes. A második viadal esetében, Spartacus mérkőzik meg az Afrikai-val. Ez utóbbi fellázad a római vezér ellen, és, hogy egymást megöljék a rabszolgák a gazdagok szórakoztatására, meg akarja támadni, célba veszi a pulpitust, ahol a vezér és a társai helyet foglalnak, de nem sikerül felérnie, mert az egyik őr, egy lándzsát állít a hátába… Spartacus karjai között hal meg. Társa halála felett érzett bánat gyűlöletbe fordul át, és felkelést fontolgat. Az első viadalt megnyerő társával közösen próbálnak kiszabadulni a gladiátorképzőből. Megölnek egy őrt, de otthagyják útban, és nem is kell sok, hogy annak a társa megtalálja és riadót fújjon. Az összesereglett őrség mégsem képes megfékezni a dühös tömeget, kitörnek (egyszerű rabszolgák, a vízhordó lányok és a gladiátorok). A palotában élénk, életet éltető, vidám forgatag ünnepel. Crassius 2 szeretője egy-egy különleges szólószámot ad elő, kísérőkkel közösen (Júlia hattyúk tavára emlékeztető nőies, gyöngéd forgásokat, piruetteket mutat, míg társnője, Claudia szinte pucéran, bikinire vetkőztetve – lebegtetve érkezik be a színpadra – őt ugyanis a csengettyűs férfiak szállítják és rajongják körbe. Ez a tánc már erotikus, búja mozdulatokban bővelkedő és csengettyűkkel teletűzdelt – így adva a különleges hangzásvilágot a jelenetnek). A palotába betörnek a lázadok, és megtépázzák a gazdagokat… (Crassius szeretőit illetően csak annyit mutattak, hogy leplek alá bújtak, de végül megtalálták őket a női lázadók és megtépésen kívül nem tudni milyen sors várt rájuk) A szenátus elé kerül egy katona, akit a lázadok megtámadtak…a férfi szemük láttára meghal, Crassius bosszút esküszik, seregével legyőzi a felkelőket. Flavia egyedül marad.

 

Szereplők / summa: a történet egyszerűsége miatt nem tudott kibontakozni a színpadon. Amellett, hogy bemutatta a különleges szólótáncokat, semmi fejlődés nem látszódott a főszerepet alakító Kekalo Iurii-nál. Nem tudom, hogy a többi táncos, hogyan építi fel a karaktert, de azonkívül, hogy tökéletes volt a koreográfia kivitelezése, elveszett a férfi varázsa. Nem tudtam elhinni a Flavia-hoz való kapcsolatát sem. Nem állt össze az egész történet, sajnos. Borítékolható volt a kudarc, hiszen a darab elején bemutatják, hogy a lázadásnak nem volt értelme, saját magát ölte meg, és taszította a szomorúságba/nyomorúságba a feleségét. Nem tudta megmenteni a társait sem, hiszen résztvevők voltak a felkelésben, bűnrészességben ugyanaz a vég vár rájuk is…

 

Koreográfia: Seregi László; Zene:  Aram Iljics Hacsaturján; Karmester:  Paul Connelly

A karmesterről sokáig nem derült ki, hogy milyen nemű - legalábbis nekem.

A díszlet: korhű, könnyen mozgatható elemekkel, - szerencsére minden, aminek el kellett dőlnie, az eldőlt (a vágyakozás a szabadság felé, és a nép haragját tökéletesen reprezentálta a gladiátorképző ajtajának bedöntése). Semmi hiba nem akadt. 

A jelmez: idomul a karakterekhez, rájuk tesznek egy kis mocskot, hogy látszatát keltsék, valóban a pornépről szól az előadás. A férfiak öltözőke szellős, és ahogy várható gladiátoros... jobbára a zokninak ható lábbelijükkel nem volt kibélkülve. Egy példa:

 

Leblanc Gergely (forrás: az opera.hu oldalról)

Az emberek a közönség sorai közt: megint volt vegyesen. Az új helyem megint dicséretes, emelet első sortól nem is várok mást, mint kitűnő látáskörülményeket és irigykedő második sorban ülő személyeket... :D ez járt ezúttal is. Nem zavart. A cukroszacskó zörgése annál inkább...miért nem képesek azt a vackot a darab kezdete előtt bevenni??? Mindig akad egy ilyen ember, de most kettő is volt... Más, a laoszi vendégmunkás, aki folyton változtatta a helyzetét, felvonásról felvonásra. Végül az idős házaspár, akik közül a nő folyton képeket vagy videót készített (ez utóbbinál szóltak végre rá a jegyszedők)... mivel nem vagyok jegyszedő, rosszul éreztem magam, hogy nem szólhatok rá... de megnyugtat a tudat, hogy azért a felvételen látszott, hogy csúnya a felvétel a színpadi fények-megvilágítás miatt...

 A zenéjét felhasználták egy tengeren játszódó sorozathoz is, aminek az volt a címe az Onedin család.

 

Összességében a zenéje (Adagio from Spartacus) teszi rendkívülivé a darabot, ami valóban egy csodálatos dallam. A koreográfia látványos (nem csoda hiszen Seregi) - kopácsolós (attól tartottam szétütik a színpadot, annyit kopácsoltak), de a történet maga nem túl megnyerő. Egyszer mindenképpen megtekintős.

 

Az opera.hu-ról mentve:

Balett három felvonásban

Az i. e. 74. körüli Római Birodalomban játszódó Spartacus Seregi László első igazi nagy balettje volt, amely egy csapásra mérföldkő lett a magyar táncéletben. Generációk sora élvezte 1968 óta a történelmi témájú koreográfiát, amely az ókori rabszolgalázadás történetét dolgozza fel úgy, hogy közben igazi mondanivalója nem a forradalom, hanem az emberi érzelmek, döntések az elnyomás ideje alatt. „A téma örök, amíg embereket nyúznak, ölnek, igazságtalanul bántanak, és vannak emberek, akik kitörni vágynak.” (Seregi László) 

 

Cselekmény

I. felvonás 

1. kép

Róma. A Via Appia mellett keresztfák sorát látjuk, rajtuk megfeszített rabszolgák. Köztük van a haldokló rabszolga-vezér, Spartacus is. Katonák kíséretében érkezik a győztes hadvezér, Crassus, a rabszolgalázadás leverője, aki indulattal néz meghurcolt és legyőzött ellenfelére. Spartacus keresztje alatt Flavia, a felesége virraszt. Az asszony könyörögne férje életéért, ám Crassus nem figyel rá. Spartacus haláltusájában visszaidézi az eseményeket: összesűrítve lejátszódnak előtte a felkelés eseményei. 

2. kép

Crassus és nemes barátai elhatározzák, hogy Capuába mennek, a gladiátorképzőbe. 

3. kép

A capuai gladiátoriskola. A rabszolgák szokásos gyakorlataikat végzik. Batiatus, az iskola tulajdonosa kiszemeli Spartacust, majd rövid küzdelemben leteríti a férfit. A rabszolganők vízzel kínálják az elcsigázott harcosokat. Megérkezik Flavia, Spartacus felesége is, akire szemet vet Batiatus. Vendégek érkeztét jelzik a harsonák: Crassus jön barátaival, Canusszal, Claudiával és Júliával. Crassus kiválaszt négyet a felsorakozó rabszolgák közül. A thrák Crixus a júdeai Gáddal, az afrikai pedig Spartacusszal küzd majd életre-halálra. Amikor férjét kiválasztják, Flavia a gladiátorok közé rohan, és ájultan esik a földre. 

4. kép

A viadal előtti éjszakára közös cellába zárják a négy gladiátort, de még sokáig nem jön álom a szemükre. Spartacus marad ébren legtovább. Flavia beszökik a cellába, hogy férjétől elbúcsúzzon. Az alvók felébrednek, így közösen búcsúznak a Nőtől, az élettől. 

5. kép

A gladiátor viadal színhelye. Az első párviadalban Gád megöli Crixust. A két összecsapás közötti szünetben táncosnő szórakoztatja a vendégeket. Spartacust ezalatt a páholyba kísérik, hogy a hölgyek közelről szemlélhessék meg izmait. A táncosnőről Spartacusnak szerelme, Flavia jut eszébe. A második párviadalban Spartacus egy késsel száll szembe a szigonnyal és hálóval küzdő afrikaival. A fekete felülkerekedik, ám ahelyett, hogy megölné a gladiátort, őrjöngő dühében a rómaiak páholya ellen fordul. Lázadása reménytelen, és bár több katonát megsebez, végül az egyik őr végez vele. Az afrikai Spartacus karjai között hal meg. Spartacus tehetetlen dühében a földbe döfi kését. 

6. kép

Az afrikai tetemét a rabszolgák elrettentéséül az udvar rácsból készült falára akasztják. Spartacus éjjel kiszökik a cellájából, és a holttest előtt állva, bosszút fogad. Miután egy felé közeledő őrt megölt, kiszabadítja Gádot és a rabszolgákat. A felkelők megölik az őröket, majd kitörnek az arénából. 

II. felvonás 

1. kép 

Évekkel később Crassus két barátnőjével felkeresi a romba dőlt capuai arénát. A hadvezért emlékek gyötrik. Felidézi a gladiátorok, a halott afrikai, Spartacus és a neje, Flavia alakját is. 

2. kép

Crassus nyári palotájában vendégekkel múlatja az időt. Claudia és Júlia mellett maga is táncol, majd az előkelő társaság féktelen mulatságba fog. Eközben kint, Spartacus vezetésével gyülekezik a rabszolgasereg. Betörnek a palotába, ahonnan mindenkit elűznek, majd megünneplik győzelmüket. Elfogják Crassus barátját, Canust, és párviadalra kényszerítik egy római katonával. A harcban mindkét férfi megsebesül, ám a rabszolgák megkímélik életüket. 

III. felvonás 

1. kép

Róma. A szenátusban izgatott vita zajlik épp, amikor a capuai rabszolgatábort megjárt sebesült katona betántorog, és a szenátorok szeme láttára meghal. Crassus letakarja a holttestet, majd a katona kardját magasra emelve jelzi, hogy a szenátus támogatásával a rabszolgák ellen induló sereg élére állt. 

2. kép

A rabszolgafelkelést leverik. A seregnek menekülnie kell. Az utolsó táborhelyen Spartacus és Flavia lírai szépségű duettben búcsúzik egymástól és az élettől. A rómaiak bekerítik a tábort, Spartacust elfogják, ám az asszony megmenekül. 

3. kép

Flavia képzeletében megjelenik a győztesek diadalmenete. 

4. kép

A nyitó kép helyszíne: Spartacus meghal a keresztfán, Flavia egyedül maradt gyászával. Spartacus és társai halálával már csak az asszony az, akiben ott él a szabadságért vívott harc emlékezete.

 

Az istenkomplexusz nem kifizetődő - Gondold Újra!

 NABUCCO     

2023.október 11. 19:00-22:00 Operaházban

 

Link: https://www.opera.hu/hu/musor/megtekint/nabucco-2023/eloadas-202310111900/ 

A főcímet illetően ennek a rendezésnek semmi szégyelnivalója nincs. Jöjjön első körben az Instagram bejegyzésem az estről:

Nabucco. Nem is emlekeztem milyen csodalatos ez a darab! Oda es visszavagyok, akarcsak a kozonseg volt, a foldszinten a szelso sorokban ulok megrohamoztak a zenekari árkot az előadás végén. Tapscunami. A tortenetet jobban megértettem, mint amikor fiatalabb koromban láttam az Erkelben. Es talan ez a kulcs a megértéshez, az idő, az érettség. Lehidaltam. Megérintett. A zeneje pedig kimondottan erolteljes, ringato, pezsdito. És a Szabadsag kórusa...uh, szavakkal leirhatatlan. Az uj koncepcio, a rendezes egyedulallo es módfelett tetszetős. Ajánlom!!! #nabucco #szabadsagkorusa #megtérőlélek #vallas #testverhaboru #bikafejutron #giroszkóp #eztnemertettem #bárány #aldozatiszimbolum@operabudapest #mindenelismerésem #gratulálok #beautifuldirection #operaelmeny #opera #operazenekar #operaenekkara #bigloveforyou❤️ juj és ne felejtsem el! Uj kedvenc helyet, egyben az uj-regi berletemet most avattam fel. Ez volt az elso eloadas. Megyunk tovabb! 🤗

Nem igazán voltam meggyőzödve, hogy látni akarom a darabot, mivel már pár éve volt szerencsém a Naubcco-hoz, akkoriban még az Erkelben rendezték. Viszont abolszolute pozitívan csalódtam. A mostani, az Operában látott verzió viszont sokkalta jobb, mint a korábbi volt. Érzelmi szinten, ábrázolásban. Nem modern, ettől jó. 

Az újjítások, mint például a Szabadság kórusa, a kerámia edényekből feltörő füst, hatásos. A szereplők az edényekkel állnak egy helyben, míg a dal először hangzik fel. A látvány magáért beszél, és oda is illik. Egyfajta fóhász, vágyakozás a szabadság után. A jelenet kiemelkedő, érdemes rá várni, ugyanis a 3. felvonásnban hallható-látható. Második alkalommal, a tapsrendet koronázzák meg az ismert dallal, de már a színpadon ülve, a főszereplők társaságában hangzik fel, ugyanakkor, hogy a kórus ne zavarodjon meg hangzásilag, a főszereplők csak jelenlétükkel, de némaságukkal tisztelik meg a pillanatot.

Mindhárom felvonás sajátos, és izgalmakat foglal magába, az 1. felvonásban pl. a templom falai dőlnek össze. Hanghatás, robaj és lezúdúló kőzápor a színpad belső terén, mindezt egy kör alakú keretből figyelhetjük. A 2. felvonásban ez a keret már nem álló, hanem a színpadon fekvő pózban tárul elénk, és a szereplők sajátos módon ezen mozognak. Nehézkesen, mert a körcikkelyek folyamatosan mozgásban vannak, úgyhogy figyelni kell, adott szereplőnek, hogyan és mikor lép rá. A felvonásban feltűnnek a mózesi kőtáblák, az imádkozó főpap; Abigél, akinek a származásáról tudomást szerzünk, és a jelenet végén - már nem csak hang formájában a színpad takarásából kiabál be a Nabucco-t alakító Kálmándi Mihály, hanem megjelenik, és istenkompleszusa miatt belecsap a villám.

A 3. felvonásban, mindenki megtér (Nabucco eredeti lánya zsidó vallást veszi fel a szerelme és a nép miatt; Nabucco visszagondol gyermekére-aki egy báránnyal ácsorog a háttérben és megbánja, hogy Abigélt lányaként nevelte fel és az eredetit nem tudja megmenteni; Abigél királynőként parádézik és nem hajlandó kegyelmet gyakorolni "áruló" testvére felett, még apja kérésére sem), de végül mindenki búzgón hívő lesz, a katarzist a Szabadság kórusa adja.

A rendező - az Opera székét megpályázó - Kesselyák Gegely volt, kinek munkásságáért, Tóth Erika felel, mivel, mint ismeretes, az újra megválasztott és kinevezett igazgató, Ókovács Szilveszter, szerződést bontott a karmesterrel...

Összefoglalva: látványban pompás, ahogy történetében és zenéjében is kíváló ez a rendezés. Mindenképpen érdemes rá jegyet váltani.

Első jelenet, Nabucco lányának bemutatása a zsidóknak, akit foglyul ejtettek (forrás:az opera.hu)

Az opera.hu oldalról mentve:

Opera három részben, négy felvonásban, olasz nyelven, magyar és angol felirattal 

Verdi Nabuccója fordulópont volt a zeneszerző életében, az első igazán elsöprő sikert ezzel a művel aratta. Elvarázsolta őt a librettó erős bibliai története, és ez a varázs a zene mélységén és szenvedélyességén keresztül mindörökre velünk marad. A „Va, pensiero...” kórus pedig már az 1842-es bemutatót követően a szabadság himnuszává vált. Kesselyák Gergely látványos rendezésében a hatalmi és vallási erőviszonyok változását, az első szentély lerombolását és a babiloni fogság történetét a világtörténelmi korszakváltások örök körforgásában mutatja be.

Cselekmény

Verdi huszonhét évesen elhatározta: soha többé nem ír operát. Szakmai és magánéleti mélyponton volt: A pünkösdi királyság megbukott, majd eltemette két kisgyermekét, és végül feleségét is. Csak ügynöke rábeszélésére olvasta el Solera librettóját, a Nabuccót. 1842. tavaszán már egész Milánó a 'Va, pensiero...'-t dúdolta.
Az opera középpontjában egy történelmi korszakváltás áll: megváltoznak az értékrendek, más összefüggések irányítják az életet, mint korábban. Leigázók és leigázottak konfliktusának kereszttüzében egy családi dráma bontakozik ki, melyben az olasz mester zenéje a legszélesebb érzelmi skálán vezeti végig a nézőt. A történetet az előadás kiemeli a bibliai korból, és kozmikusabb térbe és időbe helyezi. 

1. felvonás
Mert orczámat e város veszedelmére fordítottam és nem megszabadulására, azt mondja az Úr: A babiloni király kezébe adatik, és tűzzel égeti meg azt! (Jeremiás 21:10)
Jeruzsálem. A zsidók Salamon templomában segítségért könyörögnek Nabucco, babiloni király támadása közben. Zakariás főpap Nabucco lánya, a zsidók fogságában lévő Fenéna társaságában érkezik, majd megnyugtatja népét, hogy az Örökkévaló nem hagyja magukra őket. Izmael kettesben marad Fenénával, akivel babiloni fogsága idején egymásba szerettek. A lány segítségével szökött meg, aki aztán követte ide. Beszélgetésüket Fenéna féltestvére, Abigél megjelenése zavarja meg. Ő is szerelmes Izmaelbe, akitől népe megmentéséért csupán érzelmei viszonzását kéri, de a fiú visszautasítja. A zsidók visszamenekülnek a szentélybe, Nabucco csapatai élén belép a templomba, ahol Zakariás Fenéna meggyilkolásával fenyegetőzik. Izmael lefegyverzi a főpapot és átadja a lányt Nabuccónak, aki elrendeli a szentély lerombolását.

2. felvonás 
Ímé, az Úrnak szélvésze, haragja tör elő, és a rohanó szélvész a hitetlenek fejére zúdul. (Jeremiás 30:23)
Babilon. Nabucco távollétében Fenéna a helytartó. Abigél megtudja, hogy rabszolgavérből származik. Elképzeli, ahogy Fenéna nemsokára Izmael oldalán uralkodik majd Babilonban, és bosszút esküszik testvére és apja ellen. Fenéna szabadon engedi a zsidó foglyokat. Baál főpapja ezt felségárulásnak tekinti és Abigélt ülteti a trónra; elterjesztik, hogy Nabucco meghalt.
Zakariás azért imádkozik, hogy a babilóniaiak adják fel a bálványimádást. Fenéna zsidó hitre tér. Abigél és Baál főpapja elfogja őt és az új uralkodó épp megkoronázná magát, amikor belép Nabucco. Elveszi a koronát és kijelenti: ő nem csak király, de Isten is. Büntetésül villám csap le rá. Abigél győz, megszerzi a koronát. 

 

(forrás:az opera.hu)

3. felvonás
Azért sakálok lakoznak ott baglyokkal, és struccmadárnak fiai lakoznak benne, és soha többé nem lakják azt, és nem lesznek lakosai nemzedékről nemzedékre. (Jeremiás 50:39)
A babiloni függőkertekben Abigélt dicsőítik. A Főpap sürgeti a zsidók kivégzését, de mielőtt a királynő elrendelhetné azt, Nabucco jön arra ziláltan. Abigél csellel ráveszi, hogy kiadja a halálos ítéletet, ami Fenénára is vonatkozik. Nabucco hiába könyörög gyermeke életéért.
Az Eufrátesz partján a zsidó foglyok a hazatérésről álmodoznak. Zakariás megjósolja felszabadulásukat és Babilon pusztulását. 

4. felvonás
Hirdessétek a nemzetek között és hallassátok, emeljétek fel a zászlót: hallassátok és el ne titkoljátok; ezt mondjátok: Bevétetett Babilon, megszégyenült Bél, letöretett Merodák, megszégyenültek az ő faragott képei, letörettek az ő bálványai. (Jeremiás 50:2)
Nabucco börtöne ablakából figyeli, ahogy a zsidókat Fenénával együtt kivégzésre vezetik. Kétségbeesésében Izrael istenéhez imádkozik megbocsátásért, megígéri, hogy népével együtt felveszi a zsidó hitet. Őrült elméje meggyógyul, összehívja csapatait, és élükön elindul, hogy visszaszerezze a trónt és megmentse lánya életét. Fenéna épp imádkozik, hogy bebocsáttatást nyerjen a mennybe, amikor Nabucco berohan és megakadályozza a kivégzéseket. Abigél megbánva tettét megmérgezi magát, és bocsánatért könyörög Istenhez. Nabucco áttér a zsidó hitre, visszaadja a foglyok szabadságát, és útnak indítja őket hazájukba, hogy újjáépíthessék a szentélyt. A zsidók és babilóniaiak együtt dicsőítik az Urat.

Saját képek az eseményről

El spanyol et olasz - pár videószösszenet a vándorló olasz non replikáról

 

Love Never Dies visszatér Londonba 2023-ban

 Celinde Schoenmaker korábbi fő Christine a londoni szezonban, énekli a címadó dalt egyik próbán

A szerelmi duett, a Holdtalan éjszaka

Micsoda nő ez a nő! Pretty woman darabon jártam a Madáchban!

Pretty Woman – Micsoda nő a Madáchban

2023. Szeptember 23. 15:00

A darab az új bemutatók közé tartozik a SIX-szel. Mivel „törzsgyökeres” madáchos is vagyok, ezért kötelező számomra az újdonságokat meglesni.

A Pretty Woman (továbbiakban PW) nagyon szorítottam az előadás szereposztásáért. ugyanis előzőleg a forradalmi darab, a 15. esetében sajnos Solti Ádámot kaptam a Borbély Richárd helyett, akinek pedig örültem volna, hiszen tudtam, hogy ha valaki ő talán még egy könnycseppet is képes lett volna a szememből kicsikarni…Soltival nincs különösen bajom, eltekintve még attól is, hogy a médiában egy rövid időre fel lett kapva, a házasságszédelgése, és az így született fiúgyermek „elvetetése” végett…ő dolga, miként intézi a magánéletét. Részemről nem érdekes, de mégis elkeserített, hogy a gyereken csattant, úgymond minden ellenszenve, minden nyilatkozata….no, de ez a bejegyzés most nem Soltiról és az ő magánéletéről vagy éppen munkásságáról szól, hanem arról, hogy az én PW-em milyen csodálatos előadás volt, és, hogy mennyire jól éreztem magam alatta.

Előzmény

Nem éppen a legkellemesebb, de kénytelen voltam a H5 pótlóbusszal utazni egy darabon, otthonomtól. Ugyanis a Batyin átszállok az M2-es metróra, és a Blahán leszállok, és vagy legyaloglom az utat a Madáchhoz, vagy megyek villamossal (ha az közlekedik). A pótlón volt egy hajléktalan, akivel senki nem mert szót váltani, pedig több nőt nyilvánosan molesztált, szavakkal, és dülöngélve közlekedett két-két ülés között, reményt adva az utasoknak, hogy hátha nem fog a végállomásig utazni…de sajnos, megtette… a környező férfiak csak a szemüket meresztették a nők felé, akiket molesztált, hiába néztek azok rimánkodóan feléjük, hátha kapnak segítséget…a járat tömve volt, akkor lehetett fellélegezni, amikor a Margithídhoz ért a busz, és akkor át lehetett ülni… kényelmetlen volt, és negatív felvezetés az előadáshoz, mégis akármennyire is taszító-ocsmány, illett ahhoz a történethez, amit később láttam a színházban…. Vigyázzatok magatokra nagyon, kedves Olvasóim! Soha nem lehet tudni… Szerencsére, ennyi felvezetőt követően, egyéb problémák nem adódtak, épségben a Madáchhoz értem.

 

A történet

Tulajdonképpen a Pygmalion hatás, a My fair lady modern környezetbe csomagolva. Adott egy nő, aki a leszakadt társadalom peremén él. Adott egy nagyon gazdag férfi, aki ezt a nő felkarolja, és úrinőt farag belőle (vagy versenytáncost vagy jó feleség alapanyagot – attól függ melyik storyfonalat nézzük).

A Richard Gere és julia Roberts főszereplésével készült film szolgál alapul, és majdnem híven követi is azt, kivéve, hogy a lóverseny jelenetet nem tették bele, de nem is érzem, hogy hiányozna, ugyanis van egy parti jelenet, ahol a férfi főszereplő ügyvédjének elmondja, hogy milyen foglalkozást űz Vivien… a kerti parti hangulat, akár a lovik mesterkélt és kimért, felső tízezer hangulatát visszaadja. Szórakoztató és izgalmas volt a darab, építkezett és nem ült le a történet, hála, hogy a filmhez képest, van egy „mindenes” figura, aki számos figurát jelenít meg, közben a kezünket fogva végigkísér a történeten. Bemutatja a szereplőket, másrészt az eseményekbe sűrűn beavatkozik, amikor egyik karakterből egy másikba bújik. Szintén kiemelt figura, a hotelboy, aki a darab komikus helyzeteit szolgáltatja.

 

Megjegyzéseim az estéről /kiemelt jelenetek

A lovi jeleneten túl, akadt még egy átírás. Az ügyvéd ráfekszik Vivien-re, földre teperi, hogy erőszakoskodjon vele, erre Edward lerángatja a nőről és elküldi a fenébe, talán még pofán vágja…de ebben nem vagyok biztos…. ezúttal, kétszer próbál nekitámadni a nőnek az erőszakoló, de mindkét alkalommal sikerül lerángatnia magáról, és amikor újfent megiramodna, na, akkor érkezik meg a férfi főszereplő…csak hangosan rá kell kiáltania, de nem kell lerángatni a nőről, mint a filmben volt. Véleményem szerint a színész miatt van, aki egyedül játssza a karaktert, Posta Victor. A renoméjának nem tenne jót, ha női erőszaktevő lenne, és, hogy a karakteren kicsit finomítsanak, lágyítsanak, ezért nem úgy oldották meg, mint a filmben volt. Szerencsére, így a tapsrendnél és a vége főcímdalnál is megmarad a szimpátia Victor irányában, és a sikolyok már neki járnak, nem a gonosz firugájának, akit a színpadon alakít.

Jó volt látni, mit is tud vagyis inkább hallani, hogy mit tud Haraszti Elvira, aki az operaénekesnő szerepét alakítja a darabban. Ő is egyike, azoknak az új hölgyeményeknek, akik az Operettből lettek "átkérve", hogy a továbbiakban az új Christine-ek sorát gyarapítsa. A karaktere visszatér a darab végén, ahol szerenád formájában Edward szerelmet vall Viviennek. A Traviata előadásban megcsillogtatja operás hangját, és Vivien a darab hatása alá kerül, megérti, hogy a történet olyan, mintha csak az ő életét mutatták volna be a színpadon.  

Insta bejegyzés: Szenzacios delutan a Madachban! 😁 Azert ohatatlanul kerestem az osszehasonlitast a filmmel, de nagyon jol megoldottak,a zeneje bologatos (marmint ütemes, rockos néhol andalitó is volt) es szep. Még nem talaltam benne olyat, ami dallamtapados lenne...kivéve....azt a bizonyos számot, amivel a 2.felvonas elejen riogatnak...de vegul elerkezik annak is az ideje. 😁 a szereplogardaval meg voltam elegedve, PV, aki a negativ perverz pasi, az Elviszes hangjaval bezsebel par női sikolyt. A darab standing ovation-os volt, ami hatalmas teljesitmeny a Madachban. Bravo! #prettywoman #micsodanő #madachszinhaz #zámbóbrigitta #pesákádám #santalaci #sáriévi #postavictor #jenővárimiklós #amazingcasting

 

