Csárdáskirálynő

Csárdáskirálynő az Operettszínházban

Link: https://operett.hu/repertoar/csardaskiralyno

Képgaléria: https://operett.hu/kepgaleria/csardaskiralyno-eloadaskepek-20190906

Előzetesen a vasárnapi buszos kirándulás alatt a szépséges magyar tájak helyett, a telefonomat böngésztem, és összeírtam pár magvas gondolatot a pár hete a kult.csatornán leadott darabbal kapcsolatban, ami nem más volt, mint a Csárdáskirálynő.

Modernebb feldolgozás a Vidnyanszki-féle rendezes. A díszletet kiemelem, ami elfoglalja a színpad teljes terjedelmet, ami nézőpontot vált. Két nézete van ugyanis, egyik az Orfeumot ábrázolja es teljesen jól hozza a miliőt egy gramofon tölcsérje. Ám, amikor megfordul egy ormótlan, üvegházszerű képződménnyé alakul, ami mellett a táncosoknak ügyelnie kell, hogy az igy keletkezett szűk térben táncolni tudjanak és ne potyogjanak a zenekari árokba. 

A szereplők kicsit le lettek egyszerűsítve, ez értendő főként a szubrett es a tancos komikus figurára, akik közös jeleneteik során emberi oldalukat mutatják meg inkább, könnyedebb kis bájos, egyszerű tánclépésekben, mint a régebbről ismert és megszokott akrobatikus tánc által kibontakozva. Örültem, hogy nem kell azon aggódnom, hogy a férfi úgy kipörgeti a nőt, hogy az a nézőtéren köt ki. Régen akár ez is elfordulhatott volna. Bóni, inkább humoros karaktert jelenít meg. Stázi mellette szintén esetlen, ügyetlen oldalát mutatja meg. Tetszett az a jelenet, ahogy a jövőjüket, családjukat megtervezik, az üvegház falára firkálva. A két szülő szerepét, fokent a hercegnéét vissza szorították. A "beugrom a nagybőgőbe" Bóni által mutatkozik meg, de magát a dalt a tapsrendnél éneklik. Az ismert dalok szöveget módosították. Miska és Feri bácsi karakterét külön választották, őket lehetett ikerpárnak is tekinteni korábbi feldolgozásban, ezért egyszerre egy időben mindig csak egy jelent meg. Az tetszett, hogy Feri bácsi az orfeumi társulattal Bécsbe utazott, Bónit követve. Szereplők egyenértélűek voltak, de ha ki kellene emelnem, Bóni karaktere vitte a prímet. 

Díszlet: gramofon az jó, az üvegház drabális, a táncosoknak nem igazán marad hely, művészetben kiteljesedhessenek. Nagyon magas is a kompozíció, könnyen lepotyoghatnak a szereplők, ez főként a nőknél veszélyes, mert nekik még a ruhájuk sleppje is hosszú. Mindenesetre szokatlan a szerkezet, de láthatóan szépen lett kimunkálva, mert mútatos.

Jelmezek: akár napjainkban is játszódhatna a történet, ezért nem tekintem annyira korhoz kötöttnek, a viselt ruhadarabokat bálba/összejövetelekre is fel lehet venni…

A dalok: ami jó volt és megszokott, miért kellett megváltoztatni? Csoda, hogy a színészek szájára illett az új szövegezés, nekem kifejezetten nem tetszett, és az újat nem is tudtam megjegyezni, bár (egy kiemelt példában) az egyik esetében ugyanazt fejezte ki, mint az eredeti, de mégis olyan erőltetettnek tűnt a szöveg (Húzzad csak, kivilágos virradatig!). Ráadásul a Hajmási Péter, Hajmási Pál csak a tapsrend alatt lett elénekelve (így elvették a csillogási lehetéséget adott művésznőtől, pl. Siménfalvi Ágotától).

Összességében elmondható: a darab 1x nézős, a felsorolt negatívumok miatt. Szerencsésnek tekintem magam, hogy láthattam ingyenesen a kult.csatornán. Ha legalább meghagyták volna a szövegkönyvét, és a díszlet visszafogottabb lenne, adnék neki esélyt, hogy költök rá pénzt. Az eredeti Csárdáskirálynő örökérvényű és klassz darab. Pozitívumként viszont kiemelem azt a mozzanatot, hogy a táncos komikus és a szubrett nem ugrabugrál, és ez finom változtatást eredményezett. Siménfalvy Ágota esetében furcsa volt látnom operett előadásban, Mészáros Árpád Zsolt pedig rendesen meghízott. Másik furcsaság, hogy megszokott hajszínt visel a Stázi, általában szőke és most nem volt az… Ez amolyan megszokás kérdése, komfort érzést biztosított.

Szereplők:

Leopold Mária Lippert Weilersheim herceg: Csuha Lajos

Anhilte, a felesége: Siménfalvy Ágota

Edwin, a fiuk: Vadász Zsolt

Stázi grófnő, a herceg unokahúga: Széles Flóra

Kaucsiánó Bóni gróf: Dénes Viktor

Vereczki Szilvia: Fischl Mónika

Eugen von Rohnsdorff főhadnagy: Mészáros Árpád Zsolt

Kerekes Ferkó: Szolnoki Tibor

Link: https://mediaklikk.hu/video/kalman-imre-csardaskiralyno/

Leírás a linkben: Kálmán Imre halhatatlan remekműve, a Csárdáskirálynő a főúri, bohém szereplőivel, szerelmi bonyodalmaival és fülbemászó dallamaival maga a könnyedség emlékműve. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila által rendezett különlegesen gazdag kiállítású produkció a mű eredeti, 1916-os változatához nyúlik vissza. Ezúttal újra hasonló élményben lehet részünk mint a több mint száz évvel ezelőtti közönségnek, a zseniális alkotók eredeti szándéka szerint. A Berzsenyi Krisztina által megálmodott jelmezek hagyományosak, vagyis ragyogóan elegánsak. A csillogó estélyik és snájdig egyenruhák egyenesen a boldog békeidőket varázsolják a színpadra. Cziegler Balázs grandiózus és sejtelmes díszletének legkülönlegesebb eleme az óriás gramofon, amely által életre kelnek a népszerű dallamokat. A látványos produkciót Bozsik Yvette koreográfiája teszi teljessé, az egész színpad színpompás kavalkád, tánc és elegancia.

Pár kiemelt kép (Forrás az Operettszínház galériája)