2025:05.06. 19.00-22.00 ELMARADT!
Pesti színház
De jun.10-re megérkeztek a furmányos növények!
Rendező: Novák Eszter / Fordító: Varró Dániel
Kiemelt szereplők: Orosz Ákos, Radnay Csilla, Seress Zoltán, Szántó Balázs
Link: https://www.vigszinhaz.hu/Remsegek_kicsiny_boltja
Insta bejegyzés:
Eljott a masodik alkalom is. Elso olyan darab a Pestiben, amit ismetelek, mert annyira megszerettem, tudok a szereplokkel azonosulni. Most is remek volt, csak annyi illuziorombolas volt, hogy lattam a noveny "fejét" vagyis emberi arcát, ami a multkor elmaradt. Bal oldalrol nezve mas perspekrivabol lehet megszemlelni a novenyt, de még mindig mem jottem ra, hol van a fejdisz osszekapcsolodasa a fejjel es a testtel. Szunet alatt en is a tomeg egy kisebb reszevel tartottam es kimentem a friss levegore. Rogton szembetunt, hogy a szinhaz felett egy fogorvosi rendelo mukodik. Na es a darabban kit zabal meg elsonek a noveny? 😂😂😂#rémségekkicsinyboltja #littleshopofhorrors #pestiszinhaz #cuccot! #fogorvosbacsi
Első megtekintés után, holott az elején idegesített a három fura vokalista csajszi, megkedveltette magát az előadás. Másnap nézegettem serényen, hogy hol van erkély első sorba szabad ülés, mert nekem ez kell, ismét. Azt hozzá kell tennem, én is, mint sokan mások szeretek színházba járni, de az, hogy mindennap menjek és minden előadáson ott szüttyögjek, nekem az nem megy. Kell az ismétlések között némi szünet. Mondjuk az ilyen ismétlő emberkék nem is vezetnek blogot, vagy élménybeszámolós leírást nem firkantanak, kivéve, ha megkérik őket, mondjuk egy Facebook poszt kapcsán. De, lehetnek még kivételek. Az fix, hogy a magam álláspontja szerint, kivitelezhetetlen, hogy egy héten szinte minden nap a színházba üljek. Néha jól esik, csak otthon pihengetni és feleleveníteni a szép pillanatokat. Nekem ez százszor többet ér. És, meg kell írjam, annyira még színészért, színésznőért sem rajongtam, hogy amikor ő szerepel, ott legyek, minden egyes alkalmon. De tudjuk az aranyszabályt, mindenki különbözik, mindenkinek más okoz örömet. :)
Szóval, rögvest, felbuzdulván a láttottakon, kerestem jegyet. Meglett, megvásároltam. Vártam a május 5-öt. Aztán aznap vagy előtte? jött a pofonszerű megtorpanás üzenet formájában a színháztól: elmarad az előadás... sírás volt, könnyek nélkül... megszomorodtam...de, mint tudója, hogy a Víg ezt is elfogja simítani, vártam, hogy mivel fognak előrukkolni... pár napba telt bele, meglett az új időpont, és vigaszdíjként x %-kú kedvezményt biztosítottak más előadásokra is, mert sokat kellett várni - állításuk szerint. Én nem is vettem észre, hogy hosszú idő volt. De roppant kedves gesztusnak találtam, így naptáramat bújva, két előadást választottam, amik ráadásul mind a Rémségek előtt volt. A százalékot egyébként direkt nem tüntetem fel. A választott előadások: A diktátor és a Játszd újra, Sam! Miután a Jegyszervező osztályon felkaptam a jegyeket, némi "civakodást" követően a jegyeladó hölggyel, mert neki aztán minden választott székemre volt megjegyzése, de basszus, én vagyok a pénzes ember, úgyhogy fogja be... :D és amúgy is a páholyba már el volt adva egy single jegy...aztán persze ez az illető nem érkezett meg, de a másik két társam igen, és vicces, hogy őket már az utcán gyanúba kevertem, miszerint, lehet ők lesznek a páholytársaim...azok voltak. No, mindegy is, nem ez a lényeg, hanem, hogy mindkét választás jónak bizonyult. Ím, hát eljött a szeretett Rémségek is!
Annak idején, első megtekintésnél a fogorvos jelenete tetszett meg a legjobban, azon szakadtam. Illetve a korábbi bejegyzésemben a Family Guy-os utalások miatt, zeneileg kezdett összeállni a mű. A filmet azóta se néztem meg, csak pár részletet, de megfogom nézni. Most még úgy vagyok, a darabhoz ragaszkodom. Annyira jó élményt adott, azóta is poénkodom, ha valamelyik virágom kokadófélben van, megjegyzem, hogy biztosan vér kell neki... :D
A történet egy lelenc botanikus srácról szól, aki egy kínai virágárustól beszerez egy nagyon különleges, - a darabban inkább kaktuszhoz lehetne hasonlítani, - virágot, amit hiába nevel különféle praktikákkal, egyszerűen nem akar fejlődni. A virágbolt, ahol dolgozik, jelentős veszteséggel bír, nincs haszon, nincs érdeklődő, aki tőlük vásárolna, így a bolttulaj a két alkalmazottjának megmondja, másnap már nem kell bejönniük, lehúzza a rólot...Ám, ekkor az eladólány előhozakodik a virággal, és arra kéri a tulajt, hogy tekintse meg a virágot, hátha, remélhetnek tőle valamit. A fiú előhozza a virágot és kirakatba teszi. Rögtön csoda történik, mert egy vevő érkezik, aki sok pénzért sok szál rózsát vásárolna, és persze megjegyzi a kirakatban lévő virág nagyon különleges. A virágot, Audrey II-nek nevezte el a botanikus, Seymour, mert titokban nagyon bele van szerelmesedve a boltos lányba. A lány viszont már foglalt, egy arrogáns, hímsoviniszta, undorító PhD-ét végzett fogorvossal jár. Csak az a férfi nem tartja becsben, folyamatosan üti, veri, csipkedi és hátson rúgja a nőt, mert szerinte nem eléggé tiszteletteljesen kommunikál vele...de mindig van oka, hogy bántsa Audrey-t, aki először csak szem alatti foltokkal, majd felkötött karral állít be a boltba. Egyik felemelő pillanat - amit én sem tudtam könnyek nélkül nézni, bár azért néhol a szöveg enyhén butácska - amikor a kisvárosi kertes fészekről dalol, amiben magát látja. Később, amikor Seymour-ral összejön, a férfit is látja benne, meg a két gyereket (akkora már Seymour megutálja a növényt és ő úgy látja a szép jövőt, hogy nincs benne egyetlen gaz sem...:D). A bolttulaj, Mr. Mushnik már jóval szemetebb, negatív karakter, holott az elején szimpatikusnak tűnhet, de ahogy megérzi a veszélyt (kissé, hát, zsidósra - mert amúgy az - fogja magát), attól tartva, hogy Seymour a virággal a fogorvos egyik üzlettársához menne, ugyanis ajánlatot kap - ezt megakadályozva, felajánlja, hogy legyen a fia. Seymour mindig is családra vágyott, és ezt elhiszi, naiv módon, belemegy a "kapcsolatba".... Hogy-hogy nem, egyszer csak beszélni kezd a virág, és jönnek is a bonyodalmak...a vértől, amit Seymour ad neki (megvágja az ujjbegyeit), elkezd beszélni is és nőni, de neki kell a cucc...vagyis emberi húsra fáj a "foga"... A virág nógatja Seymour-t, ő mindent megtud neki adni, amit csak akar, még a hőn áhított Audrey-t is...és ehhez nem kell mást tenni, mint, hogy megöli a lányt bántalmazó fogorvost... Véghez viszi, bár nem ő, hanem a kábítógáz öli meg az orvost. A feldarabolást, látványosan megtekinthetjük a leeresztett függönyön a színpadon, illetve a fogorvosi beavatkozást igénylő szájüreget is, eggyel korábban...mondhatni, nagyon guszta! :D Ahelyett, hogy a fogadott fiát védené, a tulaj megfenyegeti, hogy elmegy a rendőrségre, bizonyítékai vannak a botanikus ellen, miszerint ő ölte meg az orvost... Ezt ugye nem hagyhatják, így a virág megint kap tápot... :D A darab végére mindenkit megzabál a növény, de előtte tanúi vagyunk, ahogy az egyszerű fiút felemeli a virág, népszerűséget, hírnevet, ismertséget és kapcsolatokat hoz neki.
Szereplők
Szántó Balázsnak a legnehezebb a feladata, hiszen ő kb. 8 karaktert is jelenít meg az előadásban, egyszer gazdag lapszerkesztő három kiskutyával, itt nőként jelenik meg és nekem ez a kedvenc karakterem tőle. Előtte ő a betérő vendég, aki a sok rózsát rendeli; a kissé pocakos, mikrofon hajú rádiós; az idős úr, aki fotózásra invitálja a virággal; egy milliomos fazon, aki a vokalistát vinné el egy körre és a növényt országszerte családi házakhoz...
Egyébként mindenki szimpatikus és jól végzi a rábízott feladatot, akár negatív karakterről legyen szó, akár pozitív.
Vokalisták: egyszerűen őket nem tudom hova tenni a darabba, azonkívül, hogy ők a narrátorok, ugyanakkor szerves részei a történéseknek, szereplői - többféle karakterben mutatkoznak meg: egyszer a környék lepukkadt női (még azt is mondanám, hogy prostik), máskor meg a Pomádé-stílusú bőszoknyás ruhákban lejtő, szépen kisminkelt, dekoratív parókával ellátott, vagy éppen világító virágos ruhában pompázó nők (ez utóbbit most a nézőtéren hangos felsóhajtással illette valaki vagy valakik, amúgy szerintem is szép :D)
Magyaros vonulat: jópofa, hogy belecsempészték a mondatot, az egyik vokalista közli, felléphetnek a debreceni virágkarneválon a virággal... :D
Összegezve: írtó jó darab, megtanít tisztelni a virágokat, vagy éppen megutáltatja őket, de mindenesetre, aki szereti a növényeket, érdemes annak jegyet váltania. Jó humorral ellátott, jó zenei készlettel bír a darab, szórakozás garantált. A díszlete családias idillt kölcsönöz, főként a második felvonásban, amikor már az üzlet beindult, szebb a bolt berendezése, tele van virággal. Jah, virágárusoknak is ajánlott, meg botanikusoknak! :D A virág folyamatosan növekszik, ahogy cucc-hoz jut, a végén beborítja az egész színpadot. Amit fentebb írtam, az volt kicsit illuzióromboló, hogy egy szakállas pasi volt a virág feje - jobb lett volna eltakarni, de azt is hozzáteszem, hogy első alkalommal jobb oldalról nem lehetett nagyon látni, most a balról igen. Mindezt félretéve roppant klassz darab és most már kimerem jelenteni, hogy ez a Pesti színházban a KEDVENC előadásom!
A darabmentés: "horror musical, Charles B. Griffith forgatókönyve és Roger Corman filmje alapján
Szeptember havának huszonegyedik napján az emberiség váratlanul halálos veszedelemmel találta magát szemben. Ez a létét fenyegető félelmetes ellenség – az ilyen ellenségek szokása szerint – látszólag a legártatlanabb és leghétköznapibb helyen bukkant fel. Elsőként New York egyik nyomornegyedének kis, félreeső virágüzletében.
Seymour, az ügyetlen ifjú botanikus és különleges növénye, Audrey II fantasztikus története Roger Corman 1960-ban forgatott kisköltségvetésű, fekete-fehér filmváltozata óta tartja rettegésben és fakasztja nevetésre a közönséget. A film alapján készült, 1982-ben bemutatott horror musical paródia azonban már minden rekordot megdöntött az Off-Broadwayn, aztán bejárta az egész világot, és negyven év után Varró Dániel új fordításában visszatér a magyarországi ősbemutató helyszínére, a Pesti Színházba."
Képek hamarosan!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése