2017. február 28., kedd

"Nem vagyok én Sába királynője" és nem dolgozom dohánygyárban sem!

Goldmark Károly: Sába királynője
Rendező: Káel Csaba
Szereplők: Gál Erika, Sümegi Eszter, Nutthaporn Thammathi, Kelemen Zoltán
A bemutató ideje: 2015. július 3.

Az idézet, a Menyasszony tánc című musicalből való. De végre megismerhettem a Sába királynőjének operatörténetet és el kell mondanom csodaszép volt!

Gál Erika, Sába királynőjének szerepében

Idén két alkalommal, májusban fogják játszani az Erkel színházban a darabot. Két héttel ezelőtt, pedig a Magyar Televízió kulturális csatornája, az M5 adta le. Bár most sem a kezdetektől hallgattam-néztem az alkotást.

Bibliai történetet dolgoz fel az opera, amely összekapcsolódik Sába királynőjével, és Salamon király uralkodásával.

A története
Salamon király udvarába hívatja Sába királynőjét, fogadására előkészületek zajlanak az első felvonás elején. Asszád, a fiatal katona, kinek jegyese Szulamit, a királynő elébe siet. Útja során meglát egy csodálatos tünemény a patakban fürdeni. A látvány megbabonázza, de pár másodperc múlva tovatűnik. Asszád így elbizonytalanodik a jegyese iránti hűségében... Salamon király viszont rábeszéli, hogy ne törődjön semmiféle jelenéssel, hiszen ott van neki a hús-vér szerelme. Az udvarba érkezvén a királynő fellebbenti fátylát, így kiderül, hogy ő volt a lidérc, aki megkísértette a katonát. A nő váltig állítja nem ismeri a férfit.

A második felvonás alatt zajlik a fogadás, a díszünnepség Sába tiszteletére, aki a forgatag elől a kertbe menekül, és tudomást szerezve a katona jövendőbeli házasságáról, azon gondolkozva a kertben sétál. Szolgálónőjét megkéri, hogy csábító énekével vegye rá a férfit, hogy találkozzon vele itt. Asszád és Sába egymás iránti szerelme fellángol, a nőt takaró fátyollal összetartozásukat szimbolizálva (vagy inkább Sába bűvkörének ábrázolása a cél) táncolnak körbe. Ám a reggeli imára hívó harang hangja megzavarja őket, így a nő otthagyja a kertben. Az esküvő botrányba fullad, mivel a szenvedélyes Sába feltűnik az ünneplők között, erre Asszád elhajítja a gyűrűjét, ami összekötötte volna Szulamittal. Holott, Sába csak ajándékkal akart kedveskedni az ifjú párnak, Asszádon végigfut a mindent elsöprő szerelem és szenvedély érzése, de a nép lenyugtatja, majd a királynő a nevét suttogja, és ettől ismét nem tudja magát türtőztetni és elárulja a titkot, hogy ismerik egymást közelebbről is...viszont Sába megint mindent tagad. A zsidók istenét elkezdi szidni a katona, amire persze megátkozás és kiűzetés a válasz. Szulamit a szerelme életéért könyörög. 


Ajándékot hozott a csábító nőszemély
Harmadik felvonás balett előadással kezdődik, majd Salamon érkezik, neki hivatása dönteni a férfi sorsa felöl. Sába rimánkodik, majd ráparancsol, hogy engedje szabadon Asszádot. A kérése nem teljesül bosszúsan távozik. Szulamit-nak a király elárulja a férfi hollétét, menjen a sivatagba. 

Negyedik felvonás a sivatagban játszódik, Asszád vezekli a bűnéért, Sába ismét megkísérti, mindenét odaadná a férfinak, csakhogy az újból szerelmese legyen. Ám Asszád elhárítja, a nő kétségbeesetten elhagyja a színteret, közben vihar söpör végig a sivatagon, a katona erejét veszti, a homokra esik, a vihar elmúltával. Szulamit megtalálja a férfit, Asszád utolsó perceiben megbocsát a férfinek.

Zene
Goldmark Károly fantasztikus zenei világot teremtett, ugyan nincs olyan dallam, ami a köztudott dallamtapadást kiváltaná a hallgatóságban, ugyanakkor az erőssége, hogy nem kakofónia, és kikapcsolódhatunk alatta. Lágy, finomság. 



Díszletvilága és jelmezei
A háttér megjelenítése korhű, ezzel egyetemben van a jelmezek terén is. A kék szín a kerti jelenetben kap hangsúlyt, ugyanakkor a legszebben van kidolgozva. A balett jelenet kissé modernebb felfogású, nagy redős ruházatban ledér módon táncoló hajadonok lepik el a színpadot. 


Az opera nyelvezete: Német

Érdemes megnézni, meghallgatni. Szép, de tragikus opera. 

A tudnivalók, és idei játszási napok:

A kép galéria, tele látványos fotókkal:



Források:




Georges Bizet: Carmen
Rendező: Oberfrank Pál
Szereplők:  Gál Erika, Nyári Zoltán, Kálmándy Mihály, Létay Kiss Gabriella
A bemutató ideje: 2014. július 4.

A másik produkció, Bizet: Carmen című előadása volt az M5 műsorán. A remekbe szabott előadást egy-néhány szereplővel elrontották (pl. Escamillo nekem illúzióromboló - az amúgy szimpátiámat élvező, Kálmándi Mihály - mivel anno egy másik rendezésben egy igazi bikaelejtővel, Bretz Gáborral láttam) vagy maga a modern színpadkép, ami számomra túlságosan ízléstelen. A jelmezekről már szót se ejtsünk... Modern, Carmen társnője inkább valami leszbikus domina lehetett, aki a helyi diszkóbárból lépett ki. Létay- Kiss Gabriellával nem tudok mit kezdeni, mert róla meg nem tudom elhinni, hogy egy ártatlan fiatal, hangsúlyozom FIATAL nő... Ha lehet az Oberfrank Pál-féle rendezést, soha, de soha ne nézzétek meg! Szörnyű! Szinetár Miklós rendezése merőben illik a spanyol virtushoz, szép háttérrel, látványra adó jelmezekkel. Érdekessége, és eltérés a többi operától: jól megszokhattuk, hogy az átkötő szövegeket, avyga a prózákat is az adott operaszerző adott nyelvén adták elő, olaszul, németül vagy franciául...ezzel szembe megy ez a rendezés, hiszen, ugyan franciául énekelnek, de a prózában már magyar nyelven kommunikálnak.



Források: 

Nincsenek megjegyzések: