2016. november 22., kedd

Faust története egy időtálló alkotás

A fiatalság ára

Időpont: 2016. november 15., hétfő (19.55-22.50)
Helyszín: Az Állami Operaház
Előadás műfaja: opera
A darab bemutatója: 2015. 05. 17.
Rendező: Michał Znaniecki
Zeneszerző: Charles Gounod

Bevezető
Az Operaház - Erkel színház közösségi oldalát szabadidőmben, előszeretettel szoktam látogatni.

Pár éve már, hogy beleszerettem a két csodás teátrumba, valamint szerelmese lettem az opera és balett műfajoknak. Másfél éve, hogy megtaláltam a balettek közül a legkedvesebbet, a Hattyúk tavát, zeneileg egy csodás mestermű, nem foghatom fel Csajkovszkij zenei zsenialitását! A koreográfia pazar volt, a díszlet meseszerű, ám a jelmezeken itt-ott módosítottam volna (pl. Fekete Hattyú fejpántja - az olajzöld és fekete egyveleg viszont harmonikus volt, jól összeillett). A másik balettet, a Diótörőt is ide sorolnám, az új feldolgozás (2015 decemberében került a színpadra) sok látványos elemmel lett kiegészítve, több és nehezebb emelésekkel, bizonyos karaktereket kivettek, itt-ott a koreográfiákat elszúrták (pl. Virágok keringője). Ha a léptek nem ritmusra érkeznek, inkább elborzadok, mintsem örülök a látványnak... Összegezve, a Diótörő zene szempontjából nagy kedvencemnek tekintem, az új koreográfiát viszont nem preferálom.

És most térjünk rá a lényegre!


Előzmény
Faust-tal kapcsolatosan voltak opera vagyis inkább filmszerű élményeim. Jó példa erre a legkedvesebb "darab", Az Operaház Fantomja filmfeldolgozás 1990-ből, Charles Dance és Teri Polo alakították a főszerepeket, és velük látható és hallható az a jelenet, Margit és Faust duettje.

Íme:


Az Operaház pedig így hirdette a darabot:




Véleményem az operaház előadásáról:

Ennyi bevezető után nem balettről, hanem egy operáról lesz szó, ami a világ operaházaiból sem hiányozhat, úgy nálunk is szükséges volt a megléte, a francia zeneszerző, Gounod Faust-ját láthatta a közönség, hétfőn (nov. 14-én) az M5 műsorán. Kimondhatatlan csodának tartom ezt a klasszikus csatornát, és örömömre szolgál, hogy beszámolhatok az élményeimről.

A történet ma is helytálló. Úgy gondolom nagyon nehéz régi operákat a mai korba átültetni, leginkább ugyanazzal az üzenettel (vagy ha új értelmezést tudnak adni, akkor azzal) bemutatni a nagy közönségnek. Hiszen tudjuk, hogy a mai fiatalság nem igazán hajlik a "divatja múlt" operák felé és a modern műfajokat, pl. a musicaleket, kedvelik jobban. Szerencsére, ez a feldolgozás nem esett ki a szerepéből, az üzenetet megtartotta és át is nyújtotta nekünk nézőknek.

A történet vezetése alapján, a korai 1900-as évekre datálható, de a katonai jelenetek miatt a második világháború korában játszódhat (gyakori eszköz megjelenése a kerekesszék). Ugyanakkor az érintőképernyős mobil felbukkanása a 21. századra enged következtetni, vagyis napjainkra.


Történet
Goethe Faust-ján alapuló elbeszélés szerint haladunk (de Gounod állítás szerint nem a művet akarta színpadra kivitelezni). Kezdetben megismerkedünk Fausttal, egy idős férfivel, aki élete alkonyán van, véget akar vetni életének, ugyanakkor meghallja, kint az utcán örvendő férfiakat és nőket, akik a katonákat búcsúztatják, és az életet éltetik. Faust még habzsolni akarja az életet és mindent megtenne azért, hogy újra fiatal lehessen. Vágyat akar érezni, örömet, gondtalan életet akar. És ezért akár a lelkét is eladná az ördögnek... A kérése meghallgatásra kerül, hiszen megjelenik az ördög, vagyis Mephisto, aki fűt-fát ígér neki: "Itt a Földön én szolgállak téged, de lent, az én birodalmamban te leszel a szolgám." Ha mindez nem volna elég, a fiatalság mellé egy ábrándképet is kap, Mephisto mutat neki egy gyönyörű nőt, aki romlatlan, tiszta, jóságos és legfőképpen erényes. Faust rögtön beleszeret, és arra kéri az ördögöt, hogy segítse a nő szerelmét megszerezni. Létrejön az egyezség.

Faust és Mephisto útnak indulnak. Az ünneplő tömegben látjuk meg először Margitot. A nő fivére is csatába indul. A rendezés itt esett kicsit túlzásba, amikor pompomlányok érkeztek és velük rokiztak a katonák... A Bacchus discoban találkozik először Faust és Margit, rövid beszélgetésbe elegyednek. A férfit teljesen elbűvöli a nő szerénysége (Nem tekinti magát kisasszonynak, sem szépnek. Ugyanakkor nem igényel kíséretet sem).


Krikettpályán találkoznak újra, ahol Margit a takarító brigád embereként tisztítja a napozóágyakat... Elmesél egy történetet, réges rég volt egy király, aki elvesztette feleségét, de a nőt annyira szerette nevét belevéste egy arany kupába. Mindig ebből ivott a király, míg meg nem halt, élete utolsó percében is a kupát tartotta kezében, ajkához emelte, de már nem tudott belőle kortyolni... Margitot elszomorítja a történet, ugyanakkor a furcsa férfi, aki a diszkóban is jelen volt megjelenik újra, és ez felkelti az érdeklődését... (párhuzamot von a király és az ember között) A szemeteskuka mellé kerül egy kincses láda, amit Mephisto helyez el... A ládában szebbnél szebb és értékes női kiegészítők, nyaklánc, fülbevaló, karkötő található. Margit felfedezi ezeket, és felpróbálja, nem ismeri fel magát, és a kapzsiság bűnébe esik... Mephisto közben rossz hírt hoz Margit barátnőjének, férje életét vesztette...A nő csak egy pillanatig siratja régi urát, rögtön a hagyaték, majd a kikapós ördög hozza lázba... Mephisto ezt szóvá is teszi, hogy a nő még attól sem riad vissza, hogy a felesége legyen...A barátnő szemeit lecsukja, megöli... Margit, Faust közeledését ezúttal is elutasítja, bár már megtörni látszik. Faust udvarlásával nem hagy fel, egyszer egy kertbe vezeti, ahol szerelmet vallanak egymásnak. Talán a körülmények hozzák, de Margitot elvarázsolja a "mennyezetről" lecsüngő fehér virágok. Elválásukat követően, a férfi sokáig nézi a nő vágyakozását (háttérben egy ágy látható, és egy nő erotikusan táncol, vonaglik), majd együtt töltik az éjszakát.


Kis idő eltelik, a katonák visszaérkeznek a csatából. Margit bátyja megtudja, hogy testvére elvesztette ártatlanságát, sőt mi több, még gyermeket is hord a szíve alatt! Haragra gerjeszti a bűntett és párbajra hívja ki Faustot, aki ismét Margiték háza alatt lézeng örök csatlósával, az ördöggel. Mephisto segítségével (mivel karddal nem jutnak semmire - egy pisztolyt ad Faustnak) a férfi megöli a testvért. A haldokló katona nem tudja megbocsátani testvére vétkét, megátkozza, megjósolja, hogy az Ég sosem fog neki megbocsátani, bármennyit is imádkozik az Úr kegyelméért. Margitot mélyen megrázza bátyja viselkedése, eltűnik a tömegben. Miután a testvére elküldte, a nő nem találja meg a lelki békéjét, megtámadják léha fickók is, de Siebel megmentésére siet...

Mephisto elviszi Faust-ot az Alvilágba. Tulajdonképpen ezt úgy ábrázolták, mintha egy boncteremben játszódna a jelenet, falból kivették a női hullákat, akik a középen álló kútszerűségből származó férfi táncosokkal balettoztak. A nők között kereste szerelmét Faust, mindig kiemelt egyet-egyet, akik táncba kezdtek, de ahogy hozzájuk ért, karjában mindegyik elernyedt. A férfiak vadabbak voltak, és Faust nem bírta elviselni a durvaságot, közéjük lépett.


A rémálomszerű tánc befejezésével Mephisto bemutatta, hogy merre lelhető Margit. A bíróság elítélte gyermeke megöléséért, ám a nő megbolondult, és mindig azt hiszi, hogy a babája életben van. Az ördög felajánlja, hogy szöktessék meg, ő őrködik, Faust pedig kihozza a cellából. A férfi hiába könyörög a nőnek, amaz felhozza a közös múltjukat, az első találkozás emlékeit, ám, ahogy megjelenik a színen Mephisto, megriad, és az ördögi lény távozását követeli szerelmétől. Faust nem tudja meggyőzni a nőt, az nem akar vele menni, mert látja a gonosz szellemet... Hamarosan kiderül, hogy Margitot bolondok házába szállították, egy nővér egy játékbabát hoz, amivel Margit "pótolja" a sajátját. Mephisto úgy látja, hogy győztek. Faust az előtérbe kerül, meghal a kádban...

Szereplők
Kimagaslóan és az egész darabot a hátán viszi Mephisto, vagyis Bretz Gábor, kiváló basszus hangnemével lehengerlő alakítást nyújtva, tökéletes volt. Rost Andrea Margitja is közel kerülhet a szívünkhöz, ártatlan, ugyanakkor vágyakozik a pompa majd a szerelem után, mégis keserűen végzi. Faust-ot egy külföldi vendégművész alakította, akinek nem sok jelenése volt az előadásban.


Bretz Gábor, mint Mephisto
Siebel karaktere számomra egy rejtély, mivel a név maga eléggé nőies, a szereplő is nő (Vörös Szilvia) mégis Margitért epekedik (nekem kicsit leszbikus volt - aztán a bátyj megemlíti, hogy fiú...) amúgy egy takarító, aki szerelmes Margitba, mindig jelzi, ha érkezik, vagy bármit csinál. A virágok elhervadásánál tökéletesen lehetett látni, hogy a virágok szárán meghúz valamit, amitől azok "elhervadnak".

Szimbolizmusa és hétköznapiság, a mű mai értelmezése, és akár manapság is megtörténhetne:
- idős úr, aki még egyszer utoljára ki akar rúgni a hámból, fiatal és gazdag szeretne lenni (Faust)
- az uzsorás, aki mindig többet kér cserébe a kölcsönért (Mephisto)
- drogárus, élvhajhász, hedonista figura (Mephisto)
- az ékszerektől megszépülő nő (Margit)
- bank, biztosító, reklám (Mephisto)
- az ovális tükör díszlettel való párhuzamos világ megjelenítése (a halott katonák a tükörből lesznek átszállítva a színpadra, mellettük sírnak a rokonok. Velük egy időben, a színpad előterében a katonák érdemrendet kapnak háborús hősökké lesznek avatva)

Jelenetek
A diszkóban egyik legjobb jelent volt, amikor a vidám tömeg feleszmél, hogy körükben az ördög található. Bretz Gábor finoman szatirikus karaktert formál, egy flegma ördögöt, aki a hithű keresztényekkel szembe megy, jól példázza, ahogy nem törődik Margit bátyjának fenyegetésével (mivel mindenki azt hiszi, hogy a kereszt - ebben az esetben a keresztbe tett kard és seprű az ördögöt távol fogja tartani), Mephisto előveszi a modern kis kűtyűjét (amitől megint egy másik korban találhatjuk magunkat), az érintőképernyős mobilját, és lefényképezi a katonát, aki keresztet tart felé, majd mellé áll és selfit is készít vele. Nem pimasz a pacák? :D Ugyanez a léhaság és pimasz viselkedés jellemző rá, amikor a hullák között szlalomozik...

Jelenet és színpadi megjelenítés szempontjából is, a kála virágok leereszkedése nagyon romantikus hatást nyújt, olyan, mintha az óriások földjén járnánk...

Felépítése: három felvonásos opera

Díszlet
Első felvonás alatt az előtérben játszódik a darab, Faust megereszti a kádba a vizet, annyira lesérült, hogy tolószékbe kényszerült. Elsőre kissé furcsán hatott, a második felvonástól kezdve, a háttérben egy belső hátteret (egy másik világot) ábrázoló kapu vagyis egy ovális alakú elem. Ezen közlekedtek a szereplők, ki és be, volt, hogy egy krikett pályát mutatott a háttér, volt, hogy egy sötét korszakot...a harmadik felvonásban a boncterembe kerülünk.


Jelmez
Mai hétköznapiságot lefedi, igazából nem kötött, de illett a megjelenítéshez.

Zenéje
Nagyon szép mű, nincs igazán sok kiemelkedő dallam benne, de az ember lelkét megérinti, és sodor magával, a fentebb megnevezett Charles Dance film jelenete és a Bacchus disco "Az ördögé az egész világ" című dal a két legismertebb.

Képgaléria: http://www.opera.hu/v/a-faust-kepgaleriaja


Nincsenek megjegyzések: