János vitéz

János vitéz a fura, ahol lókoponyákkal hadonásznak

Nagy botranyt kovetoen, tavoznia kellett az Operettbol Sandor Peternek, aki pedig egy kiveteles tehetseg. Most a Janos vitezt lehetett megnezni az interpretalasaban a kulturalis csatornan.

Hideg zuhany, hogy egy régóta szabadúszó színész, mint Sándor Péter, végre talált egy állandó helyet, az Operettszínházat, ahol rajongók hada várja, szereti, dicséri. Van is miért, hiszen tehetséges művész. No, meg az a felső test, nem csoda, hogy a nők egyenesen oda vannak érte! Férfi a javából. A hangja szép, néha Dolhai Attilát hallottam ki, talán 2 évet, ha nem több, amit az Operettnél töltött. Elküldték februárban, hogy márciusban már nem kell szerepelnie a színpadon. Menesztették, folyosói pletykák szerint minősíthetetlen hangnemben kommunikált...azt gyanítom, elküldte az igazgatót, valami kevésbé - számára - szimpatikus helyre... és ez is közre játszott, hogy a szerződését felmondják. Pedig sok kiemelkedő szerepet kapott meg (István a király címszerep, Jekyll és Hyde - szintén címszerep, Szegény Dzsóni és Árnika, ott a Dzsoni...és még sorolhatnánk)

Így érkezett el az idő, hogy a hírhedt operettes operát tűzte műsorra a kult.csatorna, az M5.

Médiaklikken elérhető a darab, korlátozott ideig

Kacsóh Pongrác: János vitéz

81 perc, 2023 Kacsóh Pongrác szívhez szóló daljátéka már az ősbemutatón elsöprő siker volt. Szerb Antal így írt az alkotásról:„A magyar irodalomnak vannak sokkal nagyobb szabású alkotásai, mint a János vitéz, de a János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma. Ilyesmi, mint a János vitéz, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül.” Most a Budapesti Operettszínház keltette életre a csodaszép elbeszélő költeményt. Kukorica Jancsi és Iluska szerelmi története minden korosztály lelkét megérinti. A gyermekek számára megszületik a káprázatos mesevilág, az álmaikban elképzelt lélegzetelállító tündérhon, a daliás huszárok és bűbájos királykisasszony; a felnőttek pedig kívülről láthatják megelevenedni a színpadon nézve életük útvesztőit, belső viszályaikat, az örök szerelem iránti vágyakozást és a hazatérés utáni vágyat. Az előadás a nemzeti kultúránk klasszikus alkotása (az emberi jóság, hősiesség és a hazaszeretet dicséretét zengi), melyet tévéfelvétellel szeretnénk még szélesebb közönséghez eljuttatni. Az előadás rendezője és koreográfusa: Bozsik Yvette.

Link: https://mediaklikk.hu/video/kacsoh-pongrac-janos-vitez/

János vitéz - Sándor Péter (kiváló)
Iluska - Kiss Diána (semleges, nem különleges)
Bagó - Pete Ádám (kíváló)
A francia király - Földes Tamás (más királyi formálások után, ez vérszegény és túl kínos volt)
Francia királykisasszony - Fischl Mónika (túl sokszor látom már, unom a nőt...)
Mostoha - Papadimitriu Athina (borzalmas, és ezért volt mostohának jó)
Strázsamester - Langer Soma (semleges)
Csősz - Pálfalvy Attila
Bartoló, tudós - Altsach Gergely
Balerina - Sautek Dóra (felrúgtam volna, és mit keresett a királylány udvarában? Ha ő is szobalány vagy grófkiasszony volt, minek öltözött balerinának?)
Gyerekek - Keskeny Lotti, Zimányi János
közreműködik: a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara és Balettkara, valamint a Bozsik Yvette Társulat táncosai
karmester: Pfeiffer Gyula

Pár jelenet/mozzanat, amit ki lehet emelni a feldolgozásból

• I.felv.: Lófej koponya képében jelenítette meg a paripát
• I.felv.: Papadimitriu borzalmas vén máminak, Kiss Diánánál nem értem mindig mit énekel és nem falu szépe, bar annak állítják be.  
• I.felv.: Orosz táncosnők és tánckultúra a magyar menyecskék helyett
• I.felv.: Jancsi otthagyja a nyáját, mert tudja, hogy Iluska a ruhákat mossa a patakparton. Szerelmi vallomást mondanak egymásnak, kiderül, hogy múltjuk összefonodik még gyermekként, mindketten árvák. A jelenet bája, hogy két kisgyerek a hárttérben hasonló mozdulatokat végeznek, mint idősebb "énjeik". Visszatérő elem, hiszen, amikor János úgy dönt, nem akar a Tündérországban maradni és visszatér a falúba, Iluska is vele tart, gyerekkori énjeik képében térnek vissza...
  
• II.felv.: Aranyszárnyak a huszárokon, megtestesítve a felmentő sereget, akik a franciáknak segítenek legyőzni a törököt a csatában
• II.felv.: Francia udvar minimalista díszlet, annál több borzalmas karakter megjelenítése (férfinak öltözött nő, aki a királylány előtt bájolog; az idióta balerina; a király két "töketlen" szolgája; a háttérben semmi funkciót betöltő álarcos udvaroncok), a felvonás végén, mivel János Vitéz nem fogadta el a királylány kezét, amaz lemossa sminkjét és megmutatja, hogy néz ki a valóságban (sopánkodik, hogy ő nem elég szép, mert János Iluskát választja helyette, pedig ha francia honban marad, akkor uralkodhatna is vele együtt)
  
• II.felv.: Bagó dalát tűpontosan igyekeztek egy csodálatos és felejthetetlen jelenetté alakítani
• III. felvonásban a Tiszta tónak, egy felfeszített tükörképződményt használnak; sok itt a táncos jelenet bemutatása, és többször előbukkan a süllyedőből a kerek alakú szerkezet, ami az Operettszínház egyedi színtere szokott lenni - érződik és látszodik, hogy a 3. felvonásban a Tündérországgal nem tudtak mit csinálni... az körszerkezet is állandóan fel-lesüllyed...
  

 Kiemelkedő: a címszereplő természtesen, és a Bagót játszó Pete Ádám.

Koreográfia: I.felvonásban a huszárok, miután Iluskát megtalálták és elkérték a pántlikáját, felejthetetlen és nem túl bonyolított koreográfiát mutattak be - mintha csak egy középiskolai táncos produkciót mutattak volna be... a másik bajom az orosz nők voltak, a magyar hölgyek helyett... a mozdulatok kiakaasztóak voltak... a II.felvonásban idegbe hozott a balerina, aki mindig bele kellett, hogy táncoljon a huszárok elé meg hangsúlyozni, hogy ott van...megsejlett bennem, hogy felrúgnám...és, hogy az Operettszínház nem Operaház, nem kell ennyire rámenni a balettes elemű táncokra...Bozsik Ivette miatt van ez...

A szerkezet: 2 felvonás, de a második két részletre van bontva

Díszlet: nem életre veszélyes! Egyszerű, és minimalista, mia a Francia udvart illeti, a napraforgó mezők egyszerű,de látványos, és Iluskáék háza az első felvonásban, könnyen mozgatható, faszerkezet. A harmadik felvonás meg a legpurítánabb.

Amikor bemutatkoznak: félistenek vagyunk (Francia udvarban, mikor megérkeznek az udvarba)

Változtatások: János vitéz megnevezést nem a Francia királytól kapja, hanem dicső tettei nyomán nevezik így el. Király: Odaadom neked fele királyságomat és fele lányomat...fogyaszd egészséggel...

A zenéje és annak dalszövegkönyve: nem változtatták meg, és tele van kellemes dallamokkal. Érdemes mazsolázni belőlük. :)

Más feldolgozásokat is megihletett az eredeti mű, egy fekete-fehér film: https://mediaklikk.hu/video/janos-vitez 

Az én személyes élményem az Erkelben látott feldolgozást illetően: https://www.blogger.com/blog/post/edit/preview/2594259154255400577/5332368450111250324 

Pár felvétel levadászva a böngésző segítségével

Tavi jelenet: Kék tó, tiszta tó

A balerina a háttérben, akinek feltűnési viszketegsége van; elől Bagó közli a rossz hírt János vitézzel

 

A legszebb pillanata a darabnak - erre tényleg törekedtek, hogy gyönyörűen ki legyen dolgozva