A közönség és a jegyszedők

A velem egy sorban ülök – mint, ahogy az gyakori eset, akik a legbeljebb ülnek, azok késnek, még a darab elindulásakor érkeztek meg…nem is tudtam szó nélkül hagyni, mellettem ülök viszont úgy nyilatkoztak, nincs bajuk vele…jó nekik :D De, persze velem is előfordult, hogy késtem, de mindig, úgy, hogy még mielőtt a függönyt elhúzzák a színpadon, beértem. Nekik ez nem sikerült, de túlléptünk ezen gyorsan. A jobb oldalamon ülő házaspár férfitagjával a  szünet végén kellemesen elcsevegtem az előadásról, a szereplőkről, a filmről. Tulajdonképpen megdicsérte Zámbó Brigittát, akit korábban már hallott – szavaiból úgy vettem ki, hogy valami videószösszenetben hallgatta meg mindhárom lányt, és szerinte Gubik mellett a Zámbó lány kiemelkedő volt – Ezzel én is egyetértettem, hatalmasokat énekelt. Rendesen kieresztette a hangját. Pesák Ádám mellett pedig egy igazi gentlemennek hatott, igazán olyan volt, mint Richard Gere a filmben…olvadoztam, de csak egy pindúrkát. A férfi felesége is hasonló véleményen volt Pesákot illetően. A díszletet ecseteltük, ami jól működött, egyszerűsége ellenére, hiszen csak kivetítőkkel dolgoztak, de az elemeket folyamatosan, jelentváltások között forgatni kellett. Vajon ez kézi módszerrel vagy távirányítással ment, ki tudja? A lényeg, hogy az ember még hozzá van kicsit szokva a régi sítlusú, kidolgozott díszletekhez, de az új se volt rossz, ötletesen megoldott volt. Még poénkodtunk, hogy számítottak rá, hogy visszatérek a helyemre, mondom, ki nem hagynám a folytatást. Mesélte az úr, az ülőhelyükről is, hogy máshol szoktak helyet foglalni, és nem az erkély gyakori látogatói, de most örömmel vették, hogy sikerült jegyet szerezni és a hely se volt tulajdonképpen rossz. Erkély, bal oldal, első sor? Színpadhoz közel? Messzemenően az egyike a legjobb helyeknek. Elmondása szerint a földszint drágább volt, mint az erkély. Bevallom, nem néztem, a földszint nem a kedvencem, főleg, azóta, hogy majdnem egy dundi melák ember mögé ültem a kedvenc előadásom alatt, de szerencsére beljebb volt tőlem, de a félelem az bennem meg volt már akkor. Ezért szoktam az emeletet és az erkélyt vadászni. Miután a darab véget vetett a bájcsevelynek, sikerült újra beszippantodni a darabba, főleg, hogy az ismert dallamot kezdték el játszani, de az csak egy rövid riogatás volt…mert a darab végén bukkant fel ismét a dallam, amit mindenki nagyon jól ismer…

A szünetben megkértem az egyik jegyszedő hölgyet, hogy fényképezzen le, az aznapra tervezett színházi felsőmben, amit nemrég vásároltam. A darab végén pedig a helyemhez tartozó jegyszedő kérdezte és mondta, hogy ugye-hogy fülig ér a száj? Élvezetes volt a darab. Minden elismerésem, hiszen standing ovation max. ünnepi darabok alkalmával szokott előfordulni a Madáchban, de a PW még engem is lenyűgözött és könnyet csalt a szemembe az utolsó jelenetével. Nagyon jól felépített, a filmhez is közelálló darab. Az emlékek feltolultak bennem, talán az is közrejátszott, hogy így magához tudott vonzani, annak ellenére, hogy a film a valóságban, sosem volt a kedvencem (inkább szeretem az Oltári nőt, ahol mindig az aktuális vőlegénye elől menekül el Julia Roberts).

Jelmez: a filmhez hasonló, napjainkban játszodó

Díszlet: vetítővel megoldott, mozgatható nagy falak, gyors helyszínváltást eredményeznek. Könnyű instalálni, nem okoz nagyobb gondot a mozgatásuk. Egyenlőre. :)

Kellékek: a „valód ló” megjelenése a limuzin helyett az utolsó jelenetben – lehet kicsit giccses, de mosolyt csal az ember arcára garantáltan.

Egyéb jegyzetek:

• Mámor = freedom (angol szövegkönyvhöz képest a magyar fordítás)
  
• Ilyennek las engem = that is my life (angol szövegkönyvhöz képest a magyar fordítás)
• Hivatasos / szakmabeli (egyik jelenet kielemzése, a vacsoranal mondják)
• Minden dugasnal taps (általános jelenség)
  
• Mesélő karakter sokszinusege
• A fehér ló és az esernyő, amikor a csajért megy
• 41es lába van Viviennek

 

 Saját felvételek:

Összefoglaló: nagyon élvezetes, a zenéje ugyan nem fogott meg, mert még nincs fülbemászó dallama, de igyekszem majd többször jegyet váltani mégha esély is mutatkozik arra, hogy Soltit fogom kikapni…az biztos, hogy a főcímdal mindig emlékezetes lesz számomra. 10 pontos a 10-ből, érdemes megnézni!