2024. április 30., kedd

KLASSZIKUS BRAVÚROK - már unom, úgyhogy kihagyom

 

Balett előadás többedszer

Négy egyfelvonásos balett három részben

Paquita-szvit, Petite Mort, Hat tánc, Etűdök

Az előadás hossza: , 2 szünettel.

A Magyar Nemzet Balett talán legelegánsabb estjére invitálja a nézőt az Operaház csodálatos színháztermébe: a szimfonikus zenekarral kísért, klasszikus technikára épülő egyfelvonásos táncművek a műfaj igazi gyöngyszemei. A Paquita-szvit virtuóz szólói, duettjei és együttesei igazi jutalomjáték a balettművészek számára, a világhírű Jiří Kylián Mozart műveire készített koreográfiái megmutatják a balett komoly és humoros arcát, míg az Etűdök betekintést enged a színpadhoz vezető út állomásaiba.

Részletek

Helyszín: Magyar Állami Operaház
Dátum: 2024. április 24.
Kezdés ideje: 19:00
Befejezés ideje: 22:00

 

M. Petipa – Solymosi T. – Mirzoyan A. – Prokofieva I. / L. Minkus – É. Deldevez

PAQUITA-SZVIT

A produkció a Klasszikus bravúrok c. esten belül látható, amely az alábbi linken érhető el

https://www.opera.hu/hu/musor/2023-2024/klasszikus-bravurok-2023/

Kevés olyan alkotás keletkezett a klasszikus balett történetében, amelynek annyi verziója létezne, amennyi a Paquita-szvitnek vagy másképpen a Paquita Grand pas (classique)-nak. Marius Petipa készítette az eredeti Paquita című francia balettből az új darabot, amelyből karöltve Ludwig Minkus zeneszerzővel összeválogatta a főbb számokat. A művet az 1882-es oroszországi bemutatója óta máig úgy adják elő a világban, hogy annyi variációt és szólót használnak fel, és akár külső forrásból hozzátesznek, amennyit az adott produkció koreográfusa megálmodik. A darab további különlegessége, hogy gyakran a fellépő táncosok a saját személyükre szabottan határozzák meg, mely számot táncolják. Az Operaház színpadán ezúttal Mirzoyan Albert, Prokofieva Irina balettmesterek és Solymosi Tamás balettigazgató, a Magyar Nemzeti Balett nagy mesterei dolgozzák át és viszik színre Petipa koreográfiáját.

 

 

Jiří Kylián / Wolfgang Amadeus Mozart

PETITE MORT

A produkció a Klasszikus bravúrok c. esten belül látható, amely az alábbi linken érhető el

https://www.opera.hu/hu/musor/2023-2024/klasszikus-bravurok-2023/

A Holland Táncszínházat több mint negyed századon át irányító Jiří Kylián nem ismeretlen a magyar közönség számára. Néhány egyfelvonásosa szerepelt már a Magyar Nemzeti Balett repertoárján, mert Kylián alkotásainak ott a helye minden olyan társulat műsorrendjében, ahol fontosnak tartják, hogy a múlt értékei mellett saját korunk balettművészetének kiemelkedő egyéniségeit is bemutassák a nézőknek. Kylián kivételes tehetségű koreográfus, aki a műfaj alapjaira építve szélesítette ki annak határait. Legfontosabb ihletője a muzsika, lendületes táncfolyamatai elsősorban a zeneművek hangulatait és szerkezetét tükrözik. Koreográfiái – bár soha nem mesélnek történeteket – közérthetők, teli vannak felejthetetlen karakterekkel. Kylián több táncművet is készített Mozart muzsikájára. A zeneszerző halálának 200. évfordulóján egy különleges balettel tisztelgett a nagy komponista előtt. Hat nő, hat férfi és hat kard szerepel ebben az alkotásban, melyben kellékként barokk stílusú ruhák, bizarr krinolinok is megjelennek. Merész látványosság, elegancia és stílusérzék jellemzi a koreográfusnak ezt az érett korszakából származó balettjét, amely 2013 májusa óta szerepel a Magyar Nemzeti Balett repertoárján.

 

 

 

Jiří Kylián / Wolfgang Amadeus Mozart

HAT TÁNC

A produkció a Klasszikus bravúrok c. esten belül látható, amely az alábbi linken érhető el

https://www.opera.hu/hu/musor/2023-2024/klasszikus-bravurok-2023/

„…úgy döntöttem, hogy nem alkothatok szimplán egy, a zeneszerző humorérzékét és zenei zsenijét tükröző táncsorozatot. Ehelyett hat, látszólag zavarosnak tűnő képet koreografáltam…” – nyilatkozta Jiří Kylián a Hat táncról. Kylián a burleszk szótári meghatározásának megfelelően esetlen, rizsporos parókájú, olykor irreálisan viselkedő hősök képtelen helyzeteire, helyzetkomikumaira és Mozart játékosságára építette táncdarabját. A táncosok mintha egy Mozart-korabeli panoptikumból lépnének elő, majd éppen a koreográfia újszerűsége, frissessége és szédületes dinamikája miatt egyre modernebb, időtlenebb hőseivé válnak Kylián abszurd alkotói világának. A Hat tánc azon kevés kortárs balettmű egyike, amely magas szintű klasszikus iskolázottságot kíván, ugyanakkor képes szívből megnevettetni mindenkit, aki csak látja: gyermektől az aggastyánig. Jiří Kylián a Magyar Állami Operaház Seregi-díjának tulajdonosa lett 2015-ben.

 

 

Harald Lander / Carl Czerny – Knudåge Riisager

ETŰDÖK

A produkció a Klasszikus bravúrok c. esten belül látható, amely az alábbi linken érhető el

https://www.opera.hu/hu/musor/2023-2024/klasszikus-bravurok-2023/

 

Az Etűdök olyan egyfelvonásos balett, amely óriási kihívást jelent a balettegyüttesek számára. Témája maga a klasszikus balett-technika, az iskola, a mindennapok tréningje, tudás és szakma fokmérője. Talán ezért is nevezte Arlene Croce neves amerikai tánckritikus a művet „anti-balettnek”. Mert a balettben hagyományosan a tánctudás tökéletességét a tartalom szolgálatába állítva mutatják be a közönségnek, a fáradságos mindennapi gyakorlás általában rejtve marad a nézők elől. A napi munka ugyanis a táncos számára a balettteremben zajlik, ott formálódik a tánc „szókészlete”, kinek-kinek saját testén, amely azután a színpadon a koreográfiák előadásához ad alapot. A közönség már csak az eredményt látja. Harald Lander dán koreográfus azonban úgy döntött, hogy beavatja a nézőt: színpadon mutatja be, hogyan épül fel a balettgyakorlat, hogyan diadalmaskodik a klasszikus mozdulatok és lépések letisztult szépsége még akár a fizika törvényei felett is. Az Etűdök budapesti újrafelfedezése óta hatalmas lehetőség a társulat  zólistáinak, és élvezetes, látványos szórakozás a közönségnek.

 

2024. április 29., hétfő

Összedől az épület vagy sem? Félelemtesen valós produkció a mesteremberekről

MESTEREMBEREK
KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ - FŐSZÍNPAD
2024.04.11. este 19:00-től

 


 A darabot a valóság és a kitaláció ihlette. Teljesen hétköznapi szituációt taglal, ami mindenkivel előfordul az életében, mégpedig egy lakás,- (avagy esetünkben) házfelújítás. A megbízók egy házaspár, akik kezdetben a rumli miatt kicsit idegesek…aztán a mesteremberek szakmai hozzáértése miatt az idegességük tovább fokozódik, amíg aztán el nem érik azt a szintet, hogy embert is ölnek…pusztán véletlen baleset…

A karakterek élethűen vannak ábrázolva, talán a mesteremberek alkotják erre a legjobb példát.

Az biztos, hogy a darab színrevitelében a „támogató” a NAV volt, hiszen a fekete munkásokról, adóvisszatérítésről szó esik, ahogy megbízó pár férfi tagjának az anyja megjelenik, az adóhivatali munkákkal tapasztalt asszony csacsog a témát illetően, egyúttal a különféle művészetek hóbortos megszállottja.

A darab 2021 óta van a színpadon, és mondhatjuk, hogy egyik húzóelőadása a színháznak. Most mi is megtapasztalhattuk, hiszen a nézőtér dugig tele volt.

A színház maga modern környezetével, elbűvölő. Pár éve felújítás történt az épületben, a kellemes fogadó térben találjuk a büfét és a színház jegypénztárát. Középen haladva a nagyszínpad két oldalsó bejáratát. A jegypénztárral szemben található a színház egyik mellékegysége, a Sufni, illetve a másik, az a Ferenciek terén található, Kamra név alatt. A „főszínház”-ba még visszafogunk térni, előadásaik reménykeltőek. prózai darabokat játszanak, némi zenés aláfestéssel körítve, komoly emberi eseteket taglalva.

A darab, A mesteremberek címet viseli, kiválóan érzékelteti, hogy a „szakemberek” hogyan bagatelizálják el a munkát, hogyan nem csinálnak semmit és hogyan nem értenek semmihez, mégis a semmit úgy tudják tálalni, hogy a legélesebb kés a fiókban is meg lesz tévesztve általuk…vagyis az okosabb embereket is képesek átejteni a palánkon, kamu, hitelesnek és cifrán előadott beszédükkel… annyira meggyőzően érvelnek, és még képesek sajnáltatni magukat, hogy az eredeti szakértőnek (esetünkben vízszerelő) már nem hisz a megbízó, és azt penderíti ki az épületből a csalók helyett…

Pl.: laikus nem érti ezt; de jó, milyen későn kelt…"Boldogok vagyunk..."

A gyilkosságok az 1. felvonás vége felé indulnak be, véletlenszerűen a megbízó férfi lelöki az egyetlen női munkavállalót (Karolát), őt rejtegetik a váratlanul betoppanó anyós elől (azt hittem, hogy ilyen vicces lesz végig a darab, de nem a bújtatásra fektették a hangsúlyt). A megbízók női tagja láncfűrésszel feldarabolja Karolát. Idővel keresni is kezdi a brigádvezető az embereit, mivel rendesen fogyatkozni kezdenek…a második munkás, az egyik feketén dolgozó lengyel férfi, akit a megbízó férfi megfojt, hiszen tönkre tette a munkaeszközét, a hegedűt. Sajnos, az esetet látni vélte a szintén lengyel, feketén dolgozó társa. Ezt kihasználva, megfenyegeti a házaspárt, és pénzt kér a hallgatásáért…itt van pár angolos bájcsevelygés a színpadon, majd az adott jelenethez érve, midőn átadja neki a pénzt, hátulról a férje elkapja egy zacskót húz a fejére, megfojtja. A feleség megragadja a kalapácsot, átadja férjének, amaz lesújt 2x is vele. Az így nyakától megfosztott fejet zacskóban felmutatva, borzongás futhat végig a nézőn…A többiek sem usszák meg, míg végül egy se marad (festékes vödörbe lesz fojtva a brigádvezető,-aki még lopni sem rest; a tunya-nyúlszájú segédjét a keverőgépbe teszi a házaspár).

A rendező mutatja be az előadást: