2024.okt.5. 10:30-12:30 között a Madáchban
Ilyen se volt még, ha csak nem nézem azt az időszakot, amikor pótszékért ácsingózva álltam a színház bejáratánál. Ezúttal viszont előadásra érkeztem.
A Vuk
Előzmény: a kollegina rávett, hogy menjek el vele, legyen meg a teljes Madách repertoár, de főként, ha már a Ludas Matyira vettünk jegyet, akkor a másik gyerekdarabra is menjünk el. Pironkodtam, de belementem. Így, hogy láttam, azt kell írjam, cuki és tündéri volt. Még mondhatjuk, hogy felnőttnek is tetszhet.
Egyszavas jelző: rókaprém
 |
| A kép a Madách színház tulajdonát képezi |
Kibontva a story: Hajnaltájt nem tudtam aludni, folyton forgolódtam és részben azon is agyaltam, hogy oh, te jó ég! mi a bánatért is vettem erre jegyet??? Tele lesz a színház kisgyermekekkel én meg ott állok...hát, elvileg felnőttként... Amikor volt a jelenésem a teátrumban, biztatásképpen a kedvenc jegypénztáros hölgyemhez fordultam, aki megnyugtatott, miszerint kapjak fel egy gyereket és azt mondjam magaménak... :D Elnevettük magunkat, de bátorított, hogy lesznek felnőttek, ne aggódjak. És a darab is jó lesz. Mondom, okés. Lássuk a medvét. Az emeleten nem működött a ruhatár, kabátomat nem adtam be az erkélyen szolgálatot teljesítő ruhatárba, de szerencsémre, nem is szóltak rám a jegyszedők. Kolleginával az emeleten futottunk össze, elfoglaltuk helyünket, emelet közép rész sarkán, egy nagyon kedves, szőke hölgy és annak aranyhajú lánykája voltak az ülőtársaink. A kabátomon csodálkozott, hogy nem adtam le, nem lesz melegem? Éppen azon voltam, hogy a fenekem alányomom, de válaszoltam Mondtam, áh, nem megyek már le, hogy leadjam az erkély ruhatárában. Igy spóroltam pénzt és nem is szóltak meg a jegyszedők. Szóval, biztosan nem melegített, a színházban amúgy is remek klíma működött. A teltház ellenére nem voltak sokan az emelet és erkély részen, háttérben éppen magyarázkodott az egyik jegyszedő, hogy lehet a buszt lekésték, vagy bármi történt adott csoporttal, mert szerinte többen jöhettek volna, közösen... Minket nem zavart, emelet, közép, 1.sorban jó ülni, csak a lábadnak kényelmetlen. Meg, olyan két kényelem-ellen hatásos faktorral szembesültünk előadás alatt: a néha, széket rugdosó gyermek vagy azon gyermek, akinek sötétben világítós cipőt viselt...uh, az rendkívül zavaró hatást keltett, mintha egy diszkógömb mellett ülnénk a sötétben. Hogy korlátozzam a látásom ezen szegletét, előrehajoltam a könyöklőn. És még a darab előtt, meg kell írjam, 2x is rendkívül bátor voltam, mert a könyöklőre tettem a táskám, ami onnan le is eshetett volna...fuh...
A darab szereplőiről
A róka életét mutatják be. Van egy aggódó anya, aki várja vissza férjét a vadászatból, sok kölykük van, akik mind éhesek, vagy egyéni problémával küzdenek pl. egyiknek pisilni kellett - amikor az anyjuk elmesélt egy sötét történetet, rájött, hogy mégsem szeretne pisilni... A féltésről szóló dal nagyon szívbe markoló, nekem is kicsordult a könnyem. A dal a darab végén ismét visszatér, immáron a felnőtt Vuk és felesége éneklik a saját kicsinyüknek. Vuk apja probál élelemhez jutni, és látogatást tesz a simabőrűnél, de összetorpan egy kevésbé szimpatikus másik rókával, akivel szócsatát vív...vagyis dallamcsatát...ez a jelenet kissé unalmas volt... Vuk apja keresésére indul, anyja tiltása ellenére, Vuk apja visszatér a családi fészekbe, de az ember utána iramodik a kutyáival és a családot megtalálják, majd kiírtják őket. Vuk egyedül marad és"TÁS"-t keres, amit félreértenek TÁRS-nak... A macska, aki eleddig is mindenhol ott volt, besegít, összehozza Karak-kal a kis rókát. Pár hónap alatt Vukból felnőtt lesz, láthatjuk, ahogy edz... felnőttként keményebb arcát mutatja, a macskának is minduntalan beszólogat... a macska pedig a bonyolult rokoni szálait, akárcsak egy Habsburg családi találkozón lennénk, fejtegeti, hogy a kinek a kije és mi történt vele és mit csinált, stb. ... a macska mutatja meg Vuknak a későbbi feleségének a fényképét. Elmondja, hogy a simabőrűnél van, és nem tud megszökni a rácsok miatt, nem magától van ott... Elindulnak megmenteni. Közben ételre is szert tesznek. A vizsla kutya, udvarolgatás miatt nem tartozkodik odahaza, ezért a rókát és a libákat is meglovasítják, hogy hibáját helyrehozza a kevésbé szimpatikus rókát, Shut-ot foglyul ejti, de az emberek ledöbbenek, hogy a szép rókával mi történt, miért lett fénytelen a szőre, és kripli? A vizsla ismét cselhez folyamódik és hirtelen szagot fog, az erdőbe iramodnak, de Karak esik áldozatul. A darab végén az új rókagyerek (aki egyben Vuk kicsi megfelelője is) megkapja a sajátja mellé, Karak matricáját a motyójára.
Plusz: Egy ponton felhangzik az ismert dallam kicsinyke részlete. A rajzok, a vetítések színesítették a történetet, és jól vizualizálták adott jelenetet, pl. a vadászoknak csak a lábát láttuk, pont mint a mesében, - és ahogy kivégezték Vuk szüleit, eldördült egy lövés, míg a második felvonásban a puskának Karak esik áldozatul. A történet a kis róka életútját mutatná be, de mégis a macska viszi el a show-t, hiszen javarészt ő meséli el a történetet, így kerül a Vuk olyan helyzetbe, hogy saját történetének nem ő a főszereplője, jobbára inkább szemléli azt (akárcsak a gyerekeket a nézőtéren, amikor a macska tőlük kérdezett valamit, pl. hogy kell egy cicát megszólítani?). De az tetszett, hogy a macskát, tömpe orrúnak hívták és folyton meg akarták nyúzni... :D Vuk szülei kettős szerepet alakítottak, második karakterük a simabőrű házaspár volt. Karak, Barát Attila szerepe, illett hozzá, szerintem telitalálat, sajnáltam, amikor meglőtték, de az fura volt, hogy a szenvedése alatt még képes volt egy hosszút énekelni.
Szenzációs volt még a 2 kutya, közülük is inkább a tacskó, aki részeg gazdájától pálinkába áztatott kenyeret kapott reggelire... minduntalan a katonás vizslakutya ételei után sóvárgott és sajnos, a tacsinak van egy olyan rossz tulajdonsága, hogy egy ponton még a macskának is képes volt udvarolni. Én kérem, nem szeretnék fajkeveredést! Hogy is nézne az ki? :D
A simabőrű, aki a vadász, a sajátos életszemléletű Barna bácsival trécsel időnként, aki kicsit sem ivott sokat...folyamatosan színjózan... :D
 |
| A díszlet gyerek építőkockákból állt, és a vetítőn keresztül szemléltetve volt a történet. Mindenképpen egyedi megoldás. |
A libák még kiemelt szereplői a történetnek, először elfüggönyözve, a ketrecben pillantjuk meg őket, előtérbe viszont a 2. felvonás alatt kerülnek, akkor a dalolászáson túl még Vuk és Csele megéheznek, elrabolják őket, de amikor menekülni kell, félúton elhagyják a madarakat, akik roppant hálásak ezért...
A mi előadásunkban még egy új embert is avattak, Baksa András lett Zöld Csaba helyett Vuk apja és a simabörű. Furcsálltam is, mert nem hasonlított Csabára távolról a szereplő :D pedig őt vártam, de a szereposztásban, korrektül minden fel volt tüntetve, csak én nem tanulmányoztam át alaposabban. Mostantól Baksa lesz mindig a szerepkörben.
Jelmezek: Az emberek nem voltak "elállatiasodva", szerényen, a vöröses bundás jelmezekben tűntek fel, inkább bizarr látvány volt a férfiak esetében, hogy az állat sajátos arcszőrzetét próbálták leutánozni, nem sok sikerrel, mert a fehér szakáll rész inkább hatott borotválatlan arcra, mint rókára. A jelmezükhöz még tartozott egy oldaltáska, mindegyiken az adott rajzfilmfigura volt ábrázolva, így mindenkit meg lehetett különböztetni egymástól. Mondhatjuk, hogy kicsit szimpla és olcsó megoldás, de szerintem működött és mondhatni, kreatívnak is tekinthető. Rókák közül egyedül hölgyeknek tudták megcsinálni úgy a frizuráját meg a teljes kinézetüket, hogy hasonlítsanak is az állathoz.
Díszlet: A gyermeki lélekhez idomulva, építőkockák voltak a díszletek, a vizuális jeleneteket kivetítővel oldották meg, szépen szemléltetve a helyszínt, vagy 1-1 szereplőt. A rókák szeme a sötét villogót, ez is jól kivehető volt a vetítéseknél.
Pár videó, bemutató, felkészülés kapcsán
Insta bejegyzésem:
Ma a Vukot neztuk meg a kolleginaval es jelentem a gyerekdarab minositese ellenere felnottkent is tetszett. Cuki volt. Es az is, hogy roviden, de jatszottak reszletet az ismert főcimdalbol. Karak halálát megkonnyeztem. Jenovari hangilag toppon volt, jatekilag kicsit befenyitette a macskat, de azzal a női cicával én se bántam volna másként...🤭🤭🤭 Szép volt a féltés dala,amit a róka mama énekelt a darab elejen, visszatérő motivum az ea végén is. A libák fergetegesek voltak, több szerepet a 2.felvonásban kaptak. Amikor a Gunar elkezdett enekelni a dal nagyon hasonlitott a Nem vagyok en apaca c. ismert számra. Javarészt, egyebkent a macskanak volt a legtobb jelenese a szinpadon es mondanivaloja a gyerekek felé. Mindegyik felvonasban volt 1etlen monoton szám, elsoben Shut és Vuk apja szólalkoznak ossze, masodikban a vizslakutya éneke. Ezeknél a számoknál a kicsik is unhatták magukat. Legalabbis az en gyermeki enem unta... Baksa Andrasnak pedig gratu, hiszen beugro volt Vuk papa és a Simabörű szerepébe! A kajás részeknél már én is gusztust kaptam... A Madách lépcsőjét most takaritani kell, mert a bécsi perec morzsát ejteni képes étel. Kedvenc penztaros hölgyemmel megint beszelgethettem egy jót. Szeretem a Madáchot! #vuk #madachszinhaz #gyerekelőadás #decukivolt #phantominaszinhazban #rókavadászat
Link: https://madachszinhaz.hu/szindarab/vuk
Színház oldaláról mentve:
"FEKETE ISTVÁN kisregénye alapján
Zene: SZEMENYEI JÁNOS
Szöveg és dalszöveg: GYŐREI ZSOLT és SCHLACHTOVSZKY CSABA
Az
előadásban, valamint a plakátokon, szórólapokon és hirdetéseken Dargay
Attila eredeti rajzai láthatóak, N. Csathó Gizella eredeti
háttérgrafikáinak felhasználásával.
musical gyerekeknek
Időtartam: 2 óra, egy szünettel"
 |
| Madách csillára |
