Tragikus sorsú nők - a hit mártírjai vagyis A Karmeliták

Időpont: 2017. március 20. (hétfő) 21.05-23.25 között M5 kulturális csatornán

Helyszín: A Magyar Állami Operaház

Előadás címe: A karmeliták
A zeneszerző: Francis Poulenc
Rendező: Anger Ferenc

Díszlet és jelmeztervezők: Szendrényi Éva és Zöldy Z. Gergely
Szereplők: Létay Kiss Gabriella, Fokanov Anatolij, Boncsér Gergely, Budai Lívia, Váradi Zita, Balga Gabriella, Szemere Zita

A bemutató ideje: 2016. december 2.

Link: http://www.opera.hu/v/a-karmelitak-az-m5-hd-musoran-marcius-20-an/

Az előadásról bővebben itt lehet olvasni:
http://www.opera.hu/musor/megtekint/a-karmelitak-2016/

A darab felépítése és nyelvezete:

Opera két részben, három felvonásban, francia nyelven

Az apácáknak vallási meggyőződésük miatt kellett meghalniuk. A legendájuk szerint a halálukor a guillotine felé haladva Istent dicsőítették, mindaddig szólt az énekük, míg az utolsónak is a porba hullt a feje....

A darab történelmi időszakot tár fel, Marie Antoinnette korában játszódik, amikor is a szegény nép fellázadt az arisztokrácia ellen. Egy márki leánya, Blanche, tekinthető a főszereplőnek (Létay Kis Gabriella), aki rendkívül félős, visszahúzódó természet. Az édesapja elmeséli fivérének a lány születésének szomorú körülményeit... Blanche hintóját útban haza felé megtámadják, a fivér erről tájékoztatja a márkit. Szerencsére a lánynak nem esett baja, épségben megérkezik a palotába. Elvonul szobájába, majd, hogy elmenekülhessen a rémisztő világ elől, elhatározza, hogy beáll a karmelita rend nővérei közé. Döntését apjával is közli. 

A rendben a perjelnő fogadja, aki kihallgatja a nőt szándékai felől. Kijelenti, hogy a rend nem egy hely, ahol menedéket talál, hanem az imádság háza, és Isten nem az erősségeit, hanem a gyengeségét fogja megkeresni. Blanche mindezek ellenére kitart elhatározása mellett, továbbra is a rend tagja szeretne lenni. 

A perjelnő haldoklásakor Constanze életszemléletével/filozófiájával ismerkedik meg az újdonsült apáca, Blanche. Az életvidám nő szembeszáll a halál komorságával, vidáman fogja fel az elmúlás tényét, és biztos benne, hogy az új nővérrel közösen és fiatalon fognak meghalni... Halála előtt a perjelnő az alperjelnőt arra kéri segítsége Blanche útját, aki miatt nagyon aggódik. Vigyázzon rá. Ezt a kívánságot szem előtt tartva vigyáznak is rá, hiszen egy címet ajánl fel a nő, amikor a karmelitákat elfogják, egyedül az alperjelnő és Blanche menekül meg (Magyarázat: a francia forradalom kitör, vallási rendeket feloszlatnak, megtiltják a vallásgyakorlást. Viszont az apácák nem hajlandóak lemondani a hitükről, mártírfogadalmat tesznek, biztosak benne, hogy nem fogják őket életben hagyni). Ám a kivégzés hírére az egykori nemes hölgy a társnőihez visszatér, és velük együtt dalra fakadva várja a halált... A forradalmisták levágják az apácák fityuláját, elsötétül a színpad, amikor a kivégzésre indulnak.

Tapsrend: nehéz megszólalni a keserű véget érő előadást követően. Mind a közönség, mind a szereplők meg voltak rendülve. Nem tudtak mosolyogni, az alperjelnő volt az egyedüli, aki valamennyire mosolygott... a felocsúdás nem ment a színészeknek. Ez az igazi átélés.

Szereplők - zene - értelmezés

Karizmatikus szereplőnek tartom a rendházvezetőnőt, aki még a "fityula vesztést" is férfiakat megszégyenítő nyugalommal tudta fogadni a keserű sorsot... Hidegvérrel, ugyanakkor megrendülve vette tudomásul, hogy megfosztják életétől. Énekhangilag mindenki szépen teljesített, játék szempontjából sem láttam semmi kifogásolnivalót. Egyedül Létay-val voltak gondjaim, mert irtózatosan csúnya egy nő, és amikor kiguvadt a szeme még rondább volt... Ez az egyetlen negatívum, amit a darabhoz fűznék. Az előadás egy szereposztással bír. 

Zeneileg a vallás, az egyházi zenéhez áll közel ez az opera, történetéből fakadóan. Nincsen fülbemászó dallamvilága, ugyanakkor az áldozat, a rendületlen hitben való kapaszkodás és ragaszkodás erős mondanivalót fogalmaz meg. A karmeliták kitartottak mindvégig meggyőződésük mellett, ellenben másokat az életükért való aggódás késztette arra, hogy a vallás mögül kihátráljanak (a rendhez tartozó pap volt ilyen, akit Szerekován János formált meg).

Jelmez-díszlet:

A karmeliták vörös fityulát, apáca jelmezt viseltek, a felkelők ruházata nekem inkább az 1. vagy 2. világháborús katonákra emlékeztetett. Kicsit modernizálva volt. A díszletet, lényegében forgatható (általában a forradalmista felkelők dolgoztatták meg a kezüket), kétoldali szekrényekkel oldották meg, vagyis egyik oldalát könyves szekrény képezte, míg a másik oldal egy-egy apáca "kuckóját" ábrázolta. Az egyikben a Kis Királyt, vagyis  Kis Jézust ábrázoló szobor volt látható, ami a forradalmi hangok felzendülésekor kiesett Blanchet kezéből, akire rábízták, hogy vigyázzon a műalkotásra. A darab elején a márki szobájában földgömbök lógnak alá a plafonról, ezeket elemezgeti, tisztogatja a nemes férfi. Majd ugyanezek a földgömbök megjelennek, immáron széthullva, a forradalom által okozott sebeket szimbolizálják. A nemesség virágkora lejárt... Ötletes elképzelések.

Vélemény, összefoglaló: Mély megrendülésben lesz része annak, aki ezt az operát megtekinti, meghallgatja.

A képgaléria: http://www.opera.hu/v/a-karmelitak-kepgaleriaja

Az idei évadban már nem tekinthető meg a darab, de úgy hírlik jövőre is lesz, ám én azt tanácsolom néha nem baj, ha ránéztek az M5 kulturális csatornára, vagyis hétfőn, esténként mindenképpen érdemes az M5-re kapcsolni! :)